Hirdetés
- Milyen okostelefont vegyek?
- Két új Poco C-széria mobil érkezett
- Samsung Galaxy A52s 5G - jó S-tehetség
- Fotók, videók mobillal
- MWC 2026: Bajnoki címre pályázik a Xiaomi Watch 5
- iPhone topik
- Xiaomi Watch 2 Pro - oké, Google, itt vagyunk mi is
- Redmi Note 14 5G - jól sikerült az alapmodell
- VoLTE/VoWiFi
- Okosóra és okoskiegészítő topik
Új hozzászólás Aktív témák
-
VoidXs
nagyúr
válasz
sztikac
#6598
üzenetére
Ha az ábrát negyedekre osztod, akkor átlókra vannak tükrözve, vagyis az a) terület pontosan ugyanakkora, mint a négyzet és a kör különbsége. Az a) megoldása tehát 20^2-10^2*pi. Mivel b) esetében elvettük a négyzetből a pontosan ugyanakkora külső és belső területet, a megoldás 20^2-2*(20^2-10^2*pi).
-
sztikac
őstag
Sziasztok,
az alábbi feladatok megoldásában kérhetnék egy kis segítséget?
Ebből neked a kör és a négyzet területének kiszámolása ami megy, merre kellene elindulnom?Hálásan köszönök minden segítséget
-
axioma
Topikgazda
Ugy erted a konkret valasz?
Hat azt nem szamoltam ki.
Amugy kicsit felreerthetore sikerult mert csak elnagyoltam, az egy zsakban 1..14 osszeadas az minuszban a nemsikerult, a teljes osszeg a sikerult, es akkor viszont a 3 zsak mind sikerult az szorzassal jon ki (K=80,15,5-re ugyanezek, igy ertve). Nincsenek metszetek, a 3 zsakra a szita a nemsikerulesek ismeretenel kene, de azok most ugyis egyszeruen a szorzatok.
Majd ha lesz ra erkezesem, bepufolom. -
axioma
Topikgazda
Annak a valoszinusege, hogy N darab szazas sorozat utan lattal mindent, az egy szep osszegzes, de geppel kiszamolhato - szitalni kell vadul

K legyen hogy az adott zsakbol hanyat huzunk
Ha N sorozat alatt nem talaltuk mindet, akkor az 15*(14/15)^(K*N) (melyik marad ki es annak valoszinusege hogy mindig a "masik" 14-bol huzunk), de igy a 13-bol huzok duplan vannak szamolva satobbi, altalanos szita szumma (-1)^i*(15 alatt az i)*((15-i)/15)^(N*K) ahol i=1..14 (az ugye nem lehet hogy mind a 15-t nem lattad)
Utana hogy minden zsakbol is mindet lattad az egy ujabb szita lesz csak mar kulonbozo K-kal 3 elemre, nem 15-re.
A te kerdesed, hogy melyik N-nel lepi at az 50 ill. 80%-ot -
Egon
nagyúr
válasz
Jester01
#6593
üzenetére
Vagy a 100-as sorozatok eredményét összesítve kell meglegyen az összes változat?
Igen, tehát az a cél, hogy mondjuk 80%-os valószínűséggel legyen meg az összes változat, színenként (nyilván lila golyóból jóval előbb meglehet az összes verzió, mint feketéből). Ehhez hány százas sorozatra van szükség?
-
Jester01
veterán
Egyenletes eloszlást kell feltételezni, azaz a golyók egyformák. Az, hogy esetleg a "7-es számú lila golyót már tízszer kihúztuk, de a 12-es számút egyszer sem" az a valószínűségben jelentkezik.
Az nem egészen tiszta, hogy akkor mi is a feladat ... ha fekete golyót csak 5-öt húzunk akkor soha nem lesz meg 1-15-ig az összes fekete golyó. Vagy itt mindegy a szín? Mert akkor minek egyáltaláan felhozni a színt, akkor van 3 zsák egyszínű golyó. Vagy a 100-as sorozatok eredményét összesítve kell meglegyen az összes változat?
-
Egon
nagyúr
válasz
garga pista
#6591
üzenetére
Üdv!
Egy gyakorlati példát szeretnék matematikai módszerekkel megközelíteni, amennyiben lehetséges.
Adott egy játék, melynek keretében golyókat kell húzni, három zsákból. A golyók 1-től 15-ig vannak megszámozva, és háromféle színűek (fekete, lila és kék). Értelemszerűen minden zsákban azonos színű golyók vannak. Egy sorozatban 100-szor kell húzni, húzás után a golyó színét és számát felírni, majd a golyót visszadobni, és újra húzni (előtte a zsákot megrázni). A 100-as sorozatból 80-szor a lila, 15-ször a kék, és 5-ször a fekete golyókat tartalmazó zsákból húzhatunk.
A kérdés az, hogy (a gyakorlatban előforduló szabálytalan eloszlást figyelembe véve) hány 100-as sorozat szükséges ahhoz, hogy az egyes golyókból minden variációt (tehát az 1-től 15-ig számozottak közül az összeset) kihúzzuk legalább egyszer, mondjuk 50, illetve 80%-os valószínűséggel? Lehet ezt matematikailag modellezni (mármint hogy várhatóan nem lesz egyenletes az eloszlás, és lehet hogy mondjuk a 7-es számú lila golyót már tízszer kihúztuk, de a 12-es számút egyszer sem)? -
garga pista
őstag
Sziasztok!
Egy kis segítséget kérnék, kb. 10 éve tanultam az egyetemen statisztikát, de rengeteget felejtettem mert nem igazán használtam. Főleg a param/nemparam próbák témáját venném elő, adatsorokat kellene összehasonlítani. Van több adatsor is, de mindig párban vizsgálnám őket azonban 2 külön dimenzió mindig A: hőmérséklet és B: fogyasztás.
Az lenne a kérdés, melyik adatsor-párnál nagyobb az összefüggés? (Avagy egy adott párnál mondjuk 95% konfidencia szintél kijelenthető-e az összefüggés.) Ehhez melyik próbát kellene használni? 2 mintás T vagy U próba rémlik, már olvasgatom a leírásokat meg jegyzeteimet de eddig csak elvesztem egyre jobban
-
axioma
Topikgazda
for a in range(1,3000//16+1):for b in range(1,3000//16-a+1):for c in range(1,3000//16-(a+b)+1):szumma=(a+b+c)*16if szumma*0.5<=a*16<=szumma*0.7 and szumma*0.1<=b*16<=szumma*0.25 and szumma*0.1<=c*16<=szumma*0.25:print(a,b,c,szumma)
Mobilrol maceras, de probald egy online pythonban lefuttatni.szerk. megoldottam, 39244 megoldas van [de ugye b,c felcserelhetoek, majdnem - egyformak - fele a lenyegileg kulonbozo]
szerk.2. 47 db van ha csak 300-ig mesz.
-
kisi
aktív tag
válasz
kovisoft
#6585
üzenetére
Az a baj, úgy le vagyok már fáradva, hogy kb a 2x2 sem menne..
Valami általános képlet lenne jó, inkább, amivel egy excel táblával már lehetne játszani, ahol a százalékos arányt, és a jelenlegi 16-os értéket is változtatni lehetne, igény szerint..Konkrétan, játékban ötvözetek számítása, ahol az ércek különféle mennyiségben tartalmazzák az anyagot, pld 16,24, 40 egységet /darab, a különféle ötvözetek pedig 2-3 féle anyagból állnak, különféle százalékos arányban. az olvasztótégyelybe 3000 egység fér el, az öntőforma pedig 144 egységet fogad...
-
kovisoft
őstag
válasz
kovisoft
#6583
üzenetére
Jobban belegondolva ez még nem adja ki az összes megoldást, mivel ha A+B+C 9-nek valamilyen többszöröse, akkor bejönnek plusz lehetséges kombinációk. Pl. A+B+C=18 esetén A lehet már 9,10,11,12, B és C pedig 2,3,4. És így tovább, egyre több kombináció lehet, ahogy egyre nagyobb összeggel dolgozunk. Szóval remélem, nem az összes megoldás kell, mert azt nem tudom, hogyan lehetne megkapni számítógép nélkül.
-
-
kovisoft
őstag
144/16=9, tehát A+B+C osztható kell legyen 9-cel. A százalékokból ez azt jelenti, hogy ha mondjuk A+B+C=9, akkor A 5 és 6 között, B és C pedig 1 és 2 között kell legyen. Ebből adódik néhány lehetséges kombináció. A megoldások pedig ezeknek olyan többszörösei, hogy a végösszeg 3000 alatti legyen.
-
kisi
aktív tag
Sziasztok!
Kifog rajtam a tömeg százalék számítás. Tudnátok benne segíteni?
Adott pár anyag, amit 16 grammosával lehet adagolni, és a kész keverék ezek meghatározott százalékú arányából kellene állnia... Ráadásul a végeredmény 144-el osztható kellene hogy legyen, lehetőleg, és 3000 alatti szám legyen....Tehát, például:
A három anyag,
A x 16 ---> 50-70% között
B x 16 --> 10-25% között
C x16 --> 10-25% közöttebből lesz egy negyedik anyag, ami maximum 3000 egység, és, lehetőleg maradék nélkül osztható 144-el...
Egyszerűen nem bírok rájönni, hogy lehetne kiszámolni
Tudnátok segíteni?
-
mezis
félisten
Üdv.!
Egy sík parabóla tükröt méretezek. Szemre minden stimmel, de az ívhosszra kapott érték sokkal kisebb mint amit "cérnával" mérek: [link]
A bal oldali ívre méréssel is hasonló értéket kapok, de a jobb oldali hosszú ívet közel 290-nek mértem. Egyébként is az Y=220,68, az ív meg ennél csak hosszabb lehet.Hibás a közelítő képlet vagy a LibreOffice csal?

Bocs, most néztem meg jobban, az ívhossz képlete felcserélt tengelyekre vonatkozik!
-
TDX
tag
válasz
hódmaci
#6578
üzenetére
Azokat a számokat kell megtalálni, amit ha megszorzol a szorzásjel utáni számmal, az alsó számot kapod. Tehát azt az x-szet keresed, amire x*y (ahol y a szorzásjel után írt szám) egyenlő lesz az alájuk írt számmal, amit jelöljünk z-nek. Tehát y és z-t tudod (meg vannak adva), és x-szet keresed úgy, hogy x*y=z. Innen ha mindkét oldalt leosztod y-nal, megkapod hogy x=z/y amit keresel, tehát úgy tudod megtalálni a keresett (pótlandó) számot, hogy elosztod a lenti számot a szorzásjel utáni számmal.
-
hódmaci
senior tag
Sziasztok!
Segítenétek a matematikai feladat levezetésében?
Hogyan, mit, miért szorzok osztok, stb
Általános iskola 4. osztály
78. oldal 8. feladat
"Pótold a szorzandókat! Megoldásodat ellenőrizd a szorzások elvégzésével!" -
axioma
Topikgazda
1. B->A se egyertelmu?
2. tovabbra is az a legfobb kerdes, h mit akarsz kezdeni az adatokkal [es ehhez elso lepes lenne, h mibol szarmaznak az adatok, mi alapjan erted paroknak oket stb.]
Amennyiben vizualizalas a legfobb cel [csak azert gyanus, mert egybol rajzoltal meg kotogetted oket], akkor meg plane jo lenne tudni azt, hogy mit akarsz rajta vizsgalni, melyik az adott celra jo megoldas. Me'g az se biztos h erdemben 2D az adatsorod szemantikailag. -
TDX
tag
Igen, kovisoft ezt mondta.
Attól függően hogy mit szeretnél kezdeni a két adatsorral (illetve mit jelent a két adatsor) mást is csinálhatsz. Pl. ha A és B észlelések voltak, és szeretnéd megbecsülni B értékét ha tudod A értékét egy következő észlelésnél, arra van ilyen technika, ez a lineáris regreszió.
-
nyipp
csendes tag
Jól értem, hogy A és B függvény formában lenne megadva, és meg tudnánk adni, hogy az x tengely tetszőleges értékénél mennyi A és B értéke? (Ha jól értem, a sorszám az x tengely értékeit jelölné ez esetben.)
-
kovisoft
őstag
Közvetlenül az A halmaz B-re való leképezésére nem tudsz függvényt definiálni, mert nem egyértelmű, hogy mi lenne az f(x) a 0,1,2,3 helyeken. De lehet esetleg parametrizálni, mint pl. a grafikonodon is: van egy sorszám, és ahhoz vannak rendelve külön-külön az A és B elemei. Így össze lehet kötni őket felsorolás nélkül is, ha tudunk a sorszám->A és sorszám->B leképezésekre valami függvényt ráhúzni. Pl. véges számú elemre mindig lehet valami polinomot ráhúzni, kérdés hogy van-e értelme ill. hogy mi lenne a cél.
-
nyipp
csendes tag
Igen, köszönöm, én is valami ilyesmire jutottam. Akkor tehát jól látom, hogy itt nincs más (algoritmikus) megoldás, mint felsorolni, hogy A értékeihez B mely értékei tartozhatnak?
-
kovisoft
őstag
A példádban szereplő hozzárendelés nem függvény. Ahhoz, hogy függvény legyen, az is kell, hogy ez a hozzárendelés egyértelmű legyen, azaz egy adott A-beli elemhez egyetlen B-beli elemet rendeljen. De pl. A 0-hoz 4 különböző érték is rendelődik, csak a 4-hez rendelődik egyetlen érték.
-
nyipp
csendes tag
Jogos, bocsánat, igen, tehát olyan függvényt keresek, ami A értékéhez B értékét rendeli tetszőleges helyen. A második kérdésre nem vagyok biztos a válaszban, az ilyesmik az én fejemben függvény néven élnek (amik egy halmaz elemeihez egy másik halmaz elemeit rendelik).
-
nyipp
csendes tag
Sziasztok!
A következő kérdésem volna a hozzáértőkhöz: van két adatsorom, ami az ábrán látható, és azon törpölök, hogy lehetséges-e olyan függvényt találni, ami valahogy kezeli azt a tényt, hogy A adatsor adott értékeihez B adatsornak más-más értékei tartozhatnak. Gondolom, hogy itt a klasszikus y = a+bx tetszőlegesen komplex polinomiális változatai sem játszanak, vagy tévedek ebben? Más szóval valamiféle "felsorolós" megoldásnál létezik-e elegánsabb változat?
-
TDX
tag
A következő halmaz adja meg pontosan a feladatod megoldásait (a valósokon):
Zárt képlet nincs, mivel látjuk hogy ha adott x1, y1, x2, akkor is continuum sok y2 van (vagy 0) ami teljesíti a feltételeid.Könnyű látni, hogy ahhoz hogy a fenti feltétel teljesüljön, kell hogy |x_1|=\=|y_1|, illetve hogy vagy |x_1|<|x_2|<|y_1| vagy |y_1|<|x_2|<|x_1| is teljesül. De ezek mindig teljesülnek amennyiben a fenti halmaz definíciójában szereplő feltétel teljesül.
-
VoidXs
nagyúr
Biztosan nincs hozzá relatíve egyszerű zárt képlet, vagy akár szűrés a halmazra, mint például prímkeresésnél a szükséges feltételek? A végső cél egy olyan optimalizálási probléma, hogy milyen elemek esetében lehetne komplex számok amplitúdóinak gyorsabb komparáláshoz használni egy nagy halmazban az utóbbit. Mert vannak halmazok, ahol működik, csak garantálni szeretném, hogy akkor és csak akkor használom ezt a módszert, amikor garantált, hogy azonos relációkat ad.
-
kovisoft
őstag
Csak egy ötlet:
Vonj gyököt az első kifejezésből, ekkor egy x,y oldalú derékszögű háromszög átfogóját kapod. Az |x|+|y| pedig a befogók összege. Tehát olyan két derékszögű háromszöget keresel, ahol az egyik átfogója a nagyobb, de a másikban nagyobb a befogók összege.
Ha az átfogó egyik vége az origóban van, akkor az azonos hosszúságú átfogók másik vége egy körvonalon helyezkedik el. Az azonos összegű befogók esetén pedig az átfogó másik vége egy 45 fokos (origót elkerülő) egyenesen van. Tehát két olyan pontot keresel, ahol az egyik a körön belül, de a 45 fokos egyenesen kívül van, a másik pedig fordítva.
-
axioma
Topikgazda
Eleg az egyik negyede't vizsgalni a koordinata-rendszernek. Az elso azt mondja ki h melyik van kozelebb az origohoz [mind1, h vonsz-e gyokot, az monoton]. A masik h melyiknek nagyobb a koordinatak osszege. Gyakorlatilag 2 korvonalhoz keresel olyan y= const-x egyenest, hogy az mindkettot metszi [nem csak erinti] Nagyobb sugarnal eleg latvanyosan nagy terulet lesz: ha belegondolsz, eleg a belso kor sugaranal nagyobbra, de gyok2 * sugarnal kisebbre valasztani a const-ot, es a masik kor sugarat meg a const ala [belso sugar fole], maris kapsz egy csomo pontpart. Jo, egeszekre szoritva nemtrivi, legfeljebb a kisebb sugar fuggvenyeben lehet a letezest [x2=1 jo-e] bizonygatni probalni.
Matematikai erzek alapjan ebbol kijohet a vegtelen ilyen pontpar van. De zart keplet nem. Talan valaki mas... -
VoidXs
nagyúr
Sziasztok, egy egyszerű példám lenne, amire tudom a választ, viszont brute force nélkül nem tudom bizonyítani. Hogyan lehet matematikailag belátni, hogy létezik két olyan számpár, ahol mindkettőre kiszámolva az x * x + y * y és |x| + |y| képleteket, a relációk nem lesznek azonosak?
Tehát keresem azt, hogy létezik-e olyan (x1, y1) és (x2, y2) számpár, amire:
x1 * x1 + y1 * y1 < x2 * x2 + y2 * y2 és
|x1| + |y1| > |x2| + |y2|.
Ez az állítás igaz, egy példa rá a (3, 4) és (1, 5) párok:
3 * 3 + 4 * 4 < 1 * 1 + 5 * 5 (25 < 26) és
3 + 4 > 1 + 5 (7 > 6).
Viszont hogy a megoldások halmaza mi lehet általánosan felírva, abban segítséget szeretnék kérni. -
Parson
addikt
válasz
Jester01
#6559
üzenetére
Nos a parametrizált felírás idöközben nekem is eszembejutott, föként, hogy a végeredmény is aképpen kell majd, így mindegy, hogy már eleve úgy van definiálva, vagy csak a végén van átírva parametrizált formulára...
Mi több, most kidolgoztam egy általános megoldást a 2D-s változatra, még csinálnom kell egy ellenörzést, hogy müködik-e, a derivált nagy (alap) ötlet, még ha magamtól gondoltam is rá, nagyon hasznos volt a megerösités. HA sikerül a kirajzoltatás, akkor leirom ide a megoldást, persze csak ha érdekel.
A 3D-s megoldás lesz az igazán érdekes utána.
-
Jester01
veterán
Első ránézésre ezt inkább parametrikusan lehet mivel az elfordított koordinátarendszer miatt a szuperponált pont az nem ugyanahhoz az x értékhez fog tartozni. Ráadásul az sem kizárt, hogy egy x értékhez több y fog tartozni.
Az elfordított koordinátarendszert az f deriváltjából kapod. -
Parson
addikt
sziasztok, lenne egy (nem csak számomra) érdekes matematikai feladat, aminek elsö körben a megoldására nem jövök rá, mivel elég ritkán kell mélyebb szintü matematikát elövennem.
A feladat a következö:
Van egy f(x,y) fv, amire szuperponálni szeretnénk g(u,v) fv-t, de úgy, hogy g(u,v) fv (u,v,w) KR koordinátarendszerének u,v tengelyei meghatározott irányokban állnak (w érintöleges f(x,y) fv-re és az xy síkra meröleges futósíkban helyezkedik el, v meröleges erre a futósikra) és g(u,v) értelemszerüen ebben a mozgó KR-ben fut le.Egyszerübb érthetöség kedvéért egy relativ pályagörbe definiálása egy abszolút pályagörbe mentén.
Az általános megoldáshoz akármilyen fv is jó, hogy a végsö megoldásra rávezzessen, ezért akár egyszerüsítéssel élve elsö körben 2D-s fv-ekkel is jó lenne, tehát:
f(x) fv-re szuperponált g(u) fv, melynek KR (u,v) tengelyirányai az f(x) fv által meghatározottak, arra v mindig érintöleges, és u értelemszerüem meröleges.
Példához legyen mondjuk f(x) = sin x, g(u) = u
Minden esetben a KR-ek egyazon léptékben (1:1) értelmezendöek.
Vki esetleg?

-
axioma
Topikgazda
válasz
hiperFizikus
#6556
üzenetére
Ettol me'g ne itt reklamozd... ha zavar ez a verdikt, kerdezd a modikat. Vagy lasd be anelkul, es ne itt reklamozz.
-
axioma
Topikgazda
válasz
hiperFizikus
#6554
üzenetére
Nem az a kerdes, hogy mennyire matek es ki milyen vegzettsegu, hanem egyszer mar ebbol nem kertunk... Kerdes johet, erdekesseg is adott esetben, de az onreklam nagyon nem idevalo.
-
axioma
Topikgazda
válasz
hiperFizikus
#6552
üzenetére
Mintha egyszer megbeszeltuk volna mar, hogy ez nem a te jatektered. A privatokkal zaklatast is abbahagyhatnad! Meg a prog topik szetvereset, remelem azt is gatyaba razza valaki.
-
hiperFizikus
senior tag
#12
számolás számok nélkül -
kovisoft
őstag
válasz
robertvadasz
#6549
üzenetére
Én is úgy értelmeztem, ahogy írtad. Szerintem hibás a feladat vagy a megoldókulcs szerinti megoldása. Tippre a kulcsban a (8 alatt a 2) = 28-ra gondolhattak, de az egy másképpen megfogalmazott feladat megoldása lenne.
-
robertvadasz
csendes tag
válasz
kovisoft
#6547
üzenetére
Köszönöm szépen a Te válaszodat is.
Nekem is a 105 jött ki és ezekkel a módszerekkel.
Valamint van egy olyan megoldási mód is, hogy
"Rakjuk sorba a tíz számot, és az elsőt párosítsuk a másodikkal, a harmadikat a negyedikkel, stb.
A nyolc számot 8!-féleképpen tudjuk sorba rendezni, de mivel a párok egymás közötti sorrendje nem számít, ezt osztjuk 2 a 4.-enel, valamint, mivel a párok egymáshoz viszonyított sorrendje sem számít, osztjuk 4!-sal."
Az eredmény így is 105.És itt a kiegészítés amit eddig elhallgattam:
Ez elméletileg egy negyedikeseknek szóló valamilyen verseny feladatnak vagy minek az első kérdése és a megjelölhető helyes válaszok: A: 8 B: 14 C: 28 D: 70Létezik, hogy valamit benéztünk? Nyolc emberből akarunk 4 db párt alkotni, úgy hogy nem számít a sorrend a párokon belül (hogy ki vezet) és a párok sorrendje sem (hogy melyik pár melyik quadra ül). Én így értelmeztem.
Valamint csak engem zavar a mondat szerkesztés? "most érkeztek oda." Hova? A hegy lábához? És ha igen, akkor hova akarnak tovább indulni?

-
robertvadasz
csendes tag
Jól gondolom hogy a (10 alatta 2) az nem kell, mivel csak 8-an vannak? Így a válasz: "(8 alatt a 2) * (6 alatt a 2) * (4 alatt a 2) * (2 alatt a 2) = 2520 lehetőség van, mivel a quadok szerint kiválasztjuk az első quadon ülő párt, majd a maradék emberből a másodikon ülőt, stb. Ha nem számít, 2520/24 = 105 párosítási lehetőség van."
Jól gondolom?És köszönöm, a gyors választ!
-
kovisoft
őstag
Honnan jött a 10? Nem csak (8 alatt a 2) * (6 alatt a 2) * (4 alatt a 2) * (2 alatt a 2)?
Egy másik megközelítés, ha nem számít, hogy ki melyik quadon utazik:
Az első párhoz kiválasztok egy embert. Hozzá 7 emberből tudok párt választani. A második párhoz kiválasztok a maradékból egy embert. Hozzá 5 emberből tudok párt választani. A harmadik párhoz kiválasztok a maradékból egy embert. Hozzá 3 emberből tudok párt választani. A negyedik párt a megmaradt két ember alkotja. Ez így együtt 7*5*3 = 105 féle lehetőség (ami ugyanaz, mint a (8 alatt a 2) * (6 alatt a 2) * (4 alatt a 2) * (2 alatt a 2) / 24).
-
TDX
tag
válasz
robertvadasz
#6545
üzenetére
Függ attól, hogy a pár alkotásba beleszámít-e a jármű választása a párokhoz (ami egy 4!=24-szeres szorzó).
Ha számít, (10 alatta a 2) * (8 alatt a 2) * (6 alatt a 2) * (4 alatt a 2) * (2 alatt a 2) = 113400 lehetőség van, mivel a quadok szerint kiválasztjuk az első quadon ülő párt, majd a maradék emberből a másodikon ülőt, stb. Ha nem számít, 113400/24 = 4725 párosítási lehetőség van. -
robertvadasz
csendes tag
Sziasztok! A segítségeteket kérem a következő feladatoz:
"A hegy lábához 4 db kétszemélyes quaddal (ejtsd: kvad)
juthatnak el a hegymászók. Egy nyolctagú csoport most
érkezett oda. Hányféleképpen tudnak párt alkotni ahhoz,
hogy a járművekkel egyszerre el tudjanak indulni?"Szerintetek mi a helyes válasz? És miért?
A válaszokat előre is köszönöm.
Ui.: Az index fórumon is feltettem ezt a kérdést, de kíváncsi vagyok minél több válaszra.
-
axioma
Topikgazda
válasz
MrChris
#6540
üzenetére
TDX megoldotta neked rendesen szimbolikusan is, de ha csak az eredmeny erdekel, akkor az eredetibe beirod amit ismersz (az egyik konstans a cos(b) miatt csunya lesz, attol me'g konstans), es megoldod siman a masodfokut. Nem csak hasonlit.
(Az meg kijon a szerkesztesbol is, hogy ez 0/1/2 megoldasu lehet: c-nek egyik vegen felveszed a beta szoget, a masik vegerol meg b hosszu korzot, ahol metszik egymast az teljesiti a felteteleket.) -
TDX
tag
válasz
MrChris
#6540
üzenetére
Az eredeti ábrád szerinti elnevezésekkel, amit küldtél, a koszinusz tétel szerint a²+c²-2*a*c*cos(α) = b².
Azt mondtad, hogy adott az a és a b oldal, illetve az alfa szög. Ekkor ez c-ben egy másodfokú egyenlet, amit meg tudunk oldani. Így talán jobban látható:
1*c² + (-2*a*cos(α)) * c + (a²-b²) = 0.A megoldóképlet alapján ekkor c =
. Amennyiben a gyök alatt nem 0 van, ez két lehetséges értéket ad, abban az esetben nem egyértelmű hogy melyik c értéke (kivéve ha az egyik lehetséges érték negatív lenne). -
MrChris
nagyúr
Számolgattam az arányokat, de rossz eredményt kaptam talán mert a γ tompa szög? Aszem arra nem volt jó a szinusztétel, vagy erre is rosszul emlékszem...
Semmi extra, zongorán belül vannak szerkezeti elemek és onnan jött az ötlet hogyan lehet ezt kiszámolni. Most bosszant, hogy ennyire nem áll rá az agyam...
axioma: valóban olyan mint egy másodfokú, de nekem csak hasonlít.
-
MrChris
nagyúr
Elég hülye vagyok mert persze, hogy volt cosinus tétel... meg a többi, most már jönnek elő emlékek, csak nem eléggé.

A helyes ábrát a wiki-ről veszem:
Amit írtál képletet valszeg így néz ki a fenti ábra szerint:
b²=a²+c²-2*a*c*cos(β) a többi meg ha jól rendezem így:
c²=a²+b²-2*a*b*cos(γ)
a²=b²+c²-2*b*c*cos(α)
Ami adatot ismerek a b, c oldal és β szög. Ami kellene nekem az a rövid a oldal, de az α-t ehhez nem ismerem. Innen nem tudok tovább jutni. -
axioma
Topikgazda
válasz
MrChris
#6534
üzenetére
cosinus-tetel (a**2+c**2-2*a*c*cos(alfa)=b**2, de amugy a keplet azert ilyen "szokatlan", mert az oldallal szemkozti csucs es annak megfelelo szog szokta "ugyanazt" az elnevezest kapni (a,A,alfa), szoval az ott jo esetben egy beta szog)
[ismerteket beirva kapsz egy sima masodfokut c-re] -
MrChris
nagyúr
Lenne egy kérdésem, egyenlőtlen oldalú háromszög oldalhosszúságát kellene kiszámolnom. Az 'a' és 'b' oldal, valamint az alfa szög ismert, 'c' mivel egyenlő?
(Eddig szögfügvényekkel meg tudtam oldani a barkács dolgaim, de itt most elakadtam)
-
axioma
Topikgazda
A=(x1,y1,z1) B=(x2,..., C=... a pontok
dx = x2-x1, dy=..., dz=... az A es B kozti koordinata-kulonbsegek
a formula 3D eseten hossz=gyok(dx^2+dy^2+dz^2)
ebbol 3 darab (attol fugg melyik 2 kozotti tavolsagot nezed) adja ki az a,b,c-t mint oldalhosszokat (hagyomanyosan az A csuccsal szembeni, B es C kulonbseget jeloljuk a-val, de ez esetedben nem ad kulonbseget)
es igen, innentol a teruletkeplet mukodni fog -
vswr
újonc
De akkor végigmegyek d=√((x2 – x1)² + (y2 – y1)²) formulával a pontok között és fogom tudni a távolságokat a pontok között.
Ezen hogy menjek végig a legkevesebb lépésben?
Amikor pedig magvannak a távolságok akkor mi adja ki a Héron képlethez az adatokat? -
kovisoft
őstag
Igen, de ha térbeli ábra helyett a megfelelő síkban rajzolod le, akkor sokkal értelmezhetőbb lesz. Nézd meg, hogy melyik tengely mentén nem változnak a koordináták, azt a tengelyt ki lehet hagyni, és akkor 2 dimenziós problémára szűkül.
Természetesen ez csak az ilyen speciális esetekben működik, az általános eset bonyolultabb, mint axioma is írta.
-
axioma
Topikgazda
huh, sztem a pitagorasz-tetel helyett egy specko esetben az alkalmazast masoltad ki [altalanos alakja a^2+b^2=c^2, csak tudni kell h melyik mi es mikor ervenyes - ezt nem csak ezen feladat miatt kell tudni, nezz utana!]
Ket pont tavolsaga koordinata-geometria, gugli elso talalat: [link]
A koordinatak kulonbsege kozotti 'atfogo' hosszat lehet kiszamolni a befogok negyzetosszegenek gyokekent [na csak leirtam a P-tetelt...]. Raadasul most mint @kovisoft ramutatott, ket esetben is a tengelyek menten sima kulonbseggel megkapod.
Heron jo, s = K /2 mielott visszakerdezel.szerk. Ja nem figyeltem h terbeli, 3 dimenzioban is dx^2+dy^2+dz^2=hossz^2, akkor gugliba irdd be pluszban 3d
szerk 2: megtalaltam honnan van a keplet, de alahuzas-jel helyett minuszt masoltal ki... az alahuzas az also index [x_1 az x elso koordinataja]
-
vswr
újonc
Köszönöm gyors és tartalmas válaszod, de nem egészen értem hogy ki kivel van.
A két formula amit találtam az így néz ki:A Pitagorasz-tételes: d=√((x-2-x-1)²+(y-2-y-1)²)
Héron képlet pedig:(bocsi ha kevésbé látható így)
Ez az a két képtet amire gondolsz?
Az első esetében a Pitagorasz-tételesnél mit helyettesítek x és y helyére?
"háromszög csúcspontjai A(1, 2, 3), B(7, 2, 3), C(7, 2, 11)"A Héron képletes megoldás szimpatikusan néz ki, főleg ha megértem.
-
kovisoft
őstag
Esetedben most nagyon egyszerű a megoldás, ha ábrázolod a pontokat egy koordinátarendszerben. Ugyanis A-ból B-be és B-ből C-be is úgy jutsz, hogy csak egyetlen koordinátatengely mentén változik a két szomszédos pont koordinátája. Tehát ez egy eléggé speciális háromszög, egyszerű meghatározni az oldalhosszait is és a magasságát is, így a területét is. Ha készítesz egy jó rajzot, akkor onnan már egyszerű lesz mindent meghatározni.
-
axioma
Topikgazda
Kerulet -> ket pont tavolsaga az me'g koordinatak alapjan pitagorasz-tetellel megvan? Vagy guglizd ki. A kerulet azok osszege.
Magassagra van a meguszos: az oldalakat beirod a Heron-kepletbe, es a megkapott terulet az alap*magassag/2 kepletbol adja a magassagot.
A koord-geom megoldas a szemkozti csucsbol merolegest felirod a szakaszra, megkeresed a metszespontot, es a csucstol valo tavolsagat abbol mar tudod. -
Sziasztok. Hogyan kell win PC-n egy file SHA-512/224 hash összegét legenerálni?
Egy 2-9 GB file hash összegét kell(ene) meghatározni. De hogy? Mivel?
Se a win CMD certutil -hashfile, se a PS Get-FileHash parancs, se a Total Commander nem ismeri.
Lehetőleg a windows beépített eszközeivel, alap telepítés, semmi külön program telepítés ne kelljen.
SHA-512/224 és SHA-512/256 a feladat, SHA-512 és SHA-256 az már ismert.
-
vswr
újonc
Sziasztok,
Segítségeteket szeretném kérni következő feladatban:
"Valamely háromszög csúcspontjai A(1, 2, 3), B(7, 2, 3), C(7, 2, 11). Adja meg a kerületét, területét és a C ponthoz tartozó magasságát. "
Kezdő hallgató vagyok és főiskolai matek első félévében. Nem tudom hogy hogyan kezdjek neki. Valaki tudna egy egyszerűbb magyarázatot estleg egy képletet mellékelni. Sajnos a tanárom nem érem el e-mailen keresztül.
Köszönöm szépen előre is.
-
kovisoft
őstag
válasz
Imilenni
#6520
üzenetére
Az eredeti ár 100%. Ha 60%-kal olcsóbban értékesítették, akkor az eredeti ár 40%-ába került, ez egyenlő 2790-nel. Tehát az eredeti ár 2790 / 0,4, ahogy te is gondolod.
Az osztálytársad számítási módja azt jelentené, hogy az eredeti ára 2790, de 60%-kal drágábban adták el.
-
Imilenni
addikt
Sziasztok,
Nemtudom mennyire aktív a topic de egy kérdésem lenne:
Az inget 60%-al olcsóbban értékesítették, így az ára 2 790 Ft lett.
Az eredeti árát úgy kapom meg, hogy 2 790 / 0,4, ugye?
Egyik osztálytársam vállig állítja hogy 2 790 * 1,6 ... -
Egon
nagyúr
Köszi!

Én abból indultam ki, hogy ha a fiúkat betűkkel (A-tól F-ig), a lányokat számokkal (1-től 4-ig) jelölöm, akor 24-féle vegyespárost lehet felállítani (A1-től F4-ig), de ott elrontottam a számolást, hogy A1-nek nyilván nem lehet ellenfele az A2 páros, hiszen akkor a fiútag ugyanaz lenne...
Egyébként mást is megkérdeztem, hogy miképp számolt, és talán a legegyszerűbb levezetés (számomra) az volt, hogy az első páros kiválasztására 6*4=24 variáció van, a másodikra már csak 5*3=15; 24*15=360 meccsvariáció létezik, de mivel jelen esetben ha A1 játszik B2-vel, az ugyanaz mintha B2 játszana A1-gyel (nincs "hazai" csapat), így a 360-at osztani kell kettővel, és így is kijön a 180...
-
TDX
tag
6 alatt a 2 = 15 különböző választási lehetőségünk van a két fiú játékos kiválasztására.
4 alatt a 2 = 6 különböző választási lehetőségünk van a két lány játékos kiválasztására.
Minden egyes (két fiú, két lány) választáshoz két féle meccs létezik: ha a két fiú nevei A és B, a lányoké pedig C és D, akkor az AC - BD és az AD - BC meccsek lehetségesek az A és B fiúkkal illetve C és D lányokkal.
Tehát (15*6)*2 = 180 féle vegyespáros meccs lehetséges.
Másképp:
Vegyük azokat a versenyzőnégyeseket (sorrendet figyelembe véve), amelyben az első illetve a harmadik versenyző különböző fiúk és a második és negyedik versenyző különböző lányok.
Ekkor minden egyes különböző vegyespáros meccsre két olyan négyes van, amire az első kettő versenyző vs. az utolsó kettő versenyző az adott meccs, hiszen az (A fiú + B lány) vs (C fiú + D lány) meccshez pontosan az (A,B,C,D) és a (C,D,A,B) négyesek tartoznak. Tehát a meccsek száma az pontosan az ilyen négyesek fele.
Azonban az ilyen négyeseket kiszámolhatjuk: 6 féle választási lehetőségünk van az első helyre, minden eddigi választás esetén 4 a másodikra, minden eddigi választás esetén 5 a harmadikra, és végül 3 az utolsóra. Tehát 6*5*4*3 = 360 ilyen négyes van. A fele 180, így annyi különböző meccs lehetséges. -
Egon
nagyúr
Üdv!
Van egy matek feladat, az alábbi szövegezéssel:
Adott 6 fiú és 4 lány teniszező. Hányféle variáció van egy vegyespáros meccs lebonyolítására? A megoldás is meg van adva: 180. A levezetésre lennék kíváncsi, mert nekem, nagyon nem ez jön ki...
Előre is köszönöm a segítséget! -
föccer
nagyúr
Gyakoriságot csinálnék, a számok terjedelmének 1/100-os felbontással. Vagy 1/1000-es, függően attól, hogy mennyi erem van a halmazban. Ez a gyakoriság diszkrét függvényként is felfogható. Egymás utáni elemeken meg lehet állapítani a két diszkrét pont közötti értékkülönbséget. Ahol ennek a különbségnek a maximuma van, ott a keresett pont. Excellel ujjgyakorlat.
Vagy csak simán nem kell nézni, hogy az 1/100-os elemek részhalmazába mennyi elem került bele, és a legtöbb elemszámmal rendelkező halmaz helye a keresett legsűrűbb rész.
ps: nem matematikai probléma, ez simán darabszámot kell számolgatni.
üdv, föccer
-
hiperFizikus
senior tag
értelek titeket ...
-
kovisoft
őstag
Én is úgy értettem, hogy az intervallum szélessége fix ("a megadott méretű ablakba" - ez az intervallum hossza), nem a darabszám, ezért nem állandó az ablakban az elemek száma (nem feltétlenül ugyanannyi megy ki balra, mint amennyi bejön jobbról). És ha mindig annyival toljuk jobbra az ablakot, amilyen távolságban a következő változás várható, akkor mindig jön egy újabb elem, tehát O(N) lépésben végigmentünk a számsoron, ennél maga a rendezés is lassabb lesz.
-
axioma
Topikgazda
válasz
kovisoft
#6510
üzenetére
mondjuk en ugy ertettem, h az intervallum szelessege fix nem a darabszam, ha igy van akkor kell egy count ele, de ja, utana igy valahogy:
r=range length [fix]
b(1..k)=orderedset[a(1..n)]
count(i)=sum(j=1..n, a(j)=b(i))[1]
s(i)=sum(j=i..j+r-1)[count(i)]
result=max[s(1..k-r+1)]
A window persze gyorsitja a kiszamolast de igy is megadja ha felesleges korokkel is az eredmenyt.
Kerdes valami rendszerben lehet-e ezt kepletkent is leirni... -
kovisoft
őstag
válasz
hiperFizikus
#6509
üzenetére
A megoldás egy function lesz, csak azt a functiont neked kell megírni.
Ha fix az intervallum mérete, akkor az axioma által említett sliding window módszer szerintem teljesen jó lesz:
Sorbarendezed a számaidat. Elindulsz a legkisebbtől, és megszámolod, hogy mennyi esik a megadott méretű ablakba. Folyamatosan nyilvántartod, hogy melyik a legelső és legutolsó szám az aktuális ablakban, minden lépésben annyit tolod jobbra az ablakot, ahol a következő változás várható: azaz az ablakban lévő legelső vagy legutolsó szám után jön-e hamarabb a rákövetkező szám. Az utolsó és első indexe közötti különbség (+1) adja az adott ablakban a darabszámot. -
-
axioma
Topikgazda
válasz
hiperFizikus
#6507
üzenetére
Marmint azt az intervallumot ahol a legtobb van? [Ha az int.v. hossza fix akkor sliding window-val trivi, igy gondolom ennel szofisztikaltabbat keresel.]
Ha meg eloszlast kovetnek irany a mat.stat. konyvek, abban nem en vagyok a megfelelo kontakt. -
hiperFizikus
senior tag
Van egy matematikai problémám, amin épen rágódom, de nem akarok sok időt pazarolni rá ♥ :
1. adva van 1 db számsor .
2. ez a számsor nem egészen véletlenszerű természetes számokból áll .
3. hogy a francba lehet megtalálni e számok legsűrűbb helyét, de nem egyes számokra hanem számok kis sokaságra értve ?
-
-
Jester01
veterán
Ez nem annyira matematikai inkább gazdasági kérdés. Attól függ ez melyik fajta inflációs érték. Ha ténylegesen az előző hónaphoz viszonyított lenne akkor szorozni kellene (mint a kamatos kamat): 1,10^6 * 1,05^6 = 2,37 = +137%
Egyéb esetekben a következő év januárjában megállapított infláció az előző év inflációja. Ez a te példádban egyszerűen az utolsó érték kell legyen, hiszen a decemberi inflációt majd csak annak eltelte után lehet tudni. -
Sziasztok!
Azt szeretném kérdezni, egy adott év inflációját hogy lehet kiszámolni? Tegyük fel példának, hogy hat hónapig 10% volt az infláció, hat hónapig pedig 5%. Ezt összeadom és elosztom a hónapok számával? Tehát 90 / 12 = 7.5%? Vagy nem ilyen egyszerű?

Köszönöm szépen!
-
kovisoft
őstag
válasz
tothazs
#6501
üzenetére
Nem látok képeket, de talán nem is kell. Konkrét levezetés nélkül:
8. A g(x) egy lefelé nyíló parabola. Keresd meg, hogy milyen x-ekben metszi az y=50 egyenest. A két metszéspont között kell venni a g(x)-f(x) különbségfüggvény határozott integrálját, ez lesz a közrezárt terület.
5. Parciálisan úgy deriválunk, hogy amelyik változó(k) szerint éppen nem deriválunk, az(oka)t konstransnak tekintjük. Tehát amikor a 2x*e^(3x+y) szorzatot deriválod x szerint, akkor a szorzatfüggvény deriválási szabályát kell alkalmazni: (f*g)' = f'*g + f*g'. Amikor viszont ugyanezt y szerint deriválod, akkor a 2x csak szimpla konstans szorzóként viselkedik.
Hasonló módon az e^(3x+y) x szerint deriválva összetett függvény (a 3x miatt) és az y szimpla konstans, de y szerint deriválva marad szimplán e^(3x+y) és ekkor meg a 3x a konstans.
Ugyanígy mennek a második deriváltak is.
6. A bevétel-függvény maximumát kell meghatározni, ehhez parciálisan deriváld a függvényt x és y szerint is (az 5. ponthoz hasonlóan). Azt az (x,y) pontot keressük, ahol mindkét derivált nulla. Deriváláskor két db kétismeretlenes egyenletet kapsz, ezt kell megoldani.
-
tothazs
újonc
Sziasztok! Gazdasági matematika kérdés(ek)ben szeretném a segítségeteket kérni. Csatoltam a képeket róla. Köszönöm, ha tudtok segíteni.

8. Adjuk meg az f(x) = 50 és a g(x) = 150 - x2 függvények által közrezárt terület nagyságát!
5. Adjuk meg az f(x; y) = 2x szorozva e3x+y függvény első-és másodrendű deriváltjait!
(10p)6. Egy vidámpark kétféle akciós belépőjegyet árul: páros és családi belépőjegyet. Ha a páros belépő ára x (ezer Ft), a családi belépőjegy ára pedig y (ezer Ft), akkor a várható jegybevételt óránként az alábbi függvénnyel becsüljük, ezer Forintban: B(x; y) = -x2 - y2 + 5x + 8y + xy + 25:
Mely x és y esetén maximális a bevétel? Mekkora az elérhető maximális bevétel?
Új hozzászólás Aktív témák
Hirdetés
- Sütés, főzés és konyhai praktikák
- Július 9-én jön az Assassin’s Creed: Black Flag Resynced
- Milyen okostelefont vegyek?
- Starlink
- Multimédiás / PC-s hangfalszettek (2.0, 2.1, 5.1)
- Építő/felújító topik
- 5.1, 7.1 és gamer fejhallgatók
- Exodus: lassan jönnek a játékmenet-részletek, a hangulat pedig nagyon ismerős
- AMD K6-III, és minden ami RETRO - Oldschool tuning
- Két új Poco C-széria mobil érkezett
- További aktív témák...
- iPhone 16 Pro 128GB gyári független kopott keret
- ACER F5-771G 17" full HD i5 7200U 16GB DDR4 RAM 1TB SSD GTX 950M
- Dell G15 5511 i7-11800H RTX 3050Ti 16 GB RAM 15,6" Full HD 120Hz
- Lenovo Legion Pro 5 Új RTX 5070 / i9-14900HX / 32GB DDR5 / 1TB NVMe
- Getac T800 G2 Rugged Tablet 8GB RAM, 128GB SSD + Dokkoló, Windows 11 Pro
- Lenovo ThinkPad X1 Nano Gen 1 2K kijelző / i7 / 1TB SSD / 1kg alatt
- AKCIÓ! Asus H110M i5 7500 8GB DDR4 250GB SSD GTX 1050Ti 4GB ZALMAN T3 Plus Deepcool 400W
- BESZÁMÍTÁS! Asus Z390 i7 9700 16GB DDR4 512GB SSD RTX 2080 Super 8GB Aerocool P500B Digi ARGB 750W
- Samsung 870 QVO 8TB Sata 2.5 SSD
- Kingston FURY Beast 64GB (2x32GB) DDR4 3200MHz KF432C16BBK2/64 RAM
Állásajánlatok
Cég: Laptopműhely Bt.
Város: Budapest



.
. Amennyiben a gyök alatt nem 0 van, ez két lehetséges értéket ad, abban az esetben nem egyértelmű hogy melyik c értéke (kivéve ha az egyik lehetséges érték negatív lenne).



