- Ne legyetek bátorak, ha ezt a rollert választjátok - OOTD T10
- Honor 200 Pro - mobilportré
- Samsung Galaxy S23 Ultra - non plus ultra
- Légies iPhone halvány színei
- Samsung Galaxy S21 FE 5G - utóirat
- Google Pixel topik
- VoLTE/VoWiFi
- Mobil flották
- Android alkalmazások - szoftver kibeszélő topik
- Xiaomi 15 - kicsi telefon nagy energiával
Új hozzászólás Aktív témák
-
HSM
félisten
válasz
#00137984
#188
üzenetére
"Nem mindegy ki milyen példányt kap kézhez, mert az alacsonyabb feszültségű darabok teljesitménye tovább emelhető."
Abszolút nem így van.
Ahogy írtam, 3db 7900-as van itthon, és a leginkább antituning a legalacsonyabb alapfeszes 7970-em. 
Pedig magasabb ASIC, mint a másik, mégis az jobb tuningban.
De abszolút találni alacsony és magas alapfeszesek közt is kitűnően tuningolható példányokat.De nem tudom, iért OFF-olunk itt ennyit ugyanarról.
-
Reggie0
félisten
válasz
#00137984
#169
üzenetére
Ez egyaltalan nem igy van. A szamitasi teljesitmeny kizarolag az orajeltol fugg, a feszultsegtol nem. Ket eltero minosegu gpuval vagy cpuval szerelt ugyan olyan rendszer azonos frekvencian azonos szamitasi teljesitmenyt produkal, attol fuggetlenul, hogy azonos vagy eltero feszultsegrol mennek-e gpuk/cpuk, az egyeduli feltetel, hogy az adott feszultsegek a stabil mukodeshez szukseges tartomanyban legyenek.
A dinamikus elektormos teljesitmeny a feszultseg negyzetetol es a frekvenciatol fugg, a statikus elektromos teljesitmeny a szivargasi aramtol es a feszultsegtol fugg. A ketto osszege az IC osszfogyasztasa es disszipacioja.Az, hogy egy adott frekvencian mekkora feszultsegen stabil az adott eszkoz, az adott IC gyartasi szorasanak megfeleloen valtozik. Es ezt nem csak a szivargasi aram befolyasolja, mert az csak egy masodlagos hatas, ami az adalekolasi profil es a meretek szorasanak kovetkezmenye. Ezek a parameterek hatarozzak meg a tranzisztor csatorna ellenallasat(maximalis aramat), kuszobfeszultseget, gate kapacitast, csatorna kapacitast, es meg mas parametereket is, amik egyuttesen az idozitesi es disszipacios parameterekre is hatassal vannak.
A gyartasi parametereknek a megvaltozasa a szivargasi aramot es a tobbi elektromos parameteret nem egyforman befolyasoljak, igy ezek kulonbozo modon valtozhatnak meg, ami miatt tobbfele eredo hatas lehetseges es akar nagyobb szivargasi aram eseten is stabilan uzemelhet a nevleges feszultsegen(ha birja disszipacioval), de az is elofordulhat, hogy kisebb szivargasi aram mellett romlanak az idozitesi parameterek, ami miatt nagyobb feszultsegre van szukseg. Ezzel szemben ha a szivargas azert no, mert a nevlegesnel nagyobb a kapcsolasi kuszobfeszultseg, akkor eleve nagyobb feszultsegre van szukseg mar a helyes mukodes miatt is. Barmilyen kombinacio eloallhat, de egy biztos:
A szivargasi arammal az a baj, hogy teljesen haszontalanul futi az IC-t Pszd=szivargasi aram*feszultseg szorzat adta teljesitmennyel. Ha te ekkor megemeled a feszultseget, akkor meg jobban no a disszipacio es ezaltal az IC homerseklete is. A szivargasi aram nagysaga pedig a homerseklet exponensevel aranyos, azaz ismetelten tovabb noveled a szivargast. Mivel egy adott IC megengedheto disszipaciojanak van egy maximuma, igy a dinamikus teljesitmeny kisebb hanyadot tehet csak ki, azaz az esetleg javulo idozitesi parameterek ellenere is a maximalis frekvencia csokkenteset kovetelheti meg. Egy a maximalis megengedheto disszipaciora tervezett IC-nel a szivargas novekedese a feszultseg csokkenteset teszi szuksegesse.
Tehat a nagyobb szivargasi aram nem feltetlen korrigalhato a feszultseg novelesevel, bar egyes esetekben megoldast jelenthet a szivargas miatt romlo idozitesi parameterek korrigalasara.Nem art megjegyezni, hogy jelenlegi technologiaknal a szivargasi aram okozta disszipacio az IC teljes disszipaciojanak akar a felet is kiteheti, tehat egyaltalan nem elhanyagolhato, mint regen a nagy litografiai meretek mellett. Emiatt manapsag a tervezeskor komoly kihivast es problemat jelent.
-
HSM
félisten
válasz
#00137984
#179
üzenetére
Értsd már meg, hogy nem a feszültség disszipálódik, hanem a villamos teljesítmény!
A fizika nem úgy működik, ahogy te itt álmodozol, hanem máshogy. Vegyél elő egy gimnáziumi fizikakönyvet, és olvasd át, hogyan is néz ki az elmélet, miszerint P=U*I vagy mit jelent az, hogy U=R*I, és esetleg hogy ezekből hogyan adódik a P=I*I*R. GYK:[link]
Ugyan a csip nem egy ellenállás, de első közelítésnek megfelel ez a modell, és ehhez nem kell elmélyült ismeret, és nem fogsz olyan reménytelenül messze járni a valóságtól, mint jelenelg.De ahogy már egyszer felhívtam rá a figyelmedet, jobban tennéd, ha nem próbálnál meg a témában jártas embereket ilyen zagyvaságokkal elborzasztani, mert csak a laikusokat vezeted félre, és rabolod a hozzáértőbbek idejét is, teljesen feleslegesen az agymenéseid kedvéért.
(#180) JColee: Ugye...
De lehet, hogy nagyot mondtam, mert úgy dereng, ez már általános iskolában is anyag volt, nemhogy gimiben.
-
p87
senior tag
válasz
#00137984
#176
üzenetére
Ha HSM-nek nem hiszel akkor talán az AMD-s dolgozónak igen.
AMD's Dave Baumann said:
"Actually, it does the opposite! We scale the voltage based on leakage, so the higher leakage parts use lower voltage and the lower leakage parts use a higher voltage - what this is does narrow the entire TDP range of the product.
Everything is qualified at worst case anyway; all the TDP calcs and the fan settings are completed on the worst case for the product range."Már számtalanszor bebizonyosodott a Hd7970 topicban is, hogy így van.
pl. Azonos órajelen magasabb ASIC-ú alacsony gpu fesz.-es kártya több ampert vesz fel mint nekem az 1,175V-os. -
HSM
félisten
válasz
#00137984
#176
üzenetére
Pont fordítva. De látom, te úgyis jobban tudod, mint aki évek óta ezzel foglalkozik, és már vagy 5db HD7000 járt nála, ezekből 3db 7900 jelenleg is valamelyik gépemben dolgozik, és már ezek a példányok is tökéletesen igazolják, amit írtam. A szakértőket is fizika gurukat is jól kiosztottad.
Úgyhogy én ezen a ponton befejeztem a veled való társalgást, mert semmi értelme úgy beszélgetni, hogy a homályos sejtéseid többre tartod más megalapozott tudásánál. -
HSM
félisten
válasz
#00137984
#173
üzenetére
Nagy tévedés. Ha láttál volna már AMD BIOS-t, tudnád, hogy a gyári alapfesz csakis egy értéktől függ, mégpedig az ASIC quality-től, ami pedig a csip szivárgását jellemző érték.
Az a baj a hozzászólásaiddal, hogy folyamatosan elméleteket gyártassz, amikor fogalmad sincs az egészről, már ne haragudj, ha ezzel esetleg megbántalak.
(#174) Zsébernardo: Mégegyszer leírom, nem a gyenge teszteredmény, hanem az alacsony szivárgása miatt kapta a csip az 1,2V-ot.
"Kevésbé tuningolható és magas órajelen jobban melegszik."
Mivel alacsonyabb szivárgású, így az igaz, hogy valamivel hamarabb lesz vége átlagosan (bőven van kivétel) de az a legkevésbé sem igaz, hogy magas órajelen jobban melegszik, sőt, az a tapasztalat, hogy hasonlóan, vagy kicsit kevésbé, dacára amagasabb feszültségnek.Arról pedig végképp kár elméleteket gyártani, hogy egy még meg sem jelent gyártástechnológiának mennyi lesz az üzemi feszültsége, szivárgása.
-
HSM
félisten
válasz
#00137984
#171
üzenetére
"Halkan megjegyzem az alacsonyabb feszültséget azokra a példányokra engedélyezik, amelyeknek kevesebb szivárgásuk van, ezért 1.075V-os feszültséggel is hibák nélkül üzemelnek."
Pontosan fordítva. A magasabb szivrágásúakra tesznek kisebb gyári feszt, hogy beférjen a TDP-osztályba, ezenfelül általában ezek jobban bírják, ha pedig nem bírja, és a szivárgás is magas, akkor az a GPU kvázi kuka.
Azzal se értek egyet a legkevésbé sem, hogy a "rosszabbak" kérnének 1,21V-ot. A kisebb szivárgású, magasabb alapfeszű csip egyáltalán nem biztos, hogy rosszabb egy magasabb szivárgásúnál, sőt.
"1.21V-on több feszültséget disszipál el hő formájában a VGA."
Ez pedig a totális butaság kategóriája. A VGA nem feszültséget disszipál el, hanem villamos teljesítményt. Ugye itt jön a képbe a szivárgása a csipnek. A nagyobb szivárgású csipek nagyobb áramerősséget vesznek fel azonos órajelen és feszültségen, és így azonos feszen és órajelen akár jelentősen nagyobb elektromos teljesítményfelvételűek lehetnek. Az se véletlen, hogy a komolyabb AMD karikra általában közepes szivárgású csipek kerülnek, amikkel tartható a fogyasztási limit és mégis képesek elérni a szükséges órajelet is. -
HSM
félisten
válasz
#00137984
#169
üzenetére
Rossz olvasni azt a sok sületlenséget, amit írsz, már ne haragudj...
"A kevésbé szerencsésebbeknek még az órajeleket is sokkal magasabbra kell emelniük, ha ezt a teljesitményt el akarják érni."
Jegyezd meg egy életre, hogy a csipek teljesítménye az órajeltől függ, nem a feszültségtől! Amikor a csip nem az órajelének megfelelő teljesítményt nyújtja, (mert pl. a belső hibajavítás tartja életben) akkor az már nem egy stabil, megfelelő beállítása a csipnek, és csak idő kérdése, ez mikor mutatkozik majd meg instabilitásban. Lehet, hogy némi plussz fesszel a hibajavítás elkerülhető, és ismét ideális lesz a csip teljesítménye, de ez nem a "feszültség miatti" gyorsulás...
A tranzisztorok munkájának ütemét ugyanis az órajel határozza meg. A tranzisztor-lánc hiába vált hamarabb a magasabb feszültségen, ha úgyis meg kell várják a következő órajelet. Baj akkor van, ha te túl alacsony feszen emeled az órajelet, és a tranzisztor-lánc nincs még stabil állapotában, mikor a következő ütem megérkezik, annak a vége könnyen ECC miatti újraküldés meg hasonlók.
Halkan megjegyzem, hogy az alacsonyabb gyári feszes HD7000-ek a magas ASIC-al hiába kérnek kevesebb feszt azonos órajelhez, a magasabb szivárgásuk miatt a fogyasztásuk hasonló lesz, mint a magasabb feszen járó, magasabb gyári feszes, de alacsonyabb ASIC (kisebb szivárgású) példánynak. Végeredményben tehát hasonló órajelen hasonló fogyasztással fog végződni a történet. Bár tény, a magasabb szivárgásúak általában valamivel jobbak szoktak lenni tunngban, de ehhez sokkal komolyabb hűtés is kelleni fog, ha ki akarod használni.
-
JColee
őstag
-
dezz
nagyúr
válasz
#00137984
#162
üzenetére
Az NB órajelét emelted meg (2000->2200MHz), nem a magokét, emlékszel? Nem normális, hogy pusztán feszültség változtatásra változzanak az eredmények. Lehet, nem kimondott hibázás, de mindenképpen valamilyen adatátviteli "esemény" van. Érdemes lenne kideríteni, hogy micsoda.
A proci nagy részének működése fixen az órajelhez kötött, a normálisnál alacsonyabb feszen hibázhat, nagyobbon viszont nem változik semmi. De esetleg elképzelhető, hogy vannak olyan részek is, amik működését nem csak az órajel befolyásolja, pl. adatátviteli csatornák egyes főbb egységek között, amiken esetleg gyorsabban áramolhat az adat magasabb feszültség mellett.
Jó lenne megnézni, hogy alap NB órajel mellett is változnak-e a korábbi értékek a magfeszültség emelésének hatására.
Mindenesetre ez minimális hatással van a hasznos számítási teljesítményre...
-
dezz
nagyúr
válasz
#00137984
#159
üzenetére
A számok azt mutatják, hogy mégsem működik hiba nélkül megemelt NB órajellel! 2200 MHz-en valami hibázik, amíg nem emeled a magórajet is. Azt próbáld ki, hogy alap NB órajelen változnak-e a számok a (mag)fesz emelésére! Amíg ez nincs meg, felesleges elméleteket gyártani (elektronikai ismereket nélkül).
Az semmit sem jelent, hogy "az alaplap 140W-ig kezeli a CPU-kat". A jobb lapok stabilan adják a feszültségeket, a kevésbé jóknál picit leesik a fesz egy hirtelen nagyobb áramfelvételre. Ez egy ismert dolog. (Mindez most kikapcsolt ilyen irányú védelemre vonatkozik, a nevét így fejből nem tudom. Látom, te sem. Bár nem biztos, hogy K10-nél bevezették már.) Egyébként miért nem árulod el, pontosan milyen lap?
(#158): Az optimális szint az, ahol időben (az órajel ciklusidején belül) lezajlik minden kapcsolás a tranzisztorok szintjén. Ennyi, nem kell több, attól nem lesz már gyorsabb a proci. Természetesen a mikroarchitektúrát is úgy kell kialakítani, hogy ésszerű feszültség mellett le tudjon zajlani az összes kapcsolás.
-
dezz
nagyúr
válasz
#00137984
#147
üzenetére
Szóval, az NB 2200MHz-e tuningolt órajel? 1. Mi van, ha kevés neki a +0,1V? 2. Mi van, ha van valamilyen közbülső egység, aminek tuningolt NB mellett kevés az alap magórajel és ezért hibázik, ami miatt belassul? 3. Lehet, hogy azért történnek a hibázások, mert az alaplap nem kellően stabilan biztosítja az adott feszültségeket... (Pillanatnyi nagyobb terhelésre lecsökkennek.)
(A Bulldozernél és a Piledrivernél van egyébként egy olyan védelmi funkció, hogy ha túl sok áramot igényelne a proci, ami a meghibásodásához vezethetne, akkor a rendszer csökkenti a feszültséget, még ha ezzel veszélyezteti is a rendszerstabilitást, de legalább a proci biztos nem romlik el. Tuningosok persze rendszerint kikapcsolják. De tudtommal K10-nél nem volt még ilyen. Itt nem elég jó lap esetén "magától" csökken a fesz nagy terhelésnél, mert egyszerűen nem bírja a táprész az alaplapon.)
"A CPU feszültség emelése 1.328V-ra a BIOS-ban megnőveli a tranzisztorok sebességét és teljesitményét, ami a rendszer megnövekedett teljesitménye következtében még feldolgozásra kerűl, tovább gyorsitva azt."
A vége számomra sem értelmezhető, mindenesetre normális esetben olyan feszültségeket határoz meg a gyártó, ami garantálja, hogy adott órajelen hibamentesen dolgozik a proci (adott ciklusidőn belül minden kapcsolás lezajlik), így egy egyszerű fesznövelés (órajelnövelés nélkül) nem hozhat nagyobb számítási teljesítményt.
"A mostani AMD 32nm-es 4magos CPU-k az alacsony csikszélesség ellenére sem gyorsultak olyan szintre ami miatt késztetést éreznék a váltásra."
Nem tudom, feltűnt-e, hogy teljesen más a mikroarchitektúra. Az összteljesítménye minden mag kihasználása esetén jobb, mint a K10 sorozatnak, de az egyszálas teljesítmény alacsonyabb. Reméljük, hogy a Steamroller (pl. a Kaveriben képezi a CPU magokat) [sokkal] jobban sikerült, mint az elődei.
(#149): Csak éppen a hiányos fizikai és elektronikai ismereteid miatt téves magyarázatokat találsz a megfigyeléseidre.
-
JColee
őstag
válasz
#00137984
#147
üzenetére
Az a probléma, hogy nem értem (szerintem a többiek sem igazán) amit írsz. Ebben a mondatban a kiemelt rész nem értelmes: "A CPU feszültség emelése 1.328V-ra a BIOS-ban megnőveli a tranzisztorok sebességét és teljesitményét, ami a rendszer megnövekedett teljesitménye következtében még feldolgozásra kerűl, tovább gyorsitva azt."
Mi kerül még feldolgozásra
Szerintem lassan hanyagolni kéne amúgy a témát, mert nincs igazad, a többiek pedig akár mit írnak, nem tudnak meggyőzni. -
Reggie0
félisten
válasz
#00137984
#140
üzenetére
Igen, az az alap feszultseg. De ha nem tuningolsz es alap bealitasokon hagyod az alaplapod, akkor megfigyelheted, hogy nagy terheles alatt neha magatol feljebb veszi a feszultseget, mert erzekeli, hogy elkezd hibazni. Ha te ezt a tuning soran lehetetlenne teszed azzal, hogy fix feszultseget kenyszeritesz, akkor nyilvan romlani fog a teljesitmeny, mert surun kenyszeru hibakorrekciora. Raadasul ennek a proci szerianak szep szorasa volt feszultsegben, nem veletlen, hogy a gyarto 1.4V-ig definialta a megengedheto feszultsegtartomanyt. Az alap feszultseg max orajel es terheles mellett jellemzoen 1.365V, ami a vasarloknal 1.3V...1.4V tartomanyban barhol lehetett stabil, attol fuggoen, hogy mit fogtak ki a vasarlaskor.
-
dezz
nagyúr
válasz
#00137984
#142
üzenetére
A CPU-Z feszkijelzése nem megbízható. Verziónként is vannak eltérések. Azt sem tudjuk, milyen powersaving megoldások voltak aktívak. A C'n'Q-nak pl. kell néhány ms, amíg felkapcsolgat alacsony szorzóról magasra, terhelés esetén.
(#144): Egy proci számítási teljesítményét alapvetően a mikroarchitektúra és az órajel együttese határozza meg. A feszültség kihatással van a tranzisztorok kapcsolási sebességére, azonban magasabb feszültségtől nem lesz gyorsabb az egész, mint amit az órajel diktál. Éppen a fordítottja történik meg: a kelleténél alacsonyabb feszültségen nem kapcsolnak elég gyorsan a tranzisztorok ahhoz, hogy adott órajel mellett hibamantes működés legyen garantálható. Ilyenkor jönnek a fagyások. Illetve, a proci egyes részei ECC hibavédettek (érzékeli a részegység az adathibát és megismétli az adott műveletet). Elvileg csak a cache-ek ilyenek. Nálad viszont pl. a memóriaműveletek is gyorsultak, márpedig az alaplapodon nem ECC-s ramok vannak.
A fogyasztás egyébként (full terhelés mellett) jóval kisebb mértékben növekszik az órajel emelésétől, mint a feszültség emelésétől.
-
Ahogy írtam, 3db 7900-as van itthon, és a leginkább antituning a legalacsonyabb alapfeszes 7970-em. 
Pedig magasabb ASIC, mint a másik, mégis az jobb tuningban.
A fizika nem úgy működik, ahogy te itt álmodozol, hanem máshogy. Vegyél elő egy gimnáziumi fizikakönyvet, és olvasd át, hogyan is néz ki az elmélet, miszerint P=U*I vagy mit jelent az, hogy U=R*I, és esetleg hogy ezekből hogyan adódik a P=I*I*R. GYK:
Új hozzászólás Aktív témák
Hirdetés
- Ne legyetek bátorak, ha ezt a rollert választjátok - OOTD T10
- Honor 200 Pro - mobilportré
- Allegro vélemények - tapasztalatok
- Everest / AIDA64 topik
- Nyaralás topik
- BestBuy topik
- Mr Dini: Mindent a StreamSharkról!
- AMD Ryzen 9 / 7 / 5 / 3 3***(X) "Zen 2" (AM4)
- Futás, futópályák
- Samsung Galaxy S23 Ultra - non plus ultra
- További aktív témák...
- AKCIÓ! Intel Core i9 14900K 24 mag 32 szál processzor garanciával hibátlan működéssel
- Bomba ár HP Pro X360 11 G1 - Intel N4200 I 4GB I 128GB SSD I 11,6" HD Touch I Cam I W10 I Gari
- Bomba ár! MacBook PRO 13" Early 2015 - i7 I 16GB I 1TBSSD I 13,3" Retina I OS X Monterey I Cam I Gar
- ÁRGARANCIA! Épített KomPhone i5 12400F 16/32/64GB RAM RTX 3060 12GB GAMER PC termékbeszámítással
- Apple Macbook Pro 13 2020 - M1 - 8GB/256GB SSD - Touch Bar - 102 Ciklus - 99% Akku - Ezüst - MAGYAR
Állásajánlatok
Cég: Promenade Publishing House Kft.
Város: Budapest
Cég: PCMENTOR SZERVIZ KFT.
Város: Budapest