Új hozzászólás Aktív témák

• #1213 Lóri papagáj csendes tag blattida #1212

  Új Válasz 2009-11-13 19:52:02 #1213

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  Lóri papagáj

  csendes tag

  válasz blattida #1212 üzenetére

  Oké!

  Melih Abdulhayoglu:
  Nem a böngésző a hibás
  (Don’t Blame the Browser)
  2009-02-06

  Forrás:
  http://www.securityfocus.com/columnists/492

  “A PC-k biztonságának a megelőzésen kell alapulni. Az őrző mechanizmusoknak kell garantálniuk a várható behatolók folyamatos távol tartását, a böngészőtől függetlenül.”

  *

  Volt idő, amikor a legtöbb betegség halálos volt az emberre. A kórokozók beható tanulmányozása és kutatása hozzásegítette az orvosokat, hogy hatékonyabban tudják kezelni a betegségeket és később már szinte teljesen meg is tudták előzni a bajokat.

  Manapság a védőoltások általánosan elfogadott és tartós megoldást jelentenek a betegségek megelőzésére azáltal, hogy megerősítik a szervezet természetes ellenállóképességét a kórokozókkal szemben. Az igazi megoldást a fenyegető veszélyek kiküszöbölése jelenti, vagyis nem pusztán a tüneteket kell kezelni, hanem az immunrendszert kell megerősíteni és védőbástyát kell emelni a kártevők ellen.

  Ugyanez a törvényszerűség érvényes az internetes böngészőkre is. Igaz ugyan, hogy saját beépített biztonsági rendszerrel bírnak, de tulajdonképpen nem az ő feladatuk lenne szüntelenül őrködni. Ezeknek a programoknak mindössze egyvalamit kell tudniuk: böngészni az interneten. A böngészőknek az erőfeszítések helyett, hogy ők is beszállnak a felhasználó védelmét szolgáló csatákba, inkább együtt kellene működniük azokkal a biztonsági programokkal, amelyeknek valóban az a dolguk, hogy a számítógéphálózatot és az adatokat megvédjék a behatolók ellen és megelőzzék a támadásokat.

  Az internet használói jól emlékezhetnek a tavalyi Internet Explorer 7-tel kapcsolatos incidensre. Az IE7 XML heap-jének sebezhetősége (puffertúlcsordulásos támadást lehetett intézni ellene) lehetővé tette, hogy a kártevők a célba vett program memóriapufferét egy titokban letöltődő programkóddal túlterheljék és ezzel veszélyeztessék a számítógéprendszert. Főleg a böngészők, az e-mail kliensek és az IM programok védtelenek az ilyen jellegű, adatlopást vagy rendszerösszeomlást okozó támadások ellen.

  Úgy tűnik, az Internet Explorer felhasználói pánikba estek, amikor értesültek az IE sebezhetőségéről. A sajtóban némelyik biztonsági szakértő azt javasolta, hogy átmenetileg használjanak másik böngészőt, amíg a biztonsági lyukat befoltozó programjavítás letölthető nem lesz.

  Mindamellett ez a probléma nem csak a Microsoft böngészőjét érinti, hanem általánosságban minden konkurensnek elégtelen a védelme a hasonló visszaélésekkel szemben. Az Internet Explorer ugyanannyi biztonsági rést tartalmaz, mint bármely másik böngésző, csak a többiekhez viszonyítva az IE sokmillió felhasználó alapértelmezett böngészője szerte a világon. Az ilyen problémánál az érintettek száma csak súlyosbítja az amúgy is kellemetlen helyzetet és ez az IE 2008-as malőrjénél sem történt másként.

  De nézzük meg, mennyivel kockázatmentesebbek a riválisok? Tény, hogy a Firefox, a Safari vagy az Opera rajongói nagyobb eséllyel használják szoftverüknek mindig a legfrissebb verzióját, ami általában a legbiztonságosabb változat is egyben. Talán megbízhatóbbak, de azért sosem teljesen biztonságos egyikük sem, mivel minden kiadott szoftver csak egy állomása a folyamatos fejlesztéseknek.

  Az esetnek elsősorban az utóhatása volt eltérő. Miközben decemberben az IE puffertúlcsordulásos problémáján csámcsogott a világ, addig nagyjából ugyanebben az időben lélekszakadva adták ki a biztonsági lyukakat befoltozó vészjavításokat a Firefoxhoz és az Operához. A Google Chrome gazdái is hangúlyozták: sem a modernebb technikájuk, sem az, hogy utolsóként szálltak a piaci ringbe, nem garantálja termékük tökéletes biztonságát.

  A böngészőket böngészésre találták ki, nem arra, hogy megvédjék számítógépünket. Nem arra, hogy megóvják fáljainkat a világhálón ólálkodó bűnözőktől. Nem arra, hogy visszaverjék ezerféle vírus és trójai program támadásait. Noha minden mai böngésző rendelkezik valamilyen szintű beépített védelemmel, senki nem számíthat arra, hogy kizárólag ezek a tulajdonságaik megóvhatnak a támadásoktól.

  A gyorsabb, jobb processzorok nagyobb számítási teljesítményt nyújtanak, de ahogy egyre fejlettebbek lesznek a szoftverek, egyre bonyolultabbak a kódok, egyre több új funkciót tudnak a programok, azzal együtt jelent egyre nagyobb erőpróbát a tesztelés és a biztonsági rések felfedezése. Ezen túlmenően lehet bármilyen fejlett a (védelmi) technika, ez sem tudja eltántorítani a hackereket és az adathalászokat attól, hogy mindig újabb és újabb módszereket eszeljenek ki a böngészők sebezhetőségének kizsákmányolására.

  A biztonsági hibajavítások csak akkor érnek valamit, ha nagyon gyorsan elérhetővé teszik őket. A böngészők bizonyos képességeinek, mint például a java scriptek vagy az ActiveX vezérlők használatának letiltása legfeljebb a böngészési lehetőségeket korlátozza. A felhasználói magatartás kordában tartása, azaz bizonyos webhelyek blokkolása és a letöltések ellenőrzése is csak az égető probléma megkerülése. Az operációs rendszer és az antivírus programok rendszeres frissítése, a böngészők legfrissebb változatának használata vagy a kémprogramok ellen védő szoftverek telepítése, mindezeknek a műveleteknek általánosan bevett gyakorlattá kellene válniuk, de még ez is csak reagálás a fenyegetésre.

  A böngészőcsere csökkentheti ugyan a sebezhetőség mértékét, de nem képes teljesen kiküszöbölni a kockázatokat, legfeljebb átmeneti megoldás lehet. Az Internet Explorer a világ legnépszerűbb böngészője, ezért a hackereknek természetesen mindig ez az elsődleges célpontja, mégsem igazi megoldás átállni egy másik böngészőre. Az igazi megoldás a veszélyek megelőzése.

  A böngészők felhasználói nem a villámgyors biztonsági sebtapaszokat várnák, hanem olyan tartós megoldást, ami elébe vág a rendkívül széles skálájú fenyegetéseknek és kiküszöböli őket. A memóriatűzfalak például folyamatosan ellenőrzik minden telepített program elhelyezkedését a memóriában és a behatolók kirekesztésével képesek megelőzni a puffertúlcsordulást célzó támadásokat.

  A PC-k biztonságának a megelőzésen kell alapulni. Az őrző mechanizmusoknak kell garantálniuk a várható behatolók folyamatos távol tartását, a böngészőtől függetlenül. Következésképpen a hagyományos, észlelésen alapuló technikát fel kell fejleszteni egy magasabb szintű, megelőzéscentrikus biztonsági filozófiára.

  A fenyegetések talán veszélyeztethetik az átlagos böngészőprogramokat, de a hálózati biztonságot nem, ha bölcs előrelátással felkészülünk a veszélyekre.

  Melih Abdulhayoglu annak a Comodo cégnek a vezérigazgatója és adatbiztonsági vezetője, amely a világban a nagybiztonságú SSL-tanúsítványok második legnagyobb kiadója. Melih 1991-ben a Bradford egyetemen szerzett elektromérnöki BS (bachelor of science) fokozatot, blogja a http://www.melih.com/ webhelyen olvasható.

Új hozzászólás Aktív témák