- Eurós árlista a Google Pixel 10 telefonokhoz
- Huawei P20 Pro - profit csinál minden fotósból
- Légies iPhone halvány színei
- Változó design, tekerhető lünetta: megjött a Galaxy Watch8 és a Classic
- Egyesíti a Google az Android és a ChromeOS rendszereket
- Megjelent a Poco F7, eurós ára is van már
- Itt az igazság a Samsung állítólagos Android Auto alternatívájáról
- Milyen okostelefont vegyek?
- Android alkalmazások - szoftver kibeszélő topik
- Samsung Galaxy S23 és S23+ - ami belül van, az számít igazán
Új hozzászólás Aktív témák
-
#438
dabadab
titán
Hieronymus
#435
dabadab
titán
válasz
Hieronymus
#435
üzenetére
Gondolod a kevlárégetés környezetbarátabb eljárás az alumínium égetésnél?
Igen. A kevlár, mint szerves vegyület, alapvetően CO2-t, vizet meg nitrogénoxidokat produkál (mást nem is nagyon tud, mert C és H-n kívül O meg N van benne). Egyébként a kevlár nem különösebben éghető, 500 fok körüli hő kell ahhoz, hogy meggyulladjon és az égése nem önfenntartó (külső hőforrás nélkül az égő kevlár magától kialszik).
Nem unod még ezt a vaktában vagdalkozást?
-
#437
Tuomas
addikt
Hieronymus
#435
Tuomas
addikt
válasz
Hieronymus
#435
üzenetére
Egyébként ha engem kérdezel, nem maga a műhold test égése a leginkább környezet károsító, hanem a napelemé, már csak abból is kiindulva, hogy méretre nagyobb, mint maga a műhold test.
És ugye a napelem sem alumíniumból van, hanem kristályos szilícium, vagy gallium-arzenid alapú meg egyéb kristályokat, vegyületeket tartalmazó napelemekről beszélünk, amihez már nemigen értek, mert nem vagyok kémikus.
-
#436
Tuomas
addikt
Hieronymus
#435
Tuomas
addikt
válasz
Hieronymus
#435
üzenetére
Én csak mondtam pár példát, miből szoktak műholdakat és különféle űreszközöket készíteni, de itt elvileg te vagy az aki biztosra tudja azt, hogy miből készülnek a starlink műholdjai.
![;]](//cdn.rios.hu/dl/s/v1.gif)
A kevlárt mondjuk pont nem tartom valószínűnek a starlink esetében, azt olyan helyeken alkalmazzák szerintem, ahol a belső tartalmat védeni kell a külső behatások ellen, pl az űrállomás esetében, vagy olyan műholdaknál, ahol nagy pontosságú mérőműszereket kell megvédeni. -
#434
Tuomas
addikt
Hieronymus
#433
Tuomas
addikt
válasz
Hieronymus
#433
üzenetére
1. Te kérdezted, milyen erózióról beszélünk, én válaszoltam, láthatóan a témában vannak nehézségeid (ahogy a szövegértéssel is).
2. A műholdak anyaga lehet alumínium ötvözet. De lehet mellette (vagy akár helyette) valami féle kompozit, kevlár, és/vagy egyéb modern mesterséges anyagok, egyéb fémötvözetek. A mondat (legalábbisaz egyik), aminek értelmezésével meggyűlt a bajod így hangzik:
"Még azt se tudod biztosra miből vannak ezek a műholdak"
Várok tőled egy pontos, hivatkozással alátámasztott leírást arra vonatkozóan, hogy a Starlink műholdaknak milyen az anyagösszetétele, az is elég, ha azt alátámasztod hány %-a a rögeszméddé vált alumínium.
Ha nem tudsz pontos választ adni erre, az sem probléma, de akkor ne engem vádolj azzal, hogy nem tudom miből van a műhold, mert te sem tudod ugyebár. -
#432
Tuomas
addikt
Hieronymus
#431
Tuomas
addikt
válasz
Hieronymus
#431
üzenetére
Erre a hozzászólásra csak ennyit írok válaszul: atya világ.
És én itt be is fejeztem a társalgást, mert semmi értelme ennek az egésznek már.
Még azt se tudod biztosra miből vannak ezek a műholdak. -
#429
Reggie0
félisten
Hieronymus
#424
Reggie0
félisten
válasz
Hieronymus
#424
üzenetére
Nem csak a bauxitban van aluminium es bauxit nem csak ott van, ahol nagyon megeri kitermelni.
-
#428
Tuomas
addikt
Hieronymus
#426
Tuomas
addikt
válasz
Hieronymus
#426
üzenetére
Írok neked néhány példát, hogy értsd miről van szó.
Olyan útbevágásnál, ahol meredek sziklafalak mellett haladsz el autóval, láthatod, hogy jó vastag fémhálóval beburkolják az egész sziklafalat majdnem, amin bizony növényzet is van.
Nos ez pont amiatt van, mert a növényzet gyökere, a jég és a csapadék is jókora szikladarabokat törnek le a falból.
Másik példa, biztos láttál már (legalább képen) olyan áradást, ahol nem hogy a talajt vitte magával a víz, hanem az egész erdőt, minden növényzettel együtt. Ez a földcsuszamlás.
Elmondom neked azt is, hogy egy-egy kőzetréteg nem csak úgy bukkanhat a felszínre, ha a felette lévő réteg lepusztul. Úgy is felszínre bukkanhat, hogy mellette pl egy jóval puhább kőzetréteg található, ami könnyebben lepusztul, vagy esetleg a beszivárgó víz alámossa a talajt és lezökken a szomszédos réteg, így felszínre kerülve a mellette lévő, addig mélyebben fekvő kőzetréteg is.
És akkor a jóval nagyobb geológiai folyamatokról (ami igaz ritkább is) még nem is beszéltünk, például a gyűrődés. -
#427
Tuomas
addikt
Hieronymus
#426
Tuomas
addikt
válasz
Hieronymus
#426
üzenetére
A szél és a normál mennyiségű csapadék eróziója ellen véd. A fagy, a gyökérzet, és a folyóvíz (esetleg még beszivargó vizek) eróziója ellen nem véd.
Annyira meg azért nincs mélyen, hogyha felszíni fejtéssel, vagy a talaj felső rétegének eltávolításával bányászható.
Biztos meg tudod mondani pontosan, hogy mennyi az a nagyon kevés hely a földfelszínen, ahol található.
Amúgy csapkodhatod a tenyeredet, az élővilág (igen, az állatok is) ténylegesen hozzájárul az erózióhoz, kár, hogy ezt az egészet (az erózióval együtt) pont olyannak kell megmagyarázni, aki annyira védi a környezetet, hogy 40 0000 db műhold légkörben való elégéséből fakadó alumínium szennyezés káros hatásait boncolgatja hozzászólásokon keresztül.
-
#425
Tuomas
addikt
Hieronymus
#424
Tuomas
addikt
válasz
Hieronymus
#424
üzenetére
Milyen erózió?
Fagyaprózódás, víz és szél eróziós munkája, és létezik élővilág által előidézett erózió, amit az emberek vagy állatok idéznek elő, pl földben élő állatok (amelyek ugye a felszínre bukkanva forgatják a talajt), vagy épp hegyikecskék, amelyek a sziklákon mászkálva jókora szikladarabokat törhetnek le."Az erózió ott működik, ahol letolták a földfelszíni növényzetet."
Ez pedig tévedés, mert a növényzet gyökere is errodálja a talajt és a kőzeteket.
Amúgy szép próbálkozás.
-
#423
Reggie0
félisten
Hieronymus
#421
Reggie0
félisten
válasz
Hieronymus
#421
üzenetére
Nem erted. Az erozio miatt mindig van kiporzas es beoldodas. Pont ezt kene megertened, a fold nem csak egy par centis kodarab felskalazva, amit elkezdesz beporozni a levegobol, akkor az ugymarad orokre es lebegni fog ott az a por. A kornyezet teli van korfolyamatokkal.
-
#422
#54625216
törölt tag
Hieronymus
#421
#54625216
törölt tag
válasz
Hieronymus
#421
üzenetére
Egy 60 éves, korszerűtlen timföldgyár működésekor szerinted nem kerül a levegőbe pár nagyságrenddel több aluminium mint ami egy műhold elégésekor keletlezik 50km magasan? Komolyan?
"Az üzemanyag esetében továbbra sem a miből a kérdés, a hogyan, mennyire környezet szennyező az eljárás."
Vegyük sorra: a metán gyártsása során felhasznált energia megújuló, a nyersanyag CO2 és víz, az égéstermék szintén CO2 és víz.
Pontosan min is parázol akkor?
Van valami konkrét információd a SpaceX által alkalmazott (amúgy még fejlesztés alatt álló) metán gyártási eljárásról, ami aggodalomra adhat okot? -
#420
#54625216
törölt tag
Hieronymus
#419
#54625216
törölt tag
válasz
Hieronymus
#419
üzenetére
" A levegőnek sem kellene a részévé válnia."
A tonnánkénti darabbal több aluminium atomot azért még képes elviselni a természet.
Ha számodra még ez is sok, akkor szerintem inkább a 60-as évek óta nem koreszerűsített timföldgyárak ellen tüntess a műholdak helyett, úgy egyetlen gyár bezárásával évszázadokra előre lerendeznéd az aluminium kérdést, ami műholdakból valaha is a levegőbe juthat."Nem az a kérdés, miből állítják elő. A hogyan, a kérdés. "
Mivel a Mars missziókhoz fejlesztenek, így csakis megújuló energiaforrás használatával történhet a gyártás.
-
#418
#54625216
törölt tag
Hieronymus
#416
#54625216
törölt tag
válasz
Hieronymus
#416
üzenetére
"Pontosan annyi ülepedik ki a levegőből, amennyit égetnek."
És az terület arányosan mekkora?
"Mint ahogyan arról sem arról sem én tehetek, hogy kpbendeguz fórumtársunk még mindig ott tart, hogy szén-dioxidból fognak üzemanyagot előállítani. Víz is kell hozzá, ráadásul eléggé vízigényes tevékenység."
A metán gyártásakor CO2-t és vizet használnak, elégése során pedig vízpára és CO2 keletkezik, a gyártáshoz szükséges energiát pedig napelemekből nyerik.
Azaz ami CO2-t a rakéták produkálnak, azt előzőleg a légkörből kivonják, ami vizet a metán gyártásakor felhasználnak, az az égés során visszakerül a légkörbe.
Hogy egyébként a Marson honnan szereznek vizet, az legyen a kutatók gondja, a lényeg, hogy az önfenntartó metán gyártás technológiáját a Mars missziók miatt fejlesztik, így nem a folyamat gazdaságossága az elsődleges prioritás. -
#417
Reggie0
félisten
Hieronymus
#416
Reggie0
félisten
válasz
Hieronymus
#416
üzenetére
Egyszeruen, egy dezodor kb. 150 grammos, aminek 15-25% volt az aluminium tartalma. Egy palack 1-2 het alatt elfogyott. Ami nem a borodre tapadt, az egy ideig keringett a szoba levegojeben es reszben be is lelegezted.
Tehat teljesen megalapozott az osszehasonlitas.Csernobilra nem en hivatkoztam(es eddig szoba se hoztam), de az a nagy kulonbseg, hogy a sugarzo izotopok kis mennyisegben is problemat okoznak es termeszetes modon nagyon ritkak, mig ezzel ellentetben az aluminium az egyik leggyakoribb anyag a kornyezetben.
-
#414
Reggie0
félisten
Hieronymus
#410
Reggie0
félisten
válasz
Hieronymus
#410
üzenetére
"Tudatosan nem kellene szennyezni a környezetünket. "
Akkor nem azt irod le amit gondolsz.Sot en allitom, hogy pont tudatosan kell ezt csinalni es nem esz nelkul.
Az uveghazhatas eseteben a CO2 kibocsajtas pont igy tortent, mint ahogy szerinted kene, hiszen nem tudatosan szennyezet vele az emberiseg, a problema egyaltalan fel sem merult az elozo par evtizedet megelozoen. Mellesleg azt sem art figyelembe venni, hogy milyen anyagrol van szo, mert nem ugyanazokban a korfolyamatokban vesz reszt es igy a labilitasa sem egyezo merteku.
Szerintem van akozot kulonbseg, hogy heti 10-20 gramm aluminiumot magadra fujsz, vagy 0.000030 grammot kapsz az egbol. Ahhoz kepest, hogy az elobbi mennyivel nagyobb mennyiseg megsem okozott tomeges elhalalozast es megbetegedest, szinte statisztikai hibahataron van, nem is volt egyszeru az osszefuggest megtalalni az altalad felsorolt betegsegek es az alu kozott.
Es igen, en ezt a muholdakbol szarmazo toredek mennyiseget siman bevallalom, meg ahhoz sem lehet kozel, mint amennyit az aluminium kanalakrol lenyaltunk gyerek korunkban. Elobb tiltatnam be a tejfolos poharakon hasznalt aluminiumot ami elobb utobb szemetegetobe keveredik. -
#413
Tuomas
addikt
Hieronymus
#412
Tuomas
addikt
válasz
Hieronymus
#412
üzenetére
Ez egyre meredekebb. 2 atomerőmű katasztrófát párhuzamba vonni műholdak légkörben való égésével, nem semmi.
Mi lesz a következő gondolatmeneted, írtsuk ki az emberiséget, mert értelmetlen szennyezők vagyunk?
Használsz pl autót? Én nem igazán, megoldok mindent tömegközlekedéssel, gyalog, vagy kerékpárral. Mégsem támadom be az autót használó közösséget azzal, hogy értelmetlen környezetszennyezők, mert máshogy is el tudnák intézni a dolgaikat, abból kiindulva, hogy ha én is megoldom, akkor más is meg tudja oldani.
Szerintem az ilyen csőlátás legalább annyira káros, mint az "értelmetlen" szennyezések. Ha rajtatok múlik, sose jövünk elő a barlangból. -
#411
Tuomas
addikt
Hieronymus
#410
Tuomas
addikt
válasz
Hieronymus
#410
üzenetére
"én az értelmetlen környezetszennyezés ellen szólok."
Ezt te döntöd el, hogy mi értelmetlen a világon és mi nem?
Ez nagyon vicces, ne haragudj. -
#409
Reggie0
félisten
Hieronymus
#401
Reggie0
félisten
válasz
Hieronymus
#401
üzenetére
Nem tudod nem szennyezni a kornyezeted, a kerdes csak a mertek es az egyensulyok megtartasa korul forog. Ha te tenyleg azt gondolod, hogy lehet nem szennyezni, az kb. a civilizalatlan letezessel egyenerteku, mehetunk ruha nelkul az erdobe kezzel vadaszni es szigoruan epp oda szarni ahol allunk.
A vulkanok, stb. szennyezese meg azert szempont, hogy tudjuk mihez hasonlitani az emberi beavatkozas merteket es kovetkeztetni tudjunk arra, hogy az okozott tobbletszennyezes mennyire teritheti el a termeszetes korfolyamatokat.
-
#408
#54625216
törölt tag
Hieronymus
#406
#54625216
törölt tag
válasz
Hieronymus
#406
üzenetére
"Ez továbbra sem igaz."
Leírtuk az arányokat, ezeket semmilyen konkrét adattal nem cáfoltad, csak rávágtad, hogy nem mert nem.
"Gyakorlatilag az üzemanyag előállítása sem túl környezetbarát eljárás."
Az üzemanyagot napenergiával állítják elő. Nem azért, mert itt a Földön ne lenne hatékonyabb energiaforrás, hanem mert a Marson nem lesz, és az üzemanyag gyártás technológiát a Mars missziókhoz fejlesztik.
-
#407
pilóta
nagyúr
Hieronymus
#405
válasz
Hieronymus
#405
üzenetére
Oké, akkor hagyjuk, nem ment át a lényeg. Arra próbáltam utalni, hogy életünk gykorlatilag bármely kicsiny részét veszed, több nagyságrenddel többet szennyez, mint a starlink műholdak. Szennyezés/érték arányban pedig durván jobb bármilyen más netszolgáltatásnál, szóval ha környzetet akarsz védeni, akkor neked kellene a legnagyobb támogatójának lenned, ehelyett szőrszálhasogatsz.
Teszek még egy próbát: kb. olyan, mintha az ExxonValdez kapitányát azért szidnád, mert bedobta a papírzsepijét a tengerbe. Persze, ne dobja, de könyörgöm, csinált azért mást is, ami helyett inkább papírzsepit dobált volna tucatszám... -
#402
pilóta
nagyúr
Hieronymus
#401
válasz
Hieronymus
#401
üzenetére
Ebben igazad van, bár ha csak magyarországon minden mobiltelefon tulajdonos csak 10 perccel később cserélné le a telefonját (érted, tehát nem átlag két évente, hanem két év+10 percenként), akkor ennek a szennyezésnek ezerszeresét megspórolhatnánk.
Vagy ha rendesen megcsinálnák a zöldhullámot a váci úton, és ritkábban kellene fékezni, akkor is többszörös nehézfémszennyezéssel kevesebb lenne, mint amit ezek a műholdak termelnek.
Sőt, ha mondjuk a világon minden ezredik internethasználó nem köttetné be a kábelt, hanem műholdas netre fizetne elő, akkor milliószorosát. Szóval a környezetvédelem jegyében le a kábeles nettel, mindenki át a műholdasra és megmenekül a bolygó... -
#400
Reggie0
félisten
Hieronymus
#399
Reggie0
félisten
válasz
Hieronymus
#399
üzenetére
A muanyagokkal ellentetben a femoxidok reszt vesznek termeszetes reakciokban, tehat nem akkumulalodnak ugy.
Ha feltetelezzuk, hogy egyenletesen eloszlik a legkorben, akkor az a 8000 muhold negyzetmeterenkent 1.6 miligram muhold anyag oxidjat jelenti, evente. De a fold jelentos resze(70%) ocean, oda igy nyilvan oda ulepszik le szinten jelentos resze. Mekkora problema ez az oceanoknak? A csendes- es eszak atlanti oceannak csak az aluminium tartalma 34 millio tonna, also hatarertekkel alabecsulve, a muholdake meg evi 1600 tonna es nem mind fem. Ez a ket ocean csak az oceanok 60%-a. Nyilvan egy iranyitott becsapodasnal nem lakott terulet fole kuldik.
Lakott teruleten mennyi az az evi 1.6mg/m2. Aluminiumtartalombol 5mg/m3 az egeszsegugyi hatarertek 8 oras atlagra, olombol 0.021/m3 es hat a legkor sem 1m vastag, a muhold nagyon kis resze olom/nehezfem, szoval nagysagrendekkel kisebb valtozast okoz. A fem oxidok nagy suruseguk es magas forraspontjuk(es olvadaspontjuk) miatt nem eppen azok az anyagok, amik szeretnek a levegoben maradni.
Ezt hasonlitsd ossze akar a vulkanok altalt kibocsajtott femoxidokkal. Ember altal foglalt teruleten en inkabb jobban aggodnek az evi 0.5 millio tonna fekbetettol amit elhasznalunk.A starlink okozta hatas kb. lepkefing a tornadoban.
-
#397
Reggie0
félisten
Hieronymus
#223
Reggie0
félisten
válasz
Hieronymus
#223
üzenetére
Az oxidok ujra nem egnek el(amennyiben nem tovabboxidalhato, mint pl a mangannak van monoxidja, dioxidja es heptoxidja is, nehezfemekbol mondjuk a kobaltnak is van 3) de elparolognak es a levegobe bekerulnek. A foldfelszinre csak a nagyobb darabokbol jut el valami kis toredeknyi darabok, de a jelentos reszuk nem eri el a felszint.
Es de, feljogosit, hogy toredeknyit hozzategyunk, mert az ugyse szamit.
-
#394
bambano
titán
Hieronymus
#391
bambano
titán
válasz
Hieronymus
#391
üzenetére
[link] eszerint az opel típusok nagyjából felének nem azonos az első és a hátsó nyomtávja. mivel ez a gyári műszaki katalógus, ezért feltételezhetjük, hogy a nem azonos nyomtáv nem karambol során alakult ki.
tehát nem gördülnek az első és a hátsó kerekek azonos nyomon még egyenesben sem, kanyarban meg pláne.
-
#392
azbest
félisten
Hieronymus
#391
azbest
félisten
válasz
Hieronymus
#391
üzenetére
Az öntőprés kifejezést nem én találtam ki, így hallottam és úgy látom sokszor használják. A tesla kapcsán is így hangzott a beszámolókban, például [link]
Angolul valóban öntő gépnek mondja [link] Bár az is elhangzik, hogy "high pressure die cast", talán a magas nyomású öntésből jött ez magyarra fordítva. Úgy látom talán a "présöntő" lehet a jobb magyar neve.A gazdasági totálkár alatt sajnos nem a szerkezeti sérülésre gondoltam. Manapság némelyik autónál egy ajtósérülés gyártói javítása már lehet gazdasági totálkár a biztosító számára. Leginkább új, drága autóknál. Bár ezt csak unaloműzésként nézett autó újraépítős videók alapján gondolom
Konkrétan a tesla padlólemezként gyártott akkupakjánál, ha a kialakítás lehetővé teszi, hogy levágják róla az autóhoz való tartóelemeket, akkor még akár új életet is kaphat mindenestől egy akku modulként. Meg persze a vezérléstől is függ, hogy egy döglött cella magával viszi-e az egészet vagy csak pár cellát kell leválasztania, mert hibás van a blokkban.
Jelenleg több kisebb blokkból áll egy teljes akkupakk. Ott sem szokás lebontani cellára, hanem hibás blokkot tudhatnak cserélni viszonylag egyszerűen. Cserében több helyet foglal és nem teherhordó elem.
Szóval valamit valamiért. Remélem ahogy felfut az akkugyártás, úgy az újrahasznosítás is megfelelően történik, mert amúgy jellemzően nagy pénz is van benne. Csak magas a technológia igénye is a megfelelő feldolgozásnak.
-
#359
#54625216
törölt tag
Hieronymus
#356
#54625216
törölt tag
válasz
Hieronymus
#356
üzenetére
"Az adótornyokat, méretüktől függetlenül a helyszínre szállítják és felállítják."
Mekkora környezetszennyezéssel?
"Amikor szükségtelenné válik lebontják és újra feldolgozzák."
Mekkora környezetszennyezéssel?
"A szükséges tornyok nagy része már elkészült."
Mihez szükséges?
Vagy még mindig ott tartunk, hogy neked legyen neted, az a szükséges, akinek meg nem jut, az így járt?
Ha nem, akkor konkrétan mekkora lefedettség szerinted a szükséges?
Hány darab torony készült már el és hány darabra lenne még szükség?
(Nem várok pontos számokat, elég a megalapozott becslés.)"Évenként átlagosan 1.715.000 kg műhold környezetszennyezésé alakítását jelenti a levegőben."
És ezt kellene összevetni a műholdakéhoz hasonló lefedettségű és sávszélességű földi netszolgáltatás kiépítésének és üzemeltetésének környezeti lábnyomával, de valahogy kínosan kerülöd a konrétumokat, mert ugye úgy könnyebb relativizálni a kérdést, hogy a műhold az "sok" a földi meg "kevés", meg a műhold "felesleges" a földi szolgáltatás meg "elegendő".
-
#357
Tuomas
addikt
Hieronymus
#356
Tuomas
addikt
válasz
Hieronymus
#356
üzenetére
Még mindig nem erről beszéltem, de semmi baj. A lényeg, hogy te csak arra ügyelj, hogy magaddal ne kerülj ellentmondásba.
-
#348
Tuomas
addikt
Hieronymus
#347
Tuomas
addikt
válasz
Hieronymus
#347
üzenetére
Tudom, ebben én nem is kételkedek.
De te pont ezt cáfoltad (vagyis írtad, hogy nem a db szám számít) a 42 ezer műhold vs több 100 ezer adótorony/kábel/ akármi esetében. -
#344
Tuomas
addikt
Hieronymus
#342
Tuomas
addikt
válasz
Hieronymus
#342
üzenetére
"Ennyire ne legyél már elfogult. Nem tudod senkinek sem bemagyarázni, 42 ezer műhold legyártástása olcsóbb és kevesebb szennyezéssel jár, mint 15 darabé. Ugyan ez igaz a fellövéshez kapcsolódó szennyezésre és költségekre. A holdakat sem kell 5 évente cseréni a magasabb pályán."
(#278) Hieronymus
"Mint írtam a környezet terhelése számít nem a darabszám."Akkor ez most hogy is van? Korábban a jóval több adótorony - műhold legyártása, szállítása stb. összehasonlításban azt vallottad, hogy nem számít a darabszám, hanem a szennyezés számít, most meg már mégis számít a darabszám?
-
#343
#54625216
törölt tag
Hieronymus
#342
#54625216
törölt tag
válasz
Hieronymus
#342
üzenetére
"Nem tudod senkinek sem bemagyarázni, 42 ezer műhold legyártástása olcsóbb és kevesebb szennyezéssel jár, mint 15 darabé."
A 15 műhold nem tudja biztosítani azt a szolgáltatást, amit a 42 ezer, ezért eleve értelmetlen a felvetés.
Az egy más kérdés, hogy Te a 15 műhold által nyújtott kompromisszumos megoldást elégségesnek ítéled, de mivel nem neked kell vállalnod a kompromisszumokat, így nem is a Te véleményed a mérvadó."A szennyezés mennyiségét nem tudod megmagyarázni a műholdégetéskor. Ami lejön, az 100%-ban környezetszennyező anyag."
Más, hasonló minőségű és lefedettséget biztosító megoldásokhoz viszonyítva lehet csak értékelni egy adott szolgáltatással járó környezetszennyezést. Ez pedig a Starlink esetében nagyságrendekkel kisebb, mint bármilyen más megoldás esetén.
"Ha a Himalája nem akadály akkor más terület sem a szárazföldön."
És akkor most lássuk a számokat, amelyek igazolják, hogy a teljes szárazföldi mobil lefedettség kiépítésével járó környezeti terhelés mennyivel lenne alacsonyabb, mint évente 1800 tonna műhold elégetése 50km magasságban.
"A racionalitáshoz csak akkor lesz köze, ha az irracionális szót használód."
Leírtam a számokat, hogy mennyibe kerül legyártani és feljuttatni a Starlink műholdakat, magának a szolgáltatásnak mekkora a potenciális piaca és hogy miért várható, hogy brutálisan nyereséges lesz a projekt. Ha ezzel ellentétes információ birtokában vagy, akkor nyugodtan oszd meg velünk. Az lenne a racionális érvelés, nem pedig elintézni a kérdést annyival, hogy "nekem már van olcsó netem, ezért felesleges".
"Arra viszont megkérlek, hogy ne az én személyemmel foglalkozz. Ha már nincsenek valóban racionális és tartható érveid, akkor ne válaszolj."
Tőled idézek: "Amúgy te fogod értékesíteni a szolgáltatást vagy legalább elő szeretnél rá fizetni, ha majd lehet, hogy ennyire véded a védhetetlent?"
Tehát ha már a másik álláspontja mögötti motívációt firtatod, akkor viseld el, ha a Te motívációd is terítékre kerül.
Vagy ha már nincsenek valóban racionális és tartható érveid, akkor ne válaszolj. -
#341
dabadab
titán
Hieronymus
#338
dabadab
titán
válasz
Hieronymus
#338
üzenetére
Tök fasza érvelési technika az, hogy állítasz valami hülyeséget, aztán amikor ezzel szembesítenek, akkor úgy csinálsz, mintha tök mást mondtál volna.
-
#340
#54625216
törölt tag
Hieronymus
#338
#54625216
törölt tag
válasz
Hieronymus
#338
üzenetére
"Hogy érthető legyen. Nekem semmiféle érdekem nem fűződik ahhoz, hogy az USA középső részén ennyire környezetkárosító módon oldják meg az internet elérést."
Lehet, hogy sokkolni fog a hír, de mivel nem fognak a teljes világra kiterjedő népszavazást tartani a kérdésben, így a véleményed (és az enyém is) ebben a kérdésben teljes mértékben ignorálható, ezért aztán az sem különösebben hat meg senkit, hogy Neked származik-e bármilyen előnyöd ebből a projektből.
Azt próbáltuk csak elmagyarázni, hogy az USA középső részén (és még szerte a világon), ennél csak környezetszennyezőbb módon tudnának szélessávot biztosítani, és sajnos az, hogy Neked már van neted egy pillanatig sem fogja megnyugtatni azt, akinek még nincs, így azt a rosszallásod ellenére is ki fogják építeni.
Akkor meg már miért ne a kevésbé környezetszennyező megoldásnak drukkoljunk így innen a pálya széléről bekiabálva.
De ha neked megnyugvást okoz, hogy a minden alapot nélkülöző irracionális félelmeidet légbőlkapott, demagóg érvekkel racionalizáld, akkor csak hajrá. -
#333
#54625216
törölt tag
Hieronymus
#331
#54625216
törölt tag
válasz
Hieronymus
#331
üzenetére
"Ezekre a helyekre a mobil internet tökéletes megoldás."
Most komolyan miért mondasz ennyire kínos hülyeségeket? Még egyszer: a Föld 34%-át fedi le valamilyen kábeles és / vagy mobil szolgáltatás. A többire pedig nem elég a jelenlegi műholdas kapacitás, kábelt vagy mobilt pedig nem éri meg kiépíteni.
"A nagyon eldugott helyeken már ma is elérhető műholdas internet, igaz nem olcsón. A Musk féle megoldás ennél csak drágább lehet."
És ezt mégis honnan veszed? Egy Starlink műhold előállítási költsége jelenleg 300 ezer dollár. Starship-el kb. 10 millió dolláros költséggel fognak fellőni 700-at.
Ehhez képest egy átlagos kommunikációs műholdnak csak a fejlesztési költsége százmillió USD nagyságrend."15 hold fenntartási költsége nem lehet több a 42 ezer darabnál."
Ez az, hogy ha van saját, 100%-ban újrahasznosítható rakétád, akkor de.
"Mint ahogyan a Magyarországon lakók többsége is csak a szennyezésből fog részesülni. "
Már volt szó a szennyezésről, ne menjünk le már olyan szintre, hogy cáfolat nélkül ignorálsz hozzászólásokat, majd később változatlan formában megismétled ugyanazt a kijelentést.
A geostat műholdak nem tudják a sávszélességet és a késleltetést, a mobil szolgáltatások nem tudják a lefedettséget és minden más hasonló minőségű és lefedettségű internet szolgáltatás csak nagyságrendekkel nagyobb környezetszennyezéssel oldható meg."Amúgy te fogod értékesíteni a szolgáltatást vagy legalább elő szeretnél rá fizetni, ha majd lehet, hogy ennyire véded a védhetetlent?"
Semmi közöm a Starlinkhez, én csak a légbőlkapott, demagóg szövegekre próbálok racinális érvekkel reagálni.
Lesz egy mindenki számára a világ igen nagy részén elérhető, gyors és olcsó internetszolgáltatás, erre - egy állítólag IT szakmai - fórumban a reakció:
-
#332
dabadab
titán
Hieronymus
#331
dabadab
titán
válasz
Hieronymus
#331
üzenetére
Ezt a szolgáltatást a katonai és hírszerző szolgálatok mellett a bűnözők és terroristák fogják leginkább használni
Oké, akkor nézz utána, hogy az USA középső részén mekkora érdeklődés van a Starlink iránt.
Vagy ne, ha nem akarod, hogy megzavarjanak a tények. -
#323
azbest
félisten
Hieronymus
#322
azbest
félisten
válasz
Hieronymus
#322
üzenetére
Teljesen fogalmatlan vagy. Szövegértéssel is bajok vannak. Össze vissza beszéltek. Persze már ott elveszett az értelmes vita lehetősége, hogy hárman háromféle zagyvaságot nyomattok. Annyi csak a közös, hogy nektek nem kell és akkor másoknak se legyen.
-
#316
#54625216
törölt tag
Hieronymus
#313
#54625216
törölt tag
válasz
Hieronymus
#313
üzenetére
"Bizonyosan vannak olyan helyek, ahova az egyetlen lehetőség a helikopteres telepítés. A hálózatfejlesztők továbbra sem égetik a pénzt, csak oda telepítenek így, ahova nem lehet másként."
Így van, ezért számoltam mindössze az esetek 10%-ával.
"Ha ahhoz a 10%-hoz ragaszkodsz amit hasra ütéssel találtál ki, ismét, szólj az érintet cégeknek. Lőjék be a helikopteres telepítést 10 százalékra, hogy igazad lehessen."
Ha szerinted sok a 10% a bolygó teljes lefedettségét figyelembe véve, amibe ugye beletartozik az összes hegy, őserdő, sivatag és óceán is akkor mond meg, hogy szerinted mennyi a megfelelő arány és miért.
"Ezt hogyan gondolod?"
Mert pl. eljuttatni adótornyokat egy óceániai szigetre több hetes hajóutat igényel, ami alatt nagyságrendekkel több üzemanyag fogy, mint 3 óra helikopterezés.
De ha csak az általad linkelt képet nézzük is: van rajta ugyebár egy daru, egy teherautó meg jópár ember. Ezek valahogy odajutottak a helyszínre, majd ott is égették az olajat rendesen. Szerinted kevésbé károsították a környezetet annak a toronynak a felállításakor, mint amit egy 227kg-os műhold elégése okozna 50km magasságban valahol a Csendes óceán felett?
-
#311
#54625216
törölt tag
Hieronymus
#308
#54625216
törölt tag
válasz
Hieronymus
#308
üzenetére
Jah, tehát akkor az általam linkelt kép fake?
Mert ugye nem az volt a kérdés, hogy az összes tornyot helikopterrel szállítják-e, hanem hogy a Föld területének eddig tornyokkal be nem fedett területét be tudják-e úgy telepíteni, hogy a tornyok 10%-ánál ne kelljen helikoptert vagy még annál is olajzabálóbb szállítási módot alkalmazni. -
#305
#54625216
törölt tag
Hieronymus
#304
#54625216
törölt tag
válasz
Hieronymus
#304
üzenetére
Ott van az általad is idézett szövegben, hogy a tornyok 10%-ával számoltam. Mivel eleve a lefedendő területből levontam azt a 34%-ot, amit a jelenlegi mobil megoldások már kiszolgálnak, így első sorban olyan helyek jönnek szóba, amik a lakott területektől távol esnek, hiszen azt a hipotetikus esetet taglaljuk, hogy műholdak helyett földi adótornyokkal próbáljuk ellátni nettel az egész bolygót.
Mert ugye pont ez a műholdas net lényege: hogy ott is tud szolgáltatni, ahova földi szolgáltatást baromira nem éri meg kiépíteni.
De mivel itt most nem a profitábilitást, hanem az ökológiai lábnyomot vizsgáljuk, első sorban nem arra fókuszáltam, hogy egyáltalán ki lenne az az idióta, aki teleszórná a Szaharát adótornyokkal, hanem ha valaki mégis megtenné, akkor jobban szennyezné-e vele a környezetet, mintha műholdakat lövöldözne LEO pályára.
Úgyhogy az a 10% helikopterezés igen csak nagyvonalú becslés és azokat a helyeket még nem is számoltam extra, ahova a helikopternél jóval környezetszennyezőnn megoldásokkal lehetne csak tornyokat telepíteni.Szerk:
-
#302
#54625216
törölt tag
Hieronymus
#282
#54625216
törölt tag
válasz
Hieronymus
#282
üzenetére
"Mi nem érthető azon, hogy ez a rendszer már majdnem teljesen elkészült."
Mert ez egész egyszerűen nem igaz.
"A Musk rendszere nem váltja ki a földi mobilhálózatot."
Nem is az a célja, hanem hogy egyrészt kiterjessze olyan területekre, ahova a földi szolgáltatást kiépíteni túl nehéz vagy túl drága, másrészt hogy az arra érzékeny ügyfeleknek az üvegkábelnél jobb késleltetésű kapcsolatot biztosítson.
"Ezért felesleges, redundáns szolgáltatás."
Mivel a jelenlegi rendszer nem képes biztosítani azt, amire a Starlinket tervezték, így se nem felesleges, se nem redundáns.
"Erre van hiteles forrásod vagy csak hasra ütéssel írtad le?"
Természetesen nem szó szerint értettem a száz évet, de némi számolással azért meg lehet saccolni a nagyságrendet:
Mivel a Starship-ről már feljebb leírtam, hogy a metán gyártás-égetés összességében kiegyenlíti egymást, így a légkörben elégő műholdak jelentik a komolyan számba vehető szennyezést.
Egy Starlink műhold súlya 227kg. Ha évente elégetnek 8400-at a légkörben (42000 / 5), az 1800 tonna, ami 5*10^15 tonna légtömegben oldódik fel.
(Nem mellesleg évente átlag 78000 tonna meteor és egyéb ég el a légkörben, aminek 0 azaz nulla százalékát érzékeled egyáltalán.)Nézzük a tornyokat:
A Föld felszíne 510 100 000 négyzetkilométer. Vegyük ennek a felét, mint lefedendő területet, mivel egyrészt a műholdak se fedik le a teljes bolygót és 2019-ben a bolygó 34%-át már lefedték legalább 2G-vel, így azzal most nem kell számolnunk.
Egy átlagos adótorony kb. 390 négyzetkilométert képes lefedni, az 255 000 000 / 390 = 653000 darab adótorony. De tételezzük fel, hogy a technológia fejlődik és a tornyok hatékonysága a következő pár évben a duplájára nő, ez esetben 325000 darab torony elég lehet.Szállítás:
Tételezzük fel, hogy a tornyok csak 10%-át kell helikopterrel a helyére szállítani, ez 32500 darab torony.
Egy Boeing BV-107/CH-46 180 gallont, azaz 681 liter üzemanyagot fogyaszt óránként. Mivel létezik hatékonyabb helikopter is, vegyük a biztonság kedvéért ennek a felét, azaz 340 litert.
Tételezzük fel, hogy minden terület elérhető átlag 3 óra repüléssel, az oda-vissza 2000 liter, azaz kb. 2 tonna üzemanyagot jelent tornyonként, összesen 65000 tonna elégetett kerozin.
65000 / 1800 = 36, tehát csak a tornyok 10%-ának kitelepítése fedezné a Starlink 36 évét.Viszont a többi 292500 tornyot is el kell juttatni valahogy a helyére és feltételezhetően nem ökrös szekérrel, a helyszínekre munkagépeket is kell vinni, amik szintén olajszármazékokat égetnek és így tovább. Tételezzük fel, hogy az összes maradék torony installálása a helikopter üzemanyag negyedéből megoldható, azaz 0.5 tonnából (ebben már benne van a sivatag közepe teherautóval és az Antarktisz is jégtörővel), az 146250 tonna / 1800 = 80 év Starlinket fedez.
De ugye a tornyokat karban is kell tartani, azokhoz el kell juttatni a szakembereket és az alkatrészeket, ezrét számoljunk évente átlagosan 0.5% karbantartással, az 1056.25 tonna olajszármazék elégetését jelenti.
Tehát a kiépítés: 211ezer tonna olajszármazék, a karbantartás száz évre további 105ezer, ez osztva 1800-al = 175 év.
És ebben nincs benne sem az eszközök gyártása és energia fogyasztása, sem az egyéb infrastruktúra kiépítése, stb. stb.Természetesen ezek mind durva becslések, de azért ahol lehetett igyekeztem igen nagyvonalúan alulbecsülni a feladatot és az ahhoz szükséges erőforrásokat (pl. a tornyok sem bírják 100 évig és mégis csak egyszeri kiépítést vettem figyelembe), tehát a konkrét számokba csak akkor köss bele légyszi, ha van konkrét adatod, ami nagyságrendileg negatív irányba befolyásolja az eredményt.
-
#301
Tuomas
addikt
Hieronymus
#299
Tuomas
addikt
válasz
Hieronymus
#299
üzenetére
Aha, így tiszta. A jövőt meg meglátjuk, mit hoz.
-
#300
dabadab
titán
Hieronymus
#299
dabadab
titán
válasz
Hieronymus
#299
üzenetére
Nyilván egy fejlett műholdas telefonnál nem omni antennákat kell alkalmazni, hanem nagyon szűk és jól irányzott sugarat (a sima wifi is elmegy akár 350 kilométerre megfelelő antennával).
-
#291
Tuomas
addikt
Hieronymus
#290
Tuomas
addikt
válasz
Hieronymus
#290
üzenetére
"Műhold távolságra kommunikálni nem lehet tartósan, készülékbe épített antennával és kis méretű akkumulátorral. Nem lesz könnyen hordozható a rendszer."
A jelenlegi technológiai háttérrel nem. De honnan tudod mi lesz 30 év múlva? 30 évvel ezelőtt el tudtad azt képzelni, hogy tenyér méretű telefonnal internetezel, smsezel, telefonálsz, fotózol, videózol, hallgatsz zenét, nézed vissza az emlékeidet, nézel teljes estés mozifilmeket, stb stb. Ugye, hogy nem!? Még talán 20 éve sem.
A többi részhez pedig: egy rendszert csak addig fejlesztenek, amíg megéri, aztán jön egy új, más, ami vagy jobb, vagy nem.
Hogy a Windows-os példánál maradjunk, igazából pont jó példa: elkészítenek egy rendszert, azt egy jó ideig fejlesztik, majd megjelenik egy új rendszer,de egy ideig még frissítik az előző rendszert is. Viszont ha idővel ha olyan jó az új rendszer, akkor a régit nem biztos, hogy tovább erőltetik.
Szerintem legalábbis. -
#284
Tuomas
addikt
Hieronymus
#282
Tuomas
addikt
válasz
Hieronymus
#282
üzenetére
Hát egyébként ha lesz egy jól működő műholdas rendszer, aminek lehet, hogy az első lépése a starlink, akkor szükséges lesz a földi rendszerekre? Nem lehet vele kiváltani idővel, akár fokozatosan, 20-30 év múlva? Akár milyen hihetetlen, de a fejlődés ilyen. Kiépítenek valamit, ami elavult lesz, és idővel fokozatosan lecserélődik valami újabbra.
Úgy gondolod, hogy a földi rendszer kész van? Nem fektetnek le újra és újra kontinenseket átszelő vezetékeket a tengerek fenekére, nem létesítenek új adótornyokat, stb? A tartószerkezeteket nem kell cserélni meghatározott időközönként?
A te meglátásod akkor állná meg a helyét, ha ezekhez egy ujjal nem nyúlnának, de ez messze nem így van. Az IT őrült mértékű növekedése miatt a meglévő berendezéseket rendszeresen korszerűsíteni kell, legalábbis szerintem.
Tehát messze nem kijelenthető az, hogy majdnem teljesen elkészült, mert ez sose lesz kész. -
#281
#54625216
törölt tag
Hieronymus
#274
#54625216
törölt tag
válasz
Hieronymus
#274
üzenetére
"nem hiszem, hogy 42 ezer műhold az kevesebb, mint amennyi földi cucc kellene a műholdashoz hasonló szolgáltatáshoz"
Erre mondtam, hogy szvsz 42 ezer akármilyen eszköznél többre lesz szükség.
Most meg:
"Engedd el a 42 ezernél több vagy kevesebb dolgot."
Tehát annyiban maradhatunk, hogy a
"42 ezer műholdnál nem több földi cuccból is megoldható"
kijelentés szerinted is hülyeség volt?Egyébként ott tévedsz hatalmasat, hogy nem veszed figyelembe a nagyságrendeket. Csak a tornyok szállításához szükséges olajszármazékok elégetéséből több környezetszennyezés keletkezne, mint amennyit az egész Starlink projekt műhold égetéssel 100 év alatt okozni tudna. És akkor még sehol sincs a bányászat, gyártás, szervizelés vagy a kiépítéssel járó környezetrombolás.
"A sivatag vagy óceán közepére nincs szükség a jelenlegi ellátásnál jobbra."
És ezt onnan tudod, hogy?
-
#280
Tuomas
addikt
Hieronymus
#278
Tuomas
addikt
válasz
Hieronymus
#278
üzenetére
Hogyne számítana a darabszám.
Minél több van valami mesterséges dologból, annál jobban terheli a környezetet, nem? Gyártás, szállítás, telepítés, karbantartás, bontás. Nem mindegy, hogy 1 db, vagy 100 ezer db készül és kerül ki valahova valamiből.
Arról nem beszélve, hogy helyet is foglal, mondjuk a szabadon álló (értsd nem épületek tetején lévő) tornyok helyén lehetne minimum 1 fa, ami több 100 000 - es darabszám esetén már elég jelentős tétel.
A több ezer km hosszú kábelhálózat is mivel van leszigetelve? Műanyaggal, aminél én nem tudom, hogy mi károsabb: az előállítása, vagy az, hogy évszázadokig (évezredekig?) nem bomlik le.
Vagy ha nem számít a darabszám, akkor miért vagytok fennakadva a 40 000 műholdon?Szerk: én értem azt, hogy 1 műhold szennyezőbb, mint mondjuk 1 torony. De ezt már nem biztos, hogy el lehet mondani 1 műhold vs 1000, vagy 1 műhold vs 10 000 torony viszonyában. Pontosabban így, hogy nem ismerünk jópár adatot, nem tudjuk biztosra kijelenteni, csak következtethetünk.
-
#279
pilóta
nagyúr
Hieronymus
#278
válasz
Hieronymus
#278
üzenetére
Teljesen mindegy, az eddig kiépített kábeleknek csak a legyártása többezerszeres környezeti terhelés, mint a 42 ezer műhold valaha lesz. Gyakorlatilag nincs ennél kevésbé szennyező netelérés, tök vicces ezzel jönni, hogy mennyire szennyező, amikor pont ez a legkevésbé az...
-
#275
pilóta
nagyúr
Hieronymus
#274
válasz
Hieronymus
#274
üzenetére
Ott tévedsz, hogy sokkal-sokkal több földi állomás kell, mint 84 ezer darab. Már most is nagyon sokkal több van, és láthatóan nem elég.
Plusz még a kábeles szolgáltatás a sokmillió km kábelével, amit rendszeresen kell cserélni, (először volt a réz, meg koax, mostmár üveg). Rengeteg földmunka, gyártás stb. Iszonyat környezetterhelés. Gyakorlatilag be kellene tiltani az összes földi állomást és kábelt, amikor sokkal kisebb környezetterheléssel meg lehet oldani műholdas rendszerrel... -
#273
#54625216
törölt tag
Hieronymus
#270
#54625216
törölt tag
válasz
Hieronymus
#270
üzenetére
"Melyik bolygón laksz?
A Földön nincs olyan működű műholdas szolgáltatás ami a teljes bolygót lefedi."Oké, akkor pontosítok: a "műholdashoz hasonló" szolgáltatás alapfeltétele, hogy legalább akkora felületét lefedje a bolgyónak, amit a Starlink fog:
Ha ez a megfogalmazás elfogadható számodra, akkor lépjünk tovább és légyszi nevezd meg azt az eszközt, amiből elég 42 ezer darab, hogy ezt a lefedettséget és szolgáltatás minőséget garantálja de se nem műhold, se nem torony.
-
#268
#54625216
törölt tag
Hieronymus
#260
#54625216
törölt tag
válasz
Hieronymus
#260
üzenetére
Ezt írja:
"nem hiszem, hogy 42 ezer műhold az kevesebb, mint amennyi földi cucc kellene a műholdashoz hasonló szolgáltatáshoz"
Tehát 42 ezer földi cuccnál nem többel szerinte megoldható a műholdashoz hasonló szolgáltatás.
Mivel a műholdas internet a bolygó teljes területét lefedi, sőt az adja a szolgáltatás lényegét, hogy ahol fizikailag nagyon nehéz vagy üzletileg nem éri meg a kábeles szolgáltatás, ott is legyen alacsony késleltetésű gyors net, így csak akkor tekinthető egy szolgáltatás a "műholdashoz hasonlónak" ha az a bolygó teljes területét lefedi.
A hozzászólás szerint ez 42 ezernél nem több eszközzel megoldható. Az valóban már csak az én feltételezésem volt, hogy a "cucc" szót alatt "torony" értendő, de ha elmondjátok, hogy akkor miből elég 42 ezer darab, ami se nem torony, se nem műhold és mégis a műholdashoz hasonló net csiholható belőle, akkor készséggel elismerem a tévedésemet.Ami a már meglévő műholdas internetszolgáltatást illeti, annak a latency-je nagyon magas, a sávszélesség limitált és borzasztóan drága (a limitált sávszélesség miatt), így pont azokhoz nem jut el, akiknek segíthetne.
"A helyzet viszont az, hogy a fontos területek mellett már a kevésbé fontosak is le vannak fedve mobilhálózattal a Földön, Mellete vezetékes internettel is nagyon sok helyen."
Erről valami konkrét adatot légyszi, hogy egyrész mi értendő "nem fontos terület" alatt, másrészt hogy mekkora az a lefedettség.
Én csak egy 2014-es térképet találtam hirtelenjében, ez alapján 6 évvel ezelőtt még nem volt tökéletes az a lefedettség, de persze lehet, hogy azóta javult pár nagyságrendet.
A "sok helyen" meg nem egyenlő azzal, hogy "mindenhol" és aki pont nem a sok hely egyikén lakik, annak is legalább annyira joga van a net hozzáféréshez, mint bárki másnak.
"Az, hogy Amerikában sok a nem lényeges terület, nem a mi gondunk."
Ahogy az sem a mi gondunk, hogy kb. egész Afrikát net szempontból "nem fontos" területként tartják nyilván, de attól még engedtessék meg másnak, hogy erről máshogy gondolkodjon.
-
#246
BBorg
tag
Hieronymus
#223
BBorg
tag
válasz
Hieronymus
#223
üzenetére
"Nyilván néhány kilométer áthidalására kevesebb teljesítmény szüksége, mint 50-55 ezer kilométerhez."
Nem olvastam még végig a fórumot, de hogy lett a (feltételezem) műholdak pályája 50-55 EZER kilóméter. A geostacionárius lenne valami 36 ezer. Ezeknél csak 550 km vagyis 550000 méter.
A besugárzás energiaszükséglet tekintetében is tovább kéne gondolnod a helyzetet. A célunk itt az hogy a föld felszínét minél hatékonyabban ellássuk jellel (sugárzás). Képzelj magad elé egy földgömböt és egy kis led lámpát, pontszerű fényforrást. Ha a fény közel van a földgömb papírjához, akkor a közelében nagyon erős jelet kapsz, de már egy kicsit távolabb jóval gyengébbet. Viszont ha pár centi magasról, egy parabolatükör segítségével világítanád meg, akkor kapnál egy egyenletes fényességű területet. Tehát ha van egy megcélzott jelerősség küszöb, akkor szerintem azt energetikai szempontból is a műholdak tudják hatékonyabban besugározni. A "távolság áthidalása" kiesik az egyenletből, a felhasznált energia nagyobb arányban hasznosul a földfelszínen. -
#236
#54625216
törölt tag
Hieronymus
#227
#54625216
törölt tag
válasz
Hieronymus
#227
üzenetére
"Nem.
Mindent legyártva és helyszínre szállítva sem lesz nagyobb az ökológiai nyom, mint 50 - 55 ezer kilométer magasságba emelni a holdakat, öt esztendőnként ismételt ciklussal.
A megépített tornyot további célokra is fel lehet használni. Több és eltérő jellegű szolgáltatás is üzemelhet róluk. Az életciklusuk végén értékes alapanyagok. Kiváltják a bányászatot és acél előállítás költségét közel 100%-ban.
Feldarabolják és újra öntik nyersanyagnak."Több százezer tornyot legyártani: fémbányászat, szállítás, gyártás. Már ennek nagyságrendekkel nagyobb az ökológiai lábnyoma, mint a teljes Starlink projektnek kilövésekkel együtt.
De erre még rájön a helyszín letarolása, betonozás, stb.
Aztán az adótornyok odaszállítása. Sok esetben kerozinzabáló helikopterekkel, mert máshogy nem megközelíthető a hely.
Aztán a karbantartás: szintén valahogy oda kell jutni, szintén csak helikopter jöhet szóba. És így tovább.
Az életciklusuk végén meg nettó szemét marad a tornyokból valahol a természet közepén, mert az elbontásuk és újrafelhasználásuk több környezetkárosítással járna (a költségekről nem is beszélve), mintha hagynák őket simán elrohadni.Ami a műholdak fellövését illeti:
A teljes 40 ezres konstellációt Starship-el akarják felvinni. Egy Starship 700 műholdat tud majd pályára állítani, ez 57 darab fellövést jelent.
A Starship 100%-ban újrahasznosítható lesz és folyékony oxigén és metán hajtja.
A metánt a légkörből kivont CO2-ből akarják előállítani, azaz ami CO2 a fellövéskor a metán elégetéséből a levegőbe kerül, azt idővel ki is vonják onnan, azaz a fellövések önmagukban nem okoznak környezetszennyezést.Ehhez képest 57 darab adótorony helikopterrel szállítása már önmagában nagyobb környezetszennyezést okoz, és ugye nem 700-asával szállítják a tornyokat, hanem egyesével és a globális lefedettséghez nem 40 ezer adótorony kell:
- ennyi adótorony van jelenleg csak Magyarországon: [link]
- és ezt vesd össze a terület lefedéséhez szükséges 8 db. műholddal"Mivel te tudsz a nehéz fém mérgezés lehetőségéről, és ezt megosztottad velünk, csak további alapot adtál a projekt elítélésére."
Ez vicc akart lenni, hogy az általad kritkusan súlyosnak minősített környezetszennyezés csak a homeopátia nagyságrendjében mérhető.
-
#233
pilóta
nagyúr
Hieronymus
#231
válasz
Hieronymus
#231
üzenetére
Megint a nagyságrend. Nem 1/6 részét, hanem az 1/000000000000000000006 részét...
-
#229
Tuomas
addikt
Hieronymus
#227
Tuomas
addikt
válasz
Hieronymus
#227
üzenetére
Viszont, amit nem számolsz bele az az, hogy felszíni adótoronyból, és antennából ha el kívánják érni ugyan azt a lefedettségi területet, jóval több kell belőlük, mint műholdból. A műhold 500 km magasból jóval nagyobb területet fed le, mint egy adótorony 50-100 m magasan, vagy ha mondjuk dombok, hegységek tetejére telepítik, akkor pár 1000 m magasan.
-
#228
pilóta
nagyúr
Hieronymus
#227
válasz
Hieronymus
#227
üzenetére
Az a baj, hogy valamiért nem vagy hajlandó tudomásul venni a nagyságrendeket. A fehérjefeldolgozó mellett panaszkodsz arra, hogy valaki pukizott...
-
#224
#54625216
törölt tag
Hieronymus
#215
#54625216
törölt tag
válasz
Hieronymus
#215
üzenetére
"Semmilyen érv sem igazolja egy ennyire környezet károsító megoldás létjogosultságát."
Semmilyen érv nem igazolja, hogy ez a megoldás bármivel is környezetszennyezőbb lenne bármilyen más internetszolgáltatás kiépítésénél.
Egyszerűen olyan kis számokról beszélnük, hogy az általad vizionált nehézfém mérgezésért még hálásak is lehetnek a homeopátia hívők, hogy ingyen belélegezve jutnak hozzá az életmentő nehézfémhez.
" A mobil adótornyokat nem szükséges elégetni. Nincs felbocsájtási környezetszennyezés. Fejlesztés alkalmával lehetséges részben cserélni a rajta lévő eszközöket.
A használt eszközök részben vagy teljesen újra hasznosíthatóak.
Miből gondolod, hogy környezetkárosítóbb a 4G, 5G technológia?"Az adótornyokat le kell gyártani, szállítani, a helyüket ki kell építeni. Nagyságrendekkel nagyobb ökológiai lábnyomról van szó, mint a műholdak esetében.
A felhasznált eszközök hamarabb elavulnak, mint hogy felhasználhatóak lennének, így harmadik világbeli szeméttelepeken kötnek ki elektronikai hulladékként. -
#221
Reggie0
félisten
Hieronymus
#215
Reggie0
félisten
válasz
Hieronymus
#215
üzenetére
Evente 12,4 gigagramm meteorit lep be a fold legkorebe es eg el, mindenfele femoxidokat eregetve. Ehhez kepest a muholdak tomege semmi, ha evente visszater 8000 muhold a maga 250 kilojaval, az a meteoritokbol bejovo mennyiseg hatoda lenne csak. Es hat a meteoritoktol sem erezzuk ugy, hogy fuldoklunk a levegoben...
-
#217
Juhaszatti
addikt
Hieronymus
#215
Juhaszatti
addikt
válasz
Hieronymus
#215
üzenetére
"Semmilyen érv sem igazolja egy ennyire környezet károsító megoldás létjogosultságát."
Akkor sem, ha ennél csak jóval környezetkárosítóbb megoldások vannak alternatívaként? Akár az egyre több tenger alatt (vagy éppen a közvetlen környezetünkben) kihúzott kábelről, akár a gombamód szaporodó mobil adótornyokról van szó.
Sorry, hogy belemászok egy lezárt beszélgetésbe.
-
#216
Tuomas
addikt
Hieronymus
#215
Tuomas
addikt
válasz
Hieronymus
#215
üzenetére
Az igaz, hogy ha annyi lenne belőle, mint autóból, akkor a számok már rosszabbul festenének, de kétlem, hogy ez megtörténik. Ezért mondom azt, hogy a 0%ban újrahasznosuló műhold rendszer kevésbé szennyez, mint egy 99%ban újrahasznosuló autóállomány, jelenleg. Mert egyik esetben (műhold) a 0% újrahasznosuló (vagy megfordítva 100%-ban nem újrahasznosuló) 40 000 db-ot jelent, a másik esetben (autó) az 1% nem újrahasznosuló pedig 10 milliót. De abban igazad van, hogy a két csoport "tagjainak" száma jelentősen eltér.
Zártam én is.
-
#214
Tuomas
addikt
Hieronymus
#213
Tuomas
addikt
válasz
Hieronymus
#213
üzenetére
És ezt kivétel nélkül meg is teszik mindenhol a Földön? Kétlem. Akkumulátorokat mindenhol ártalmatlanítják? Ezt is kétlem.
Nagyobb mértékben szennyez, mint 40 000 db légkörben elégő műhold? Szerintem igen. Így nem jelenthető ki, hogy a legszennyezőbb üzlet lenne.Szerk.: Még mindig nem arról beszélek, hogy egyik legalizálja a másikat, hanem továbbra is azt az állításodat cáfolom meg újra és újra, hogy:
"Öt esztendőnkénti ütemezésben 40 - 50 ezer műhold fellövése, üzemeltetése és a légkörben történő szétégetése a világ legnagyobb környezetszennyezésévé emeli emeli a vállalkozást."
-
#212
Tuomas
addikt
Hieronymus
#211
Tuomas
addikt
válasz
Hieronymus
#211
üzenetére
De nem mindegy, hogy az az 1 tonna itt ég el az orrod előtt 5 km2-en (pl autók károsanyag kibocsátása, előbb lélegzed be, minthogy felhigulna), vagy 50 km (vagy legyen 30 km) magasan, és jóval nagyobb területen terül szét. Az az 1 tonna nem mindegy, hogy 10 km2-n vagy 10 000 km2-en koncentrálódik. Példa: egy pohárba egy pezsgőtabletta jó ízű innivalót csinál. Azonban ha a tablettát egy úszómedence egyik sarkába rakod, te pedig az azzal átellenes sarokból próbálod meginni, nem fogsz belőle érezni semmit. Az igaz, hogy benne lesz a rendszerben a pezsgőtabletta, de sokkal több pisit (értsd: egyéb károsanyag) fogsz benne érezni, mert rajtad kívül még vannak a medencében 50-en, és nem mindenki száll ki, hogy elmenjen a mosdóba.
-
#210
Tuomas
addikt
Hieronymus
#203
Tuomas
addikt
válasz
Hieronymus
#203
üzenetére
Jah és bocs, lejárt már a szerkesztési idő, az arányok kiszámításaával adós vagyok.
Szóval te azt mondod, hogy 40 000 műhold 5 év alatt 0%-ban hasznosítható újra. Rendben. Én meg azt mondom, hogy legyen mondjuk a világ összes gépjárművének száma 1 milliárd db (fogalmam sincs mennyi, lehet több, vagy kevesebb, de szép kerek). Ha ennek jóhiszeműségből csak a minimum 1%-át nem (tehát 99%-át igen, ami nem hangzana rosszul) hasznosítják újra (fejlődő országok ugye) 5 év alatt, akkor az pontosan 10 millió db újra nem hasznosított bádogdoboz, ami 250-szer több, mint a 40 000 műhold.
Mondjuk, hogy 100 millió autó van a világon, ha itt is csak 1%-ot nem hasznosítanak újra, az is 1 millió környezetszennyező roncs lesz.
És ehhez akkor adjuk hozzá azt is, hogy 5 év alatt, amíg megy jobbra-balra, előre-hátra egy autó, addig is mennyit szennyez (üzemanyag, gumik, olaj, stb stb).Most pedig megyek és megnézem a "David Attenborough: Egy élet a bolygónkon" c. filmet.
-
#209
#54625216
törölt tag
Hieronymus
#206
#54625216
törölt tag
válasz
Hieronymus
#206
üzenetére
Azt mondod, hogy az adott cél érdekében a kevésbé környezetszennyező megoldást kell választani.
Egyetértek.Magamtól idézem:
"Ugyanígy Starlink nélkül is előbb-utóbb eljutna a net a Föld legtávolabbi szegletébe is, csak sokkal de sokkal nagyobb ökológiai lábnyomot hagyna."Most add össze, hogy ha mondjuk nem is kábeleznek, hanem csak a mobil technológiát terjesztik tornyokkal és átjátszó berendezésekkel, azzal is nagyságrendileg nagyobb környezetrombolásról lenne szó, mint amit a "homeopátiás műholdszennyezés" valaha is okozni tud.
-
#208
Tuomas
addikt
Hieronymus
#204
Tuomas
addikt
válasz
Hieronymus
#204
üzenetére
A meteoros rész poén akart lenni, kár, hogy azt a részét vágtad le a hsz-emnek, ezzel véletlenül sikerüt máshogy beállítanod.
Úgy értettem, hogy ha nincs életet és vizet adó meteorit, nyilván nem is tudna panaszkodni senki. -
#207
Tuomas
addikt
Hieronymus
#203
Tuomas
addikt
válasz
Hieronymus
#203
üzenetére
De ettől még nem ez lesz a világon a legkörnyezetszennyezőbb vállalkozás, ahogy állítottad.
Logikai hiba szerintem nincs, mert amire az a lehulló műhold leesik és elég, egyrészt nem is biztos, hogy kapsz belőle, mert mire a nagy földi légkörzéssel és az esővel ideér, adigra úgy felhígul, hogy ha kapsz is belőle, akkor is olyan minimális adagot, hogy a napi szinten belélegzett károsanyag mellett azt ki sem lehetne mutatni.
"Hogyan tudok neked segíteni abban, hogy megértsd, ezen fajta környezetszennyezés értelmetlenségét?"
Korábban linkeltem 2 cikket arról, hogy nemrégiben az Amerikában pusztító tűzvész során segítségül bevetették a Starlink rendszert.
Nyilván nem tudni, hogy mennyit segített a tűzoltóknak, és az összes embernek, aki azon dolgozott, hogy megszüntessék és megelőzzék a katasztrófát, de ha valamennyit is segített, az már árnyalja az "értelmetlen" kijelentést.
Ha pl segít abban, hogy hatékonyabban végezzék a munkájukat, a koordinációt, ezzel közveteten életeket mentve, esetleg egy jóval nagyobb katasztrófa megtörténtét, akkor is kijelenthető, hogy értelmetlen? És akkor ezt most képzeld el globálisan, mondjuk egy amazonasi tűzvész, vagy ausztráliai tűzvész megfékezésében, földrengések, szökőár túlélőinek mentésének megszervezésében.
Nem állítom azt, hogy meg fogja váltani a világot, de azért előre kijelenteni azt, hogy értelmetlen, az szerintem egy elkapkodott kijelentés.Amúgy tök rendben van, hogy ennyire odafigyeltek a környezetre, én is ezt teszem, de szerintem nem itt, nem a tudomány és az innováció oldalán kell ezt elkezdeni, hanem ott, ami már bebizonyosodott, hogy ártalmas, mert rengeteg olyan helyen lehetne védeni a környezetet, ami globálisan sokkal nagyobb problémákat okoz, pl szemétégetés, szénerőművek, talaj és vízszennyezés, mértéktelen pazarlás, mértéktelen autóhasználat, stb.
-
#205
#54625216
törölt tag
Hieronymus
#204
#54625216
törölt tag
válasz
Hieronymus
#204
üzenetére
"Az, hogy más módon is szennyezzük a környezetünket nem hozható logikai kapcsolatba egy új (fajta) környezetszennyezéssel. Olyan összefüggés, hogy ha azt lehet, akkor ezt is, primitív megközelítése a problémának."
Minden emberi tevékenység környezetszennyező, de a környezetszennyezés mértéke és a tevékenység várható társadalmi haszna nem minden estben azonos.
Pl. a logikádat követve azonnal be kellene tiltani a kávéfogyasztást, mert baromi környezetszennyező:
- a kávéültetmények miatt pusztítják a természetes élőhelyeket
- a termesztéshez olajzabáló gépeket és mérgező vegyszereket használnak
- a szállításhoz meg olajzabáló gépjárműveket, hajókat és repülőgépeket
- a kávégépek gyártása, szállítása, forgalmazása is durva ökológiai lábnyomot hagy
- rengeteg műanyag csomagolóanyagot használnak fel, ami előbb-utóbb a természetben köt ki
- de még a barrista tanfolyamokon is papírt és áramot használnak
Tessék, lehet kampányolni a kávé ellen.
Van értelme?
Nincs.
Mert ha betiltják a kávét, attól még nem szűnik meg a fogyasztása (csak a szervezett bűnözés járna jól vele).Ugyanígy Starlink nélkül is előbb-utóbb eljutna a net a Föld legtávolabbi szegletébe is, csak sokkal de sokkal nagyobb ökológiai lábnyomot hagyna.
-
#186
dabadab
titán
Hieronymus
#183
dabadab
titán
válasz
Hieronymus
#183
üzenetére
Öt esztendőnkénti ütemezésben 40 - 50 ezer műhold fellövése, üzemeltetése és a légkörben történő szétégetése a világ legnagyobb környezetszennyezésévé emeli emeli a vállalkozást
Tök jól állnánk környezetvédelmileg, ha ennek a kijelentésnek bármi köze lenne a valósághoz.
-
#185
pilóta
nagyúr
Hieronymus
#183
válasz
Hieronymus
#183
üzenetére
Azért ha ezt a 2000 tonnát kontextusba tesszük, és mondjuk összehasonlítjuk egyetlen óceánjáró teherhajó (ami mondjuk a mobiltelefonodat vagy a kenyérpirítódat hozta) egy éves szennyezésével, akkor azért más képet fest a dolog. Gyakorlatilag elképesztő, hogy ennyire kicsi szennyezéssel ekkora dolgot ad.
-
#184
Tuomas
addikt
Hieronymus
#183
Tuomas
addikt
válasz
Hieronymus
#183
üzenetére
Ez az 5 évenkénti csere honnan jött?
Komolyan az 50-85 km magasan elégő elektronikai hulladék, majd nano méretű szennyezésként a tüdődbe, fejedre lebegő részecskék miatt félted az egészségedet, miközben itt a Föld felszínén napi szinten jóval több káros anyagot és mikrorészecskét lélegzel be?
Ha nagyon alapos szeretnél lenni, kiszámolod ezeknek a részecskéknek a higulását a levegő részecskéi között. Egy kis segítség: A légkör tömege 5,2x10^15 tonna, akkor a 2000 tonna, ami elég, ennek hány százaléka? Ha ez megvan, akkor utána össze lehet hasonlítani, mondjuk az autók károsanyag kibocsátásával. -
#181
t72killer
titán
Hieronymus
#179
válasz
Hieronymus
#179
üzenetére
-
#177
pilóta
nagyúr
Hieronymus
#176
válasz
Hieronymus
#176
üzenetére
Addig fognak fennmaradni, amíg van elég üzemanyag a pályaemelésekhez. Amikor elfogy, akkor a maradékot arra használják majd, hogy lelassítson és a sűrűbb atmoszférába kerülve elégjen. Ez eléggé számolható mennyiség, állítólag kb. 5 évre elég üzemanyagot visz magával egy műhold.
-
#160
htc07
addikt
Hieronymus
#135
htc07
addikt
válasz
Hieronymus
#135
üzenetére
Lépésenként minden adatcsomagra ellenőrzőösszeg számítás és szükség szerint a csomag újraküldésének kérése.
Erre reagáltam, hogy szerintem ez nem így működik, semmi szalmabáb nincs benne. Ezek alapján ez inkább a Te érvelési hibád lesz.
Mindenesetre, amíg nincs nyilvános éles rendszer vagy dokumentáció, felesleges erről vitát nyitni.
-
#129
htc07
addikt
Hieronymus
#125
htc07
addikt
válasz
Hieronymus
#125
üzenetére
Kiválóan megragadtad a szarkazmus részét a hozzászólásomnak hogy beleköss, a többit pedig sikeresen ignoráltad. Bravo
Checksum számolgatásra meg repeat request-re írtam, hogy azért, mert a "jól bevált" protokollok használnak ilyet, simán lehet, hogy egy teszemazt 30 hop-os műhold-útvonalon nem fog mindegyik crc-zgetni meg md5 hashelni, hanem egyből továbbítja, amit kap, úgy ahogy kapta (akár még mielőtt befejeződne a "csomag" érkezése), aztán meg az endpoint / földi egység megszámolja egyszer a biteket, oszt' csókolom. Lövésem nincs róla, csak elméletileg beszélek, de abban biztos vagyok, hogy teljesen más protokollt alkalmaznak az adatátvitelre, mint a klasszik földi kábeles rendszerek.
-
#121
htc07
addikt
Hieronymus
#109
htc07
addikt
válasz
Hieronymus
#109
üzenetére
Gondolom csak nem tán' TCP-t használnak műholdak közti kommunikációra
De biztos ők az idióták, mert nem számolták ki, veled szemben, aki igen. Sőt, igazából használhatatlan lesz az egész rendszer, csak Musk hátsókertjében annyi törött Tesla áll, hogy valahogy el kell tűnteni ezt a sok hulladék fémet, aztán pont volt kéznél pár műhold-öntőforma
-
#118
#54625216
törölt tag
Hieronymus
#109
#54625216
törölt tag
válasz
Hieronymus
#109
üzenetére
Hogy mekkora latency-t tudnak produkálni a kábelhez képest, az majd kiderül. Ha jobbat, akkor lesznek piacok, amiket elvihetnek az üvegkábel megoldások elől. Ha nem, akkor maradnak a lefedetlen területek. De a terv az, hogy adott végpontok között gyorsabb legyen, mint a kábel.
-
#108
#54625216
törölt tag
Hieronymus
#107
#54625216
törölt tag
válasz
Hieronymus
#107
üzenetére
"A kábelen hosszabb utat is kell megtennie a fénynek a kanyarodás kompenzálása miatt. idáig valós a történet."
Nem csak a hossz a lényeg, hanem a refrakció is. Nézd meg a linket:
"Latency is a term that is used to describe a time delay in a transmission medium such as a vacuum, air, or a fiber optic waveguide. In free space, light travels at 299,792,458 meters per second. This equates to 299.792 meters per microsecond (µs) or 3.34µs per kilometer. In fiber optics, the latency of the fiber is the time it takes for light to travel a specified distance through the glass core of the fiber. Light moving through the fiber optic core will travel slower than light through a vacuum because of the differences of the refractive index of light in free space and in the glass."
Tehát vákuumban ~299m/ms ezt kell elosztani a kábelben használt üveg törésmutatójával, ami átlag 1.47, azaz kb. 204m/ms.
Amúgy alapvetően mérnöki kérdés, hogy mennyit tud a rendszer az elméleti lehetőségeiből megvalósítani. Ha csak 10ms-al jobb latency-t tudnak produkálni az üvegkábelhez képest a jól fizető ügyfeleknek, már az is milliárdos nagyságrendű bevétel évente.
-
#80
pilóta
nagyúr
Hieronymus
#78
válasz
Hieronymus
#78
üzenetére
Ezzel a példával csak azt szerettem volna érzékeltetni, hogy mennyire nem gond ez. Ha felnézel az égre, gyakorlatilag nem találsz olyan pillanatot, amikor a repülőgépek miatt nem lehetne egy random rakétát fellőni. Pedig az eloszlásukat tekintve kb. ugyanannyi van belőlük egy egységnyi területen, mint műholdból, mert a repülők eléggé koncentrálva vannak a szárazföld fölött, a kontinens közöttiek is egy útvonalon mennek, a műholdak meg az egész bolygót lefedik, szóval az a 15000 körüli repülő, ami egyszerre fenn szokott lenni, még sűrűbben is van elosztva, mint a 42000 műhold lesz. Nem fog megakadályozni semmilyen rakétakilövést, max pár másodperccel kell később fellőni, amíg megvárják, hogy elmenjen egy műhold, ha épp arra járna.
-
#77
pilóta
nagyúr
Hieronymus
#65
válasz
Hieronymus
#65
üzenetére
A repülőgépek sokkal alacsonyabban szállnak és sokkal nagyobbak, sokezer van egyszerre a levegőben, mégis meg lehet oldani, hogy ne menjen neki egy fellőtt rakéta. Szerintem azt is megoldják majd valahogy, hogy ezeknek se menjen neki...
-
#67
Tuomas
addikt
Hieronymus
#65
Tuomas
addikt
válasz
Hieronymus
#65
üzenetére
"Ezeket nem lehet elterelni egy fellövési pályáról."
Mármint miket? A műholdakat?
Egyrészt ezek a műholdak a szokásos pályamagasság felett vannak, pl az űrállomás pályálya ennél alacsonyabb.
Másrészt van rajtuk hajtómű, a Starlinkeken pl ion hajtómű, ha valami gáz lenne, el lehet navigálni az útból.
Ezeknek az eszközöknek a helyzete legalább pontosan ismert, szóval tudják, hogy mikor, hol van.
Harmadrészt a kb 12 000 km2-en elterülő, autó méretű eszközt nem könnyű eltalalálni a 3 dimenziós térben mozogva, még szándékosan sem.
![;]](http://cdn.rios.hu/dl/s/v1.gif)
Új hozzászólás Aktív témák
Hirdetés
- Eurós árlista a Google Pixel 10 telefonokhoz
- Villanyszerelés
- Milyen házat vegyek?
- OLED monitor topik
- Call of Duty: Black Ops 6
- Huawei P20 Pro - profit csinál minden fotósból
- Futás, futópályák
- Folyószámla, bankszámla, bankváltás, külföldi kártyahasználat
- Kezdő fotósok digitális fényképei
- Mesterséges intelligencia topik
- További aktív témák...
- LG 65C2 - 65" OLED evo - 4K 120Hz 1ms - NVIDIA G-Sync - FreeSync Premium - HDMI 2.1 - PS5 és Xbox!
- ÁRGARANCIA! Épített KomPhone i5 14600KF 32/64GB RAM RTX 5070 12GB GAMER PC termékbeszámítással
- Konzol felvásárlás!! Nintendo Switch
- AKCIÓ! MSI Z370 i5 9500 16GB DDR4 512GB SSD RX6600 8GB Cooler Master MB510L Chieftec 500W
- Telefon felvásárlás!! Apple Watch Series 9/Apple Watch Ultra/Apple Watch Ultra 2
Állásajánlatok
Cég: PCMENTOR SZERVIZ KFT.
Város: Budapest
Cég: Promenade Publishing House Kft.
Város: Budapest