Hirdetés
- 6500 mAh-s aksival debütált a Poco M8 Pro 5G, ez az ára itthon
- Samsung Galaxy S25 Ultra - titán keret, acélos teljesítmény
- Apple iPhone 13 mini - miért nem veszik elegen?
- Poco F7 – bajnokesélyes
- Azonnali mobilos kérdések órája
- iOS alkalmazások
- CES 2026: Aláírjuk a Motorola Signature mutatós külsejét
- CES 2026: Színre lép a Motorola Razr Fold
- iPhone topik
- Xiaomi 15T Pro - a téma nincs lezárva
Új hozzászólás Aktív témák
-
Micsurin
nagyúr
Megint egy hülye kérdés de nincs egyértelmű leírás a jegyzetünkben a wiki meg kicsit katyvasz.
Ekvivalencia relációk esetén, hogy lehet egyszerűen megfogalmazni a:
-faktor halmazt?
-partíciót?Nem a pontos definíció kéne hanem valamit ami könnyen megérthető, hogy szóbelin ha feljön mint téma érthetően tudjam kifejteni. Köszönöm előre is!
-
kovisoft
őstag
válasz
Micsurin
#6098
üzenetére
Úgy lehet még talán elképzelni az egészet, hogy a magtér és a képtér arról ad információt, hogy az adott transzformáció mennyire "szűkíti le" a kiindulási vektorteret, mennyi dimenziót nulláz ki (ez a magtér dimenziója), és mennyi dimenziót hagy meg (ez a képtér dimenziója).
Visszautalva az x-z síkra vetítős példára, ez a transzformáció a kiindulási 3 dimenziós térből 1 dimenziót kinulláz (az y tengelyt), megmarad tehát 2 dimenzió a képtérnek (x-z sík).
-
kovisoft
őstag
válasz
Micsurin
#6096
üzenetére
Majdnem úgy van, ahogy írtad, csak az nem a képtér, hanem a magtér.
A magtér (kernel) a kiindulási vektortérnek az a részhalmaza, amelynek elemeit az adott transzformáció a cél vektortér 0 elemébe képezi le.
A képtér (image) az cél vektortérnek az a részhalmaza, amely úgy áll elő, hogy a kiindulási vektortér összes elemére alkalmazod az adott lineáris leképezést, és megnézed, hogy ezeknek mik a leképezései a cél vektortérben.
Vegyünk egy példát: legyen a kiindulási és cél vektortér is egyaránt a mi 3 dimenziós terünk, a leképezés pedig vetítse az összes vektort az x-z síkra (azaz nullázza ki az y koordinátát). Ennek a leképezésnek a magtere az y tengely, hiszen annak minden eleme a 0-ra vetítődik. A leképezés képtere pedig az x-z sík lesz, hiszen a kiindulási terünk minden elemét az x-z síkra vetítettük le.
A magtér altere a kiindulási vektortérnek, a képtér altere a cél vektortérnek, és a kettő dimenziójának az összege megegyezik a kiindulási vektortér dimenziójával. A fenti példában a magtér 1 dimenziós (y tengely), a képtér 2 dimenziós (x-z sík), a kiindulási vektortér pedig 3 dimenziós (x-y-z).
Ahhoz, hogy a lineáris transzformáció invertálható legyen az kell, hogy különböző elemeket különböző elemekre képezzen le. Tehát 0-ra is csak a 0-t képezheti le, azaz a magtere is csak a 0-ból állhat, azaz a magterének a dimenziója 0 kell legyen. Tehát a képtér dimenziója meg kell egyezzen a kiindulási vektortér dimenziójával.
-
Micsurin
nagyúr
Lineáris leképezések, megtudná nekem valaki nagyon egyszerűen fogalmazni a Magtér és a Képtér tartalmát? A képletes leírást amit kaptunk érteni értem csak nehezen tudom elképzelni.
Adott az alfa lineáris leképezés V --> U
Ker(A) = { x (eleme) u | alfa(x) = 0*}
*ez meg eleme az U-nak.Tehát a képtér az az a részhalmaz ami azokat az elemeket tartalmazza a kiindulási vektortérből amikre a leképezés nullát adna a cél / másik vektortérben?
-
Micsurin
nagyúr
válasz
kovisoft
#6092
üzenetére
Köszönöm! Csak nem találtam már hova akart visszautalni az egyenlet rendszerrel.
Annyira szeret az alanyunk ikszelgetni satírozni, hogy elvesztem néha a fonalat mit mikor és hova gondol. A bázisvektoros megoldást is 20 percig magyarázta azt se tudtam már mit akar Horváth Dániel videó meg ~5 perc alatt elmagyarázta.
Sokkal emberibb témakör mint a kombinatorika.
-
kovisoft
őstag
válasz
Micsurin
#6091
üzenetére
Ha a z bármi lehet, akkor azt mondta, hogy legyen ez egy tetszőleges t szám.
A második sorban a (0,1,2|1) azt jelenti, hogy 0*x+1*y+2*z=1. Mivel z=t, ezt behelyettesítve y+2t=1, azaz y=1-2t.
Az első sorban az (1,0,-1|0) azt jelenti, hogy 1*x+0*y-1*z=0. Ebbe behelyettesítve a már megkapott z és y értékeket: x-z=0, azaz x-t=0, azaz x=t.
Az a lényeg, hogy miután megcsináltad a Gauss elimináció első fázisát, és egy felső háromszög mátrixot kaptál, utána alulról felfelé vissza tudod helyettesíteni az ismeretleneket, minden sorban egy újabb ismeretlen értékét tudod kiszámolni, azt (a többi korábban kiszámolttal együtt) megint behelyettesíteni a még eggyel feljebb lévő sorba, stb. Így megkapod az összes változó értékét. Az ilyen speciális esetekben, amikor mondjuk az utolsó sorban 0=0 jellegű azonosság jön ki, akkor az utolsó ismeretlennek tetszés szerinti értéket adhatsz, és ilyenkor nem egy konkrét számmal, hanem az ezzel a változóval kell tovább számolni, és ebből kell kifejezni a többi ismeretlen értékét.
-
Micsurin
nagyúr
Kéne egy kis segítség mert megint elkeveredtem.
Hogy lehet az alábbi egyenletrendszert dekódolni a gauss végeredménye alapján?
Értem a levezetést és addig, hogy a z szabad paraméter mert kiesik a 3. sorom.
De onnan, hogy jött az y és az x felírása?
Az eredeti feladat meg az volt, hogy fel kellett írni az Ax = v3 egyenletet, és erre jött ez az z, x, y egyenlet rendszer.
Maga a mátrix:
A=
(3,2,1)
(-2,1,4)
(2,1,0)
v1=(1,0,-2), v2=(1,1,1), v3=(2,1,1)Nem szeretem a Gausst... a bázisvektor cserés levezetések sokkal átláthatóbbak.
edit.: ettől nem tudok átláthatóbb levezetést adni, ez is a tanár videójából lett kivágva!
-
axioma
Topikgazda
válasz
Micsurin
#6088
üzenetére
"Így tiszta köszönöm akkor csak azt silabizálom még mindig, hogy k+1 miért cserélhető le k-ra mikor n=7-re volt csak bizonyítva az egyenlőtlenség. "
Szerintem te nem erted a teljes indukcio mukodeset. A lenyeg az, hogy ha van egy fix pontod, meg egy onnan vezeto utad amin tudod, hogy egyet tudsz elore haladni, akkor a fix pont utani minden lepespontra el fogsz jutni.
Amikor n=7-re bizonyitottad, akkor megvan a fix pont.
Amikor belatod, hogy k>3 eseten mar igaz, hogy barmely k-rol lephetsz k+1-re, akkor biztositod magadnak a lepes lehetoseget.
Ez a ketto egyutt mar ugy mukodik mint egy program. Mondjuk azt hogy minden i-re az allitasrol nem tudjuk hogy igaz-e. Aztan az n=7 kulon belatasa miatt tudjuk, hogy 7-re igaz. Epits gepet, ami ha lat egy k-ra igazat, aminel mukodik a lepcso (k>3), akkor k+1-re is rapecseteli hogy igaz. Ez a gep ha meglatja a 7-et, ra tudja pecsetelni a 8-ra hogy igaz. Most mar latja a 7,8-at, az elsovel nem megy semmire, a 8 miatt (mivel k=8>3) tudja a lepest is, tehat 9-re is igaz. Es igy tovabb, minden egesz szam 7 felett egyszer csak kap a _lepes_ miatt pecsetet.
A 7 alattiak nem, hiszen csak annyit tudunk, hogy k>3 ES k-ra igaz eseten igaz lesz k+1-re is. (Amugy ugy jobban megertetted volna, ha azt irja hogy(k+1)*3^k>=(n+1)*3^k=8*3^k>3*3^k=3^(k+1)? Ez is helyes, talan kicsit jobban latszik az elv (csak az n-et elero esetben alkalmazzuk a k-t).
Ha az indukcios lepes csak mondjuk k>10 eseten lenne igaz, akkor az egesz nem indul el. Latja a gepezet a 7-et, de ott nem tud lepcsot inditani. Ha kezzel bebizonyitod, hogy 7,8,9,10-re is igaz, akkor mar fog tudni felfele lepni (es minden >=7-re igy is be lehet latni).
Remelem segitett kicsit, mert ha "zsigerbol" erzed hogy mit jelent ez, nem a szamoknal ragadsz le es nem valtozokban keresed a mintat, valoszinuleg sokat segit a megoldasmenetek megerteseben majd kitalalasaban is. -
Micsurin
nagyúr
Miért mit kéne mögé lássak?
Bizonyítjuk egy adott értékre ha arra teljesül akkor megvan az alapunk mivel k adott számra teljesül ekkor domino elv alapján próbáljuk bizonyítani, hogy bármely term. számra igaz lenne az egyenlőtlenség adott esetben pl 7 vagy felette.
Konkrétan ennyi elméletet kaptunk kb plusz hozzá az alap feltételt, hogy megszámolhatóan végtelen esetben használható elv.
Feladatokban meg visszatérően az első (i)-ben felírt formára kell visszakényszeríteni az egyenletet vagy egyenlőtlenséget, hogy megjelenjen a k+1, innentől kezdve meg egyenlet rendezés.
kovisoft Így tiszta köszönöm akkor csak azt silabizálom még mindig, hogy k+1 miért cserélhető le k-ra mikor n=7-re volt csak bizonyítva az egyenlőtlenség.
Szerintem elengedem a témakört... inkább nekiülök a lineáris algebra témaköröknek 13 tételből ha egy nem megy minimális az esély rá...
-
kovisoft
őstag
-
lev258
veterán
válasz
Micsurin
#6085
üzenetére
Előzőleg, (i)-ben belátta, hogy k!>3^k. Vagyis k!*(k+1)-ben k! kicserélhető erre, így egy kisebb összefüggést kapunk. A (k+1) pedig lecserélhető 3-ra, újabb, még kisebb összefüggést adva. Mintha a lépések mögötti logika nem lenne tiszta neked. Mint írtam, az egésznek a célja, hogy (ii) bal oldalától eljussunk valahogy a jobb oldalig, mert ezt akarjuk megmutatni, bizonyítani.
-
Micsurin
nagyúr
De wtf...
(k+1)!>3^(k+1) igen ebből lesz k!*(k+1) eddig jó de a k+1 hatványt honnan kényszerítem ki a másik oldalon? Mert a 3^k*(k+1)-ből ez nem fog kijönni sehogy. Ezért nem értem honnan és miért jött neki ez az odacsapott "ettől biztosan kisebb kell legyen" érték mert eddig ilyent sehol nem csinált, végig lehetett vezetni a feladatot rendesen.
-
-
Micsurin
nagyúr
-
lev258
veterán
válasz
Micsurin
#6077
üzenetére
Annyira nem vészes.
(i)-ben belátja, hogy igaz k=7 esetén
(ii)-ben belátja, hogy k+1-re igaz; a lényeg csak annyi, hogy mindig valami kisebbet ír fel, mint a kifejezés (nem vele egyenlőt) és végül eljut oda, ahova akart (k+1 mindig nagyobb lesz, mint 3, így 3-at írva a kifejezés biztosan kisebb)
(iii)-ben csupán egyesíti a két állítást: igaz k-ra és k+1-re (ebben az indukcióban a k-ra teljesülést is igazolnunk kellett) -
Micsurin
nagyúr
Megint kérdeznék és sanszos, hogy vagy megint figyelmetlen vagyok de így ~8 óra után már semmi nem tűnik fel lassan!
Teljesen tiszta a k+1-re való felírása viszont nem egészen értem mi ez a folytatólagos relációs jel és, hol hagyott el egy tagot a tanár.
Ezt, hogy adta ki a tanárnak? Az korrekt, hogy a 3-ból lesz a +1 de hová tűnt egy k-s szorzó?
-
Micsurin
nagyúr
válasz
kovisoft
#6073
üzenetére
Azt értem, hogy kellene felépülnie itt azt nem látom az a 6/5-ös szorzó miből lett kiemelve.
Mert ha a 6^k+1-et felbontaná akkor logikusan onnan jönne ki a +1-ből a 6 de maradt a kitevő a szorzó után és előkerült egy -1/5-öd.Tehát a felírást értem én is így írtam fel nem erről van szó hanem a levezetésről. Nekem full más forma jött ki ergo rossz (felvittem a k tagot nevezőbe és így mentem tovább), neki meg lövésem sincs mi volt a levezetés alapja.
-
kovisoft
őstag
válasz
Micsurin
#6072
üzenetére
Hol érzed, hogy hiányzik egy lépés? Az indukciós lépésnek az a lényege, hogy feltesszük, hogy egy adott k-ra igaz az állítás, majd ebből levezetjük, hogy akkor k+1-re is igaz. Ehhez a k+1-es összeget fel kell bontanunk két részre: a k-s összegre plusz a k+1-edik kitevőjű tagra (6^(k+1)). A k-s összeg helyére beírjuk az indukciós feltétel alapján az összegképletet (feltettük, hogy k-ra igaz a képlet), ehhez adjuk hozzá a k+1-edik tagot, majd ezt kell úgy átalakítanunk, hogy kijöjjön belőle a k+1-es összegképlet.
-
Rick3D
senior tag
Sziasztok,
Szerintetek jól számoltam ?
Feladat : Egy szabályos nyolcszög alapú egyenes hasáb térfogata 7,3dm3 , magassága 15 cm. Mekkora a felszíne ?
Első körben felírtam V=Ta*M amiből megkaptam Ta=486,66cm2 (7,3dm=7300cm3)
Aztán a palást , P=Ka*M és Ka=n*a és a=18,55cm
Ka=8*18,55=148,4cm
P= 148,4 * 15 = 2226 cm2
A=2x486,66+2226
Nekem A=3199,32cm2 jött ki. -
axioma
Topikgazda
válasz
dmspore
#6063
üzenetére
Ezek a mit hogyan irjunk le reszek azert nem annyira kanonizaltak, de azert megprobalkozok.
a. matrix: a szazalekos szamokat igy ahogy vannak leirod 3x3 matrixbab. ez egyszeru, mivel csak ket lefele valtason at lehet, tehat (bar ugye nem kene fgtl legyen ez a domain szerint, de itt most gondolom azzal kene szamolni): 28%-nak a 18%-a, azaz 5.04%Bocs, hulyeseg, van ket szint ugras is, pill javitom
Tehat 1. kor utan 65-28-7, masodik kor utan az also kategoriaba 65%*7%+28%*18%+7%*52%=13.23%
c. ugyanigy szorzas, x%-nak y%-a lesz z tulajdonsagu akkor az egesznek x%*y%-a
d. az a.-ban levo matrix fixpontjat keressuk: olyan (a,b,c) vektort amit szorozva a matrixszal (a,b,c)-t kapsz (bal oldalon van a vektor es sorvektor; ha a matrixot forditva definialtatok - ertsd: transzponalt -, akkor meg utoszorzol fuggoleges vektorral). Ez harom linearis egyenlet, felirod, megoldod mint egyenletrendszert. -
dmspore
csendes tag
Sziasztok,
tudnátok segíteni ebben a feladatban? Markov-láncok:Egy felmérés során a társadalmi mobilitást vizsgálták a generációk között.
E szerint a felső osztálybeliek gyerekeinek 65 %-a lesz felső osztálybeli, 28 %-a közép, 7 %-a alsó osztálybeli
lesz.
A középosztálybeliek 15 %-a kapaszkodik fel a felső osztályba, 67 % középosztálybeli
marad, 18 % alsó osztályba csúszik.
Az alsó osztálybeliek 12 %-a felső osztályba kerül, 36 %-a
középosztálybeli, 52 %-a alsó osztálybeli lesz.(a) Rajzold fel az állapotok közötti átmenetek diagramját! Írd fel az átmenetmátrixot!
(b) A felső osztálybeliek unokáinak hány százaléka lesz alsó osztálybeli?
(c) A jelenlegi generáció 15 %-a felső osztálybeli, 55 %-a középosztálybeli, 30 % alsó osztálybeli.
Mi lesz az osztályok eloszlása a következő generációban (azaz a mostani generáció gyerekei
között)? A jelenlegi generáció unokáinak hány százaléka lesz középosztálybeli?(d) Keresd meg az egyensúlyi eloszlást! Azaz a jelenlegi generációnak hogyan kellene megoszlania osztályok szerint ahhoz, hogy ez az eloszlás a következő generációk során ne változzon?
Előre is köszönöm!
-
axioma
Topikgazda
Negyedevente a negyed evre ervenyes kamatot kapja, azaz 2%-ot, es az tokesedik.
Tehat log1.02(2) darab negyedev mulva duplazodik, ami 35 felett van kicsivel, tehat 36. honapban, a 9. ev vegen lesz eloszor tobb, mint 2x-es penz (de ha kerekitve eleg akkor 35. negyedevben, valojaban matematikailag akkor 1.999889-szeres, 599966 Ft lenne, de ugye kevesebb es tobb is lehet, mert kozben forintban keves tizedesjegyre kerekitenek - bar lehet hogy kamatnal (user kovetel) mindig lefele...) -
Rick3D
senior tag
Sziasztok,
Egy kis segítséget szeretnék kérni. Pofon egyszerű lesz.
Béla elhelyez a bankban 300 000 Ft-ot, negyedéves lekötésre, 8%-os kamatlábra (éves
szinten). Mennyi pénze lesz 7 év múlva? Hány év múlva duplázódik meg a pénze?
Kérdésem a következő : Ezt azt jelenti , hogy negyedévente kamatozik 8%-ot ? vagy évente ?
Mert ha negyedévente kamatozik 8%-ot akkor az n=4x8=28 ?
Viszont ha évente 8% akkor n=7.
A duplázódásra pedig a Tn= To*2 kell behelyettesíteni ugye ? -
kovisoft
őstag
Lovagosnál én is erre tippelek, hogy nem lehet az, hogy egy lovag probálkozik egyet, átadja egy másiknak a helyet, aztán később megint visszamegy próbálkozni. Hanem egyben le kell tudnia a saját próbálkozásait. De ehhez kellene a "rizsa", hogy eldönthessük.
Szerk: közben meglett a "rizsa", és ebben az van, hogy "csak arra vagyunk kíváncsiak, hogy ki hányszor próbálkozott".
-
Micsurin
nagyúr
válasz
kovisoft
#6052
üzenetére
4! * 4! akkor nem? Mert bármelyik bal sorhoz rendelhetem bármelyik jobbost és mivel csökkennek a szabad sorok szépen felírnám páronként a 4!*4! szorzatait.
Jogos erre nem figyeltem.
axioma
Ez az egész csak próbáltam rövidebben leírni, nem lett kimondva megkötésként, hogy mindenki próbálkozott nekem úgy jönne le ha mind a 17x próbálja meg egyikőjük akkor értelemszerűen a többiek 0x/fő és ez is egy lehetséges opció volt.Különbözőek, nem a törpök esete.
-
axioma
Topikgazda
válasz
Micsurin
#6051
üzenetére
A lovagnal azt _sejtem_ (pontos szoveg ismerete nelkul), hogy van 6 lovag, tehat nem lehet hogy mind a 17 probalkozast az elso csinalja.
Nincs olyan megkotes, hogy mindenki 1x lep oda es probalja valahanyszor?
Mert akkor ez a torpokbol levesfozes esete, felteve hogy a lovagok nem kulonboznek, csak arra kivancsi hoyg milyen eloszlasban lehetnek a probalkozasok.
De ha van pontos szoveg akkor meg tudjuk mondani, ez csak egy tipp az eddigi feladatsorok jellegebol sejtve (de nem vagyok pedagogus... szoval lehet hogy pont nem). -
kovisoft
őstag
válasz
Micsurin
#6051
üzenetére
Vers: 8! akkor lenne, ha bármelyik félsor bárhol előfordulhatna (kvázi mintha egy 8 soros versről lenne szó). De ekkor keletkeznének 4+4, 3+3, 3+4 szótagos sorok is. Itt viszont van egy olyan megkötés, hogy egy sor mindig 4+3 szótagos, ami azt jelenti, hogy a bal félsorok mindig a bal, a jobb félsorok mindig a jobb oldalon maradnak. Tehát a 4 baloldali félsor tetszőleges permutációjához rendelhetjük a 4 jobboldali félsor tetszőleges permutációját. Legalábbis szerintem.
-
Micsurin
nagyúr
Köszönöm!
Kezdem érteni, már megvan a teszt de számomra még nem meggyőző pontszámmal... a 70-80% gyakorlatban általában kettesre elég. 
Itt pl van 4 sorom amit tovább taglalok ergo csinálok belőle egy 4x2-es táblázatot ahol számít a sorok és oszlopon sorrendje ha újra párosítom őket. Mit nem vettem figyelembe ennek 8!-nak kellett volna lennie nem? Mivel minden sor 4+3 szótagra bontható.
Egy van még amit nagyon nem tudok hova tenni, ha lebontom a feladatról a rizsát:
6 lovag, összesen 17-szer próbálja meg kihúzni a kardot. Mivel többször is próbálkozhatott egy egy lovag és a sorrend is számít mert minden sorrend egy külön lehetséges próbálkozást ír le, így nem 6^17 és ismétléses variációnak kéne lennie?
A kombináció - permutációt fogom szerintem keverni.
-
kovisoft
őstag
válasz
Micsurin
#6049
üzenetére
Első körben meg kellene értened, hogy mit jelentenek az egyes definíciók. Axioma már leírta neked részletesen, de hátha segítenek ezek a rövid magyarázatok:
permutáció = hányféle sorrendben írható fel az összes elem?
kombináció = hányféleképpen választható ki valahány darab az összes elemből úgy, hogy a sorrendjük nem számít?
variáció = permutált kombináció, azaz a kombinációkban az elemek sorrendje is számít. -
axioma
Topikgazda
válasz
Micsurin
#6047
üzenetére
Azert te is erzed hogy valami nem stimmel, ugye? Marmint a felhaborodasod. Egyetlen dolog van ami felesleges a megoldashoz, az pedig hogy mi a neve, de amint kommunikalni is akarsz csapatban, mar szukseg lehet ra. [Persze mar ha barmi koze van a domain-hez es szoba kerulhet.]
Figyi, feladat: parositsd ezeket ossze a torpapas feladatokhoz, melyik melyikkel ekvivalens.
A feladatod megtanulni 6 db elnevezest es 6 db kepletet. Ahol tudtad az eredmenyt, ott a kepletet tudtad, tehat a nevet abbol visszakereshetted volna. Ahol a kepletet, ott mar csak az adatparositason mulik es az eredmenyt is. (Peldaul az elso pluss-os feladatban, nincs leosztva a kivalasztottak sorrendjevel, pedig az n_alatt_k adja gondolkodas nelkul.)
Amugy megfogalmazhatnad peldaul azt is, hogy miert van az ism.nelk.kombinacio es az ism. perm. egy kalap alatt! Ha azt kibogozod, szerintem akkor mar egy nagyot lepsz a megertes/alkalmazas fele. -
Micsurin
nagyúr
Köszönöm a magyarázatokat de úgy néz ki még így is szobanövény vagyok a témához.
Este jobban megnézve megint megvágtak 5%-al. Mindegy azért köszönöm! Majd nézek valami könyvet mert amink van jegyzet se ez nincs benne rendesen se a vektorterek. Nem is mertem tavasszal vizsgázni menni pedig elvileg értem a témát... másképp érdekes nehézségeim kellenének, hogy legyenek programozás közben a 2 és 3D-s raycasting-el.(nincsenek de itt mégis érthetetlen volt...khm hasonlóan értelmes feladatokkal.)
Lassan nem is tudom infósok vagy matematikusok leszünk a szakmai tanárok nem tanítanak csak telehánynak heti több beadandóval a matekosok meg ledarálnak minket.
Nem tanítanak ezek semmit csak, hogy miképp lehet még jobban elcsalni dolgokat, hogy legyen esélyed megugrani a lécet.(nem a feladatok nehezek de összeadva / tárgyi időket napi 20 órát kéne készülni éljen az online/hybrid félév.) -
axioma
Topikgazda
válasz
Micsurin
#6041
üzenetére
Az elso szerintem a legnehezebben atlathato. Tok egyforma elemeid vannak, tulkepp azt valasztod ki, hogy hova teszed kozejuk az "elvalaszto elemet". Ha lehet 0 torpbol is kesziteni, akkor a 15 elem koruli 16 helybol, akar ismetlessel is kell valasztani 2-t, az az ismetleses variacio lenne. De gyanitom itt inkabb mindegyiket "akar" fozni azt jelenti hogy minimum 1 legyen minden konderban, tehat akkro csak a 15 elem kozotti 14 helybol kell a 2-t kivalasztani, amik kulonbozoek, az elsoig tartobol lesz az elso kaja stb.
A masodiknal tok egyszeru, torpapa kivalasztja a 15 kozul a 8-at akit o visz, ismetles nelkuli kombinacio ide kellett volna. (Akar nezheted ugy is, hogy Torpilla 7-et, ugyanannyi kell ugye kijojjon... szoval ellenorizheto is.)
A harmadiknal ez egy az egyben az ismetles nelkuli variacio. Sorrendben valasztasz 15, maradek 14, ..., 8 torpbol. Az ismetlesest (toto, az 1,2,x-et valaszthatod de barmelyiket barhanyszor) jobban szoktak tudni...[Egyebkent igen, megteveszto az "ismetleses". Mert kettonel a valasztas ismetleset jelenti, a masiknal az alapsokasag (mert nem halmaz) ismetlest is tartalmazasat, ez a permutacional az eset.]
Variacio: az alaphalmazbol kiveszel a szamossagatol fuggetlen darab elemet (ismetleses: visszatevessel, toto, ismetles nelkuli: a fenti orarendes. Ezeknel lenyeges a sorrend is.
Kombinacio: csoport kiemelese a teljesbol, nincs a kijelolesnel sorrend. Fogod, viszed.
Permutacio: ez meg csak az alapsokasag atsorrendezese. Ha ugy nezed, akkor egyesevel kihuzogatasa es a huzasok sorrendben lejegyzese - a lenyeg hogy a permutacional mindig az osszes elemnek sorra kell kerulnie pontosan egyszer. Az egyszerubb amikor nincsenek azonos elemek, hanyfelekeppen allhatnak sorba a gyerekek. Nehezebb, ha vannak egyforma elemeid, mittudomen feher/kek/zold golyokbol tudod melyikbol mennyi, es az egyesevel huzogatas sorrendjet jegyzed fel (de csak hogy melyik szin).
Figyeld meg, hogy az ismetleses variacio (toto) abban mas, hogy ott nem tudod, hogy a huzasok osszeredmenye mi, csak hogy 13+1-szer huzol es mind 1,2,x. Itt meg azt tudod, hogy van 4 db 1-esed stb. es azokat mind elo fogod valamikor venni. -
Jester01
veterán
válasz
Micsurin
#6041
üzenetére
Az első az ismétlés nélküli variáció. Mindegyik törp a 3 kaja valamelyikébe kerül, ez lenne az ismétléses variáció de viszont nem tudjuk megkülönböztetni őket.
A b) eset ismétlés nélküli kombinácó, hányféleképpen lehet kiválasztani a Törpapával (vagy Törpilliával, az egyik meghatározza a másikat) menő törpöket.
A c) megint ismétlés nélküli variáció. Azért nem permutáció mert nem mind a 23 törpöt osztjuk be csak 8-at mivel 24 órában 8 darab 3 órás műszak van. Úgy is nézheted, hogy előbb kiválasztod azt a 8-at aki dolgozik (ez ismétlés nélküli kombináció) majd őket sorba rakod (ez permutáció).
Valaki azért erősítsen meg, régen tanultam már
-
mrhitoshi
veterán
válasz
janos666
#6032
üzenetére
Nincsenek nagyon egyezményes jelölések a differenciál geometriában, viszont a D-t ne használd, mert azt viszont ellehet mondani, hogy a 'D'-t mindig a differenciál operátorra használják, tehát a [grad grad grad]-ra.
Egyébként legtöbb helyen a görbület jele a nagy Kappa.
-
janos666
nagyúr
Úgy tudom, hogy nincs egyezményes betűjele a térgörbék görbületváltozás függvényének ( dG(l) / dl ), de mint ha rémlene, hogy valaki már adott neki D betűt (talán egy régi egyetemi előadásdia lehetett, de passz), miután én is épp arra böktem rá.
Szerintetek tippre ütközne valami más tradicionális jelöléssel a geometria és kinematika témaköreiből, ha D(l) függvénynek nevezném el önkényesen a görbületváltozást? (Fura, hogy a dG/dl csak úgy kilóg a sorból az egyenletek sorozatában, de hülyeséget sem akarok vele csinálni). Esetleg más tipp? -
kovisoft
őstag
Szerintem a te megközelítésed a helyes.
Megnéztem a linkelt táblázatot, de az számomra hibásnak tűnik. Nem veszi figyelembe az egyes kombinációk előfordulási gyakoriságát. Pl. az első sorban 3 db van a gyakoriból, ez tényleg csak egyféleképpen fordulhat elő: mind a 3 húzásra a gyakori tárgy került bele (gy+gy+gy). Viszont az 5. sorban a 2 db gyakori + 1 db ritka már 3 féleképpen állhat elő: gy+gy+r, gy+r+gy, r+gy+gy. A táblázatban viszont ezt is csak egy sor reprezentálja, és a számított valószínűsége ennek megfelelően csak harmada a ténylegesnek. Aztán korrigálja valami homályos feltételes valószínűséggel, de egységesen az összes sort ugyanúgy, nem veszi figyelembe azt, hogy hányféleképpen állhat elő az adott sorban leírt kombináció.
-
mrfire
őstag
Sziasztok!
Egy lootbox rendszert kell beállítanom, és szeretnék segítséget kérni benne:
Amit lehet tudni:
- Egy dobozban 3 tárgy van.
- 4 ritkasági fokozat létezik.
- A ritkasági fokozatok %-os esélyét én állítom be, jelenleg így néz ki: gyakori - 67,5% / ritka 22,5% / hősies 7,5% / legendás 2,5%.
- Az ellenőrzőprogram igazolja a statisztikát: 1000 ládából nagyjából így esnek ki a tárgyak kisebb eltéréssel a véletlenszerűség miatt: 2025 gyakori / 675 ritka / 225 hősies / 75 legendás.Azt szeretném megtudni, hogy a tárgyak értéke mekkora lesz, ha a gyakori értéke 1, és a ritkább tárgyak értéke egyenesen arányos a ritkaságukkal. Illetve azt szeretném kiszámolni, hogy mekkora egy láda értéke, ha nem tudni, mi van benne.
Amire én jutottam, illetve amilyen választ kaptam már:
Nem hiszem, hogy a saját megoldásom helyes, mert biztos túlságosan leegyszerűsítve fogok hozzá (rég nem matekoztam):
Én arra jutottam, hogy mivel a százalékos esélyek szerint háromszor ritkább a gyakorinál a ritka (22,5% a 67,5%-hoz képest) ezért a ritka értéke 3, mivel a gyakori értéke 1. Ugyanígy a hősies értéke már 9 (7,5% a 67,5%-hoz képest), és a legendás értéke 27 (2,5% a 67,5%-hoz képest).
Nagyon egyszerűen véve pedig úgy akartam kiszámolni egy láda értékét, hogy azt mondtam, hogy a 2025 gyakori értéke 2025, a 675 ritka értéke 675*3=2025, a 225 hősies értéke 225*9=2025, és a 75 legendás értéke 75*27=2025. Akkor 3000 láda összértéke 8100, vagyis egy láda értéke 8,1.Ezzel ellenben kaptam olyan választ is, hogy egy láda értéke 5,78 körül mozog. Egy geogebrás táblázatban kiszámítva: https://www.geogebra.org/m/efra5tcn
Ebben benne van az egyes dobozok valószínűsége, az egyes dobozok feltételes valószínűsége, és az összértéke az egyes dobozok értékének szorozva egyenként a feltételes valószínűségükkel.Van esetleg valakinek ötlete, hogyan lehet (még máshogy) hozzáfogni a feladathoz? Valóban helyesnek mondható az, hogy (az én megoldásom szerint) a legendás tárgy 27 gyakori értékének felel meg? (Ha a geogebrás táblázatban összeadom azoknak a ládának a valószínűségi értékét, amiben legalább egy gyakori szerepel, és összeadom azokét is, amiben legalább egy legendás, akkor az jön ki, hogy a legendások szummája pont annyi, mint a gyakoriak szummája osztva 27-el.) Kaptam olyan választ is, hogy egy legendás 192 körüli gyakori értékének felel meg, de ezt nem tudom hogy mi alapján lehet kiszámolni, és igazolni.
-
-
-
axioma
Topikgazda
Oszinte leszek: nem emlekszem. Ha a definicio azt mondja hogy a legkozelebbi 10-zel oszthato (kisebb ill. nagyobb) szam, akkor elvben lehetne. Ha azt mondja hogy a nala kisebb/nagyobb 10-zel oszthato szam, akkor nem. Az, hogy a valosagban a szomszed mire van hasznalva, tok mind1.
[Most elsore az absztrakt algebra csoport, gyuru, test fogalmai jutnak eszembe hogy azt se erted a koznapi ertelembol.] -
axioma
Topikgazda
Koran van. Irtam egy csomo hulyeseget, amibol most azt mondom csak, h azt kell valaszolni amit [ma'r ha kovetkezetes] a tanarneni ker. Ezt sajnos szinten meg kell tanulni, valamint azt is, h tevedhet a tanar. Nagyon jo tanar is, evek ota ugyanugy leadott anyagban is, lenduletbol. De akar meg is lehet probalni szolni neki, HA a gyerek vette eszre.
[Amugy a 10-es szomszed letezo matematikai kifejezes, csak nem mindenki emlekszik ra. En igen, mert a mi tanarunk meg a 10. szomszedot akarta erteni rajta - babazo tanarnenit 2 honapra helyettesito nyugdijas napkozis. Attol hogy szomszed, lehetne onmaga, de akkor jon Jester01 erve, szoval hibas, de nem a 'szomszed' szo miatt.]] -
#6020
Jester01
veterán
zsolti1debre
#6018
Jester01
veterán
válasz
zsolti1debre
#6018
üzenetére
Ez egyértelműen hibás ellentmondás miatt, hiszen ha a 30 "kisebb tízes szomszédja" 30, akkor a 40-é csak 40 lehet.
-
#6019
lev258
veterán
zsolti1debre
#6018
lev258
veterán
válasz
zsolti1debre
#6018
üzenetére
Én veled értek egyet. Használhatott volna más kifejezést, de a "szomszédot" használta. Az pedig egyértelműen kizárja a 30-at és 40-et. A "nem kisebb", "nem nagyobb" kifejezések megoldása lehetne az.
Nem kizárt, hogy az elmúlt évek tankönyvi "átalakításainak/újraírásának" hatása ez. Viszont a tanárnak ezt kell elfogadnia, amennyiben a megoldókulcs is ezt mondja.
Viszont kiválóan alkalmas az értelmezési képességek rontására. -
#6018
zsolti1debre
tag
zsolti1debre
tag
sziasztok,
„problémába” ütköztem a harmadikos gyerekem matematika munkafüzetének lapozgatása folyamán. a feladat megoldásával nem értek egyet, szerintem ez így helytelen, ezért kérem a véleményeteket!
feladat szövege:
„Sorold fel, mely számokra igaz az állítás!
a) Kisebb tízes szomszédja a 30, nagyobb tízes szomszédja a 40.”erre a helyes válasz a tanár szerint az alábbi: 30, 31, 32, 33, 34, 35, 36, 37, 38, 39, 40.
fotó a munkafüzetről: https://kepkuldes.com/images/702e9d2a9bd83fda74ac5fe3f02b943d.jpg
szerintem a helyes megoldás ezzel szemben az alábbi: 31, 32, 33, 34, 35, 36, 37, 38, 39.
hát hogy van ez?? hogy lehet benne a tanár megoldásában/listájában a 30 és a 40?
-
-
Micsurin
nagyúr
Hello!
Elsősorban Digitális rendszerek a témakör de a logikai kapuk miatt gondoltam hátha itt lenne aki tudna segíteni, nem nem azt várom most sem, hogy megoldjátok csak nem is értem mit kéne végig vezessek!
Legyen tehát: Q a kimenő érték és (A,B,C,D a bemenő ebből D kellene függjön A,B,C értékeitől de miképp?) a klasszikus kapukat kéne használni: AND, OR, XOR, NOT, NAND, NOR és XNOR.Mit kéne itt értenem amit nem értek? Tudom lámaként állok most hozzá de semmi anyagot nem kaptunk, gyak/konzi nem volt megtartva az online előadás meg hát hagyjuk is.
Nagyon hálás lennék egy kis útba igazításért! moleculez ezt nem is láttam utána bocsi! Nem rossz, de nem túl húzós így a szemeszter?
-
moleculez
veterán
válasz
Micsurin
#6010
üzenetére
Tavoktatasban tanulok, Open University, UK. Gyakorlatilag folyamatosan megy a tanulás, Júliusban van egy het szünet, de azt is felzarkozasra használja mindenki (nekem volt egy kis elontom, elmentünk családdal SSpanyolországba ). Evente kétszer indul kepzes, es en februárban kezdtem, szóval szeptember közepén fejezem be, de októberben mar kezdem a köv. modulokat.
De ha mar itt vagyok, utolsó beadandó, utolsó három kerdes, komplex szamok.
x^6=-1. Megoldasok polar formaban, complex plane-be (grafikon azt hiszem) felrajzolva. Vegigvettem az anyagot, nagyjából fogom ennek a lényeget, a többi komplex számokkal kapcsolatos kérdést meg is oldottam, de ennek nem tudom hogy álljak neki. Ehhez (is) kell használni a de Moivre formulát? -
mrhitoshi
veterán
-
moleculez
veterán
There we go, pont azt csinálom
Kicsit, de tényleg csak kicsit olyan, mint mindig újra feltalálni a kereket. De tényleg tudni kell mi zajlik a háttérben, viszont miért csússzak el el egy sokismeretes egyenletben egy algebrai elszámolás miatt, ha a gép pontosan oldja meg? -
axioma
Topikgazda
válasz
moleculez
#6003
üzenetére
Ismerosom panaszkodott, hogy megtanulta ket eros felev alatt a ML mogotti matematikat, aztan jon egy kezdo es eleg hogy tudja a 2 sort amit be kell gepelni es keszen kapja az eredmenyt ugyanugy, mint o... Szoval ja, nem art erteni hogy miert ugy csinalja a hatterben a program, pl. tudni kell hogy a derivalttal optimumot keresni akkor lehet ha bizonyos dolgok teljesulnek a tavolsag-fg-re, de ehhez a matrixos derivaltszamitast me'g en is azt mondom hogy nem feltetlen kell keszsegszintre megtanulni.
-
moleculez
veterán
WA, photomath, meg hasonlókat csak önellenőrzsre használok. Kiszámolom, aztán megnézem jól sikerült-e. De amúgy ennek a modulnak is része a WXMaxima, minden amit manuálisan papíron megtanulunk, megtanuljuk gépen megoldani is. Ott gyakorlatilag csak a syntaxot kell elsajátítani.
Nem vitatom, hogy tudnom kell ezt, megteszem a legtöbbet nyilván, de valszeg ez lesz a mélypontja ennek modulnak. Úgy tippre ez olyan 40-50%-t kap. Az összes többi 60-90%. -
lev258
veterán
válasz
moleculez
#6001
üzenetére
Ezzel csak az a baj, hogy a "tudom mit kell alkalmazni" nem szokott elegendő lenni, ha eredményt kell produkálni. És a Wolframalpha nem szerves része az engedélyezett tanulói eszköztárnak.
Egyébként data scientist-ként könnyen belefuthatsz majd numerikus deriválás, integrálás témakörébe és ott a legkisebb hozzáértési bizonytalanság óriási gondokat okozhat. -
moleculez
veterán
Az van, hogy data scientist-nek tanulok, és deriválni, integrálni tudnom KELL az analízisek kapcsán, most tök jól értem is, meg át is látom miért kell, meg mire, főleg, hogy mikor. De nem papíron kiszámolva. Az nem igazán megy. Most a következő modulom az statisztika lesz, ott is kell, de belenéztem: és nem azt várják, hogy ebben pro legyek, hanem hogy tudjam mikor mit kell alakalmazni.
Új hozzászólás Aktív témák
- Horgász topik
- TCL LCD és LED TV-k
- Autós topik
- Sorozatok
- 6500 mAh-s aksival debütált a Poco M8 Pro 5G, ez az ára itthon
- Hegesztés topic
- eBay-es kütyük kis pénzért
- CES 2026: a Gigabyte legfrissebb csúcs-VGA-ja mindenképp kitűnik a tömegből
- Tarr Kft. kábeltv, internet, telefon
- Samsung Galaxy S25 Ultra - titán keret, acélos teljesítmény
- További aktív témák...
- Samsung Galaxy S25 Ultra 1024GB/1T Újszerű Kártyafüggetlen 1év Garanciával
- Azonnali készpénzes AMD Radeon RX 6000 sorozat videokártya felvásárlás személyesen/csomagküldéssel
- ERAZER Cooling Kit V2 Vízhűtés - MD 62737 Beast 16 X1 gamer laptophoz
- AZONNAL KÉSZLETRŐL! AMD Ryzen 7 9800X3D 64GB 6000MHz RAM 2TB Gen4 SSD RTX 5090 32GB GDDR7 1200W
- Keresünk Galaxy S21/S21+/S21 Ultra/S21 FE
Állásajánlatok
Cég: PCMENTOR SZERVIZ KFT.
Város: Budapest
Cég: Laptopszaki Kft.
Város: Budapest