Új hozzászólás Aktív témák

  • Frawly

    veterán

    válasz Tikakukac #100531 üzenetére

    Nem kényszeres áttolás, de nem lehet végtelenségig Win7-en maradni. Igaz most 2020 helyett kapott még 2023-ig kegyelmet, de csak spéci céges support keretében, amit nem tudom hogy fognak a magánfelhasználók megszerezni.

    Mondom ezt úgy, hogy én sem szeretem a Win10-et, Linuxot ajánlok bárkinek helyette. Nem is bugok, az is inkább a support hiánya, adott gyártó lustasága miatt van, nem a Win10 hibájából. Ritkábban az MS tol el valamit, mert nem tesztelik rendesen a frissítéseket (1803-as update SSD bugjai, 1809-es update automatikus fájltörléses bugja, stb.).

    A Win10-zel nekem ez az állandó frissítési mánia a bajom, meg hogy nem tesztelik rendesen a frissítéseket. Állandóan tekeri a kib. lemezt a Windows Update, akkor is, ha SSD van alatta. Nálam ez az, ami beteszi a kaput.

    Lényegében a Win10 egy Non Stop Update System, amit két system update között esetleg tudsz használni saját célra is, ha gyors vagy és mákod van, de ez az MS részéről inkább bug, még egyelőre dolgoznak rajta, hogy egyáltalán ne tudd használni a gépet, az csakis dedikált szerver legyen vírusirtóknak, telemetriának, p2p frissítések hostolására. Szinte hihetetlen, hogy húzza le a 100 kiló frissítést, vagy 5× indítja újra a gépet, de még akkor is a Ne kapcsolja ki a gépet... Frissítések telepítése 85% baromság megy, aztán végre mikor újra visszakapod a rendszert, megint csak arra lesz figyelmes az ember, hogy a lemezkihasználtság SSD-vel is 100%, mert az nyomorult Installer Ti Worker folyamat megint tekeri a lemezt valami újabb frissítés miatt. Ez kevésbé érint valakit, ha minden nap Windowst használ, de én csak sok hetente egyszer bootolok át rá valami játékért, vagy hétvégi 1080p-s netflixezésért, és baromi idegesítő, hogy nem tudom használni a gépet, mert frissítéshegyek vannak frissítéshegyek hátán. És itt nem is a frissítések mennyisége és gyakorisága fontos, hanem a rossz implementációja az egésznek.

    Pedig Linuxból is az Arch Linuxot használom, azon is rengeteg frissítés van, hiszen eleve rolling disztró, meg még rá Testing tárolókkal használom (ez még hatványoz a frissítéseken), heti 1-2 giga frissítés is lazán megvan, néha több, gyakran frissülnek a csomagok, de ennél mégse zavaró, mert
    1) én döntöm el mikor legyen frissítés, amikor futtatom kézzel a pacman-t terminálban (gyorsbillentyűre van bedrótozva, nem kell gépelgetnem egy rendszergazdai jelszón kívül semmit)
    2) először előre tájékoztat, hogy miket tervez frissíteni, mennyit fog lehúzni, abból látszik is, meddig fog tartani a frissítés, ha meggondolom magam, ezen a ponton egyszerűen kösz nem-et nyomok neki, vagy csak szimplán bezárom a terminálablakot. Ha beleegyezek a frissítésbe, akkor
    3) szépen maximum sávszéllel úgy húzza le a csomagokat, hogy lehet mellette mégis netezni (és nem vesz el pár percnél többet a csomagok letöltése, nincs p2p vergődés, ahogy Windowson), ha valami tárolót nem érne el, vagy az belassulna, automatikusan átvált egy másik, gyorsabb tárolóra
    4) a legnagyobb frissítési pakknál is, mikor akár 200-300 csomag is frissül, SSD-n letöltés után lefrissül az egész 2-3 perc alatt, közben zavartalanul lehet használni a gépet, anélkül, hogy belassulna, hiszen csak ellenőrzi a csomagok integritását, aláírását, és kibontja őket, meg a legvégén lefut egy nagyon kevés post install script, szinte 0 erőforrásigénye van az egésznek (semmi rejtett svchost folyamat nem reszeli a lemezt, meg nincs registrybe irkálás, meg 20 biztonsági másolat rittyentése), és terminálos kimenetben szépen látszik hol tart, mennyi idő van hátra, mik frissültek, van-e valami hibaüzenet
    4) én döntöm el mikor indul újra (mivel kézileg én indíthatom csak újra), és akkor is csak max. egyszer kell újraindítani (ha kernel, systemd, mesa, glibc, valami más alapvető rendszerösszetevő frissül), de sok olyan frissítés is van, ami egyáltalán nem igényel újrabootoltatást, elég csak a vonatkozó frissített szoftvert újraindítani ha épp futna (LibreOffice, Wine, és hasonló nem rendszercsomagok), hogy a változások életbe tudjanak lépni.
    5) ha valami mégis félremenni, hiba adódna, helyre lehet hozni, vissza lehet downgrade-elni a régi csomagra, bár erre nem szokott szükség lenni. De jó tudni, ha mégis ilyen előfordul, nem cseszi szét a rendszert.
    6) a csomagkezelő frissítéskor nem kezd partizánakcióba, csak azt frissíti, amibe beleegyeztél, és nem állítgat vissza rendszerbeállításokat a tudtod nélkül (mint pl. Win10-en rendszeresen visszakapcsolódik nagyobb update-ek után a Gyorsindítás) meg nem rak vissza gerinctelenül szoftvereket (magától a gépre visszamászó Candy Crush meg live csempék Win10 esetén), nem távolít el neki nem tetsző szoftvereket.

Új hozzászólás Aktív témák