-
Mobilarena
Arduino hardverrel és szoftverrel foglakozó téma. Minden mikrovezérlő ami arduinoval programozható, és minden arduino program, board, és hardverrel kapcsolatos kérdések helye.
Új hozzászólás Aktív témák
-
-
-
gyapo11
őstag
válasz
fagylalt
#9633
üzenetére
Nem feltétlenül kell készre szerelt powerbank, ha amúgy vannak akkuid, akkor egy 1 $ körüli kis táp panelka elég lehet, és akkor szabadon választhatod meg az akku konfigot, mert mondjuk 7-30 V között bármi lehet, másrészt nem pocsékolódik el az energia a mega stab ic-jén, mert ezek a kis kapcsolóüzemű tápmodulok, 90 % fölötti hatásfokkal is mehetnek.
-
gyapo11
őstag
válasz
Janos250
#9620
üzenetére
Már írtam korábban, hogy ha küld valaki cikket bármilyen arduinós témában, szívesen beszerkesztem weboldalba és kiteszem a netre. Lehetőleg olyat, amit ő próbált, tesztelt, és saját tapasztalatai vannak. Elvileg linkeket is lehet, de azok eltűnhetnek, esetleg nem örül a tulaj stb., sajáttal nincs gond.
-
gyapo11
őstag
válasz
ecaddsell
#9591
üzenetére
Ezt is simán lehet kompenzálni, de itt már timer-t kell használni (timer interrupt).
Unon nem kell interrupt, egyszerűen tetszőleges időnként ki kell vonni vagy hozzá kell adni a millis értékéhez valamennyit. Itt inkább az a probléma, hogy mennyit. Adott hőfokon könnyű kimérni, de ha változik a hőfok, akkor változik a korrekciós tényező is, mert az oszcillátor frekije elmászik, és jelentősen.
Ezért javasoltam a fűtött termosztátot vagy a gps modult, de a netes idő is jó. A lényeg, hogy stabil, hőfokfüggetlen idő legyen.De tényleg érdemes rlőtte megvizsgálni, hogy az adott célra, jelen esetben csillagfotózásra mekkora eltérés megengedett. Ha jól érzem, akkor 10 másodperc körül még jó az álló kamera is. Legyen ez 50 mm-es objektívvel full frame méretű képérzékelővel, ehhez szoktak számolni minden mást. Legyen 20-szoros nagyítású távcső, ekkor az idő már 0.5 s. A szokásos eljárás az, hogy több felvételt készítünk, és ezeket software-rel egyesítjük, ezért az egyes felvételek nem tartanak órákig, hanem mondjuk 10 percig, Vagyis 10 perc alatt kell annyit forgatni, hogy a 0.5 másodpercen belül maradjon az eltérés. Ez 1/1200, vagyis 24 órára számolva 72 másodperc. Ha ezen belül van az arduino órája hidegben-melegben, akkor jó, ha nem, akkor pontosítani kell.
Persze ha más nagyítású a távcső, rövidebb vagy hosszabb ideig készül egy felvétel, akkor módosulnak a számok. -
gyapo11
őstag
válasz
MrChris
#9586
üzenetére
Ha a Föld forgástengelyével párhuzamos tengelyt használunk, ami itt kb. 45 fokot jelent észak felé, és ezen forgatunk a Föld forgási sebességével, ami 360 fok/24 óra, akkor az összes csillag állni fog. Az igaz, hogy a kamera közben mozog, a két szélső értéke között Föld átmérőnyi távolság van, de ez elenyésző a csillagászati távolságokban levő csillagokéhoz képest.
-
gyapo11
őstag
Kísérleteztem a millissel, írtam is ide az eredményt, már nem emlékszem a számokra, de korrekcióval egész pontosra be lehet lőni. Viszont eléggé sokat elmászik, ha változik a hőmérséklet, és éjjeli fotózásnál meg pont fog változni. Esetleg mérni a hőmérsékletet, és arra korrigálni.
Kis hőszigetelt dobozkában kvarc oszcillátor lehet időalap, és mondjuk percenként egy impulzus, arra rápontosítani a millist. Vagy mobiltelóra app, ami másodpercenként csippan, bele jack dugó, erősítőre, szintén időalap. Ehhez meg kell nézni a teló pontosságát és hőfokfüggését.
Gps modult kiolvasni soros porton és benne van az NMEA stringben az idő, ez eléggé atomóra pontos.
Kézi módszer: telóra clocksync vagy hasonló ntp óra app, és egész percnél megnyomni egy gombot az arduinonak. Pár percen belül még valószínűleg másodpercen belül van az eltérés, amikor jön a gombnyomás, akkor helyesbíteni az időt egész percre. A kézi gombnyomás ugyan nem annyira pontos, olyan 1-2 tized másodpercen belül van. -
gyapo11
őstag
Ha már a motorok vannak terítéken, nekem is lenne egy kérdésem a témában. Egy ajtót szeretnék becsukni-kinyitni, zárás nélkül, csak behajtani és ott tartani, meg kinyitni. Vannak kis egyenáramú motorjaim, a vezérlést megoldom arduinoval.
A kérdés az, hogy milyen mechanika kellene? Mert az ajtónak nyithatónak kell lenni kézzel is. Ha a motor egy áttétellel állandó kapcsolatban van az ajtóval pl. menetes szárral az nem jó. Kuplungos-csúsztatós mechanikától tartok, hogy nem tudnám normálisra megcsinálni.
Kapásból valami damilos súly jutott eszembe, ami csukja az ajtót, a motor meg ez ellen nyitja, ha visszaengedi, akkor visszacsukódik. Nyitott állapotból kézzel nem lehet a motor ellen csukni, de az nem baj, viszont ha csukva van, akkor ki lehet nyitni, mert csak a súly ellenében kell nyitni, a motor nincs útban, a húzó damilnak kell valahova belógnia.
Valami más ötlet van ilyen esetekre? -
gyapo11
őstag
válasz
MineFox54
#9011
üzenetére
Nem pwm-mel kellene hajtani, hanem a null átmenet érzékelésétől kell mérni az időt, max 10 ms, ennyi egy fél periódus, és ebben a tartományban minél később kapcsolod be a triakot, annál kevesebb teljesítmény jelenik meg a fogyasztón. Ez is villog 100 Hz-cel, de az már nagyjából jó, csak a sasszeműek látják.
És a mocxxxx-ből is olyan kell, ami nem nullátmenetes, hanem bármikor bekapcsolja a triakot. -
gyapo11
őstag
Igen, ha nincs pontos etalonod, akkor az eltérés ismeretében tudsz korrigálni. Lehet, hogy a hőfokot is figyelned kellene, de ha ki van kapcsolva, akkor az nem fog menni.
Ha lehet, akkor be kell vonni az embert, és valamikor ismert időpontban megnyomni egy gombot, ami ráhúzza az időt, nekem reggel 8 óra volt ilyen.
Vagy ha a táplálás megengedi, akkor hagyni az órát, és egy gps modult rákötni, az elég pontos. 1 perc körül szokott lenni a cold start, ha elég naponta-hetente beállítani az időt, akkor elég ennyiszer bekapcsolni, utána ki, úgy nem kajál sokat. -
gyapo11
őstag
Valahogy így:
byte decToBcd(byte val)
{
return( (val/10*16) + (val%10) );
}
// sets time and date data to DS3231
Wire.beginTransmission(DS3231_I2C_ADDRESS);
Wire.write(0); // set next input to start at the seconds register
Wire.write(decToBcd(second)); // set seconds
Wire.write(decToBcd(minute)); // set minutes
Wire.write(decToBcd(hour)); // set hours
Wire.write(decToBcd(dayOfWeek)); // set day of week (1=Sunday, 7=Saturday)
Wire.write(decToBcd(dayOfMonth)); // set date (1 to 31)
Wire.write(decToBcd(month)); // set month
Wire.write(decToBcd(year)); // set year (0 to 99)
Wire.endTransmission();Ha tudod, hogy mennyi az eltérés, akkor kiolvasod, kivonod vagy hozzáadod a szükséges értéket, és visszaírod.
-
gyapo11
őstag
válasz
Teasüti
#8736
üzenetére
A gyakorlatban milyen a BT? Rendszeresen használok BT fejhallgatót androidos telóval. Bekapcsolom a fejhallgatót, vételkész. Bekapcsolom a telón a BT-t, és van vagy 4-6 másdoperc, mire megszólal a csippanás, hogy a párosítás megtörtént. Ezt egy ajtónál állva esőben pl. nem annyira jó móka, sokkal jobban tetszene az autók távirányítójához hasonló azonnali vezérlés. Gondolom a wifi se ilyen.
-
gyapo11
őstag
Amint az első cikk/infó megjön, máris lesz weblap.
arduino kukac gyapo pont hu címre jöhet.
Elméleti alapok is, konkrét megvalósítások is. A cél az, hogy érthető legyen, hogy a kezdők a kérdéseikre megtalálják benne a választ. Ha egy profi megmutat egy 300 soros programot, abból nagyon nehéz tanulni. A 30 sorosat már könnyebb, de mivel sok ezer féle dolgot lehet csinálni, szerintem jobb a magyarázat, mint az 'ezt ide forraszd, oda meg írd be ezt és működni fog' leírás.
Szóval ha valaki küld kész programot, jó lenne ha tenne bele megjegyzéseket, mi micsoda, miért, hogy működik. Ha egyszer elmagyarázza, lehet, hogy százaknak fog segíteni, és nem kell százszor leírni. -
gyapo11
őstag
válasz
Tankblock
#8711
üzenetére
Az idő a legnagyobb gond mindenkinek, aki már nem fiatalos hevülettel kezd bele az arduinozásba. Család, munka, egyéb hobbyk.
Pl. én szívesen fölajánlok egy weboldalt, ahol lehet példákat mutatni, elmagyarázni. Akár alapokat is a programozással vagy az elektronikával kapcsolatban. Kész írásokat, képeket, kódokat kérek, én csak beszerkesztem a weboldalba. Sok infót össze lehetne szedni ebből a fórumból is, de kinek van annyi ideje?
Tömör és áttekinthető magyar nyelvű oldal kell, ahol később lehet hivatkozni linkekkel a már fölvitt infókra. Nem szeretnék külső oldalakra hivatkozni és átemelni sem, csak saját tartalom, ami állandóan elérhető. -
gyapo11
őstag
Ezzel az a gond, hogy szerintem inkább csak a magas hangokat lehet vele detektálni, másrészt el kellene választani a két oldalát egymástól nyomás szempontból. Így a hangnyomás mindkét felét éri, és nem lesz deformáció.
Másrészt ha mindez megvan, akkor is mikrofon, tehát nagyon érzékeny lesz a hangforrás erejére és a távolságra, esetleg még az irányra is, mint egy mikrofon. A videón meg azt láttuk, hogy a kijelzés hangerőfüggő. -
gyapo11
őstag
válasz
ZTE_luky
#8504
üzenetére
Ezen a modulon erősítést már nem tudsz növelni, mert maxon erősít. De ha lehetne is, akkor is egy távolságra lenne jó, mert a hang ereje a távolság négyzetével arányosan nő vagy csökken. Vagyis valóban jobban jársz egy vezetékes csatlakozással.
Pl. ez a modul sztereo fejhallgató erősítő, trimmerrel beállítod a kimenő szintet, és a mikrofon helyére kondival becsatolod. Akár a két csatornára két ledszalaggal, ha bírja a feldogozást az arduino. -
gyapo11
őstag
válasz
ZTE_luky
#8473
üzenetére
Lehet, hogy jó ez a modul is. Az analóg jelet elfelejtheted, ahogy írta valaki nincs erősítve. A digitális kimenet már az erősítőből jön, ami nyílthurkú, tehát hatalmasat erősít a mikrofon kicsi jelén. Ha jó helyre van állítva a trimmer, akkor a beérkező hang félhullámai az egyik irányba, a másik félhullámok a másik irányba fogják tápfeszültségig billenteni a jelet. Mondjuk belefütyülsz, és másodpercenként 1000-szer változik a kimenet.
Mit kezdesz ezzel a jellel? Hogy olvasod be? Milyen összefüggést szeretnél a hang és a ledek fénye között?
Ha frekvencia szerint változzon a fény, akkor szűrők kellenének, mint egy fényorgonánál. Ha hangerő szerint, akkor elég szűk hangerőtartományban lesz jó, mert alatta semmi, fölötte meg max, mivel az erősítés nem állítható. Ha megvan, hogy mit szeretnél, akkor lehetne továbblépni.
Szerintem a fényorgona lenne jobb, aluláteresztő a mély hangokhoz, felüláteresztő a magas hangokhoz és sávszűrő a középső frekvenciatartományra, és az egyes sávokon érkező jel szerint változtatni a színeket. Ezt még akár kombinálni is lehetne a hangerővel, hogy milyen hosszúságú ledsor világítson frekvenciatartományonként más színnel.
De valószínűleg állítható erősségű erősítő kell, és analóg jelfeldolgozás, szűrés, ezt kellene beolvasni az arduinoval 3 analóg bemeneten. -
gyapo11
őstag
válasz
Teasüti
#8276
üzenetére
Nagyobb valószínűségűnek gondolod a bedugáskori tönkremenetelt mint a folyamatos üzemben elfáradást? Még ha így is van, bedugva megvan a tűz esélye, kihúzva nincs. Ha akkor durran el amikor éppen bedugom, akkor ott vagyok akcióra készen. Ha otthagyom bedugva, akkor nincs esélyem intézkedni, ha gond van.
És sajnos sok hírt láttunk már, hogy alvó emberek megfulladnak, nem ébrednek föl füsttől, gáztól. -
#8010
gyapo11
őstag
DrojDtroll
#8004
gyapo11
őstag
válasz
DrojDtroll
#8004
üzenetére
Az arduino nem tud úgy viselkedni, mint egy potméter, ami egy változtatható feszültségfüggetlen ellenállás.
Azt tudod csinálni, hogy amit a potméter vezérel, azt feszültségvezéreltre kell alakítani, és az arduino 0-5 V között már elő tud állítani feszültséget, akár a potméterről leolvasva a pillanatnyi állását is. -
gyapo11
őstag
válasz
Teasüti
#7824
üzenetére
Egyszer keresgéltem szimulátorokat, találtam is ezt-azt, de mélyebben nem mentem bele:
http://emulare.sourceforge.net/
https://blocklyduino.github.io/BlocklyDuino/blockly/apps/blocklyduino/
https://www.sites.google.com/site/unoardusim/services
http://virtronics.com.au/Simulator-for-Arduino.html -
gyapo11
őstag
válasz
Teasüti
#7701
üzenetére
A kettős szigetelésű cuccoknak galvanikusan nincs köze a 230-as hálózathoz. Ezért lehet fogdosni a róla táplált eszközöket vizes kövön mezítláb áramütés nélkül.
Egy mérendő áramkör, ami ilyen tápról megy, meg a notebook, amin a szkóp van szintén, akkor össze kell kötni a két gnd-t, hogy mérni lehessen. Amikor a szkópzsinór test csipeszét rácsíptetjük valamire, akkor ez történik, a szkóp földje és a mérendő áramkör földje összekötődik.
Ha régebbi számítógépen lenne a szkóp, amibe 3 eres földelt vezeték megy, akkor annak adott a földje. Ezt meg azért lehet fogdosni, mert a földelő vezeték a vizes kővel azonos potenciálon van.
Ha az áramkör is földelt tápból kapná a delejt, és össze van kötve az elektronika testje a táp földjével, akkor már minden OK, lehet mérni, mert a testpontok közös potenciálon vannak, a ház (mint épület és mint tápegységek és számítógép háza) földjén. Ilyenkor elvileg nem is kellene szkóp test zsinórját használni, de persze zavarjelek miatt ilyenkor is kell. -
gyapo11
őstag
Közben eszembe jutott, hogy ha stúdióban lesz a fotózás, akkor szóba jöhet az infra, ha ez egy sima dióda, akkor rá lehet kötni az arduino egyik bemenetére, és IT-t rendelni hozzá, tuti gyors. De játszottam TSOP4838 infravevővel, szuper jó érzékeny és zavarmentes volt szobában bármerre irányítottam a távirányítót. Ennek az olvasása is már lassabb biztosan, viszont ez kódot is tud átvinni mint a rádió, megint kérdés az idő.
-
gyapo11
őstag
válasz
Teasüti
#7574
üzenetére
Ki van találva. Kb. úgy néz ki, hogy a gép exponál, indítja a vakut, méri a fényt (integrálja), és amikor elég, akkor szól a vakunak, hogy fejezze be a villanást. Kb. ezt csinálja az ún. tirisztoros automata vaku is, csak nem az objektíven át méri a fényt, hanem a vakun levő szenzorral. Objektíven át mérni persze sokkal jobb, szűrőt beleméri, az objektívre beállított blendét is.
Az eggyel gyengébb rendszer meg elővillant egy gyengébbet, ezzel megméri a szükséges fényt, ezt beállítja a vakun és pár ms késéssel exponál. Mivel a villanócsöves vaku 1-2 ms alatt elvillan, a gépek meg 5 ms körüli időt tudnak exponálni teljesen nyitott zárlemezekkel, a vaku mindig gyorsabb mint a gép, tehát nem az expozíció hossza számít, hanem hogy a vaku mennyi fényt nyom ki.
A ledes témánál más a helyzet, az folyamatos fény, gyengébb, ezért akkor jó, ha a téma mozdulatlan, és akkor meg nem a led világítási idejével szabályoznak, hanem a záridővel. Jellemzően makróra jó, virág, étel stb. -
gyapo11
őstag
1/1000 rövidségű villanásnak kb. semmi értelme
Elég közelről elég erős ledekkel és magas ISO értéket beállítva lehet használni, pl. élő bogarat fotózni bemozdulás nélkül, de modell távolságból elég sok led kellene.
Ez a fordítva vezérlés jó ötlet, bekapcsolni a ledeket az előre beállított fényerővel, és utána exponálni. De meg kellene mérni a fényt ha már megvannak a ledes vakuk, ha nincsenek, akkor a gyári adatokból kiindulva lehet kb. luxot saccolni, és abból már megvan, hogy mekkora expo kellene. Ha túl hosszú, akkor több led kell.
-
gyapo11
őstag
válasz
távcsőves
#7572
üzenetére
Azt viszont nem tudom, hogy működik a váz fénymérése, mennyi időt hagy a között, hogy elküldi a vakunak az értékeket és expot végrehajtja.
Nem láttam igényként a vázzal történő kommunikációt, az azért eléggé megbonyolítaná a dolgot. Mondjuk egy TTF exponálás.
Szerintem itt a vakucsatlakozó központi érintkezője játszana, ami az első redőny felérkezésekor, vagy a második redőny indulásakor ad jelet. -
gyapo11
őstag
válasz
Teasüti
#7570
üzenetére
Erősebb hw nyilván jobb. De lehet az arduino is elég, nem tudom, talán írni kellene egy kis programocskát, és mérni az egyes stringek beolvasásának idejét, de nincs rádiós modulom. Azt sem tudom, hogy az egyes rádiós modulokon mennyi idő alatt megy át a string. A rádióhullámok fénysebességgel mennek, ezzel nincs gond, és talán elég primitív az elektronikájuk ahhoz, hogy gyors legyen.
Az arduinonak polloznia kell, legalábbis én ilyen megoldásról tudok, ez a ledvillogtatásnál még 0.007 ms ciklusidővel ment neki, de ki tudja milyen kód van a rádiós modulról olvasásnál és írásnál. Meg kell mérni. -
gyapo11
őstag
Minden vakuba kell egy arduino rádióval, meg a központi beállító egységbe is, meg a fényképezőgép vakucsatlakozójára egy rádió, aminek a másik fele a központra? Vagy a fényképezőgép vezetékkel csatlakozik a központra?
Ki kellene számolni vagy lemérni, hogy az arduino mennyi idő alatt hajtja végre a rádióról beolvasást, a kapott string vizsgálatát, hogy mit tartalmaz, csak beállítást vagy villantást, és hogy ez az egész belefér-e az 5 ms-ba, amit egy 1/200 s-os exponálás jelent.
Ha csak a felét viszi el az 5 ms-nak, akkor a ledeknek már csak 2.5 ms marad a világításra, nem tudom ez elég-e, a stúdióvakuk 300-500 Ws-osak, egy 100 W-os lednek 3-5 s kell ehhez. Ha meg növeled az expo időt és a ledek világítási idejét, akkor bemozdulhat a modell.
Lehetne azt, hogy a villantást nem az arduino kezeli a vakukban, hanem egy másik rádió, ami azonnal villant, ha a fényképezőgép vakucsatlakozójából jön a rádió jel. Az arduino meg csak a beállításokat végezné, ott nem kritikus az idő. -
#7468
gyapo11
őstag
szabifotos
#7467
gyapo11
őstag
válasz
szabifotos
#7467
üzenetére
Szerintem a rpi kicsit túlmutat a mikrovezérlőkön, amiről ez a fórum szól. Oprendszer fut rajta, azon futnak a programok, ez sokkal magasabb szint, mint a c# szerű forrásból fordított gépi kód közvetlen port eléréssel, ami a mikrovezérlőkre jellemző.
De tkp. egy arduino megán akár el is férhetne ez a program amit szeretnél, és arra vannak itt tapasztalt emberek. Vagy akár egy ST-n, ami szintén programozható arduino IDE környezetben, de gyorsabb, korszerűbb, nagyobb memória stb., és még mindig töredéke az ára egy rpiének. -
#7463
gyapo11
őstag
gyenesmartin
#7462
gyapo11
őstag
válasz
gyenesmartin
#7462
üzenetére
Úgy látom szét kell néznem alaposan led fronton, sokféle lehetőség van, csak először meg kell vizsgálnom a helyet a lámpában, lemérni a méreteket.
Ha van valakinek tapasztalata, ötlete, hogy milyen funkciókon érdemes gondolkodni, amiket arduinoval meg lehet csinálni, írjon bátran. Ami tutira kell, az a folyamatos fényerőszabályzás potméterrel, villogó üzemmód állítható frekvenciával és kitöltési tényezővel. Ezeken kívül lehetne sötétedésre automatikusan erősödő/világosra halványodó fény, mozgásérzékelő jelére bekapcsolás, néhány fényerő tárolásához memória, akku töltöttségének valamilyen kijelzése, teljes lemerülés előtt figyelmeztetés. -
#7461
gyapo11
őstag
gyenesmartin
#7460
gyapo11
őstag
válasz
gyenesmartin
#7460
üzenetére
A 350 mA nem igazán jó, ha 200 mA-es a led. Lehetne ügyeskedni, hogy a pwm ne adjon egy bizonyos kitöltési tényezőnél nagyobbat, és akkor nem füstöl el a led. Ezen még elgondolkozok, nem nehéz beállítani, hogy maxra tekert potival érje el ezt a maximális értéket.
A nagyobbik lámpában még nem tudom milyen led lesz, de kétlem, hogy 3 V-os lenne. A powerledek több chipből vannak összerakva. Ha két cellát teszek bele, az 7.4 V, ilyen led nem túl valószínű hogy lenne, 3-4-5 soros chipekkel találkoztam 10-20 W környékén, kell a transzverter.
Köszi a lámpa ajánlást, én is nézem a kuponos oldalakat, de igazából a stepless dimmeres lámpák érdekelnek, ezért is szeretném ezeket a régebbi nagyobb lámpákat átalakítani. -
gyapo11
őstag
Van egy ledes lámpám, amiben tönkrement a 2 cellás ólomakku, és átalakítanám 18650-es LiIon akkusra, meg akkor már tennék bele egy pwm-et is. A pwm-hez van 555-ös egy csővel.
A kérdések: az ólomakku 4 V-os, de frissen töltve 4.8, gondolom ehhez méretezték a ledek előtétellenállását. A másik, hogy fetet kapcsolgatni 3.7 V-ról se az igazi. Vagyis kell-e bele transzverter, ami fölnyomja a feszt 4-5 V-ra? Ehhez még meg kell néznem mit tud a led 3.7 V-ról, ha elég, akkor már csak a fethez kellhet többlet feszültség. Mondjuk jó lenne, ha 3.3 V-ig azért világítana, az meg feszültség növelés nélkül nem fog menni. Na akkor tehát milyen transzvertert ajánlotok 3-4.2-ből mondjuk 4.2-re? És milyen fet fog 4.2 V G-S feszültséggel zárni? Kb. 200 mA-t fogyaszt a led. Igazából kellene egy 12 V a fetnek meg az 555-nek, 4.2 V a lednek, de nem akarnék két transzvertert beletenni.
Hogy arduino is legyen benne, van egy másik lámpám is, az most még izzós, ha találnék bele megfelelő ledet, ami elfér és hűthető, akkor abba megérné arduinoval csinálni a vezérlést. Ott is ilyen feszültség kérdések vannak, az arduino 5 V-os, a led 3.7 vagy ennek 3/4/10-szerese, az akku meg 3.7 valahányszorosa. Ráadásul kb. 20 W-os ledet tennék bele, szóval itt kell kakaó is. -
gyapo11
őstag
Már nagyon sok töltő van a LiIonhoz is. Ha nagyon egyszerű kell, akkor Liitokala 100, 202, 402, ezek 1, 2, 4 cellát tudnak egyszerre tölteni, de az igazi az 500-as, ami szintén 4 cellás, viszont tud tesztelni és méri a cella belső ellenállását, lcd kijelzővel, háttévilágítással, 12 V 2 A-es táppal, autós tápcsatlakozóval. Szokták akciózni kuponnal, 14-17 $ közötti áron. Ezek mind használhatók powerbankként is, a jobb oldali helyre betéve LiIon cellát 5 V 1 A-t tudnak kiadni.
-
gyapo11
őstag
válasz
fpeter84
#7285
üzenetére
OK, majd egyszer eljátszok ezzel, annyira nem vészes. Meg az az érdekes, hogy csak akkor panaszkodott a sebességre, amikor az impulzus szélesség figyelését állítottam be triggernek, ha le- vagy felfutó élet, akkor semmi baja nem volt a 24 MHz-cel.
27 éve még én írtam programot a c64-re, amivel egy pc billentyűzet jeleit nézegettem, hogy egy z80 panelre rá tudjam kötni. Azért mennyivel könnyebben boldogulnak a mai barkácsolók. -
gyapo11
őstag
válasz
fpeter84
#7281
üzenetére
Usb3-as hubon volt, más forgalom nem volt azon a porton. Hmm, azért majd kipróbálom, van két usb2-es portja is a notebooknak, hogy melyik root melyik nem azt nem tudom.
Nekem úgy logikus adott szélességű impulzus keresése, hogy addig át se töltök semmit az usb-n, amíg a keresett impulzus be nem érkezik az eszközbe. Először átküldöm a szélességi és szint adatokat, aztán figyelje a kis processzor. De lehet, hogy átszív mindent az usb-n, és a pc-s program dönti el, hogy kezdődhet-e a rögzítés. És mivel ez a képesség csak az újabb programban van, ez arra utal, hogy utóbbi történik. -
gyapo11
őstag
válasz
Janos250
#7279
üzenetére
Igen, a Saleae másolat, 1200 Ft-ért az aliról vettem. 24 MHz-cel mértem, ami 41.6 ns-enkénti mintavétel, tehát a 6.9 μs-os időt 1 %-on belüli kvantálási hibával méri. Nyilván nem egy pontos valami, de azért kb.
Az újabb sw tud olyat is, hogy vár egy megadott minimum-maximum szélességű H vagy L impulzusra, és csak onnan indítja a mintavételt, sajnos ilyenkor már nem bírja a 24 MHz-et, le kell menni 16 MHz-re, és ha H impulzusra állítom, akkor crash-sel. -
gyapo11
őstag
Megjött 3 db nano, és játszottam egyet a logic analyzerrel. Két dolog lehet érdekes, ha csak egy led be-ki van a loopban, akkor 145 kHz-cel pörög a loop, a másik, hogy a szép egyenletes négyszög sorozatban 1 ms-onként egy 9.5 μs-os szünet van, ez pedig a millis léptetésére elhasznált idő lehet. Vagyis a kimenő jel ennyit is késhet legrosszabb esetben, az pl. egy 20 kHz-es vezérlésnél 16 %-os hiba.
-
gyapo11
őstag
Terepen nagyobb távolság áthidalására jó lenne a PMR. Ez több km-t átvisz, de kellene hozzá egy arduino meg egy DTMF kóder ic is, meg persze az arduinora egy program, ami a vett adatokat átfütyüli a túloldalra. A vételi oldalon PMR, DTMF dekóder, arduino, és ha telefonra kell az adat, akkor arduinora BT modul.
-
gyapo11
őstag
Tekinthetjük egy félgömb lencsének egy hengeren. A kérdés az, hogy milyen az anyag törésmutatója, ennek folyományaként mekkora a lencse dioptriája. Másrészt a fókusztávolság változik a tárgytávolságtól függően, tehát nem mindegy milyen messze van a led, amit le kell képezni a chipre.
Ha olyan a kiképzés, hogy a végtelenből érkező fényt a chipre fókuszálja, akkor az 5-10 cm-re levő ledet már lehet, hogy nagyon homályosan képezi le, nincs nagy nyereség. De több adat kellene a pontosabb becsléshez. -
gyapo11
őstag
válasz
csubuka
#7232
üzenetére
Nem tudom melyik tranyó jó, régen játszottam ilyenekkel, szerintem bármelyik. De talán a kisebbek és nagyobb bétájúak jobbak.
A kúpos részt le lehet reszelni és polírozni a fotodiódáról és a lencsével meg lehet állapítani a szükséges távolságot, amikor éppen a chipre esik a fókusz. De ezt úgy kell csinálni, hogy a teszteléshez használt fényforrás pont olyan távolságra legyen, mint amilyenre a felhasználáskor lesz. És nyilván jó rövid gyújtótávolságú lencse kell, hogy ne kelljen messzire vinni a ledtől. -
gyapo11
őstag
válasz
csubuka
#7230
üzenetére
Lehet, hogy kellene valami lencse, ami leképezi a ledet a fotodiódára, persze árnyékolni is kell, hogy minél kevesebb legyen a fényszennyezés a hasznos jelhez képest. Egy 10 mm átmérőjű lencsének a felülete többszöröse egy 5 mm-es fotodiódáénak. Aztán a dióda kiképzése sem mindegy, ha olyan mint egy led félgömbbel a végén, akkor a fene tudja hogy megy ott a fény. Legjobb lenne a klasszikus csóró megoldás régről, fémházas tranzisztor leköszörült tetővel, és a chipre vetíteni a led képét.
Ha hozzáférsz a ledhez, akkor össze kell érinteni a ledet a szenzorral és fekete szigszalaggal körbevonni. Aztán jöhet az analóg erősítés, egész kis jelből is lehet szép tiszta 5 V-os négyszöget csinálni pozitív visszacsatolásos műveleti erősítővel, azt meg imádja az arduino. -
-
gyapo11
őstag
Vettem egy logic analyzert. A banggood adott egy onedrive-os linket, onnan van egy 1.1.18-as verziószámú (béta )software. Aztán ez szólt, hogy van frissebb, és letöltöttem a Saleae-től az 1.2.14-est. Melyiket érdemes használni, van-e előnye-hátránya bármelyiknek? Alin vettem, egy mukkot nem ír feszültségről a bemeneten, 5 V, 3.3 V vagy mennyi a fölső határ? Meddig veszi 0-nak, és honnan 1?
-
gyapo11
őstag
válasz
Spuri2000
#7144
üzenetére
Írj egy kis programot, ami másodpercenként kiírja a millis() értékét. Ott látni fogod, hogy a millis() folyamatosan működő számláló, 50 nap után fordul át. Másodpercenként 1000-rel nő az értéke.
Ha elteszed a pillanatnyi értéket egy változóba, és utána a loopban folyamatosan hasonlítod a változót a pillanatnyi millis()-hez, akkor amikor a különbség elérte az 1000-et, akkor eltelt 1 másodperc.
Azt nem írtad hogyan akarod a gombokkal villogtatni a ledet. Addig, amíg nyomod, vagy egy nyomásra kezdjen villogni, második nyomásra hagyja abba.
Rákötöd a gombokat egy-egy bemenetre, és a loopban beolvasod, hogy meg van-e nyomva valamelyik, amelyik igen, az annak megfelelő változóba beírsz egy 1-est, ez jelenti, hogy a lednek villognia kell, ha 0 van benne, akkor nem villog.
A loopban vizsgálod ezeket a változókat, és az értéküktől függően villogtatod vagy nem a megfelelő ledet. -
gyapo11
őstag
válasz
csubuka
#7094
üzenetére
Kész modult nem tudok, építeni lehet a MOC3041 nullátmenet kapcsolós és valamelyik másik MOC a nem nullátmenetessel, kell még egy triak, és befelé egy optocsatoló a nullátmenet érzékeléséhez, ha a nem nullátmenetessel akarod vezérelni a triakot. Ventilátorhoz valószínűleg jobb a nem nullátmenetes vezérlés.
-
gyapo11
őstag
válasz
vargalex
#7023
üzenetére
Jó nagy tekercsek kellenek a passzív vevőhöz, az egész szoba körül, de elvileg megoldható. De ha van vezeték, akkor már elviheted az esp-ig, és akkor van táp, nem kell az akkus spórolás. Igazából az egész házat kellene körbekerülni a tekerccsel, és akkor akárhol lehet a mérőpont.
Viszont ha van RTC-d az esp mellett, akkor azzal nem lehet 10 percenként alarmot generálni az ébresztéshez? Vagy ha az nincs, akkor egy oszcillátor meg egy számláló cmos ic-kből. -
gyapo11
őstag
válasz
csubuka
#7012
üzenetére
Valami jó kis szervomotor, ami tekergeti a potmétert, meg körbe valami szenzor, hogy mindig tudd a potméter állását.
Tudni kellene, hogy a potméteres áramkör mi is, fázishasító, pwm, frekiváltó vagy mi. Aztán hogy milyen jel van a potméteren, és utána lehetne törpölni, hogy mi lenne a megoldás. -
gyapo11
őstag
válasz
csubuka
#7008
üzenetére
Rail to rail az ic, ha táptól tápig tudja a kimenetét mozgatni. Tehát pl. 12 V-os táppal 0-tól 12 V-ig.
Ha nem ilyen, akkor maradék feszültségek miatt a kimenet nem éri el az alsó és/vagy a fölső határt. Ilyenkor a megkívánt fölsőnél nagyobb, és az alsónál kisebb tápot kell adni neki, pl. 20 V-ot, de úgy, hogy a föld alatt legyen a negatív oldal pl. -5 V, és 15 V-on a pozitív. Ekkor a 0-tól 12-ig menni fog neki a kimenetén. -
gyapo11
őstag
válasz
csubuka
#7003
üzenetére
Nem tudom van-e ilyen szintáttevő áramkör, de 3 ellenállás és két tranzisztor, ha mégis megcsinálnád akkor lerajzolom. Bemeneti oldalon meg sokkal könnyebb az analóg feszültséget lemérni, mint pwm kitöltési tényezőt, szóval ha van analóg jel, akkor azt mérd meg az egyik a/d lábon.
-
gyapo11
őstag
válasz
csubuka
#6997
üzenetére
Ha nem akarsz külső áramköröket forrasztani, akkor a co2 szenzor pwm frekijétől függően akár meg is tudod mérni az arduinoval az arányt. Ha mondjuk 1 kHz környékén van, akkor szerintem jó eséllyel mérhető. Esetleg szintillesztést kell csinálni, hogy 0-5 V tartományba essen a feszültség.
Kifelé az 5 V-os pwm-ből kell 10 V-osat csinálni, ide is kell azért pár alkatrész, táp. -
gyapo11
őstag
válasz
csubuka
#6990
üzenetére
Az aeduino nem nagyon ad ki analóg feszültséget. Vagy a pwm-et kell r-c taggal szűrni, vagy külső ic-kkel pl. shift regiszterrel kilépteted a byte-ot, és dac-ot használsz az analóg jel előállítására. Ez lehet ic, de akár egy ellenállás létra is. Jó öreg covox-szal is így hallgattuk régen a modokat.
Lehet, hogy 8 bit is elég, ha nem akkor két ic sorba és lesz 16 bit 65536 analóg szinttel. De ventire szerintem elég a 256 szint 8 bittel. -
#6966
gyapo11
őstag
gyáliSanyi
#6956
gyapo11
őstag
válasz
gyáliSanyi
#6956
üzenetére
A formázás a gépet nem érdekli, ugyanolyan gépi kód készül belőle, mint ha sok space-szel, zárójellel meg tabbal formázod. Ez inkább csak az ember számára fontos, hogy áttekinthető legyen a kód.
-
gyapo11
őstag
Lehet trükközni a szabályzással is. Méred a fordulatszámot, és úgy adagolod a tápfeszültséget, hogy a fordulatszám állandó maradjon. Még nagyobb is tud lenni a nyomaték mint pwm-mel, mert a pwm csak az idő bizonyos részében adja a 48 V-ot, míg a szabályzás akár 100 %-ban is. Ugyanezt persze a pwm szabályzásával is el lehet érni. Persze figyelni kell a túlterhelésre.
-
gyapo11
őstag
Szerintem meg lehet fogni a kérdést ott, hogy ki jelentkezik be hova. A kliens jelentkezik be a serverre, ebből lehet tudni, hogy ki kicsoda. Namost ha ez megvolt, akkor már mindkét fél küldhet adatot a másik irányba.
Ha a html-nél maradunk, akkor van valami timeout idő, amin belül a html lapnak át kell érni. Ha elküldi az oldalt félig, ott következne az adat amire vár a server, akkor ezen időn belül várhat, de ha az idő letelik, akkor a böngésző timeout hibával leáll. Ezután már nem tud a server küldeni semmit, meg kell várnia, amíg a kliens, a böngésző újra lekér egy oldalt.
De persze lehetnek már protokollok, akár ezt az időt is át lehet valahogy írni órákra, és akkor nincs gond, amikor megérkezik az adat a serverre, akkor folytatja a küldést, átér az egész oldal, a böngésző megjeleníti.
Ha nem böngésző futna a telón, hanem egy app, ami a serverrel valamilyen kapcsolatot fenn tud tartani pl. telnet, akkor meg akkor küld a server és azt amit csak akar, amíg a kapcsolat fennáll. Mint a pc-n futó terminálprogram és az arduino, bárki bármikor küldhet adatot. De a kliens lép be a serverre, és ezzel nyílik meg a csatorna. -
gyapo11
őstag
válasz
Janos250
#6912
üzenetére
A server nemigen küld adatot, csak várja, hogy a kliens, jelen esetben a telón futó böngésző megszólítsa és kérjen valamit. Ezért ha a serverre fut be adat, azt csak akkor fogja látni a kliens, ha lekérdezi. Mivel nem tudja mikor fog jönni, ezért minél sűrűbben kell kérdezgetni, ez meg eléggé leterheli a servert. kicsit lehet javítani a dolgon azzal, hogy egy külön lekérdező oldal legyen, ami semmi mást nem csinál, mint figyeli, hogy jött-e adat, és ha igen, akkor küldi a megjelenítő oldalt, amin már a friss adat van.
Az ajax sem segít ezen, az csak annyi, hogy pl. javascriptből is lehet futtatni egy php kódot a serveren, és az oldal frissítése nélkül lehet az oldal kinézetét módosítani. De ezzel is pörgetni kell a pollozást, ha nem akarunk nagyobb késleltetéssel értesülni a friss adatról.
Fordítva jobb lenne, csak ahhoz a bíró kezében kellene a servernek lenni. Ha a kliensek beküldik az adatot, azt a server azonnal tudja és meg tudja jeleníteni. De nem tudom hogy lehet telón servert futtatni és kijelzést programozni. Mert ha a telón a server és ugyanott egy böngésző a kliens, akkor nem nyertünk semmit. -
gyapo11
őstag
3-5 ezer Ft-ért lehet venni az ebayen valami pic-es modult, ami kvázi szkópként is használható, az analóg bemenetén leméri a feszt és az usb-n át a pc folyamatosan olvassa. Talán pár kHz-et írtak, most nem néztem utána. Szerintem ezt még az arduino is bírja.
De szerintem akár olcsóbban és jobbat is lehetne találni. Mit ajánlanátok? Arduinoból is vannak gyorsabbak, vagy az esp is 80 Mhz-es, csak nem tudom van-e analóg bemenete, vagy valami stm-es modul, pl. ez 3.75 $-ért, bár ez csak 72 MHz-es.
Szóval max 4000 Ft, minél gyorsabban tudja küldeni a mérési eredményeket. A virtuális soros portnak gondolom maxon kell járnia, vagy szóba jöhet a ramban tárolás, és onnan áttöltés, ehhez elegendő méretű ram kell a processzorban. -
gyapo11
őstag
Lehet hírekben olvasni, hogy az IoT eszközöket támadják. Gondolom ezen a téren még van mit fejlődni.
Ugyanakkor ha nekem lenne 5-6 ilyen távvezérelhető egységem, pl. redőny, fűtés, világítás, boyler stb., nem biztos, hogy ezeket egy gyári appal akarnám egyesével kapcsolgatni távolról. Akkor már kellene visszaigazolás is, hogy megtörtént-e a kapcsolás, vagy volt valami akadály. Volt-e áramszünet, resetelt-e valamelyik eszköz. Inkább rábíznám ezt egy arduinora pl., esetleg routerre, pc-re, és akkor olyan azonosítást meg visszaigazolást, meg állapotlekérést írok, amilyen tetszik. Persze ekkor már nem kell sonoff, csak relémodul.
Már a wifiben sem tudnék igazán megbízni. A Tplink router a gyári fw-ekkel pár naponta dobta el a wifit, tettem rá dd-wrt-t, ezzel néha hónapokig megy, néha hetente eldobja, miközben a vezetékes net megy. Ilyenkor admin felületre belépek, wifi kikapcsol, bekapcsol és megint jó x ideig. Persze lehet, hogy a routert fogtam ki. -
gyapo11
őstag
válasz
Janos250
#6852
üzenetére
Nem tudom milyen kommunikáció zajlik a wifin át, és hogy mennyire könnyen törhető, de az androidos appba föl kell venni az eszközt, és azt csak a lokális hálón belül lehet, ha jól emlékszem. Tehát távolról az appal nem lehet csak úgy megszólítani az eszközt.
Én jobban félnék a kigyulladástól. Olcsó kínai cucc, olcsó alkatrészekből, trehány forrasztások, alulméretezett hűtés. Ezt nem a sonoffra mondom, hanem általában. -
-
gyapo11
őstag
válasz
Janos250
#6833
üzenetére
Arra gondoltam, hogy nem webes elérést programozni, az benne van gyárilag. Hanem írok egy programot, ami akár időpontokhoz akár más feltételekhez kötve kapcsolgatja a relét. Azt sem értem, hogy a gyárilag benne levő program nem kavarodik-e össze az általam rátöltöttel. Soros portot hogy érem el, hogy töltöm át? Meg az IDE-ben (1.8.0) se találok ESP8266-ot, még ennek is utána kell néznem. Lehet maradok az arduinonál és a relé modulnál.
-
gyapo11
őstag
válasz
Janos250
#6830
üzenetére
Erről írtál már? Kipróbáltam a sonoffot, teljesen jól kapcsolgat, telóról is lehet vezérelni. 8 időzített időpontot lehet beállítani. Da ha programozni is lehet, akkor gondolom több lehetőség van. Hogyan lehet programozni? Kell-e valamit az IDE-be tenni, milyen beállításokkal?
-
#6815
gyapo11
őstag
BTminishop
#6814
gyapo11
őstag
válasz
BTminishop
#6814
üzenetére
Ha jó a vezeték, akkor a soros port kézenfekvő. Vezeték nélkül is lehet, 433 MHz, 2.4 GHz modulokkal, vagy infrával is. Csak ezeket nem tudom hogy lehet telóval kezelni.
-
#6813
gyapo11
őstag
BTminishop
#6812
gyapo11
őstag
válasz
BTminishop
#6812
üzenetére
Belebeszélek én is. Mindkettőtöknek igaza van, a server a fogadó, a kliens az aktív küldő. Eredetileg az volt a kérdés, hogy mobilról vezérelni az arduinót. Erre az a jó, ha az arduinón fut a server, és a mobilon meg csak a böngésző, aminek a segítségével adatokat lehet küldeni a serverre és fogadni is onnan. Az arduino meg azt csinál az adatokkal amit akar, akár kaphatta volna soros porton is, amit mindenki próbált már. Csak ha soros porton küldjük, akkor egy terminál programba pötyögjük be, ha webserverre küldjük, akkor meg egy form mezőibe pötyögjük be.
-
gyapo11
őstag
Meg nem is a teljesítmény számít, hanem a hőfok. Rengeteg ic-t forrasztottam pisztolypákával, ami simán fölmegy 500 fokra, cigarettára rá lehet gyújtani vele, de persze nem kell addig nyomni a gombot.
Szerintem ma már elég olcsók a szabályozható pákák, csak azt szabad venni. A kevésbé jó megoldás a vezérelt, ami nem méri a hőfokot, a jobb a szabályozott, ami hőfok méréssel működik. -
-
gyapo11
őstag
tranyót meg nem kötünk soha bázisellenállás nélkül
Ebben a földelt emitteres kapcsolásban. De pl. emitterkövetőben meg igen. Csak akkor az emitteren nem lesz több 4.3 V-nál, és a kollektorra is kell a 4.3+szaturációs feszültség, ami összesen valószínűleg több 5 V-nál, szóval nem kényelmes ide.
-
gyapo11
őstag
Banggoodon 1.20 $-ért magy most a nano még 1 nap 10 óráig.
-
gyapo11
őstag
válasz
Janos250
#6595
üzenetére
A diák nem szakember, nem pedagógus. Mint ahogy a kft tulajdonos nem ügyvezető igazgató, a valóságban mégis mindenki, akinek van annyi pénze, hogy létrehozzon egy kft-t, maga akar az ügyvezető lenni, pedig az teljesen más képességeket és tudást igényel. Sokan elhiszik magukról, hogy ha tudnak valamit, azt át is tudják adni, pedig dehogy.
Valamit tudni az egy dolog, és tanítani tudni, az egy másik.
Darvas Iván jut eszembe ilyenkor, a színpadon, filmekben folyékonyan mondta a szöveget, de interjúban csak nyökögött, rossz volt nézni. Megvoltak a gondolatai, de alig tudta szavakba önteni, gondolom megszokta, hogy a szövegeket már mások megírták, csak meg kell tanulni.
részvétem. Esetleg küldenek helyette másikat ha jelzed a problémát.
Új hozzászólás Aktív témák
Hirdetés
ekkold
- BESZÁMÍTÁS! MSI SUPRIM X RTX 4080 16GB videokártya garanciával hibátlan működéssel
- BESZÁMÍTÁS! 6TB Seagate SkyHawk SATA HDD meghajtó garanciával hibátlan működéssel
- BESZÁMÍTÁS! 4TB Samsung 870 EVO SATA SSD meghajtó garanciával hibátlan működéssel
- BESZÁMÍTÁS! Intel Core i7 8700K 6 mag 12 szál processzor garanciával hibátlan működéssel
- BESZÁMÍTÁS! Intel Core i7 4790 4 mag 8 szál processzor garanciával hibátlan működéssel
- BESZÁMÍTÁS! Microsoft XBOX Series S 512GB játékkonzol garanciával hibátlan működéssel
- BESZÁMÍTÁS! MSI B550 R7 5700X 32GB DDR4 500GB SSD RTX 3070 8GB ZALMAN Z1 Plus Be quiet! 650W
- Apple iPhone 14 Pro, Kártyafüggetlen, 1 Év Garanciával
- BESZÁMÍTÁS! ASUS ROG CROSSHAIR X670E GENE alaplap garanciával hibátlan működéssel
- Telefon szerviz helyben - Gyors javítás, akár 30 perc alatt!
Állásajánlatok
Cég: PCMENTOR SZERVIZ KFT.
Város: Budapest
Cég: CAMERA-PRO Hungary Kft
Város: Budapest