- Milyen okostelefont vegyek?
- Bemutatkozott a Poco X7 és X7 Pro
- Hat év támogatást csomagolt fém házba a OnePlus Nord 4
- Apple Watch
- Mobil flották
- Vékonyabb lett, jobb kamerát kapott, de az akku maradt a régi: itt a Fold7
- One mobilszolgáltatások
- Samsung Galaxy A56 - megbízható középszerűség
- Samsung Galaxy Watch7 - kötelező kör
- Ideiglenesen leállította az Xperia 1 VII értékesítését Japánban a Sony
Új hozzászólás Aktív témák
-
#395
Hieronymus
veterán
bambano
#394
Sorry, rosszul fogalmaztam.
Szóval párhuzamos nyomon futnak, sőt a teljes autó is párhuzamosan halad a kerekkel.
Feltéve, hogy nem kanyarodik a jármű. Tudod, akkor adódik némi szögeltérés ilyenkor az első és hátsó kerekek között.
Gondolom azért a jényeg átment az előző hozzászólásomban is.
-
#377
Juhaszatti
addikt
bambano
#374
Juhaszatti
addikt
"Vagyis egy garnitúra műhód nagyjából 115 millió literből van fent, utána 5 évenként ismét."
Honnan tudjuk egyébként, hogy az 5 év múlva felküldött műholdak is pontosan ugyanolyan tulajdonságokkal bírnak majd mint a mostaniak, ugyanaddig bírják majd és semmivel sem tovább, és ebben a későbbi garnitúráknál (10-15 stb év múlva) sem lesz semmi előrelépés?
-
#54625216
törölt tag
A 42 ezer műholdat Starshippel fogják felvinni 700-asával, most csak a tesztüzemhez szükséges mennyiséget viszik fel nem Falcon heavy-vel, hanem Falcon 9-el, ami tömegre a harmada a Falcon heavy-nek.
A Starship 100%-ban újrahasználható lesz és párszor már le lett írva, hogy metán hajtja, amit a légkörből kinyert CO2-ből gyártanak, így az ökológiai lábnyoma elenyésző az olajzabáló teherautókhoz, darukhoz, földmunkagépekhez, hajókhoz és helikopterekhez képest, amit a földi hálózat kiépítéséhez használnának."vagyis piszlicsáré 300 ezer toronyhoz (nem kell ennyi)"
Ha nem ennyi kell, akkor mennyi?
"a tornyot nem újrahasznosítani kell, hanem hasznosítani. galvanizált acélból vagy alumíniumból kell megcsinálni és akkor nem megy tönkre."
Előbb-utóbb minden tönkre megy, a kérdés az, hogy mennyi idő alatt. De ha a tornyok az örökkévalóságig is kitartanak, az azokon elhelyezett elektronika nem fog, azt mindenképpen cserélni kell, a jelenlegi fejlődési ütemet figyelembe véve ha nem is 5, de legalább 10 évente (de ha tudsz konkrét számokat, ne fogd vissza magad). Az elavult eszközök meg már most is veszélyes elektronikai hulladékként végzik egy harmadik világbeli országban.
Tehát mihez kezdenének évente átlag 30000 tonna veszélyes hulladékkal, amit még 100%-os újrahasznosítás mellett is minimum szállítani és tárolni kell és az újrahasznosítás is energiabefektetéssel jár?Komolyan nem értem, hogy minek kellett egyáltalán belemenni az összehasonlítgatásba.
És mielőtt még belekezdenél, nem, nem én kezdtem példálózni a földi szolgáltatással, én végig amellett próbáltam érvelni, hogy a nagyságrendeket figyelembe véve eleve nettó hülyeség a műholdakat a földi szolgáltatáshoz mérni. Továbbá mielőtt még idézgetnél a hozzászólásokból légyszi próbáljuk már elkerülni a primitív poénokat, hogy - ignorálva az azt megelőző pár száz postot - kontextusából kiragadott mondatokat másolsz be, mintha én hoztam volna fel a témát. Azért szólok előre, mert más topicokban előszeretettel próbálkozol ilyesmivel.
De visszatérve a "minek vitázunk ezen" témára: eleve 100%-ban elméleti kérdésről van szó, mivel egy globális lefedettségű földi hálózatot soha az életben nem fognak kiépíteni, még tökéletes környezetvédelmi paraméterek esetén sem.
Miért?
Segítek: mert a műhold technológia a távoli, ritkán lakott területeken nagyságrendekkel gazdaságosabb. -
bambano
titán
no megtaláltam. a falcon 9 v1.0 nagyjából 163 ezer liter rp-1-es üzemanyagot használ el (továbbfinomított kerozin). Vagyis egy garnitúra műhód nagyjából 115 millió literből van fent, utána 5 évenként ismét.
ja, ehhez még kell 193 millió liter folyékony oxigén is...
ez 300 ezer toronnyal számolva tornyonként 380 liter gázolaj. tornyonként minimum 1000 kilométernyi útra elég. -
Tuomas
addikt
Nem heavyvel viszik fel, hanem sima falcon 9-essel jelenleg, aminek az indulótömege 549 054 kg. Ebből az első fokozat és a műholdakat védő burkolat visszajön, a 2. fokozat a veszteség.
Ezekre nem találtam infót, hogy mekkora tömegűek, de a műholdak tömege ebből kb 15-20 000 kg.
Aztán pár éven belül jön a Starship, amivel egyszerre több száz műholdat fognak felrakni, és ott a teljes űrhajó újrahasznosítható lesz. -
#54625216
törölt tag
"egy 15 szekciós 45 méteres torony 2604 kiló"
Tehát ha 42000 darab adótorony elég lenne a műholdak kiváltásához, akkor tízszer akkora tömegű alumíniumot kellene elhasználni hozzá, miközben az aluminium az egyik legkörnyezetszennyezőbben bányászható alapanyag. (Vörösiszap katasztrófára emlékszik még valaki?)
És még mindig ott van a szállítás, telepítés, tereprendezés környezeti lábnyoma.
De ugye minimum 200-300 ezer torony kellene, azaz 780 ezer tonna (!) fémet kellene csak a tornyok miatt kibányászni, megmunkálni, leszállítani és telepíteni.
A tornyok nagy része pedig nem újrahasznosítható, mert többe kerülne a bontás és a szállítás, mint amennyit a kinyerhető nyersanyag ér. -
Ja, én erre a régi doksira böktem rá, jópár éves, nem alu hanem acél és valszleg nem spóroltak az anyaggal. Ezekszt már múzeumi darabok vannak benne
. -
JoshaJosh
csendes tag
Én nem vádaskodom, csak próbálok arra utalni, hogy van élet Budapest, London és New York belvárosán kívül is. És lehet, hogy azoknak az embereknek jó megoldás lesz.
Én se akarok belemenni a szupergyors internet projektbe, csak talán annyi megjegyzés, hogy ez kb 20. program, az eddigiekből semmi se lett. 2007 előtt még kizárólag telefon modemes net volt vagy 2G. Onnan tudom, hogy ott éltem. Programok jöttek, mentek, aztán eljutottunk a 10 Mb-ig..... Jipiájé.
-
JoshaJosh
csendes tag
Ha most komolyan veszem, hogy ezt tényleg szélessávú internet céljára használnák, akkor nyilván nem egy városi kábelhálózatnak lesz a versenytársa, akik ráadásul városokon belül is csak egyes területeken szolgáltatnak, hanem mondjuk az Ormánsági kis falvakban. Ahol maximum a 10Mb/s-os mikro havi 6 ezret kóstál vagy egy 25Mb/s-os Wifi havi 8-10 ezret. Annak lehet versenytárs.
Persze csak ha az egészet komolyan vesszük. De jó megoldás lehet például a vidéki birtokon, ahol még telefon sincs, nemhogy net. Vagy egy hordozható műhold szettel, megfelelő sebersségen lehetne teszem azt afrikai állatokat megfigyelni kamerarendszerrel és a felvételeket feltölteni egy szerverre.
Esetleg biztosítani teszem azt egy vadvízi hajókázáson résztvevők elérhetőségét.
Vannak még ötleteim, ahová egy digikábel a jó büdös életben el nem jut. De még a 4G se.
-
#54625216
törölt tag
"a valóság ezzel szemben az, hogy a starlinkhez hasonló minőségű és lefedettségű szolgáltatás földi cuccokkal sokkal környezetkímélőbben valósítható meg, mint a starlink"
És ennek a minden racionális alapot nélkülöző állításnak a cáfolatára végeztem gyors számolást, hogy milyen környezeti terheléssel járna egy Starlinkhez hasonló lefedettségű földi rendszernek csak a helyszínre szállítása.
Ha a becslésekkel nem értesz egyet, akkor kiváncsian várom a konkrét számokat:
- milyen földi cuccokra gondolsz egyáltalán
- azok legyártása milyen környezeti terheléssel jár
- a helyük kialakítása milyen környezetrombolással jár
- milyen környezeti terheléssel szállíthatók a helyükre
- milyen környezeti terheléssel jár az üzelemtetés, karbantartás
- hány évente kell őket cserélni -
#54625216
törölt tag
Nem mi kezdtük összehasonlítani a mobil internetet a Starlinkkel, hanem fordítva, az volt az érv ellene, hogy minek, mert hogy ugyanazt mobil internettel is meg lehet oldani, kevésbé környezetszennyező módon. Ezt próbáltam cáfolni sima fejszámolással, hogy akármilyen földi technológiát használsz is, a Starlinkhez hasonló minőségű és lefedettségű netszolgáltatás kiépítése csak nagyságrendekkel nagyobb környezetszennyezéssel oldható meg.
-
-
Tuomas
addikt
Ez esetben sorry.
Nem vagyok távközlési szakember, így beismerem, nem tudom pontosan mi a különbség a jel torzulása, és a jel csillapítása között, nálam ez egybeolvad.
"másodszor a földfelszínen sehol nem lövöldöznek horizontálisan 100 kilométerre jelet a levegőben, mert geometriailag lehetetlen."
Tehát ez lényegében azt jelenti, amit itt többször említettünk, hogy 1 műhold által lefedett területet a földfelszínen csak jóval több földi eszköz telepítésével lehet lefedni. -
Tuomas
addikt
Max kábelen.
A világűr határa jelenleg 100 km-nél kezdődik, ez a Kármán-vonal (egyébként meg 75-100km-es sávban helyezkedik el ez a határ). Ez alapján mondhatjuk, hogy a jelnek a levegőben 100 km-t kell a légkörben utaznia, utána már nem torzul jelentősen.
A földfelszín közelében (horizontálisan) továbbítva a jel viszont 100-km után is a légkörben halad, ami továbbra is torzít, csillapít. Vagy tévedek? -
BBorg
tag
OK, bonyolultabb mint gondoltam. De a műholdak funkcóját ( teljes földfelszínen szélessáv biztosítása) akkor sem lehetne kiváltani adótornyokkal. Pl érdekes mérnöki probléma lenne 6000 méter fenékmélységnél oszlopokat szurkálni az óceánba és a jelet eljuttatni odáig lézerrel a légkörön keresztül.
8 km magasan a légnyomás már csak 36 %-a a földfelszíninek (https://www.mide.com/air-pressure-at-altitude-calculator), tehát a légkör 63 %-a ez alatt van (feltételezem). Ha ebben oldalirányba sugárzol (most csak tippelek, nem számoltam ki) mondjuk 20 km-re, akkor több energiád vész így el, mintha mondjuk 70°-os szögből műhold küldené a jelet ugyanarra a pontra, de a fejed fölül 550km magasról, mivel a 20km-t a jel végig sűrű légkörben teszi meg, de az ~550 km-ből csak ~9km sűrű levegős szakasz lesz. Az egészből arra következtetek, hogy egységnyi felszíni területre vonatkozóan a magasabb pozícióban működő jeladónak lesz kevesebb a fogyasztása nagy általánosságban. El tudok képzelni kivételes magasságokat, hatótávolságokat vagy jelszinteket, de nagy általánosságban ökölszabályként a műhold jobb ebből a szempontból, mint a földi adótorony. -
-
#54625216
törölt tag
"tök frankón megvoltunk nélküle"
Lol.
Mondhatnám erre hasonló demagógiával, hogy Te is széndioxidot termelsz, az is plusz szennyezés és nélküled is tök jól megvoltunk.
De hogy komolyra fordítsuk a szót: bármilyen ipari tevékenységnek természetesen van ökológiai lábnyoma, a kérdés az, hogy arányaiban mekkora a társadalmi haszna a szennyezéshez képest.
A Starlink által okozott környezetszennyezés pedig elenyésző a társadalmi hasznához képest. -
vzozo
senior tag
meg évi néhány rakétaindítás volt
Az a néhány az elmúlt hatvan év átlagában kb. évi 100, azaz eddig úgy 6000. És mivel egy indítással több műholdat is pályára lehet állítani, illetve egyéb sallang (fokozatok, alkatrésze) is fennmarad, a fene tudja hány tíz- vagy százezer mesterséges ojjektum van már eleve fent.
-
#54625216
törölt tag
Látom itt is szalmabábozol.
Bármi, ami a légkörbe jut az természetesen környezetszennyezés, senki sem állította, hogy nem az.
A teljes kiépítéssel együtt is legjeljebb 40 ezer műhold lesz, nem 60 ezer (egyelőre csak 12 ezerre kaptak engedélyt), de ezeket nem fogják évente ezres nagyságrendben amortizálni.
A fellövéshez szükséges rakéták közül a Falcon 9-ből egyedül a második fokozat az eldobható, a többit visszahozzák a Földre, beleértve a műholdakat védő takarólemezeket is. A nagy mennyiséget viszont Starship-el fogják felvinni, ami 100%-ban újrahasznosítható, azaz az egész rakéta visszajön.
A lényeg, hogy az egész program nem szennyezi jobban a környezetet egy egész év alatt, mint egyetlen átlagos szénerőmű egy hetes tesztüzeme.Hogy mi éri el a Föld felszínét, az első sorban a tömegén, az anyaga összetételén és a pályáján is múlik. A Starlink műholdak olyan kicsik, hogy zéróhoz konvergál az esélye, hogy bármi is megmaradjon a légkörbe lépés után, de ha valami véletlen folytán mégis, az is valahol a Csendes óceán közepére fog pottyanni (és ez esetben is max. pár centiméteres darabokról beszélhetünk).
Évente átlag 10000 meteor csapódik a légkörbe, ezek pályája, tömege, összetétele random, közülük mégis mindössze 500 éri el a felszínt és átlag 10 db.-ot sikerül megtalálni az esetek 99.99%-ában lakott területen kívül hosszas keresgélés után.
Annak az esélye tehát, hogy egy forgalomból kivont Starlink műhold (amit irányított pályán küldenek a légkörbe) bármiben is kárt tegyen olyan minimális, hogy nagyobb az esélye, hogy holnap délután pontban 14:37-kor agyoncsapjon egy villám.
.
![;]](http://cdn.rios.hu/dl/s/v1.gif)
Új hozzászólás Aktív témák
Hirdetés
- Szünetmentes tápegységek (UPS)
- A fociról könnyedén, egy baráti társaságban
- Luck Dragon: Asszociációs játék. :)
- Milyen monitort vegyek?
- EAFC 25
- Tőzsde és gazdaság
- sziku69: Fűzzük össze a szavakat :)
- Renault, Dacia topik
- Kormányok / autós szimulátorok topikja
- Milyen okostelefont vegyek?
- További aktív témák...
- AKCIÓ! MSI Z77 MPOWER Z77 chipset alaplap garanciával hibátlan működéssel
- TELJES KÖRŰ IT BESZERZÉS
- MacBook felvásárlás!! Macbook, Macbook Air, Macbook Pro
- DELL, HP gyári töltők, sok db. 7,4x5mm - 4,5x3mm + USB-C/Type-C 65W
- LG 32UN880P - 32" IPS ERGO / 4K UHD / 60Hz 5ms / DisplayHDR 400 / USB Type-C / AMD FreeSync
Állásajánlatok
Cég: Promenade Publishing House Kft.
Város: Budapest
Cég: PCMENTOR SZERVIZ KFT.
Város: Budapest