- Huawei Watch GT 5 Pro - egészség + stílus
- Sony Xperia 1 VII - Látod-e, esteledik
- Telekom mobilszolgáltatások
- iPhone topik
- Samsung Galaxy S25 Ultra - titán keret, acélos teljesítmény
- One mobilszolgáltatások
- Mindenki Z Fold7-et akar
- Milyen okostelefont vegyek?
- Honor Magic7 Pro - kifinomult, költséges képalkotás
- Samsung Galaxy Z Flip5 - ami kint, az van bent
Hirdetés
-
Mobilarena
Ez itt, az elektronikával hobbiból foglakozók fórumtémája.
Lentebb összegyűjtötttem néhány elektronikával kapcsolatos, hasznos linket.
Új hozzászólás Aktív témák
-
#85619712
törölt tag
Most vettem észre, hogy ez a hirdetés a D sorozatú Samsungokhoz jó, a tiétek ugye E sorozat. Rá kell kérdezni az eladótól tud e nektek megfelelő firmware-t programozni a prociba. Bocs ez most esett csak le nekem is. Mivel szlovák az eladó lehet beszél magyarul is + hamar itt van a cucc.
-
PHM
addikt
[link] [link]
A cellák tápfeszültsége általában 5, vagy 10V.
Nem árt tudni, hogy mivel a cella egy Wheatstone-híd, a kimenő jel
galvanikus kapcsolatban van a cellatáppal, és annak a közepe környékén van.
Azaz illesztés nélkül csak úgy tudod mérni a jelet, hogy külön-külön méred a
két jelvezetéket és a különbségüket veszed mért értéknek.
Mivel a jel mV-os nagyságrendű, nem árt hozzá nagy felbontású ADC. -
Ahogy nézem, 5V a Vcc, és kiköti az Open-Collectort, majd felhúzza a kimeneteket 10K-val 5V-ra.A 7414 hiszerézises, és 3.4V a kimenete, de a 7404 5V kimenettel jó lehet, ha elhagyod a fölösleges felhúzó ellenállásokat.Sh*t visszaszívom. SDA SCL -t most vettem észre. BUSZ protokoll, a programozott eszköz nem tud rajta visszafele beszélni, ha nem open-collectorosak a kimenetek. Sajnos egyik IC sem lesz jó.
-
Zoli-bácsi
senior tag
-
*Ropi*
félisten
Vegyél egy CH341A-t, első lépésként javítsd meg
(én 3 ák. kapcsolóval csináltam, mert az 1.8 voltos SPI adaptere csak 5 voltról működik, így mindhárom feszültségen használható). Némi reszelgetés után még ATtiny-t is írtam vele, szóval sokoldalú eszköz.
-
PitLee
őstag
Páka lehet hasonló itt egy 936os szerelési
https://elektrotanya.com/aoyue_936_soldering_station.pdf/download.html#dlIlyen hóbelebanc van benne elvileg
-
KFORboy
senior tag
Szerintem sem igazából, csak felhívtam a figyelmét a megnevezett probléma esetlegességére.
Lévén ezen extrém terhelések a betáp FET-eken csak extrém feszültségmódosítások közepette léphet fel, mint felhoztam példának a sajátomat is.Ő csak nem értette mint ahogy én sem anno az egész egyenlet meglétét, azaz a kevesebb teher miként léphet fel többlet teherként másutt.
De mondjuk ez valahol érthető, mert az elektronikában valahogy mindig ez van, ritka az mikor változtatunk egy ellenállást, lejjebb vagy följebb tekerünk egy potmétert és voilá minden jobb és tökéletes és effektívebb...(az azt jelentené, hogy akkor az egész szar volt eleve) akkor valahol másutt bukkan fel az érem másik oldala.
A valódi probléma a bonyolultsága ami kb a boszorkányság szintje és én is csak érintőlegesen és feltételes-módban merek róla beszélni, hiába nézek rá egy nyákra és a marék tranyó elhelyezéséből kiszúrom egyből, hogy; Hééé nézd már, kicsi ZSÁRGA spórolt egy AND gate IC-n és megépítette BJT-kből mert kiszámolva ez nem 0.2 hanem 0.15Ft...Ez az a szint amit én nem tudok elérni, és lehet nem is akarok, mert hihetetlen tudást, fanatizmust igényel...
Pláne egy olyan világban ahol ami ma korszerű és a csúcs, holnapra már elavult... ahol folyton a holnapot üldözzük soha be nem érve a jelennel amit holnapután se tudnánk teljes egészében kihasználni :")
Vonatvezetőként üldözni a fényt az alagút végén... -
#68216320
törölt tag
Próbáltam megtudni, de nem kapok választ egyelőre.
Közben sikerült még azt is kiderítenem, hogy ez a gyári 180-as AC/DC LoadLine érték az Intel Cofee Lake processzorokhoz. Ez nagyjából igazodik a legtöbb desktop és laptop cpu-hoz.
Továbbá azt is sikerült kiderítenem, hogy miért nincs az én laptopomnál akkora esés, mint a többi laptopnál.
Ugyanis az MSI G szériás laptopokban van egy a desktop alaplapokon lévő hagyományos LLC (Load Line Calibration) is, amit ki sem lehet kapcsolni a laptopomon, sem fokozatot állítani. Ez ugyebár a tényleges VCore értéket korrigálja, amit akkor szoktak desktop gépeken használni, amikor túlhajtanak egy cpu-t. Akkor az adaptiv vcore állítást statikusra kapcsolják és manuálisan kezdik adagolni neki a feszültséget.
Namost az én laptopomban ez fixen egy standard fokozaton van (mondjuk 55W-hoz elég is) ami eleve stabilizálja valamennyire a VCore értéket. Gondolom emiatt van az, hogy fórumokon a hasonló laptopokban az AC LL / DC LL értéket simán 180-ról 1-re állítják és mégsem fagynak a laptopok terhelés alatt sem. Más gyártók gépeinek viszont kell a magasabb VID kérés terhelésnél a ténylegesen szükséges eléréséhez. Nálam egyszerűen nincs akkora vdrop mint más laptopokon. Ott ezt az értéket levéve lefagynak terhelés alatt a laptopok. (kivéve Clevo, de azok desktop szintű alaplapokat raknak laptopokba, desktop chipset-el)De a lényeg, hogy hiába van az enyémben még ez a minimális LLC is, állítani nem tudom a fokozatot, szóval ezzel sem tudom tönkretenni a laptopom VRM-jét.
Gondolom amiatt, hogy eleve Unlocked BIOS-al árulják a G series laptopokat MSI-nél, tettek bele védelmet is. Egyet magam is találtam. Amíg más laptopoknál (még a legolcsóbb konzumer gépeknél is) windows alatt a tdp limitet 28mp helyett ki lehet tolni több szézezer másodpercre, addig nálam csak bios-ban lehet max 128mp-re. Szóval ezzel sem tudom kinyírni a VRM-etUpdate: Mondjuk egy trükk viszont van a BIOS-ban, hogy kevesebb fogyasztást hazudjak a gépnek és emiatt később érjen TDP limitbe, de azt nem használom.
-
#68216320
törölt tag
Pontosan tudom melyik érték mit állít. Van VR Voltage Limit is, ami 1520mV, ami az adott processzormag biztonságos limitje. Amúgy ez is vehető lejjebb, de nincs értelme különösebben. Tudom, hogy az AC LoadLine a VID értéket állítja dinamikusan magasabbra, tudom, hogy a DC LoadLine gyakorlatilag nem állít semmit VID tekintetében, a teljesítmény mérés korrekciójához van rá szükség és így tovább. Egyszerűen az nem megy a fejembe, hogy miért írta valaki, hogy az alacsonyabb értékre vett AC LL (esetünkben alacsonyabb csillapítás, ami kevesebb VID érték boost-ot jelent, tehát kvázi alacsonyabb feszültséget kér a VRM-től pluszban) miért jelent a VRM-re nagyobb veszélyt??? Nem értelmezhető ez számomra és ezen akadok fent. Ezért kértem a segítséget, hátha tudtok valamit a témában amit én nem. És ha igen, szeretném megérteni miért van úgy.
Van egy "LoadLine Calibration" nevű megoldás, ami közvetlenül befolyásolja a VRM-et és ezzel a tényleges VCore értéket, na az működik úgy tényleg, hogy kisebb ellenálláson nagyobbat erősít. De az egy másik megoldása a dolognak, most nem erről van szó. Anno még a Pentium4 idejében, amikor nem lehetett ezt BIOS-ból állítani, de az alaplapon ADP3180 volt (nekem Asus P4C800 alaplapom volt), forrasztottunk egy trimmert és lehetett állítani az erősítést. Így a megugrott terhelés miatti esést korrigálta szépen. (mondjuk ez anno idle módban is rápakolt, de alacsonyabbra véve a VCore értéket a kívánt értéknél végül megkaptuk a kívánt feszültséget stabilan idle-load esetén is) Na, a mai napig hasonló megoldás a LoadLine Calibration az alaplapokon csak biosból lehet állítani. Itt tényleg elpukkanhat a VRM, megdobja a feszültséget rendesen és tényleg kisebb ellenállás esetén nagyobbat emel.
Viszont a CPU-ba integrált ACLL/DCLL nem ilyen. Nem állít közvetlenül semmit és az AC LL ellenállás állítása pont ellenkező hatással van, mint a LLC ellenállás változása. Pontosan ezért nem értem valakinek az állítását, miszerint ha alacsonyabbra veszem, akkor elpukkanhat a vrm.
-
#68216320
törölt tag
Jaaa, így értem
Mondjuk, mint nem szakavatott személy, én sem tudok pontosan kérdezni, szóval valószínűleg katyvasz lehet nektek amit írtam. Bocsánat érte
Hát, ilyen dokumentációja nem sok embernek van, netes fórumokat bújtam a témában. Ott lazán veszegetik vissza ezeket az értékeket, pont a felesleges hőtermelés miatt. Sőőt, ha átállnak az adaptív feszültségről a statikusra, akkor lazán visszadobják 1-re, ami 0.01mOhm esetünkben. Mondván, nem kell semmi boost feszültség, majd ők mindent beállítanak.
Esetemben is az a helyzet, hogy a gyári 180-ról 40-re állítva az értéket nagyon kevés plusz feszültséget adhat terheléskor a gép, mert egyrészt sem terhelésnél, sem üresjáratban nem fagy le a -100mV offset esetén a gép, illetve nem is melegszik annyira terhelésnél. Azaz tényleg csak kompenzálja a terhelésnél történő feszültség esést így gondolom nincs nagy különbség az üresjárati és maximális terhelésnél lévő feszültség között. De pontosabbat nem tudok, mert sajnos laptopon nincs valódi vcore mérés.
A 72631-es hozzászólásban linkeltem egy hosszú, angol nyelvű fórum hozzászólást, amiből próbálok magam is használható információhoz jutni. Más, hivatalosabb dokumentumot sajnos nem sikerült eddig felkutatnom a témában.
-
#68216320
törölt tag
Nem tudom milyen tudás hiányra célzol, de pontosan tudom mit szeretnék elérni és el is érem a célom vele, de megérteni nem tudom, hogy ez miért jelent problémát. Szóval maga az elmélet megfoghatatlan számomra, hogy egy végeredményben alacsonyabb energiafelvétel hogyan lehet káros a vrm-re.
Ha megengeded linkelném a másik topic-ból a hozzászólásomat, amiben leírom pontosan a helyzetet. [link]
-
KFORboy
senior tag
Ha csak akkut akarsz tölteni, kisütni és ezen adatokat rögzíteni, ajánlom szerezz be egy B6 kópiát.
Okos töltő, talán már hallottál is róla mert majd 10 éves sztori a köztudatban.Az rendesen bekalibrálva megmondja mennyi ment föl, mennyi jött le.
Mindent tud tölteni, az égből lezuhant alien cellákat is feltölti.Ára is nevetséges 4e HUF ha nem kell DC táp (azaz építesz neki, vagy fogsz egy ATX PC tápot és azzal)
-
KFORboy
senior tag
HA nem akarsz fesz. estést a forrástól a célpontig akkor relét kell alkalmazni...
A relét ugyanígy aktiválhatod már N vagy P fet-el...
Itt viszont a gyakorlati limitáció a relé típusától függ, (pl 3V-os relé nem szereti ha 12V-ot de az 5V-ot se nagyon... 12V-os relé viszont átlag 7-7.3V alatt meg se moccan) akár fesz. regulátort is beiktathatsz, lévén elég olcsóak...
Sokféleképpen lehet bonyolítani az életed az elektronikában, biztos megtalálod a számodra is ideálist :")szerk.: ehhez a kínai csodához is hozzászólnék
Ha jól látom Micro USB-ről van etetve és megmondja a feszt az áramerősséget meg a kalkulált mAh-t.
A készülék szerintem maga számolgatja a fesz és áramerősség tekintetében, tehát nem kell túlgondolnod.
Feszültség változók 3 okból léphetnek fel az ilyen telefontöltőkkel etetett dolgok esetén;
1.) Gyors/Okos töltés, QC 1-2-3-4.0 töltési tech és a többi ugyan ezen fantázianeven futó gyorstöltés változó fesz. és áramerősség opciókkal operál (4.2-6-8-12-20-22V) de ez tuti feltűnt volna neked, tehát sztornó
2.) Mezei töltésnél is van áramerősség limitáció a töltési ciklus közben de főleg a végén és a "csepptöltési" állapotban, az adapter meg egy kapcsolóüzemű táp ami mondjuk 1A terhelésnél 5.2V-ot ad le, 2A terhelésnél meg 5-5.1V-ot, 3A-nél meg behasal 4.9V vagy alá3.) Majdnem olyan mint a második esetében... azaz a Tápforrás nem tud annyit kiszurkolni mint amennyivel terheled ezért feszültségesés keletkezik.
-
And
veterán
"A MOSFET-est azért akartam, mert arra 0.1V körül ovlastam"
Ez így nem jelenthető ki, mert erre nincs egységes recept. Mosfet esetén az eszközön maradó feszültség ugye a nyitott csatorna ellenállásától (Rds_on, ami milliohm-os nagyságrend is lehet) és a terhelés áramától függ. Mellesleg sima bipoláris tranzisztornál is előfordulhat 0,1 V-nál kisebb maradékfeszültség (Uce_sat), ha a terhelés árama nem túl nagy, legfeljebb néhány mA vagy 10 mA-es nagyságrendű. Utóbbinál a nyitófeszültség sem probléma. -
And
veterán
Nyilván van egy csomó megoldás erre, amelyekkel már részben találkoztál ([link]), de valamilyen okból mindegyik kompromisszumos: feszültséget ejt, ha korrekt, akkor több kiegészítő alkatrészt igényel (plusz hely a PCB-n), biztosítékra hagyatkozik, kis fogyasztású készenléti berendezésnél az általa felvett minimális áram is számít (záróirányú párhuzamos dióda), stb. A soros dióda az egyik legegyszerűbb, de a feszültségesése nem hasonlítható egy mosfet-es kiviteléhez.
-
PHM
addikt
Alapesetben ugye van egy tápegységünk és egy terhelésünk.
Na most, ha a terhelést lecseréljük egy másik tápegységre, akkor az
eredeti tápegység kimenetére az új tápegység kimenete kapcsolódik.
Na, ez neki idegen feszültség. Ekkor aztán attól függően, hogy hogyan
kapcsolódik egymáshoz a 2 táp, történhetnek extrém dolgok.
Ez egyébként olyan esetben is előfordulhat, ha pl. a fogyasztóban van egy
feltöltött, jókora pufferelkó.
A saját gyakorlatomban pedig akkor kell figyelni, ha a különböző
távadókkal dolgozom. Ezek zömében olyanok, amik 2 vezetékkel operálnak.
Ezen az érpáron megkapják a tápfeszültséget, (18-24V DC) amiből ők a
beállításnak megfelelő áramot fogyasztják 4 és 20mA között.
Őket szoktuk passzív áramkimenetű távadóknak nevezni.
Vannak viszont olyan műszerek, amik kapnak valamilyen tápfeszültséget,
ami 24V DC, néha 230V AC, majd ebből ők állítanak elő általában
galvanikusan leválasztva valamilyen, a mért értékkel arányos áramot.
Ők az aktív áramkimenetű áramtávadók, nekik nem szabad tápot adni a
kimenetükre. Néha megesik, hogy elnézi valaki a bekötést, s ilyenkor
hiába csak 100-150mA a hibaáram, tönkremehet a műszer kimenete,
rosszabb esetben az egész, méregdrága ipari mérő-távadó műszer.
Pedig van bennük védelem, csak hát azt sem lehet mindenre felkészíteni. -
PHM
addikt
Mint írtam volt, az általad javasolt bekötésben a dióda legfeljebb a
fordított polaritású idegen feszültség ellen védi a tápegységet.
(Amit igazából megtesz a biztosíték is, ha nincs túlméretezve.)
Ezáltal elhagyható.
Sokkal fontosabb a terhelés védelme, hiszen azzal előfordulhat,
hogy nem jó polaritású feszültséget kap.
Erre pedig az a dióda alkalmas, illetve a dióda olyan bekötése,
amit And és én is javasoltunk.
Mellesleg a tápegység kimenetén lévő diódán, ha idegen feszültséget kap,
simán eshet 1V feletti feszültség, ami ugyanúgy árthat a tápnak,
mintha ott sem lenne az a dióda. Egy félvezető átmenet tönkremehet
simán még azelőtt, hogy a biztosíték leoldana. -
And
veterán
Ebben a formában sokkal kevésbé hatékony, mert így a biztosíték pont a fordított polaritás ellen nem védi meg a terhelést. A biztosítékot még a dióda elé illene bekötni, hogy fordított tápnál a dióda túlárama kiégesse azt, mert így a dióda csak saját magát fogja tönkretenni (és a belső védelem kialakításának függvényében a tápra is veszélyes lehet).
Mod: na, mire leírom.
-
-
-
KFORboy
senior tag
Nem tudtam már szerkeszteni... mert nem tudok olyan gyorsan rajzolni paintben így hirtelen, hogy nem otthon vagyok.
Van egy olyan érzésem, hogy akkut akarsz tölteni, dobd össze ezt, biztos vannak hozzá komponensek otthon, vagy kibontod valamiből :")
Én mindig ezt szoktam használni ha úgy nem bízok magamban vagy eszközben, nemtom már honnan nyúltam le, de látod egyszerű; -
KFORboy
senior tag
-
-
Teljesen természetes, nálam melóhelyen a 2Kw olajradiátor mellett fényképezni lehet amikor kikapcsol a fűtés. Évek óta működik.
A csiszolgatással sajnos úgy jártál mint Gyurcsány Fletó Öszödön, ezt elqurtad.
Épp az ív erózió miatt az ilyen érintkezők bevonata valamilyen wolfram ötvözet, ez egy leheletvékony réteg és ezt te most lecsiszoltad.
Ezután nagyon hamar el fogja érni az összehegedéses állapotot, ez felismerhető mert marha meleg lesz a helyiségbe.
A régebbi autók, motorok megszakítói több 100.000 ilyen ívhúzást elviseltek, nem kell vele foglalkozni.
Ha teljesen tönkremegy a hőkapcsoló, pl. nálunk a sarki villanyos boltba 1000 kemény magyar forintért kapható. Valószínűleg máshol is.
Vagy megelőzendő az asszony túlaggodalmaskodása miatt esetleg fellépő feszült családi légkört (idefigyelj addig nincs punci amíg ez a szar szikrázik), beszerzel egy 16A triakot meg 1 darab ellenállást és tehermentesíted a kapcsolóeszközt. Ha nagyon precíz és igényes vagy, ezt akár nullátmenetesre is meg lehet csinálni.
-
And
veterán
Egyébként minek kell oda dióda? A MAX471 példákon sincsen, illetve a belső áramfigyelő sem enged túl nagy feszültségkülönbséget az RS+ és RS- inputok között. A GND-hez mérve meg eleve nem alakulhat ki a tápnál nagyobb feszültség egyiken sem. A MAX tápját egyébként maga a terhelendő akku adja? Ha igen, akkor semmitől nem véd az a dióda (meg az IC 3V-os minimum tápfeszültsége miatt is problémás).
-
And
veterán
Ezt nem értem teljesen, mármint a tippedet. A PC-t kvázi megjelenítőnek használod, igaz? Gondolom nem óriási mennyiségű adat jön az arduino felől, mondjuk másodpercenként legfeljebb néhány byte. Egy terminálprogram közel valósidejű megjelenítésre képes, vagyis ami a porton beesik, az késlekedés nélkül a képernyőre kerül (pl. 9600 bit/sec és 4 byte mellett a kommunikáció teljes ideje 4,2 ms körüli), érdemben nem befolyásolja a ciklust. Amúgy a kontroller tud pufferelt adást is emlékeim szerint, abban az esetben nem kell kivárnia a kommunikációs időt sem. Mindenképpen tisztességesen kellene megvalósítani a ciklus valós egy másodperces indítását, de ekkora hiba semmiképp nem indokolt illetve könnyen leleplezhető valamilyen vizuális jelzést használva, mint amilyen az említett ledes módszer.
-
And
veterán
Mindegy, hogy mennyi időt visz el a kommunikáció, ha az állandó (ugyanazzal a bitsebességgel minden ciklusban ugyanannyi adatot tolsz ki a porton). A 'szemre' mérést pedig tényleg kösd valami jól látható dologhoz - vagy épp a terminálprogramban megjelenő adathalmaz mutatja a periódusidőt? Ha nem tér el jelentősen az egy másodperctől, akkor ez nem lehet ekkora hiba okozója, akár használsz portot, akár nem..
-
And
veterán
"Amúgy is a belsőből számolja, akármit csinálunk"
Ez igaz, de marhára nem mindegy, hogy ezt hogyan oldjuk meg. Nyilván teljesen más eredményt ad egy 1000 ms-os (legyen akármennyire is pontos) fix várakozás beszúrása a ki tudja, pontosan mekkora futásidejű hasznos kód mellé a ciklusba, mint az egy másodperces, a kódunktól függetlenül szinkronizált változóhoz (belső órához kötött számláló / időzítő, pontos időközzel lefutó IRQ-ból inkrementált változó, vagy akármi hasonló) kötött periódusú futás. Egyébként könnyen ellenőrizhető a dolog, akár úgy is, hogy a panel egy saját ledjét minden ciklusban invertálod, és ha a ki/bekapcsolás időköze durván eltér 1 másodperctől, akkor meg is van a ludas. Az a közel 50%-os hiba elég nagy ahhoz, hogy akár 10 másodperces megfigyeléssel is észrevehető legyen. -
Garantálom, hogy a delay(1000)-n bukik a legnagyobbat a pontosság, eleve a belső órajelből számolja, ami nem feltétlenül pontos, másrészt az analóg mérés, számítás idejét le kéne vonni a ciklusidőből. Villogtass egy ledet minden ciklus elején és nézd össze egy bármilyen óra másodperc mutatójával, meg fogsz lepődni, hogy egy perc alatt is több mp-et csúszni fog. Esetleg mivel fix feladatot végez a cikluson belül, esetleg lehet csökkenteni vagy növelni a delay() értékét, hogy pontosabb legyen a ciklus össz ideje.
-
And
veterán
Egy egyszerű kérdés: a pillanatnyi áram, amit mérsz, az hihető érték? Meg lehet jeleníteni a kijelzőn, vagy esetleg már ki is van írva? Mármint nem az ADC által adott, vagy float-ban tárolt 'valamilyen' skálázott tartományú számként, hanem konkrétan mA-ként. Mert ha ez a szám oké (ugye a fő kisütési szakaszon 450 mA körüli értéket kellene látnod), és az Arduino annyinak látja az áramot, amennyi a valóságban is mérhető mondjuk a terhelő ellenálláson, akkor két probléma lehet. Az első az időmérés (ennek kisebb a valószínűsége, még ha az 1000 ms-os delay-t kellene is valamivel rövidíteni, hisz a jelfeldolgozás / számítás is elvesz valamennyi időt), a második pedig a nem megfelelő számábrázolás miatti hiba. Bár ha eleve lebegőpontos értékeid vannak, ennek sem szabadna jelentkeznie. Ezért is térnék vissza a legelső ponthoz, az áram méréséhez és annak megfelelő értéktartományra konvertálásához.
Mod: mellesleg itt:
"Jelenleg annyit csinál a progim, hogy összeadogatja az átfolyt áramokat, és elosztja 3600-al"
pontosan hogyan is történik a számítás? Ugye kis 'töltéscsomagokat' adogatsz össze a mért mAs mennyiségekből, amiket még az összegzés előtt mAh-ra konvertálsz? -
darvinya
titán
Saját tapasztalatomat írom:
Már feladtam ilyesfajta méregetést, mert nem tudok labor környezetet létrehozni.
Mert az akkut már környezete is befolyásolja ekkora méretben egyrészt, másrészt mérő egységre is kihat.
Harmadrészt meg akkukat sem tudják azonosra gyártani, csak bizonyos százalékos tűréshatárral.
Ami beleesik lesz annyi, ami nem azt átrakják másikba.Mondhatni, hogy mérj annyiszor, amennyi idővel számolsz, de akkor pillanatnyi érték átlag jön ki, végülis ez is.
De ha kevesebb mérés készül a számításnál, akkor idő tényező hézag eltérés okoz durva pontatlanságot.Szóval akku vagy jó vagy nem, többi kémiai méréssel együtt fizikai számítás.
Ilyet senki nem fog megtenni, hogy akkuk gyártását 0.01% tűréshatárral tegyék meg. -
Ilyet hasznalok, a sajat fogyasztasa led vilagitas nelkul szinte merhetetlen, a aWh ertekbol szamolhato a kapacitas.
De a Wh neha jobban jon, pontosan megmutatja mit is tud a pakk.
Kisutesnel muterhelest es also kuszobertek kikapcsolot hasznalok hozza.
Hatranya hogy 1 cellat nem tud de 6-7 voltnal mar mukodik.Akkus furo pakkokat szoktam vele meregetni.
[link] -
#90088192
törölt tag
Az áram mérés nem túl pontos módja adja a differenciát. Sajnos egy sima shont ellenállás esetében a termikus együtt ható és a feszültség mérés bizonytalansága az alsó tartományban ezt adja ki. Mivel az áram állandóan változik ahogy csökken a kapocs feszültség ezért változik a shont hőmérséklete is. Ilyen piciben igen komoly hibát okoz.
-
And
veterán
Feszültséggel természetesen nem kell súlyozni, azzal csak annyi a dolgod, hogy figyelned kell a kisütés végét, azt meg elvileg megtetted. A feszültség más módon nem kapcsolódik a kapacitáshoz. Ha energiatartalmat (Wh-t) szeretnél mérni, az más lapra tartozna. Itt az a kérdés, hogy milyen pontosan és mekkora időközzel illetve felbontással méred a pillanatnyi áramokat, és hogyan integrálod az eredményt. Megfelelő változótípust használsz a másodperces mérésekhez?
-
-
darvinya
titán
Forrasztó anyag eltérés miatt lesz mérés eltérés.
Valószínű hogy ők magas cink tartalmú forrasztó anyagot használt, Te meg magasabb ólmot.
De elképzelhető 2% ezüstös magas cink tartalmú forrasz anyagot használt.
Nekem is van ilyen ezüst ami 0Ω tud, míg ólmos már néha 100Ω felszaladt.
Fejes/füles ezüst kábelekhez ezt használom, mert ez nem ad hozzá.
Viszont ez törik, ha nincs forraszvíz felületeken. -
Weller, ok.
Sönt nem okozhatja, pláne nem ha csak maga a műszer lóg rajta, nincs terhelés az elmenő oldalon, a műszer saját fogyasztása, legalábbis az én lcd kijelzősömé 0,2W alatt van ha lekapcsolom a háttérvilágítást.
Az meg egy milliohmos söntön semmiképp nem ejthet annyit hogy 60 voltot mutasson.
Még nem szedtem szét az enyémet, a feszültséget tuti hogy előtéttel méri, vagy a tápja halt meg amikor leszakítottad a söntöt, vagy az adc döglött meg benne mert megkapta ekkor a nyers bemenőfeszültséget.
Ez esetben javíthatatlan.
Rendelj másikat és esetleg rögtön vezetékeld ki egy erős külső sorkapocsra. -
-
-
-
rednifegnar
senior tag
nem teljesen ertem mit keresel, exponalo gombot 3 allasut? en olyat meg nem lattam. ha csak az alap allapotot nem szamoljuk annak. felig lenyomva focus lock, teljesen expo. ilyen szokott lenni mind. ebayon sok fele van, inkabb csak a meret meg a labazat szokott gond lenni. eleg picik es nehezen forraszthatok. ki is lehet termelni valami regi hibas eos/nikon gepbol. pl bp-en a soosfotoban mindig van hulladek gep, akkor nem kell rendelgetni.
-
And
veterán
Az nem lenne szép, ha egy Li-xx akkunak csak az egyharmadát tudnánk kihasználni 'büntetlenül', de szerencsére nem is igaz. Ezek az akkuk a többi kémiával szemben sokkal kevésbé degradálódnak nagyobb DoD-értéknél, számos más jó tulajdonságuk mellett, lásd: [link], [link]. Egyébként is, az elérhető ciklusszám nem egy önállóan létező állandó, és a kisütési mélységen felül is több tényező függvénye: kémia (mármint a Li-ionon belül is értve, mivel az egy összefoglaló név), kisütőáram, stb.
-
-
terapeuta007
aktív tag
eloszoris merd meg az erositonel hogy mindket hangszoronal a kimeneteknel 16(vagy tobb) ohmot mersz-e.
utana a bemenetet hajtsd meg ugy hogy egy uj kábelllal vagy mérd ki a bemeneti kábelt hogy nem-e megvan szakadva. nemárt egy masik eszkozzel kiprobalni ami biztosan jo jelet ad le. aztán ha ez megvan akkor fotozd le az egesz nyákot es kuld be ide.
igy látatlanba nem tudnak segiteni. -
-
-
Erre valakinek van még esetleg tapasztalata?
Hajlok a LCD felé, elvileg ennek közös csatin van a kijelzője az érintővel, így nem meglepő, hogy az sem működik.
Ugyanakkor a cucc rendben megy, csak kép nincs; a videoram meg nem külön van talán, tehát ha az lenne rossz, akkor a rendszer RAM-ja is -> fagyna. -
fero02
nagyúr
Gyere a BGA-s topikba, itt vannak elvetemültek, hátha.
-
Attix70
aktív tag
Nem öngyógyuló, a 3. láb gyakorlatilag egy fűtő ellenállás ami elégeti a biztosítékot örökre. Ilyen kivitellel még nem találkoztam csak ezzel. Ez akkor szokott előfordulni ha valamelyik cella (párhuzamos cellacsoport) hibásan működik (akár az összekötésekbe kontakt hiba, akár cella zárlat, vagy a felügyelő áramkörhöz csatlakozó vezetéknél hiba). Ilyenkor belép az önmegsemmisítő funkció, hogy ne lehessen nagyobb baj (akár gyulladás). A felügyeleti áramkörben a kontrollert le kellene resetelni, vagy akku csere (sokszor ez jobban megéri főleg ha már nem teljesített jól az akku és ha ebay-en jó árba van).
Új hozzászólás Aktív témák
- AMD Ryzen 9 / 7 / 5 9***(X) "Zen 5" (AM5)
- Hardcore café
- Battlefield 6
- D1Rect: Nagy "hülyétkapokazapróktól" topik
- RTX 3060 TI játék csúnyaságok (Stalker 2, Manor Lords)
- Kertészet, mezőgazdaság topik
- sziku69: Fűzzük össze a szavakat :)
- Bambu Lab 3D nyomtatók
- Milyen egeret válasszak?
- Budapest és környéke adok-veszek-beszélgetek
- További aktív témák...
- Lenovo ThinkPad dokkolók: USB-C 40A9/ 40AY/ 40AS/ Thunderbolt 3 40AC/ Hybrid USB-C DisplayLink 40AF
- MSI CreatorPro Z16P RTX A5500 TOUCH! (vapor chamberrel)
- HP ZBook 15 G6 i7-9850H 32GB RAM 1000GB SSD NVIDIA Quadro T2000 15.6 FHD 1 év garancia
- AZONNALI SZÁLLÍTÁSSAL Eladó Windows 8 / 8.1 Pro
- Azonnali készpénzes INTEL CPU NVIDIA VGA számítógép felvásárlás személyesen / postával korrekt áron
Állásajánlatok
Cég: FOTC
Város: Budapest