2. Fórumok
  3. Infotech
  4. Már használják is Musk műholdas internetjét
Keresés

Hirdetés

Új hozzászólás Aktív témák

  • #23 BBorg tag
    Új Válasz #23
    Új hozzászólás
    Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra
    Privát üzenet küldése

    BBorg

    tag

    "48 cm átmérőjű parabolaantennákkal" .
    Nem parabola. Pl nem látszik vevőfej és azt tartó kar.
    "Fázisvezérelt antennarács"
    https://en.wikipedia.org/wiki/Starlink#User_terminals
    https://en.wikipedia.org/wiki/Phased_array
    https://hu.wikipedia.org/wiki/F%C3%A1zisvez%C3%A9relt_antennar%C3%A1cs

  • #37 BBorg tag
    Új Válasz #37
    Új hozzászólás
    Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra
    Privát üzenet küldése

    BBorg

    tag

    A Starlink Mbps és ping tekintetében csak visszafogott lelkesedésre van okunk. Ha egy műholdon csak 2 terminál lóg (felhasználó+szolgáltató) annak nyilván a legjobb felhasználói élményben lesz része. Ha már van 200 terminál, akkor a sávszélességet lehet 200-zal osztani. Ha a jelnek 10 műholdat kell ugrani akkor azt a pinghez hozzá kell adni.
    Föld felszíne: 510072000km^2; legvadabb Starlink terv szerinti műholdszám: 42000;
    A Föld felszíne adatot korrigálom, mivel valószínű a műholdak pályáit optimalizálni fogják igény szerint. Legyen csak tizede a teljes Föld felszínnek amivel számolok: 51007200 km^2.
    51007200 km^2 / 42000 = 1 214 km^2 jut egy műholdra. Ez kb. Zala megye egyharmada. És a korrekció miatt a becslés nagyon jóindulatú.

    A másik dolog, hogy a műhold-műhold közötti lézerkommunikációra képes első darabokat még csak mostanában lőtték fel (szégyenlem, de nem találtam a forrásomat, úgyhogy ez utóbbi nem biztos). Ezekre vonatkozó késleltetési adatot még nem találtam. Pl.: mi van, ha 18 műholdat kell ugrani a jelnek? Van a fórumon, aki közelebbről ismer (elektronikus-> optikai-> elektronikus-> optikai)x9 rendszereket?

    Ha hosszútávon kihoznak egy adag műholdat 10 millió $ / 60 műholdból, akkor a teljes hálózat kerül majd 7 milliárd dollárba. Itt megint csak nagyon jóindulatúan becsültem, mert a Falcon 9-el kb 50 millióért árulnak egy utat (Cost per launch Reused: US$50 million ) + a műholdak + terminálok gyártási költségét nagyvonalúan figyelmen kívül hagytam. Tegyük fel hogy 10 évig tart egy műhold szolgálati ideje. 60 millió dollárt kellene beszedniük havonta (de inkább 600-at), hogy a dolog kapcsán szóba hozható legyen a fenntarthatóság. Ez mondjuk 600 000 felhasználót jelent, aki hajlandó havi 100 dollárt fizetni 11/5 Mbps - 60/18 Mbps internetért vagy 6 millió felhasználó, aki 10 dollárt fizetne 1/0,5 Mbps - 6/1,8 Mbs internetért. Ez így egész életképesnek tűnik. Csakhogy 10 milliós költséget feltételeztem 60 műholdanként. A cég saját becslését (300*60/10milliárd) alapul véve legalább 23 milliárd dollárba kerülne, nem 7-be. Vagyis minimum 30-50 $/hó 1/0,5 Mbps - 6/1,8 Mbs internetért.
    Gyanítom, hogy nem egyszerű havi díjas lesz és nem vérpistike fog rajta jútyúb videókat feltölteni. Viszont vérpistike first person shooter latency problémájának megoldásában szerepe lehet, ha a szoftverek és internet szolgáltatók is ki tudják szűrni a játékvezérlő jeleket és át tudják terelni Starlink-re, esetleg vérpistikénél a saját starlink terminálra mondjuk 5 kbps terjedelemben. Ez utóbbi megoldásra vérpistike mellett még lehet, hogy én is vevő lennék kb havi 5 $ magasságban, ha működik és ha hatékony.

  • #187 BBorg tag Tuomas #39
    Új Válasz #187
    Új hozzászólás
    Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra
    Privát üzenet küldése

    BBorg

    tag

    válasz Tuomas #39 üzenetére

    "földfelszín területének tizedével", mert a sarkok fölött nem lesznek holdak, viszont a pályáik legészakibb és legdélibb része zsúfoltabb lesz mint az egyenlítői. Próbáltam a legkedvezőbb esetet megsaccolni - lehetőleg túl is lőni - műhold lefedettség szempontjából, ezért azt mondtam, hogy legyen a nagy átlag (műholdak száma/Föld felszíne) tízszerese.

    "Inkább többel kellene számolni, mert kb 500 km magasan egy nagyobb felületű gömbről"
    Mindegy, hogy milyen magasan vannak a holdak, a felszínt kell kiszolgálniuk. A népsűrűség adatokhoz vagy egy terület népességéhez akartam viszonyítani a holdak számát. A népsűrűség adatokat a felszíni terület adatra vonatkoztatva publikálják. Meg az egész számolgatás jól láthatóan csak nagyon nagy vonalakban történt, többnyire megfelelő alapismeretek hiányában, ezért inkább nem akartam apróságokkal bonyolítani.

    Kösz az infót az árakról! Az nekem kimaradt. Majd meglátjuk, hogy mi lesz belőle. Egészében véve bizakodó vagyok a dologgal kapcsolatban, ami lehet, hogy nem jött le. Fenntartom, hogy Magyarországi népsűrűség mellett keveseknek fogja megérni. De világviszonylatban valószínű ezekből a kevesekből is lesz elég, hogy fenntartsák a céget, főleg, ha fix havidíj helyett valami licitálós rendszert vezetnek be (én azt tenném a helyükben).

    További parázásra adhat okot, hogy érzésem szerint unfair adókkal és politikusok szájtépésével kell majd szembenéznie a cégnek, ha egyszer beindul az üzlet. Minden hülye fog találni valami ürügyet, hogy miért jár neki egy rész a Starlink tortájából. Szerencsére nem nagyon fogják tudni betiltani, zavarni, vagy költséghatékonyan lelőni a holdakat (bár még meglephetnek e téren - mondjuk az oroszok például).

    (#38) opr
    Többnyire egyetértünk. Főleg a "várjuk ki a végét"-ben. :)

    (#57) azbest
    Kösz a videót.

  • #222 BBorg tag t72killer #188
    Új Válasz #222
    Új hozzászólás
    Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra
    Privát üzenet küldése

    BBorg

    tag

    válasz t72killer #188 üzenetére

    Persze, hogy nem. Nézd csak meg milyen jó közegészségügyi szolgáltatást, igazságszolgáltatást, közoktatást, közútkarbantartást, közbiztonságot és stadionokat kapsz az adódért és milyen magas színvonalon szabályozzák az ország gazdaságát, hogy a fizetőeszköz megbízhatóan tartsa az értékét! :DD

    A fent repkedőnek azért nem kéne adózni mert nem kap érte semmit cserébe. Nem veszi igénybe az igazságszolgáltatást, államilag fenntartott infrastruktúrát. És azért kéne mert igénybe veszi a fizetőeszközt/bankrendszert. Szóval valamennyi adót szerintem is fizetie kéne. De alapvetően azért gondolom, hogy hülyeség erőltetni mert üres diplomáciai erőfeszítéseken kívül kisebb államoknak nincs valódi eszköze föld körüli pályán keringő rendszer befolyásolására.

  • #245 BBorg tag t72killer #225
    Új Válasz #245
    Új hozzászólás
    Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra
    Privát üzenet küldése

    BBorg

    tag

    válasz t72killer #225 üzenetére

    Épp az a lényeg, hogy a magyar állam ha akarná sem tudná megtagadni a piacot olyan mértékben, mint egy földi kábelekre és adótornyokra támaszkodó szolgáltatás esetében. Azoknál ugye még ideológiát is lehet fűzni rá, hogy cserébe a rendőrség kinyomozza és letartóztatja a vandálokat és kábeltolvajokat és biztosítja a közutakat a cég vagyontárgyai eléréséhez. De orbiton levő Starlink műholdakban nem tud kárt tenni az átlag magyar fémtolvaj és a magyar légvédelem sem tisztítja az űrszemetet a műholdak pályájáról. Magyarország, mint űrnagyhatalom teljesítménye a legutóbbi emlékeim szerint a MASZAT 5x5x10 cm műholdak Electron ride share-ben történő felbocsátásában merült ki. Persze a fizetési rendszeren keresztül borsot törhetne az állam a Starlink orra alá, de manapság már a fizetést is intézni lehetne a műhold rendszeren keresztül, vagy csak egyszerűen egy nagy egyenleget lehetne nyitni a Starlinknél egy olyan országban, ahol lehet, és átcsempészni a vevőegységet egy olyanba ahol nem lehet. Mondjuk a gondolat felmerülésekor, arról ideiglenesen megfeledkeztem, hogy az egész Starlink ügy csak vihar a biliben piaci részesedés szempontjából (ha mindenfajta internetszolgáltatót figyelembe veszünk nem csak a műholdast), így a költségvetésben sem lenne érezhető hatása.

  • #246 BBorg tag Hieronymus #223
    Új Válasz #246
    Új hozzászólás
    Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra
    Privát üzenet küldése

    BBorg

    tag

    válasz Hieronymus #223 üzenetére

    "Nyilván néhány kilométer áthidalására kevesebb teljesítmény szüksége, mint 50-55 ezer kilométerhez."
    Nem olvastam még végig a fórumot, de hogy lett a (feltételezem) műholdak pályája 50-55 EZER kilóméter. A geostacionárius lenne valami 36 ezer. Ezeknél csak 550 km vagyis 550000 méter.
    A besugárzás energiaszükséglet tekintetében is tovább kéne gondolnod a helyzetet. A célunk itt az hogy a föld felszínét minél hatékonyabban ellássuk jellel (sugárzás). Képzelj magad elé egy földgömböt és egy kis led lámpát, pontszerű fényforrást. Ha a fény közel van a földgömb papírjához, akkor a közelében nagyon erős jelet kapsz, de már egy kicsit távolabb jóval gyengébbet. Viszont ha pár centi magasról, egy parabolatükör segítségével világítanád meg, akkor kapnál egy egyenletes fényességű területet. Tehát ha van egy megcélzott jelerősség küszöb, akkor szerintem azt energetikai szempontból is a műholdak tudják hatékonyabban besugározni. A "távolság áthidalása" kiesik az egyenletből, a felhasznált energia nagyobb arányban hasznosul a földfelszínen.

  • #250 BBorg tag bambano #248
    Új Válasz #250
    Új hozzászólás
    Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra
    Privát üzenet küldése

    BBorg

    tag

    válasz bambano #248 üzenetére

    OK, bonyolultabb mint gondoltam. De a műholdak funkcóját ( teljes földfelszínen szélessáv biztosítása) akkor sem lehetne kiváltani adótornyokkal. Pl érdekes mérnöki probléma lenne 6000 méter fenékmélységnél oszlopokat szurkálni az óceánba és a jelet eljuttatni odáig lézerrel a légkörön keresztül.
    8 km magasan a légnyomás már csak 36 %-a a földfelszíninek (https://www.mide.com/air-pressure-at-altitude-calculator), tehát a légkör 63 %-a ez alatt van (feltételezem). Ha ebben oldalirányba sugárzol (most csak tippelek, nem számoltam ki) mondjuk 20 km-re, akkor több energiád vész így el, mintha mondjuk 70°-os szögből műhold küldené a jelet ugyanarra a pontra, de a fejed fölül 550km magasról, mivel a 20km-t a jel végig sűrű légkörben teszi meg, de az ~550 km-ből csak ~9km sűrű levegős szakasz lesz. Az egészből arra következtetek, hogy egységnyi felszíni területre vonatkozóan a magasabb pozícióban működő jeladónak lesz kevesebb a fogyasztása nagy általánosságban. El tudok képzelni kivételes magasságokat, hatótávolságokat vagy jelszinteket, de nagy általánosságban ökölszabályként a műhold jobb ebből a szempontból, mint a földi adótorony.

Új hozzászólás Aktív témák