- Android alkalmazások - szoftver kibeszélő topik
- CMF Buds Pro 2 - feltekerheted a hangerőt
- iPhone topik
- Samsung Galaxy Watch7 - kötelező kör
- Megjelent a Poco F7, eurós ára is van már
- Telekom mobilszolgáltatások
- One mobilszolgáltatások
- Vivo X200 Pro - a kétszázát!
- Mobil flották
- Okosóra és okoskiegészítő topik
-
Mobilarena
Ez itt, az elektronikával hobbiból foglakozók fórumtémája.
Lentebb összegyűjtötttem néhány elektronikával kapcsolatos, hasznos linket.
Új hozzászólás Aktív témák
-
Kernel
nagyúr
válasz
darvinya #47549 üzenetére
A TV-k SCART bemenete csak RGB vagy kompozit (SD) fogadására alkalmas, noha korábban voltak próbálkozások, például Thomson képcsöves TV-knél ha jól tudom, aminek a menüjében lehetett a YUV opciót választani, a SCART-ra vonatkozóan.
De közben maga a SCART kiment a divatból, így ez jobban már nem terjedt el.
Vagyis általánosságban SCART = SD.
YUV vagy Y Pb Pr ezeknél ugyanazt jelenti.
-
válasz
darvinya #47542 üzenetére
Nem tudom, mire gondolsz, de Te most három szabványt soroltál fel. A CVBS az úgynevezett kompozit videójel, amikor egy kábelen (RCA) megy a kép (sárga csatlakozó). Ehhez szokott jönni még egy pár RCA a sztereó hangnak (ez a piros-fehér), az RGB a komponens videó, de ezt inkább YPbPr-nek hívják, ez három kábelen szállítja a videojelet (piros-zöld-kék). Ezek eddig analóg átvitelek voltak.
A HDMI digitális, itt egy kábelen utazik a nagy felbontású kép, a sokcsatornás hang, mind digitális formában. Független a külső zavaroktól, tud 3D képanyagot is szállítani.
Tudtommal olyan nincs, hogy HDMI RGB vagy HDMI CVBS, átalakítók vannak, amik a digitális jelet analóggá és vissza alakítják, de ezek aktív eszközök.
-
Kernel
nagyúr
válasz
darvinya #47542 üzenetére
SCART-ra vonatkozik az RGB vagy CVBS választási lehetőség, az is főleg a set top boxok kimeneti menüjében választható.
Bemeneti oldalon is lehet választani, csak nem szokás, főleg manapság már csak a boxból érkező kapcsolófeszültség szokta meghatározni, hogy RGB vagy CVBS módra áll be a TV.
HDMI-nél ez értelmezhetetlen, legfeljebb a box menüje megtévesztő, amikor látszólag összemosódnak ezek a beállítások.
-
válasz
darvinya #47527 üzenetére
Kellően költséghatékony volt, kicsit több, mint 1000 pénz. Másfél éves egyébként, naponta átlagosan kétszer-háromszor volt kapcsolva fel-le. Túlterhelve nem hiszem (max 3500W van ráírva), hogy volt, csak a PC (FSP Raider 550 a táp, aktív PFC, egy LG monitor 30Wh fogyasztással, illetve egy Logitech hangszóró szett, aminek a tápjára 800mA van írva. Nagyon ritkán belekeveredett a porszívó is, de most például nem.
Ha lefúrom a szegecs fejét, utána hogy rakom össze? Önmetsző csavarokkal?
-
-
-
PH-User
addikt
-
Kernel
nagyúr
válasz
darvinya #47441 üzenetére
+12V-ot valószínűleg a hűtőbordán lévő 7812 állítja elő, annak kimenetére nem szokás nagykapacitású szűrést tenni, mivel az IC a bemenő hullámosságot is kiszabályozza. Már amíg van hozzá tartalék.
Ugyanakkor a stabilitást ronthatná is, terhelésváltozásra nem tudna olyan gyorsan reagálni. Ezért 100 μF kapacitásnál nagyobbat ott nem látni gyakorlatilag, gyári készülékekben sem.
Inkább az áramfelvétel lehet érdekes, ami a 7812 hőmérsékletét növelheti, azt kellene majd ellenőrizni.
-
Kernel
nagyúr
válasz
darvinya #47023 üzenetére
100 pF rövidre zárja a mikrofont RF szempontból, a dióda pedig, ha GND-re van kötve a katód, akkor 0,8V-nál korlátoz, ezért a mikrofonnak valahová lejjebb kell húznia a munkaponti feszültséget, különben a dióda megvágja a jelet. Az is előfordulhat, hogy a telefon egy rövidzárral is becsapható.
Ha fordítva áll a dióda, akkor nagyobb DC-munkapont is lehetséges, de ez kimérhető működés közben.
-
Kernel
nagyúr
válasz
darvinya #47014 üzenetére
Azt is el tudnám képzelni, hogy csak a mikrofont érzékeli és semmi mást, az ugyanis könnyen komparálható:
Nem tudom, mit láttál beiktatva, de elvileg a telefonon belül van a képen látható ellenállás és kondenzátor.
Mikrofon nélkül a V+ mérhető, mikrofon bedugásakor a feszültség lejjebb esik, ami egyszerűen detektálható. Ebből következően egy ellenállással is el lehet érni ugyanazt a feszültségcsökkenést.
Fejhallgató ellenállását nem nagyon értem, véletlenül nem 16 ohm alatt szólal meg hangosabban, majd lejjebb veszi magát? Mert ebben lenne logika, így védi ki a túlterhelést.
Antenna szempontjából én továbbra is abban gondolkodnék, hogy azt az árnyékolóharisnya képviseli, mert annak van elegendő hossza, ugyanakkor a belsejében nem is nagyon lehet nagyfrekvenciát elvinni, mert söntölné a kábelkapacitás, nagy lenne a csillapítás. Szerintem nem életszerű ilyen vékony (illetve ahhoz képest túl hosszú) árnyékolt vezetéken RF-jelet vinni, ez egy HF-kábel.
-
PHM
addikt
válasz
darvinya #47017 üzenetére
Közben valami szöget ütött a fejembe:
Igazából nem értem a dolog célját.
Ezzel tulajdonképpen a vett rádióadást játszod tovább.
Gondolom egy általad választott frekvencián.
Csak hát ezt egy egyszerű, elemes FM transzmitter is tudja.
Mindenféle mókolás nélkül. Szinte fillérekért.
Csak egy akármilyen rádió vevőt kell hozzá csatlakoztatni
Tudom, mert nekem is van ilyen. -
Kernel
nagyúr
válasz
darvinya #47012 üzenetére
RF és HF egymástól nagyon jól elválasztható, a frekvenciák közötti jelentős eltérés miatt.
Ne tudd meg, de egy 75 ohmos koax. kábelen el lehet vinni az antennajelet és a 230 V-ot egyszerre. Lényegében ugyanolyan LC-szűrős elválasztóval, mint ahogy az antennák DC-táplálása is működik.
Ezt csak a szemléltetés kedvéért írom, nem ajánlat, hiszen igencsak szabálytalan, de attól még működik.
De említhettem volna a 230 V-os hálózaton megoldott LAN-átvitelt is.
Rádióhallgatáshoz nem kell mikrofon, de azt nem tudom, hogy mit figyel a telefon. Először meg lehetne próbálni anélkül.
Egy ilyen antenna optimális hossza kb. a hullámhossz negyedének megfelelő. FM-sávra nagyjából annyi kell, mint a headset egész vezetéke. (Ld. FM teleszkópantennák.)
-
Kernel
nagyúr
válasz
darvinya #47010 üzenetére
Antennát egy darab dróttal lehet helyettesíteni, illetve az maga az antenna.
Elvileg a telefonon belül az eredeti vezeték árnyékolóharisnyája nem közvetlenül csatlakozik a GND-re, hanem egy induktivitáson keresztül, az RF-jel pedig egy csatolókondival van elvezetve.
Ebből következően az árnyékolóharisnyát (ami látszólag a GND-re csatlakozik) kellene pótolni egy darab dróttal, az lesz az antenna.
-
dave0825
őstag
válasz
darvinya #46963 üzenetére
Amit linkeltem olcsóbb is, meg egyszerűbb a bekötése, nem kell mókolgatnom a szivargyújtó-csatlakozót, hogy rákössem az akksira, meg akkor usb-kábel is kéne hozzá... Azért köszi.
Vagy esetleg ilyen nem lenne jó?
(#46965) Kernel: ez valahogy kicsit fura, mert nincs is rajta se 20-as, se 30-as port.
Vagy azok melyikek lehetnek?
-
Kernel
nagyúr
válasz
darvinya #46939 üzenetére
Akkor a másik lehetőséget kell választani: kontakthiba esetén lefelé "rángat", illetve áll be a feszültség, vagyis 9 V-ra.
Szakmai szempontból ez az elegánsabb megoldás.
És/vagy a 9 V-os fogyasztóra lehet tenni 9,1 V-os Zener-diódát védelemnek, elé egy biztosítékot vagy tizedohmos védőellenállást.
Így túlfeszültség hatására a biztosíték kiolvad, vagy az ellenállás leég, megszakad.
-
Kernel
nagyúr
válasz
darvinya #46937 üzenetére
Ez már mindegy, hogy az R2-t két soros részre bontod, vagy párhuzamos kapcsolással csökkented, mert mindkét esetben a kapcsoló nyitott állása (vagy véletlen szakadása) adja a nagyobb feszültséget.
De ha nem jelent gondot, hogy kontakthiba esetén is felszalad 12V-ra a kimenet, illetve megbízol a kapcsolóban is, a szerelésben is, akkor így is jó.
-
Kernel
nagyúr
válasz
darvinya #46933 üzenetére
Megoldható, de mechanikus kapcsolókat (potmétereket is) úgy szokás beiktatni , hogy annak esetleges bizonytalan érintkezése ne okozhasson kárt, vagyis a feszültség növekedését.
Ebben az esetben, ha az R2-re kapcsolsz párhuzamos ellenállást, akkor a feszültség csökken, de kontakthibára (is) felszökik.
Ha az R1-re párhuzamosítasz, attól nő a feszültség, míg szakadásra csökken, tehát ez a biztonságosabb megoldás.
-
Kernel
nagyúr
válasz
darvinya #46931 üzenetére
14,2 x gyök2 = 20,1 V (szinusz csúcsértéke)
20,1 - 18,3 = 1,8V
Épp ennyi esik a Graetz-híd 2 db diódáján (miután minden félperiódusban egyszerre 2 db dióda esik az áram útjába).
Tehát a műszer hibátlan.
Ha pontosan 1 A áramot szeretnél kivenni belőle, akkor "hivatalosan" 13,5 V-ra kellene beállnia, a gyakorlatban lehet több is. Elvileg akár kevesebb is, de hátha kicsit túlméretezték, illetve függ a hálózati feszültség pillanatnyi értékétől is.
-
Kernel
nagyúr
válasz
darvinya #46928 üzenetére
Ha ez egyszerű trafós táp (a képtalálatok alapján elég vaskosnak tűnik), akkor 13,5V csak a névleges feszültség, a rajta szereplő 1A terhelés esetére.
Üresjárásban ez felszökik, azt kellett volna már megmérni.
6700 uF kondi, ebből is arra lehet következtetni, hogy Graetz + puffer konstrukció. Kisütőellenállás is azért van benne, mert ekkora kondi már tud tárolni némi energiát, nehogy valami probléma legyen belőle.
Tehát itt a számodra szükséges áramigénytől függ, hogy mennyire áll be a feszültség, kisebb áramon meglesz szerintem a 2,5V tartalék. De kapható LDO változat is, aminek már 1,5V is elég:
Itt van egy jó HQ-kereső.
Az egyik találat LDO.
-
Ribi
nagyúr
válasz
darvinya #46926 üzenetére
Milyen kalkulátor ez ??? Mármint R1-nek a 20kOhm.
Az 240 fixen, és az alsót kell változtatni.
Adatlapját nézd meg ott van javasolt kapcsolás.
Amúgy szerintem ennek is kevés az 1.5V.
1.2V-hoz javasolnak 3V-ot, vagyis 1.8V a különbség.
Lehet hogy működne, de én nem használnám így. -
Ribi
nagyúr
válasz
darvinya #46923 üzenetére
13.5V-ból ilyen regulátorral nem igazán lehet 12-t csinálni, mert legalább 2.5V-al több kellene mint a cél fesz.
Vagyis 14.5V kindulás kellene legalább 12V-hoz.
Ennél kisebb dropoutos regulátor nem tudom van-e ami 1A-t elbír. És akkor még mindig ott vagyunk, hogy a 13.5 az nem 13.2, vagy hasonló-e. Illetve a javasolt fesz különbség az általában legalább 4-5V.De mint Lompos48 írta, ha a 13.5V után kötsz 2 diódát az 2x0,6V dropp, vagyis 12.3V kb.
-
Lompos48
nagyúr
-
Lompos48
nagyúr
-
PHM
addikt
válasz
darvinya #46840 üzenetére
Ha jól sikerült dekódolnom az eredeti kérdésedet, az az ominózus
ellenállás előterhelés lehet. Néha alkalmazzák stabilizálatlan tápoknál,
hogy ne legyen akkora feszültségemelkedés terheletlen állapotban.(#46841) dudika10: Azé' ez gonosz vót.
(#46842) Lompos48: Ott a pont.
-
Lompos48
nagyúr
válasz
darvinya #46840 üzenetére
Ha a nyomtató tápjában párhuzamosan van a kondenzátorral egyenirányítás után, akkor mindegy, hogy a kondenzátor előtt vagy utána van. A szerepe a kisütés lehet. Stabilizálás semmiképp.
Mindamellett megemlíthetted volna, hogy melyik mekkora.(Kezemben egy HP710C tápja. napokkal ezelőtt bontottam. Abban nincs.)
-
Lompos48
nagyúr
válasz
darvinya #46777 üzenetére
...Értem mit írsz, de azt a rossz bekötés okozza, és ekkor van mind2 állapotban világítás...
Rajzold már le nekem azt a rossz kapcsolást! Nagyon érdekel bekapcsolt állapotban, bár egy rajzból valahogy csak megérteném.
@kjani18: Néhány ledégő halványan "parázslik", de van takarékos égő, amelyik rendszeresen felvillan, persze nagyon kis fényerővel.
Azoknál kapacitíve nő a feszültség, amikor eléri a gyújtási küszöböt egy rövid pillanatra felvillan, de nincs ami fenntartsa a kisülést. Legalábbis án így tudom.
-
MasterMark
titán
-
Lompos48
nagyúr
válasz
darvinya #46775 üzenetére
Lámpácska nélkül a nyitott kapcsoló miatt a foglalatig nem érkezik semmi. Ha a lámpácska be van szerelve, akkor az a kontaktusokat "söntöli". Tény hogy kisebb, mint egy megszakadt vonal (ezért sönt), de az impedanciája kiszámolható a beleépített soros ellenállásból (100k...1M valahol), és a glimm begyújtott állapotú feszültségéből (legtöbbször 70-80V körül). Na ezen 2 alkatrészen keresztül jut a foglalathoz az a hányada a fázisnak, amit korábban már ideírtam.
-
-
-
Dr. Romano
veterán
-
Kernel
nagyúr
válasz
darvinya #46703 üzenetére
Árnyékolt kábelen a ferritgyűrű semmit nem befolyásol (elvileg növelné az árnyékolás által képezett soros induktivitást, ami inkább hátrány lenne ilyenkor, de gyakorlatilag hatástalan).
Videojel 75 ohm hullámipedanciájú koaxiális kábelhez illeszkedik, a riasztókábel nem ilyen.
Vagy lehetne próbálkozni videobalunnal is, ami a koaxiális (földelt) átvitelt szimmetrikusra alakítja, UTP kábelhez illeszti.
Ennek előnye lehet még a galvanikus leválasztás is. Ha ugyanis két távoli pontot árnyékolt kábelen kötsz össze és mindkét oldalon védőföldelt készülékek / tápegységek vannak, a kettő között kiegyenlítő impulzusáramok indulnak el, az árnyékolóharisnyán keresztül, ami a jelbe beszűrődhet.
A szimmetrikus (érpáras) jelátvitelnél a külső zavarok egyrészt kioltódnak (miután a két szálra egyformán hat a külső tér), amellett ha még árnyékolt is, az tovább növeli a zavarvédelmet.
-
Kernel
nagyúr
válasz
darvinya #46683 üzenetére
Milyen kondenzátort kell sorosan kötni 470 μF kapacitással, hogy az eredő 200 μF legyen? 348 μF. Mivel ez nem szabványérték, mennyi az eredő 330 μF esetén? 194 μF.
Vagyis például sorba köthetsz vele 330 μF-ot (amiről tudod, hogy jó), így méred.
Nem látszik rendesen, de ha felfúvódott a zsugorfólia, akkor lehetne lyukas a ház, a lyuk pedig megtalálható lenne a fólia levágása után. De ilyennel még nem találkoztam, illetve a tetején szokott kirepedni, nem az oldalán.
Miután ilyen kondik kiszáradni szoktak, amitől jelentősen lecsökken a kapacitás, az már valószínűleg 200 uF alatt lenne, vagyis meg tudnád mérni.
Nem tudom, milyen körben van, de például TV-tápegységeknél, ha hálózati puffer kiszáradása miatt megáll a szerkezet, akkor az már csontszáraz, kapacitás nem mérhető, vagy csak minimális. Egyéb áramkörökben változó, hogy mikor okoz hibajelenséget, de nagyjából 50 %-ig még nem lehet észrevenni semmit a működésben.
Vannak más trükkök is a jó/rossz saccolásra, pl. multiméter sípoló hangja, vagy feltöltés egy 12 V-os tápegységgel, utána kisütés, szikráztatás.
-
Kernel
nagyúr
válasz
darvinya #46609 üzenetére
Ha mechanikusan ment tönkre, gyenge anyag stb., az független az AC/DC üzemtől.
Csak a mágneskör kialakításában különböznek. AC esetén a vasmag egy részében egy réz rövidzárat szokás elhelyezni, ami fázistolást hoz létre, így a nullaátmenetnél nem ereszt el, mert a két kör közül valamelyik mindig fogja. Erre a fajtára DC is köthető.
Nem mintha láttam volna olyat belülről, de ennek ez a módja, mágneskapcsolóknál is stb.
-
mezis
félisten
válasz
darvinya #46545 üzenetére
A régi, hibrid (elektroncső, tranzisztor, IC) "Ráduga" szines TV-m egyik nyomtatott áramköri lapjának (egyoldalas) elégett a negyede , akkor a rézfólia sávokat ugyanolyan nyomvonalon vezetett szigetelt réz vezetékkel pótoltam. Nem sodrottal.
Mégis pontosabban mit kellene javítani ?
-
fpeter84
senior tag
válasz
darvinya #46420 üzenetére
Teljesen normálisak azok a foltok, nézd meg hogy mind a lábas alkatrészek körül vannak - mezei forrasztást segítő gyanta, ami ennyi idős korára sötétedik, gyűjti a port. Én eddig szinte mindenben találkoztam hasonló nyomokkal, én nem aggódnék miatta...
Sajnos nem találok semmi doksit a rajta lévő IC+ TP175C switch-ről - hogy pl milyen tápfeszeket kér - de kizártnak tartom hogy az is közvetlenül használná bárhol a 9V-ot. Terveztem már jópár SoC modul vezetékes háló portja köré nyákot (Carambola2, HLK RM04, stb) és ekkora tápfeszt soha semmi nem kért még...
Ha Wifin is instabil, az már jelenthet valamit... A fémsapkán, switch IC-n, táp IC-ken stb nem tapasztalsz intenzív melegedést?
-
-
-
-
-
válasz
darvinya #46197 üzenetére
Gondoltam, hogy a HDMI kavar be, de ahhoz, hogy legyen föld, nem kellene valahol valami úton módon fizikailag kapcsolni a földhöz? Nem tudom mi alapján detektálja a védőföldet, de néztem, mint a moziban.
Ha a monitort elvágnám az elosztó földelésétől (van régi földeletlen T dugós elosztóm valahol, ilyen: [link]), az segítene? Amíg nem lesz megoldva a kábelezés, addig azért használnám a cuccot, de így be sem merem csatlakoztatni aktívan a hálózatba.
-
dave0825
őstag
válasz
darvinya #46112 üzenetére
Arduino Uno-ról lenne szó, és ezt szeretném megcsinálni 5 szervóra. Tegnap majdnem sikerült (egyelőre csak) 2-re egy kis programmódosítással, de az első pozíciójuk jól beállt a helyére, a következők pedig nem, hanem egyszerre mozogtak, amit nem értek. Mindegy, megpróbálok ezen az úton továbbhaladni, hátha jutok valamire.
-
Lompos48
nagyúr
válasz
darvinya #46107 üzenetére
...BF961 300Ft, de BF963-mal helyettesíthető...
Valószínűleg igaz, de utána kell nézni a magasfrekvenciás viselkedésének. Az utóbbi adatlapja elegánsan "kerüli" ezt. A gyártók pedig ezt olyankor teszik, amikor el kell/lehet adni azt is, ami nem hozza a megcélzott paraméterek mindegyikét. Attól még egy jó tranzisztor, de alkalmazástó függő a használhatósága.
@krisztianAMG Oda valószínűleg megfelel.
-
Kernel
nagyúr
válasz
darvinya #46090 üzenetére
Azon kívül, hogy itt csak egy fázis áll rendelkezésre, ahol a csillag/delta kapcsolás nem játszik, de amúgy sem ez a lényege a dolognak, mint múltkor is volt róla szó:
Csillagban kevesebb áramot vesz fel, kisebb a motorteljesítmény is, mert csak 230V fázisfeszültség jut egy tekercsre.
Deltában több áramot vesz fel, mert 400V vonali feszültség jut egy tekercsre, nagyobb a teljesítmény is.
Új hozzászólás Aktív témák
Hirdetés
- KÖZEL FÉLÁR! Apple Magic Keyboard, Mouse, Trackpad, Pencil, Smart Magic Keyboard Folio, Watch szíjak
- BESZÁMÍTÁS! Intel Core i9 9900KF 8 mag 16 szál processzor garanciával hibátlan működéssel
- ÁRGARANCIA!Épített KomPhone Ryzen 5 7600X 32/64GB RAM RTX 5060 Ti 16GB GAMER PC termékbeszámítással
- AKCIÓ! ASRock B85M Pro4 B85 chipset alaplap garanciával hibátlan működéssel
- BESZÁMÍTÁS! CSAK KIPRÓBÁLT! ASUS ROG Ally X (2024) 1TB kézikonzol garanciával hibátlan működéssel
Állásajánlatok
Cég: CAMERA-PRO Hungary Kft
Város: Budapest
Cég: PC Trade Systems Kft.
Város: Szeged