Új hozzászólás Aktív témák

• #128 Reggie0 félisten Sir Ny #125

  Új Válasz 2013-07-18 04:29:29 #128

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  Reggie0

  félisten

  válasz Sir Ny #125 üzenetére

  "az egy nagyon jó képlet. Azt mondja, hogy egy kondenzátor esetén a nemhasznos teljesítmény (azaz az egész) független a kondenzátor anyagi mivoltától?"

  Nem, ez azt mondja, hogy az eldisszipalt energia a feltoltes es kisutes gyakorisagatol fugg(frekvencia), illetve attol, hogy mennyi energiaval toltjuk fel alkalmankent.(A kondenzator energiaja Ek=0.5*C*U^2, innen jon be a C*U^2). Ezen felul a k tenyezo IC-tol fugg, ami tobbek kozott magaba foglal egy IC-re vett kapcsolasi atlagot, mert az egyes tranzisztorok az orajelnel lassabban is kapcsolnak.

  Az anyagi mivolta csak annyit befolyasol, hogy
  - a dielektrikum miatt az adott C kapacitas eleresehez mas geometriai parameterek kellenek(azaz jo dielektrikum eseten kisebb feluletu fegyverzet), illetve egyeb tulajdonsagait modositja, mint peldaul: szivargasi aram(amit egy parhuzamosan kotott ellenallassal modelleznek) vagy atutesi feszultseg(ami ha no, akkor kisebb tavolsagra is alkalmazhato a fegyverzetek kozott, igy a fegyverzetek felulete tovabb csokkentheto). Ezen felul a dielektrikum polarizacionak megvaltoztatasa vesztesseget is okoz.
  - a vezetok ellenallasa es induktivitasa miatt egy elosztott parameteru halozatkent viselkedik, amit altalaban leegyszerusitenek es az eredo ellenallast, valamint induktivitast egy soros ellenallassal es induktivitassal modellezik(ESR=ekvivalens soros ellenallas, ESL=ekvivalens soros induktivitas). Ezek korlatozzak a feltoltesenek/kisutesenek sebesseget, valamint az induktivitas tullovest is eredmenyezhet, az ellenallas a vesztessegeket noveli. Peldaul tapegysegekben a kimeneten levo ellenallas eseten noveli a kimeneti feszultseg hullamossagat es rontja a tranziens viselkedeset. Az ESL es ESR, valamint a kapacitas frekvenciafuggo lesz, igy peldaul meghatarozhato egy hatarfrekvencia, amitol kezdve a kondenzator mar nem kondenzatorkent viselkedik, hanem kezdetben altalaban ellenallaskent, majd induktivitaskent.

  A kondenzator fazistolasa ezektol fuggetlen jelenseg, ami jelen van az idealis kondenzatornal is, bar a valosagos kondenzatoroknal elterhet az idealis 90 foktol.. De nem szabad elfelejteni, hogy ez a fazis az aram es a feszultseg kozott van.

• #123 agressiv addikt Sir Ny #122

  Új Válasz 2013-07-18 00:57:15 #123

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  

  agressiv

  addikt

  válasz Sir Ny #122 üzenetére

  Komolyan úgy gondoljátok, hogy egy lapka csak fűt és semmi energiára sincs szükség a benne lévő tranzisztorok kapcsolgatásához? Fizikai nonszensz amit írtok, ha ez lenne nem adna képet a VGA, nem matekozna az FPU, nem csinálnának semmit, csak fűtenének és felesleges lenne a sok fejlesztés és waferekre készítés, mert csak fűtőtestek lennének. Ha az összes energiát fűtésre használnák, a sok kütyü nem működne, csak melegedne, egy telefon is csak kézmelegítő lehetne.... A feltételezést sem értem.

• #101 #00137984 törölt tag Sir Ny #55

  Új Válasz 2013-07-16 23:14:42 #101

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  

  #00137984

  törölt tag

  válasz Sir Ny #55 üzenetére

  A fogyasztás nem egyenesen arányos a hőtermeléssel és nincs egyensúlyban a teljesitménnyel. Az a transistorok száma (szilícium mennyisége) az adott lapkán és ezek aránya. Mint fentebb leírtam a gyártástechnológiai váltásoknál nem mindig érvényesülnek az elönyök a legelején, hanem a következő generációval érnek el arra a teljesitményszintre amit az adott csikszélességen ki lehet hozni a VGA vagy CPU termékből. Az 55nm-es HD3850 és HD4850 teljesitménybeli különbsége jól kijött, ami a 40nm-es HD5850 és HD6850 videókártyáknál felemásra sikerült. Vagy ott a Phenom II X4 970 BE a gépemben ami RB-C2 stepping-ről C3-ra váltott. Azt ítrák semmi változás (125W TDP). Szerintük... Phenom II X3 720 BE jó hőértékeket mutatott nagy terhelésen, de mégsem volt négymagos, ezért Phenom II X4 955 BE-re váltottam. Alap órajelen 1.360V-on ment, de 300MHz-es tuning közben megnővekedett a fogyasztása és a hőtermelése. Na persze, mert 1.392V-ot kért a stabil müködés eléréséhez ezen az órajelen. Ezért cseréltem a Phenom II X4 970 BE-re, mert az alap 3500MHz-es órajelhez 1.296V-al is megelégedik, majd közel egy Phenom II X3 720 BE hőtermeléséhez. Fogyasztása sem 125W, csak ebbe a TDP osztályba sorolták.

• #78 Oliverda titán Sir Ny #72

  Új Válasz 2013-07-16 09:46:54 #78

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  Oliverda

  titán

  válasz Sir Ny #72 üzenetére

  Ezek fizikai jelenségek.

  leviske: Akkorát fognak ugrani mint korábban, amihez továbbra is elég a 128 bites, 1500-1600 MHz-es GDDR5.

• #76 Reggie0 félisten Sir Ny #75

  Új Válasz 2013-07-16 02:24:33 #76

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  Reggie0

  félisten

  válasz Sir Ny #75 üzenetére

  Tudtommal a Dennard skalazas elhanyagolja a szivargas miatti vesztessegeket, ugyanis ezek a nagy csikszelessegek mellett elhanyagolhato aranyuak, viszont most mar annyira lecsokkentek a meretek, hogy nem lehet elhanyagolni. Tehat a Dennard skalazas alapja, hogy P=k*U^2*f .

• #74 Reggie0 félisten Sir Ny #72

  Új Válasz 2013-07-16 01:57:25 #74

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  Reggie0

  félisten

  válasz Sir Ny #72 üzenetére

  Csak neked, csak most itt a magyarazat: [link]

• #73 Reggie0 félisten Sir Ny #72

  Új Válasz 2013-07-16 01:49:39 #73

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  Reggie0

  félisten

  válasz Sir Ny #72 üzenetére

  A meret csokkenesevel a szivargasi aram kezd meghatarozova valni.

• #71 derive senior tag Sir Ny #69

  Új Válasz 2013-07-16 01:08:23 #71

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  derive

  senior tag

  válasz Sir Ny #69 üzenetére

  Peldaul az alaguteffektus, ami a meret csokkentesevel exponencialisan nol.
  Emellett a mozgekonysag (amit most a Si mechanikai megfeszitesevel novelnek egy darabig).
  Es a veges arnyekolasi tavolsag (tul kozeli elektrodak erzik egymas teret).
  Ja es majdnem elfelejtettem a gyartasi es anyagminosegi hibakat/problemakat is...
  Egy dolog javul: a kissebb tavot hamarabb teszik meg az elektronok, magasabb lehet az orajel.

  Masreszt eleve jol bevalt fogyasztasi kategoriakra tervezik a chipeket, ha javul a kihozatal, inkabb emelnek rajta +50 MHzt es eladjak mondjuk Ti XT OC Boost edition neven es ugyanott tartanak fogyasztasban, csak elkernek +5k HUFot.

• #70 Oliverda titán Sir Ny #69

  Új Válasz 2013-07-15 23:56:19 #70

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  Oliverda

  titán

  válasz Sir Ny #69 üzenetére

  [link]

  Ugyan nem magyarul, de értelmes összefüggő mondatokban.

• #57 Oliverda titán Sir Ny #55

  Új Válasz 2013-07-15 22:02:44 #57

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  Oliverda

  titán

  válasz Sir Ny #55 üzenetére

  Tényleg nem tudod?

  "Dennard’s scaling rules observe that voltage and current should be proportional to the linear dimensions of a transistor, implying that power consumption (the product of voltage and current) will be proportional to the area of a transistor. This property implies that shrunk MOSFETs will consume less power, and forms the basis of Moore's Law. "

  Csupán ennyi köze van.

  "fele akkora lapka, fele gyártási költség, több, mint kétszer akkora profit. az nem olyan nagy baj, azt hiszem."

  Valóban fele akkora a lapka, csak éppen a kutatás és fejlesztés valamint maga a gyártási folyamat költségesebb. Pusztán a szilíciumra vetített anyagköltség alacsonyabb, bár például a SOI waferek drágábbak mint az egyszerűbb bulk folyamatra megfelelőek.

  

Új hozzászólás Aktív témák