- Xiaomi 13T és 13T Pro - nincs tétlenkedés
- Leica kamerákat kap a Xiaomi Mix Flip 2 is
- Samsung Galaxy A56 - megbízható középszerűség
- Yettel topik
- Megjelent a Poco F7, eurós ára is van már
- India felől közelít egy 7550 mAh-s Redmi
- Samsung Galaxy S24 Ultra - ha működik, ne változtass!
- Fotók, videók mobillal
- Xiaomi 14T - nem baj, hogy nem Pro
- Xiaomi 14T Pro - teljes a család?
-
Mobilarena
Ez itt, az elektronikával hobbiból foglakozók fórumtémája.
Lentebb összegyűjtötttem néhány elektronikával kapcsolatos, hasznos linket.
Új hozzászólás Aktív témák
-
-
mezis
félisten
válasz
Batman2
#6668
üzenetére
Üdv.!
Helyet nem tudok (ha találsz ne tartsd titokban), de ugye nem 0 C-fok alatt akarod használni ?
(Gyanúsan hallgatnak az üzemi hőmérsékletről a technikai adatoknál. Kerti lámpánál tapasztaltam, hogy fagypont alatt egyetlen elektront nem képes produkálni a napelemke. Diódaként mérve szakadtnak látszik. Aztán amikor melegebbre fordul, működik rendben.)
-
And
veterán
válasz
Batman2
#6573
üzenetére
"Tehát akkor a tranyó Pd értéke az a teljes áramkör teljesítményéből a tranyóra eső rész, amit az fogyaszt el (és ad le hő formájában), így kell érteni ??"
Igen. Ennek a maximális értéke limitált, de mint írtam, ez eléggé elméleti érték, mert végtelen hűtőfelülettel (vagyis a hűtőborda és a környezet között nulla hőellenállással) számol, ez pedig a gyakorlatban csak közelíthető. Többek között ezért sem tervezünk határérték közelébe disszipációt.
A kapcsolóüzemű működés közben keletkező hőt sok dolog befolyásolja. A hő statikus állapotban a terhelés bekapcsolt állapotában (maximális draináram mellett) keletkezik, mivel egy lezárt fet csak legfeljebb µA nagyságrendű draináramot vezet. A nyitott állapotra jellemző Pd= Id^2 * Rds_on érték nyilván nagyságrendekkel nagyobb a lezárt fet által disszipált teljesítménynél. Ezért statikus állapotban az Rds_on értéke a meghatározó. Igen ám, de a kapcsolóüzem ill. a PWM arról szól, hogy időegység alatt rengetegszer kapcsolgatjuk ki-be az eszközt. Ilyenkor jön a képbe a kitöltési tényező, a kapcsolási (PWM-) frekvencia és az átkapcsolás időtartama. A két állapot közötti átmenet (lineáris üzem) a statikus bekapcsolt állapotnál is nagyobb hőveszteséget eredményez, mivel a kapcsolóeszközön még/már folyik valamekkora áram, miközben az Uds-feszültsége sem minimális. Ezért az átkapcsoláskor rövid időre impulzusszerűen megnő a disszipáció értéke. Az átkapcsolás időtartama nem lehet nulla, hanem egy véges érték, mivel a fet bemeneti kapacitása csak limitált Ugs-meredekséget tesz lehetővé. Ez a meredekség pedig a meghajtóárammal áll összefüggésben, mert adott gate-töltést (amely típusra és munkapontra jellemző adat) adott idő alatt mozgatni meghatározott áramot igényel. Vagyis gyors átkapcsolás -> nagy meghajtó áramimpulzus. Pl. az integrált kivitelű mosfet-driverek legjellemzőbb adata az a csúcsáram, amelyet biztosítani tudnak a gate számára. Ahogy az átkapcsolás időtartama a teljes kapcsolási periódus egyre nagyobb hányadát foglalja el, a disszipáció átlagos értéke egyre jobban megnő. Így hiába marad ugyanakkora (akár tisztán rezisztív) a terhelés, a kapcsolási frekvencia növelésével a fet disszipációja növekedni fog.
"A normál tranyó és a FET összehasonlítást úgy értettem, hogy ugyazon Pd max. (vagyis azonos hőkibocsájtás) értékü bipoláris tranyó és MOSFET esetében a MOSFETek nagy előnyben vannak a tranyókkal szemben, mivel sokkal nagyob teljesítményt tudnak kapcsolni, azonos hőkibocsájáts mellett !"
Mégegyszer: általános esetben Pd <> Pd_max! A maximális Pd nem hőkibocsátás, hanem disszipációs képesség. A gyakorlatban ezért nem feltétlenül hasonlítható össze az általad leírt módon egy mosfet és egy bipolár kapcsolóeszköz. A Pd_max nem kiindulási alap, hanem éppen olyan limit, mint az Uds_max / Uce_max, vagy az Id_max / Ic_max, amelyektől szintén függ a 'kapcsolható teljesítmény'. Ha adott terhelőáramnál veszünk egy mosfetet, amelynek az Id * Rds_on szaturációs feszültsége nagyobbra adódik, mint egy hasonló Pd_max értékű bipoláré, akkor utóbbival jártál jobban (statikus bekapcsolást feltételezve). Más kérdés, hogy általában adott terheléshez keresünk kapcsolótranzisztort, és nagy áramhoz szinte biztosan találunk olyan fetet, amelyet extrém alacsony csatornaellenállás jellemez, így jobb hatásfokkal kapcsolható be, mint egy bipolár. Cserébe tolhatjuk bele az A-es nagyságrendű gate-áramimpulzusokat, mivel a kis csatornaellenállás általában nagy gate-töltéssel (gate kapacitással) párosul. -
And
veterán
válasz
Batman2
#6539
üzenetére
"És már így is meghaladtam a Pd elvileges maximumát, mivel kettőt alkalmaztam párhuzamosan, ami csak 188W Pd-t jelent elvileg !
És ezt még egylőre simán kibírták."
Dehát épp az ezt megelőző mondataidban írtad, hogy nem haladtad meg a Pd_max-ot, és az úgy is van, ezért nem teljesen értem ezt az eszmefuttatást. Leírod, hogy mi a Pd értelmezése, majd ki is számolod, végül kijelented, hogy átlépted. Pedig nem. A fet maximális disszipációja egy dolog, a teljes kör által felvett teljesítmény meg egy másik, de ezt is említetted..
"No, szóval ez az ami nem teljesen világos számomra, elvégre azért használtam FET-eket mivel azon sokkal kisebb teljesítmény vész el, ezáltal sokkal kevesebb hőt is kell elvezetni [..]"
Eddig OK,
"[..] ez alapján azt várnám, hogy akkor sokkal nagyobb teljesítményre képesek a FET-ek mint a normál (Si-planár) tranyók !"
De ez hogy következik az előzőekből? Egyáltalán, mit jelent az, hogy "sokkal nagyobb teljesítményre képesek"? A disszipáció maximuma nyilván nem attól függ, hogy a kapcsolóeszköz mosfet vagy bipolár. A tranzisztoron maradó feszültség tekintetében viszont a kis Rds_on értékkel rendelkező mosfetek valóban előnyben vannak, így adott terhelés bekapcsolását jobb hatásfokkal végezhetik. -
And
veterán
válasz
Batman2
#6531
üzenetére
A mosfetekre (meg általában a tranzisztorokra) megadott Pd_max értékek a disszipáció maximumát jelentik. Ez független a maximális drain-áramtól és Uds-feszültségtől: e két jellemző aktuális értékének szorzata nem haladhatja meg a Pd_max teljesítményt akkor sem, ha külön-külön mindkettő a hatérérték alatt van. A Pd_max hiperbola (az Id_max-ot és Uds_max-ot jellemző egyenesek mellett) rászerkeszthető a fet kimeneti karakterisztikájára, és csak ezen belüli munkapontot lehet beállítani. Ezen felül a maximális disszipáció csak 'végtelen' nagy hűtőfelületre vonatkozik, ill. a környezeti hőmérséklet növekedésével arányosan csökken (mivel a korlátot alapjában a félvezető réteg határhőmérséklete jelenti).
#6532: Igaz, a meghajtóáramra figyelni kell, de (a hatásfok miatt) nem úgy, hogy korlátozzuk, hanem hogy gondoskodunk a megfelelő impulzusáramról. Lassú, néhányszor 10Hz-es pwm-nél ennek szerintem nincs akkora jelentősége, mivel impulzusüzemben a meghajtók is nagyobb áramot tudnak biztosítani, és az áramimpulzusok kitöltési tényezője 'lassú' pwm-nél igen alacsony értékre jön ki. Az 555-ös 200mA-es folyamatos (forrás/nyelő) áram biztosítására képes, de azt sajnos nem tudni, hogy a kimenete mennyire védett túláram ellen. Úgyhogy ilyen lassú alkalmazásnál akár maradhat is a soros ellenállás
: ha ront is a fel- és lefutás idején, nincs számottevő hatása a kapcsolási veszteségekre. Sokszor 10..100 kHz-en már lenne.
Az árameloszlást valóban kisértékű ellenállásokkal szokás biztosítani, de tényleg kisértékűek kellenek, hiszen ha a nagyságuk összemérhető az Rds_on-nal, már jelentős veszteséget okozhatnak. Lehet, hogy tényleg elegendő, ha nem tőben kötöd össze mondjuk a két fet drain-elektródáját. -
Batman2
őstag
válasz
Batman2
#6531
üzenetére
Jah, a 47Ohmos Gate előtét ellenállást az IC védelmében gondoltam bekötni, abból kiindulva, hogy a FETnek egy pillanatra kell, de nagy áram kell a vátáshoz, hogy nehogy túlterhelje az 555-ös IC kimeneti fokozatát !
De ha ez szerinted elhanyagolható, akkor nem teszek bele.
Az egyenló terhelés megisztásnál a FET-ek kimenetei, vagy bemeneti (S, D) lábaival sorosan kellene kötni pár század ohmos ellenállást ??
A lábaikat rövid vezetékekkel kötöttem össze, mondjuk szerintem, 15-20A áramnál már azok is megfelelnek kiegyenlítő ellenállásoknak !
legalábbis abból következtetetve, hogy a kb. 2,5m hosszú, 1,5 mm2-es vezetéken összesen 2V feszültségesést mértem ilyen körülmények között.
Mondjuk lehet már 2, vagy 2,5mm2-es vezetéket kellene alkalmaznom, mert ez már sok az 1,5-ösnek, kicsit lanyygosodtak is a vezetékek.
Üdv.:
-
And
veterán
válasz
Batman2
#6529
üzenetére
Alapvető ellenőrzéseken (fetet biztosan nem kötötted rosszul, izzó jó) túlvagy? A legegyszerűbb, ha az 555-öt, vagyis a meghajtást leválasztod, majd a gate-et közvetlenül a 8V-ra vagy 12V-ra kötöd. Ekkor a fetnek teljesen ki kell nyitnia, az izzónak világítania kell. Ha meg 0V-ra, akkor le kell zárnia. Kísérletezni elegendő egyetlen fet is, párhuzamosítani ráérsz utána, párhuzamos üzemnél amúgy is illik gondoskodni a kapcsolóeszközök egyenlő árameloszlásáról. 6,5V-os nyitófeszültség bőven elegendő kell legyen ahhoz az áramhoz, amit ez a fet folyamatos üzemben vezetni képes, nemhogy egy párszáz mA-es izzó meghajtásához.
"Csak annyit tudtam megállapítani, hogy negatív periódusban a FET-ek előtt mérhető némi feszültség, tehát nem földel [..]"
Pontosan hol is van az a fetek 'előtt'? Mivel N-fet, tényleg pozitív Ugs-szintre nyit. A gate-tel soros 47Ω nem igazán kell. Nagyobb frekvenciájú meghajtásnál éppen gátolja a gate-kapacitás töltődését, vagyis a szükséges meghajtóáram-impulzus kialakulását (ezzel ronthatja a hatásfokot). N-fetnél inkább a gate-source közé szokás tenni egy 100kΩ nagyságrendű ellenállást, hogy a gate-ről (kikapcsolt meghajtásnál) elvezesse a töltést, lezárva ezzel a fetet. -
And
veterán
válasz
Batman2
#6409
üzenetére
"Nem úgy mint a tranyónál, hogyha pl. egy NPN-es tranyóból ki akarok szedni 12V-ot, akkor, azon túl, hogy kell vagy 13 - 13,5Vos tápfeszültség hozzá, a feszültségesést is beleszámolva a bázisra is rá kell adni a legalább 12V-ot, de inkább a max. tápfeszt, mivel a bázison is érvényes a feszültségesés."
Várjunk csak: ha Si-anyagú NPN bipoláris tranzisztort használunk, akkor a bázison a megfelelő kollektoráram kialakulásához (vagyis a nyitáshoz) 0,6..0,7V-os szint elegendő az emitterhez képest. Ha az emmitter 0V-on van, ekkora szint kell a vezérléshez, legyen bármekkora feszültségigényű a kollektorköri terhelés. Úgyhogy a magasabb vezérlő- (nyitó-) feszültség a mosfetek esetén sokkal inkább hátrány. Az előny a statikus állapotban igen kicsiny vezérlőáram, ill. egy megfelelően alacsony csatornaellenállású típus esetén a bipolároknál kisebb maradékfeszültség, és ezzel disszipáció. Viszont teljesítmény-mosfetek sokszáz kHz-es kapcsolgatása is amperes nagyságrendű gate-áram impulzusokat igényelhet.
Az IRLZ44N esetedben maximum 6-7W hőt fog disszipálni, ezért hűteni kell. A másodikként javasolt típusnál a melegedés max. <1W lenne, de az SMD-kivitelt nehezebb hűteni (létezik a megszokott TO220-as tokban is, a Lomex árlistáján viszont csak a DPAK-kivitel szerepel, de érdemes lehet máshol utánanézni), ill. az drágább fajta.
"Már csak a bekötése kérdés számomra, a terhelés pozitiv, vagy negativ ágát szakitsam meg vele ? Illetve melyik lábát kell a negativ és melyiket a pozitiv tápfesz felé kötni (S,D) ??"
Mivel ezek N-csatornás kivitelűek, a gate a source-höz képest pozitív szintet igényel a bekapcsoláshoz. Ezért: source a 0V-ra, drain a terhelés felé (negatív ág), a terhelés pozitív ága pedig fixen (lehetőleg biztosítékon keresztül) a pozitív ágra kötve. Valóban a terhelés negatív ága a kapcsolt, de ez legfeljebb a kábelezésnél lehet hátrány, mivel a test 'mindenhol' ottvan. P-csatornás mosfetnél viszont a fet lezárásához mindenképp a pozitív táp szintjét kellene a gate-re kötni (source fixen a + tápon), így nem lehetne alacsonyabb tápról járatni a vezérlőkört, vagy külön illesztő-szinteltoló meghajtó kellene a vezérlés és a fet közé. -
válasz
Batman2
#6403
üzenetére
Ebből nekem az jön le, hogy nem akarod a fűtőszálat "kontrollálni", hanem csak úgy meghajtani, és ezért kellene a PWM, hogy pl. 4 állásban legyen "kapcsolható" a fűtési teljesítmény. Ezzel annyi a gáz szerintem, hogy ha pl. már melegszik be az autó, akkor jóval melegebb levegő megy át a cekászokon, azaz könnyen túlmelegedhet a kiegészítő fűtésed.
De ha megfejeled egy termisztorral, hőmérséklet-szabályozással, akkor az az előnye is meglesz(ha jól van beállítva az egész), hogy ha felmelegszik a motor, akkor a kiegészítő fűtésed magától, a szabályozásából eredően kikapcsol. -
And
veterán
válasz
Batman2
#6403
üzenetére
Én javaslom, hogy az 555-ös tápfesze ilyen esetben inkább ne legyen szempont, ne az határozza meg a teljesítményfokozat felépítését (de pl. a TI-féle NE555 maximális tápja 16V lehet). Akkor inkább járasd 8V-os stabilizátorról, vagy köss a tápágába egy néhány V letörési feszültségű Zener-diódát. Így is mindegy, mert pl. egy N-csatornás (növekményes) mosfet, legyen akármilyen 'gagyi', 8V-os Ugs-nél már teljesen nyitott. Sajnos a szükséges vezérlőáramot befolyásoló gate-töltés és az alacsony csatornaellenállás szokásosan nem jár együtt, nem túl gyors kapcsolóüzemre szinte bármilyen mosfet típus megteszi,a mely az adott draináramot elviseli. Lehetséges típusok a határadatokkal (mind kapható):
- IRLZ44N: 47A, 55V (Rds-on: 22mΩ, Qg: 50nC),
- ISL9N303A: 75A, 30V (Rds-on: 4mΩ (!), Qg: 90nC), sajnos DPAK-tokban (SMD),
- BUZ11: 30A , 50V (Rds-on: 40mΩ, Qg: 40nC), olcsó típus,
- stb.
#6405: Az IRF4905 P-csatornás típus, az ilyenek adatlapjain az áram- és feszültségadatok általában negatív előjellel szerepelnek. Beépített drain-source védődiódát szinte minden mai mosfet tartalmaz.
"És az mit jelent, hogy mondjuk 40V-os egy FET, de a Gateje csak mondjuk +-20V ?? "
A 40V a maximális drain-source közötti feszültség, de a vezérlő (Ugs) feszültség csak +/-20V lehet. Ez a típus már (-)5V feletti nyitófesznél képes 20A draináram vezetésére. -
#6396
Bendegúz_50
tag
Batman2
#6388
Bendegúz_50
tag
válasz
Batman2
#6388
üzenetére
Szia!
Pár szakmai gondolat a kérdésedhez:
Először is jó ötlet a FET-es megvalósítás, de miért nem szilárdtest-relével csinálod?
Nah mindegy Te tudod...
FET-tel is kivitelezhető nagyon frappánsan annál is inkább mert a FET-ek egyik legfontosabb paramétere, hogy nem igényelnek áramot vezérlésükhöz, tehát bemeneti ellenállásuk szinte végtelen nagy. A másik fontos jellemző, hogy karakterisztikájuk sokkal lineárisabb a bipoláris tranzisztorénál mert ugye ezzel az eszközzel lehet leginkább összehasonlítani működésüket.
Bizonyára tudod, hogy a FET-eknek is van komplementer párja, az NPN bipoláris tranzisztoroknak az N csatornás FET-ek, a PNP tranzisztoroknak a P csatornás FET-ek felelnek meg . A FET-eknek két típusa terjedt el, az egyik az ún. J-FET, avagy junction FET, a másik a MOSFET.
A junction FET-ek legfontosabb jellemzője az N csatornás eszköz esetén a gate potenciáljának negatívnak kell lennie a source potenciálhoz képest.
Beállítani a munkapontját akár kapcsoló jellegű felhasználás esetében is sokkal nehezebb mint egy adott tranyót (teljesítmény tranzisztort). Mivel a J-FET-ek csak negatív gate-source feszültséggel vezérelhetőek, és a legnagyobb áramot Ugs=0 V-nál biztosítják, ezt az áramot az adatlapok külön megadják. Tipikus értéke 1-10 mA. Elzáródási feszültség jele: Up ami az a feszültségérték, amikor a FET már teljesen lezár. Tipikus értéke -1-6 volt.A MOSFET-eket eredetileg kimondottan kapcsolóüzemű tápok alkatrészeként gyártódtak.
Így szerintem ez áll közelebb az elképzelt megoldásodhoz. Működés közben a félvezetőn csak lezárt állapotban esik feszültség, ekkor azonban nem folyik rajta áram, amikor pedig áram folyik rajta, nem esik rajta feszültség, tehát sem be, sem kikapcsolt állapotban nem esik rajta teljesítmény. Az átkapcsolás időtartama alatt azonban jelentő teljesítmény eshet. Ezt a mindenkori hálózati feszültségből (csúcsértékkel számolva)és a terhelésből lehet kiszámolni.
A MOSFET-ek vezérlése hasonló a tranzisztorokéhoz, kivezetéseinek elnevezése a J-FET-ekéhez. Elzáródási feszültségük 1-3 V nagyságrendű, jellemző meredekségük 1 A nyugalmi áram esetén 1-10 S. Tehát egy átlagos MOSFET-et gatejét 1 A nyugalmi áram eléréséhez körülbelül 4 V-ra kell kapcsolni a source-hoz képest.Fenti adatok birtokában már könnyebben ki tudod választani az eszközt ami beleillik a képbe. A válogatáshoz az alábbi link ad segítséget!
http://www.hestore.hu/kat_77.html
-
válasz
Batman2
#6388
üzenetére
Én P csatornásat javasolok, mert szerintem jobb a + ágat kapcsolgatni, mint a földet. Ha a földet kapcsolgatod, akkor kikapcsolt állapotban is kint van a fűtőszálon a táp.
IRF4905 szerintem jó is lehet. Source 12V-on, s a Gate-jét teszed le földre pl. egy kis tranzisztor nyitogatásával.
Amúgy miben használatos a fűtőszál? És miért pont PWM-mel? -
mezis
félisten
válasz
Batman2
#5028
üzenetére
Jó néhány évvel ezelőtt a "Hobbi Elektronoka" folyóíratban és talán a "Rádiótechnika"-ban (vagy valamelyik évkönyvében) komplett kapcsolási rajzok jelentek meg, melyek pontosan az általad vázolt működési elv szerint készültek.
Valahol neten olvastam egy cikket, talán le is van mentve, az ólóm akkuk töltéséről, hogy ha a töltést folyamatosan váltogatjuk kisütéssel, akkor az ólomszulfár képződést is el lehet kerülni, és ha elég magas frekvenciával és áramimpulzusokkal megy, akkor még a régebbi, kicsit passziválódott lemezekkel rendelkező akkukat is "fel lehet még ébreszteni" !
-
Ja no
aktív tag
válasz
Batman2
#5028
üzenetére
először találd ki a frekit, mert lehet, hogy nem is kell driver hozzá. (magasabb frekiken "eszik" csak sokat egy FET a gatején keresztül. Hogy mennyit kér egy ki/be-kapcsolásra, azt a FET adatlapján megtalálod).
MOSFET-eket találsz lomexnél. (40A-es van egy pár, TO220-as, vagy hasonló SMD tokban)
Drivert, ha szüksége, csipked oldalál lelsz -
And
veterán
válasz
Batman2
#5026
üzenetére
A mosfetekkel mi a baj? Egy valamirevaló mosfet soktíz A áram vezetésére alkalmas, elég alacsony csatornaellenállás (x*10mΩ) mellett. Természetesen egy mosfet gyors kapcsolgatása is szép áramimpulzusokat igényel, de akár sokszáz kHz-es, sőt MHz-es tartományban is használhatók. Ezen felül többféle logikai bemeneti szintet támogató, széles meghajtóáram-tartományban dolgozó integrált mosfet-drivereket lehet hozzájuk venni.
De mégis mit szeretnél kapcsolgatni vele, és milyen vezérléssel? -
And
veterán
válasz
Batman2
#5001
üzenetére
Nem hinném, hogy az inverter "frekvencia generálását" zavarná meg a ráaggatott induktív / kapacitív terhelés. Túlfeszültség-impulzus sem állhat a háttérben, ha az inverter szinuszos kimenetű, a terhelés pedig lineáris. Az más kérdés, hogy a kisteljesítményű és olcsó UPS-ek, inverterek általában nem szinuszos kimenőfeszt adnak, és a terhelések is eléggé nonlineárisak. De fesz.tüskék ellen viszonylag könnyű védekezni. Az induktív terheléssel inkább az a gond, hogy a valós összetevőn felül meddő áramot is felvesz, így végsősoron a rendszer hatásfokát rontja. Ezen leginkább fázisjavítással tudnál segíteni, bizonyos keretek közt. LC-szűrő nem jó ötlet, mert az sem feltétlenül javítja a teljesítménytényezőt, legfeljebb a felharmonikusokat tudja eltüntetni a vonalról, ha valamilyen erősen nemlineáris jellegű a terhelés a kimeneten. Szóval én sem erőltetném annyira
. -
-
Csaba_20_
őstag
válasz
Batman2
#3988
üzenetére
Batman2 írta:aztán pl. alkohlos filccel felrajzolod a nyáklapra az elkészített tervet és valamilyen pl. modellfestékkel kifested, hogy biztosan ne kopjon le a maratás alatt és lemaratod.
Mi lenne, ha egyből lakkfilccel rajzolna? Egyébként pedig nyáktervező(eagle,protel,orcad stb.) aztán odaad cégnek(pcb.hu,nyakexpressz.hu stb.) és persze tejel rendesen. 
Jó tudom, ez gonosz volt. 
Ja, amúgy a pcb.hu-n tervezést is vállalnak jó pénzért. 
-
#3585
Forest_roby
őstag
Batman2
#3581
Forest_roby
őstag
válasz
Batman2
#3581
üzenetére
jól értem!?
/nem értem/ 
ha jól veszem ki a képet, akkor a 8 led pozitív végeit bekötjük 1-1 helyre vhova a csatlakozóba és a 8 negatív véget egy helyre összekötjők és azzal mit csinálunk?
áááá, nem vagyok műszerész! /informatikus - fizika szakon vagyok, nem műszerész szakon/ -
#3580
Forest_roby
őstag
Batman2
#3579
Forest_roby
őstag
válasz
Batman2
#3579
üzenetére
Ja, hát a cél az-az ,hogy villogjanak
Nekem lényegében mindegy, hogy melyik portra dogom rá csak működjön és tudjam vezérelni. Azon már gondolkoztam, hogy a 8*2 db vezetéket pontosan hova is kellene forrasztani, de majd szépen elvolvasom a cikket és reménykedem, hogy részletezve van a dolog.
Ha van tuti bevált módszered azt is szívesen fogadom, már ha meg akarod osztani velem.
üdv:
Forest -
#3108
Winner_hun
félisten
Batman2
#3030
-
net84
őstag
válasz
Batman2
#2898
üzenetére
''Gondolom, valami fesz stab ICvel gondoltad az 5V-ra való leszabályozást?
Mondjuk 7805.''
aham
elsőre egy tesztet csinálok ugyis 8 sárga leddel (kettesével sorba kötve), akkor derül ki, hogy elég lesz-e vagy kell a 12 led soronként - no akkor majd kell még egy kis számolás
Köszi! Még majd jelentkezem... -
net84
őstag
válasz
Batman2
#2887
üzenetére
thx!
úgy döntöttem, hogy nem fogom sorba kötni őket...de a 9V-nál (8,4V) maradok, azzal a módosítással, hogy a ledeknek már csak 5 volt megy. Így akár később köthetek neki 5V-ot pl adapterről...
Mennyiben befolyásolja a telep ''élettartamát'', ha mind 24 LED (vagy 36) párhuzamosan van bekötve? Egyáltalán változtat valamin? -
biker
nagyúr
válasz
Batman2
#2819
üzenetére
a szólásod második fele tökéletesen igaz, azonban ha az izzószál folyamatosan izzik a csőben, akkor ott rossz a gyújtás.
a szálon nem folyhat akkora áram, amekkora izzásba hozza világítás közben.
és a leírtak miatt nem is úgy alakítják ki a szálat, hogy ''kijjebb'' álljon, mint az elektróda, tehát az elektronok az elektróda végéról válnak le ideális esetben, nem a szálról.
a szál csak azért izzik, hogy könnyebben beinduljon a folyamat, de tovább nem szabad izzania, ha jó a gyujtó.
pont ezért lehet pl teljesen kiégett, nem izzó csövet begyújtani nagyfrekis előtéttel, mert oda nem kell izzítás sem. pl 75-150W-os Na lámpa indítójával, ami 2kV 10kHz röhögve világít egy feketére kiégett, teljesen szakadt izzítójú fénycső is, csak ott meg időnként meg kell fordítani a csövet, mert egyenáram szaggatva, így az elektronok elvándorolnak végleg... -
LukE
veterán
válasz
Batman2
#2761
üzenetére
konkretan 40xx-re passz, de nagyobb integraltsagu ICknel mindig kernek egy 100nF-os kondit a tapfesz labakhoz minel kozelebb.
AVR tobbszor is mukodott breadboardban kondi nelkul, 40 centis tap vezetek vegen, de ha nyakra rakom, mindig van egy 0805-os 100nF a tap labak kozott. -
Ja no
aktív tag
válasz
Batman2
#2761
üzenetére
Ha hidegítőkondikról van szó, azt nem érdemes kihagyni. Használhatsz nyugodtan 0805-ös kerámiát is. Ha Y5V-t veszel, akkor vegyél jóval nagyobb feszüt, mint ami következik a kapcsolásból.
Szerintem a CMOS még jobban igényli ezt, mert ott ugye alacsonyabb áramokkal dolgozik a ''jelszint''. -
vakondka
őstag
válasz
Batman2
#2754
üzenetére
Jaaaa, akkor az inkább csak SMT
az alkatrészek, viszont normál alkatrészek.
Én rendes SMD alkatrészekből akartam áramkört készíteni, olyan méretűekből,
mint amilyenekkel mobil telefon javításkor dolgoztam...anno pár éve.
Ilyen SMT módszerrel én is csináltam pl. a HE-ből villogó LED-es fenyőfát, amiben minden alkatrész a forr oldalon volt, kivéve a LED-eket...hát felületszerelés ez is, de azért nem igazán SMT technológia...az a gáz, hogy annak nagyon-nagyon pontosan kell megrajzolni a NYÁK-ot és ha finom rajzolatnak egy kicsit alámar a vas-klorid is, akkor már nagyon ronda lesz és gányolni kell, amit nem szeretek
[Szerkesztve] -
LukE
veterán
-
-
LukE
veterán
-
And
veterán
válasz
Batman2
#2098
üzenetére
Régebben, különösen az smd-technika előtti korszakban volt nagy divat ez a gyantás oldattal való kezelés. Nem az egész nyákot tettük be az anyagba, csak a fóliaoldalra vittük fel ecsettel az oldatot. Jól forrasztható lett a réz, és a megszáradt vékony gyantaréteg valamennyire védett az oxidációtól és a szennyeződésektől is. Mechanikailag viszont nyilvánvalóan nem volt túl stabil a bevonat. Manapság inkább az ónozás (kémiailag v. melegen) a menő. Írtam korábban, hogy egy ismerős sima felmelegített réztömbbel + forrasztóónnal csinálta: az is jó lett, nem bántotta a vékony vezetősávokat sem, de megfelelő szerszám - és gondolom gyakorlat is - kell hozzá. Létezik forrasztólakk is, pl. az SK10 (Kontakt Chemie gyártmány), vagy a magyar TN180. (Ezt most találtam: [link], a levilágításos technikát jól leírja, és a magyar fényérzékeny lakkról is hasonló a véleményünk, bár mostanában nem is annyira látok olyat a boltokban).
-
And
veterán
válasz
Batman2
#2072
üzenetére
..Nem is állítottam.
Nyáktéma, hétvégi termés: [link].
Ez a C*nrad-os fotolakkal kezelt nyák elsőre bevált (eredetileg kétoldalas, üvegszálas, 60x100 mm-es, <400 local creditért). Ez azért meglepő, mert egyébként sokat szoktam küzdeni a P20-as lakk felvitelével és kiszárításával, meg a levilágítással. -
Ja no
aktív tag
válasz
Batman2
#2063
üzenetére
ha ''feszre'' állítod a ledeket, akkor egyazon gyártó sorozatán belül is 25-30%-os áramfelvétel mutatkozik, tehát az ellenállás elhagyása nem kifejezetten célszerű.
(impulzusban annyira nem gáz, én pirosat használok kb 3,1V-ról. Kevesebb mint 10msec-ig világít és azt is csak kb 5sec-enként.)
(And megelőzött 10 másodperccel... )
[Szerkesztve] -
And
veterán
válasz
Batman2
#2062
üzenetére
''Ha arra gondolsz, hogy a LEDek soros kötésben nem egyforma terhelést kapnak, mivel az ellenállásuk sem teljesen egyforma [..]''
Szerintem volt már erről szó: a ledeknek nincs állandó ellenállásuk. Ez pont azért van, mert a nyitófeszültségük közelében meglehetősen meredek áramváltozás figyelhető meg rajtuk. Példa: (nem konkrét) kék led, 3.5V-on 4mA, 3.8V-on 20mA nyitóáram folyik rajta. Első esetben a helyettesítő DC-ellenállás 875 Ohm, a másodikban már csak 190. Ez a változás pedig teljesen természetes dolog nyitóirányban minden diódára, nem csak a ledekre.
''akkor az ellen az lehet a megoldás, hogy a fő, előtét ellenálláson kívül, még kisebb (10-ed, 20-ad akkora) ellenállásokat is beteszünk az egyes LEDek közé.''
Ezeknek a plusz kisértékű ellenállásoknak szerintem semmi haszna sem volna. A kapcsolás mindenképpen soros marad, vagyis mindenképp ugyanakkora áramerősség folyik az egész körben. A ledeken eső nyitófeszültség természetesen ettől még szórhat, nem lesz teljesen egyforma, de az áram igen! A ledek fényereje meg gyakorlatilag egyenesen arányos a nyitóáramukkal, ezért hiába lesz minden sorbakötött példány nyitófeszültsége más és más, a fényerejük egyforma lesz (ezért lehet sorbakötni akármilyen színű és típusú ledeket: ha a közös áram nem haladja meg egyiknek sem a maximumát, nem lesz gond, mindegyik szépen világítani fog). A feszültségeloszláson meg a sok kis ellenállás sem javítana semmit: az áramkör szempontjából azok külön-külön nem számítanak (''elosztott paraméterű'' ellenállást kapnál), csak az összegük.
''Mondjuk egy adott feszültségre beállított feszültségstabilizátor IC-ról, vagy stabil tápegységről lehet közvetlenül is hajtani (pl. LM317 lin. fesz. reg. IC)''
Ezt meg azért nem érdemes elkövetni, mert hiába lesz stabil a ledek tápfeszültsége, a nyitóáram nem csak attól függ, hanem pl. a hőmérséklettől is. (Ráadásul a hőmérséklet növekedésével az adott áramhoz tartozó nyitófesz. csökken, tehát ha azt stabilan tartod, az áram szépen növekedni fog a hőmérséklet emelkedésével. Márpedig a led üzem közben melegszik..) -
#2011
kovacstibor79
aktív tag
Batman2
#2009
kovacstibor79
aktív tag
-
And
veterán
válasz
Batman2
#1970
üzenetére
''Van egy fazékmagom, aminek az egyik oldalára Al: 250 van írva, a másik felére pedig Al: 1200. Jó mi ! A márkajelzés legalább mindkét oldalon egyforma: HAGY
Nem hiszem hogy a két fél teénylegesen különböző lenne.''
Pedig szerintem biztos lehetsz benne, hogy a két fél egy régebbi csere eredménye. Ezekből a magyar gyártmányú fazékmagokból sokféle méretűt és AL-értékűt (azonos méretben is) készítettek. A 250-es AL-érték egész jó (lett volna), 6.5 menettel jó közelítéssel megkaphatod a kívánt 10µH -t. Az sem baj, ha kicsiven többre jön ki az induktivitás, a kimeneti hullámosság azzal ugyanis tovább csökken. Így viszont ''öszvér'' magot kaptál, de szerencsére bejött..
Engem a konkrét terhelhetőségnél jobban izgat az, hogy a mostani konfigurációban mekkora a kapcsolás hatásfoka. Az adatlap szerint 3,3V-os kimenetnél ennek - terhelőáramtól függően - illene 85..80% -os értékűnek lennie. -
And
veterán
válasz
Batman2
#1957
üzenetére
Mostmár tényleg kíváncsi volnék, hogy mit produkál egy olyan ''gyári'' tekerccsel, amit a doksi ajánlott. Múltkor már linkeltem az egyik gyártmányt, ez egy másik, amit a DC-konvertered adatlapján említenek: [link]. Ebben a Renco RL-1283 sorozat tagjai is benne vannak. A doksi szerint az induktivitások értékét 1kHz-en garantálják, és semmilyen frekvenciafüggést nem adnak meg (bár az LM2678 adatlapja szerint ezek jók, tehát 260kHz környékén sem lehet nagy változás). Mindenesetre itt is érdemes figyelni a fizikai méreteket: 23mm hossz, 11.5mm átmérő a peremeknél. Az RL-1283-10 (10µH-s) tekercs DC-ellenállás értéke max. 17mΩ, a szaturációs v. telítődési árama pedig 8.7A (a javasolt maximum 4A). Ahogy elnézem, ez se nem toroid, se nem fazékmagra készült, valszeg légrés sincs a magjában (amit én csak fazék- v. lemezelt vasmag esetén tudok elképzelni, de az is lehet, hogy ezügyben túl gyenge a képzelőerőm
).
''Az nem lehet, hogy amit írtam korábban, hogy az egyik boltban azt mondták, hogy kétfajta ferritmag van, az egyik folytótekercsnek jó, a másik pedig trafónak, kapcs üzemű tápegységbe, hogy aszerint különböztetik meg így, hogy milyen frekvenciánnál, az azon a frekvencián szokásos alkalmazásoknak megfelelő tekercset ideális rá elkészíteni?''
Ilyen alapon nem csak két-, hanem jóval többféle felosztás is lehetne. Pl. az RF-felhasználásra alkalmas ferrit v. porvasmagok az alkalmazható frekvenciasáv szerint már évtizedekkel ezelőtt is színjelölést kaptak (legalábbis nálunk), abból pedig jó sokféle volt. A fojtótekercs értelmezés is elég egyéni, ahogy a linkeket elnézem. Van, ahol egy ilyen sima step-down konverter energiatárolóját, vagy egy egyszerű - akár légmagos - RF-szűrőtekercset is fojtónak hívnak, néhol meg azt a vasmagos tekercset nevezik így, amelyik nemlineáris, azaz az induktivitás a mag telítődése miatt nagy áramoknál lecsökken (csakhogy ez meg szerintem minden vasmagos tekercsre igaz, ha éppen szanaszét gerjesztjük).
A légrésről sajnos én sem tudok többet mondani a LukE-féle idézetnél. Ha jól emlékszem, az eredeti hozzászólás az egyik elektrós levlistáról származik, és ott - egyébként gyakorlott emberek is - rengeteget szívtak ezzel a témával (ami Téget valszeg. nem vigasztal..). -
Ja no
aktív tag
válasz
Batman2
#1959
üzenetére
Batman2,
Nem lehet, hogy a National ezen IC-i nem eccerű földi halandóknak készültek? Én most raktam össze egy LM2576-ot, 12V-ról 3,4V-ra. Elvileg 3A-t tudna. 650mA-ig csak 2tized voltot esik a kimeneti fesz, de egy 3,3ohmos terhelésnél már lemegy 2,88V-ra. Kipróbáltam több féle tekerccsel, de lényegi különbséget nem tapasztaltam, mindegyiknél megzuhan az ~1A-es terhelés hatására. Ez így nagyon csirke. És ugye az egész csak 50kHz-en ketyeg, szóval nem értem mi lehet a probléma. A gyári ajánlásnál a próbanyák miatt hosszabbak a vezetősávok, de ez szerintem nem indokolja a névleges telj. 20%-át, mint elvérzési küszöböt. -
#1960
Winner_hun
félisten
Batman2
#1954
Winner_hun
félisten
válasz
Batman2
#1954
üzenetére
értem
Akkor már csak az a kérdésem, hgoy a kondikat hogy kössem be? sorosan vagy párhuzamosan? És merthogy nemvan itthon biztosíték, anélkül használhatom, max zárlatnál tönkremegy a cumó, ugye?
Ha ezt a két biztosítékot rakom be, akkor a '' egy jelentősebb hűtőborda is kell rá''-t helyettesítheti a CD-ROM háza? elég az neki, vagy kell nagyobb hőelvezetés? -
LukE
veterán
válasz
Batman2
#1957
üzenetére
Frekvencia fuggesuk biztosan van. Hogy pontosan milyen, azt mar kerdeses. Ferrit gyarto cegeknel lehet infot talalni valoszinu, de ilyen ceget 1-et nem tudok...
bourns-nak (meg valoszinu mas cegeknek is) van egy induktivitas szelekcios guide-ja [link] (Coilcraftnak (csipked tart asszem) meg online induktivitas keresoje, de ugy tunik most le van halva az oldal nagy reszevel egyutt [link] sot jobban megnezve direkt a national simple switcher kapcsi IC-khez is van ajanloja [link])
Es mar csak forrast kell talalni a kivalasztott L-hez, bar egesz jo esellyel pont a kivant tipus nem elerheto, es kenytelen leszel magadnak tekerni valahogy... -
#1947
Winner_hun
félisten
Batman2
#1942
Winner_hun
félisten
válasz
Batman2
#1942
üzenetére
öööö izé, bocsi, a rajzot a nagy sietségben sikerült rosszul lerajzolnom Amit meg rajzoltál azt eddig nem is láttam A jó képekkel felül lettek írva a rosszak Véletlen raktem bele, mert kereszteződés, na akkor mondom oda is kell egy ilyen kis fekete kocka. Ezt benéztem sry Nem direkt volt
A feszültségekkel kapcsolatban meg annyit, hgoy a 7805-ös fesszabályzóval fog működni a dolog, ez biztos. A kocsi indulásnál több feszt generál, ezért kell ez, mégha kevesebb kraftot is fog kapni a CD-ROM, az sem baj, mert elég neki Amúgy a rajzok helyesek, az összes kütyü is rajta, csak annyi a kérdés, hgoy az #1938-ban jó-e, amit leírtam
Jameg annyi, hgoy akkro a 6ohm/10 wattal micsináljak? Mert nem volt olyan ellenállás. Rakjam be a másik kettőt sorosan és úgy jó lesz? -
Ja no
aktív tag
válasz
Batman2
#1942
üzenetére
buck-boost:
Amekkora áramokkal akar dolgozni (max 1A), ott még nem akkora nagy probléma a tekercs beszerzése. Btw, próbáltál már ilyen fajta dc-dc-t? Érdekelne a tapasztalat, bár én 2,6-4,2V-ból szeretnék fix 3,4-et csinálni.
más: Az időkorlát arra szolgál, hogyha az áram/fesz.korlát nem érné el a limitet, akkor is lekapcsolja a FET-et, illetve új ciklust indítson. De az üzemmódfüggő teljesen, nem építik bele mindegyik ilyen IC-be.
Lehet, hogy az első IC-d tényleg azért mekkent meg, mert a vastag dróton folyó áram túllőtte a FET--et és a határolót sem erre a sebességre méretezték benne.
De azt totál nem értem, hogy vastagabb dróttal, miért lesz kevesebb a kivehető áram. Sikerült kimérni az induktivitást, amit csináltál? -
LukE
veterán
válasz
Batman2
#1924
üzenetére
Az az induktivitas egyetlen tomor drotbol van tekerve? Elvileg 260kHz-en vorosreznel a behatolasi melyseg .13mm. Vagyis .13mm melysegben mar csak felszini aram 1/e -ad resze folyik, ezert szoktak a nagy frekis induktivitasokat tobb kulonallo szalbol tekerni (litze, vagy milyen huzal).
Amit korabban belinkeltem a nyakokrol, azt sikerult hasznositani? -
Ja no
aktív tag
válasz
Batman2
#1737
üzenetére
Király a nagyképernyős szkópod!
Átnyálaztam a doksit, de nem lettem okosabb. Lehet megépítem én is, mert soxor van szükségem 12VDC-ből 3,5VDC-re. LDO-m meg nagyon melegszik ilyenkor
Az viszont nem tetszik benne, hogy szinte minden kimeneti feszre totál más induktivitás társul.
vizsgaidőszak: ezzel nem kalkuláltam...
A többállású mikrokapcsoló még mindig érdekel, ha tud valaki forrást. -
And
veterán
válasz
Batman2
#1713
üzenetére
Ja igen, végszükség esetén akár egy sima soros RL-taggal is mérhető a reaktancia, abból meg visszaszámolható az L értéke (természetesen csak alacsony gerjesztés érhető el a kis mérőáramok miatt). Generátorként a hangfrekis tartományban akár egy hangkártya + erősítő + hangszerkesztő szoftver összeállítás is használható, ha pedig 50Hz-es szinuszhullámot generál az ember, jelszintmérőnek egy sima digit multiméter is megteszi AC-feszültségmérés állásban. 10µH induktivitás és 50Hz-es mérőjel mellett az X(L) értéke sajnos nagyon alacsonyra adódik, de egy ismeretlen mag AL-értékének meghatározásához pl. jó lehet a módszer (jó sok menet egy nagyobb toroidra, aztán induktivitás meghatározása, majd a menetszám négyzetével történő visszaosztás segítségével; régebben és is kimértem 1-2 ismeretlen, Lomex-ben ócsóér' szerzett ferritgyűrű adatait hasonlóképp).
A #1706-ban említett tekercs adatlapja: [link]. E szerint ez egy fojtó, ami önmagában nem lenne baj, de az értékét 10kHz-en garantálják, ezért nem tudni, hogy hogyan fog viselkedni többszáz kHz-en. A megadott maximum árama is DC-gerjesztésre vonatkozik. (A mag mérete nekem elég kicsinek tűnik ilyen feladatra, szvsz. ezt nem fogod megúszni kellően nagy keresztmetszetű fazékmag vagy toroid nélkül .) -
And
veterán
válasz
Batman2
#1711
üzenetére
(Szerintem arra gondol, hogy a jobb házimozi-erősítők tudnak fogadni videojeleket is. Nemegyszer külön kompozit- ill. svideo-bemeneteik és közös monitorkimenetük van. Az erősítő igazából nem csinál mást a képjelekkel, minthogy az audió műsorforrás átkapcsolásakor a közös video-kimenetre az aktuális hangforrás ''melletti'' videojelet kapcsolja rá. Ez a megoldás csupán kényelmi okok miatt alakult ki, így meg lehet spórolni a TV-n az alapsávi videoforrás kiválasztását ill. átcsatlakoztatását.)
-
LukE
veterán
válasz
Batman2
#1663
üzenetére
azokkal a kondikkal ovatosan. Legalabbis azt vedd figyelembe, hogy valoszinuleg a kapacitasuk is alacsonyabb, es az ESR-juk is magasabb mint a nevleges.
ja, jut eszembe: egyik elektro listara erkezett meg nyaron: [link] (inkabb link, mert hsz-nak talan hosszu, valahol az archivumaban is megvan biztos.) -
And
veterán
válasz
Batman2
#1653
üzenetére
A tekercs témájához két dolgot tennék hozzá. Az egyik, hogy az a bizonyos képlet, amellyel a méretező program számol (erre gondolok: L= µ(0)*µ(r)*N^2*A / l, mert ezzel az általad megadott adatokkal kb. 11.3µH induktivitás jön ki), igazából csak ''hosszú'' induktivitásokra igaz. Hosszú alatt azt értem, hogy az átmérőjénél 5..10 -szer nagyobb a tekercstest hossza. Ha ez a feltétel nem teljesül - vagyis a tekercstest rövid lesz -, a számítás hibája igen nagy lehet, akár 40-50%, vagy még több is.
A másik, hogy ilyen célra épp azért alkalmaznak inkább vasmagos tekercset, mert arra jóval kevesebb menet kell, így nagyobb keresztmetszetű huzallal is meg lehet tekerni. A huzal, amit írtál, kb 0.1Ω ellenállást jelent, vagyis a tekercs jósági tényezője jelentősen rosszabb lehet, mint vasmagos tekercs esetén. -
Ja no
aktív tag
válasz
Batman2
#1653
üzenetére
Hogy mennyi menet kell és hányszor, azt én is mindig cimborámtól kérdezem, de emlékeim szerint nagyságrendileg jó a kapott érték. :)))
Nyugodtan összefoghatsz több szálat párhuzamosan. A trafótekerők is használják, mert így kisebb magátmérő érhető el. Az egy kvadrátos huzal 10A-el simán terhelhető, tekintettel hogy nem folyamatos az áram rajta. De ne e szerint számolj ilyenkor, mert ha már összemérhető az ellenállása a chipben lévő FET-tel, akkor az nem biztos hogy jó lesz. MOndjuk meg szokták adni a maximális ohmos ellenállását is a tekercsnek amit alkalmazhatsz még az adott chippel. Szóval ésszerűség határain belül tekerd meg az eredő legvastagabból. Én tennék rá néhány leágazást is. (8, 8.5, 11, 12.5, 14uH). Bár ezek már csak néhány százalékos telj. többelttel szolgálnak max.
Ha tudod bandázsold körbe a tekercsedet, mert a mech mozgással is elvesztesz 1-2%-ot.
[Szerkesztve] -
-
LukE
veterán
válasz
Batman2
#1638
üzenetére
gyakorlatban nem sok kozom van kapcsolo uzemu tapokhoz, de mintha minden nagyon ''messze'' lenne. Bemeneti kondikat, a tekercset, kimeneti kondit, mindent minel kozelebb kellene hozni az IC-hez.
Szerintem valamivel jobb lenne, hogy kozepen lenne a kapcsi IC, egyik oldalra minel kozelebb a bemeneti kondenzator(ok), masik oldalra kozvetlenul az induktivitas, schottky kimeneti kondenzatorok. Es ha ugyis ott van GND-nek a masik oldal, akkor azt hasznalni.
De tenyleg nincs gyakorlatom kapcs. tapokkal, csak amit innen-onnan osszeszedtem, szoval lehet mashova astak el a kutyat.
szerk: erdekes lenne egy 260kHz-re hangolt radiot meghallgatni a kozeleben
[Szerkesztve] -
Ja no
aktív tag
válasz
Batman2
#1633
üzenetére
Hi Bat,
Nekem akkor csinálta ezt a villogást, ha kevés volt neki a kimeneti puffer. Meg mikor ilyen hosszú vezetékeket használtam a teszhez, akkor pl a multiméter mérőcsúcsától is váltakozott a kimenet két fesz-szint között. ( gondolom elhangolt benne valamit)
A sárga drótszál elég izmos, szvsz nem azzal lesz a gond.
Van esetleg induktivitás mérőd? Mert sima légmagossal is ki lehetne próbálni a teszt erejéig. Lehet, hogy mégis kevés neki az a tekercs amit betettél és nem bír több energiát átpumpálni rajta. ( ha a negyedik tekercset is ráteszed akkor mi történik?)
Ha nincs ilyen mérőd, akkor próbálj meg egy hifiboltba venni légmagosat, vagy valami hifi-őrülttől kunyizni.
Este ránézek a doksijára.
Ja no
: ha ront is a fel- és lefutás idején, nincs számottevő hatása a kapcsolási veszteségekre. Sokszor 10..100 kHz-en már lenne.
![;]](http://cdn.rios.hu/dl/s/v1.gif)
.
Jó tudom, ez gonosz volt. 
értem
Új hozzászólás Aktív témák
Hirdetés
ekkold
- Asztali PC , i7 11700KF , RTX 3070 Ti , 32GB DDR4 , 512GB NVME , 2TB HDD
- Asztali PC , R5 5500 , RX 5700 XT , 16GB RAM , 256GB NVME , 1TB HDD
- ASUS TUF Gaming F15 gamer laptop
- X1 Yoga 8th 2-in-1 14" FHD+ IPS érintő i5-1335U 16GB 256GB NVMe ujjolv IR kam aktív toll gar
- Lenovo / SK Hynix 512GB M.2 NVME SSD 0 perces
- DELL PowerEdge R630 rack szerver - 2xE5-2650v3 (20 mag / 40 szál, 2.3/3.0GHz), 32GB RAM, 55992Ft+ÁFA
- Új Apple iPhone 16 Pro Max 256GB, Kártyafüggetlen, 3 Év Garanciával
- LG 65" C1 OLED - 4K 120Hz 1ms - NVIDIA G-Sync - FreeSync Premium - HDMI 2.1 - PS5 és Xbox Ready!
- ÁRGARANCIA!Épített KomPhone i5 13400F 16/32/64GB RAM RTX 5070 12GB GAMER PC termékbeszámítással
- Dell latitude, precision, xps, magyar világítós billentyűzetek eladóak
Állásajánlatok
Cég: PC Trade Systems Kft.
Város: Szeged
Cég: CAMERA-PRO Hungary Kft
Város: Budapest