- Prohardver app (nem hivatalos)
- Motorola Edge 50 Neo - az egyensúly gyengesége
- Milyen okostelefont vegyek?
- A HMD visszalép az USA piacáról
- Xiaomi 13 - felnőni nehéz
- Légies iPhone halvány színei
- Google Pixel 9 Pro XL - hét szűk esztendő
- 8300 mAh, maradhat?
- Sony WF-C710N - átlátok rajta
- Redmi Note 13 Pro 5G - nem százas, kétszázas!
Új hozzászólás Aktív témák
-
#438
dabadab
titán
Hieronymus
#435
dabadab
titán
válasz
Hieronymus
#435
üzenetére
Gondolod a kevlárégetés környezetbarátabb eljárás az alumínium égetésnél?
Igen. A kevlár, mint szerves vegyület, alapvetően CO2-t, vizet meg nitrogénoxidokat produkál (mást nem is nagyon tud, mert C és H-n kívül O meg N van benne). Egyébként a kevlár nem különösebben éghető, 500 fok körüli hő kell ahhoz, hogy meggyulladjon és az égése nem önfenntartó (külső hőforrás nélkül az égő kevlár magától kialszik).
Nem unod még ezt a vaktában vagdalkozást?
-
#437
Tuomas
addikt
Hieronymus
#435
Tuomas
addikt
válasz
Hieronymus
#435
üzenetére
Egyébként ha engem kérdezel, nem maga a műhold test égése a leginkább környezet károsító, hanem a napelemé, már csak abból is kiindulva, hogy méretre nagyobb, mint maga a műhold test.
És ugye a napelem sem alumíniumból van, hanem kristályos szilícium, vagy gallium-arzenid alapú meg egyéb kristályokat, vegyületeket tartalmazó napelemekről beszélünk, amihez már nemigen értek, mert nem vagyok kémikus.
-
#436
Tuomas
addikt
Hieronymus
#435
Tuomas
addikt
válasz
Hieronymus
#435
üzenetére
Én csak mondtam pár példát, miből szoktak műholdakat és különféle űreszközöket készíteni, de itt elvileg te vagy az aki biztosra tudja azt, hogy miből készülnek a starlink műholdjai.
![;]](//cdn.rios.hu/dl/s/v1.gif)
A kevlárt mondjuk pont nem tartom valószínűnek a starlink esetében, azt olyan helyeken alkalmazzák szerintem, ahol a belső tartalmat védeni kell a külső behatások ellen, pl az űrállomás esetében, vagy olyan műholdaknál, ahol nagy pontosságú mérőműszereket kell megvédeni. -
#435
Hieronymus
veterán
Tuomas
#434
-
#434
Tuomas
addikt
Hieronymus
#433
Tuomas
addikt
válasz
Hieronymus
#433
üzenetére
1. Te kérdezted, milyen erózióról beszélünk, én válaszoltam, láthatóan a témában vannak nehézségeid (ahogy a szövegértéssel is).
2. A műholdak anyaga lehet alumínium ötvözet. De lehet mellette (vagy akár helyette) valami féle kompozit, kevlár, és/vagy egyéb modern mesterséges anyagok, egyéb fémötvözetek. A mondat (legalábbisaz egyik), aminek értelmezésével meggyűlt a bajod így hangzik:
"Még azt se tudod biztosra miből vannak ezek a műholdak"
Várok tőled egy pontos, hivatkozással alátámasztott leírást arra vonatkozóan, hogy a Starlink műholdaknak milyen az anyagösszetétele, az is elég, ha azt alátámasztod hány %-a a rögeszméddé vált alumínium.
Ha nem tudsz pontos választ adni erre, az sem probléma, de akkor ne engem vádolj azzal, hogy nem tudom miből van a műhold, mert te sem tudod ugyebár. -
#433
Hieronymus
veterán
Tuomas
#432
-
#432
Tuomas
addikt
Hieronymus
#431
Tuomas
addikt
válasz
Hieronymus
#431
üzenetére
Erre a hozzászólásra csak ennyit írok válaszul: atya világ.
És én itt be is fejeztem a társalgást, mert semmi értelme ennek az egésznek már.
Még azt se tudod biztosra miből vannak ezek a műholdak. -
#431
Hieronymus
veterán
Tuomas
#428
"rok neked néhány példát, hogy értsd miről van szó.
Olyan útbevágásnál, ahol meredek sziklafalak mellett haladsz el autóval, láthatod, hogy jó vastag fémhálóval beburkolják az egész sziklafalat majdnem, amin bizony növényzet is van."Értem. De van két kérdésem.
Mekkora az ilyen sziklafalak mennyisége, a többi területhez képest?
Mennyi részecske mennyiségű alumínium szennyezés kerül ki a műhold égetéshez képest?Azt megértem, hogy tudsz példát mutatni támfal erózióra, de nem tudsz nagyságrendet rendelni viszonyítási alaphoz, az emberi szennyezéshez képest.
Remélem te is érted a kérdés lényegét. A kőomlástól védő, védőhálóknak semmi köze a műholdégetéses szennyezéshez.
-
#429
Reggie0
félisten
Hieronymus
#424
Reggie0
félisten
válasz
Hieronymus
#424
üzenetére
Nem csak a bauxitban van aluminium es bauxit nem csak ott van, ahol nagyon megeri kitermelni.
-
#428
Tuomas
addikt
Hieronymus
#426
Tuomas
addikt
válasz
Hieronymus
#426
üzenetére
Írok neked néhány példát, hogy értsd miről van szó.
Olyan útbevágásnál, ahol meredek sziklafalak mellett haladsz el autóval, láthatod, hogy jó vastag fémhálóval beburkolják az egész sziklafalat majdnem, amin bizony növényzet is van.
Nos ez pont amiatt van, mert a növényzet gyökere, a jég és a csapadék is jókora szikladarabokat törnek le a falból.
Másik példa, biztos láttál már (legalább képen) olyan áradást, ahol nem hogy a talajt vitte magával a víz, hanem az egész erdőt, minden növényzettel együtt. Ez a földcsuszamlás.
Elmondom neked azt is, hogy egy-egy kőzetréteg nem csak úgy bukkanhat a felszínre, ha a felette lévő réteg lepusztul. Úgy is felszínre bukkanhat, hogy mellette pl egy jóval puhább kőzetréteg található, ami könnyebben lepusztul, vagy esetleg a beszivárgó víz alámossa a talajt és lezökken a szomszédos réteg, így felszínre kerülve a mellette lévő, addig mélyebben fekvő kőzetréteg is.
És akkor a jóval nagyobb geológiai folyamatokról (ami igaz ritkább is) még nem is beszéltünk, például a gyűrődés. -
#427
Tuomas
addikt
Hieronymus
#426
Tuomas
addikt
válasz
Hieronymus
#426
üzenetére
A szél és a normál mennyiségű csapadék eróziója ellen véd. A fagy, a gyökérzet, és a folyóvíz (esetleg még beszivargó vizek) eróziója ellen nem véd.
Annyira meg azért nincs mélyen, hogyha felszíni fejtéssel, vagy a talaj felső rétegének eltávolításával bányászható.
Biztos meg tudod mondani pontosan, hogy mennyi az a nagyon kevés hely a földfelszínen, ahol található.
Amúgy csapkodhatod a tenyeredet, az élővilág (igen, az állatok is) ténylegesen hozzájárul az erózióhoz, kár, hogy ezt az egészet (az erózióval együtt) pont olyannak kell megmagyarázni, aki annyira védi a környezetet, hogy 40 0000 db műhold légkörben való elégéséből fakadó alumínium szennyezés káros hatásait boncolgatja hozzászólásokon keresztül.
-
#426
Hieronymus
veterán
Tuomas
#425
-
#425
Tuomas
addikt
Hieronymus
#424
Tuomas
addikt
válasz
Hieronymus
#424
üzenetére
Milyen erózió?
Fagyaprózódás, víz és szél eróziós munkája, és létezik élővilág által előidézett erózió, amit az emberek vagy állatok idéznek elő, pl földben élő állatok (amelyek ugye a felszínre bukkanva forgatják a talajt), vagy épp hegyikecskék, amelyek a sziklákon mászkálva jókora szikladarabokat törhetnek le."Az erózió ott működik, ahol letolták a földfelszíni növényzetet."
Ez pedig tévedés, mert a növényzet gyökere is errodálja a talajt és a kőzeteket.
Amúgy szép próbálkozás.
-
#424
Hieronymus
veterán
Reggie0
#423
A magyarországi bauxit kitermelés a költségessége miatt élt le. Eladhatatlan lett a timföld, mert a nyersanyagkészlet a föld alatt van. Általában a talajvíz alatt lévő rétegekben található meg a bauxit.
Milyen erózióról beszélgetünk?
Az ismereteim szerint egyetlen helyen bányásztak a felszín közelében, de ez esetben sem játszott az erózió. legfeljebb a bányászat befejezése után.
Az erózió ott működik, ahol letolták a földfelszíni növényzetet. Például a mecseki lignit bányában. Miután a barnaszén felhasználását megszüntették, magára hagyták a területet. A bánya alján tó alakult ki, a többi részt még nem tudta visszafoglalni a természet az erózió miatt.
Amúgy szép próbálkozás.
-
#423
Reggie0
félisten
Hieronymus
#421
Reggie0
félisten
válasz
Hieronymus
#421
üzenetére
Nem erted. Az erozio miatt mindig van kiporzas es beoldodas. Pont ezt kene megertened, a fold nem csak egy par centis kodarab felskalazva, amit elkezdesz beporozni a levegobol, akkor az ugymarad orokre es lebegni fog ott az a por. A kornyezet teli van korfolyamatokkal.
-
#422
#54625216
törölt tag
Hieronymus
#421
#54625216
törölt tag
válasz
Hieronymus
#421
üzenetére
Egy 60 éves, korszerűtlen timföldgyár működésekor szerinted nem kerül a levegőbe pár nagyságrenddel több aluminium mint ami egy műhold elégésekor keletlezik 50km magasan? Komolyan?
"Az üzemanyag esetében továbbra sem a miből a kérdés, a hogyan, mennyire környezet szennyező az eljárás."
Vegyük sorra: a metán gyártsása során felhasznált energia megújuló, a nyersanyag CO2 és víz, az égéstermék szintén CO2 és víz.
Pontosan min is parázol akkor?
Van valami konkrét információd a SpaceX által alkalmazott (amúgy még fejlesztés alatt álló) metán gyártási eljárásról, ami aggodalomra adhat okot? -
#421
Hieronymus
veterán
#54625216
#420
válasz
#54625216
#420
üzenetére
Nem érted.
A kőzetekben kötött formában van az alumínium. A timföld gyártáskor ezt sűrítik be. Az eddig elkészített alumínium 90%-a vagy használatban van vagy újrafeldolgozás állapotában van.
A szeméttelepeken kevés van,kivéve a volt keleti blokk országait. Ott nagyobb mértékben került szemétbe az alumínium akkoriban.Az üzemanyag esetében továbbra sem a miből a kérdés, a hogyan, mennyire környezet szennyező az eljárás.
Egy biztos. ha a vízbe áramot és szén-dioxidot vezetsz, abból még nem lesz üzemanyag. -
#420
#54625216
törölt tag
Hieronymus
#419
#54625216
törölt tag
válasz
Hieronymus
#419
üzenetére
" A levegőnek sem kellene a részévé válnia."
A tonnánkénti darabbal több aluminium atomot azért még képes elviselni a természet.
Ha számodra még ez is sok, akkor szerintem inkább a 60-as évek óta nem koreszerűsített timföldgyárak ellen tüntess a műholdak helyett, úgy egyetlen gyár bezárásával évszázadokra előre lerendeznéd az aluminium kérdést, ami műholdakból valaha is a levegőbe juthat."Nem az a kérdés, miből állítják elő. A hogyan, a kérdés. "
Mivel a Mars missziókhoz fejlesztenek, így csakis megújuló energiaforrás használatával történhet a gyártás.
-
#419
Hieronymus
veterán
Reggie0
#417
-
#418
#54625216
törölt tag
Hieronymus
#416
#54625216
törölt tag
válasz
Hieronymus
#416
üzenetére
"Pontosan annyi ülepedik ki a levegőből, amennyit égetnek."
És az terület arányosan mekkora?
"Mint ahogyan arról sem arról sem én tehetek, hogy kpbendeguz fórumtársunk még mindig ott tart, hogy szén-dioxidból fognak üzemanyagot előállítani. Víz is kell hozzá, ráadásul eléggé vízigényes tevékenység."
A metán gyártásakor CO2-t és vizet használnak, elégése során pedig vízpára és CO2 keletkezik, a gyártáshoz szükséges energiát pedig napelemekből nyerik.
Azaz ami CO2-t a rakéták produkálnak, azt előzőleg a légkörből kivonják, ami vizet a metán gyártásakor felhasználnak, az az égés során visszakerül a légkörbe.
Hogy egyébként a Marson honnan szereznek vizet, az legyen a kutatók gondja, a lényeg, hogy az önfenntartó metán gyártás technológiáját a Mars missziók miatt fejlesztik, így nem a folyamat gazdaságossága az elsődleges prioritás. -
#417
Reggie0
félisten
Hieronymus
#416
Reggie0
félisten
válasz
Hieronymus
#416
üzenetére
Egyszeruen, egy dezodor kb. 150 grammos, aminek 15-25% volt az aluminium tartalma. Egy palack 1-2 het alatt elfogyott. Ami nem a borodre tapadt, az egy ideig keringett a szoba levegojeben es reszben be is lelegezted.
Tehat teljesen megalapozott az osszehasonlitas.Csernobilra nem en hivatkoztam(es eddig szoba se hoztam), de az a nagy kulonbseg, hogy a sugarzo izotopok kis mennyisegben is problemat okoznak es termeszetes modon nagyon ritkak, mig ezzel ellentetben az aluminium az egyik leggyakoribb anyag a kornyezetben.
-
#416
Hieronymus
veterán
Reggie0
#414
"Szerintem van akozot kulonbseg, hogy heti 10-20 gramm aluminiumot magadra fujsz, vagy 0.000030 grammot kapsz az egbol. "
Ez megint csak megalapozatlan összehasonlítás. Hogyan lehetne akár 10 gramm alumíniumsót magadra fújni/kenni?
Az égből érkező mennyiséget rosszul számolod. Pontosan annyi ülepedik ki a levegőből, amennyit égetnek. Az oxidációs folyamatok okán, növekszik a tömeg. Ez az anyagmennyiség gyorsan fog megjelenni mindenben. A felszínközeli ivóvízforrásokban. A szabadban termelt növényekben. Az állatokban és az emberben.
A Csernobilre történő hivatkozás még nem a múltról szól.
Németország déli része sokat kapott cézium izotópokból. A mai napig ellenőriztetni kell a kilőtt állatokat. És a mai napig legalább kilőtt állatok egyharmadára a megsemmisítés vár, nem használható fel a húsuk a magas cézium tartalmuk okozta sugárzás miatt.
De ez a rádióaktív szennyezés, el fog tűnni a felezési idő miatt.
Azok a részecske méretű szennyeződések nem fognak eltűnni, a műholdégetésből. Kiülepednek a felszínre, a földből felszívódnak a növényekbe, Bekerülnek az élelmezési folyamatokba. És az élelmezési lánc tetején lévő élőlényekben fog legjobban felhalmozódni. Még akkor is, ha viszonylag hatékony az alumínium kiválasztás.
Azon szennyezésről nem is beszéljünk, amiket képtelen kiválasztani az emberi test.
-
#414
Reggie0
félisten
Hieronymus
#410
Reggie0
félisten
válasz
Hieronymus
#410
üzenetére
"Tudatosan nem kellene szennyezni a környezetünket. "
Akkor nem azt irod le amit gondolsz.Sot en allitom, hogy pont tudatosan kell ezt csinalni es nem esz nelkul.
Az uveghazhatas eseteben a CO2 kibocsajtas pont igy tortent, mint ahogy szerinted kene, hiszen nem tudatosan szennyezet vele az emberiseg, a problema egyaltalan fel sem merult az elozo par evtizedet megelozoen. Mellesleg azt sem art figyelembe venni, hogy milyen anyagrol van szo, mert nem ugyanazokban a korfolyamatokban vesz reszt es igy a labilitasa sem egyezo merteku.
Szerintem van akozot kulonbseg, hogy heti 10-20 gramm aluminiumot magadra fujsz, vagy 0.000030 grammot kapsz az egbol. Ahhoz kepest, hogy az elobbi mennyivel nagyobb mennyiseg megsem okozott tomeges elhalalozast es megbetegedest, szinte statisztikai hibahataron van, nem is volt egyszeru az osszefuggest megtalalni az altalad felsorolt betegsegek es az alu kozott.
Es igen, en ezt a muholdakbol szarmazo toredek mennyiseget siman bevallalom, meg ahhoz sem lehet kozel, mint amennyit az aluminium kanalakrol lenyaltunk gyerek korunkban. Elobb tiltatnam be a tejfolos poharakon hasznalt aluminiumot ami elobb utobb szemetegetobe keveredik. -
#413
Tuomas
addikt
Hieronymus
#412
Tuomas
addikt
válasz
Hieronymus
#412
üzenetére
Ez egyre meredekebb. 2 atomerőmű katasztrófát párhuzamba vonni műholdak légkörben való égésével, nem semmi.
Mi lesz a következő gondolatmeneted, írtsuk ki az emberiséget, mert értelmetlen szennyezők vagyunk?
Használsz pl autót? Én nem igazán, megoldok mindent tömegközlekedéssel, gyalog, vagy kerékpárral. Mégsem támadom be az autót használó közösséget azzal, hogy értelmetlen környezetszennyezők, mert máshogy is el tudnák intézni a dolgaikat, abból kiindulva, hogy ha én is megoldom, akkor más is meg tudja oldani.
Szerintem az ilyen csőlátás legalább annyira káros, mint az "értelmetlen" szennyezések. Ha rajtatok múlik, sose jövünk elő a barlangból. -
#412
Hieronymus
veterán
Tuomas
#411
Lehet. Talán vicces, talán nem. Ez majd néhány ciklus után fog kiderülni.
Tudod, az atomerőművekre kezdetben úgy tekintettek, mint az olcsó és tiszta energiaforrásra, ami kimeríthetetlen mennyiségű energiát képes termelni. Aztán jött Csernobil, ami Eurázsia nagyobb részét lett volna képes élhetetlenné tenni, ha nem vetik be a biorobotokat.
A Fukusimai baleset kapcsán olyan hasadóanyagok kerültek ki a természetbe, amik kizárólag értelmes lények keze munkájával keletkeznek. A felezési idő nagysága miatt a Föld teljes életciklusa alatt kimutatható marad, hogy értelmes lény okozott atombalesetet.
ráadásul minden atomerőművet üzemeltető országban probléma a hulladék elhelyezés. (Legalább is a demokratikusabb országokban.) Senki sem akarja, hogy atomtemetőt építsenek a lakhelye alá.Ha Te viccesnek gondolod a szolgáltatás mellé "járó" környezetszennyezés terhelésre történő figyelem felhívást, az nem engem minősít.
Mint ahogyan arról sem arról sem én tehetek, hogy kpbendeguz fórumtársunk még mindig ott tart, hogy szén-dioxidból fognak üzemanyagot előállítani. Víz is kell hozzá, ráadásul eléggé vízigényes tevékenység. A Marson még értelmezhetetlen a környezetszennyezés, de a vízkészletek behatároltak. Ez viszont nem a mi problémánk, a kolonizálóké lesz.
Tudod mit?
Azt kívánom, hogy ne legyen igazam. Mi itt Európában, ebből csak a környezetterhelési problémákat fogjuk megkapni. -
#411
Tuomas
addikt
Hieronymus
#410
Tuomas
addikt
válasz
Hieronymus
#410
üzenetére
"én az értelmetlen környezetszennyezés ellen szólok."
Ezt te döntöd el, hogy mi értelmetlen a világon és mi nem?
Ez nagyon vicces, ne haragudj. -
#410
Hieronymus
veterán
Reggie0
#409
"Ha te tenyleg azt gondolod, hogy lehet nem szennyezni, az kb. a civilizalatlan letezessel egyenerteku"
Egy másik fórumtárssal téveszthetsz össze mert én az értelmetlen környezetszennyezés ellen szólok.
"A vulkanok, stb. szennyezese meg azert szempont, hogy tudjuk mihez hasonlitani az emberi beavatkozas merteket es kovetkeztetni tudjunk arra, hogy az okozott tobbletszennyezes mennyire teritheti el a termeszetes korfolyamatokat."
Remélem azt megérted, hogy a globális felmelegedéssel összefüggésben az üvegház hatás, az ózonlyuk keletkezések, ... egyértelmű kapcsolat van.
A szennyezéseink egy jelentős része olyan szennyezés, amit a természet nem produkál önállóan.
Remélem azt tudod, hogy az élővilág és kifejezetten az ember alumínium terhelhetősége nagyon korlátozott. Izzadásgátló készítményekben évtizedeken keresztül használták. A viták még nem záródtak le, de.
Számos betegséggel hozzák összefüggésbe, többek között a Parkinson-kór és az Alzheimer-kór kialakulásával. Nagy mennyiségben veseelégtelenséget és a csontozat károsodását eredményezheti, illetve lassítja az agysejtek termelődését. Bizonyos munkakörök - például hegesztés - során a tüdőbe is rendszeresen kerül alumínium por formájában, amely asztma kialakulásához vezethet.Vajon mennyi alumínium van a műholdakban?
Mivel könnyű anyag és ötvözetben erős, elég költői a kérdésem.
Vajon mennyi mikró méretű alumíniumoxid port fog generálni a műholdégetés?
Ha a mellékhatásokat tartós tesztben tudják igazolni akkor bevállalod ezt a fajta környezetszennyezést?
Magadnak a gyerekeidnek és szeretteidnek?
És van köze ehhez annak, hogy a vulkánok mennyit szennyeznek?Gondold végig. Érdemes bevállalni ezeket a kockázatokat?
Ha! A mobilszolgáltatók évente úgy cserélnék le a hálózatuk ötödét, hogy a tornyokat a berendezésekkel ledarálnák majd magas hőmérsékleten égetnék és a végén repülőgépekkel szétszórnák a levegőbe.
Mennyi ember lenne a Földön, aki védené az eljárást?
Te személyesen helyeselnéd? Nem hiszem. De ezt neked kell tudnod. -
#409
Reggie0
félisten
Hieronymus
#401
Reggie0
félisten
válasz
Hieronymus
#401
üzenetére
Nem tudod nem szennyezni a kornyezeted, a kerdes csak a mertek es az egyensulyok megtartasa korul forog. Ha te tenyleg azt gondolod, hogy lehet nem szennyezni, az kb. a civilizalatlan letezessel egyenerteku, mehetunk ruha nelkul az erdobe kezzel vadaszni es szigoruan epp oda szarni ahol allunk.
A vulkanok, stb. szennyezese meg azert szempont, hogy tudjuk mihez hasonlitani az emberi beavatkozas merteket es kovetkeztetni tudjunk arra, hogy az okozott tobbletszennyezes mennyire teritheti el a termeszetes korfolyamatokat.
-
#408
#54625216
törölt tag
Hieronymus
#406
#54625216
törölt tag
válasz
Hieronymus
#406
üzenetére
"Ez továbbra sem igaz."
Leírtuk az arányokat, ezeket semmilyen konkrét adattal nem cáfoltad, csak rávágtad, hogy nem mert nem.
"Gyakorlatilag az üzemanyag előállítása sem túl környezetbarát eljárás."
Az üzemanyagot napenergiával állítják elő. Nem azért, mert itt a Földön ne lenne hatékonyabb energiaforrás, hanem mert a Marson nem lesz, és az üzemanyag gyártás technológiát a Mars missziókhoz fejlesztik.
-
#407
pilóta
nagyúr
Hieronymus
#405
válasz
Hieronymus
#405
üzenetére
Oké, akkor hagyjuk, nem ment át a lényeg. Arra próbáltam utalni, hogy életünk gykorlatilag bármely kicsiny részét veszed, több nagyságrenddel többet szennyez, mint a starlink műholdak. Szennyezés/érték arányban pedig durván jobb bármilyen más netszolgáltatásnál, szóval ha környzetet akarsz védeni, akkor neked kellene a legnagyobb támogatójának lenned, ehelyett szőrszálhasogatsz.
Teszek még egy próbát: kb. olyan, mintha az ExxonValdez kapitányát azért szidnád, mert bedobta a papírzsepijét a tengerbe. Persze, ne dobja, de könyörgöm, csinált azért mást is, ami helyett inkább papírzsepit dobált volna tucatszám... -
#406
Hieronymus
veterán
#54625216
#403
-
#405
Hieronymus
veterán
pilóta
#402
"Ebben igazad van, bár ha csak magyarországon minden mobiltelefon tulajdonos csak 10 perccel később cserélné le a telefonját (érted, tehát nem átlag két évente, hanem két év+10 percenként), akkor ennek a szennyezésnek ezerszeresét megspórolhatnánk."
???
Erre van valami megalapozottnak tekinthető számolás, kimutatás, .... Vagy saját kútfőből sikerült ezt kitalálnod?Önmagában a telefon csere nem jelent semmit. Ha a telefon használatban marad, mert valaki megvásárolja és tovább használja, akkor nincs gond. Ha az új telefon eladója vásárolja meg a régi készüléket, az sokkal esetlegesebb. A legrosszabb a fiók mélyén ragadt vagy a szemétbe dobott készülék. Kiesik az újrafeldolgozás folyamatából.
Nyilván nem azon múlik, hogy 10 perccel korábban vagy későbben cserélik a készüléket az aktuális tulajdonosaik."Vagy ha rendesen megcsinálnák a zöldhullámot a váci úton, és ritkábban kellene fékezni, akkor is többszörös nehézfémszennyezéssel kevesebb lenne, mint amit ezek a műholdak termelnek."
Milyen nehézfémeket használnak a járművek fékberendezéseiben?
A féktárcsák egyszerű acélból készülnek. A fékbetétek több módon készülhetnek. Lehet benne acél, gyanta, grafit, kerámia,... De nehézfémek és azbeszt nem lehet bennük.Az ilyen alaptalan kijelentésnek mi értelme van?
Kettő módon értelmezhető.
Vagy szándékos csúsztatás, hátha beveszi a beszélgető partner. Vagy AS szabványú érvelés. (Ahogyan Sikerül. olyan jól hangzik, hogy igaz is lehetne.)"Sőt, ha mondjuk a világon minden ezredik internethasználó nem köttetné be a kábelt, hanem műholdas netre fizetne elő, akkor milliószorosát. Szóval a környezetvédelem jegyében le a kábeles nettel, mindenki át a műholdasra és megmenekül a bolygó..."
Bocsánat, de ez értelmetlen zagyvaság. Miitől menekülne meg?
Az értelmetlen környezetszennyezéstől bizonyosan nem. -
Tuomas
addikt
-
#54625216
törölt tag
Ezt a nagyságrend problémát többször lefutottuk ebben a topikban és mindig ugyanoda lyukadunk ki, hogy neki nincs szüksége műholdas netre, ergo másnak se, így az egész projekt felesleges környezetszennyezés.
Hiába magyarázzuk, hogy a szennyezés mértéke elhanyagolható, míg a társadalmi haszna jelentős, mindig előjönnek "az elenyésző is több mint a semmi" demagógiával.
-
#402
pilóta
nagyúr
Hieronymus
#401
válasz
Hieronymus
#401
üzenetére
Ebben igazad van, bár ha csak magyarországon minden mobiltelefon tulajdonos csak 10 perccel később cserélné le a telefonját (érted, tehát nem átlag két évente, hanem két év+10 percenként), akkor ennek a szennyezésnek ezerszeresét megspórolhatnánk.
Vagy ha rendesen megcsinálnák a zöldhullámot a váci úton, és ritkábban kellene fékezni, akkor is többszörös nehézfémszennyezéssel kevesebb lenne, mint amit ezek a műholdak termelnek.
Sőt, ha mondjuk a világon minden ezredik internethasználó nem köttetné be a kábelt, hanem műholdas netre fizetne elő, akkor milliószorosát. Szóval a környezetvédelem jegyében le a kábeles nettel, mindenki át a műholdasra és megmenekül a bolygó... -
#401
Hieronymus
veterán
Reggie0
#400
Tudatosan nem kellene szennyezni a környezetünket. Egyáltalán nem tudatosan, végiggondolva a dolgokat.
Mea culpa, új jelentést fog kapni, a szándékos önpusztítás felismerése után.
Ezzel a mentalitással is lehet élni, csak nem sokáig.Az meg nem érv, hogy a vulkánok többet szennyeznek. A vulkánok szennyezése ellen nem tudunk mit tenni. Az átlagosan évi 1.700.000 kg szennyezés ellen tudunk tenni azzal, hogy megelőzzük a szennyezés lehetőségét.
-
#400
Reggie0
félisten
Hieronymus
#399
Reggie0
félisten
válasz
Hieronymus
#399
üzenetére
A muanyagokkal ellentetben a femoxidok reszt vesznek termeszetes reakciokban, tehat nem akkumulalodnak ugy.
Ha feltetelezzuk, hogy egyenletesen eloszlik a legkorben, akkor az a 8000 muhold negyzetmeterenkent 1.6 miligram muhold anyag oxidjat jelenti, evente. De a fold jelentos resze(70%) ocean, oda igy nyilvan oda ulepszik le szinten jelentos resze. Mekkora problema ez az oceanoknak? A csendes- es eszak atlanti oceannak csak az aluminium tartalma 34 millio tonna, also hatarertekkel alabecsulve, a muholdake meg evi 1600 tonna es nem mind fem. Ez a ket ocean csak az oceanok 60%-a. Nyilvan egy iranyitott becsapodasnal nem lakott terulet fole kuldik.
Lakott teruleten mennyi az az evi 1.6mg/m2. Aluminiumtartalombol 5mg/m3 az egeszsegugyi hatarertek 8 oras atlagra, olombol 0.021/m3 es hat a legkor sem 1m vastag, a muhold nagyon kis resze olom/nehezfem, szoval nagysagrendekkel kisebb valtozast okoz. A fem oxidok nagy suruseguk es magas forraspontjuk(es olvadaspontjuk) miatt nem eppen azok az anyagok, amik szeretnek a levegoben maradni.
Ezt hasonlitsd ossze akar a vulkanok altalt kibocsajtott femoxidokkal. Ember altal foglalt teruleten en inkabb jobban aggodnek az evi 0.5 millio tonna fekbetettol amit elhasznalunk.A starlink okozta hatas kb. lepkefing a tornadoban.
-
#399
Hieronymus
veterán
Reggie0
#397
OK. Minden fellőtt hold legalább 200kg visszatérő tömeggel rendelkezik.
Az oxidációs folyamatok miatt, ez a tömeg valamennyit növekedni fog." A foldfelszinre csak a nagyobb darabokbol jut el valami kis toredeknyi darabok, de a jelentos reszuk nem eri el a felszint."
Egyszerűsítsünk, tételezzük fel, hogy olyan pályán "égnek" ezek holdak, hogy egy gramm sem éri el a földet kisebb vagy nagyobb darabokban.
Ez azt jelenti. hogy az a nagyjából 200kg anyagtömeg, részecske méretű szennyeződésként fog lassan kiülepedni a levegőből. Egy teljesen bizonyos, nem fog nyomtalanul el ez a tömeg az enyészetben.
Te is, én is és mindenki más is szépen lassan le fogja tüdőzni. Sőt a gyerekeid is, ha vannak vagy lesznek.Ugyan azt játsszuk el, mint a műanyagokkal. Attól, hogy nem látszik, még van. Már az esőben is kimutatható a műanyagszennyezés.
Ha másként látod, nyugodtan szólj, elolvasom az érveidet. Szóval mi is lesz az évi átlagosan 8000 x 200kg tömegű hulladék sorsa, ami nem ér földet egyben?
-
#397
Reggie0
félisten
Hieronymus
#223
Reggie0
félisten
válasz
Hieronymus
#223
üzenetére
Az oxidok ujra nem egnek el(amennyiben nem tovabboxidalhato, mint pl a mangannak van monoxidja, dioxidja es heptoxidja is, nehezfemekbol mondjuk a kobaltnak is van 3) de elparolognak es a levegobe bekerulnek. A foldfelszinre csak a nagyobb darabokbol jut el valami kis toredeknyi darabok, de a jelentos reszuk nem eri el a felszint.
Es de, feljogosit, hogy toredeknyit hozzategyunk, mert az ugyse szamit.
-
#54625216
törölt tag
válasz
Jim Tonic
#385
üzenetére
"a SpaceX-et a NASA húzta ki a csődből"
Ez így igaz, de mégis a SpaceX vitte fel a NASA űrhajósait az ISS-re és nem a Boeing, pedig a Boeing dupla annyi pénzt kapott rá.
Az a vicces ezekben a "Musk egy csaló" szövegekben, hogy a csalóknak nem szokásuk valódi eredményeket produkálni, márpedig mind a SpaceX, mind a Tesla folyamatosan hozza az eredményeket. -
#395
Hieronymus
veterán
bambano
#394
Sorry, rosszul fogalmaztam.
Szóval párhuzamos nyomon futnak, sőt a teljes autó is párhuzamosan halad a kerekkel.
Feltéve, hogy nem kanyarodik a jármű. Tudod, akkor adódik némi szögeltérés ilyenkor az első és hátsó kerekek között.
Gondolom azért a jényeg átment az előző hozzászólásomban is.
-
#394
bambano
titán
Hieronymus
#391
bambano
titán
válasz
Hieronymus
#391
üzenetére
[link] eszerint az opel típusok nagyjából felének nem azonos az első és a hátsó nyomtávja. mivel ez a gyári műszaki katalógus, ezért feltételezhetjük, hogy a nem azonos nyomtáv nem karambol során alakult ki.
tehát nem gördülnek az első és a hátsó kerekek azonos nyomon még egyenesben sem, kanyarban meg pláne.
-
dabadab
titán
Manapság némelyik autónál egy ajtósérülés gyártói javítása már lehet gazdasági totálkár a biztosító számára. Leginkább új, drága autóknál.
Attól azért messze van a dolog, egy ajtócsere megvan márkaszervíz áraknál is néhány százezerből, az azért nem éri el egy új, drága autó értékét
Meg persze a vezérléstől is függ, hogy egy döglött cella magával viszi-e az egészet vagy csak pár cellát kell leválasztania, mert hibás van a blokkban.
Az utóbbi a helyzet.
Egyébként a Teslánál az akkupak része az utascella szerkezetének, abszolút teherhordó elem, a most bejelentett változásokkal meg főleg az lesz (a cellákat nem szervezik külön blokkokba, hanem az egész együtt lesz a pakkban, kisebb helyen és határozottan teherviselő elemként).
-
#392
azbest
félisten
Hieronymus
#391
azbest
félisten
válasz
Hieronymus
#391
üzenetére
Az öntőprés kifejezést nem én találtam ki, így hallottam és úgy látom sokszor használják. A tesla kapcsán is így hangzott a beszámolókban, például [link]
Angolul valóban öntő gépnek mondja [link] Bár az is elhangzik, hogy "high pressure die cast", talán a magas nyomású öntésből jött ez magyarra fordítva. Úgy látom talán a "présöntő" lehet a jobb magyar neve.A gazdasági totálkár alatt sajnos nem a szerkezeti sérülésre gondoltam. Manapság némelyik autónál egy ajtósérülés gyártói javítása már lehet gazdasági totálkár a biztosító számára. Leginkább új, drága autóknál. Bár ezt csak unaloműzésként nézett autó újraépítős videók alapján gondolom
Konkrétan a tesla padlólemezként gyártott akkupakjánál, ha a kialakítás lehetővé teszi, hogy levágják róla az autóhoz való tartóelemeket, akkor még akár új életet is kaphat mindenestől egy akku modulként. Meg persze a vezérléstől is függ, hogy egy döglött cella magával viszi-e az egészet vagy csak pár cellát kell leválasztania, mert hibás van a blokkban.
Jelenleg több kisebb blokkból áll egy teljes akkupakk. Ott sem szokás lebontani cellára, hanem hibás blokkot tudhatnak cserélni viszonylag egyszerűen. Cserében több helyet foglal és nem teherhordó elem.
Szóval valamit valamiért. Remélem ahogy felfut az akkugyártás, úgy az újrahasznosítás is megfelelően történik, mert amúgy jellemzően nagy pénz is van benne. Csak magas a technológia igénye is a megfelelő feldolgozásnak.
-
#391
Hieronymus
veterán
azbest
#390
"Viszont a tesla afelé tart, hogy kvázi egy néhány darabból egyben legyártja egy nagy ipari öntőprés gép és ezért nincs értelme annak, hogy alkatrészt cserélnek. Mivel egyben van."
Vagy öntik vagy préselik. A kettő nem történik egyszerre.
A bonyolult kialakítású fémlemezek egy műveletben történő legyártása nem öncélú tevékenység.
Mivel egyszerre több irányból és eltérő erőkkel préselik a lemezt alkatrésszé, kevesebb a hibás alkatrész. Nem kell gépbeállítási selejt lánccal számolni. Növekszik a termelékenység és ellenállóbb lesz a préselt idom. Jobban védi az utasokat.Normáliséknál már 30 - 50 évvel ezelőtt is totálkáros volt egy autó, ha a teljes alváz vetemedett. Az első és hátsó kerekeknek teljesen azonos nyomon kell gördülniük, a maximális iránytartás érdekében.
Az akkumulátortömbök is külön történetek érdemelnek. A mai autók megerősítése hibridfémből készült elemekkel történik. Ezeket ragasztják a karosszéria elemekhez. Ez a megoldás javíthatatlan viszont legbiztonságosabb megoldás.
Az akkumulátorok köré olyan erős védőpajzsot kell építeni ami ütközés esetén megvédi az akkumulátor tömböt. Nem robbanhat fel, mert bombaként viselkedne. Ha mégis robbanna, akkor pajzsként kell védenie a környezetét a borításnak.A javíthatóság elég érdekes probléma kör. Egy hajszárító esetében legalább az elvárható, hogy kábelt lehessen cserélni benne. Egy processzor esetében a javítható változat nagyon drága lenne, de legalább lassú is.
Egy e-autó esetében az akkumulátor javíthatósága közveszélyt jelentene. -
azbest
félisten
Egyébként pont a múltkori autós fejlesztéseik kapcsán gondolkodtam, hogy egyre inkább előtérbe kell kerüljön a valódi újrahasznosítás. Mármint, hogy jelenleg az ezer darabból állló autóknál sem valami fényes ez. De ott van, hogy kibányásznak alkatrészeket a roncsokból más autók javításához. Viszont a tesla afelé tart, hogy kvázi egy néhány darabból egyben legyártja egy nagy ipari öntőprés gép és ezért nincs értelme annak, hogy alkatrészt cserélnek. Mivel egyben van. És az akku is sokkal integráltabb lesz. Szóval ha egy autó sérül, akkor az is kb mehet az újrahasznosítóba és helyette egy másikat kap a tulaj, ha így halad. Mint a telefonoknál.
Ami nem feltétlen rossz. Ha elég olcsó és gazdaságossá válik az anyagok kinyerése. A kinyerés pedig szintén viszonylag tisztán megoldható, akkor lehet jobb. Csak sok energia kell hozzá. Öszeérnek a szálak, jobb energiatermelés kell, ami a megújulókkal és akkukkak meg is történhet, mert a tárolás a gyengéje a mai megoldásoknak úgy általában is.
Mielőtt még valaki rögtön átkozná a teslát azért, mert nem lehet ezer darabra szedni és javítani majd, a jelenlegi járműveknél hiába a javíthatóság, ha gazdasági totálkár bármilyen komolyabb hiba. A kókányolás és tákolgatás csak ott megy, ahol sokéves roncsokat használnak.. -
Tuomas
addikt
válasz
Jim Tonic
#387
üzenetére
Átolvasgattam (csak átfutottam), igazából nem vagyok neurológus, hogy pontosan értsem miről van szó és megcáfoljam. Viszont azt olvastam az általad linkelt dolgok között, hogy ez nem újdonság. Igazából ez tökre így van, ez szóba került az eszköz demózásakor, viszont ez az eszköz a mérete miatt lesz újdonság, mert ha minden igaz, ilyen eszköz ekkora méretben nem elérhető.
A nasa megmenti a spacex-et alatt erre gondoltál? [link] -
Musk nem az, aki bármit ki szokott számolni, ellenben bitang jó marketingből.
A Tesla java része jelenleg is egy marketing-buborék, a SpaceX-et a NASA húzta ki a csődből, a többi vállalkozása meg még ennél is kérdőjelesebb. A Neuralink az, ahol a szakértők szerint is kezd kibújni a szög a zsákból, és már látszik a hatalmas blöff.
Hogy mit hoz a jövő 15 év múlva, az simán spekuláció.
A marketing, amiről beszélek, az az, amit benyalt a lelkes fórumtagok java része. -
válasz
Jim Tonic
#383
üzenetére
Hát persze. Nyilván kiszámolták, hogy a kőgazdagok a hegyekben és az óceánokon havi 100$-os áron majd eltartja a Starlinket. Jó kis üzleti terv lenne. Ja nem is.
Főleg, ha elindul az Amazon meg a többi versenytárs, lesz az 20 dollár is, felköthetik a gatyát a kábeles szolgáltatók is a lakótelepeken kívül. Szvsz 10-15 éven belül teljesen más lesz az internetszolgáltatás képe a bolygón, mint amit megszoktunk... -
Mert Te ezt elhiszed. Ez az internet jó lesz a kőgazdagoknak a hegyekben és az óceánokon. Azaz a lakosság < 1%-ának fog szolgáltatást nyújtani több 10 ezer műhold. Pont ettől igazán környezetszennyező. Az elmaradott területeken ez az égadta világon semmit sem fog segíteni. A többi bullshit marketing, amit sokan benyalnak.
-
-
válasz
t72killer
#380
üzenetére
Nem. Az tárgyaltuk túl, hogy nem delfineknek lesz, hanem élnek a bolygón tömegével olyan emberek, akiknek nem jut nagysebességű net (még a fejlett nyugaton sem, nemhogy máshol), akiknek ez pont jó lesz.
De amúgy tök meddő ez a vita, hiszen ezeknek az embereknek meg lehetne oldani földi infrastruktúrával is, de látni való, hogy nem oldották meg. Miért? Mert nem éri meg, drága lenne, és környezetszennyező is. Okos emberek kiszámolták, hogy Nevada-felsőt nem éri meg nekik sem kábeles, sem mobiltornyos megoldással kiszolgálni, Musk meg kiszámolta, hogy műholdassal meg de. Ennyi...
-
#378
t72killer
titán
Juhaszatti
#377
válasz
Juhaszatti
#377
üzenetére
Honnan tudjuk, hogy 10 év múlva mit fog tudni a felszíni tech?
-
#377
Juhaszatti
addikt
bambano
#374
Juhaszatti
addikt
"Vagyis egy garnitúra műhód nagyjából 115 millió literből van fent, utána 5 évenként ismét."
Honnan tudjuk egyébként, hogy az 5 év múlva felküldött műholdak is pontosan ugyanolyan tulajdonságokkal bírnak majd mint a mostaniak, ugyanaddig bírják majd és semmivel sem tovább, és ebben a későbbi garnitúráknál (10-15 stb év múlva) sem lesz semmi előrelépés?
-
#54625216
törölt tag
A 42 ezer műholdat Starshippel fogják felvinni 700-asával, most csak a tesztüzemhez szükséges mennyiséget viszik fel nem Falcon heavy-vel, hanem Falcon 9-el, ami tömegre a harmada a Falcon heavy-nek.
A Starship 100%-ban újrahasználható lesz és párszor már le lett írva, hogy metán hajtja, amit a légkörből kinyert CO2-ből gyártanak, így az ökológiai lábnyoma elenyésző az olajzabáló teherautókhoz, darukhoz, földmunkagépekhez, hajókhoz és helikopterekhez képest, amit a földi hálózat kiépítéséhez használnának."vagyis piszlicsáré 300 ezer toronyhoz (nem kell ennyi)"
Ha nem ennyi kell, akkor mennyi?
"a tornyot nem újrahasznosítani kell, hanem hasznosítani. galvanizált acélból vagy alumíniumból kell megcsinálni és akkor nem megy tönkre."
Előbb-utóbb minden tönkre megy, a kérdés az, hogy mennyi idő alatt. De ha a tornyok az örökkévalóságig is kitartanak, az azokon elhelyezett elektronika nem fog, azt mindenképpen cserélni kell, a jelenlegi fejlődési ütemet figyelembe véve ha nem is 5, de legalább 10 évente (de ha tudsz konkrét számokat, ne fogd vissza magad). Az elavult eszközök meg már most is veszélyes elektronikai hulladékként végzik egy harmadik világbeli országban.
Tehát mihez kezdenének évente átlag 30000 tonna veszélyes hulladékkal, amit még 100%-os újrahasznosítás mellett is minimum szállítani és tárolni kell és az újrahasznosítás is energiabefektetéssel jár?Komolyan nem értem, hogy minek kellett egyáltalán belemenni az összehasonlítgatásba.
És mielőtt még belekezdenél, nem, nem én kezdtem példálózni a földi szolgáltatással, én végig amellett próbáltam érvelni, hogy a nagyságrendeket figyelembe véve eleve nettó hülyeség a műholdakat a földi szolgáltatáshoz mérni. Továbbá mielőtt még idézgetnél a hozzászólásokból légyszi próbáljuk már elkerülni a primitív poénokat, hogy - ignorálva az azt megelőző pár száz postot - kontextusából kiragadott mondatokat másolsz be, mintha én hoztam volna fel a témát. Azért szólok előre, mert más topicokban előszeretettel próbálkozol ilyesmivel.
De visszatérve a "minek vitázunk ezen" témára: eleve 100%-ban elméleti kérdésről van szó, mivel egy globális lefedettségű földi hálózatot soha az életben nem fognak kiépíteni, még tökéletes környezetvédelmi paraméterek esetén sem.
Miért?
Segítek: mert a műhold technológia a távoli, ritkán lakott területeken nagyságrendekkel gazdaságosabb. -
bambano
titán
no megtaláltam. a falcon 9 v1.0 nagyjából 163 ezer liter rp-1-es üzemanyagot használ el (továbbfinomított kerozin). Vagyis egy garnitúra műhód nagyjából 115 millió literből van fent, utána 5 évenként ismét.
ja, ehhez még kell 193 millió liter folyékony oxigén is...
ez 300 ezer toronnyal számolva tornyonként 380 liter gázolaj. tornyonként minimum 1000 kilométernyi útra elég. -
Tuomas
addikt
Nem heavyvel viszik fel, hanem sima falcon 9-essel jelenleg, aminek az indulótömege 549 054 kg. Ebből az első fokozat és a műholdakat védő burkolat visszajön, a 2. fokozat a veszteség.
Ezekre nem találtam infót, hogy mekkora tömegűek, de a műholdak tömege ebből kb 15-20 000 kg.
Aztán pár éven belül jön a Starship, amivel egyszerre több száz műholdat fognak felrakni, és ott a teljes űrhajó újrahasznosítható lesz. -
bambano
titán
válasz
#54625216
#369
üzenetére
egy falcon heavy tömege 1420 ezer tonna. 60-asával számolva 42 ezer műhód 700 felszállásal vihető fel, utána 5 évenként ugyanennyi.
az azt jelenti, hogy 42 ezer műhódért kishíján 1 millió tonnát kell felküldeni. tippem szerint annak a zöme üzemanyag. vagyis piszlicsáré 300 ezer toronyhoz (nem kell ennyi) ennek csak a háromnegyede kell.
ha nem falcon heavy-val viszik fel és/vagy nem 60-asával, akkor számold át saját kezűleg.a tornyot nem újrahasznosítani kell, hanem hasznosítani. galvanizált acélból vagy alumíniumból kell megcsinálni és akkor nem megy tönkre.
-
#54625216
törölt tag
"egy 15 szekciós 45 méteres torony 2604 kiló"
Tehát ha 42000 darab adótorony elég lenne a műholdak kiváltásához, akkor tízszer akkora tömegű alumíniumot kellene elhasználni hozzá, miközben az aluminium az egyik legkörnyezetszennyezőbben bányászható alapanyag. (Vörösiszap katasztrófára emlékszik még valaki?)
És még mindig ott van a szállítás, telepítés, tereprendezés környezeti lábnyoma.
De ugye minimum 200-300 ezer torony kellene, azaz 780 ezer tonna (!) fémet kellene csak a tornyok miatt kibányászni, megmunkálni, leszállítani és telepíteni.
A tornyok nagy része pedig nem újrahasznosítható, mert többe kerülne a bontás és a szállítás, mint amennyit a kinyerhető nyersanyag ér. -
#54625216
törölt tag
válasz
t72killer
#361
üzenetére
"attól függ, mekkora és milyen messze van a legközelebbi fémmegmunkáló üzemtől"
Hány darab toronyra lenne szükség világviszonylatban, ezek átlagban milyen messze lennének a fémmegmunkáló üzemektől és a fémmegmunkáló üzemekbe mekkora környezetszennyezéssel lehene leszállítani az alapanyagot?
"Érdekességképp olvastam, hogy a II.vh alatt a britek fából csináltak rádióadó-tornyokat, mert kevés volt az acél. Erdősebb területen ezt is el tudnám képzelni..."
A fakitermelés tényleg mennyivel környezetkímélőbb...
-
-
Ja, én erre a régi doksira böktem rá, jópár éves, nem alu hanem acél és valszleg nem spóroltak az anyaggal. Ezekszt már múzeumi darabok vannak benne
. -
SzVSz nagyon változó, magaslati pontokra kitehetnek "250kilósat" is (ld műhold tömege), de a pusztába pakolt 60méteres acéltornyokra némi guglizás után 30tonnát találtam. Ezutóbbihoz 2 kamion kell kb, 100km-enként ~40liter üzemanyag elfüstölésével.
Érdekességképp olvastam, hogy a II.vh alatt a britek fából csináltak rádióadó-tornyokat, mert kevés volt az acél. Erdősebb területen ezt is el tudnám képzelni...
-
válasz
#54625216
#359
üzenetére
"Mekkora környezetszennyezéssel?" - attól függ, mekkora és milyen messze van a legközelebbi fémmegmunkáló üzemtől. Azt is számold bele, hogy egy torony simán elvan 30+évig, pl szülőfalum telótornyához az elmúlt 20évben szerkezetileg egyáltalán nem nyúltak hozzá (talán újrafestés lehetett - ami ugye műholdnál kicsit költséges manőver lenne
). -
#359
#54625216
törölt tag
Hieronymus
#356
#54625216
törölt tag
válasz
Hieronymus
#356
üzenetére
"Az adótornyokat, méretüktől függetlenül a helyszínre szállítják és felállítják."
Mekkora környezetszennyezéssel?
"Amikor szükségtelenné válik lebontják és újra feldolgozzák."
Mekkora környezetszennyezéssel?
"A szükséges tornyok nagy része már elkészült."
Mihez szükséges?
Vagy még mindig ott tartunk, hogy neked legyen neted, az a szükséges, akinek meg nem jut, az így járt?
Ha nem, akkor konkrétan mekkora lefedettség szerinted a szükséges?
Hány darab torony készült már el és hány darabra lenne még szükség?
(Nem várok pontos számokat, elég a megalapozott becslés.)"Évenként átlagosan 1.715.000 kg műhold környezetszennyezésé alakítását jelenti a levegőben."
És ezt kellene összevetni a műholdakéhoz hasonló lefedettségű és sávszélességű földi netszolgáltatás kiépítésének és üzemeltetésének környezeti lábnyomával, de valahogy kínosan kerülöd a konrétumokat, mert ugye úgy könnyebb relativizálni a kérdést, hogy a műhold az "sok" a földi meg "kevés", meg a műhold "felesleges" a földi szolgáltatás meg "elegendő".
-
Attól hogy jobb minőségű egy termék miért is használnak hozzá kevesebb szénáramot/tolnak kevesebb nehézfémet a helyi folyóba
? A helyben gyártott panel ugye USA-t jelent gondolom, ahol a munkavállaló személyes CO2 lábnyoma kb világrekorder, szóval sokkal ez sem lesz jobb.Najó, de kik szívjanak
? Kollégával már megegyeztünk, hogy a Csendes Óceáni delfinpopulációt nem érdeklik sem a real-time tőzsdeárfolyamok sem a tevep0rnó. Más kérdés, hogy ranglistás adócsalók terveznek úszó városokat a térségbe csupán azért, hogy komoly összegek "közpénz jellegét" szüntessék meg - nna ők mondjuk bőven fizetőképes kereslet, viszont nem fogok értük krokodilkönnyeket ontani. A konténerhajón szolgáló filippínó tengerész pedig a mai rendszerben is tud beszélni a családjával, max a WoW helyett kell valami offline elfoglaltság.#354: "a tankolás költsége valószínűleg nagyobb, mint fellőni egy újat." - 99.99%. Ha meg hozzáadod, hogy 5év alatt azért lép a technika és az új hold lehet ebben-abban fejlettebb, akkor meg pláne semmi értelme nem lenne egy ilyen manővernek.
-
#357
Tuomas
addikt
Hieronymus
#356
Tuomas
addikt
válasz
Hieronymus
#356
üzenetére
Még mindig nem erről beszéltem, de semmi baj. A lényeg, hogy te csak arra ügyelj, hogy magaddal ne kerülj ellentmondásba.
-
#356
Hieronymus
veterán
Tuomas
#348
OK.
Akkor térjünk vissza az adótornyokra.
Az adótornyokat, méretüktől függetlenül a helyszínre szállítják és felállítják. Amikor szükségtelenné válik lebontják és újra feldolgozzák. Nem veszik el az anyaga, nem kell helyette bányászni. Legyünk korrektek. Az esetleges rozsdásodások és egyéb veszteségek miatt csak 90% újra hasznosítható. A tornyok életciklusa több évtized. A szükséges tornyok nagy része már elkészült.
A tornyok mérete változó. A tartókonzol mérettől, a magas tornyokig. A tornyokat több célra is hasznosítják. Több szolgáltató eszközei lehetnek rajtuk. A mobilszolgáltatók mellett, DVB-T és rádió antennák is lehetnek rajtuk. Illetve zártrendszerű adatátviteli rendszerek.A műholdak pályára állítása után öt évvel, teljes tömegükkel válnak környezetszennyezővé.
Nincs hozzákapcsolható más jellegű szolgáltatás lehetőség, csak az eredeti szolgáltatásra képesek.
Évenként átlagosan 1.715.000 kg műhold környezetszennyezésé alakítását jelenti a levegőben.Eközben Európában az új, benzin motoros autókat, már csak részecskeszűrővel lehet forgalomba hozni.
-
bambano
titán
"Már vannak próbálkozások arra, hogy műholdakon legyen egy csatlakozási pont, ahová szerviz űreszköz kapcsolódhat.": ezt az eszement hülyeséget, hogy újratöltsék a műholdakat, egyetlen épeszű üzemeltető sem fogja megcsinálni. a tankolás költsége valószínűleg nagyobb, mint fellőni egy újat. ha fellőttél egy újat, akkor hardver upgrade is van, újabb szabványnak megfelelés, okosítás, stb.
ráadásul 42 ezer műhold között száguldozni egy akkora eszközzel, amiben van annyi üzemanyag, hogy elég műholdat tankoljon fel, az nagyjából lehetetlen.
-
azbest
félisten
válasz
t72killer
#351
üzenetére
Nem tudom megint honnan szeded ezeket a zöldségeket. A kínai panelek is egyre olcsóbb és jobb minőségűek. De amúgy is kapufa, láthatóan azt sem tudod, hogy Musk-ék napelemek gyártásával is foglalkoznak, szóval azt is igyekeznek helyben gyártani majd [link]
Mivel nem te használnod, neked ezért megfelel, hogy mások azzal szopjanak.
Kevered a dolgokat de durván. Kb segélyhívó állomást vagy hasonlók képzelsz el internet helyett, mert szerinted nekik jó lesz az, mert a fotelban neked úgysem kell. -
"Napenergiával." Ugye ezt méhecskék gyűjtik pici üvegecskékbe és még csak véletlen se a kínai szénerőművek mellett gyártott nehézfémes, 20% hatásfokú panel-förmedvényekre gondolsz?
Igen, ha a Csendes-óceán közepére tervezek nyaralást, akkor felpakolom az összes p0rnóvideót ami kell egy USB-pendrájvra és bőven meg fogok elégedni a lassú/nem létező netkapcsolattal. Ha az agyrágó, embert kizsigerelő, személyes adatait az utolsó bitig pénzzé tevő/begyűjtő civilizáció elől végleg oda menekülnék, akkor meg pláne.
Az iridium még akkor is elég gyors lenne, hogy ide visszajárjak trollkodni
-
azbest
félisten
válasz
t72killer
#349
üzenetére
Napenergiával. Ha megszökik, akkor viszonylag hamar természetes úton semlegesítődik, míg a co2 nem. A lényeg, hogy nem újabb kőolaj égetéssel növelik a co2 szintet, hanem a meglévőt alakítják vissza.
Neked nem kell, értjük. De pici pont vagy ahhoz a világban, hogy mindenki másnak is megtiltsd a fejlődést.
-
válasz
#54625216
#339
üzenetére
"levegőből kinyert CO2 majd ebből metán" - Ennek a szalmakazalból tűkivonásnak majd belőle patkó kovácsolásnak mekkora energiaigénye = környezeti lábnyoma van?? A metán meg a CO2-nél bő 60x erősebb üvegházgáz, szóval ha ebből csak egy kevéske is megszökik a teljes folyamat során, akkor abszolút nulla értelme volt az egész tornagyakorlatnak.
"mivel senki sem állította, hogy a Csendes Óceán vagy a Szahara közepén életbevágó lenne a szélessáv" - szuper, akkor ezt meg is beszéltük. A többi helyen meg van szélessáv, illetve a Csendes Óceán, Antarktisz, Szahara kiszolgálható a nevezett 15 "lassú" holddal.
Ahova kell net, de alkalmasint tényleg döcögős, az pl az É-Amerikai kontinens, de ahogy tolják az 5G-t, ez bőven meg lesz oldva felszíni technológiával a következő <10évben.
#348: A földi telepítésű tornyok közé nem feltétlen kell kábel, tudtommal a műholdak se húzzák maguk után. Így a torony bruttó anyagktg-e egy 50évig használható fémszerkezet, rajta 20+évre jó antennákkal és ha nagyon messze van a civilizációtól, még egy szintén 20+évig jó (!=5év után elégetett) napelemmel és egy pár kilós akksival megoldható. A telepítéshez se kell űrhajó, a kisebbeket egy kb 70éve többszörhasználatos dzsippel kiviszed a terepre és felhúzod.
-
#348
Tuomas
addikt
Hieronymus
#347
Tuomas
addikt
válasz
Hieronymus
#347
üzenetére
Tudom, ebben én nem is kételkedek.
De te pont ezt cáfoltad (vagyis írtad, hogy nem a db szám számít) a 42 ezer műhold vs több 100 ezer adótorony/kábel/ akármi esetében. -
#347
Hieronymus
veterán
Tuomas
#344
Ne csináld már!
Megmagyarázhatatlan elképzelés, hogy 15 műhold, legyártása és pályára állítása több nyersanyagba, energiába kerül, valamint nagyobb környezetterhelés jelent, mint 42 ezer darab műholdé.
Ezek nem Halálcsillag méretű holdak, csak a Clark övre helyezett kommunikációs műholdak.
-
Tuomas
addikt
Erre a feladatra mondjuk az x37-b-t tökéletesen alkalmasnak találnám.
Több hónapig képes a világűrben tartózkodni, van raktere, nem kell ember a működtetéséhez.
Egyetlen hátránya, hogy önerőből nem képes az űrbe jutni, de ha egy starshipbe/ falcon heavybe beszuszakolható lenne, ez a probléma is megoldódna, és megvalósítható lenne az űreszközök újrahasznosíthatóságának (pontosabban nem újrahasznosíthatóságának) problémája is. -
azbest
félisten
válasz
#54625216
#343
üzenetére
Bár ez csak nagyon távoli jövőnek tűnik most, de pont a starship olcsósága hozhatja el azt is, hogy a még technikailag megfelelő műholdakat ne kelljen elégetni. Jelenleg még mindig sokszor az üzemanyag végessége határozza meg egy műhold életét. Már vannak próbálkozások arra, hogy műholdakon legyen egy csatlakozási pont, ahová szerviz űreszköz kapcsolódhat. Talán a legelső, ha nem marad el: [link]
Ha jól emlékszem valamelyik cég már leszerződött több műhold kapcsán, már vannak fenn eszközök, amelyeken ott a csatlakozó.Szóval, gazdasági okokból is adja magát, ha van mód újratölteni vagy akár szervizelni vagy akár lehozni meghibásodott példányt felújításra, akkor meg fogják tenni. Egy vállalkozás sem akarja elégetni a drága felszerelést, ha van más mód. De nem ez most a prioritás még, előbb a starshipnek kell rendelkezésre állnia, aztán jöhet az olcsó szállításból adódó többi fejlesztés. Lesznek még karbantartó robotok is pályán. [link] [link]
(#346) Tuomas
Tettem még be linket a végére. Mondjuk eleve praktikusabb egy állandó állomás, ahová a szorgos kis robotok vissza tudnak járni naftáért és ahová az esetleges levivendő dolgokat is behordják. És a starshipnek csak naftát vagy csere modulokat kéne felvinnie, lefelé pedig korlátozott mennyiségű visszáru is mehet. -
#344
Tuomas
addikt
Hieronymus
#342
Tuomas
addikt
válasz
Hieronymus
#342
üzenetére
"Ennyire ne legyél már elfogult. Nem tudod senkinek sem bemagyarázni, 42 ezer műhold legyártástása olcsóbb és kevesebb szennyezéssel jár, mint 15 darabé. Ugyan ez igaz a fellövéshez kapcsolódó szennyezésre és költségekre. A holdakat sem kell 5 évente cseréni a magasabb pályán."
(#278) Hieronymus
"Mint írtam a környezet terhelése számít nem a darabszám."Akkor ez most hogy is van? Korábban a jóval több adótorony - műhold legyártása, szállítása stb. összehasonlításban azt vallottad, hogy nem számít a darabszám, hanem a szennyezés számít, most meg már mégis számít a darabszám?
-
#343
#54625216
törölt tag
Hieronymus
#342
#54625216
törölt tag
válasz
Hieronymus
#342
üzenetére
"Nem tudod senkinek sem bemagyarázni, 42 ezer műhold legyártástása olcsóbb és kevesebb szennyezéssel jár, mint 15 darabé."
A 15 műhold nem tudja biztosítani azt a szolgáltatást, amit a 42 ezer, ezért eleve értelmetlen a felvetés.
Az egy más kérdés, hogy Te a 15 műhold által nyújtott kompromisszumos megoldást elégségesnek ítéled, de mivel nem neked kell vállalnod a kompromisszumokat, így nem is a Te véleményed a mérvadó."A szennyezés mennyiségét nem tudod megmagyarázni a műholdégetéskor. Ami lejön, az 100%-ban környezetszennyező anyag."
Más, hasonló minőségű és lefedettséget biztosító megoldásokhoz viszonyítva lehet csak értékelni egy adott szolgáltatással járó környezetszennyezést. Ez pedig a Starlink esetében nagyságrendekkel kisebb, mint bármilyen más megoldás esetén.
"Ha a Himalája nem akadály akkor más terület sem a szárazföldön."
És akkor most lássuk a számokat, amelyek igazolják, hogy a teljes szárazföldi mobil lefedettség kiépítésével járó környezeti terhelés mennyivel lenne alacsonyabb, mint évente 1800 tonna műhold elégetése 50km magasságban.
"A racionalitáshoz csak akkor lesz köze, ha az irracionális szót használód."
Leírtam a számokat, hogy mennyibe kerül legyártani és feljuttatni a Starlink műholdakat, magának a szolgáltatásnak mekkora a potenciális piaca és hogy miért várható, hogy brutálisan nyereséges lesz a projekt. Ha ezzel ellentétes információ birtokában vagy, akkor nyugodtan oszd meg velünk. Az lenne a racionális érvelés, nem pedig elintézni a kérdést annyival, hogy "nekem már van olcsó netem, ezért felesleges".
"Arra viszont megkérlek, hogy ne az én személyemmel foglalkozz. Ha már nincsenek valóban racionális és tartható érveid, akkor ne válaszolj."
Tőled idézek: "Amúgy te fogod értékesíteni a szolgáltatást vagy legalább elő szeretnél rá fizetni, ha majd lehet, hogy ennyire véded a védhetetlent?"
Tehát ha már a másik álláspontja mögötti motívációt firtatod, akkor viseld el, ha a Te motívációd is terítékre kerül.
Vagy ha már nincsenek valóban racionális és tartható érveid, akkor ne válaszolj. -
#342
Hieronymus
veterán
#54625216
#333
válasz
#54625216
#333
üzenetére
Bocsika, nem mindenre reagálok. A nagyon komolytalan dolgokat kihagynám.
""15 hold fenntartási költsége nem lehet több a 42 ezer darabnál."
Ez az, hogy ha van saját, 100%-ban újrahasznosítható rakétád, akkor de.Ennyire ne legyél már elfogult. Nem tudod senkinek sem bemagyarázni, 42 ezer műhold legyártástása olcsóbb és kevesebb szennyezéssel jár, mint 15 darabé. Ugyan ez igaz a fellövéshez kapcsolódó szennyezésre és költségekre. A holdakat sem kell 5 évente cseréni a magasabb pályán.
"Már volt szó a szennyezésről, ne menjünk le már olyan szintre, hogy cáfolat nélkül ignorálsz hozzászólásokat, majd később változatlan formában megismétled ugyanazt a kijelentést."
A szennyezés mennyiségét nem tudod megmagyarázni a műholdégetéskor. Ami lejön, az 100%-ban környezetszennyező anyag. Az oxidációs folyamatok okán bőven 100% fölött van szennyezés mennyisége.
Ez ellen nem érv a bolygó levegő tömege."A geostat műholdak nem tudják a sávszélességet és a késleltetést, "
A késleltetéssel nyilván magasabb, játékra nem jó. A macskás videókra már OK. . A sávszélességet nem tudom mire alapozod. Az Amoson még mindig meg vannak azok az adatcsatornák, amiket a tegnaptáv használt a gerinchálózat tehermentesítésére. Talán még ma is használatban vannak.
"...a mobil szolgáltatások nem tudják a lefedettséget..."
Ha az óceánokra gondolsz, akkor igazad van. Ha a Himalája nem akadály akkor más terület sem a szárazföldön."...szövegekre próbálok racinális érvekkel reagálni."
Szerinted biztosan azok. De itt egy szép példa.
"..Ez az, hogy ha van saját, 100%-ban újrahasznosítható rakétád, akkor de..."
A racionalitáshoz csak akkor lesz köze, ha az irracionális szót használód.Arra viszont megkérlek, hogy ne az én személyemmel foglalkozz. Ha már nincsenek valóban racionális és tartható érveid, akkor ne válaszolj.
PS:
Greta egy hisztérika, Ha rá talál a Starlinkre, személyesen fogja lerugdosni a már fennlévő holdakat. -
#341
dabadab
titán
Hieronymus
#338
dabadab
titán
válasz
Hieronymus
#338
üzenetére
Tök fasza érvelési technika az, hogy állítasz valami hülyeséget, aztán amikor ezzel szembesítenek, akkor úgy csinálsz, mintha tök mást mondtál volna.
-
#340
#54625216
törölt tag
Hieronymus
#338
#54625216
törölt tag
válasz
Hieronymus
#338
üzenetére
"Hogy érthető legyen. Nekem semmiféle érdekem nem fűződik ahhoz, hogy az USA középső részén ennyire környezetkárosító módon oldják meg az internet elérést."
Lehet, hogy sokkolni fog a hír, de mivel nem fognak a teljes világra kiterjedő népszavazást tartani a kérdésben, így a véleményed (és az enyém is) ebben a kérdésben teljes mértékben ignorálható, ezért aztán az sem különösebben hat meg senkit, hogy Neked származik-e bármilyen előnyöd ebből a projektből.
Azt próbáltuk csak elmagyarázni, hogy az USA középső részén (és még szerte a világon), ennél csak környezetszennyezőbb módon tudnának szélessávot biztosítani, és sajnos az, hogy Neked már van neted egy pillanatig sem fogja megnyugtatni azt, akinek még nincs, így azt a rosszallásod ellenére is ki fogják építeni.
Akkor meg már miért ne a kevésbé környezetszennyező megoldásnak drukkoljunk így innen a pálya széléről bekiabálva.
De ha neked megnyugvást okoz, hogy a minden alapot nélkülöző irracionális félelmeidet légbőlkapott, demagóg érvekkel racionalizáld, akkor csak hajrá. -
#54625216
törölt tag
válasz
t72killer
#337
üzenetére
"Mert ezek full emissönfrí tesla kacsazsírral mennek
?"A Starship-et metán és oxigén hajtja, a metánt a levegőből nyert CO2-ből állítják elő házon belül, így amennyi CO2-t eléget a légkörben, azt ki is vonják onnan (pontosabban valamivel többet). És nem, nem máshol bányászott metánt használnak, mert a CO2->metán gyártást a Mars missziók miatt fejlesztik.
"A 15db-ot nem lehet ilyennel felvinni?"
15 db. műhold nem tudja azt a sávszélességet és késleltetést ugyanakkora lefedettségen biztosítani, mint a Starlink, így az összehasonlítás eleve nettó hülyeség.
"A racionális érvekből már ott kifogytál, amikor a Csendes Óceán vagy Szahara közepi szélessáv életbevágó fontossága mellett először törtél lándzsát."
A saját démonjaid ellen küzdesz (klasszikus szalmabáb érveléssel), mivel senki sem állította, hogy a Csendes Óceán vagy a Szahara közepén életbevágó lenne a szélessáv. A globálisan elérhető nagy sávszélességű internet fontosságáról beszéltünk, amibe ugyanúgy beletartozik egy kongói faluban az orvosi rendelő, vagy egy kameruni általános iskola ahogy a Csendes Óceán vagy a Szahara közepe.
-
#338
Hieronymus
veterán
dabadab
#332
"... az USA középső részén mekkora érdeklődés van a Starlink iránt.
Vagy ne, ha nem akarod, hogy megzavarjanak a tények.Ténynek azt gondolom, hogy az emberek megoldást keresnek a problémáikra.
Ha kapnának ajánlatot sokkal gyorsabb netre, korlátlan adatmennyiséggel, azonos ár mellett, kevesen lennének, akik a Starlinket választanák. Mert olyan jól néz ki a feladóállomás a ház mellett. Ezért feltétlenül meg akarják vásárolni. Persze olyan ember, aki a saját érdekeit képtelen felismerni, mindenhol van.Hogy érthető legyen. Nekem semmiféle érdekem nem fűződik ahhoz, hogy az USA középső részén ennyire környezetkárosító módon oldják meg az internet elérést.
De meghallgatom azokat az érveket, ami szerint nekem ebből előnyöm származik.
Sterinted? -
válasz
#54625216
#333
üzenetére
"Ez az, hogy ha van saját, 100%-ban újrahasznosítható rakétád, akkor de."
Mert ezek full emissönfrí tesla kacsazsírral mennek
? A 15db-ot nem lehet ilyennel felvinni?A racionális érvekből már ott kifogytál, amikor a Csendes Óceán vagy Szahara közepi szélessáv életbevágó fontossága mellett először törtél lándzsát.
-
JoshaJosh
csendes tag
válasz
t72killer
#328
üzenetére
Akkor te valamit tudsz. Nekem fogalmam sincs mennyibe fog kerülni. De van egy sanda gyanúm, hogy ha lesz mondjuk teszem azt 13 ezer forint, akkor azok, akik most fizetnek 8 ezret egy 25Mb/s Wifi-ért, ami hol van, hol nem, egy műholdas 50-100Mb/s-ra simán kifizetik azt a kis pluszt. Főleg mivel amúgy is műholdas TV van, tehát nem lenne túl nagy beruházás.
-
JoshaJosh
csendes tag
Én nem vádaskodom, csak próbálok arra utalni, hogy van élet Budapest, London és New York belvárosán kívül is. És lehet, hogy azoknak az embereknek jó megoldás lesz.
Én se akarok belemenni a szupergyors internet projektbe, csak talán annyi megjegyzés, hogy ez kb 20. program, az eddigiekből semmi se lett. 2007 előtt még kizárólag telefon modemes net volt vagy 2G. Onnan tudom, hogy ott éltem. Programok jöttek, mentek, aztán eljutottunk a 10 Mb-ig..... Jipiájé.
-
azbest
félisten
válasz
#54625216
#333
üzenetére
Anno emlékszem mennyire megrökönyödtem azon, amikor egy ismerősöm vett egy használt számítógépet 2002-ben és feltette a nagy kérdést, hogy akkor ugye az internet is "benne van". Kellett pár másodperc, mire fel tudtam fogni, hogy mennyire sötétben tapogatóznak a technika terén az emberek. Manapság lehet a mobilnetről hiszik azt, hogy csak úgy jön és nem kell a toronynak kapcsolat. Bár, a földi terjesztésű tévéadásnál (mindigtv) is rendszeresen rácsodálkoznak páran, hogy antenna kell hozzá...
Arra is emlékszem, hogy a falumban még nem igazán volt internet és a posta tetején megjelent egyszer csak egy műholdas adó-vevő antenna. Ma már persze nincsen ott
Azt hiszem egyébként a szerencsejéték rt-hez lehetett köze, ja meg is találtam [link]
Mi is csak néhány évre vagyunk attól, amikor még műhold kellett sok helyre a kapcsolathoz. De könnyű a jót megszokni és elfelejteni, hogy nem alapból adott.Azt tudom, hogy más topicban volt aki le merte írni, hogy azért nem akarja, hogy a harmadik világban jobb körülmények legyenek, mert akkor ők is fizetőképes fogyasztóvá válnak és azzal is csak a kereskedelem és a szennyezés nő. Néha szinte már addig elmegy a gondolatmenet, hogy miért nem halnak meg csendben az elnyomott térségekben, hogy ne zavarják a lelkiismeretét a kényelemben élőknek. Közben meg a nyomor szélén tartást kéne megszüntetni (az eu tagországok is nyakig benne vannak a kizsákmányolásban) és oktatással, jobb lehetőségekkel lehetne jobb életük. A jólét pedig a legjobb népességszabályozó eszköz, ahogyan a gyakorlatban is látjuk. Hosszútávon csak így történhet... vagy persze valami diktatórikus, népirtó, mindenkinél magát jobbnak tartó hatalom térnyerésével lehet folytatni a rablógazdálkodást .
Gyakorlatilag az évtized egyik legnagyobb dobása a starlink és szomorú, hogy van aki csak önző félelmektől vezérelve próbálja rossz színben feltüntetni a fejlődést.
(#329) bambano
ha nem érzed konkurenciának, akkor pláne érthetetlen a hozzáállásod. -
#333
#54625216
törölt tag
Hieronymus
#331
#54625216
törölt tag
válasz
Hieronymus
#331
üzenetére
"Ezekre a helyekre a mobil internet tökéletes megoldás."
Most komolyan miért mondasz ennyire kínos hülyeségeket? Még egyszer: a Föld 34%-át fedi le valamilyen kábeles és / vagy mobil szolgáltatás. A többire pedig nem elég a jelenlegi műholdas kapacitás, kábelt vagy mobilt pedig nem éri meg kiépíteni.
"A nagyon eldugott helyeken már ma is elérhető műholdas internet, igaz nem olcsón. A Musk féle megoldás ennél csak drágább lehet."
És ezt mégis honnan veszed? Egy Starlink műhold előállítási költsége jelenleg 300 ezer dollár. Starship-el kb. 10 millió dolláros költséggel fognak fellőni 700-at.
Ehhez képest egy átlagos kommunikációs műholdnak csak a fejlesztési költsége százmillió USD nagyságrend."15 hold fenntartási költsége nem lehet több a 42 ezer darabnál."
Ez az, hogy ha van saját, 100%-ban újrahasznosítható rakétád, akkor de.
"Mint ahogyan a Magyarországon lakók többsége is csak a szennyezésből fog részesülni. "
Már volt szó a szennyezésről, ne menjünk le már olyan szintre, hogy cáfolat nélkül ignorálsz hozzászólásokat, majd később változatlan formában megismétled ugyanazt a kijelentést.
A geostat műholdak nem tudják a sávszélességet és a késleltetést, a mobil szolgáltatások nem tudják a lefedettséget és minden más hasonló minőségű és lefedettségű internet szolgáltatás csak nagyságrendekkel nagyobb környezetszennyezéssel oldható meg."Amúgy te fogod értékesíteni a szolgáltatást vagy legalább elő szeretnél rá fizetni, ha majd lehet, hogy ennyire véded a védhetetlent?"
Semmi közöm a Starlinkhez, én csak a légbőlkapott, demagóg szövegekre próbálok racinális érvekkel reagálni.
Lesz egy mindenki számára a világ igen nagy részén elérhető, gyors és olcsó internetszolgáltatás, erre - egy állítólag IT szakmai - fórumban a reakció:
-
#332
dabadab
titán
Hieronymus
#331
dabadab
titán
válasz
Hieronymus
#331
üzenetére
Ezt a szolgáltatást a katonai és hírszerző szolgálatok mellett a bűnözők és terroristák fogják leginkább használni
Oké, akkor nézz utána, hogy az USA középső részén mekkora érdeklődés van a Starlink iránt.
Vagy ne, ha nem akarod, hogy megzavarjanak a tények. -
#331
Hieronymus
veterán
#54625216
#330
válasz
#54625216
#330
üzenetére
"1. olyan helyekre is eljusson a nagy sávszélességű, alacsony késleltetésű net, ahova a kábeles szolgáltatást nem éri meg kiépíteni (sem gazdasági, sem környezetvédelmi szempontból)"
Ezekre a helyekre a mobil internet tökéletes megoldás.
Mivel a Himalája kiemelt turisztikai szerepet tölt be, már az 5G elérhető. Nem kell a turistáknak magukkal cipelni a feladóállomásokat, ha kommunikálni akarnak elég egy telefon.
Több mint 20 éve, a tegnaptáv, mobilhálózattal szolgáltatott vezetékes internetelérést a Mecsek tetőn lakóknak.
Olcsóbb volt mint átvezetékezni a meglévő telefonhálózatot.Ahol van elegendő fizetőképes kereslet, ott megoldható a telefon és internet elérés. A nagyon eldugott helyeken már ma is elérhető műholdas internet, igaz nem olcsón. A Musk féle megoldás ennél csak drágább lehet. Egyetlen műhold elegendő kontinensenként, de legyen 3 darab. 15 hold fenntartási költsége nem lehet több a 42 ezer darabnál. A hozzákapcsolódó környezetszennyezés is szignifikánsan kevesebb.
Ezt a szolgáltatást a katonai és hírszerző szolgálatok mellett a bűnözők és terroristák fogják leginkább használni. Ezek akarják és tudják majd megfizetni a szolgáltatás árát.
A drónok és bevetések irányítása fog meggyorsulni. A többik meg a két pont közötti kapcsolat és tartalom "fedettségéért" akarják használni majd a rendszert. A mongol puszták nomád lakóinak nem ez a rendszer fogja elhozni a felemelkedést. Azon túl, hogy tudni sem fognak róla, megfizetni sem tudnák. Az nekik járó szolgáltatás csak a megemelkedő környezetszennyezés lesz. Mint ahogyan a Magyarországon lakók többsége is csak a szennyezésből fog részesülni. Biztosan lesz olyan aki a nyaralójába rendelni fog szolgáltatást, ezért a többség szavat használtam.Amúgy te fogod értékesíteni a szolgáltatást vagy legalább elő szeretnél rá fizetni, ha majd lehet, hogy ennyire véded a védhetetlent?
-
#54625216
törölt tag
Most komolyan, hányszor kell leírni, hogy végre felfogjátok, hogy a Starlink nem a földi kábeles lakossági internet alternatívája. Eleve nem arra tervezték. Jelenleg a Föld területének 34%-án van valamennyire elfogadható netkapcsolat, a többin legfeljebb csak méregdrága, lassú és rendkívül rossz latency-vel elérhető műholdas net van.
A Starlink célja, hogy:
1. olyan helyekre is eljusson a nagy sávszélességű, alacsony késleltetésű net, ahova a kábeles szolgáltatást nem éri meg kiépíteni (sem gazdasági, sem környezetvédelmi szempontból)
2. egyes kiemelt ügyfeleknek az optikai kábelnél jobb késleltetésű kapcsolatot biztosítson nagy távolságokraInnentől kezdve az olyan érvek, hogy "sok embernek szüksége sem lesz rá" egész egyszerűen értelmezhetetlenek, mert nyilván, ha nem annak a sok embernek szánják, akkor azoknak nem is lesz rá szüksége, de ez mennyiben bizonyítja, hogy másoknak sem?
"Majdnem ingyen van gyors és korlátlan netem."
És ezt most valamiféle ellenérvként kellene elfogadni? Komolyan? -
bambano
titán
válasz
JoshaJosh
#326
üzenetére
azzal lettem kimondatlanul, de erősen ráutalva meggyanúsítva, hogy én ügyfeleket fogok veszíteni a starlink miatt. (én: városi kábelhálózat üzemeltető, nem ormánsági). tehát akkor te is úgy látod, hogy ez az állítás marhaság? a kábeltv-s hálózatok következő generációja 10 Gbps/1 Gbps tartományú szolgáltatásra lett megtervezve, miután kiszivárogtak a jelenlegi eredmények a starlinkről, remegni kezdtem, mint a kocsonya.
Az ormánsági kis falvakba ne menjünk bele mélyebben, mert a politika tiltott, így csak három szó: szupergyors internet projekt.
-
#327
Hieronymus
veterán
azbest
#323
-
JoshaJosh
csendes tag
Ha most komolyan veszem, hogy ezt tényleg szélessávú internet céljára használnák, akkor nyilván nem egy városi kábelhálózatnak lesz a versenytársa, akik ráadásul városokon belül is csak egyes területeken szolgáltatnak, hanem mondjuk az Ormánsági kis falvakban. Ahol maximum a 10Mb/s-os mikro havi 6 ezret kóstál vagy egy 25Mb/s-os Wifi havi 8-10 ezret. Annak lehet versenytárs.
Persze csak ha az egészet komolyan vesszük. De jó megoldás lehet például a vidéki birtokon, ahol még telefon sincs, nemhogy net. Vagy egy hordozható műhold szettel, megfelelő sebersségen lehetne teszem azt afrikai állatokat megfigyelni kamerarendszerrel és a felvételeket feltölteni egy szerverre.
Esetleg biztosítani teszem azt egy vadvízi hajókázáson résztvevők elérhetőségét.
Vannak még ötleteim, ahová egy digikábel a jó büdös életben el nem jut. De még a 4G se.
-
JoshaJosh
csendes tag
Nyilván nekem sincsenek pontos információim. És műszaki zseni se vagyok. De azért magát rendszert látom. És hogy igazából milyen adatokat és miből töltenének le a rendszerrel, azt találgatni se merném. Azt azért jó tudni, hogy amit mondjuk tegnap hoztak nyilvánosságra, mint nagy felfedezést, azt a hasdseregek és titkosszolgálatok legalább 25 éve már használják.
Gyanakvó vagyok persze, már rég nem hiszek az altruista milliárdosok meséjében. Ha azok lennének, nem lennének milliárdosok.
Azon persze el lehet vitatkozgatni, hogy a műholdas rendszer termel-e több elektroszmogot vagy hogy gyorsabb vagy lasabb-e, mint a mobil, de ezek csak ál-viták. Amit ma mobiltornyokból kapunk sugárzást, attól az is csoda, hogy nem minden második ember agyrákos. De ez nem azért van, mert a technológia biztonságos, hanem az emberi szervezet ellenálló képességének csodája. Ám ne feledjük, hogy ahogy mifelénk mondják "a lóf*szn*k is van vége". Másszóval aligha feszíthetjük ennél sokkal tovább a húrt. Hogy nagy változásnak kell következnie, az nem kérdés. De pont ennek? Nem hiszem.
-
-
#323
azbest
félisten
Hieronymus
#322
azbest
félisten
válasz
Hieronymus
#322
üzenetére
Teljesen fogalmatlan vagy. Szövegértéssel is bajok vannak. Össze vissza beszéltek. Persze már ott elveszett az értelmes vita lehetősége, hogy hárman háromféle zagyvaságot nyomattok. Annyi csak a közös, hogy nektek nem kell és akkor másoknak se legyen.
-
#322
Hieronymus
veterán
azbest
#321
"...Példának ott a dvb, ami csak egy irányú. Ahhoz is kell jó pár nagy torony és átjátszó..."
Ennek mi a köze a témához?
Nincs kapcsolódás a starlinkhez és nem is fogja kiváltani. Szükség sincs rá, mivel Magyarország több mint 300%-ban van lefedve műsorszóró műholdakról. Jelentéktelen mértékű műholdkapacitás felhasználása mellett.
A DVB-T tornyok többsége jelentéktelen teljesítményű 0,001- 0,1KW. Ráadásul nem épült ki külön toronyhálózat, ahol lehetett a meglévő TV/rádió és egyéb tornyokat használták felA következő a víztornyok számlálgatása lesz?
"Plusz némi fóbia vagy esetleg félelem attól, hogy majd veszítenek ügyfeleket vagy éppen a fejlődő régió nyomor helyett jobb életet tud kezdeni és ettől nekik rosszabb lesz a fotelban."
Ha te leszel a szolgáltatás magyarországi forgalmazója, akkor nem szóltam.
Azt gondolom, rózsaszínű szemüveg fedi el a valóságot. Ha csak a befektetés mértékét nézed és azt, hogy 5 évenként teljesen újra kell telepíteni a rendszert, a szociális felemelkedés segítő árakat nem lehet alkalmazni.Mennyi pénzt nyomtak eddig ebbe a vállalkozásba?
Mennyit kell még befektetni a tesztidőszakot követő éles működés beindításáig.
Ráadásul az első holdak már cserére fognak szorulni. Nincs kezdeti megtérülési szakasz, amikor alacsony a költség.
Sok embernek szüksége sem lesz rá. Majdnem ingyen van gyors és korlátlan netem. A földi állomást én el tudnám helyezni a kertemben, de felettem lakónak nincs lehetősége. Kíváncsi lennék Tokióban hány ember tudna annyi helyet találni, amin elfér a szabadban a feladó állomás. És az állomás árát is ki kell fizetni az előfizetőnek. El is kell juttatni hozzá. A számoló kolléga már számolhatja is mennyi olajat kell elfüstölni a feladóállomások helyszínre szállításához.
Ezt a rendszert a ritkán lakott ám gyorsan fejlődő területeken lehetne kihasználni. De ilyen nem sok van a világon. Nagyvárosokban ahol sok ember él, a már kiépített telefon és kábeltévés hálózatokon olcsó az internet elérés kiépítése. A kiépített optikai hálózatokról már ne is beszéljünk. -
azbest
félisten
válasz
#54625216
#320
üzenetére
Eleve már ott bukik a dolog, hogy a domborzati viszonyokra kevésbé érzékeny a starlink, mivel eléggé fenn van. A földi állomások kapcsán pedig akár mobiltelefon, akár dvb műsorszórás, nem tudják lefedni teljesen az országot. És akkor még tengerekről, óceánokról szó sincs. Ránk ~8 műhold jut többszörös átfedéssel.
Példának ott a dvb, ami csak egy irányú. Ahhoz is kell jó pár nagy torony és átjátszó. Ha meg a kisebb mobiltornyokat nézzük, akkor azokból ezerszámra van.
Arra persze még nem láttam számokat, hogy hány felhasználót terveznek. Hány egyidejű kapcsolatot tud majd kiszolgálni.
Abból indulnak ki, hogy a fotelből a falusi víztorony tetején lévő wifivel milyen egyszerű elérni a netet és nem kell más, mert nekik minden már készen ott van. Plusz némi fóbia vagy esetleg félelem attól, hogy majd veszítenek ügyfeleket vagy éppen a fejlődő régió nyomor helyett jobb életet tud kezdeni és ettől nekik rosszabb lesz a fotelban.
-
#54625216
törölt tag
"a valóság ezzel szemben az, hogy a starlinkhez hasonló minőségű és lefedettségű szolgáltatás földi cuccokkal sokkal környezetkímélőbben valósítható meg, mint a starlink"
És ennek a minden racionális alapot nélkülöző állításnak a cáfolatára végeztem gyors számolást, hogy milyen környezeti terheléssel járna egy Starlinkhez hasonló lefedettségű földi rendszernek csak a helyszínre szállítása.
Ha a becslésekkel nem értesz egyet, akkor kiváncsian várom a konkrét számokat:
- milyen földi cuccokra gondolsz egyáltalán
- azok legyártása milyen környezeti terheléssel jár
- a helyük kialakítása milyen környezetrombolással jár
- milyen környezeti terheléssel szállíthatók a helyükre
- milyen környezeti terheléssel jár az üzelemtetés, karbantartás
- hány évente kell őket cserélni -
bambano
titán
válasz
#54625216
#312
üzenetére
de, ti kezdtétek el összehasonlítani. ez a fránya internet meg fórummotor minden marhaságot megőriz, amit leírtatok.
"akármilyen földi technológiát használsz is, a Starlinkhez hasonló minőségű és lefedettségű netszolgáltatás kiépítése csak nagyságrendekkel nagyobb környezetszennyezéssel oldható meg.": a valóság ezzel szemben az, hogy a starlinkhez hasonló minőségű és lefedettségű szolgáltatás földi cuccokkal sokkal környezetkímélőbben valósítható meg, mint a starlink.
-
#318
Hieronymus
veterán
dabadab
#300
Elnézést, csak most vettem észre hozzászólásod.
Azt gondolom, fontos tisztázni a dolgot.
A Földről jól irányzott szűk sugárral kellene követni egy autó méretű, 550 km magasságban repülő tárgyat. A feladatot nehezíti, hogy a műhold pályáját kívülről érkező gravitációs erők is változtatják. Mi a földön, kis mértékben bukdácsolónak látjuk a hold pályát.
Ha nem akarsz kapcsolat szakadásokat, akkor kettő egységet kell alkalmaznod, hogy műholdváltással ne teljen idő.De ekkor még csak a probléma felénél tartunk.
A holdakról nem lehet az előfizetők felé ilyen csőantennákat használni mert azonos időben több/sok előfizetőnek kell adatot továbbítani.
Az adatok vételéhez nagy nyereségű antennák kellenek. Ha ezt nem lehet kikerülni, akkor minek a takarékos uplinkkel foglalkozni.A 350km wifi jól hangzik. De csak hegy segítségével valósítható meg. Nagyon felületes számolgatás szerint több mint 130 méterrel kell a horizont fölé emelni az antennák össz. magasságát
-
azbest
félisten
válasz
JoshaJosh
#314
üzenetére
Amúgy nem kell feltalálni a kémműholdakat
Az utóbbi hónapokban is voltak katonai kilövések falcon-okkal. Anno a space shuttle is sok olyan küldetést csinált, ami kifejezetten nagyméretű kémműholdak pályára állítása miatt volt. [link] A felszíni elektronikus lehallgatáshoz viszont nem feltétlen alkalmasok a kisméretű starlink műholdak. Az erre készített eszközök focipálya méretű antennát hajtogatnak ki magukból.
A starlink is fontos az amcsi haderőnek, mert nekik is kapóra jön egy globális adathálózat. De nekik jelenleg is van már ilyen hálózatuk. A drónok globális bevethetőségéhez építettek már ki műholdas hálózatot, csak az persze limitáltabb, mint egy általános hálózat.
Abban is van igazság, hogy sok civil programot használnak fedősztoriként katonai műveletekhoz. Még a titanic megtalálásai is egy titkos katonai művelet mellékterméke lett, mert a valódi cél két elsüllyed amerikai nukleáris tengeralattjáró vizsgálata és esetleg a nukleáris fegyverek összeszedése volt. Csak a vezető kutató volt olyan talpraesett, hogy közben tényleg megtalálták a titanicot is
Ez az indexes írás pontatlan, de egy évvel később feloldották a titkosítás alól a hiteles dokumentumokat. [link] -
#316
#54625216
törölt tag
Hieronymus
#313
#54625216
törölt tag
válasz
Hieronymus
#313
üzenetére
"Bizonyosan vannak olyan helyek, ahova az egyetlen lehetőség a helikopteres telepítés. A hálózatfejlesztők továbbra sem égetik a pénzt, csak oda telepítenek így, ahova nem lehet másként."
Így van, ezért számoltam mindössze az esetek 10%-ával.
"Ha ahhoz a 10%-hoz ragaszkodsz amit hasra ütéssel találtál ki, ismét, szólj az érintet cégeknek. Lőjék be a helikopteres telepítést 10 százalékra, hogy igazad lehessen."
Ha szerinted sok a 10% a bolygó teljes lefedettségét figyelembe véve, amibe ugye beletartozik az összes hegy, őserdő, sivatag és óceán is akkor mond meg, hogy szerinted mennyi a megfelelő arány és miért.
"Ezt hogyan gondolod?"
Mert pl. eljuttatni adótornyokat egy óceániai szigetre több hetes hajóutat igényel, ami alatt nagyságrendekkel több üzemanyag fogy, mint 3 óra helikopterezés.
De ha csak az általad linkelt képet nézzük is: van rajta ugyebár egy daru, egy teherautó meg jópár ember. Ezek valahogy odajutottak a helyszínre, majd ott is égették az olajat rendesen. Szerinted kevésbé károsították a környezetet annak a toronynak a felállításakor, mint amit egy 227kg-os műhold elégése okozna 50km magasságban valahol a Csendes óceán felett?
-
JoshaJosh
csendes tag
A mobil intenret összehasonlítást meg nem is értem. Itt senkihez se jutoptt el annak a pernek ahíre, amiben több mint 10 millió dollárt fizetett egy 4G szolgáltató Olaszországban, mert agyrákot kapott mobil tornyok karbantartója?
Vagy az a kb 200 tanulmány, ami a rákos betegségek növekedéséről szólt, és lokálisan, egyértelműen és bizonyítottan a 4G tornyokkal lehet összefüggésbe hozni? Persze nem csodálomm, ha egyszer manapság a legnagyobb titkosszolgálati és állami konteo gyártó oldal, a facebook lett a hírek forrás egyeseknél.
Tán kicsit jobban utána kéne nézni dolgoknak. Ha itt valóban műholdas internetről van szó (amire azért nem vennék mérget), töredék elektroszmogot tudna produkálni, mint a 4G, hogy az 5G-ről meg ne is beszéljünk.
-
JoshaJosh
csendes tag
Persze tutira kapok ezért pofámra, hogy összeesküvés elmélet hívő, meg anti-, azaz tóni ilyen olyan, de azon elgondolkodott valaki, hogy egy gyors, egész Földet átfogó, 12 ezer műholdból álló kommunikációs rendszer, milyen tevékenységre sokkal alkamasabb, mint internet hálózatnak?
Na akkor most lehet pfujjolni: megfigyelő, követő, lehallgató. OOOPS
-
#313
Hieronymus
veterán
#54625216
#311
válasz
#54625216
#311
üzenetére
"Jah, tehát akkor az általam linkelt kép fake?"
Te linkelted, te tudhatod, ha tudod.Ez rajtad kívül senkit sem érdekel. Bizonyosan vannak olyan helyek, ahova az egyetlen lehetőség a helikopteres telepítés. A hálózatfejlesztők továbbra sem égetik a pénzt, csak oda telepítenek így, ahova nem lehet másként.
Ha ahhoz a 10%-hoz ragaszkodsz amit hasra ütéssel találtál ki, ismét, szólj az érintet cégeknek. Lőjék be a helikopteres telepítést 10 százalékra, hogy igazad lehessen.
"..vagy még annál is olajzabálóbb szállítási módot alkalmazni."
Ezt hogyan gondolod?
Nagyon szép tőled, hogy a nem valódi problémák miatt aggódsz, de jobb lenne a valódi környezetszennyezések miatt aggódnod. -
#54625216
törölt tag
Nem mi kezdtük összehasonlítani a mobil internetet a Starlinkkel, hanem fordítva, az volt az érv ellene, hogy minek, mert hogy ugyanazt mobil internettel is meg lehet oldani, kevésbé környezetszennyező módon. Ezt próbáltam cáfolni sima fejszámolással, hogy akármilyen földi technológiát használsz is, a Starlinkhez hasonló minőségű és lefedettségű netszolgáltatás kiépítése csak nagyságrendekkel nagyobb környezetszennyezéssel oldható meg.
-
#311
#54625216
törölt tag
Hieronymus
#308
#54625216
törölt tag
válasz
Hieronymus
#308
üzenetére
Jah, tehát akkor az általam linkelt kép fake?
Mert ugye nem az volt a kérdés, hogy az összes tornyot helikopterrel szállítják-e, hanem hogy a Föld területének eddig tornyokkal be nem fedett területét be tudják-e úgy telepíteni, hogy a tornyok 10%-ánál ne kelljen helikoptert vagy még annál is olajzabálóbb szállítási módot alkalmazni. -
-
bambano
titán
nem értem ezt a rengeteg szócséplést, amit itt napok óta összehordtok.
a starlink nem olyan mobil szolgáltatás, mint a te mobiltelefonod.
a starlinkhez egy nagyobb antenna kell, és az általa fogott jelet helyileg el kell osztani. a mobilhálózatokban azért kell sűrűn torony, mert a telefonodban ócska antenna van abból a célból, hogy ne szakadjon le a kezed, ha felveszed.ergo amikor a starlinkkel szemben a mobiltornyokat számolgatjátok, az alma a körtével. ha ugyanolyan szolgáltatást akar valaki nyújtani, mint a starlink, abban *NINCS* benne, hogy egy 200 grammos tenyérnyi dobozban benne van minden. Ennélfogva ha ugyanarról van szó, az ugyanolyan minőségű antennát illik feltételezni, hogy ne alma-körte legyen, a jó antennával meg nem pár kilométert lehet áthidalni. Ráadásul ha a bázis nem mozog, még két nagyságrenddel egyszerűbb a történet.
Következmény: például ha felraknak egy rendesebb adót Tokajba, Kékestetőre, stb. azzal sokszáz mobil adótorony által lefedett területet lehet bekapcsolni.
tehát a mobiltornyokat számolni lufihámozás. te döntöd el, a lufi mivel van töltve.
-
#308
Hieronymus
veterán
#54625216
#305
-
azbest
félisten
válasz
t72killer
#303
üzenetére
Ez a vleo pálya eléggé valószínűtlennek hangzik. Sokkal gyorsabban kellene keringeniük, hogy a gravitáció ne rántsa vissza. Az alacsonyabb pályán sűrűbb a légkör is. Szóval sebesség és sűrűség miatt is nagyobb a légellenállás. Ezért hamarabb visszahullanak, vagy sokkal több energia kell a pályán tartáshoz. Ahhoz több üzemanyag, nagyobb tolóerő. Mégha ion hajtóműhöz a légkört gyűjtenék be, s nem kéne a fedélzeten tartani anyagot hozzá, akkor sem az igazi. Az ion hajtómű nagyon hatékony, de nincs akkora tolóereje, hogy nagy erőt fejtsen ki. Alapból több üzemanyag, erősebb hajtómű kéne, hogy talán ne csökkenjen az élettartamuk. És még a tömegét is 25ödjére kéne csökkenteni. Ráadásul a lefedettség is csökken, sokkal több példány kéne.
Ez olyan, mint a gyorsan + olcsón + jól. Nem lehet mindent egyszerre, választani kell. Nem lehet egyszerre kevés, kicsi, nagy teljesítményű.
Amíg nem találnak fel egy olyan hajtóművet, ami anyagkibocsátás nélkül képes nagy erőt kifejteni nagyon kicsi energiafogyasztással, addig ez esélytelen. Ez úgy hangzik, mintha zseb antigravitáció generátort akarnánk. Még abban sem vagyok biztos, hogy értjük teljesen a gravitációt.
-
válasz
#54625216
#305
üzenetére
"ki lenne az az idióta, aki teleszórná a Szaharát adótornyokkal, hanem ha valaki mégis megtenné, akkor jobban szennyezné-e vele a környezetet, mintha műholdakat lövöldözne LEO pályára."
Ez erősen valószínű. Mindazonáltal, a műholdlövöldözés kicsit olyan, mint a tesla autó, szvsz nem kicsi potenciál van az ökolábnyom csökkentésére - és első körben ezeket a finomításokat kéne kidolgozni, utána elárasztani a VLEO pályákat. A szahara kibírja még pár évig, hogy minden rókalyukba jusson p0rnhub...
-
#305
#54625216
törölt tag
Hieronymus
#304
#54625216
törölt tag
válasz
Hieronymus
#304
üzenetére
Ott van az általad is idézett szövegben, hogy a tornyok 10%-ával számoltam. Mivel eleve a lefedendő területből levontam azt a 34%-ot, amit a jelenlegi mobil megoldások már kiszolgálnak, így első sorban olyan helyek jönnek szóba, amik a lakott területektől távol esnek, hiszen azt a hipotetikus esetet taglaljuk, hogy műholdak helyett földi adótornyokkal próbáljuk ellátni nettel az egész bolygót.
Mert ugye pont ez a műholdas net lényege: hogy ott is tud szolgáltatni, ahova földi szolgáltatást baromira nem éri meg kiépíteni.
De mivel itt most nem a profitábilitást, hanem az ökológiai lábnyomot vizsgáljuk, első sorban nem arra fókuszáltam, hogy egyáltalán ki lenne az az idióta, aki teleszórná a Szaharát adótornyokkal, hanem ha valaki mégis megtenné, akkor jobban szennyezné-e vele a környezetet, mintha műholdakat lövöldözne LEO pályára.
Úgyhogy az a 10% helikopterezés igen csak nagyvonalú becslés és azokat a helyeket még nem is számoltam extra, ahova a helikopternél jóval környezetszennyezőnn megoldásokkal lehetne csak tornyokat telepíteni.Szerk:
-
#304
Hieronymus
veterán
#54625216
#302
válasz
#54625216
#302
üzenetére
"Tételezzük fel, hogy a tornyok csak 10%-át kell helikopterrel a helyére szállítani, ez 32500 darab torony.
Egy Boeing BV-107/CH-46 180 gallont, azaz 681 liter üzemanyagot fogyaszt óránként. Mivel létezik hatékonyabb helikopter is, vegyük a biztonság kedvéért ennek a felét, azaz 340 litert.
Tételezzük fel, hogy minden terület elérhető átlag 3 óra repüléssel, az oda-vissza 2000 liter, azaz kb. 2 tonna üzemanyagot jelent tornyonként, összesen 65000 tonna elégetett kerozin.
65000 / 1800 = 36, tehát csak a tornyok 10%-ának kitelepítése fedezné a Starlink 36 évét."Ez a számításod is annyira megalapozott, mint a többi.
Miből gondolod, hogy minden tornyot helikopterrel szállítanak a helyszínre?
Gondolom jártál már városban csak nem tűnhetett fel neked. A telefontársaságok nem a pénzégetésre mennek rá. Majd helikopterrel fogják azt a max egy mázsás oszlopot a helyszínre emelni? Nem hiszem.
A nagy tornyokat miért vinnék helikopterrel? Darabokban szállítva a helyszínen gyorsan összeépítik.
Nagy karbantartás nem kell ezeknek a tornyoknak. Már a gyárban kapnak felület passziválást. A 20-30 évre megoldja problémát. A későbbiekben elegendő a rozsdás részeket újra passziválni.Amúgy szép próbálkozás a helikopteres szállítás.
-
válasz
#54625216
#302
üzenetére
Igazából én abban reménykedem, hogy rövidtávon komolyat tudnak fejleszteni a starlinken: pl áttervezik VLEO pályán (ez ugye a késleltetésnek is segít) üzemelő <10kilós nanoműholdakra és drasztikusan csökkentik a felküldött anyagmennyiséget. Mivel nem holnap szeretnék elérni a 42ezret, erre van esély.
-
#302
#54625216
törölt tag
Hieronymus
#282
#54625216
törölt tag
válasz
Hieronymus
#282
üzenetére
"Mi nem érthető azon, hogy ez a rendszer már majdnem teljesen elkészült."
Mert ez egész egyszerűen nem igaz.
"A Musk rendszere nem váltja ki a földi mobilhálózatot."
Nem is az a célja, hanem hogy egyrészt kiterjessze olyan területekre, ahova a földi szolgáltatást kiépíteni túl nehéz vagy túl drága, másrészt hogy az arra érzékeny ügyfeleknek az üvegkábelnél jobb késleltetésű kapcsolatot biztosítson.
"Ezért felesleges, redundáns szolgáltatás."
Mivel a jelenlegi rendszer nem képes biztosítani azt, amire a Starlinket tervezték, így se nem felesleges, se nem redundáns.
"Erre van hiteles forrásod vagy csak hasra ütéssel írtad le?"
Természetesen nem szó szerint értettem a száz évet, de némi számolással azért meg lehet saccolni a nagyságrendet:
Mivel a Starship-ről már feljebb leírtam, hogy a metán gyártás-égetés összességében kiegyenlíti egymást, így a légkörben elégő műholdak jelentik a komolyan számba vehető szennyezést.
Egy Starlink műhold súlya 227kg. Ha évente elégetnek 8400-at a légkörben (42000 / 5), az 1800 tonna, ami 5*10^15 tonna légtömegben oldódik fel.
(Nem mellesleg évente átlag 78000 tonna meteor és egyéb ég el a légkörben, aminek 0 azaz nulla százalékát érzékeled egyáltalán.)Nézzük a tornyokat:
A Föld felszíne 510 100 000 négyzetkilométer. Vegyük ennek a felét, mint lefedendő területet, mivel egyrészt a műholdak se fedik le a teljes bolygót és 2019-ben a bolygó 34%-át már lefedték legalább 2G-vel, így azzal most nem kell számolnunk.
Egy átlagos adótorony kb. 390 négyzetkilométert képes lefedni, az 255 000 000 / 390 = 653000 darab adótorony. De tételezzük fel, hogy a technológia fejlődik és a tornyok hatékonysága a következő pár évben a duplájára nő, ez esetben 325000 darab torony elég lehet.Szállítás:
Tételezzük fel, hogy a tornyok csak 10%-át kell helikopterrel a helyére szállítani, ez 32500 darab torony.
Egy Boeing BV-107/CH-46 180 gallont, azaz 681 liter üzemanyagot fogyaszt óránként. Mivel létezik hatékonyabb helikopter is, vegyük a biztonság kedvéért ennek a felét, azaz 340 litert.
Tételezzük fel, hogy minden terület elérhető átlag 3 óra repüléssel, az oda-vissza 2000 liter, azaz kb. 2 tonna üzemanyagot jelent tornyonként, összesen 65000 tonna elégetett kerozin.
65000 / 1800 = 36, tehát csak a tornyok 10%-ának kitelepítése fedezné a Starlink 36 évét.Viszont a többi 292500 tornyot is el kell juttatni valahogy a helyére és feltételezhetően nem ökrös szekérrel, a helyszínekre munkagépeket is kell vinni, amik szintén olajszármazékokat égetnek és így tovább. Tételezzük fel, hogy az összes maradék torony installálása a helikopter üzemanyag negyedéből megoldható, azaz 0.5 tonnából (ebben már benne van a sivatag közepe teherautóval és az Antarktisz is jégtörővel), az 146250 tonna / 1800 = 80 év Starlinket fedez.
De ugye a tornyokat karban is kell tartani, azokhoz el kell juttatni a szakembereket és az alkatrészeket, ezrét számoljunk évente átlagosan 0.5% karbantartással, az 1056.25 tonna olajszármazék elégetését jelenti.
Tehát a kiépítés: 211ezer tonna olajszármazék, a karbantartás száz évre további 105ezer, ez osztva 1800-al = 175 év.
És ebben nincs benne sem az eszközök gyártása és energia fogyasztása, sem az egyéb infrastruktúra kiépítése, stb. stb.Természetesen ezek mind durva becslések, de azért ahol lehetett igyekeztem igen nagyvonalúan alulbecsülni a feladatot és az ahhoz szükséges erőforrásokat (pl. a tornyok sem bírják 100 évig és mégis csak egyszeri kiépítést vettem figyelembe), tehát a konkrét számokba csak akkor köss bele légyszi, ha van konkrét adatod, ami nagyságrendileg negatív irányba befolyásolja az eredményt.
-
#301
Tuomas
addikt
Hieronymus
#299
Tuomas
addikt
válasz
Hieronymus
#299
üzenetére
Aha, így tiszta. A jövőt meg meglátjuk, mit hoz.
![;]](http://cdn.rios.hu/dl/s/v1.gif)
.
).
? A helyben gyártott panel ugye USA-t jelent gondolom, ahol a munkavállaló személyes CO2 lábnyoma kb világrekorder, szóval sokkal ez sem lesz jobb.
Új hozzászólás Aktív témák
Hirdetés
- Villanyszerelés
- Folyószámla, bankszámla, bankváltás, külföldi kártyahasználat
- Xbox Series X|S
- Otthoni hálózat és internet megosztás
- Budapest és környéke adok-veszek-beszélgetek
- Kormányok / autós szimulátorok topikja
- Gránit mosogató
- Milyen légkondit a lakásba?
- Gumi és felni topik
- ASZTALI GÉP / ALKATRÉSZ beárazás
- További aktív témák...
- Szép Dell Precision 5560 Slim Tervező Vágó Laptop -70% 15,6" i7-11850H 64/1TB RTX A2000 4GB UHD 4K
- Acer Nitro V 16 AI Gamer Laptop! Ryzen 7 260/RTX 5070/32gb DDR5/2TB SSD/2560x1600/180hz/Beszámítok!
- Szép Dell Precision 5560 Slim Tervező Vágó Laptop -70% 15,6" Xeon W-11955M 64/1TB RTX A2000 4GB FHD+
- AOC CQ27G2S Monitor (2K/VA/165hz)
- Samsung C27F396FHR Monitor
- ÁRGARANCIA!Épített KomPhone Ryzen 7 5700X3D 32/64GB RAM RTX 5070 12GB GAMER PC termékbeszámítással
- BESZÁMÍTÁS! GIGABYTE AORUS ELITE Z790 i7 14700K 64GB DDR5 1TB SSD 7900XTX 24GB be quiet! SB802 1000W
- HP 200W (19.5V 10.3A) kis kék, kerek, 4.5x3.0mm töltők + tápkábel, 928429-002
- Samsung Galaxy S23 , 8/128GB, Kártyafüggetlen
- Apple iPhone 13 Pro , 128GB , Kártyafüggetlen
Állásajánlatok
Cég: PCMENTOR SZERVIZ KFT.
Város: Budapest
Cég: Promenade Publishing House Kft.
Város: Budapest