- Samsung Galaxy S25 - végre van kicsi!
- A kompaktok között a Honor8 Mini lehet a király
- Lendülettel mehet nyaralni a Samsung
- Sony Xperia 1 V - kizárólag igényeseknek
- Google Pixel topik
- iPhone 16e - ellenvetésem lenne
- Légies iPhone halvány színei
- Samsung Galaxy S23 Ultra - non plus ultra
- Eurós árlista a Google Pixel 10 telefonokhoz
- Realme GT 2 - aláírjuk
Új hozzászólás Aktív témák
-
#437
Tuomas
addikt
Hieronymus
#435
Tuomas
addikt
válasz
Hieronymus
#435
üzenetére
Egyébként ha engem kérdezel, nem maga a műhold test égése a leginkább környezet károsító, hanem a napelemé, már csak abból is kiindulva, hogy méretre nagyobb, mint maga a műhold test.
És ugye a napelem sem alumíniumból van, hanem kristályos szilícium, vagy gallium-arzenid alapú meg egyéb kristályokat, vegyületeket tartalmazó napelemekről beszélünk, amihez már nemigen értek, mert nem vagyok kémikus.
-
#436
Tuomas
addikt
Hieronymus
#435
Tuomas
addikt
válasz
Hieronymus
#435
üzenetére
Én csak mondtam pár példát, miből szoktak műholdakat és különféle űreszközöket készíteni, de itt elvileg te vagy az aki biztosra tudja azt, hogy miből készülnek a starlink műholdjai.
![;]](//cdn.rios.hu/dl/s/v1.gif)
A kevlárt mondjuk pont nem tartom valószínűnek a starlink esetében, azt olyan helyeken alkalmazzák szerintem, ahol a belső tartalmat védeni kell a külső behatások ellen, pl az űrállomás esetében, vagy olyan műholdaknál, ahol nagy pontosságú mérőműszereket kell megvédeni. -
#434
Tuomas
addikt
Hieronymus
#433
Tuomas
addikt
válasz
Hieronymus
#433
üzenetére
1. Te kérdezted, milyen erózióról beszélünk, én válaszoltam, láthatóan a témában vannak nehézségeid (ahogy a szövegértéssel is).
2. A műholdak anyaga lehet alumínium ötvözet. De lehet mellette (vagy akár helyette) valami féle kompozit, kevlár, és/vagy egyéb modern mesterséges anyagok, egyéb fémötvözetek. A mondat (legalábbisaz egyik), aminek értelmezésével meggyűlt a bajod így hangzik:
"Még azt se tudod biztosra miből vannak ezek a műholdak"
Várok tőled egy pontos, hivatkozással alátámasztott leírást arra vonatkozóan, hogy a Starlink műholdaknak milyen az anyagösszetétele, az is elég, ha azt alátámasztod hány %-a a rögeszméddé vált alumínium.
Ha nem tudsz pontos választ adni erre, az sem probléma, de akkor ne engem vádolj azzal, hogy nem tudom miből van a műhold, mert te sem tudod ugyebár. -
#432
Tuomas
addikt
Hieronymus
#431
Tuomas
addikt
válasz
Hieronymus
#431
üzenetére
Erre a hozzászólásra csak ennyit írok válaszul: atya világ.
És én itt be is fejeztem a társalgást, mert semmi értelme ennek az egésznek már.
Még azt se tudod biztosra miből vannak ezek a műholdak. -
#428
Tuomas
addikt
Hieronymus
#426
Tuomas
addikt
válasz
Hieronymus
#426
üzenetére
Írok neked néhány példát, hogy értsd miről van szó.
Olyan útbevágásnál, ahol meredek sziklafalak mellett haladsz el autóval, láthatod, hogy jó vastag fémhálóval beburkolják az egész sziklafalat majdnem, amin bizony növényzet is van.
Nos ez pont amiatt van, mert a növényzet gyökere, a jég és a csapadék is jókora szikladarabokat törnek le a falból.
Másik példa, biztos láttál már (legalább képen) olyan áradást, ahol nem hogy a talajt vitte magával a víz, hanem az egész erdőt, minden növényzettel együtt. Ez a földcsuszamlás.
Elmondom neked azt is, hogy egy-egy kőzetréteg nem csak úgy bukkanhat a felszínre, ha a felette lévő réteg lepusztul. Úgy is felszínre bukkanhat, hogy mellette pl egy jóval puhább kőzetréteg található, ami könnyebben lepusztul, vagy esetleg a beszivárgó víz alámossa a talajt és lezökken a szomszédos réteg, így felszínre kerülve a mellette lévő, addig mélyebben fekvő kőzetréteg is.
És akkor a jóval nagyobb geológiai folyamatokról (ami igaz ritkább is) még nem is beszéltünk, például a gyűrődés. -
#427
Tuomas
addikt
Hieronymus
#426
Tuomas
addikt
válasz
Hieronymus
#426
üzenetére
A szél és a normál mennyiségű csapadék eróziója ellen véd. A fagy, a gyökérzet, és a folyóvíz (esetleg még beszivargó vizek) eróziója ellen nem véd.
Annyira meg azért nincs mélyen, hogyha felszíni fejtéssel, vagy a talaj felső rétegének eltávolításával bányászható.
Biztos meg tudod mondani pontosan, hogy mennyi az a nagyon kevés hely a földfelszínen, ahol található.
Amúgy csapkodhatod a tenyeredet, az élővilág (igen, az állatok is) ténylegesen hozzájárul az erózióhoz, kár, hogy ezt az egészet (az erózióval együtt) pont olyannak kell megmagyarázni, aki annyira védi a környezetet, hogy 40 0000 db műhold légkörben való elégéséből fakadó alumínium szennyezés káros hatásait boncolgatja hozzászólásokon keresztül.
-
#425
Tuomas
addikt
Hieronymus
#424
Tuomas
addikt
válasz
Hieronymus
#424
üzenetére
Milyen erózió?
Fagyaprózódás, víz és szél eróziós munkája, és létezik élővilág által előidézett erózió, amit az emberek vagy állatok idéznek elő, pl földben élő állatok (amelyek ugye a felszínre bukkanva forgatják a talajt), vagy épp hegyikecskék, amelyek a sziklákon mászkálva jókora szikladarabokat törhetnek le."Az erózió ott működik, ahol letolták a földfelszíni növényzetet."
Ez pedig tévedés, mert a növényzet gyökere is errodálja a talajt és a kőzeteket.
Amúgy szép próbálkozás.
-
#413
Tuomas
addikt
Hieronymus
#412
Tuomas
addikt
válasz
Hieronymus
#412
üzenetére
Ez egyre meredekebb. 2 atomerőmű katasztrófát párhuzamba vonni műholdak légkörben való égésével, nem semmi.
Mi lesz a következő gondolatmeneted, írtsuk ki az emberiséget, mert értelmetlen szennyezők vagyunk?
Használsz pl autót? Én nem igazán, megoldok mindent tömegközlekedéssel, gyalog, vagy kerékpárral. Mégsem támadom be az autót használó közösséget azzal, hogy értelmetlen környezetszennyezők, mert máshogy is el tudnák intézni a dolgaikat, abból kiindulva, hogy ha én is megoldom, akkor más is meg tudja oldani.
Szerintem az ilyen csőlátás legalább annyira káros, mint az "értelmetlen" szennyezések. Ha rajtatok múlik, sose jövünk elő a barlangból. -
#411
Tuomas
addikt
Hieronymus
#410
Tuomas
addikt
válasz
Hieronymus
#410
üzenetére
"én az értelmetlen környezetszennyezés ellen szólok."
Ezt te döntöd el, hogy mi értelmetlen a világon és mi nem?
Ez nagyon vicces, ne haragudj. -
Tuomas
addikt
-
Tuomas
addikt
válasz
Jim Tonic
#387
üzenetére
Átolvasgattam (csak átfutottam), igazából nem vagyok neurológus, hogy pontosan értsem miről van szó és megcáfoljam. Viszont azt olvastam az általad linkelt dolgok között, hogy ez nem újdonság. Igazából ez tökre így van, ez szóba került az eszköz demózásakor, viszont ez az eszköz a mérete miatt lesz újdonság, mert ha minden igaz, ilyen eszköz ekkora méretben nem elérhető.
A nasa megmenti a spacex-et alatt erre gondoltál? [link] -
Tuomas
addikt
Nem heavyvel viszik fel, hanem sima falcon 9-essel jelenleg, aminek az indulótömege 549 054 kg. Ebből az első fokozat és a műholdakat védő burkolat visszajön, a 2. fokozat a veszteség.
Ezekre nem találtam infót, hogy mekkora tömegűek, de a műholdak tömege ebből kb 15-20 000 kg.
Aztán pár éven belül jön a Starship, amivel egyszerre több száz műholdat fognak felrakni, és ott a teljes űrhajó újrahasznosítható lesz. -
#357
Tuomas
addikt
Hieronymus
#356
Tuomas
addikt
válasz
Hieronymus
#356
üzenetére
Még mindig nem erről beszéltem, de semmi baj. A lényeg, hogy te csak arra ügyelj, hogy magaddal ne kerülj ellentmondásba.
-
#348
Tuomas
addikt
Hieronymus
#347
Tuomas
addikt
válasz
Hieronymus
#347
üzenetére
Tudom, ebben én nem is kételkedek.
De te pont ezt cáfoltad (vagyis írtad, hogy nem a db szám számít) a 42 ezer műhold vs több 100 ezer adótorony/kábel/ akármi esetében. -
Tuomas
addikt
Erre a feladatra mondjuk az x37-b-t tökéletesen alkalmasnak találnám.
Több hónapig képes a világűrben tartózkodni, van raktere, nem kell ember a működtetéséhez.
Egyetlen hátránya, hogy önerőből nem képes az űrbe jutni, de ha egy starshipbe/ falcon heavybe beszuszakolható lenne, ez a probléma is megoldódna, és megvalósítható lenne az űreszközök újrahasznosíthatóságának (pontosabban nem újrahasznosíthatóságának) problémája is. -
#344
Tuomas
addikt
Hieronymus
#342
Tuomas
addikt
válasz
Hieronymus
#342
üzenetére
"Ennyire ne legyél már elfogult. Nem tudod senkinek sem bemagyarázni, 42 ezer műhold legyártástása olcsóbb és kevesebb szennyezéssel jár, mint 15 darabé. Ugyan ez igaz a fellövéshez kapcsolódó szennyezésre és költségekre. A holdakat sem kell 5 évente cseréni a magasabb pályán."
(#278) Hieronymus
"Mint írtam a környezet terhelése számít nem a darabszám."Akkor ez most hogy is van? Korábban a jóval több adótorony - műhold legyártása, szállítása stb. összehasonlításban azt vallottad, hogy nem számít a darabszám, hanem a szennyezés számít, most meg már mégis számít a darabszám?
-
#301
Tuomas
addikt
Hieronymus
#299
Tuomas
addikt
válasz
Hieronymus
#299
üzenetére
Aha, így tiszta. A jövőt meg meglátjuk, mit hoz.
-
Tuomas
addikt
Nem valószínű, hogy ránk esik. Egyrészt ezek nem olyan nagyok, hogy ne égjenek el (általában a nagyobb darabból álló tárgyaknál fordulhat elő az, hogy nem ég el teljesen), másrészt a hajtóműveik segítségével olyan fékezési, illetve zuhanási pályát tudnak nekik kijelölni, ami nem lakott területre irányítja őket.
-
Tuomas
addikt
válasz
t72killer
#292
üzenetére
Ha fáradt olajat öntesz a patakba az szándékos. Ha egy tartályhajó széttörik a korallzátony felett, az gondolom nem szándékos, hanem baleset, valami hiba, mulasztás okán. Persze attól még nem szép dolog, de senki nem önt ki csak úgy x tonna értékes kőolajat, főleg, hogy aztán még kap egy jó vaskos csekket is.
"Az is simán lehet, hogy elsiették a dolgot és ez a prototípus-terv még nem az igazi és pl <200km-es pályára lőtt esetleg jóval hatékonyabb napelemtechnológiából is profitáló nanoműholdakkal is meg tudják majd oldani 10év múlva a feladatot."
Ebben simán lehet igazad, sőt, szinte biztos vagyok benne, hogy a következő, vagy az azutáni ciklusban pályára állított starlink műholdak (ha lesznek ilyenek) jóval fejlettebbek lesznek, követik a technológia fejlődését. De a gőzmozdony, az első automobilok feltalálóitól és megépítőitől sem volt az elvárható, hogy várjanak és majd egyből a villanymotoros meghajtást használják a gőzmeghajtás helyett, hiába volt az talán a legszennyezőbb.
-
#291
Tuomas
addikt
Hieronymus
#290
Tuomas
addikt
válasz
Hieronymus
#290
üzenetére
"Műhold távolságra kommunikálni nem lehet tartósan, készülékbe épített antennával és kis méretű akkumulátorral. Nem lesz könnyen hordozható a rendszer."
A jelenlegi technológiai háttérrel nem. De honnan tudod mi lesz 30 év múlva? 30 évvel ezelőtt el tudtad azt képzelni, hogy tenyér méretű telefonnal internetezel, smsezel, telefonálsz, fotózol, videózol, hallgatsz zenét, nézed vissza az emlékeidet, nézel teljes estés mozifilmeket, stb stb. Ugye, hogy nem!? Még talán 20 éve sem.
A többi részhez pedig: egy rendszert csak addig fejlesztenek, amíg megéri, aztán jön egy új, más, ami vagy jobb, vagy nem.
Hogy a Windows-os példánál maradjunk, igazából pont jó példa: elkészítenek egy rendszert, azt egy jó ideig fejlesztik, majd megjelenik egy új rendszer,de egy ideig még frissítik az előző rendszert is. Viszont ha idővel ha olyan jó az új rendszer, akkor a régit nem biztos, hogy tovább erőltetik.
Szerintem legalábbis. -
#284
Tuomas
addikt
Hieronymus
#282
Tuomas
addikt
válasz
Hieronymus
#282
üzenetére
Hát egyébként ha lesz egy jól működő műholdas rendszer, aminek lehet, hogy az első lépése a starlink, akkor szükséges lesz a földi rendszerekre? Nem lehet vele kiváltani idővel, akár fokozatosan, 20-30 év múlva? Akár milyen hihetetlen, de a fejlődés ilyen. Kiépítenek valamit, ami elavult lesz, és idővel fokozatosan lecserélődik valami újabbra.
Úgy gondolod, hogy a földi rendszer kész van? Nem fektetnek le újra és újra kontinenseket átszelő vezetékeket a tengerek fenekére, nem létesítenek új adótornyokat, stb? A tartószerkezeteket nem kell cserélni meghatározott időközönként?
A te meglátásod akkor állná meg a helyét, ha ezekhez egy ujjal nem nyúlnának, de ez messze nem így van. Az IT őrült mértékű növekedése miatt a meglévő berendezéseket rendszeresen korszerűsíteni kell, legalábbis szerintem.
Tehát messze nem kijelenthető az, hogy majdnem teljesen elkészült, mert ez sose lesz kész. -
#280
Tuomas
addikt
Hieronymus
#278
Tuomas
addikt
válasz
Hieronymus
#278
üzenetére
Hogyne számítana a darabszám.
Minél több van valami mesterséges dologból, annál jobban terheli a környezetet, nem? Gyártás, szállítás, telepítés, karbantartás, bontás. Nem mindegy, hogy 1 db, vagy 100 ezer db készül és kerül ki valahova valamiből.
Arról nem beszélve, hogy helyet is foglal, mondjuk a szabadon álló (értsd nem épületek tetején lévő) tornyok helyén lehetne minimum 1 fa, ami több 100 000 - es darabszám esetén már elég jelentős tétel.
A több ezer km hosszú kábelhálózat is mivel van leszigetelve? Műanyaggal, aminél én nem tudom, hogy mi károsabb: az előállítása, vagy az, hogy évszázadokig (évezredekig?) nem bomlik le.
Vagy ha nem számít a darabszám, akkor miért vagytok fennakadva a 40 000 műholdon?Szerk: én értem azt, hogy 1 műhold szennyezőbb, mint mondjuk 1 torony. De ezt már nem biztos, hogy el lehet mondani 1 műhold vs 1000, vagy 1 műhold vs 10 000 torony viszonyában. Pontosabban így, hogy nem ismerünk jópár adatot, nem tudjuk biztosra kijelenteni, csak következtethetünk.
-
Tuomas
addikt
OMG, ne add a számba a szavakat, amit nem mondtam ki. Az, hogy te szűk látókörű vagy, és nálad a net használata kimerül az instaribanckodásban, attól még más láthat benne fantáziát. Írva lett jópár példa, hogy mire és hol lehet használni, arról nem tehetek, tehetünk, hogy ez nem jut el a tudatodig, vagy szándékosan ignorálod.
Egy szolgáltatást démonizálni egy társadalmi réteg hülyesége miatt, elég korlátolt gondolkodásmódra vall.
Ennyi erővel hibáztasd, a turisztikai vállalkozásokat, a hajógyártókat, a mobilgyártókat, mindenkit, de magadat is, amiért valaha is elmentél nyaralni.
Mert ugye ugyan úgy, ahogy megmondtátok itt, hogy a nagy szennyezés még nem oltja ki a kisebb szennyezést (mert hogy attól még az ugyan úgy szennyezés), úgy a nagy turistáskodás sem oltja ki a hébe-hóba utazgatást. Úgyhogy erről ennyit.Opsz, a válasz gomb rossz helyre ment, #266-ra volt ez válasz.
-
Tuomas
addikt
válasz
t72killer
#257
üzenetére
Ez egyre inkább megmosolyogtat.
Jól értelmezem, azt állítod, hogy azért fognak odamenni szállodahajók, turisták, ahova eddig soha, mert lesz ott internet?
Ha nem lenne starlink, akkor nem mennének oda, vagy mi az elképzelés, mi a kapcsolat? Én eddig azt hittem, hogy az emberek azért mennek ide-oda, mert dolguk van ott, vagy látni szeretnének valamit, nem pedig azért, mert van ott internet.
Elképzelem a párbeszédet:
-szia drágám, elmentem
-szívem, hova mész?
-leugrom az Antarktiszra netezni a starlinken keresztül, majd jövök, sietek! -
Tuomas
addikt
Ez esetben sorry.
Nem vagyok távközlési szakember, így beismerem, nem tudom pontosan mi a különbség a jel torzulása, és a jel csillapítása között, nálam ez egybeolvad. 
"másodszor a földfelszínen sehol nem lövöldöznek horizontálisan 100 kilométerre jelet a levegőben, mert geometriailag lehetetlen."
Tehát ez lényegében azt jelenti, amit itt többször említettünk, hogy 1 műhold által lefedett területet a földfelszínen csak jóval több földi eszköz telepítésével lehet lefedni. -
Tuomas
addikt
Max kábelen.
A világűr határa jelenleg 100 km-nél kezdődik, ez a Kármán-vonal (egyébként meg 75-100km-es sávban helyezkedik el ez a határ). Ez alapján mondhatjuk, hogy a jelnek a levegőben 100 km-t kell a légkörben utaznia, utána már nem torzul jelentősen.
A földfelszín közelében (horizontálisan) továbbítva a jel viszont 100-km után is a légkörben halad, ami továbbra is torzít, csillapít. Vagy tévedek? -
Tuomas
addikt
Pont tegnap néztem meg Netflixen a "David Attenborough: Egy élet a bolygónkon" c. filmet. Nagyon is érdemes volt, igazából a főbb probléma ami a bolygót veszélyezteti az a biológiai sokszínűség csökkenése, az arányok és az egyensúlyok felbomlása, aminek okozói az alábbiak:
Fosszilis energiahordozók, a kiáramló CO2 és üvegházhatású gázok miatt az óceánok hőmérsékletének emelkedése -> jégtakarók olvadása -> kevesebb napfény verődik vissza -> további melegedés.
Túlnépesedés, és ebből fakadóan az egyre növekvő területigény
Túlzott húsfogyasztás - az állattartás jóval nagyobb helyigényű, mint pl a növénytermesztés, ami miatt egyre kevesebb terület marad a vadonnak, erdőknek, ami ugye egyrészt megköti a CO2-t, másrészt gondoskodik az állatvilág sokszínűségéről, és a víz körforgásáról (erdő párásabb levegője).
Erdők kiírtása, és szabályozott haszonerdők ültetése (pl olajpálma) - lásd előző pont, a mesterséges erdőültetvényekből hiányzik a biodiverzitás.
Túlhalászás, orvvadászat - a tápláléklánc és az élővilág egyensúlyának megbomlása, aminek következtében borul a tápláléklánc, és a növények sokfélesége is csökken.Szóval szerintem nem a műholdakon, távközlésen, űrkutatáson kéne csámcsogni, hanem azon, hogy miért pusztítják az esőerdőket, miért pusztul az élővilág, és miért eregetnek annyi Co2-t a levegőbe, mert ezek sokkal súlyosabb problémák.
És ugye azzal sem kéne jönni, hogy de hát a gyártás területet vesz el. Na igen, de nem azért vágják ki az esőerdőket, hogy oda gyárakat építsenek, hanem azért, hogy mezőgazdasági művelés alá vonják, mert a legjobb talaj itt található, a fát meg tudják hasznosítani. -
#229
Tuomas
addikt
Hieronymus
#227
Tuomas
addikt
válasz
Hieronymus
#227
üzenetére
Viszont, amit nem számolsz bele az az, hogy felszíni adótoronyból, és antennából ha el kívánják érni ugyan azt a lefedettségi területet, jóval több kell belőlük, mint műholdból. A műhold 500 km magasból jóval nagyobb területet fed le, mint egy adótorony 50-100 m magasan, vagy ha mondjuk dombok, hegységek tetejére telepítik, akkor pár 1000 m magasan.
-
#216
Tuomas
addikt
Hieronymus
#215
Tuomas
addikt
válasz
Hieronymus
#215
üzenetére
Az igaz, hogy ha annyi lenne belőle, mint autóból, akkor a számok már rosszabbul festenének, de kétlem, hogy ez megtörténik. Ezért mondom azt, hogy a 0%ban újrahasznosuló műhold rendszer kevésbé szennyez, mint egy 99%ban újrahasznosuló autóállomány, jelenleg. Mert egyik esetben (műhold) a 0% újrahasznosuló (vagy megfordítva 100%-ban nem újrahasznosuló) 40 000 db-ot jelent, a másik esetben (autó) az 1% nem újrahasznosuló pedig 10 milliót. De abban igazad van, hogy a két csoport "tagjainak" száma jelentősen eltér.
Zártam én is. -
#214
Tuomas
addikt
Hieronymus
#213
Tuomas
addikt
válasz
Hieronymus
#213
üzenetére
És ezt kivétel nélkül meg is teszik mindenhol a Földön? Kétlem. Akkumulátorokat mindenhol ártalmatlanítják? Ezt is kétlem.
Nagyobb mértékben szennyez, mint 40 000 db légkörben elégő műhold? Szerintem igen. Így nem jelenthető ki, hogy a legszennyezőbb üzlet lenne.Szerk.: Még mindig nem arról beszélek, hogy egyik legalizálja a másikat, hanem továbbra is azt az állításodat cáfolom meg újra és újra, hogy:
"Öt esztendőnkénti ütemezésben 40 - 50 ezer műhold fellövése, üzemeltetése és a légkörben történő szétégetése a világ legnagyobb környezetszennyezésévé emeli emeli a vállalkozást."
-
#212
Tuomas
addikt
Hieronymus
#211
Tuomas
addikt
válasz
Hieronymus
#211
üzenetére
De nem mindegy, hogy az az 1 tonna itt ég el az orrod előtt 5 km2-en (pl autók károsanyag kibocsátása, előbb lélegzed be, minthogy felhigulna), vagy 50 km (vagy legyen 30 km) magasan, és jóval nagyobb területen terül szét. Az az 1 tonna nem mindegy, hogy 10 km2-n vagy 10 000 km2-en koncentrálódik. Példa: egy pohárba egy pezsgőtabletta jó ízű innivalót csinál. Azonban ha a tablettát egy úszómedence egyik sarkába rakod, te pedig az azzal átellenes sarokból próbálod meginni, nem fogsz belőle érezni semmit. Az igaz, hogy benne lesz a rendszerben a pezsgőtabletta, de sokkal több pisit (értsd: egyéb károsanyag) fogsz benne érezni, mert rajtad kívül még vannak a medencében 50-en, és nem mindenki száll ki, hogy elmenjen a mosdóba.
-
#210
Tuomas
addikt
Hieronymus
#203
Tuomas
addikt
válasz
Hieronymus
#203
üzenetére
Jah és bocs, lejárt már a szerkesztési idő, az arányok kiszámításaával adós vagyok.
Szóval te azt mondod, hogy 40 000 műhold 5 év alatt 0%-ban hasznosítható újra. Rendben. Én meg azt mondom, hogy legyen mondjuk a világ összes gépjárművének száma 1 milliárd db (fogalmam sincs mennyi, lehet több, vagy kevesebb, de szép kerek). Ha ennek jóhiszeműségből csak a minimum 1%-át nem (tehát 99%-át igen, ami nem hangzana rosszul) hasznosítják újra (fejlődő országok ugye) 5 év alatt, akkor az pontosan 10 millió db újra nem hasznosított bádogdoboz, ami 250-szer több, mint a 40 000 műhold.
Mondjuk, hogy 100 millió autó van a világon, ha itt is csak 1%-ot nem hasznosítanak újra, az is 1 millió környezetszennyező roncs lesz.
És ehhez akkor adjuk hozzá azt is, hogy 5 év alatt, amíg megy jobbra-balra, előre-hátra egy autó, addig is mennyit szennyez (üzemanyag, gumik, olaj, stb stb).Most pedig megyek és megnézem a "David Attenborough: Egy élet a bolygónkon" c. filmet.
-
#208
Tuomas
addikt
Hieronymus
#204
Tuomas
addikt
válasz
Hieronymus
#204
üzenetére
A meteoros rész poén akart lenni, kár, hogy azt a részét vágtad le a hsz-emnek, ezzel véletlenül sikerüt máshogy beállítanod.
Úgy értettem, hogy ha nincs életet és vizet adó meteorit, nyilván nem is tudna panaszkodni senki. -
#207
Tuomas
addikt
Hieronymus
#203
Tuomas
addikt
válasz
Hieronymus
#203
üzenetére
De ettől még nem ez lesz a világon a legkörnyezetszennyezőbb vállalkozás, ahogy állítottad.
Logikai hiba szerintem nincs, mert amire az a lehulló műhold leesik és elég, egyrészt nem is biztos, hogy kapsz belőle, mert mire a nagy földi légkörzéssel és az esővel ideér, adigra úgy felhígul, hogy ha kapsz is belőle, akkor is olyan minimális adagot, hogy a napi szinten belélegzett károsanyag mellett azt ki sem lehetne mutatni.
"Hogyan tudok neked segíteni abban, hogy megértsd, ezen fajta környezetszennyezés értelmetlenségét?"
Korábban linkeltem 2 cikket arról, hogy nemrégiben az Amerikában pusztító tűzvész során segítségül bevetették a Starlink rendszert.
Nyilván nem tudni, hogy mennyit segített a tűzoltóknak, és az összes embernek, aki azon dolgozott, hogy megszüntessék és megelőzzék a katasztrófát, de ha valamennyit is segített, az már árnyalja az "értelmetlen" kijelentést.
Ha pl segít abban, hogy hatékonyabban végezzék a munkájukat, a koordinációt, ezzel közveteten életeket mentve, esetleg egy jóval nagyobb katasztrófa megtörténtét, akkor is kijelenthető, hogy értelmetlen? És akkor ezt most képzeld el globálisan, mondjuk egy amazonasi tűzvész, vagy ausztráliai tűzvész megfékezésében, földrengések, szökőár túlélőinek mentésének megszervezésében.
Nem állítom azt, hogy meg fogja váltani a világot, de azért előre kijelenteni azt, hogy értelmetlen, az szerintem egy elkapkodott kijelentés.Amúgy tök rendben van, hogy ennyire odafigyeltek a környezetre, én is ezt teszem, de szerintem nem itt, nem a tudomány és az innováció oldalán kell ezt elkezdeni, hanem ott, ami már bebizonyosodott, hogy ártalmas, mert rengeteg olyan helyen lehetne védeni a környezetet, ami globálisan sokkal nagyobb problémákat okoz, pl szemétégetés, szénerőművek, talaj és vízszennyezés, mértéktelen pazarlás, mértéktelen autóhasználat, stb.
-
Tuomas
addikt
válasz
t72killer
#194
üzenetére
Azért egy kamion kereke már elég közel van az orrodhoz egyrészt, másrészt meg fékezéskor ezek minden fele szállnak, elég ha megnézel egy autóversenyt, amikor már eléggé kopott a fékbetét, milyen kosz-por jön ki a kerékből, és nem egyszerre csak ott lesz a földön, hanem előtte száll minden fele, már csak a légáramlatok miatt is. Aztán átmegy a poros úton egy jármű, az megint felveri. Ezt lehet nevezni szálló por koncentrációnak is.
(#194) a példádban 40 000 Gazsival kellene számolnod. Mármint 40 000 gazsi * 250 kg gumi/5 év
Egyébként a föld légkörében elégő meteorok is károsak ilyen elven, mert ugye többségük nagy mértékben tartalmaz nehézfémeket. Mégse panaszkodott senki, amikor meteorit társaikkal együtt idehozták a vizet, és az élet alkotóelemeit.
-
-
#184
Tuomas
addikt
Hieronymus
#183
Tuomas
addikt
válasz
Hieronymus
#183
üzenetére
Ez az 5 évenkénti csere honnan jött?
Komolyan az 50-85 km magasan elégő elektronikai hulladék, majd nano méretű szennyezésként a tüdődbe, fejedre lebegő részecskék miatt félted az egészségedet, miközben itt a Föld felszínén napi szinten jóval több káros anyagot és mikrorészecskét lélegzel be?
Ha nagyon alapos szeretnél lenni, kiszámolod ezeknek a részecskéknek a higulását a levegő részecskéi között. Egy kis segítség: A légkör tömege 5,2x10^15 tonna, akkor a 2000 tonna, ami elég, ennek hány százaléka? Ha ez megvan, akkor utána össze lehet hasonlítani, mondjuk az autók károsanyag kibocsátásával. -
Tuomas
addikt
válasz
t72killer
#169
üzenetére
Ezt csak az idő fogja megcáfolni, vagy épp igazolni, hogy megérte-e "telef.sni".
Látható, hogy használható társadalmi és környezeti szempontból hasznos dolgokra is, az meg majd kiderül, hogy ezt a jövőben hogy aknázzák ki, és az előnyök felül tudnak-e emelkedni a vele járó negatívumokon. -
Tuomas
addikt
válasz
t72killer
#166
üzenetére
Nem sikerült, még soha nem találkoztam vele, így azt sem tudom, mit jelent, szóval mea culpa
Egyébként pedig nem tudom, hogy miért magadból indulsz ki állandóan, miért nem tudod elfogadni azt, hogy valaki hasznosítani tud ilyet és tényleg a segítségére lehet? Értem én, hogy neked elég a rádió, meg a betárcsázós net, stb. de..
A te érvelési hibád a személyes kétely -
Tuomas
addikt
válasz
t72killer
#163
üzenetére
Egyrészt nem a kérdésre válaszoltál.
Másrészt mellé is beszélsz, mert ezek szerint te azt feltételezed, hogy a tűzoltók azért használták a starlink rendszerét, hogy instaribanckodásra, és a fodrász kipletyizésre használják? "!=leszólok a gyereknek a játszótérre walkie-talkie-n" Ja, mert tök ugyan az a gyerekre rászólni, meg emberek életét és az ökoszisztémát veszélyeztető katasztrófahelyzetet elhárítani.
Ha nem vagy szakmabeli, honnan tudod, hogy milyen koordinációt és hogy bonyolítanak le egy katasztrófahelyzet kellős közepén, és honnan tudod, hogy mennyivel hatékonyabb a munka így?Ha nem tudod, a fenti kérdésekre a választ konkrétan, akkor hogy állíthatod azt, hogy semmi haszna a rendszernek?
A hadsereg hogy jön ide? De ha már idehoztad, azt tudod, hogy mivel szállták meg Irakot? Fejlett technológiával, vagy lóháton, kardokkal, esetleg ágyúval? Mert ugye lóháton, karddal és ágyúval, elöltöltős puskákkal egész Észak-Amerikát meg lehetett hódítani, szóval akkor mi szükség volt a tankokra, miért nem lovagoltak (vagy tevegeltek) be Irakba?
-
Tuomas
addikt
válasz
t72killer
#161
üzenetére
Én itt nem látom mitől lenne életbevágóan fontos ez a rendszer.
Mondjuk az általam írt példa pont egy indok arra, milyen hasznos dolgokra lehet fordítani.Biztos volt más megoldás, de mondd csak, te tudod, hogy számukra ez milyen előnyt jelent?
Én nem vagyok se tűzoltó, se katasztrófavédelmis, így nem tudom összehasonlítani, hogy számukra mi a különbség a rádiós és a műholdas interneten keresztül végzett kommunikáció között, mi az egyik előnye a másikhoz képest, tekintve, hogy nem az én szakterületem, viszont valaki érti amit csinál, aki talán tudja, hogy miért van szüksége erre, milyen előnyökkel jár, és miért nem korábbi technológiát használnak.Ezt én szakértelem nélkül mondjuk nem kérdőjelezném meg, de te gondolom jobban képben vagy, ha már írod a rádiós megoldást, csak akkor légyszi fejtsd ki, hogy miért jobb, ha a rádiós megoldást használják, mik az előnyei a starlink rendszeréhez képest, szakmailag.
Mert ugyebár a példád alapján vödrökkel, és élőlánccal is lehet tüzet oltani, nem kell hozzá fejlődés, mint a tűzoltóautó, meg helikopter, meg repülő, csak lehet, hogy utóbbiak egy kicsit hatékonyabbak, nem igaz?
Nem lehet, hogy azért nem rádiót használtak, hanem starlinket, mert valamely feladatukat hatékonyabban el tudták látni? -
Tuomas
addikt
válasz
t72killer
#158
üzenetére
How Much Do Rockets Pollute? Are They Bad For Our Air?
Ez biztos érdekelni fog téged. Én még nem vettem rá magamat, hogy végignézzem (ezért is nem reagálok a tartalmi részére az írásodnak, mert nem ismerem a pontos tényeket a kibocsátásokról), mert bitang hosszú, de elég jól le van vezetve összehasonlításokkal.
"Társadalmi haszna" - csak nem GDP $-okat hallok csengeni a háttérben? Ki kell ábrándítsalak, minden egyes $ megfordítása környezetterheléssel jár. Ha ennek köszönhetően tesz szert álmai suv-jéhez vezető karrierre a pakisztáni pásztorgyerek, nem is kicsivel."
Most nemrég az Amerikában tomboló tűzeseteknél a katasztrófavédelem már élesben használta a Starlink rendszerét. [link], [link]
Ilyen esetben mi a konklúzió? -
Tuomas
addikt
"Dolgozz meg az információért, ne mástól várd a megoldást."
Lol. Ez mégis hol működik így?
Tudod az érvelés, és az eszmecsere egyik alappillére, hogy az általunk leírt állításokat alátámasztjuk, bizonyítjuk (ha tudjuk). Ha valamit te állítasz, azt neked is kell alátámasztani, nem annak, akinek írod. Ha mégis ezt várod, el kell, hogy szomorítsalak, nem nagyon fognak komolyan venni.
Nem keresem meg az információt, miért tenném, elvégre nem nekem kell az álláspontomat alátámasztani.
Ha valakit feljelentesz (magyarul azt állítod xy-ról, hogy bűnös valamiben) , akkor is neked kell bizonyítani a bűnösséget, nem mondhatod azt sem a bírónak, sem a vádlottnak, hogy dolgozz meg az információért, ne mástól várd a megoldást."A hivatkozásokat nem értem, mi volt a célod vele?"
Az volt a célom, amit az előbb leírtam, nevezetesen az, hogy alátámasszam azt az állításomat, hogy milyen felhasználási területen lehet elképzelni.
Lehet, hogy nem sok, mégis több konkrétumot tartalmaz, mint amiket ide leírtál. -
Tuomas
addikt
Ha koncepció, akkor miért írod azt, hogy csodálkoznál ha átmegy az engedélyeztetésen? Mire alapozva írod ezt, és ne a guglival gyere, ha már valamit állítasz, legalább vedd a fáradtságot, hogy azt alá is támasztod és linkelsz valamit.
Egyébként gyalogosvédelem: még mindig a tesla rendelkezik a legfejlettebb automata irányítási rendszerrel, ami nyilván beleszámít a biztonsági faktorba, még akkor is, ha a teljes önvezető rendszer nem működhet.
Továbbá a cybertruckot nem feltétlen (vagy elsődlegesen) a civil szektorban kell elképzelni, hanem pl rendvédelmi szervek szolgálatában:
[link]
[link]
[link]
[link] -
Tuomas
addikt
Általánosságokat írsz, de semmi konkrétumot.
Azt tudtad-e, hogy a hagyományos Tesla személyautók a legbiztonságosabbak közé tartozik, kiemelkedő töréstesztet produkáltak, ebből adódik, hogy odafigyelnek a biztonságra.
Miért szarnák ezt telibe a cybertruck tervezésekor? -
#67
Tuomas
addikt
Hieronymus
#65
Tuomas
addikt
válasz
Hieronymus
#65
üzenetére
"Ezeket nem lehet elterelni egy fellövési pályáról."
Mármint miket? A műholdakat?
Egyrészt ezek a műholdak a szokásos pályamagasság felett vannak, pl az űrállomás pályálya ennél alacsonyabb.
Másrészt van rajtuk hajtómű, a Starlinkeken pl ion hajtómű, ha valami gáz lenne, el lehet navigálni az útból.
Ezeknek az eszközöknek a helyzete legalább pontosan ismert, szóval tudják, hogy mikor, hol van.
Harmadrészt a kb 12 000 km2-en elterülő, autó méretű eszközt nem könnyű eltalalálni a 3 dimenziós térben mozogva, még szándékosan sem. -
Tuomas
addikt
Ahogy a Rocket Lab sem, meg a Blue Origins sem, és a ULA sem (bár ez utóbbi ha jól tudom nem magánszektor). Rakétát fejleszteni senki nem fog magától elkezdeni, kell az ösztökélés, és ha a NASA azt tűzte ki célul, hogy a hangsúlyt a kereskedelmi űrrepülésre helyezik át, akkor oda tőkét is kell nyomni. Ahogy például a nagyberuházásokat (új gyárak letelepedésekor) itthon az állambácsi megtámogatja.
-
Tuomas
addikt
A számításod jó, de...
Miért csak a földfelszín területének tizedével számolsz? Inkább többel kellene számolni, mert kb 500 km magasan egy nagyobb felületű gömbről beszélünk (és feltételezzük, hogy ezek egymástól egyenlő távolságra oszlanak szét)."Ha hosszútávon kihoznak egy adag műholdat 10 millió $ / 60 műholdból, akkor a teljes hálózat kerül majd 7 milliárd dollárba."
Azért azt számoljuk hozzá, hogy a Starlink műholdak mellett szokott lenni még 1-2 potyautas műhold is, amikért valamelyik megbízó fizet, így a fajlagos kilövési költségegyenleg kisebb, mert nem tisztán csak a saját terméküket lövik fel, hanem valaki "helypénzt" is fizet nekik, hogy az ő termékük is beférjen. Azaz a kilövés ára ugyan fix, de jelentkezik mellette bevétel, ráadásul a saját termékük kilövési díját nem kereskedelmi áron kell számolni.
Továbbá vannak pontosnak tűnő áraink is:
"During a 2015 speech, Musk suggested it could come at a steep price. The CEO floated the idea of a figure somewhere around $100 and $300.
That means, all in all, Starlink could launch for somewhere around the $80 per month mark, plus an extra $100 to $300 for installation costs."Tehát kb 80$ havonta, továbbá egyszeri 100-300$ telepítési költség.
![;]](http://cdn.rios.hu/dl/s/v1.gif)
OMG, ne add a számba a szavakat, amit nem mondtam ki. Az, hogy te szűk látókörű vagy, és nálad a net használata kimerül az instaribanckodásban, attól még más láthat benne fantáziát. Írva lett jópár példa, hogy mire és hol lehet használni, arról nem tehetek, tehetünk, hogy ez nem jut el a tudatodig, vagy szándékosan ignorálod.
Nem vagyok távközlési szakember, így beismerem, nem tudom pontosan mi a különbség a jel torzulása, és a jel csillapítása között, nálam ez egybeolvad. 
Már látom: 
Új hozzászólás Aktív témák
Hirdetés
- AKCIÓ! "ÚJ" Microsoft Surface 5 13,5 notebook - i5 1235U 8GB RAM 256GB SSD Intel Iris Xe IGP 27% áfa
- LG 65C2 - 65" OLED evo - 4K 120Hz 1ms - NVIDIA G-Sync - FreeSync Premium - HDMI 2.1 - PS5 és Xbox!
- BLUESUMMERS NVMe SSD adapter
- IPhone 15 Pro 128GB Szép Állapot! Akku:88% Jótállás: 2026.04.09.-ig
- Csere-Beszámítás! Akciós Gamer PC! R5 5500 / GTX 1070Ti Rog Strix / 32GB D4 / 500GB SSD
Állásajánlatok
Cég: PCMENTOR SZERVIZ KFT.
Város: Budapest
Cég: Promenade Publishing House Kft.
Város: Budapest