- Honor Magic6 Pro - kör közepén számok
- Lendülettel mehet nyaralni a Samsung
- Xiaomi Smart Band 10 - a hetedik napon megpihen
- A kínai gyártók 3D arcazonosítással kísérleteznek
- Ideiglenesen leállította az Xperia 1 VII értékesítését Japánban a Sony
- Samsung Galaxy A35 5G - fordulópont
- Apple Watch
- Légies iPhone halvány színei
- A Z Fold7, vagy a Magic V5 a vékonyabb valójában?
- Mobil flották
Új hozzászólás Aktív témák
-
HSM
félisten
válasz
#00137984
#188
üzenetére
"Nem mindegy ki milyen példányt kap kézhez, mert az alacsonyabb feszültségű darabok teljesitménye tovább emelhető."
Abszolút nem így van.
Ahogy írtam, 3db 7900-as van itthon, és a leginkább antituning a legalacsonyabb alapfeszes 7970-em. 
Pedig magasabb ASIC, mint a másik, mégis az jobb tuningban.
De abszolút találni alacsony és magas alapfeszesek közt is kitűnően tuningolható példányokat.De nem tudom, iért OFF-olunk itt ennyit ugyanarról.
-
#00137984
törölt tag
A gyártástechnológiaváltás csikszélességváltással és optimalizációval is együtt jár. Több shader egység nagyobb magméret megemelt órajelekkel és sávszélességgel, kisebb feszültséggel és jó esetben fogyasztással. A többség a BIOS-ban beállitja az adott órajeleket és hozzá tartozó feszültségeket, időzitéseket. A Catalystban, Afterburner-ben az órajeleket, feszültségeket és a Power Limit értékét. Nem mindegy ki milyen példányt kap kézhez, mert az alacsonyabb feszültségű darabok teljesitménye tovább emelhető. A fentebb leirtak többségét fenttartom és ezzel nem vezettem félre senkit (magamat sem). Nem trolloztam le még senkit , mert kitartott a véleménye mellett és ilyen tapasztolatokat szerzett és ezt megosztotta másokkal is. Az ilyen esetekből szerzett tudást is megtartom és megprobálom azt felhasznositani magamnak.
-
Reggie0
félisten
válasz
#00137984
#169
üzenetére
Ez egyaltalan nem igy van. A szamitasi teljesitmeny kizarolag az orajeltol fugg, a feszultsegtol nem. Ket eltero minosegu gpuval vagy cpuval szerelt ugyan olyan rendszer azonos frekvencian azonos szamitasi teljesitmenyt produkal, attol fuggetlenul, hogy azonos vagy eltero feszultsegrol mennek-e gpuk/cpuk, az egyeduli feltetel, hogy az adott feszultsegek a stabil mukodeshez szukseges tartomanyban legyenek.
A dinamikus elektormos teljesitmeny a feszultseg negyzetetol es a frekvenciatol fugg, a statikus elektromos teljesitmeny a szivargasi aramtol es a feszultsegtol fugg. A ketto osszege az IC osszfogyasztasa es disszipacioja.Az, hogy egy adott frekvencian mekkora feszultsegen stabil az adott eszkoz, az adott IC gyartasi szorasanak megfeleloen valtozik. Es ezt nem csak a szivargasi aram befolyasolja, mert az csak egy masodlagos hatas, ami az adalekolasi profil es a meretek szorasanak kovetkezmenye. Ezek a parameterek hatarozzak meg a tranzisztor csatorna ellenallasat(maximalis aramat), kuszobfeszultseget, gate kapacitast, csatorna kapacitast, es meg mas parametereket is, amik egyuttesen az idozitesi es disszipacios parameterekre is hatassal vannak.
A gyartasi parametereknek a megvaltozasa a szivargasi aramot es a tobbi elektromos parameteret nem egyforman befolyasoljak, igy ezek kulonbozo modon valtozhatnak meg, ami miatt tobbfele eredo hatas lehetseges es akar nagyobb szivargasi aram eseten is stabilan uzemelhet a nevleges feszultsegen(ha birja disszipacioval), de az is elofordulhat, hogy kisebb szivargasi aram mellett romlanak az idozitesi parameterek, ami miatt nagyobb feszultsegre van szukseg. Ezzel szemben ha a szivargas azert no, mert a nevlegesnel nagyobb a kapcsolasi kuszobfeszultseg, akkor eleve nagyobb feszultsegre van szukseg mar a helyes mukodes miatt is. Barmilyen kombinacio eloallhat, de egy biztos:
A szivargasi arammal az a baj, hogy teljesen haszontalanul futi az IC-t Pszd=szivargasi aram*feszultseg szorzat adta teljesitmennyel. Ha te ekkor megemeled a feszultseget, akkor meg jobban no a disszipacio es ezaltal az IC homerseklete is. A szivargasi aram nagysaga pedig a homerseklet exponensevel aranyos, azaz ismetelten tovabb noveled a szivargast. Mivel egy adott IC megengedheto disszipaciojanak van egy maximuma, igy a dinamikus teljesitmeny kisebb hanyadot tehet csak ki, azaz az esetleg javulo idozitesi parameterek ellenere is a maximalis frekvencia csokkenteset kovetelheti meg. Egy a maximalis megengedheto disszipaciora tervezett IC-nel a szivargas novekedese a feszultseg csokkenteset teszi szuksegesse.
Tehat a nagyobb szivargasi aram nem feltetlen korrigalhato a feszultseg novelesevel, bar egyes esetekben megoldast jelenthet a szivargas miatt romlo idozitesi parameterek korrigalasara.Nem art megjegyezni, hogy jelenlegi technologiaknal a szivargasi aram okozta disszipacio az IC teljes disszipaciojanak akar a felet is kiteheti, tehat egyaltalan nem elhanyagolhato, mint regen a nagy litografiai meretek mellett. Emiatt manapsag a tervezeskor komoly kihivast es problemat jelent.
-
agressiv
addikt
Csesszétek meg igazatok van. Csináltam egy egyszerű tesztet, két egyforma hűtővel, ventilátorral és mért értékek alapján a processzor kb. 97W-ot evett, a tranzisztoros megoldás 96.5-öt. Mindkét hűtő egyformán volt összerakva, pasztázva és mindkettő ugyanazt a hőmérsékletet mutatta, azonos ponton mérve.
Az egyetlen kérdéses a dologban, hogy az ATX12V-ról megy-e valami más, mert azon mértem feszt, áramot és a VRM hatásfokából számoltam ki a processzor felvett teljesítményét, ami a papírformát mutatja, mert gyári adat szerint a tipikus tlejesítményfelvétel 95W én meg ugye 97-et mértem, számoltam 90% hatásfokkal.
Tranzisztor
Processzor
De miértet továbbra sem értem.
![;]](//cdn.rios.hu/dl/s/v1.gif)
-
#00137984
törölt tag
Ha nem ezt tenné, hanem hasznosan felhasználná az egész 1.21V-ot, akkor ezek a GPU-k képviselnék az élvonalat, de nem ez történt. Nekem alapfeszültségen 950MHz (1GHz) az elért órajel. 1100-1150MHz-hez további feszültségemelés szükséges (akár 1.21V). Az 1200MHz vagy magasabb eredményt nem tudja mindenki teljesiteni hibázás, fagyás nélkül, föleg akinek gyengébb kártya jutott. OMG töled azért egy kimeritő válasz volt.
-
HSM
félisten
válasz
#00137984
#179
üzenetére
Értsd már meg, hogy nem a feszültség disszipálódik, hanem a villamos teljesítmény!
A fizika nem úgy működik, ahogy te itt álmodozol, hanem máshogy. Vegyél elő egy gimnáziumi fizikakönyvet, és olvasd át, hogyan is néz ki az elmélet, miszerint P=U*I vagy mit jelent az, hogy U=R*I, és esetleg hogy ezekből hogyan adódik a P=I*I*R. GYK:[link]
Ugyan a csip nem egy ellenállás, de első közelítésnek megfelel ez a modell, és ehhez nem kell elmélyült ismeret, és nem fogsz olyan reménytelenül messze járni a valóságtól, mint jelenelg.De ahogy már egyszer felhívtam rá a figyelmedet, jobban tennéd, ha nem próbálnál meg a témában jártas embereket ilyen zagyvaságokkal elborzasztani, mert csak a laikusokat vezeted félre, és rabolod a hozzáértőbbek idejét is, teljesen feleslegesen az agymenéseid kedvéért.
(#180) JColee: Ugye...
De lehet, hogy nagyot mondtam, mert úgy dereng, ez már általános iskolában is anyag volt, nemhogy gimiben.
-
#00137984
törölt tag
Az értékek nem teljesen pontosak, de szemléltetésnek jó. 1.21V-ból eldisszipál, elfűt 0.2V-ot a magas szivárgású GPU. Ez 1.138V-on majd 0.11V-ot jelent, ami azért emészthetőbb eredmény. A jól sikerült chipek mostanában kezdtek sűrűbben előfordulni, majd a termékciklus végére. 1.075V-on 0.5V vagy kevesebb disszipálódik el feleslegesen. A következő gyártástechnológiai váltásnál, alacsonyabb csikszélességen ezek az értékek redukálodni fognak lefelé, mert még tovább csökkenek a feszültségértékek és a szivárgási áram mértéke egyaránt. Ezzel remélhetőleg a tuningpotenciál is megmarad vagy növekedni fog.
-
p87
senior tag
válasz
#00137984
#176
üzenetére
Ha HSM-nek nem hiszel akkor talán az AMD-s dolgozónak igen.
AMD's Dave Baumann said:
"Actually, it does the opposite! We scale the voltage based on leakage, so the higher leakage parts use lower voltage and the lower leakage parts use a higher voltage - what this is does narrow the entire TDP range of the product.
Everything is qualified at worst case anyway; all the TDP calcs and the fan settings are completed on the worst case for the product range."Már számtalanszor bebizonyosodott a Hd7970 topicban is, hogy így van.
pl. Azonos órajelen magasabb ASIC-ú alacsony gpu fesz.-es kártya több ampert vesz fel mint nekem az 1,175V-os. -
HSM
félisten
válasz
#00137984
#176
üzenetére
Pont fordítva. De látom, te úgyis jobban tudod, mint aki évek óta ezzel foglalkozik, és már vagy 5db HD7000 járt nála, ezekből 3db 7900 jelenleg is valamelyik gépemben dolgozik, és már ezek a példányok is tökéletesen igazolják, amit írtam. A szakértőket is fizika gurukat is jól kiosztottad.
Úgyhogy én ezen a ponton befejeztem a veled való társalgást, mert semmi értelme úgy beszélgetni, hogy a homályos sejtéseid többre tartod más megalapozott tudásánál. -
#00137984
törölt tag
A 169. hsz-ben kifejtettem az ASIC Quality-vel kapcsolatban a gondolataimat.
Kevésbé jól sikerült chipek minél magasabb feszültséget kérnek a müködéshez, azért mert magas a szivárgási áramuk és nem alacsony. Intel-nél alacsony szivárgású a CPU és alacsonyabb feszültséget kérnek. A hőtermelése és fogyasztása is alacsonyabb. Az AMD-nek majd mindenben rosszabb paraméterei vannak. Ez már tényleg kész... OFF -
HSM
félisten
válasz
#00137984
#173
üzenetére
Nagy tévedés. Ha láttál volna már AMD BIOS-t, tudnád, hogy a gyári alapfesz csakis egy értéktől függ, mégpedig az ASIC quality-től, ami pedig a csip szivárgását jellemző érték.
Az a baj a hozzászólásaiddal, hogy folyamatosan elméleteket gyártassz, amikor fogalmad sincs az egészről, már ne haragudj, ha ezzel esetleg megbántalak.
(#174) Zsébernardo: Mégegyszer leírom, nem a gyenge teszteredmény, hanem az alacsony szivárgása miatt kapta a csip az 1,2V-ot.
"Kevésbé tuningolható és magas órajelen jobban melegszik."
Mivel alacsonyabb szivárgású, így az igaz, hogy valamivel hamarabb lesz vége átlagosan (bőven van kivétel) de az a legkevésbé sem igaz, hogy magas órajelen jobban melegszik, sőt, az a tapasztalat, hogy hasonlóan, vagy kicsit kevésbé, dacára amagasabb feszültségnek.Arról pedig végképp kár elméleteket gyártani, hogy egy még meg sem jelent gyártástechnológiának mennyi lesz az üzemi feszültsége, szivárgása.
-
#00137984
törölt tag
1.21V-os feszültséget a GPU gyenge teszteredménye miatt kapta meg az adott példány. Kevésbé tuningolható és magas órajelen jobban melegszik. 1.138V-on nagyobb órajelek elérhetőek kevesebb hőtermelés mellett. A következő gyártástechnológia váltás után 20nm-en 1V-os feszültség alatti példányokat is elképzelhetőnek tartok és az 1.075V is átlagos érték lehet.
-
#00137984
törölt tag
Valamiért ellentmondásba ütköztél. A GPU-t letesztelve a gyártósoron kiválogatásra kerülnek az olyan darabok, amik szintén kevesebb fesszel, de hibátlanul müködtek. A GPU müködéséhez itt 1.075V is elegendő volt (HD7870 vagy magasabb kategória). A másik példány nem sikerült valamiért olyan jól, mert ehez a Check teszthez 1.21V-ot kért, ahol még zöld utat kapott (HD7850 OC vagy alacsonyabb kategória). A következő 1.42V-on még lefut a Check-en, de megy félre visszatesztelésre, hogy megvizsgálják mi volt az oka a kedvezőtlen tesztnek. A késztermék VGA-n talált kirivó hiba esetén letiltásra kerülnek részegységek, ahol elbirálják milyen számozást érdemel az adott VGA. Valahogy igy mennek a dolgok szerintem...
-
HSM
félisten
válasz
#00137984
#171
üzenetére
"Halkan megjegyzem az alacsonyabb feszültséget azokra a példányokra engedélyezik, amelyeknek kevesebb szivárgásuk van, ezért 1.075V-os feszültséggel is hibák nélkül üzemelnek."
Pontosan fordítva. A magasabb szivrágásúakra tesznek kisebb gyári feszt, hogy beférjen a TDP-osztályba, ezenfelül általában ezek jobban bírják, ha pedig nem bírja, és a szivárgás is magas, akkor az a GPU kvázi kuka.
Azzal se értek egyet a legkevésbé sem, hogy a "rosszabbak" kérnének 1,21V-ot. A kisebb szivárgású, magasabb alapfeszű csip egyáltalán nem biztos, hogy rosszabb egy magasabb szivárgásúnál, sőt.
"1.21V-on több feszültséget disszipál el hő formájában a VGA."
Ez pedig a totális butaság kategóriája. A VGA nem feszültséget disszipál el, hanem villamos teljesítményt. Ugye itt jön a képbe a szivárgása a csipnek. A nagyobb szivárgású csipek nagyobb áramerősséget vesznek fel azonos órajelen és feszültségen, és így azonos feszen és órajelen akár jelentősen nagyobb elektromos teljesítményfelvételűek lehetnek. Az se véletlen, hogy a komolyabb AMD karikra általában közepes szivárgású csipek kerülnek, amikkel tartható a fogyasztási limit és mégis képesek elérni a szükséges órajelet is. -
#00137984
törölt tag
"A jó példánynak alacsony feszültségen és alapórajelen is hibátlanul kell müködnie. Magas órajelen kevesebb feszültséggel is jól teljesit, amit egy gyengébb minőségű kártya magasabb feszültséggel tud elérni." Ez az idézet eddig megegyezik az általad leirtakkal. A GPU és a GDDR RAM-ok közt is akad elég nagy minőségbeli szórás. A probléma akkor keletkezik, amikor feszemeléssel sem teljesit jól a VGA (clock to clock és a CPU limit nem állt fent). Az órajeleket emelni kell, hogy az adott eredményeket elérje. Halkan megjegyzem az alacsonyabb feszültséget azokra a példányokra engedélyezik, amelyeknek kevesebb szivárgásuk van, ezért 1.075V-os feszültséggel is hibák nélkül üzemelnek. Az átlag 1.138V-os értéke a HD7850-es videókártyámnak még az elmegy kategória, mert ennél rosszabbak 1.21V-ot kérnek a GPU és shaderek hibátlan üzemeléséhez. 1.21V-on több feszültséget disszipál el hő formájában a VGA. A legjobb negativ példám erre az Athlon 64 7750 BE kétmagos AMD processzorom volt.
-
HSM
félisten
válasz
#00137984
#169
üzenetére
Rossz olvasni azt a sok sületlenséget, amit írsz, már ne haragudj...
"A kevésbé szerencsésebbeknek még az órajeleket is sokkal magasabbra kell emelniük, ha ezt a teljesitményt el akarják érni."
Jegyezd meg egy életre, hogy a csipek teljesítménye az órajeltől függ, nem a feszültségtől! Amikor a csip nem az órajelének megfelelő teljesítményt nyújtja, (mert pl. a belső hibajavítás tartja életben) akkor az már nem egy stabil, megfelelő beállítása a csipnek, és csak idő kérdése, ez mikor mutatkozik majd meg instabilitásban. Lehet, hogy némi plussz fesszel a hibajavítás elkerülhető, és ismét ideális lesz a csip teljesítménye, de ez nem a "feszültség miatti" gyorsulás...
A tranzisztorok munkájának ütemét ugyanis az órajel határozza meg. A tranzisztor-lánc hiába vált hamarabb a magasabb feszültségen, ha úgyis meg kell várják a következő órajelet. Baj akkor van, ha te túl alacsony feszen emeled az órajelet, és a tranzisztor-lánc nincs még stabil állapotában, mikor a következő ütem megérkezik, annak a vége könnyen ECC miatti újraküldés meg hasonlók.
Halkan megjegyzem, hogy az alacsonyabb gyári feszes HD7000-ek a magas ASIC-al hiába kérnek kevesebb feszt azonos órajelhez, a magasabb szivárgásuk miatt a fogyasztásuk hasonló lesz, mint a magasabb feszen járó, magasabb gyári feszes, de alacsonyabb ASIC (kisebb szivárgású) példánynak. Végeredményben tehát hasonló órajelen hasonló fogyasztással fog végződni a történet. Bár tény, a magasabb szivárgásúak általában valamivel jobbak szoktak lenni tunngban, de ehhez sokkal komolyabb hűtés is kelleni fog, ha ki akarod használni.
-
#00137984
törölt tag
A HD 7800-as szériánál is van elég minőségbeli szórás. A feszültségek gyári alapértéke 1.075V-tól akár 1.21V-ig is elmehet. A VGA-nak a behatározásához támpont lehet még az ASIC Quality %-os értéke. A jó példánynak alacsony feszültségen és alapórajelen is hibátlanul kell müködnie. Magas órajelen kevesebb feszültséggel is jól teljesit, amit egy gyengébb minőségű kártya magasabb feszültséggel tud elérni. A kevésbé szerencsésebbeknek még az órajeleket is sokkal magasabbra kell emelniük, ha ezt a teljesitményt el akarják érni. Ez a processzoroknál is igy müködik. A gyártás folyamán kiválogatásra kerültek a jobb példányok és Phenom II X(2-3-4) vagy Athlon lett a termék elnevezése. Én egy igen jó darabot fogtam ki, amivel tág keretek közt kitesztelhettem a tudását, tulajdonságát. 2GHz NB alap órajelen kisebb mértékü gyorsulásom volt a CPU feszültségemelésre, de a mérési határon igy is bőven túlment (9120 pont memória olvasás), amihez az NB-t is nővelve értem el egy elfogadható eredményt. Közben visszavettem az alapfeszültségre a CPU-t, mert a teljesitménye igy is elég mindenre és a fogyasztását is mérsékeltem. A hőmérsékletre kimutatható eltérést akkor nem tapasztaltam. Most egy Xigmatek Aegir hűtő tartja kordában a hőtermelését (idle 42fok, terhelve 55foknál többet nem mértem) ebben a nyári melegben.
-
#00137984
törölt tag
Az L3 cache a memóriavezérlővel van szinkronban, ha az L3 cache-n gyorsítasz, a memóriamüveletek teljesitménye is növekedni fog. A mérések eredményei közt jelentéktelen eltérések lehetnek (mérési hibahatár). Ezen kivűl eső negativ eredmények viszont utalhatnak egy hardverelem hibájára. Teszt közben nem használhatsz semmit a háttérben (film, zene, internet), még az egeret és a billentyűzetet sem. Ez alapkövetelmény. Ha nem találsz a két mérés közt eltérést a késleltetési időben és a teszteredményekben, akkor neked nem is kell tudnod ezeket a dolgokat, mert nem veszed hasznát.
-
JColee
őstag
-
dezz
nagyúr
válasz
#00137984
#162
üzenetére
Az NB órajelét emelted meg (2000->2200MHz), nem a magokét, emlékszel? Nem normális, hogy pusztán feszültség változtatásra változzanak az eredmények. Lehet, nem kimondott hibázás, de mindenképpen valamilyen adatátviteli "esemény" van. Érdemes lenne kideríteni, hogy micsoda.
A proci nagy részének működése fixen az órajelhez kötött, a normálisnál alacsonyabb feszen hibázhat, nagyobbon viszont nem változik semmi. De esetleg elképzelhető, hogy vannak olyan részek is, amik működését nem csak az órajel befolyásolja, pl. adatátviteli csatornák egyes főbb egységek között, amiken esetleg gyorsabban áramolhat az adat magasabb feszültség mellett.
Jó lenne megnézni, hogy alap NB órajel mellett is változnak-e a korábbi értékek a magfeszültség emelésének hatására.
Mindenesetre ez minimális hatással van a hasznos számítási teljesítményre...
-
#00137984
törölt tag
Látom nem figyelsz... Fentebb az AIDA64 mérési eredményeimnél a program kiirta az alaplap megnevezését is. A CPU magórajel mindig alap 3.5GHz-en marad....
A feszültséget vettem vissza alapértékre, amire kicsit vissza is esik az eredmény. Ez még normális és nem a hibázásra utaló tény, amit nagyon szeretnél ráerőltetni a témára. A CPU hibák esetén drasztikusan visszaesne az eredményem, mint az MSI lapon és az akkori Phenom II 955 BE processzoron. A gép is belassult nem kicsit. A gyári órajelek (CPU, NB) és a hozzá tartozó feszültségeken mért értékek alatti eredmények ezt igazolták is akkor. VGA és CPU, RAM órajelemelésre alapfeszen nagyobb valószinűséggel megnövekszik a hibázásra való lehetőség, de mint megemlitetted a herdver védelme közbeavatkozik. Én felfelé emeltem a feszültséget és órajelet (5-10%) ami a teljesitményét növeli a rendszernek és egységesen jó teljesitményt ad kilengések nélkül. Az alulfeszelés és energiagazdaságos felhasználás nem az én területem, de sokan alkalmazzák gond nélkül. -
dezz
nagyúr
válasz
#00137984
#159
üzenetére
A számok azt mutatják, hogy mégsem működik hiba nélkül megemelt NB órajellel! 2200 MHz-en valami hibázik, amíg nem emeled a magórajet is. Azt próbáld ki, hogy alap NB órajelen változnak-e a számok a (mag)fesz emelésére! Amíg ez nincs meg, felesleges elméleteket gyártani (elektronikai ismereket nélkül).
Az semmit sem jelent, hogy "az alaplap 140W-ig kezeli a CPU-kat". A jobb lapok stabilan adják a feszültségeket, a kevésbé jóknál picit leesik a fesz egy hirtelen nagyobb áramfelvételre. Ez egy ismert dolog. (Mindez most kikapcsolt ilyen irányú védelemre vonatkozik, a nevét így fejből nem tudom. Látom, te sem. Bár nem biztos, hogy K10-nél bevezették már.) Egyébként miért nem árulod el, pontosan milyen lap?
(#158): Az optimális szint az, ahol időben (az órajel ciklusidején belül) lezajlik minden kapcsolás a tranzisztorok szintjén. Ennyi, nem kell több, attól nem lesz már gyorsabb a proci. Természetesen a mikroarchitektúrát is úgy kell kialakítani, hogy ésszerű feszültség mellett le tudjon zajlani az összes kapcsolás.
-
#00137984
törölt tag
Nem kevés, gyakorlatilag alap NB feszültségen is müködne hibák nélkül, de biztonsági tartaléknak adtam az 0.1V-os emelést. RAM 1600MHz-en CL8-as időzitéssel lett megvéve. Ezt tudja, ezen használom. Az alaplap 140W-ig kezeli a CPU-kat és a legfrissebb F12-es BIOS van fent. Energiagazdálkodás kikapcsolva, nem veszi vissza az órajeleket, ezért az órajelek változása miatt sem történhet hiba. Volt egy MSI alaplapom, amivel sürün lefagyott a CPU, amit garanciálisan ki is cseréltek. Gigabyte lapom még rossz nem volt, és a teljesitménye is rendben van, mert a CPU eléri a 12GB/s maximális elméleti sebességét.
-
#00137984
törölt tag
Feltehetném a NAGYBETÜS kérdést az elektronikai gyártócégekhez is... Miért az esztelen fejlesztés, ahol a müködési feszültségek csökkentése a fogyasztás mérséklésére van beállitva, hogy a megadott TDP keretet ne lépje túl. Az optimálisan jó teljesitményszintre kellene beállitani, hogy ne a felhasználónak kelljen megtalálni a helyes paramétereket. Mondhatnám az Intelt vagy az Nvidiát is példának, de nem az van a gépemben, nem azokkal van tapasztalatom, csak itt olvasgatok róla, hogy ott sincs minden rendben. A megfelelő teljesitményszint eléréséhez feszültségemelés és 4GHz-es CPU órajeles túlhajtás szükséges. A VGA-t emelheted alapfeszültségen 1GHz környékéig, majd minden további GPU órajelemelés egyre több feszültséget igényel. A megnövekedett hőtermelése igen jó hűtést is igényel. Jól megválogatott alkatrészekből előállított videókártya képes ezt elviselni, alacsony csikszélesség ide vagy oda.
-
#00137984
törölt tag
Az NB alap szorzója 10x (2GHz) Az AM3 CPU-k elméletileg 12GB/s sebességre képesek. Ezt én elértem fagyások, hibák nélkül. A többire fentebb már leirtam a véleményem és nem ismételném magam. Az AMD és Intel, AMD és Nvidia is különböző architektúra, mégis ősszevetik időről-időre... AMD-t házon belül miért ne tenném? Phenom II X4 955 BE vs 970 BE, HD6850 vs HD7850. Ez volt az alapfelállás azonos csikszélességen milyen változások és miért. Erre meg... OFF
-
-
#00137984
törölt tag
-
#00137984
törölt tag
Ki lettek tesztelve az adott órajelek és feszültégek. Gyorsul-lassul, mit miért, hogyan... Ezen nincs mit gondolkodnom, mert ennél tovább ezzel a géppel nem jutok. Teljesitménye most még bőven elég nekem, ha meg elfogy a 45nm ereje, akkor fogok váltani alacsonyabb csikszélességre. VGA-k esetén a váltások gyakoribbak és szükségét is érzem, hogy kell nekem egy új videókártya.
-
dezz
nagyúr
válasz
#00137984
#147
üzenetére
Szóval, az NB 2200MHz-e tuningolt órajel? 1. Mi van, ha kevés neki a +0,1V? 2. Mi van, ha van valamilyen közbülső egység, aminek tuningolt NB mellett kevés az alap magórajel és ezért hibázik, ami miatt belassul? 3. Lehet, hogy azért történnek a hibázások, mert az alaplap nem kellően stabilan biztosítja az adott feszültségeket... (Pillanatnyi nagyobb terhelésre lecsökkennek.)
(A Bulldozernél és a Piledrivernél van egyébként egy olyan védelmi funkció, hogy ha túl sok áramot igényelne a proci, ami a meghibásodásához vezethetne, akkor a rendszer csökkenti a feszültséget, még ha ezzel veszélyezteti is a rendszerstabilitást, de legalább a proci biztos nem romlik el. Tuningosok persze rendszerint kikapcsolják. De tudtommal K10-nél nem volt még ilyen. Itt nem elég jó lap esetén "magától" csökken a fesz nagy terhelésnél, mert egyszerűen nem bírja a táprész az alaplapon.)
"A CPU feszültség emelése 1.328V-ra a BIOS-ban megnőveli a tranzisztorok sebességét és teljesitményét, ami a rendszer megnövekedett teljesitménye következtében még feldolgozásra kerűl, tovább gyorsitva azt."
A vége számomra sem értelmezhető, mindenesetre normális esetben olyan feszültségeket határoz meg a gyártó, ami garantálja, hogy adott órajelen hibamentesen dolgozik a proci (adott ciklusidőn belül minden kapcsolás lezajlik), így egy egyszerű fesznövelés (órajelnövelés nélkül) nem hozhat nagyobb számítási teljesítményt.
"A mostani AMD 32nm-es 4magos CPU-k az alacsony csikszélesség ellenére sem gyorsultak olyan szintre ami miatt késztetést éreznék a váltásra."
Nem tudom, feltűnt-e, hogy teljesen más a mikroarchitektúra. Az összteljesítménye minden mag kihasználása esetén jobb, mint a K10 sorozatnak, de az egyszálas teljesítmény alacsonyabb. Reméljük, hogy a Steamroller (pl. a Kaveriben képezi a CPU magokat) [sokkal] jobban sikerült, mint az elődei.
(#149): Csak éppen a hiányos fizikai és elektronikai ismereteid miatt téves magyarázatokat találsz a megfigyeléseidre.
-
#00137984
törölt tag
A processzor teljesitménye a felhasznált hardverelemek teljesitményétől is függ. Rendesen kiszolgálva az igényeit tud olyan teljesitményt leadni amire az AMD mérnőkei tervezték. Az adatok feldolgozása során minden részelemnek hibátlanul kell teljesitenie még tuningbeállitások közben is. A rendszert gyorsitva (esetünkben a RAM, NB) a CPU is tőbb adatot képes fogadni. Az órajeleket és a hozzá tartozó feszültségeket megtalálva a CPU teljes kapacitása kihasználhatóvá tehető, amit a rendszer felől érkező adatfolyamok feldolgozását jelenti. Szerintem ebben nem a fizikai ismeretek bogarászása, hanem a gyakorlati tudás megszerzése segitett, hogy elsajátítottam és felhasználtam ezt a gépem teljesitményének optimális beállításában.
-
JColee
őstag
válasz
#00137984
#147
üzenetére
Az a probléma, hogy nem értem (szerintem a többiek sem igazán) amit írsz. Ebben a mondatban a kiemelt rész nem értelmes: "A CPU feszültség emelése 1.328V-ra a BIOS-ban megnőveli a tranzisztorok sebességét és teljesitményét, ami a rendszer megnövekedett teljesitménye következtében még feldolgozásra kerűl, tovább gyorsitva azt."
Mi kerül még feldolgozásra
Szerintem lassan hanyagolni kéne amúgy a témát, mert nincs igazad, a többiek pedig akár mit írnak, nem tudnak meggyőzni. -
#00137984
törölt tag
Az AMD nyilván tévedésből adta meg az alap 1.296V-os müködési feszültséget, amin a CPU hiba nélkül és hüvösen dolgozik. A magas órajel és az NB-n is végrehajtott tuning (itt most 2200 MHz és +0.1V feszültség, de lehetne akár több is, de az lényegesen megnövelné a fogyasztását és hőtermelését a lapnak) hatására a CPU összteljesitménye (magok, memóriavezérlő, Cache-ek) mind gyorsulnak alap feszültségen is. A CPU feszültség emelése 1.328V-ra a BIOS-ban megnőveli a tranzisztorok sebességét és teljesitményét, ami a rendszer megnövekedett teljesitménye következtében még feldolgozásra kerűl, tovább gyorsitva azt. A mostani AMD 32nm-es 4magos CPU-k az alacsony csikszélesség ellenére sem gyorsultak olyan szintre ami miatt késztetést éreznék a váltásra.
-
Reggie0
félisten
válasz
#00137984
#140
üzenetére
Igen, az az alap feszultseg. De ha nem tuningolsz es alap bealitasokon hagyod az alaplapod, akkor megfigyelheted, hogy nagy terheles alatt neha magatol feljebb veszi a feszultseget, mert erzekeli, hogy elkezd hibazni. Ha te ezt a tuning soran lehetetlenne teszed azzal, hogy fix feszultseget kenyszeritesz, akkor nyilvan romlani fog a teljesitmeny, mert surun kenyszeru hibakorrekciora. Raadasul ennek a proci szerianak szep szorasa volt feszultsegben, nem veletlen, hogy a gyarto 1.4V-ig definialta a megengedheto feszultsegtartomanyt. Az alap feszultseg max orajel es terheles mellett jellemzoen 1.365V, ami a vasarloknal 1.3V...1.4V tartomanyban barhol lehetett stabil, attol fuggoen, hogy mit fogtak ki a vasarlaskor.
-
dezz
nagyúr
válasz
#00137984
#142
üzenetére
A CPU-Z feszkijelzése nem megbízható. Verziónként is vannak eltérések. Azt sem tudjuk, milyen powersaving megoldások voltak aktívak. A C'n'Q-nak pl. kell néhány ms, amíg felkapcsolgat alacsony szorzóról magasra, terhelés esetén.
(#144): Egy proci számítási teljesítményét alapvetően a mikroarchitektúra és az órajel együttese határozza meg. A feszültség kihatással van a tranzisztorok kapcsolási sebességére, azonban magasabb feszültségtől nem lesz gyorsabb az egész, mint amit az órajel diktál. Éppen a fordítottja történik meg: a kelleténél alacsonyabb feszültségen nem kapcsolnak elég gyorsan a tranzisztorok ahhoz, hogy adott órajel mellett hibamantes működés legyen garantálható. Ilyenkor jönnek a fagyások. Illetve, a proci egyes részei ECC hibavédettek (érzékeli a részegység az adathibát és megismétli az adott műveletet). Elvileg csak a cache-ek ilyenek. Nálad viszont pl. a memóriaműveletek is gyorsultak, márpedig az alaplapodon nem ECC-s ramok vannak.
A fogyasztás egyébként (full terhelés mellett) jóval kisebb mértékben növekszik az órajel emelésétől, mint a feszültség emelésétől.
-
#00137984
törölt tag
Alacsonyabb csikszéleségen a feszültség értékek csökkentek, de az órajelek és magok, számoló egységek nővekedése miatt a hőtermelés, fogyasztás nem. Tuningolás vagy magas órajelek közben a feszültséget emelve kapom meg azt a teljesitményt amit elvárok egy új terméktől (10% vagy még több). TDP értéke nem változik, de a hűtésére jobban oda kell figyelnem. Nvidia és Intel már kapott visszajelzést mostanában a saját termékeik által generált hibáikból. Az SSD bomba még gyüjti az erejét, de nagyot fog szólni!
-
#00137984
törölt tag
Nincs alulfeszelve, az alap 1.296V (RB-C3 revision). Az 1.328V tuningnak számit. A hőmérséklet 1-2 fokos kimozdulásához 3700-3800MHz, 1.328V kell neki. Ilyenkor azért már érezhető gyorsulás programoknál és játéknál néhány FPS különbség. Autós hasonlatod kissé sarkított, mert a motor tuninghoz elég komoly mérő pad kell és szaktudás, ami nálad nem feltétlenűl van meg.
-
-
#00137984
törölt tag
AMD Phenom II 970 BE alap 3500 MHz-en 1.328V-on használva gyorsabb eredményeket ért el mint az alap 1.296V-on. Érdemi sebességkülönbség azért nem érezhető igy sem, de alap feszültségen 3700MHz-en hozta azt az eredményt amit feszültségemeléssel. A hőmérsékletek eltérése közben alig ingadozott, majd visszaállt az elöző értékre. Ebben mi volt számodra ami nem érthető, vagy még ennél is szájbarágosabban mondjam el, hogy MINDENKI megértse a lényeget.
A technika ördöge a részletekben látszik és mivel legtöbbszőr jelentkezik mindenkinél valamilyen szinten, ezért fejlesztenek ilyen gőzerővel, ami még tőbb hibát is jelenthet. Ezen a gyártástechnologiai váltások sem segitenek számottevően, mert egy meglévő igen göröngyös útat egyengetnek, pedig váltani kell, mert ez a dolgok rendje. -
#00137984
törölt tag
Tuningolási gyakorlatban szerzett tapasztalataimat nem nevezném kevésnek.
Az olyan világban ahol a fentebb általatok leírt fizikai szabályok érvényesülnének minden megvett termék egyformán jól teljesitene. Mindenkinek az 5GHz-es CPU és az 1500/7000MHz-es GPU átlagos eredményei nem keltenének feltünést. Nem is kapkodnának az userek, az új termékek iránti kereslet és az árak lecsökkenének. A gyártók meg nem éreznének késztetést a fejlesztésre, mert anyagilag nem érné meg nekik. Nem olyan világot élünk. -
#00137984
törölt tag
HDD adatsűrűség tányéronként 1TB főlé nehezen vihető, de ha nővelik az író-olvasó fej teljesitményét és a tányérok forgási sebességét, ami nagyobb hőmérséklet termelést is jelent, akkor nővelhetővé válik az adatsűrűség. Megbizhatósága csökkent és a hibára való lehetőség megnövekedett. SSD csíkszélesség váltással alig növelhető tovább a sebessége, de az élettartalma egyre rosszabb minden új gyártástechnologiai váltásnál. Az ezt ellensúlyozandó eljárások megdrágitják a termék árát. Az SSD-vezérlő chip és a méret nővekedés üteme nehezen fejlődik. Az ára sem elfogadható egy normális méretű és fejletebb vezérővel felszerelt SSD-nek.
-
-
#00137984
törölt tag
CPU és GPU vagy akár egy erősitő végfoknál a megfelelő üzemi hőmérsékleten, az adott feszültségek esetén kapom meg azt a teljesitményt amire az képes. Alacsonyan tartott hőmérsékletnél (viz vagy foly. Nitrogén hűtés) lehet magas feszültségértékek és órajeleken extra teljesitményt elérni. Magas órajeleken feszültségcsökkentéssel a számitási teljesitményem is vissza fog esni, de a maghőmérséklet nem. A feszültséget emelve egy határig elérhetek csekély gyorsulást melegedés nélkül, de egy szintet átlépve a hőfokok elszabadulnak, de még emelkedik a teljesitmény. A végső határt átlépve a még több feszültség csak a felesleges hőt termeli, amit elvezetve még üzemel a technika, de elérve a teljesítőképességének végét kifagyás és károsodás, meghibásodás lesz az eredmény. Üzemi tartományban használva az elektronikai termékeket az élettartalma is magasabb lehet, vagy okosan eltalálva egy értéket ami többlet teljesitményt adva még nem csökkenti annak használati idejét.
-
Reggie0
félisten
"az egy nagyon jó képlet. Azt mondja, hogy egy kondenzátor esetén a nemhasznos teljesítmény (azaz az egész) független a kondenzátor anyagi mivoltától?"
Nem, ez azt mondja, hogy az eldisszipalt energia a feltoltes es kisutes gyakorisagatol fugg(frekvencia), illetve attol, hogy mennyi energiaval toltjuk fel alkalmankent.(A kondenzator energiaja Ek=0.5*C*U^2, innen jon be a C*U^2). Ezen felul a k tenyezo IC-tol fugg, ami tobbek kozott magaba foglal egy IC-re vett kapcsolasi atlagot, mert az egyes tranzisztorok az orajelnel lassabban is kapcsolnak.
Az anyagi mivolta csak annyit befolyasol, hogy
- a dielektrikum miatt az adott C kapacitas eleresehez mas geometriai parameterek kellenek(azaz jo dielektrikum eseten kisebb feluletu fegyverzet), illetve egyeb tulajdonsagait modositja, mint peldaul: szivargasi aram(amit egy parhuzamosan kotott ellenallassal modelleznek) vagy atutesi feszultseg(ami ha no, akkor kisebb tavolsagra is alkalmazhato a fegyverzetek kozott, igy a fegyverzetek felulete tovabb csokkentheto). Ezen felul a dielektrikum polarizacionak megvaltoztatasa vesztesseget is okoz.
- a vezetok ellenallasa es induktivitasa miatt egy elosztott parameteru halozatkent viselkedik, amit altalaban leegyszerusitenek es az eredo ellenallast, valamint induktivitast egy soros ellenallassal es induktivitassal modellezik(ESR=ekvivalens soros ellenallas, ESL=ekvivalens soros induktivitas). Ezek korlatozzak a feltoltesenek/kisutesenek sebesseget, valamint az induktivitas tullovest is eredmenyezhet, az ellenallas a vesztessegeket noveli. Peldaul tapegysegekben a kimeneten levo ellenallas eseten noveli a kimeneti feszultseg hullamossagat es rontja a tranziens viselkedeset. Az ESL es ESR, valamint a kapacitas frekvenciafuggo lesz, igy peldaul meghatarozhato egy hatarfrekvencia, amitol kezdve a kondenzator mar nem kondenzatorkent viselkedik, hanem kezdetben altalaban ellenallaskent, majd induktivitaskent.A kondenzator fazistolasa ezektol fuggetlen jelenseg, ami jelen van az idealis kondenzatornal is, bar a valosagos kondenzatoroknal elterhet az idealis 90 foktol.. De nem szabad elfelejteni, hogy ez a fazis az aram es a feszultseg kozott van.
-
-
Sir Ny
senior tag
válasz
agressiv
#123
üzenetére
ah, lejárt az időm
,,ha ez lenne nem adna képet a VGA, nem matekozna az FPU, nem csinálnának semmit,"
Amiket felsoroltál, mind olyan dolgok, amik nem számítanak be az energiamérlegbe, nem kell hozzájuk energia, vagy csak járulékos energia kell, nem mérhető, nem függ semmitől. Pl a ,,matekozáshoz" használt energiát tipikusan nem tudod behelyettesíteni egy energiaképletbe sem. Előfordul az ilyesmi is. Olyan teendőit is tudod sorolni a processzornak, amiknek tényleg van joule jellegű mennyiséggel kifejezhető értékük?
-
Sir Ny
senior tag
válasz
agressiv
#123
üzenetére
ha nem érted, próbáld meg elolvasni amit írunk. Mint írtam, szerintem az általad felvetett gondolatkísérlet (csökken a fogyasztás, de nem csökken a számítási teljesítmény) is azt bizonyítja, hogy a kettő között nem sok összefüggés van. Szerinted?
,,Komolyan úgy gondoljátok, hogy egy lapka csak fűt és semmi energiára sincs szükség a benne lévő tranzisztorok kapcsolgatásához? "
de, szükség van a kapcsolgatáshoz. Pontosan Ek (energia_kapcsolgatási) energiára. Most fogj egy energiamegmaradás képletet, rakd bele az egyik oldalára az Ek-t, a kapcsolgatáshoz szükséges energiát, és a másik oldalára tegyél valamit, ami vele egyenértékű. (súgok, joulehő lesz az)
Ha nem érted, akkor tényleg meg kéne próbálnod követni az instrukciókat.szerk:
#124: vhoá, az egy nagyon jó képlet. Azt mondja, hogy egy kondenzátor esetén a nemhasznos teljesítmény (azaz az egész) független a kondenzátor anyagi mivoltától? Hm, ennek van ahhoz köze, hogy a kondenzátor szinuszjelből koszinuszjelt csinál, és akkor haszontalan a teljesítmény, ha nincs szinkronban? Nem tanultam olyan rég eletromosságot, és lukas az agyam, de nem szokás ilyenkor még tekercseket is pakolni az áramkörbe?
-
Reggie0
félisten
válasz
agressiv
#123
üzenetére
De. Pont az altal termeli a hot, hogy kapcsol, a CMOS eszkozok mar csak ilyenek, ugyanis a benne levo kapacitasok(kondenzatorok) kisutesere vagy feltoltesere megy az energia. 1- be valtaskor a kapacitas feltoltesere a tapbol kapja az energiat, ekkor csak a vezetesi vesztessegek futik az IC-t. Viszont amikor 1-bol 0-ba valt, akkor a kapacitas osszes energiajat, azaz ami betaplalasra kerult a tap felol, elfuti az also oldali mosfeten es teljes mertekben hove alakul. Ennek a vesztessegnek a csokkentesevel az orajel halozatban probalkoznak ugynevezet "Resonant Clock Mesh"-el.
A szamitasi teljesitmeny, azaz, hogy az IC taroloi hanyszor lep szamunkra hasznos allapotba, amikor eredmenyt ad, csak a fent leirt kapcsolgatasok eredmenye, azaz az IC osszes kapacitasainak pillanatnyi toltottsegi allapota tukrozi, de a fogyasztashoz nincsen koze. Az attol fugg, hogy mekkora az IC kapacitasa, mekkora feszultsegen jar es mekkora a kapcsolasi frekvencia. P=k*C*f*U^2
Ezen felul a szivargas okoz meg fogyasztast, de ez csak a kisebb csikszelessegnel kezdett jelentosse valni, de ez pusztan parazita jelenseg, a mukodes szempontjabol nincsen semmi haszna.
-
agressiv
addikt
Komolyan úgy gondoljátok, hogy egy lapka csak fűt és semmi energiára sincs szükség a benne lévő tranzisztorok kapcsolgatásához? Fizikai nonszensz amit írtok, ha ez lenne nem adna képet a VGA, nem matekozna az FPU, nem csinálnának semmit, csak fűtenének és felesleges lenne a sok fejlesztés és waferekre készítés, mert csak fűtőtestek lennének. Ha az összes energiát fűtésre használnák, a sok kütyü nem működne, csak melegedne, egy telefon is csak kézmelegítő lehetne.... A feltételezést sem értem.
-
Sir Ny
senior tag
válasz
agressiv
#109
üzenetére
,,Csak gondold végig, ha alulfeszeled, a számítási teljesítmény nem csökken, viszont kevsébbé fűt, kevesebb energia alakul át hővé, de megmarad a számítási teljesítmény, mert azzá is át tud alakulni.."
én abból, hogy megmarad a számítási teljesítmény, de a fogyasztás és a hőleadás csökken, arra következtetek, hogy a számítási teljesítménynek nem sok köze van a fogyasztáshoz és a hőleadáshoz. Te?
(természetesen nem minden felvett joule alakul joulehővé, egy kevés kisugárzódik EM hullámok formájában, egy kevés meg elmegy az entrópia csökkentésére, de ezek méréssel nem túl kimutatható tényezők. Legyen elég neked annyi, hogy amennyi joule-t vesz fel, annyi joulehőt kell elvezetni)
-
Reggie0
félisten
válasz
agressiv
#118
üzenetére
De nem a szamitasi teljesitmeny okozza a hotermelest, hanem az elektromos fogyasztas, fogd mar fel...
Bar nyilvan azert nem valaszoltal, hogy mive alakul az elektromos energia, mert magad sem tudod, csak probalod osztani az eszt. Figyelned kellett volna fizika 1.-en, de elarulom, amikor ezeket az alapokat probaltad felfogni, en mar fizika orszagos dontos voltam eveken at... Na ennyi a kulonbseg.
-
-
agressiv
addikt
Jézusom. Csökkentsd a processzorod magfeszültségét, minek hatására kevésbbé fog melegedni, de ugyanakkora órajel mellett, pontosan ugyanannyi pontot fog kapni (ha stabil marad persze). Fizika első osztály, szánalom amiket írkáltok. Megtanultátok a szabályt, de nem értitek.
-
dezz
nagyúr
válasz
WayneGace
#108
üzenetére
Nem, nem igaz. Egyesek azt állítják pl. a YouTube-on, de bizonyítani nem tudják. Egy fake videó ehhez kicsit kevés. Mindenesetre, ha már egy proci is áthágná, a fizikusok rég elmentek volna birkát őrizni.
(#109) agressiv: "de megmarad a számítási teljesítmény, mert azzá is át tud alakulni.."
Ekkora marhaságot rég olvastam... Mielőtt tovább égeted magad, nézz utána a fizikai alapfogalmainak!
-
Reggie0
félisten
válasz
agressiv
#113
üzenetére
Akkor mar talaltunk egy pontot, ahol megsem erted. Ezek meg nagyon az alapok. Jo lenne, ha ujbol atfutnad a tanulmanyaidat. Ha esetleg nagyon ellenkezel megprobalhatod elmagyarazni, hogy mi lesz a fennmarado energiaval, amibol nem ho lesz. Es most ne az esetleg rajta levo 3db LED dioda 3x20mW optikai teljesitmenyevel gyere...
-
agressiv
addikt
Igen, inkább értelmezni próbáld helyesen. Ha egy lapka csak fűtene, tényleg nem lenne több, mint a hajszárító fűtőszála, vagy egy teljesítményellenállás. Csak gondold végig, ha alulfeszeled, a számítási teljesítmény nem csökken, viszont kevsébbé fűt, kevesebb energia alakul át hővé, de megmarad a számítási teljesítmény, mert azzá is át tud alakulni..
-
agressiv
addikt
Nem pont annyit, egy lapka nem összekverendő a cekásszal, hasznos teljesítményfelvétele is van. Feszültségemeléssel, jobban melegszik, mint amennyivel magasabbra húzható, ha pedig csak a feszültséget emeljük, csak a hatésfoka lesz rosszabb, a számítási teljesítménye ugyanaz marad, feszültségcsökkentéstől pedig a hatásfoka javul.
dezz
Tévedsz.
-
#00137984
törölt tag
Részben igen, de mint te is megemlítetted elég változó az eldisszipált energia mértéke. Minden feszülséget amit hasznosan munkára tudnak fogni és ezek arányát optimalizálják. A gyártástechnológiai fejlesztői még a csikszélesség csőkkentésével tudják elérni a teljesitmény növelését. Azért bizonyos területeken már korlátokba ütköznek. HDD-n az egy tányérra elférő TB-ok száma. Az SSD élettartalma és területe. A CPU-k teljesitménye. A VGA-k sávszélessége még talán elég is lehetne napjainkban, ha a játékok jól lennének optimalizálva és az új gépigényes eljárások nem fognának le annyi erőforrást. A megnövekedett teljesítmény nagyobb hőtermelést is jelent. A CPU és a VGA nagy mértékű hűtésére és egy jó szellőző házra most nagyobb szükségünk van mint jónéhány éve gondoltam volna.
-
dezz
nagyúr
Relatíve kevesen vesznek 50k-s lapokat... Az AMD-nek nem nagyon éri meg csak nekik fejleszteni egy über-APU-t. Viszont valamilyen embedded ramos változat csak idő kérdése szerintem PC vonalon is.
(#101) Zsébernardo: "A fogyasztás nem egyenesen arányos a hőtermeléssel"
Hogy a fenébe ne? Minden watt, amit a chip felvesz, hővé alakul (nagyrészt a chipben, a mardék az I/O vonalakon át máshol). Véletlenül nem a hőfokra gondolsz (amit a hőelvezetés is befolyásol)?
-
#00137984
törölt tag
A fogyasztás nem egyenesen arányos a hőtermeléssel és nincs egyensúlyban a teljesitménnyel. Az a transistorok száma (szilícium mennyisége) az adott lapkán és ezek aránya. Mint fentebb leírtam a gyártástechnológiai váltásoknál nem mindig érvényesülnek az elönyök a legelején, hanem a következő generációval érnek el arra a teljesitményszintre amit az adott csikszélességen ki lehet hozni a VGA vagy CPU termékből. Az 55nm-es HD3850 és HD4850 teljesitménybeli különbsége jól kijött, ami a 40nm-es HD5850 és HD6850 videókártyáknál felemásra sikerült.
Vagy ott a Phenom II X4 970 BE a gépemben ami RB-C2 stepping-ről C3-ra váltott. Azt ítrák semmi változás (125W TDP). Szerintük... Phenom II X3 720 BE jó hőértékeket mutatott nagy terhelésen, de mégsem volt négymagos, ezért Phenom II X4 955 BE-re váltottam. Alap órajelen 1.360V-on ment, de 300MHz-es tuning közben megnővekedett a fogyasztása és a hőtermelése. 
Na persze, mert 1.392V-ot kért a stabil müködés eléréséhez ezen az órajelen. Ezért cseréltem a Phenom II X4 970 BE-re, mert az alap 3500MHz-es órajelhez 1.296V-al is megelégedik, majd közel egy Phenom II X3 720 BE hőtermeléséhez. Fogyasztása sem 125W, csak ebbe a TDP osztályba sorolták. -
HSM
félisten
Nekem anno az X58 rendszerem teljesen jól kijött 3 csatornával, és egy rakás PCI-E slotnak is maradt pin. 50K-ért voltak hozzá anno lapok.
A Kaverinél tartok tőle, hogy szűkös lehet a memória-sávszél, és a 2 steamroller is necces szvsz. APU-nak tökély, de mondjuk nekem egy 3570K után kevés.
Jó, a PS4 APU nekem is nagyon adja, de PC-nek nem lenne az igazi, mondjuk 16GB GDDR5 "kicsit" jobban megdrágítaná a dolgot, mint a sokrétegű NYÁK a sok csatornához.... -
dezz
nagyúr
Ja, és végülis a Kaveri sem, ha tényleg "Steamroller 2.0" lesz benne, ami szinte mindent megdupláz, amivel a 2 modul talán megközelítheti a 4-modulos Bulldozert/Piledrivert. 512 shader/ALU lesz benne. Igaz, a memvezérlő csak 2-csatornás. Több csatorna PC vonalon nem nagyon várható, túlságosan megdrágítja a NYÁK-ot. Előbb lesz valamilyen embedded ram, mint L4 cache, vagy ilyesmi.
-
HSM
félisten
Na igen, de ebben 8 magos bulldozer van, össze se számoltam, hány bit memóriával, meg kb. egy Tahiti GPU-val....
Ehhez 20nm is kevés lesz.
Pont a zárójeles megjegyzésed miatt tettem idétőjelbe a "fake" jelzőt.Amúgy nekem APU-nak marhára tetszene egy sima 5 modulos bulldozer (nem tudom, most melyik a legfrisebb modulok neve) mellétolva egy sima, 3 vagy 4-csatornás GDDR3 1600 memóriavezérlő, és mondjuk egy 500-700 GCN magos IGP-vel...
Ez még nem is lenne megvalósíthatatlan szvsz.... -
dezz
nagyúr
Gondoltam, hogy fake. (Mármint valós. Ha valaki bevallottan a szerinte "ideális APU" bemutatására készítette, akkor nem fake.) Azért persze kár, hogy nem készül valami ilyesmi is. Illetve, az új konzolok APU-i hasonlók (csak Jaguar CPU magokkal), de kevésbé brutális "kiszerelésben".
-
Petyyyyy
addikt
(#2) lezso6: Ez jó volt!
Inkább válasznak tippelném.
Komoly előrejelzett adatok ezek. Mivel nem változott az architektúra, így remélem nem kell majd olyan sokat várni a kiforrott driverre, mint a hetes szériánál. Na nem mintha szeretnék előrendelni az újdonságból. Pár évig ez is csak befoghatatlan unikornis lesz. De legalább lesz. -
leviske
veterán
Ami nem nagy... Miről próbálsz meggyőzni aktuálisan, ha kérdezhetem? Csak, hogy vegyem a lapot.
Csak mert abban biztos vagyok, hogy $150-ért nem fogunk egyik pillanatról a másikra HD7850 teljesítményt kapni HD9770 név alatt. És arra is mernék fogadni, hogy a HD7950 teljesítménye sem szorul hirtelen $200 környékére. Pedig ezek lennének azok a lépcsőfokok, amiket az AMD régebben tartott. Bár ne legyen igazam.
-
M107
addikt
Fejlődés van de érhet egyesek szerint, aki kazt sújkolják ma vedd meg ezt 0.5 vedd meg ezt mert ha nem akkor szar ember vagy nem követed a stílust a technika fejlődését..
Régen is ez volt csak ma hihetetlenül felgyorsult.......
Ha holnap megjelenne az Iphone 6 és rá 2 hónapra az Iphone 7 ami 20% gyorsabb lenne és csak azért nem akarták az 6-os szériába berakni hogy még több pénz nyúljanak le... Stb-stb
Akkor mennyi Iphone 6-os ember cserélné le 7-re a 6-os telefont.A válasz egyszerű MIND.....
UI:
Most mit tegyek raboljak ki egy bankot mert nincs pénzem vagy tegyek rosszabbakat ??
Sajnos csóró ember, amilyen én vagyok csak álmodozás marad, persze ha lenne annyipénzem mint a pejva akkor sem vennék vadiúj termékeket itt szituálva videókártyát és után 0.5 év múlva meg cseréljem le...De van aki igen na rájuk építenek.
-
#83
ViiiiktorOC
senior tag
ViiiiktorOC
senior tag
512? Az igen komoly lesz. Az ára meg nagyon komoly! :\
Teljesítményére kíváncsi leszek. -
M107
addikt
Szerintem nem, csak még mindig van 15%-a az embereknek akiket 10000 millárdosok-nak hívnak nekik készült.....
Akiknek még az alsógatyájuk is 24 karátos aranyból vanTudod hol lesz ez a kártya 0.75 év múlva 1 el lennttebb sokat esik az ára mert jön a még job és írgy tovább ameddig tartható a folyamat.
S utána jön a Terminátor
-
Reggie0
félisten
Tudtommal a Dennard skalazas elhanyagolja a szivargas miatti vesztessegeket, ugyanis ezek a nagy csikszelessegek mellett elhanyagolhato aranyuak, viszont most mar annyira lecsokkentek a meretek, hogy nem lehet elhanyagolni. Tehat a Dennard skalazas alapja, hogy P=k*U^2*f .
-
Sir Ny
senior tag
Hm. Ez egy másik, független jelenség, ami erősebb Dennard skálázásánál?
Vagy ez a jelenség hogyan kapcsolódik Dennard skálázásához, hogyan van rá hatással, miért veszíti tőle el az érvényét?A hwsw (a google egyetlen releváns találata, csak már vagy 10+ éves) azt írja, a többi tranzisztor az oka, és hogy közel és sokan vannak, és nem az, hogy a tranzisztor pici.
De ha Dennard skálázása (valaki adjon egy magyar kifejezést, pls) nem sérül, és az alagúthatás és a nemárnyékolás miatt fellépő szivárgási áram dominál, akkor miért nem rakják szimplán távolabb a kisebb tranzisztorokat?
De köszönöm, ez egy jó kulcsszó, majd utánanézek (és hogy miért igaz a Dennard skálázás, számomra ez főbb probléma. Meg szükséges megérteni ahhoz, hogy tudjuk mi van rá hatással).
szerk: ah, túl sokáig írtam a kommentet (át kellett nyálaznom az egész internetet), #74 megelőzött. Köszönöm, azt is átnézem.
-
Sir Ny
senior tag
ennyi lényeget láttam:
,,Reasons for increased static power loss include complex quantum effects as component size falls and the chemical composition of chips is changed to handle the smaller sizes. And there seems to be no way out. "
Ez nekem nem tűnik elég indoknak, hogy minden második hozzászólásomba leírjam, hogy a fizika törvényei(wtf?) a jelenlegi módszerekkel és anyagokkal nem engedik az alacsonyabb fogyasztású tranzisztorokat.
(ha elsiklottam valami fontos felett a cikkben az az angol kevéssétudásom miatt van)#71: És az alaguteffektus és a véges árnyékolási távolság milyen összefüggésben van a tranzisztor fogyasztásával és Dennard skálájával, miszerint a fogyasztás a tranzisztor (két dimenziós?) méretével egyenesen aránylik? Nagyon szép jelenségek, tényleg, csak nem látom a kapcsolatot a fogyasztással.
-
derive
senior tag
Peldaul az alaguteffektus, ami a meret csokkentesevel exponencialisan nol.
Emellett a mozgekonysag (amit most a Si mechanikai megfeszitesevel novelnek egy darabig).
Es a veges arnyekolasi tavolsag (tul kozeli elektrodak erzik egymas teret).
Ja es majdnem elfelejtettem a gyartasi es anyagminosegi hibakat/problemakat is...
Egy dolog javul: a kissebb tavot hamarabb teszik meg az elektronok, magasabb lehet az orajel.Masreszt eleve jol bevalt fogyasztasi kategoriakra tervezik a chipeket, ha javul a kihozatal, inkabb emelnek rajta +50 MHzt es eladjak mondjuk Ti XT OC Boost edition neven es ugyanott tartanak fogyasztasban, csak elkernek +5k HUFot.
-
HSM
félisten
930/1200-at tudott a refi 5850-em, amivel hozta, vagy kicsit le is lépte a gyári 5870-et. A többit a grafikonod elárulja. A 6870-ek meg már gyárilag nagyon ki voltak centizve, elég antituning volt a legtöbb, szóval ott a tuning nem segít.
De valóban, az 5800 a maga idejében király volt, míg a 6800 sohasem. -
Oliverda
titán
Itt egyelőre arról van szó, hogy jön egy darab új GPU aminek biztosan nem sok köze lesz a 800-as kártyákhoz.
"A beszélgetés pedig arról folyt, hogy van-e értelme a HD9700-as széria alá 256bit-es nyákot vágni, a HD9800-asok alá meg 512bit-est és 50k-s árat."
A 700-asok sosem kapnak 128 bitnél többet, tehát a válasz egyszerű.
-
leviske
veterán
És gondolod, hogy itt most teljesítményben majd egy HD6>HD7 átállásról beszélhetünk majd, nem pedig egy HD5>HD6-ról? Architektúra nem változik számottevő mértékben tudomásom szerint, csíkszélesség csökkenésről se hallottam.
Esetleg azt el tudom képzelni, hogy jobban eloszlatják a lapkákat a családokon belül (gondolok ez alatt arra, hogy akár a HD9500 is lehet a HD7700 utódja és a HD9700 meg a HD7800-asoké), de ez az árazáson úgyse fog meglátszani.
(#64) Oliverda: Elképzelhető, hogy rosszul emlékszem (mint mindig), de a HD6950 is a HD5870 szintjén szaladgált. Az meg, hogy mi számított a HD6-osokon belül felső kategóriának, nem különösebben számít, míg a HD6800-as család árának köze nem volt a HD5700-asokéhoz, amiknek az utódjai lehettek volna.
(#66) Oliverda: A beszélgetés pedig arról folyt, hogy van-e értelme a HD9700-as széria alá 256bit-es nyákot vágni, a HD9800-asok alá meg 512bit-est és 50k-s árat.
-
Oliverda
titán
Azt azért kétlem: [link]
Mindenesetre azt számításba kell venni, hogy az 5000-es szériánál még 800-as jelölés alatt jöttek a csúcs 1 GPU-val szerelt kártyák, míg a 6000-es sorozattal már a 900-as volt az ezeknek fenntartott szféra, ergo a 6800 már csak a középkategória csúcsának vagy legfeljebb a felsőkategória legaljának számított, illetve számít azóta.
-
leviske
veterán
Ha végig olvastad volna a beszélgetésünket, láthattad volna, hogy tisztában vagyok a Bonaire várható szerepével a következő generációban.
Szóval nem voltál tolakodó, csak nem mondtál újat.
(#61) HSM: Megjegyzem engem nem lepne meg, ha a HD9750 és egy esetleges HD9730 inkább Cape Verde-t rejtene. A HD9790 és HD9770 nevet drágábban lehet árusítani a lapkaméretnek megfelelően.
-
leviske
veterán
"de legalább a 128bit 256 bit legyen és GDDR5."
De minek?
Az AMD aktuális politikájából kiindulva örülhetünk, ha a HD9850 hozza a HD7870 teljesítményét, a HD9700-asok meg maximum akkor lépik túl a HD7790 szintjét, ha erősen meg tudják nyomni az órajeleket, amit nem hiszem, hogy meglépnek, szóval várhatunk egy HD7790 erejű HD9770-es, meg egy HD7770 szintű HD9750-est. Már persze, ha tényleg kihagyják a HD8-as generáció nevet, de ha nem akkor csak egy számot cseréljünk le képzeletben.Ha jól értem, akkor a HD9900-asok is csak azért kapnak 512bit-es nyákot, mert a professzionális piacra elkél ez a sávszélesség és csak a desktop piac miatt nem csinálnak olcsóbb verziót. (Meg, ha ebből lesz duplaGPU-s vadállat, akkor lehet villogni az "1024bit"-el. Bár ebből gondolom már csak az ASUS fog majd $2000-ért, ARESIII néven...)
-
Oliverda
titán
Tényleg nem tudod?
"Dennard’s scaling rules observe that voltage and current should be proportional to the linear dimensions of a transistor, implying that power consumption (the product of voltage and current) will be proportional to the area of a transistor. This property implies that shrunk MOSFETs will consume less power, and forms the basis of Moore's Law. "
Csupán ennyi köze van.
"fele akkora lapka, fele gyártási költség, több, mint kétszer akkora profit. az nem olyan nagy baj, azt hiszem."
Valóban fele akkora a lapka, csak éppen a kutatás és fejlesztés valamint maga a gyártási folyamat költségesebb. Pusztán a szilíciumra vetített anyagköltség alacsonyabb, bár például a SOI waferek drágábbak mint az egyszerűbb bulk folyamatra megfelelőek.
-
Sir Ny
senior tag
,,Az Intelre is vonatkoznak a fizika törvényei. "
ennek mi köze van a fizika törvényeihez? (mármint azon kívül, hogy a vékonyabb drótnak nő az ellenállása, de ez nem orvosolhatatlan problem)
#45: ,,Igazából nehéz érvet felhozni a 20 nm mellett. Kisebb lesz a lapka az biztos, de a többi paraméter nem biztos, hogy elég jó, és eközben ott a kockázat."
fele akkora lapka, fele gyártási költség, több, mint kétszer akkora profit. az nem olyan nagy baj, azt hiszem.
#52: ,,A fogyasztás alig változik (stagnál), de a hőtermelése a kártyáknak"
a fogyasztás az a hőtermelés (ventillátor ide vagy oda)
-
Peat;)
veterán
Jó tanács: amit hallasz az új konzolokról oszd el kettővel. Én így teszek és szerintem én leszek közelebb ahhoz amit látni is fogunk. Az eddigi in-game videok engem nem győztek meg, gyakorlatilag crysis 3 szintet épphogy elérik, olyan szövegkommentárral hogy az nevetséges.
Szerk.: Nem vagyok a konzolok ellen, sokáig volt nekem is és nagyon szerettem és most is szeretnék egy legalább annyira hosszan tartó darabot vásárolni. De az AMD hardware-nél már az asztali vga-knál is megszoktam hogy fenntartással kell kezelni a lemossa a színről a piacot tényállításokat. Sajnos sokkal többnek mutatkoznak az AMD termékek papíron mint amit viszont látok belőlük (pedig technológiailag le a kalappal ás árukkal sincs baj, csak egyszerűen többnek vannak beállítva mint amit aztán produkálnak, processzor és vga fronton is voltak ilyen dolgok) Remélhetőleg Hawaii meghozza az igazi áttörést, vagy még inkább a konzolok. (csak akkor miért nem prezentálják azt)
-
#53
SkyS1gn
félisten
matteo_szg
#50
SkyS1gn
félisten
válasz
matteo_szg
#50
üzenetére
Szégyelld magad hogy tavaly a táborban nemvoltál, bezzeg kommenteltél a gépemhez (logouton megtalálod
)Idén meg én nemtudok menni erre az első videón ottvagy!
-
#00137984
törölt tag
Kezdem a Radeon X1950 PRO-val (RV 570) 80nm-en 575MHz GPU órajelen mentek. Nekem ez még kimaradt. Én az AGP-s HD3850 (RV670) videókártyával kezdtem, amit a HD3870 váltott 55nm-en (668MHz-823MHz). Ebben az időben majdnem elment a kedvem a PC-s felhasználástól. A Radeon HD4850 (RV770) szintén 55nm-en már használható volt, de elég alacsony órajelekkel ment és szintén GDDR3 VRAM-al még a megnövekedett shaderegységekkel is kevés volt. A HD6850 40nm-es kiúgrása hozta magával azt amivel én már elégedett voltam. Megduplázodott teljesítménye már elég volt FHD játékra. A fogyasztása a kártyáknak maradt 120-140W környékén amin a HD7850 csak kicsit tudott javitani és közben gyorsult, fejlődött is egyaránt. Persze mindezt 28nm-en. A fogyasztás alig változik (stagnál), de a hőtermelése a kártyáknak a gyártástechnológia fejlődésével csőkkenést okozott a videókártyáimnál.
-
Joachim21
őstag
Abu állításait támasztja alá az Intel is. Elég megnézni a Sandy és az Ivy között milyen minimális fogyasztáscsökkenés volt, miközben a teljesítmény nem sokatt változott. A Haswell az eddigi 1 év helyett 2 éven át fog futni, minimális ráncfelvarrással az útiterv szerint, a Broadwellt pedig ki tidja, talán a notebookok megkapják, de mintha nem lenne minden rendben a 14nm-es gyártósorokkal.
-
#49
SkyS1gn
félisten
matteo_szg
#1
SkyS1gn
félisten
válasz
matteo_szg
#1
üzenetére
Jöjjön má mer meg akarom venni!
-
Abu85
HÁZIGAZDA
Nem tudom, hogy a DigiTimes honnan szedi, de most biztos nincs 20 nm-es gyártás, és év végén sem lesz. A tömeggyártás 2014 közepén indul meg. Annál hamarabb csak kísérleti van, amibe épeszű cég nem ugrik be, maximum akkor, ha pénzt akarnak költeni. Az első 20 nm-es lapkák Q2-nél hamarabb nem jönnek, de inkább 2014Q3.
Az EETimes cikke egyébként jól írja. A legtöbb megrendelő inkább várni fog a FinFET-re, mert a 28 nm-en is ki tudják hozni azt, amit a 20 nm-ből. Nem lesz lényeges a váltás. Sőt, a 28 nm-t ismerik, így ott biztosra lehet menni. A 20 nm az kockázat is. Lehet, hogy rosszabb lesz a 20 nm-es lapka, mintha 28 nm-en maradtak volna. Igazából nehéz érvet felhozni a 20 nm mellett. Kisebb lesz a lapka az biztos, de a többi paraméter nem biztos, hogy elég jó, és eközben ott a kockázat.
-
Oliverda
titán
Ez ennek némileg ellentmond:
"TSMC will start to manufacture Apple's A8 chips in small volume in July 2013, and substantially ramp up its 20nm production capacity after December, the sources revealed. The foundry will complete installing a batch of new 20nm fab equipment, which is capable of processing 50,000 wafers, in the first quarter of 2014, the sources said."
Itt is 2014 elejét írnak.
-
Abu85
HÁZIGAZDA
Valószínű, hogy a leggyorsabb terméket megcsinálják 20 nm-re, de alatta nem biztos, hogy érdemes otthagyni a 28 nm-ert.
A 20 nm esetében számolni kell azzal, hogy a kísérleti gyártás 2014 Q2-ben indul, tehát a tömeggyártás az a következő év közepe. Beleszámolva a problémákat, és a kezdetekben jellemző kapacitáshiányt (főleg, hogy az Apple-t pletykálják, mint új TSMC partnert) nem tartom kizártnak, hogy maradnak még egy kört 28 nm-en. Az biztos, hogy az összes GPU-n nem rakják át 20 nm-re. Az FDSOI-s 14 nm XM, amit elég sokan várnak az 2015-ben tömeggyártásba áll.
A kisebb GPU-knál biztos, hogy nem váltanak 20 nm-re, mert drágább lesz gyártani a lapkát, mint 28 nm-en, így ez az árversenynek nem kedvezne. -
Abu85
HÁZIGAZDA
Az Intelre is vonatkoznak a fizika törvényei. A Dennard Scaling végétől mindenki szenved, és a gyártástechnológiai fejlesztések költségessé válásától is, ami ugyan üzleti tényező, de nem véletlen, hogy a gyártók például több dolgot is közösen fejlesztenek. Külön-külön túl költséges lenne. 7 nm-ig biztosan le lehet menni, de mostantól egyre több cég fejében megfordul majd, hogy többet nyerhetnek az aktuális node-on maradva, és a lapkát erősen optimalizálva, mint szimplán új node-ra váltva.
Az Intel olyan utat jár, ahol muszáj egyre kisebb csíkszélesség, mert a Larrabee megfelelő működése 20-30 MB-os gyorsítótárat igényel majd egy mainstream lapkában. A mostani IGP-jük is legalább kétszer több tranyóból hozzá ki ugyanazt a teljesítményt, amire az NV és az AMD architektúrája képes.
-
HSM
félisten
A csúcs GPU-k sosem az ár/értékről szóltak, ezután se lesz másképp.
A "sima" ember úgyse ilyeneket fog vásárolni, hanem a második karakterben 7-est, jobb esetben 8-ast tartalmazó darabokat.(#38) Abu85: Ez igaz, de a lényeg az akart lenni, hogy ott is épkézláb költséggel ki lehet hozni, ha a "prémium" (ahogy írtad, farokméregető) tényezőt levonjuk az árképzésből.
És ott is nemcsak a sok rétegtől drága a NYÁK, hanem a hatalmas mérettől, és a szükségesnél 2X több alkatrésztől. -
Abu85
HÁZIGAZDA
Sajnos nagyon rezeg a léc a 20 nm-nél. A TSMC eleve csak egy node-ot készít, és azt is SoC-ra, tehát nem lesz high performance variáns a GPU-knak. A következő lényegi előrelépést a FinFET jelenti, de inkább az FD-SOI lesz a lényeges váltás. A csíkszélesség csökkenésével már alig lehet nyerni valamit. Nem véletlen, hogy a GloFo és a Samsung 14 nm-en megtartja a 20 nm-es BEOL-t.
Szerintem a GPU-k esetében mindenképp lassítani fogják a csíkszélességváltásokat. Nincs értelme azonnal beleugrani. Anyagilag túlzott költség és kockázatos is.(#36) HSM: A komolyabb gyártói VGA-k farokméregetések. Soha az életben nem kell a Tahitinek olyan izmos VRM, mint amit a gyártói tuningkártyákra pakolnak. Az egyetlen célja, hogy folyékony nitrogén mellett rekordokat döntsön.
-
HSM
félisten
A 7970-ből is a komolyabb példányok elvileg 12 rétegűek, a refi volt 8.
Ezen a szinten nem ezen fog már múlni az ár. A 7970 szerintem belefér a sweet spotba, rengeteg szempontból komoly kompromisszum. Hasonlítsd csak össze egy Titan GPU-jával, na az nem sweet spot... Nem olyan icipici csip, mint a Pitcairn, de ha azt veszed, nem sokkal nagyobb egy GK104-nál... (#22) Abu85: Szerintem a fullos játékhoz még sokáig elég lesz egy 7950, ami már ma sem a megfizethetetlen kategória, max egy APU kell majd mellé.
(Meg esetleg új API. )Ez a 2500 shader meg 512bit elég vaddisznó specifikáció azért egy sima "gamer" kártyának...
Ha marad a Tahiti, az sem lesz véletlen, számomra azért ez is érdekes, régebben mindig az új sorozat leváltotta a régit, legalábbis a felsőházban. -
#35
Malibutomi
nagyúr
Malibutomi
nagyúr
Hmpff pedig nagyon vártam, hogy jöjjenek az új 9xxx kártyák és/vagy lenyomják a 7970 árát.
De úgy fest erre még várni kell... -
#34
putti
aktív tag
Rypejakten
#32
putti
aktív tag
válasz
Rypejakten
#32
üzenetére
Igen valami hasonló történetre gondoltam én is. Ha nem lesz hát nem, végül is nem létszükséglet
-
Oliverda
titán
Valószínűleg nem az 1-5% kedvéért rakták össze a lapkát, ugyanis ezt már HPC-be is el lehet sütni, sőt.
Abu85:
"De a fogyasztás sem csökken a csíkszélességváltással. Vége annak az időszaknak."
Ennek akkor lesz vége, ha már nem tudnak lejjebb menni a csíkszélességgel. Eddig nem volt olyan lépcső ahol ne csökkent volna a fogyasztás. Egyedül az a kérdés, hogy mennyire gazdaságos az átállás, de ez már egy másik téma.
-
M107
addikt
Teljesen igazad van, de vedd alapul, hogy már nem fog a csúcs elit betartozni, de ami meghatározó gyönyörűen futnak majd rajta az új játékok is bár nem akkora Fps-sel és olyan részletességgel.
Egy szabály amit régi hi-tech számítógépesek alkottak meg soha nem szabad az úhjatt megvenni majd 1-1.5 esetleg 2 év múlva mert ha nem lesz már a piacon akkor nem volt élet képes, bár a mai felgyorsult világban 0.5-1 év re redukálódik eme szabály.
-
putti
aktív tag
Gondolkoztam már egyébként azon is ahogyan te írtad, hogy egy csúcs kártya megjelenésétől számítva 1-1,5 év múlva veszem majd csak meg, mert akkor fogja megérni az árát, az újak pedig nem rendelkeznek annyi sebességtöblettel, hogy megérje kifizetni akár a felárat is. Éppen böngésztem az aprót és ASUS GTX 690-et lehet kapni garral 180-185-ért. Egy kétmagosért és teljesítményéért ez bőven megéri már és nem hinném hogy akár izmosabb game nem futna rajta jól, szóval bőven kiszolgálna. Részemről egy ekkora beruházásnál meg amúgy sem 1-2 évre venném meg, egy aktuálisan megjelent csúcsgrafikás játék miatt meg amúgy sem szaladnék a boltba VGA-t cserélni. De ha ez a tendencia marad, akkor lehet jövő nyáron megpályázok egy HD 7990-et, akkor használtam már gondolom reális áron lehet megvenni azt is.
Vérpistike én sem vagyok, jelenleg egy HD 7770-es karim van
, de nemrég beruháztam egy nagyobb full HD-s monitorra és vennék egy izmos kétmagos vga-t ( jelenleg a vga-m a keresztmetszet ), ami vélhetően jó sok éven át kiszolgálna majd, így a pc-m letudva. -
M107
addikt
S nézd meg az árát 1 1.5 év után olyan lesz hogy öröm lesz nézni minimum 60-90 ezer-rel Ft-tal esik le.
Mert hát akkor is az újat kell 1000 dolláron adni az 1-1.5 éves régi lejárt szart sem ér teljesítmény szinten, persze ha addig fejlődik még a grfika és nem csak u.a az lesz csak mesterségesen magasan tartva hogy csak az új kártyákon adja a magas Fps s a barátait .....UI:
Személyem mindig a 28-50 ezres kártyákat várom, konzol-pc átalakított játékok, s nem érdekel 2500*1600 de még a 1980*1080 és társai.
Max 1600*1050 vagy 1200.
Nálam nincs értelme ennél magasabb felbontásnak egy nincs játék ami nem menne o most nem fröccen a FHD textúrák a szemedbe és nekem tökéletes így is egy játék mert nem vagyok Grafikai bu...i én a történet alapú game-re megyek.
50-jére játszom ki a Final Fantasy 8-at (1999-2000) vagy a Resi-1-2-3-5-6, Tomb Raider egyes részei stb.
Ahol van történet s nem a grafika határoz.Persze mindenki más ez el kell fogadni, de én soha nem is voltam és nem is leszek Vérpistike.
-
putti
aktív tag
Csak-csak eljutunk odáig hogy egy duplamagos VGA akár fél millióba is kerül majd.
Mondjuk azért nem feltétlenül csak a kártyák drágulnak, ha azt vesszük alapul hogy 5 évvel ezelőtt is egy duplamagos elit VGA kb 1000 dollár volt és a mostani duplamagos is 1000 dollár környékén van. Csak 5 év alatt 150Ft-ról 220-ra nőtt a dollár értéke, stb stb. Számos tényezője van ennek, de az is nyílvánvaló, hogy egy komplexebb technikát igénylő megoldás drágább.
Egy duplamagos VGA-t és sebességét mindíg is meg kellett fizetni, de gyorsasága ellenére számomra már ha ez így fog alakulni akkor inkább irreális ár / érték arányt fog képezni. De ez lehet érvényes lesz az egy GPU-s megoldásra is. Piaca biztos hogy lesz mindegyiknek és biztos hogy meg is fogják venni, nálam ez már kérdéses lesz, persze ki hogyan gondolja és futja rá neki.
-
Abu85
HÁZIGAZDA
-
#17
danikollar
őstag
bitblueduck
#7
danikollar
őstag
válasz
bitblueduck
#7
üzenetére
Már sohasem lesz olyan árazás, mint a 4870 megjelenésekor.
-
TTomax
félisten
Csikszélesség változik?Mert ha nem akkor nekem kicsit sántít ez a történet a tdp körül...512 bit azért kell,hogy ne kelljen relatív magas órajelen járatni a VRAMot...ha valóban ekkora a lapka akkor akár hihető is,megvan a méret hozzá,az ezer dolcsiba is belefér... csak azt nem tudom hogy fognak csinálni az XTböl Prot... mert a proba szerintem nem fog árban beleférni a drága pcb,ami állítólag 12 rétegre hízik az extra drótozás miatt amit az 512bit követel...
Egyébként meglepő a sweet pot elhagyása,habár már a 7970ek sem nagyon illenek bele... -
leviske
veterán
Nagyon kíváncsi vagyok, hogy Bonaire melyik családban lesz majd elhelyezve átnevezéssel. Bár sok jóra nem számítok.
Arról lehet tudni, hogy mi a francnak nyomják meg ennyivel a sávszélességet? Ez szűk keresztmetszet volt a 7-esek esetében?
(#8) M107: És azokra minek 512bit-es nyák?
-
M107
addikt
AMD ébresztő unatkozol ??????
PC-sek 1-5 %-nak lesz ilyen kártyája....
S még csodálkoznak hogy a pc- s notebook piac süllyed egyre mélyebbre ....
512 bit közép és alsó közép kártyákra, na jó egy HD9770-es1-2 GB GDDR5 256 bit-el már elfogadnék olyan 40-45000 Ft kezdő árral.
HD9850 512 bit 2GB GDDR5 58-60000 Ft
S sajnos + ÁFA is
Hajrá Viki -
#7
bitblueduck
senior tag
bitblueduck
senior tag
akkor most mi van az evek ota hangoztatott sweet spottal? mindegy, ha ugy arazzak, mint a hd4870-et megjeleneskor, akkor egy rossz szavam nem lesz ra, lehet nagy, megeledhet
-
Ez válasz lesz a Titánra, vagy csak unalomból készül?
-
#1
matteo_szg
őstag
matteo_szg
őstag
Nos, valami ilyesmi lesz.
Ahogy írtam, 3db 7900-as van itthon, és a leginkább antituning a legalacsonyabb alapfeszes 7970-em. 
Pedig magasabb ASIC, mint a másik, mégis az jobb tuningban.
![;]](http://cdn.rios.hu/dl/s/v1.gif)
Kevésbé jól sikerült chipek minél magasabb feszültséget kérnek a müködéshez, azért mert magas a szivárgási áramuk és nem alacsony. Intel-nél alacsony szivárgású a CPU és alacsonyabb feszültséget kérnek. A hőtermelése és fogyasztása is alacsonyabb. Az AMD-nek majd mindenben rosszabb paraméterei vannak. Ez már tényleg kész... OFF
A technika ördöge a részletekben látszik és mivel legtöbbszőr jelentkezik mindenkinél valamilyen szinten, ezért fejlesztenek ilyen gőzerővel, ami még tőbb hibát is jelenthet. Ezen a gyártástechnologiai váltások sem segitenek számottevően, mert egy meglévő igen göröngyös útat egyengetnek, pedig váltani kell, mert ez a dolgok rendje.
Elég aránytalannak tűnik a X86-64-es rész az IGP-hez képest méretben.
Na persze, mert 1.392V-ot kért a stabil müködés eléréséhez ezen az órajelen. Ezért cseréltem a Phenom II X4 970 BE-re, mert az alap 3500MHz-es órajelhez 1.296V-al is megelégedik, majd közel egy Phenom II X3 720 BE hőtermeléséhez. Fogyasztása sem 125W, csak ebbe a TDP osztályba sorolták.
Ehhez 20nm is kevés lesz. 
Dögöljön meg mind a két gyártó, az AMD és az nVidia is! 
, de nemrég beruháztam egy nagyobb full HD-s monitorra és vennék egy izmos kétmagos vga-t ( jelenleg a vga-m a keresztmetszet ), ami vélhetően jó sok éven át kiszolgálna majd, így a pc-m letudva. 
Új hozzászólás Aktív témák
Hirdetés
- Sony MILC fényképezőgépcsalád
- BMW topik
- Gyúrósok ide!
- Honor Magic6 Pro - kör közepén számok
- Sok memóriát spórol a neurális textúratömörítés
- Nagyon érzékeny lett a játékok archiválására a Nintendo
- Lakáshitel, lakásvásárlás
- exHWSW - Értünk mindenhez IS
- Milyen billentyűzetet vegyek?
- Sorozatok
- További aktív témák...
- GIGABYTE AORUS RTX 4070 Ti ELITE 12GB - 20 hónap garancia
- Nvidia RTX 4070 Gainward ghost Video Kártya
- BESZÁMÍTÁS! SAPPHIRE NITRO+ RX 7900 XTX 24GB GDDR6 videokártya garanciával hibátlan működéssel
- Gigabyte Geforce RTX 4080 SUPER 16GB GAMING OC GDDR6 Alza garancia
- BESZÁMÍTÁS! Gigabyte AORUS MASTER RX 6800 XT 16GB GDDR6 videokártya garanciával hibátlan működéssel
- ÁRGARANCIA!Épített KomPhone i7 14700KF 32/64GB RAM RTX 4070 Ti Super GAMER PC termékbeszámítással
- AKCIÓ! Dell Precision 5820 XL Tower PC - Xeon W-2123 112GB RAM 512GB SSD 1TB RX 580 8GB Win 11
- Lenovo V130-15IGM laptop (Pentium Silver N5000/8GB/256GB SSD
- BESZÁMÍTÁS! ASUS ROG STRIX B550-F GAMING alaplap garanciával hibátlan működéssel
- ÁRGARANCIA! Épített KomPhone Ryzen 5 7500F 32/64GB DDR5 RTX 5060 8GB GAMER PC termékbeszámítással
Állásajánlatok
Cég: PCMENTOR SZERVIZ KFT.
Város: Budapest
Cég: Promenade Publishing House Kft.
Város: Budapest