Hirdetés

Keresés

Új hozzászólás Aktív témák

  • Hakudoshi

    tag

    válasz Dany007 #122 üzenetére

    Hát igen, ez fogas kérdés, valóban. ;]

    Gondolom, abban is egyetértünk, hogy: Attól, hogy egy magyarázatot nem ismerünk, attól az még létezik.

    Ez minden tudományos kutatás alapfeltétele, és eddig még mindig be is jött. :))

    A Természetet NEM úgy kell elképzelni, hogy vannak az alapvető fizikai egyenletek (matematikai formában), és abból minden mást egyértelműen le lehet vezetni; a termodinamika és az önszerveződés jelenségei által -ha egy magasabb bonyolultsági fok jelenik meg a Természetben, mint pl. az élet (még magasabb fokon a tudat))- akkor a Természet arra a jelenségre vonatkozóan mintegy "szintet lép", és arra a "magasabb" szintre már más (de az alacsonyabb szintek törvényeinek természetesen nem ellentmondó!) törvények (is) érvényesek lesznek!

    A konkrétumok kutatása az, amit tudománytörténetnek nevezünk. :K

    (Most hirtelen ennyire futja, mert mennem kell, de majd jövök még! ;] )

    -peace-

  • Hakudoshi

    tag

    válasz Dany007 #119 üzenetére

    Arra is. Meg az egyéb agyrémekre, mint: Asztrológia, kuruzslás, és minden ilyen irracionális dolog, amelyek azon alapulnak, hogy az ember szeret összefüggéseket felfedezni ott is, ahol nincs. Ezt kompenzálandó, viszont sokszor nem veszi észre ott, ahol viszont van. :D

    Éppen az a tudomány legnagyobb haszna, hogy megtanít olyannak látni a világot, amilyen az valójában, és leszámolni a szokszor évezredes ostobaságokkal, amelyek közül sok viszont a mai napig tartja magát. :(((

    * * *

    Veszprémi, de már nem sokáig, mert otthagytam a sulit, és költözök vissza anyámékhoz...

  • Hakudoshi

    tag

    válasz Dany007 #117 üzenetére

    Ááá, az nem, a Természet, ami megszenvedi, legfeljebb a földi bioszféra. :)

    Amúgy épp a 3kismalacos topikban emlegetett okok is nagyban közrejátszottak, hogy még mindig a "szarban tapicskolunk". Persze, hogy tudod, miről beszélek... :DDD

  • Hakudoshi

    tag

    válasz Dany007 #115 üzenetére

    Jójó, gondoltam, hogy nem úgy értetted, de azért megkérdeztem a tisztánlátás végett, mert félreérthető volt. :)

    Viszont amíg egymást gyakjuk mi emberek, ahelyett, hogy fejlődnénk tudásban/etikában/ intelligenciában, addig a Természet csak jót röhög a markába... :O :W

  • Hakudoshi

    tag

    válasz Dany007 #113 üzenetére

    Nem tudom ezt most hogy értetted, de az írásodból az jön le, mintha az adrenalin egy gén lenne.

    Nem az. Az adrenalin egy hormon, aminek általános serkentő hatása van, és a mellékvese-kéreg termeli (ha jól tudom). :DDD

    A túl hosszú élettartamnak pedig egy bizonyos határon túl nincs szelekciós előnye, ezért sem kedvezményezett.
    A Természet nincs tekintettel arra, hogy meddig szeretnénk élni, de ha mesterségesen sikerülne az ember élettartamát megnövelni... akkor szvsz az már egy másik faj lenne. (Persze elnézve az embereket, lehet nem is lenne baj. :P )

    A tudatot gépre "tölteni" az még nagyon a jövő zenéje, mert alapvetően a gép nem is arra lett kitalálva, és nem is abba az irányba fejlődik jelenleg.

    Bár helyesebb lenne talán a "letöltés" szó helyett inkább a "lemásolást" használni.

  • Hakudoshi

    tag

    válasz Dany007 #111 üzenetére

    Az ájulás (és bizonyos szempontból az alvás) az külön téma, ott a folyamatok mennek tovább, csak valamiért a tudatosság szakad meg rövidebb időre ===> de az nem irreverzibilis.

    Sajnos, a tudomány jelenleg nem tart ott, hogy az ilyen folyamatokat pontosan, lépésről-lépésre le tudná írni, de így legalább van hová fejlődni! :))

  • Hakudoshi

    tag

    válasz Dany007 #109 üzenetére

    Nos, a Természet rendje, hogy ami egyszer létrejött, az el is pusztul. Az ember is, a Naprendszer is, és elegendő idő elteltével a Világegyetem is (vagy így-vagy úgy... ;] ).

    Hogy mi értelme a halálnak, az kb. olyan, mint ha azt kérdeznéd, hogy mi értelme van pl. egy neutroncsillagnak, vagy egy hegységnek, netalán a napfoltoknak?

    Ez ugyan úgy az emberi fogalmaknak az érvényességi körükön kívül való használata. :D

    "amikor a testet hatalmas fájdalom, vagy sérülés vagy akár belső sérülés éri, akkor az agy kikapcsol"

    Sajnos nem a fájdalomtól kapcsol ki az agy, hanem attól, hogy a működéséhez szükséges anyagcsere valamilyen oknál fogva leáll.

    Viszont, mivel az agyi folyamatok "hozzák létre" a tudatot, az agy halálával az meg is szűnik. Ezért igazán vicces, hogy vannak emberek, akik azt hiszik, hogy túlélhetik a saját halálukat. Egoizmus rulzzz! :DDD

    A halálközeli élmény pedig egyáltalán nem misztikus, a 2-orto-klorofenil-2-metilamino-ciklohexanon nevű anyaggal mesterségesen is bármikor előidézhető. :)
    (Sajnos még nem volt lehetőségem ezt a saját agyamon ellenőrizni, de ami késik, nem múlik! :C )

    Ez is egy jó példa arra, hogy mindössze anyagi és energetikai folyamatok azok, amelyek a tudat működésében és fenntartásában szerepet játszanak, nem holmi "lélek", meg "szellem", meg "életerő", meg mittudomén még mi minden faszságot belehaluztak ide is az idők során. :))

    Paradox módon viszont az ember nem élhati át a saját halálát, mivel a halál bekövetkezte után már nincs ott senki, aki érzékelhetne bármit is. :D

    Tehát a halál után pontosan az van, ami volt a születés előtt. :DD

    Azért az csak nem annyira félelmetes szvsz. :U

  • Hakudoshi

    tag

    válasz Dany007 #107 üzenetére

    Számít, az emberi kapcsolatokban, de semmiképpen sem az Igazság felé vezető úton. :)

    Aki meg a szektás hitgyülis csőcseléleket akár csak egy pillanatig is komolyan veszi... nos, az meg is érdemli. ;]

  • Hakudoshi

    tag

    válasz Dany007 #94 üzenetére

    Uff, na erre még nem is reagáltam:

    "deee azért azok Fizikusok, Asztrofizikusok, asztrobiológusok voltak"

    Azért mert fizikus, vagy asztrobiológus, még ugyanúgy tévedhet. Ez, hogy azért "hiszünk el" nekik bizonyos dolgokat, mert ők a "tudósok", ezt úgy hívják, hogy tekintély-elv.

    A tudományban az ilyesminek helye nincs. Csakis az ellenőrizhető, kísérletekkel igazolható/cáfolható dolgok azok, amik számítanak. Nem pedig az, hogy ki-mit-hogyan magyaráz. :U

    Ez egy nagyon fontos dolog, ezért is emelném ki külön!!! :K

  • Hakudoshi

    tag

    válasz Dany007 #102 üzenetére

    Jajj, barátom, hát az SG meg a tudomány... Annál még a National Geographic is tudományosabb... :DD :DD :DD

    Olvasgasd inkább pl. az Origo cikkjeit, különös tekintettel a nemrég indult asztrofizika-kurzusra ===> az legalább ténylegesen tudományos, nem csak dilettáns unatkozó idióták által összefirkált szenzációhajhász bulvár-ökörség. :R

  • Hakudoshi

    tag

    válasz Dany007 #100 üzenetére

    Nem-nem! :DDD

    Exobolygóknak a Naprendszeren kívüli bolygókat hívják (definíció szerint).

    Eddig exobolygókból (kevés extrém esetet leszámítva) csakis a Jupiterrel összemérhető (vagy annál is nagyobb) tömegű bolygókat találtak, az előbbi hozzászólásomban említett ok miatt. (Jelen technológiákkal a nagyobb tömegű bolygók sokkal könnyebben detektálhatóak, mint a kisebbek.)

    Azokon egyáltalán semmiféle élet kialakulása nem képzelhető el. (Persze a valóságot itt sem a képzeletünk fogja meghatározni. :)) )

    Lényeg a lényeg: Föld-típusú exobolygók minden kétséget kizáró detektálásához még éveket kell várnunk, de lehet az is, hogy évtizedeket... :W

  • Hakudoshi

    tag

    válasz Dany007 #98 üzenetére

    "Attól függetlenül tény, hogy elég ritkaság a bolygónk. A galaxisunkban se fedeztek még fel hasonlót."

    Ennek oka, hogy a jelenlegi technológiáink még nem elég érzékenyek/fejlettek a Föld-típusú bolygók kimutatásához. :O

  • Hakudoshi

    tag

    válasz Dany007 #96 üzenetére

    Na, csak sikerült megnézni. :DD

    Ez szúrt szemet először: "A légkör összetétele 78% nitrogén, 20% oxigén, 1% szén-dioxid" LOL az az 1% valójában: 0,933% argon, 0,03% (!!!) szén-dioxid, és a fennmaradó kis rész az összes többi alkotóelemé.
    (Már ezzel komolytalanná vált, de azért néztem tovább.)

    A mágneses mező pl. nem annyira lényeges az élet szempontjából, mert épp a legnagyobb energiájú sugarakat/részecskéket nem szűri ki (Tkp. semmit nem szűr ki, hanem csak eltérít), a többivel meg megbirkózik a légkör :)

    A lemeztektonika sem életbevágó, az oxigéngazdag légkört pedig a már kialakult élet hozta létre. :K

    Amikor a faktorokat számítja, akkor úgy tesz, mintha az összes faktor értékét pontosan ismernénk, ami távolról sincs így, mindössze tippelés az egész. :U
    Aztán ki tudja, hogy az életnek milyen megnyilvánulási formái lehetnek még? Amelyek közel sem igénylik ennyi tényező együttes jelenlétét? Erről sem tudunk jelenleg gyakorlatilag semmit. Mert ugye eleve azt feltételezik a fimben, hogy ahhoz, hogy mi megjelenhessünk, ezekre volt szükség. Ez így is van, de máshol - mivel más feltételek
    uralkodnak -, az ottani élet értelemszerűen azokhoz a körülményekhez kellett, hogy alkalmazkodjék. (Vagy eleve ki sem alakulhatott.) Valószínűleg a mi Földünk nekik halálosan ellenséges környezetet jelentene, mint ahogy nekünk is az ő világuk. Tehát nem arról van szó, hogy a Föld "szolgáltatja" nekünk az élethez szükséges dolgokat, hanem épp fordítva: A földi (adott) környezethez alkalmazkodva jöttünk létre mi magunk is.

    Szóval ebből a részből egyedül a korlátoltság az, ami sugárzik.

    "The same narrow circumstances that allow us to exist also provide us with the best overall setting for making scientific discoveries." Hát ebben sincs egyáltalán semmi meglepő, hiszen azok a törvények, amelyek miatt létezhetünk, azok szükségszerűen állandó (legalábbis milliárd éves időskálákon) és konzisztens törvények, és épp ezért
    a felfedezés lehetőségét is magában rejtik. :))

    A légkör átlátszósága: Ez is egy olyan dolog, hogy a légkör lett előbb átlátszó, és a szemek csak utána alakultak ki. Ha nem lenne átlátszó a légkör (a látható fény keskeny tartományán), akkor a szemek is úgy fejlődtek volna, hogy valamilyen más hullámhosszúságú sugárzást érzékeljenek, tehát akkor meg azért lenne átlátszó, mert a szemünk is azt a részét érzékelné a spektrumnak, amit a légkör átenged. :DDD

    A galaxis közepétől való távolság: Megint csak az van, hogy nem is alakulhattunk volna ki sem a közepéhez túl közel (mert túl viharos hely), sem a peremrégióban (túl kevés nehéz elem). Tehát nem az a meglepő, hogy épp ott vagyunk, ahol; hanem pontosan az lenne a meglepő, ha olyan helyen lennénk, ami NEM alkalmas rá, hogy kialakuljunk. És ez nem csak erre érvényes, hanem a Föld adataira, a fizikai törvényekre, meg úgy általában mindenre (pl. amiket a végefelé a film is megemlít).

    "The search for purpose in the Universe" Ebből a mondatból nagyon tisztán látszik, hogy ez NEM egy tudományos film. Ugyanis a tudósok tisztában vannak azzal a TÉNNYEL (még ha ezt nem is ismeri be nyíltan mind), hogy az EMBERI fogalmakat és kategóriákat (Tulajdon, szándék, érték, elvárás, jóság, rang, rosszinduat, stb., de legfőkkép a cél fogalmát) NEM LEHET még csak értelmezni sem a Természettel kapcsolatban. Mindössze arról van szó, hogy az ember a saját fogalmait próbálja kivetíteni a Természetre, amikor az kérdezi pl. hogy "Mi a létezés célja?"

    De éppen ezért ÉRTELMETLEN ez a kérdés, mert az emberi fogalmak csak az ember elméjében léteznek, nem pedig valami objektív, rajtunk kívül álló dolgokként, ahogy azt anno Platón elképzelte.

    Ez az, amit oly kevesen értenek meg. :( Én viszont azt nem értem, hogy miért olyan nehéz ezt megérteni... :C

  • Hakudoshi

    tag

    válasz Dany007 #94 üzenetére

    Nos, a tudásom nekem se valami nagy :P , viszont azt a keveset, ami van, azokból a könyvekből szereztem (többek közt), amelyeknek a címét pár poszttal fentebb közöltem. :DDD

    Tudom, egyik-másik nehezen beszerezhető, de próbáld meg (biztos van felétek is könyvtár ;] ), mert azokban nem fogsz csalódni! :R

    Ja, és attól, hogy valaki tudós, az még nem jelenti, hogy automatikusan pártatlan tájékoztatást is el lehet tőle várni, mert 1.: A tudós is ember :)) 2.: Valamiből élnie is kell (Pl. Kepler is gyártott horoszkópokat, - pedig ő volt az, aki a bolygómozgás törvényeinek felfedezésével végérvényesen porrá zúzta az asztrológiát - mert az hozta a pénzt, nem pedig a kutatásai... :( )

    Szóval ezért is jó, ha az ember minél több forrásból meríti a tudását, mert így az esetleg előforduló blődségek kiküszöbölhetőek! :C

    -peace-

  • Hakudoshi

    tag

    válasz Dany007 #92 üzenetére

    Mindjárt megnézem azt a videót. :)

    "Kopernikusznak meg a többieknek fogalmuk se volt a rádióhullámokról..."

    Meg a saját galaxisunk legközelebbi néhány ezer csillagán kívül semmiről. Arról sem, hogy egyáltalán van olyan, hogy galaxis. A legtávolabbi bolygó, amit ismertek az ő korában, az a Szaturnusz volt. A Naprendszeren belül, de még a néhány száz fényéves kozmikus környezetünket tekintve sincs jelentős hatása a csillagközi felhőknek, amelyek viszont igenis körülvesznek bennünket. A Tejút sávjának fekete foltjai pl. pont azok. :)) És a Tejútrendszer közepét gyönyörűen el is takarják az optikai tartományban.

  • Hakudoshi

    tag

    válasz Dany007 #88 üzenetére

    Üdv újra!

    A #38as poszt 4-6. bekezdését olvasd el még 1x pls. ;)

    "...egyedül innen lehet megfigyelni, és tudományos felfedezéseket tenni az univerzumról..."

    Ezt viszont nem értem, honnan veszed. A természet törvényei az egész Univerzumban (legalább is a belátható részében) azonosak. Egy másik csillag körül keringő bolygón (legyen az akármelyik galaxisban) ugyanúgy adott a törvények, és a Világegyetem szerkezetének felderítésére a lehetőség.

    "...ahol nem vesznek körbe minket sűrű csillagrendszerek, ezért van lehetőségünk megfigyelni távoli galaxisokat..."

    A Világegyetem nagyléptékű szerkezetének ismeretében ezen csak mosolyogni lehet.
    Aki ilyet állított, az nem igazán tudta, hogy miről is beszél, szvsz. :U Ehhez még vegyük hozzá, hogy a "távoli galaxisok" (nem a néhány millió, hanem a néhány milliárd fényévre lévők) felfedezéséhez nem a látható spekrumban végzett megfigyelések vezettek, hanem elsősorban a rádiócsillagászat. A rádióhullámok pedig a sűrű csillagközi felhőkön is képesek áthaladni. :)

    "Aztán szó esik a Holdunk méretérül és a Nap-Hold-Föld távolságról is. Ami szintén tökéletesen optimális, hogy teljes napfogyatkozáskor megfigyelhessük a napfelszínt..."

    A Hold távolsága a Földtől jelenleg optimális ehhez. Azonban a múltban közelebb volt a Földhöz, és folyamatosan távolodik tőle; igaz csak évi néhány cm-t. Párszor tízmillió év, és a Földről sosem lehet majd újra teljes napfogyatkozást látni. :(

  • Bundás22

    őstag

    válasz Dany007 #82 üzenetére

    Túl sok mindenben támaszkodunk a gépeinkre, és ez később visszaüthet ránk.
    Isten megteremti az embert
    az ember elpusztítja Istent
    az ember megteremti a gépet
    a gép elpusztítja az embert

    már készen van az első terminátor: lelketlen, önnállóan tevékenykedő, önnállóan döntést hozó számítógép által vezérelt robot gyilkológép
    épp mint a filmben, ez a T1-es, kinevettek, nem úgy néz ki mint a fimben, de majd jönnek újabb modellek ;)
    reaper=kaszás
    [link]

  • Hakudoshi

    tag

    válasz Dany007 #82 üzenetére

    Olvasd el az "ajánlott irodalmat", egyből nem lesz olyan kevés az információd, hogy ezáltal puszta merengésre legyél korlátozva. :K ;]

  • moma

    őstag

    válasz Dany007 #75 üzenetére

    akkor teszt :DDD ehhez kapcsolódóan: "De ketrecbe zárva, persze hogy nem fogja felvenni a rácsos mintát 2 generáció alatt xD De mondjuk 100 alatt már lehet..."
    szerinted felveszi a maci 1000 generáció alatt a rácsos mintát az állatkertben? indokolj :DDD

  • moma

    őstag

    válasz Dany007 #72 üzenetére

    "nehéz ezt megfogalmazni.."

    hát igen :D ezért is írtam, hogy elég sikamlós terep ez. És nem is teljesen világos nekem, hogy mit nyerhetünk vele ha erre felé megyünk tovább. Igazából mintha csak azt szeretnéd, mondani, hogy szerined túl gyors ez a változás, hogy pusztán az evolúciós elmélet magyarázhassa. Ehhez végül is nem biztos, hogy kell bűvészkedni e körül a "temészetes" körül. nekem úgy tűnik egyszerűen elég az, hogy amellett próbálsz érveket keresni(mint ahogy a cikkben teszed is), hogy a rendelkezésre álló idő alatt pusztán az adott eszközökkel nagyon kicsi eséllyel jönne létre ember. Persze ha ezt sikerülne is megmutatnod, akkor még mindig bajban lennél, mert a másik fél simán mondhatná azt, hogy hát igen lehet, de épp ez a kis valószínűségű ág történt meg. Szóval biztosra akkor mehetnél, ha azt tudnád megmutanti, hogy nem is lehetséges, hogy ember így létre jöjjön.

    Egyébként az előző hsz-em fontosabb része szerintem a másik fele volt. Fontos azt emésztgetni, hogy nem olyan az iránya ezeknek a dolgoknak, hogy meleg van EZÉRT olyan irányba kezd el a róka változni ami a meleget jobban tűri. A meleg nem oka a változásnak, a rókák mindig változnak össze vissza. A meleg annak oka csak, hogy épp melyikek lesznek azok amik sikeresebben szaporodnak a köv generáció tagjai közül. Ezt azért kell hangsúlyozni, mert elvileg az is felmerülhetne, hogy ha mondjuk meleg ketrecbe teszem a rókát akkor nyilván olyan utódokat fog szülni, ami jobban tűri a meleget, hisz tapasztalja hogy meleg van. Nos NEM. Nem lesznek attól nagyobb valószínűséggel meleg tűrő utódai, hogy meleg van. De egy ilyen elképzelés komolyan évekre visszavetette a szovjetunió mezőgazdaságát :DDD

  • philoxenia

    MODERÁTOR

    válasz Dany007 #64 üzenetére

    Hawking könyvét még nem olvastam, de ez sokkal olvasmányosabb nyilván, ráadásul részletekben is olvasható. Ha teheted szerezd be. :)

  • moma

    őstag

    válasz Dany007 #65 üzenetére

    "Más állat is él hasonlóan fejlett idegrendszerrel. Mégis fényévekre vannak alattunk."
    mindegy, a lényeg úgy tűnik annyi, hogy ezek a kis különbségek kellenek az ilyen burjánzó szellemi élethez, mint amit itt éppen lebonyolítunk :DDD Másképp: nincs olyan, hogy külön fejlődik a szellemi miközben a fizikai "hordozó" ne változna. A majomból nem lesz ember, ha ugyan ilyen marad a fizikai felépítése. Szóval a biológiai változás a "valódi" változás. Ez hozza magával úgy tűnik a szellemit. (de, hogy mi ez a szelllmi és miért kellett, az már egy fogósabb kérdés :DDD )

    "Ha nem lényeges a fejlettség a túléléshez, akkor az ember miért fejlődött?"
    Szerintem itt annyi van, hogy többféle életforma is képes túlélni. Egyszerűbbek is és összetettebbek is. Az összetettnél adott környzetben persze fontos az az általad fejlettségnek nevezett valami. De ha pl megváltozik a környezet, akkor lehet már hátrány lesz. De egyébként az egész megfogalmazásod csalóka. Ez a kérdés így, ahogy felteszed olyasmi, mint hogy vajon milyen célból fejlődött az ember. Nos ilyen cél nincs. Nem azért változott(fejlődött), hogy életben maradjon. A sivatagi róka nem azért változtattja a színét olyanra amilyen mert a környzethez akar alkalmazkodni, vagy mert túl akar élni. Nincs egy ilyen szándékoltság vagy cél. Senki nem akar semmit és nincs semmilyen célja. Folyamatos mutációk vannak. Egyszerűen egy részük passzol a környezetbe és lesz egy csomó olyan is ami nem marad életben. De annak ami életben marad semmiféle abszolút értelemben vett kitöntetettsége nincs az elhullóval szemben. Nem felsőrendűbb annál. Nem ő volt a célja a a véltozásnak. A kitüntetettsége csak annyi, hogy épp passzol a környezethez (neki van mázlija és nem a többinek).
    Arra pedig, hogy miért nem állt meg az egész a majonál, ha egyszer az is túl él, miért kellett belőle embert csinálni, is az a válasz, hogy a szaporodás olyan, hogy nem pontosak a másolatok. Mindig vannak kis eltérések(mutációk). Ezek az eltérések ha eléggé felhalmozódnak, már nem képesek egymással szaporodni és két fajt alkotnak. Így van ma ember és majom :DDD Nincs mélyebb céjuk. Abból amilyen a szaporodásuk fut le az, hogy változatos életformák lesznek, nem egyféle.
    és mégegyszer hangsúlyozva az ember nem választott semmit(random jött létre). és ráadásúl nem is ő legjobb út. ebben a környezetben esetleg lehet(bár ehez kéne egy mérce, hogy miért pont őt válasszuk). de ha hőmérséklet bizonyos szint felé emelkedik, akkor az ilyen olyan mikroorganizmus lesz az nem ő.

    "A természet nem úgy hozta létre ezt a bolygót, hogy betondzsungelekkel töltsük teli! " A hód vára még természet vagy sem? Mi a különbség a beton dzsungel és aközött? ;] Vajon akkor mondahtom, hogy a természet nem úgy hozta létre ezt a bolygót, hogy a hód várakat építsen bele?

  • Algieba

    őstag

    válasz Dany007 #67 üzenetére

    Az embert a gyengeségei motiválták, és a csoport-munkának köszönheti fennmaradását.
    Olyasmit igyekszel meglátni az emberben, ami nincs benne.
    Nem vagyunk különlegesek.

  • Algieba

    őstag

    válasz Dany007 #65 üzenetére

    A termeszek csodás várakat építenek. Sok állat készít magának "házat", pl. a madarak fészket. Megnézném, hogy te hogyan másolnád le a verebek extra kényelmes fészkét. :)

    Miért lehetetlen elhinni, hogy az ember felfokozott tárgy-használata, hasonló csalás a természet részéről, mint a dinók elképesztőre nőtt teste? Aztán jött rájuk egy éghajlat-változás, és nem bírták a gyűrődést és kihaltak.

    Az embert nem egy éghajlat-változás fogja elpusztítani; a fejünkre rohad a sok szemét, és elpukkan egy-két atomerőmű vagy bomba.

  • philoxenia

    MODERÁTOR

    válasz Dany007 #55 üzenetére

    Ha komolyan érdekel ez a téma, ezt a könyvet érdemes elolvasnod. Arról is szó esik benne, hogy a talált leletek és az elméletek között, milyen az arány./ Az ember származásáról létező elméletek./ Szigorúan tudománytörténeti tényeken alapuló könyv.

  • Huma

    addikt

    válasz Dany007 #55 üzenetére

    Én spec erre gondoltam:
    "Persze tudom én, hogy a majmok, köztük a csimpánz is feletébb okos, értelmes faj. Kis időráfordítással sok dolgot meglehet tanítani nekik. Sőt, nemrég készítették az első felvételt olyan majomfajokról, amik saját maguk által készített eszközöket használnak! Mindenféle előzetes tanítás, vagy megfigyelés nélkül, a természetes élőhelyeiken a saját maga által készített eszközt használta. Azért ez nem semmi! Hurrá...
    Azért ahhoz képest, hogy MI származunk tőlük eléggé le vannak maradva, nem?"

    Azt, hogy miért emelkedtünk ki a többi állat közül nem tudom. Én is gondolkodtam már rajta. Hallottam már teóriákat, de hogy mi igaz és mi nem :F

    Tény, hogy az intelligenciája nélkül az ember nem lenne valami nagy szám. Bár tud fára mászni (ami nagy előny), viszont nem tudja jól emészteni a növényi táplálékot ami egy természetes fegyverzettel csekély mértékben ellátott élőlény esetében nem túl előnyös (vadászat, ragadozó életmód). Viszont régebben valószínűleg a növényevő életmód azért nem állt olyan mesze tőle (lsd gorilla).
    Szerintem könnyedén eljuthatott idáig az ember. Az elején fákon élt, leveleket, gyümölcsöket, rovarokat, gyümölcsöket kajált. Sok ragadozótól védve volt a fákon. Egyszer csak eszébe jutott, hogy milyen jó lenne egy darab fával agyonverni valami állatot. Kipróbálta és bejött neki. Rájött mennyivel egyszerűbb naponta a fél órát zabálni mint egész nap rágcsálni a leveleket. Mivel csoportokban élt kevés állat merte megtámadni, főleg miután a felbőszült horda agyonverte pár társukat az évek folyamán. Miután már tudott magának fegyvereket kreálni nem volt akkor a szüksége a fák védelmére. Estére azért bebújt valami földbeásott vályog/faviskóba, hogy ne rágják le a lábát a mosómedvék másnap meg feltalálta a Penryn-t. Stb, stb. Nem olyan bonyolult ez :D

  • Rive

    veterán

    válasz Dany007 #43 üzenetére

    olyasmire gondoltam mint amikor Einstein bevezette a kozmológiai állandót. Valamit nem tudott megmagyarázni, leírni rendessen mert hiányzott pár info. Ahhoz, hogy helyes legyen a képlete bevezette a kozmológiai állandót.
    Ez volt Einstein egyik legkomolyabb hibája. És te is pont ugyanilyen hibát követsz el itt :K Nem nagy gond, mindenki hajlamos rá.

    Arról van szó, hogy nem szükséges egy tudományos elméletnek mindent megmagyaráznia, leírnia. Elég az is, ha csak valami olyat, ami picit több vagy pontosabb, mint amivel az addigi elméletek foglalkoztak, jól: azaz a természetben megfigyelhetővel egyezően megfog. És sosem szabad a maradék lyukakat képzelettel kitölteni. Azok maradjanak csak lyukak - majd egy másik elmélet kitölti őket, ha eljön az ideje.

  • Hakudoshi

    tag

    válasz Dany007 #43 üzenetére

    Igen, de hogy a kozmológiai állandót "újra elővették", annak a gyorsuló tágulás felfedezése volt az oka, tehát semmi köze ahhoz, amit Einstein anno kigondolt. :)

    Ha ha határozatlansági elvet egy másik elmélet megmagyarázza, az nagyon jó lesz, viszont érvényét veszteni nem fogja, ez már egészen bizonyos. :))

  • Hakudoshi

    tag

    válasz Dany007 #42 üzenetére

    Az anyag (az elemi részecskék) a kvantumok szintjén hullámtermészetű, nem pedig egy végtelenül kicsi pont, ahogy azt az emberek többsége elképzeli. Ezen a szinten a hagyományos fogalmaink is csődöt mondanak, úgy mint előtte-utána, ok-okozat, stb...

    Egyébként Einstein is így gondolta, ahogy te ( az ide vonatkozó szállóigéje: "Isten nem vet kockát!"), azonban kiderült, hogy tévedett.

    Ebben a könyvben ez részletesen le van írva:

    Brian Greene: Az elegáns Univerzum

    Közérthető nyelven van benne meegfogalmazva a relativitás-elmélet, a kvantummechanika, és még sok más érdekes dolog is. :)

  • Hakudoshi

    tag

    válasz Dany007 #40 üzenetére

    Hát, ha mindent nem is, magyaráznak meg, de elég sok mindent. :)

    mod: Persze csakis abban az esetben, ha el is olvasod őket. :))

    "Attól még, hogy nem mérhető le, attól az még létezik."
    Pont ez az, hogy azért nem mérhető le, mert nem létezik. Maga a részecske sem pontszerű, a helyzet is és a lendület is (szubatomi méretskálát tekintve)kvantumfluktuációknak van kitéve, amelyek teljesen véletlenszerűek. Újabb ékes példa arra, hogy Természet nem mindig az elvárásainknak megfelelően működik.

  • Cloud

    tag

    válasz Dany007 #29 üzenetére

    Egyébként erről egy faszi mond nagyon jókat a Maffiózók hatodik évadjában, amikor Tony felépül a kómából. Egy őszhajú faszival dumcsizik akinek gégerákja van.

    Mindjárt linkelem vagy beírom.

  • Cloud

    tag

    válasz Dany007 #26 üzenetére

    Én ezt így gondolom, nem szentírás. Azt viszont én is belátom, hogy az állatoknak is van lelkük, egyszerűen ahogy a kutyáink és a macskáink viselkednek... Mintha külön természetük lenne. Egyébként lehet hogy csak félek a haláltól és azzal nyugtatom magamat, hogy az nem a vég.

  • finest

    addikt

    válasz Dany007 #21 üzenetére

    Kb. erről van szó, csak itt a tudósok a gének.

    Azbeszt jól mondja. Az élettérhez jobb tulajdonsággal rendelkező egyedek nagyobb esélyel hoztak létre utódokat és specializálódtak.

    Algieba: ez egy tök jó kérdés. Talán a patkányok, csótányok jönnek a nagy hátramaradó szeméttelepeken. Kutya és disznófélék, varjak ugyan ebben az élettérben. Az emeletesházakon a galambok és a fecskék ideális fészkelőhelyeket találnak majd. Egy amerikai koma írt egy könyvet Élet az ember után címmel, mindenféle érdekes állatokkal népesíti be az ember után megüresedő élettereket. Ehhez azt kellene tudni mondjuk, h milyen állapotban hagyjuk itt a Földet. Akárhogy is az apró emlősök, rovarok jó esélyel élnek túl mindent a nagyobb lények közül. Te mit tippelsz?

  • finest

    addikt

    válasz Dany007 #11 üzenetére

    Ebből is látszik, h tudásunk nagy része a hiten alapul. Hagytam magamat megvezetni és nem néztem meg a címlapot.

    De az ember nem úgy van a világban mint a piros ász, egyedül, mindennélkül. Egy nyúlnak sincs esélye a túlélésre, de egy tucatnyi már szanaszét szaladva megtéveszti a ragadozó és kis szerencsével mind meglép.

    Algieba: Én nem utálok minden embert azért, mert most ott tartunk ahol, pl. a környezetkárosítás terén. Nem tudjuk meg, h mi az élet célja. Vajon vannak-e egyáltalán magasztos ideák, amik miatt szabad vagy nem szabad másokat vagy állatokat halomra ölnünk? Ennek a belátásához végkép kisléptékű a mi életünk.

    Számomra a legvonzóbb a túlélő gének elmélete. Az evolúció pedig tovább próbálkozik majd utánunk újra és újra, amíg valmi nála is erősebb közbe nem szól, egy újabb tömeges kihalás, amire már számos példa volt. Az élet korai szakaszáabn a lábasfejűek népesítették be a tengereket, aztán kihalás, aztán a rákok, aztán kihalás, jöttek a halak, a szárazföldeken a rovarok, aztán kihalás, jötteka kétéltűek, kihalás, jöttek a hüllők, meg a dínók, megint kihalás, jöttek az emlősök és kb. itt tartunk most. Ezek mind mind kaptak esélyt az evolúciótól, de elbuktak. Mi is csak egy újabb próbálkozás vagyunk.

    Az eddigiekhez képest szerintem nagy adományunk van, amit az absztrakt gondolkodás jelent. Erre az állatvilágban csak kevés lény képes. A dínók hiába nőttek több tízméter nagyra, az értelmük annyi volt mint egy teknősbékának. A mamutok is kihaltak és hát én sem érzem jól magam... :DDD

  • Algieba

    őstag

    válasz Dany007 #16 üzenetére

    Oh, a "láthatatlan" apróságok már csiszolgatják a génkészletüket, hogy ők is kiélhessék a létezéshez való jogukat egy rendkívül nagy populációjú állatfajban.

    A baktériumok, vírusok kerülgetik az embert, és nagyon kívánatos gazdatestnek találják.

  • Algieba

    őstag

    válasz Dany007 #14 üzenetére

    Másik visszataszító tulajdonságunk, hogy semmibe veszük más fajok létezéshez való jogát. Évezredek óta kitenyésztettük a házi állatainkat, és mégis esztelen mértékben öljük le pl. a cápákat.
    Ez olyan, mint berontani egy Van Gogh tárlatra és felgyújtani a képeket.

    Az ember egy állat. Nincs mit rajta "szépíteni". Azt teszi, amit a biológiai folyamatok diktálnak a számára. Eszik, ürít, szaporodik, kiéli agresszióját. A nagy agy nem arra szolgál, hogy alapból lehetővé tegye a nagyobb léptékek felismerését.

    Persze a cápavadász szempontjából fontos tevékenység az ősi állatok leölése, mert (kis) pénzt kap az uszonyukért.

  • Dr.Anonymus

    addikt

    válasz Dany007 #6 üzenetére

    "naja, amikor mérges vagyok, én ezt szoktam mondani Istenre. Ill. gondolni. Elvégre ha tényleg annyira "jó", és annyira mindenható, akkor miért hagyja, hogy a megannyi szörnyűség megtörténjen a világban."

    erre minden vallás mást választ ad
    van aki jó és rossz egyensúlyára hivatkozik
    a kereszténység egyszerűen azt tanítja, hogy Isten demokratikus ezért nem erölteti rá magát az emberre, és az ember úgy döntött hogy nem kér a segítségéből és tud egyedül is élni, akkor élhet egyedül is, csak ne csodálkozzon hogy ekkora sz@rt csinál a világból mint amekkora...
    mivel ez eléggé off, ezért bővebben lásd vallás topic

  • finest

    addikt

    válasz Dany007 #2 üzenetére

    Én az immunrendszerünkre gondoltam a betegségek elleni védettség kapcsán, komoly árat fizettünk érte (pl. középkori pestisjárványok), de aki állva maradt, az továbbörökítette a védettségét.
    Nem vagyok a földönkívüliekkel kapcsolatos elméletek ellen. Nagyon szórakoztatóak, Däniken "Istenek ivadékai" és "A múlt emlékei" igazi alapművek a témában, amit feszegetsz.
    Időnként fordítok is földönkívüliekkel kapcsolatos cikkeket.
    A kormányok, és földönkívüliekkel kapcsolatban álló árnyékkormányok elméleteiben azt nem szeretem, h ezek a földönkívüliek a legelfuseráltabb kormányokat támogatják a Földön és hagyják, h a sok szar a világban megtörténjen. Ebben az esetben jelenlétük nem sok jóval kecsegtet.
    Szerintem hibás az a nézet, h az embereket a világ vezetői azért óvják meg a földönkívüliek jelenlétéről szóló tények feltárásával, mert féltik őket a hisztériától, amit ez a tudás jelenthet. Az emberek nem gyerekek, nem kell őket gyerekek módjára megóvni a világtól. Ez lenne a demokrácia szerintem legalapvetőbb gondolata. A titkolózás ebben az esetben tehát jó célokat nem szolgálhat.

Új hozzászólás Aktív témák