Keresés

Új hozzászólás Aktív témák

  • finest

    addikt

    válasz Dr.Anonymus #51 üzenetére

    Én is. :R
    Bár én nem értek egyet azzal, ha hagyományosan női szerepek háttérbe szorítása a feminizmus nevében jót tesz a társadalmonak. De ez már másik topik.

  • finest

    addikt

    válasz Dr.Anonymus #49 üzenetére

    Hát azért Desmond Morris korunk egyik legelismertebb antropológusa...

  • finest

    addikt

    válasz Dr.Anonymus #39 üzenetére

    Járták többen is ezt az utat, de a mi ősünk lenyomta a többieket, legutoljára pl. a Neandervölgyieket.
    Az ember nem védtelen, állítólag erdős területeken, fás szavannán élt a kezdetekkor. Gondolom, gebasz idején felmászott a fára. Az ember ezek kívül társas lény, rendszerint nem egyedül kellett mindent túlélnie és ez a lényeg. A közösségi élet fejlesztette a mentális képességeit olyanná, amiylen lett. -Képzeld el, micsoda hátrány lehet egy terhes nő vagy egy csecsemő a csoport túlélése szempontjából a pusztában, de mégis megcsinálták.
    Itt egy cikk az általam emlegetett antropológus komától: [link]
    Az állatok is használnak egyszerű eszközöket, de a bonyolultabbak elkészítéséhez valszeg testi hiányosságaik (kézügyesség) és szellemi hiányosságaik (emlékezet, időérzék, tervezőképesség, elvont gondolkodás) nem teszik lehetővé.

  • finest

    addikt

    válasz DArchAngel #34 üzenetére

    Csatlakozom. A beszéd és az absztrakt gondolkodás képességét sokan elbagatelizálják, pedig semmik lennénk nélküle. Ehhez jön még az agy tanulási képessége, ami egész életünkön át tart (legalábbis a jobbak esetében :D)
    Desmond Morris valami olyat vett észre, h az embert "a differenciált infantilizmus" különbözteti ,meg az állatoktól (játék egész éketen át). Az agy legfejlettebb részével, az ú.n. telencephalon kialakulásával jelenik meg a játék igénye az élőlényeknék, ami a többi állatnál csak a "gyermekkor"-ra szorítkozik, az enbernél egész életében tart (én pl. most kezdek sakkozni!). D. Morris: Csupasz majom c. munkája alapmű!

    Tüzi: Továbbra sem értem, h miért baj az, h az ember eszközöket használ? Nem értek egyet azzal, ha technika tart minket életben, ez igaz lehet a fejlett világra, a túlzottan munkamegosztásra specializálódott társadalmakra, de sok természeti nép él még rajtunk kívül szerte a földön. A puskás koma állhatna egy parittyával is, csak olyan képet ne mtaláltam.
    Fura, h miylen sokan vannak rosszul az embertől, csupa mizantróp. :DDD Mit érne az egész teremtett világ, ah ne mlenne az ember, aki képes rácsodálkozni annak szépségére és összetettségére?

  • finest

    addikt

    válasz Dany007 #21 üzenetére

    Kb. erről van szó, csak itt a tudósok a gének.

    Azbeszt jól mondja. Az élettérhez jobb tulajdonsággal rendelkező egyedek nagyobb esélyel hoztak létre utódokat és specializálódtak.

    Algieba: ez egy tök jó kérdés. Talán a patkányok, csótányok jönnek a nagy hátramaradó szeméttelepeken. Kutya és disznófélék, varjak ugyan ebben az élettérben. Az emeletesházakon a galambok és a fecskék ideális fészkelőhelyeket találnak majd. Egy amerikai koma írt egy könyvet Élet az ember után címmel, mindenféle érdekes állatokkal népesíti be az ember után megüresedő élettereket. Ehhez azt kellene tudni mondjuk, h milyen állapotban hagyjuk itt a Földet. Akárhogy is az apró emlősök, rovarok jó esélyel élnek túl mindent a nagyobb lények közül. Te mit tippelsz?

  • finest

    addikt

    válasz Dany007 #11 üzenetére

    Ebből is látszik, h tudásunk nagy része a hiten alapul. Hagytam magamat megvezetni és nem néztem meg a címlapot.

    De az ember nem úgy van a világban mint a piros ász, egyedül, mindennélkül. Egy nyúlnak sincs esélye a túlélésre, de egy tucatnyi már szanaszét szaladva megtéveszti a ragadozó és kis szerencsével mind meglép.

    Algieba: Én nem utálok minden embert azért, mert most ott tartunk ahol, pl. a környezetkárosítás terén. Nem tudjuk meg, h mi az élet célja. Vajon vannak-e egyáltalán magasztos ideák, amik miatt szabad vagy nem szabad másokat vagy állatokat halomra ölnünk? Ennek a belátásához végkép kisléptékű a mi életünk.

    Számomra a legvonzóbb a túlélő gének elmélete. Az evolúció pedig tovább próbálkozik majd utánunk újra és újra, amíg valmi nála is erősebb közbe nem szól, egy újabb tömeges kihalás, amire már számos példa volt. Az élet korai szakaszáabn a lábasfejűek népesítették be a tengereket, aztán kihalás, aztán a rákok, aztán kihalás, jöttek a halak, a szárazföldeken a rovarok, aztán kihalás, jötteka kétéltűek, kihalás, jöttek a hüllők, meg a dínók, megint kihalás, jöttek az emlősök és kb. itt tartunk most. Ezek mind mind kaptak esélyt az evolúciótól, de elbuktak. Mi is csak egy újabb próbálkozás vagyunk.

    Az eddigiekhez képest szerintem nagy adományunk van, amit az absztrakt gondolkodás jelent. Erre az állatvilágban csak kevés lény képes. A dínók hiába nőttek több tízméter nagyra, az értelmük annyi volt mint egy teknősbékának. A mamutok is kihaltak és hát én sem érzem jól magam... :DDD

  • finest

    addikt

    válasz Dr.Anonymus #7 üzenetére

    Az ember az oroszlánt nem puszta kézzel vadássza le. Amúgy a maszáj törzsben a harcossá válás feltétele volt az oroszlán leölése. (Ők már használnak vashegyű fegyvereket.)
    Nem értem miért gondoljátok az embert az állatoknál gyengébbnek. A Föld uralkodó állatfaja vagyunk minden hátrányunk ellenére. A Neandervölgyiek pl. sokkal nagyobbak és erősebbek voltak a Cromagnoni ebernél, emezek mégis lebunkózták őket pár évtized alatt mind egy szálig. A mamutokkal is megbírkóztak őseink, az óriásmajmok :DDD, hátakkor?
    Az indiánok fa és kőhegyű dárdákkal grizzliket öltek, az inuitok bálnákat vadásztak ugyan így.

    Valmit valamiért. A teknősök sokkal ellenállóbbak nálunk, erős páncéljuk van, százévekig elélnek, de nem képesek átalakítani környezetüket. Ösztöneik vezérlik őket és igazából azt se nagyon érzik meg, ha egy cápa félbeharapja őket, annyira fejletlen agyuk van.

    Nekünk városi embereknek, akik a késeket a boltban vesszük és nem kell az élelmiszert sem más állatok elől a vadonban elcsakliznunk, biztos nehéz dolgunk lenne, ha csak így hirtelen kitennének minket valmi lakatlan helyen, még akkor is , ha mondjuk meleg égövi helyen lennénk, ahol csak az élelmet és vizet kellene felhajtanunk. Irtó specializáltak lettünk. Én elméletben pl. tudom, h hogyan kell pengét csinálni a vasból, de nem tudnám, h hol keressem a vasércet, ha magamnak kéne megcsinálnom, ahelyett, h a vasedénybe venném. Erre értik azt, h az embert a következő világháború a kőkorszakba vetné vissza, hiszen a túlélőknek szinte mindent újra fel kellene találniuk a legalapvetőbb dolgoktól kezdve. Pláne az oylan kockáknak mint akik a PH!-n nyomulnak. Ha végleg elmegy az áram, a gépházba legfeljebb muskátlit tarthatunk.

    Viszont szerintem is mehetett volna címlapra, kár, h nem tetted fel!

  • finest

    addikt

    válasz Dany007 #2 üzenetére

    Én az immunrendszerünkre gondoltam a betegségek elleni védettség kapcsán, komoly árat fizettünk érte (pl. középkori pestisjárványok), de aki állva maradt, az továbbörökítette a védettségét.
    Nem vagyok a földönkívüliekkel kapcsolatos elméletek ellen. Nagyon szórakoztatóak, Däniken "Istenek ivadékai" és "A múlt emlékei" igazi alapművek a témában, amit feszegetsz.
    Időnként fordítok is földönkívüliekkel kapcsolatos cikkeket.
    A kormányok, és földönkívüliekkel kapcsolatban álló árnyékkormányok elméleteiben azt nem szeretem, h ezek a földönkívüliek a legelfuseráltabb kormányokat támogatják a Földön és hagyják, h a sok szar a világban megtörténjen. Ebben az esetben jelenlétük nem sok jóval kecsegtet.
    Szerintem hibás az a nézet, h az embereket a világ vezetői azért óvják meg a földönkívüliek jelenlétéről szóló tények feltárásával, mert féltik őket a hisztériától, amit ez a tudás jelenthet. Az emberek nem gyerekek, nem kell őket gyerekek módjára megóvni a világtól. Ez lenne a demokrácia szerintem legalapvetőbb gondolata. A titkolózás ebben az esetben tehát jó célokat nem szolgálhat.

  • finest

    addikt

    Tetszik a cikk! De miért nem mondod ki a nyilvánvalót, az embert az értelme emeli ki az állatok közül.

    Amíg például a fajoknak évmilliókra van szükségre, h alkalmazkodjanak a kutyafélékhez hasonlóan - amik igazán mindenhol megtalálhatóak a sarkkörtől a sivatagokig - mindenféle éghajlati viszonyhoz, az ember egyszerűen eszközöket készít pl. ruhákat, ha jön a tél.
    Én nem találom az embert túlzottan esendőnek. Az évezredek során nagyon jó öröklött védettségre tettünk szert egy csomó betegséggel szemeben. (Egyébiránt a hosszú, hegyes, éles eszközök behatásait a testére a legtöbb faj elég rosszul viseli, ez nem emberspecifikus.) És a gyűjtögető, vadászó-halászó életmódot folytató népeket figyelembe véve nyugodtan állíthatjuk, h kőeszközökkel is nagyon hatékonyak és nagy lélekszámú társadalmakat tudnak kialakítani (pl. mayák stb).
    A rasszok közötti különbségek azok a természetes változások, amelyek a környezeti hatásokra adott evolúciós válaszaink. Pl.: fekete bőr, ahol süt a nap, vagy a vágott szem, ahol sokat fújja a homokot a szél etc.

    Én a témával kapcsolatban Desmond Morris antropológus írásait ajánlom figyelmedbe, nekem nagyon bejött minden, amit írt.
    Érdekes elmorfondírozni persze azon is, h mi van, ha valóban istenek ivadékai vagyunk, egyszer volt itt arról is topik, h a számítástechnika földönkívüli technológián alapszik, de hamar bezárták.
    Valójában arról van szó, h az egyes emberek ismeretei a világról rendkívül korlátozottak, és racionális magyarázatok helyett egyszerűbb elfogadni valami olyan, magától, tudományos fokozatok nélkül is értetődő dolgot mint az, h a summereknek az első ekét az univerzum féreglyukain át közlekedő, földönkívüli lények adták, akiket az emberek isteneikként tiszteltek. ;]

Új hozzászólás Aktív témák

Hirdetés