- Samsung Galaxy Z Fold7 - ezt vártuk, de…
- Yettel topik
- Samsung Galaxy A52s 5G - jó S-tehetség
- Samsung Galaxy Watch6 Classic - tekerd!
- 165 Hz-es panelt tesztel a OnePlus
- Szuperkijelzővel készül a Huawei Mate 80 RS
- Hat év támogatást csomagolt fém házba a OnePlus Nord 4
- Xiaomi 14T Pro - teljes a család?
- Google Pixel topik
- Minden a BlackBerry telefonokról és rendszerről
Hirdetés
-
Mobilarena
AMD K6-III, és minden ami RETRO - Oldschool tuning
Megnyitott a Retro beárazás topik!
Új hozzászólás Aktív témák
-
envagyok
veterán
-
#111091
FoxiestFox
félisten
sidi
#111089
-
Nem semmi találat
Vajon ki és milyen célból rendelhetett és használhatott ilyet Magyarországon.
Annak lehet érdekes retroban ezzel megküzdeni, aki konkrétan megélte annak idején hogy ezzel turbózza fel az XT-jét.
Elég sok munka is várna rá, láthatóan mindent kiszedtek belőle ami mozdítható volt.
-
Nemrég jött velem szembe.
16k cache kártya XT-be. Annyi csalás, hogy 286 proci is van rajta, de sztem még így is meglepő.
Ezzel, és egy kis OC-val, 6x-ra sikerült gyorsítani az eredeti XT-t. -
Nem értem mit számoltok.
Ez egy olyan lap ahol több fajta IC-vel is lehet kapacitást építeni, de az egyik, vagy a másik lehet egyszerre a lapban. Az Alsó 4 sort feltöltve lesz CRC. Oda 9x 41256 megy, azok 1x256k szervezésűek. Tehát 1 sor az már 9x 256k -> 256k+CRC ! sorral megvan az 1024k.
Ami most bent van ott nem lesz CRC. Ahogy leírtam azok 4 bit szélesek, sehol nem láttam olyat, hogy 4 bites adatbusszal rendelkező IC-ből CRC-t hákoltak volna, teljesen életszerűtlen. Inkább ez a cheapo CRC nélküli 640k megoldás.
A felső 9 foglalatnál érdemes megnézni a lábak számát. Most csak tippelek, de 18 DIL tokban van 1x1024k szervezésű RAM. 9 darab ebből kiadja az 1024kB+CRC-t. Nagyon másnak nincs értelme, mert 9 IC-vel csak 1xYYYkbit szervezéssel lehet kihozni értelmes dolgot, szélesebbnél az extra max valami meghajtó TTL lehetne. Amin még gondolkoztam, hogy meghajtó+ 8 darab 4x valamekkora mennyiség, de a lábszámok mellett nem jön ki semmi értelmes.
Tothg86: Nincs CRC IC a lapon, ha elindul az egyik állásban, akkor "Jól van az úgy!" Ha mégsem, akkor cserél RAM IC-t. A felső 9-be 511000-et raknék, ezek darabja 2.5$-volt amikor utoljára vettem. Postával olyan 30 dodó körül megúszhatod. De ha megy, stabil a gép és elég a 640k, akkor miért variálnál.
-
3 különböző hirdetésére gondolok, amik mind más helyen vannak fotózva, tegnapi reg, már nem reagál.
0,0001% esélyt adok rá hogy nem vágtak át.
Szerintem egyértelmű, de egyáltalán nem számítottam rá ilyen árszinten, ezért egyáltalán nem is vizsgáltam meg a helyzetet.
Ne legyen igazam.Gilbert839 a veterán árul retro cuccokat.
https://www.vatera.hu/media-vision-pro-audio-spectrum-pas-16-ixw-pas16p-isa-hangkartya-retro-3425376311.html
23.000 FtEnnyi.
Ha ezt előbb megteszem, még meg lenne 4000+posta összegem a számlámon ... -
Amióta van XT-IDE nincs sok értelme. Már gondolkoztam egy mikrokontroller alapú cuccon ami USB vagy SD kártyát használ. De ugye létezik ami már mindent is megold, még hangkártyát is emulál.
KROK640: CP/M egy másik oprendszer volt 8080, majd Z80 alapon. Az MS-DOS is ennek a klónjaként indult. Annak néhány előnyét nem vette át az 1.0, de a hátrányát legalább igen. Aztán a 2.0-ra már képes volt könyvtárakat kezelni, de a multi user kezelés már nem jött vissza.
A 1571 jó drive lett volna, csak az előnyét nem lehetett C64 módban kihasználni, ami egyértelmű pazarlás.
Basic 7-re úgyis elvétve volt program, nem nagyon hiányzott volna. Az erősebb C64 meg apránként leválthatta volna a régit. PC-nél, Apple-nél sem volt ezzel gond, szépen vásárolhattak az emberek gyorsabb vasat és a cég újabb évekig prosperálhatott. Az Amigánál hiába volt a kezükben egy csodálatos előremutató vas, ha azután évekig nem történt érdemi fejlesztés. Amit tegnap linkeltem összeszedtem, hogy házilag simán 50%-os sebesség növekedést lehetett hozni minimális hozzáértéssel. Ezt megléphették volna mondjuk 1-2 évvel az A500-kor.
-
#110544
Szirtimorc
senior tag
sidi
#110540
Szirtimorc
senior tag
Elvileg működik ISA-val is, de olyanom sincs (valahol van egy működő eredeti Herculesem, de azon szerintem nincs vga kimenet, meg nem is találom). Gyárilag EISA-val szerelték, ha meg kunyerálok, akkor kimaxolom
Egy DEC Alpha gépről van szó.
Van egy 4 procis PPro alaplapom is, valahol a vrm modulok is meg vannak hozzá, de az a következő ötévesterv lesz.
Köszi! (6 éve kerülgetem, pont nem sürgős) -
Pontosan, jól gondolod.
E heti PC ekézés:
A PC egy újabb "sikeres" fejlesztésével állunk szemben. 81-ben nem gondoltak merevlemezre, a 16 színű CGA-ból ordenáré két palettát lehetett használni 320x200-ban és létrehoztak egy alkatrész temetőt.
Ezért megalkották az XT-t. Erősebb táp, plus slot, bővíthetőbb memória lett, így már merevelemez támogatást kapott a gép. Persze ezt addigra mások már megoldották extra ROM-mal a vezérlő kártyán és a kis fogyasztású ST225-tel. CGA fejlesztést, jobb hangot, gyorsabb procit, esetleg egy LSI-be integrált nem lepedő méretű alaplapot már nem tudtak belesúvasztani a túl rövid 1.5 évbe. IBM corporate tempó. Szerintem az üzletkötők halálra röhögték magukat, hogy ezt el tudták adni új gépként.
-
Igen, az kell, simával nem fog menni a 8bit transfer.
CF esetleg tudhatja, de ezt csak kipróbálva lehet megtudni.
Igen, másként kezeli. XT: [link] vs. AT: [link]A legnagyobb különbség a 8 vs. 16 bites port. Ha 8086-ot használtak volna az IBM-nél, akkor nem lenne ez a gond. A 8088 is képes 16 bitet átvinni, de ilyenkor először az alsó, majd a felső 8 bites részt viszi át és a fogadó oldalnak kell összeállítania az eredeti 2x8 bites infót. Ha jobban érdekel előkeresem a timing diagramját a procinak, nemrég volt a kezeim között. IDE-nél a kártya csak egy primitív illesztő ami a felsőbb cím bitek alapján szól a HDD-nek, hogy meló van, ez az összerakás már annak a dolga.
-
-
-
-
Az XT sztoiról jut eszmbe, hogy most pont erről irogatok. Ha nem lennék berekedve, akkor jobban haladnék, de tegnap pont erről beszélgettem a csővel. Az IBM PC nem tudott semmi újat felmutatni, a 8 bites gépek első generációját másolták egybe.
S100 és Apple II bővítések -> 8 bites ISA
Z80 -> 8088
CP/M -> DOSDe a felépítésére is igaz:
64kB RAM
8085-höz készült áramkörök (DMA, IRQ vezérlő)
BASIC
Sok-sok TTL IC, minden maradék katalógusokból, mintakapcsolásokból összerakva.A CGA-nál ott a 16 színből álló paletta és 2 ordenáré színekből összeválogatott beállítás közül lehet csak választani 320x200-ban. Egy filléres áramkörrel szabadon lehetett volna variálni, de addig nem jutottak el. Az MDA-nál is kihagyták a bitmap grafikát, a Hercules cég kártyája javította ezt a hibát.
Az XT-ig eltelt 1.5 év alatt nem jutottak el oda, hogy ezt korrigálják. Nem integrálták egybe a TTL IC-ket, nem bővítettek RAM-ot, hogy 16 színt tudjon rendesen a CGA stb. Mondjuk legalább az MS eljutott oda, hogy könyvtárakat kezeljen a DOS.
Az AT már igazi előrelépés volt, de az alkatrész pazarláson ott sem léptek túl. Az EGA paramétereiben már elfogadható volt, de műszakilag fölöslegesen elbonyolították. Az AT után megérkező DOS 3.0 is kezdett formát ölteni.
Nade akit érdekel majd meghallgatja, bő fél óra vágás előtt ez a rész. Majd mézes tea után folytatom este Jobs ekézésével. Ott is volt azért pár probléma, igaz kevesebb, mint a PC-nél.
A katalógus nagyon jó volt, a HE store-ban lehetett megvenni. Volt egy másik amiben az RT cikkeket listázták és kereshető volt. Arra ma is kíváncsi lennék, mert néha javításoknál nagyon jól tudna jönni. Gyorsabb lenne, mint előtúrni az évkönyvekből, újságokból.
-
.-..-.
tag
Közben megnéztem, szerintem FDD/HDD/Serial lesz az a kártyán, csak a 25pin-es (apa) DSub csatlakozóval van.
És van rajta 1db jumper és 4db kapcsoló. A jumper nem tudom mire való, de a kapcsolók tippre a címzést állítják a vezérlőknek.
Szóval ja, sanszos, h nem lehet tiltani.XT ... az igen.
Nekem annyi közöm volt anno az XT-hez, hogy a nevelőapámnak volt egy Videoton XT-je.
Én "vassátán"-nak hívtam, mert a gépház, a monitor és a mátrix nyomtató is fémből volt.
Kizárólag arra használta, hogy elektronikai alkatrészlistát kezeljen vele és volt valami munkaóra kalkuláció is, amivel kiderült, hogy melyik beszerelése mennyi idő ... vagy valami ilyesmi. -
.-..-.
tag
Az a 286, amivel ma en is kuzdottem, eredetileg egy Acer chippes i/o kartyat tartalmazott.
Randomra eltunt indulaskor a hdd es floppy. Illetve volt, hogy menet kozben tunt el a hdd es nem latta.
DosNavigatorban beleptem a hdd-n egy konyvtarba, masikba lepni mar nem tudtam.
A pont az I-re az volt, hogy bar elmeletileg mukodott a serial port, az eger megsem volt hasznalhato.
Kicsereltem valami UMC-re es rendben megy a gep azota. -
Ha van egy bebootolt aktív partíció, akkor a DOS fdisk már nem enged másikat aktívvá tenni. Talán a legegyszerűbb : burkolat le, floppy rádug az aktívvá tétel idejéig.
Illetve még az is játszik, hogy rácsatizol egy CD drivet, bebootolsz a fentebb linkelt CD- vel, és arról teszed aktívvá. -
-
Pikari
veterán
mondjuk ez a retró gép vs vinyó téma kicsit túl van misztifikálva. lehet egész egyszerűen azt használni, ami jön a géppel, teljesen mindegy, hogy mekkora. az esetek döntő többségében nincs semmi baja. ha meg igen, az is úgy néz ki, hogy pár db rossz szektor a lemez közepén, amit a scandisk megold, terjedni meg nem szokott.
-
-
.-..-.
tag
Nem tudom az jelent-e problémát, hogy ennek a BIOS-a csak HDD-t ismer.
Tehát másodlagos eszköznek a BIOS-ban ilyenkor "None" és csak lógjon rajta a CDRom?
Aztán a többit intézni DOS-ból?Azon is gondolkodom, hogy pontosan mit is volna érdemes belerakni, telepíteni erre a gépre?
-
sidi
aktív tag
Sziasztok!
Ismét Samsung 386SX
Valóban BIOS limit van a memória kezelésben, mivel műanyag pöckösek a foglalatok, így nem próbálgatással, hanem a modulokon lévő IC típus alapján azonosítottam melyik lehet nagyobb mint 1 MB, mert 8 modul másképp nem adhat ki 12 MB-ot.
Itt még 16 bites a memória busz, így párosával kezeli.
Szerencsére a két utoljára betehető, vagyis amit először lehet kivenni, az volt 4 MB-os.
Betettem a helyére 2 db 1 MB-os modult és láss csodát, így már csak 8 MB, memória teszt rendben lefutott, szóval minden jó, csak előzőleg 14 MB helyett BIOS limit miatt csak 12 MB volt használható.
Erről a 386s/20n gépről nem találtam leírást csak a 386s/25 típusnál írták is a 12 MB-os maximális memória méretet.
Megjegyzem jóval gyorsabb lett az indulás, 12 MB RAM indokolatlanul sok egy 386SX-be, túl sokáig számolta fel, ráadásul 2x.
Emlékszem 486-osba már jól jött legalább 12 MB, de ide még felesleges, lényeg hogy több mint 4 MB és akkor rendben van egy 386-os gép.
Azóta került bele FPU is, majd jön az új kép róla, de majd természetes fényben fotózom.
Addig is képek a régi hozzászólásomban megtekinthetőek, amire válaszoltam.Azóta sikerült szereznem a felszabaduló 4 MB-os modulokhoz párt, majd az lesz a következő egy másik gépben 4x1 + 4x4 MB, de már 386DX-40 mellé.
-
#110149
FoxiestFox
félisten
sidi
#110148
-
Pista0001
addikt
Volt egy DFI Infinity RS482 lapom, HTPC-nek szántam, mert van s-video TV kimenete. Úgy sikerült tönkretennem ezt a kimenetét, hogy a TV (sima képcsöves a 90-es évek második feléből) be volt kapcsolva, amikor bedugtam a kábelt az alaplapba. Természetesen a másik vége be volt dugva a TV-be...
-
Be tudod, ahogy egyesek szerint létezik a 10.10.10.270-es cím. Gondolom ők IPv5-öt használnak vagy valami ilyesmi. Tök jó orosz számteches szerencsejátékos buli amikor az utolsó sector helyett felülcsapja a 0-at. Szabályos BIOS-nál ilyen érték nem létezik, mert az a rohadék betartatja a max értékeket. Amin tegnap próbálgattam az is elfogad minden féle értéket, csak össze vissza keverei a fájlrendszert. Na ezért rühellem a PC-t, mert nincs szabvány, csak egy gáyrtó kitalált valamit amit mindenki úgy másolt ahogy éppen megértette. Ha nem jól, akkor úgy és ezzel el is indult a káosz, majd így maradt kb. az ATX, PII és Win 2k idejéig.
-
4 bitbe a 16 sem fer bele. Persze jo lenne latni, hogy az a BIOS, az 0-15 vagy 1-16 szamol. Mert ez sem volt generikusan egyforma. A vilag legkiralyabb dolga volt, az autodetect elotti idoben begepelni a diskrol a C/H/S ertekeket, majd szembesulni azzal, hogy itt nem 0-tol szamolunk...
-
Amit, mar irtam korabban, hogy teljesen kiszamithatatlan volt, hogy melyik vendor, hany biten illetve, hogy hogyan tarolta az adott erteket. Lehet, hogy a te BIOS-od kepes 16 biten tarolni a cylindereket, de a DOS ettol fuggetlenul csak 10 biten fog probalkozni. Igy az a lemezed, amit 1024 cylinderrel allitottal be (tehat 0-1024-ig mennek a cylinderek, azaz 1025 darab van), azt a DOS-ban mar csak 1023-ig (tehat 0-1023, azaz 1024 darab) fogod hasznalni. Igy ha berakod valahova, ami 1023-ban van maximalizalva, o nem fogja latni az adatokat, mert elcsusznak a szektorok egymashoz kepest.
Kozben eszembejutott valami a Samsungodra! Lattam olyat, hogy "tul gyors" a disk. Amikor elerhetove valik az adat, a disk jelzi ezt az I/O ready labbal. Talalkoztam olyan BIOS koddal, ami az adott I/O command kikuldese utan, hibasan volt megirva. Nem azt csinalta egy ciklusban, hogy megnezte ready lett-e a lab, es olvasta az adatot, hanem konkretan a lab allapotanak valtozasat varta. De mivel a storage eszkoz tul gyors volt, igy valojaban, mire a BIOS olvasta a ready labat, azon mar az aktiv szignal volt, igy sohasem jutott tovabb.
-
#109818
FoxiestFox
félisten
sidi
#109809
-
Igen, "be tudod", de ugy tullogsz a biteken. 10 bitben 0-1023 kozott tudsz abrazolni, az 1024 az pont a 11. bit. 0 es 1023 kozott pedig pont 1024 ertek van (a 0 is ertek). Ugyonez vonatkozik a fejek szamara. 4 biten, 16 eltero ertek abrazolhato, ez pont 0-15 kozott lesz. 6 biten, 64 ertek alkalmazhato, ez 0-63 lenne, de a klasszik floppyn 1 darab sector minden savban az index sector ezert a tenyleges sectorok 0-62 lehet maximum.
Szerk: ez az index szektor, pc-s floppy formatum jellemzoje.
-
0-tól kezdődik a felsorolás, az az első. Tehát 16 fej=15-tel.
Vicces, pont tegnap ismételtük algoritmizálásból, hogy a python a listákat így kezeli, de a len a tényleges darabszámot adja vissza. Tehát, ha a lista utolsó elemét akarjuk címezni, akkor a helyes megoldás: lista[len(lista)-1] A következő órát számonkéréssel kezdjük.
Egy kép a vinyó beállításról és még pár kép, hogy mit dobáltam bele a lapba, olyan 10 körül kezdtem és 4 óra alatt megvolt a telepítés az office 3-ig. Ebben benne volt, hogy küzdöttem a VLB-s vinyó vezérlővel, a végén elindult, de a soros port nem kart akkor sem működni. A CF stabilan 1800kB/sec-et tud a sima ISA kártyával is, szóval le is mondtam a VLB-ről, nem ér annyit, hogy 10-15%-kal gyorsabb, de bizonytalan legyen a gép. Ami a legjobb, hogy átdugva a szerelős gépbe szépen látja a CF kártyát, lehet rá másolni, így legalább a kábeles átvitellel nem kellett küzdeni.
Ami még hátravan:
Játékokat kipróbálgatni, mert csak kicsomagoltam és 1-1-et elindítottam. ESS-en valami torture tesztet tolni, na meg a benchmarkok. De előtte befejezem a félig kész blog bejegyzésem a 8 bites szekció fejlődéséről. Aztán van egy félig összerakott videó a 16 bites gépekről. Ez már az azt követő éra, csak előszedtem, hogy hátha tudok tippet adni. Ha valakinek van hirdetése, szórólapja, pl. ESCOM, Ready vagy bármi más a 90-es évek első feléből azt nagyon megköszönném, mert kellene majd a PC részhez, most gyűjtögetem az anyagot hozzá.
-
Nem virtualisank mondanam. Itt inkabb arrol szuletett konszenzus, hogy ha neked a 4 324 659. szektorra van szukseged, akkor milyen C/H/S ertek kell, hogy menjen a sziftvertol a kontrollerre vegul pedig a diszk fele. Mert az ilyen-olyan "atszamitos" mokakkal, pont az nem lesz egyseges, hogy amikor a szoftver ker egy adott C/H/S erteket, az hogyan lesz atszamolva illetve, ez hogyan lesz egyseges minden BIOS/OS/kontroller alatt. Az LBA anno a SCSI-val erkezett, ott a kezdetektol egy logikai szektorszamot kuldott a SCSI kontroller a SCSI disknek, viszont a SCSI kontroller BIOS kodjanak C/H/S ertekeket kellett "mutatnia" kifele, hogy minden szoftver es egyeb kompatibilis legyen/maradjon.
Egyebkent, amit irsz, a C/H/S -nel az egyik konfiguracioban 903/4/46, mig a masiknal 977/10/17 van, ez pl. azt okozza, hogy a lemez kevesebb sectort tartalmaz ezzel a masodik szamozassal. Plussz, kb az elso szektorokon kivul, a tobbi "nem lesz egyforma", tehat nem ugyonazok a byteok esnek ki a lemezbol, ha lekered ugyonazt a C/H/S "cimet". Ezert nem lehet buntetlenul atpakolni az egyik gepen formazott lemezt, a masik gepbe, ha nem ugyonugy allitod be a parametereket.
-
Pikari
veterán
Sosem próbáltam, de elvileg csak annyi a különbség, hogy egyszerűen nyersen a szektorok számát adod át. Én évekkel ezelőtt, amikor ilyen low level dolgokkal kísérleteztem, csak chs-t használtam mindenhol (mondván, az biztosan kompatibilis lesz). Ezen felül úgy akartam megoldani, hogy amint kifutok a 8 gigából, azon címek fölött már LBA-t használjak. Csak ezt a kódrészletet már sosem írtam meg hozzá, mert elvesztettem az érdeklődést a dolog iránt.
A címzéses dolog egy csomó féle portot, interruptot, varázslatos bájtokat használ, elég homályos a specifikáció, kb 20 féle dolognak kell működnie ahhoz, hogy legyen ide eszközöd, szóval egyszerűen csak valahol valami egy parancsot vagy egy választ nem tud értelmezni, régi gépek biosa eleve szeret szarráfagyni akkor, ha 2 vagy 4 gigásnál nagyobb vinyót tolsz be nekik.
-
Nem bonyolult pedig. Amig floppy es a korai MFM lemezek voltak, addig minden sectort a cylinder/head/sector trio alapjan cimeztel. Noha az ATA merevlemezeknel mivel a kontroller a diskre kerult, nem kellett volna ezt hasznalni, de kompatibilitasi okokbol megmaradt.
Az IBM BIOS INT13 hivasainal 6 bit jutott a szektorokra, 10 vagy 12 bit jutott a cylinderekre es 4 vagy 8 bit jutott a fejekre. A vagy azert van, mert tobb implementacional tobb fajta elteresek voltak.
A DOS MBR kodja 3 byteot hasznal a cimzesre, 6 bit jut a szektorokra, 10 bit jut a cylinderekre es 8 bit jut a fejekre. Ha "osszeveted" az elozo szamokkal, akkor ami kijon kozos nevezonek, abban 4 bit jut a fejekre, 6 bit jut a szektorokra es 10 bit jut a cylinderekre. Ez igy osszesen 16*64*1024 cimezheto szektort jelent, azaz 536,870,912 byteot. Ez lesz az 504 MByte-os hatar.
Ezutan tobb fajta trukk jott, amivel probaltak "menteni" a menthetot. Mire ide eljutottunk, mar kb kialakult a konszenzus, hogy a BIOS-ban 8 biten lesz tarolva a fej, 6 biten a szektor es 10 biten a cylinder. Ha itt kiszamolod a limiteket, akkor 256*64*1024 cimezheto szektort kapsz, ami 8,589,934,592 byte lesz. Ez a 8.4 gigas LBA hatar, ez a teteje a 24 bites LBA-nak.
Mivel ATA eseten nem C/H/S a valodi cimzes, ezert nyugodtan elkezdhetunk jatszani a szamokkal, addig-csavarva a valosagot, amig el nem jutunk oda, hogy "beleferjunk" a 8/10/6 bites mokaba. Az LBA lesz az alaplapoknal a "kozos" metszet, mert ebben az esetben ugyonugy kell kineznie a logikailag kapott szektorok sorozatanak. A LARGE az adott BIOS fajtara jellemzo modszer volt, aminel elter a lemezekrol kapott szektorok sorrendje es abbol az idobol szarmazik, amikor meg nem volt LBA-nak kialakitott modszer. Az alapotlet egyebkent az, hogy ha felezed a szektorok szamat es duplazod a fejek szamat, akkor a vegeredmeny nem valtozik, de be tudsz irni mindent a particios tablaba. Viszont ha a ketto BIOS nem ugyonazt "mapeli" vissza 24. fejnek, amit a masik, akkor nem ugyonazt a szekrot kapod vissza, igy nem lesz olvashato a lemez.
A 24 bites LBA (itt van a 8.4 gigas limit) hamar bovitve lett 28 bitre (137,438,953,472 cimezheto byte, azaz ~120 giga), majd amikor ezt is elertuk, akkor a ma is hasznalatos 48 bitre. A 48 bites bovitest sok vendor "elcheatelte", es csak 32 bitig bovitett (2,199,023,255,552 cimezeheto byte, azaz ~ 2 TB).
-
Pikari
veterán
chs - cilinder+head+sector alapú címzés. ez van floppynál is. csak a vinyók mérete pillanatok alatt felszaladt, és eredetileg a szabványban nem volt elég bit. ezt hamar megkókányolták, hogy kb 8 gigáig fel lehessen menni chs-el (asszem ez volt a LARGE de ez valójában csak CHS ahol pár korábban nem használt bitet is befognak a címzésbe), de aztán váltani kellett teljesen.
arról nem is beszélve, hogy sok értelme nincs egy chip által managed merevlemezen direktben címezgetni ezeket, ezért egy idő után a vinyók már nem is így működtek hardveresen.
ekkor jött az lba, amivel már fel lehetett menni kb 120 gigiáig.
visszafele kompatibilisek a gépek a régi címzési módokkal is. a boot szektor és a partíciós tábla leírói is tartalmazzák még a chs maradványait kompatibilitási okokból.
-
#109776
FoxiestFox
félisten
sidi
#109774
Okés.
Most napolom ezt a projektet mert összehegesztem a másik IBM-et (a P2-est) egy Voodooval és nyomok egy kis korai Glide géminget.Ehhez épp csak kukáznom kell a jól belakott és konfigurált és játékokkal meghintett DOS 6.22-t, és telepíteni egy Win 95-öt, hogy kezelhessek nagyobb partíciókat.
Na jó nem fogom kukázni, csak másik CF kártyára telepítem.
De lehet megint átvariálom az egészet, és a Voodoo megy a fekvő P1-be Gravissel, a P2-be passzintok erősebb procit és a P3-ból a Voodoo 2 SLI megy bele +első genes Live!, a P3 pedig Gef 2 + Aureal 2 gép lesz... nemtom... nincs is olyan sok vackom mint sokatoknak, de már ez ami van összezavar
-
#109757
FoxiestFox
félisten
sidi
#109754
-
Sajnos még nincs ilyen 289B OPL chippel szerelt kártyám, eddig mindig lecsúsztam ezekről.
Én azt gondolnám, hogy ez egy gyengébb minőségű, olcsóbb megoldás, mint az eredeti. Nem feltétlenül az OPL csip miatt, hanem a hozzátartozó DAC végett.
A 289B az a YAC516-E 1 bites átalakítóval operál, 8x-os túlmintavételezéssel, ami szerintem nem lehet nagy szám, ahhoz képest, hogy az eredeti egy spéci, lebegőpontos YAC512 DAC-ot használ az FM szintiből jövő jelek analógra átalakításához. Mondjuk arra is azt írják, hogy "csak" 16 bitnek megfelelő a dinamika átfogása.
Talán ilyen van a CT1747-es Creative egybeintegrált OPL IC-ben is, ami pl. a ct-2290 és ct-2230 kártyákon van.De végül is, franc se tudja, lehet ugyanolyannak hangzik mind ezen a szinten.
A Vibra chipen belül, a normál digi hangra úgy tudom van saját integrált DAC, és a komponensek pedig analóg vannak mixelve.
Vagyis a Yamaha DAC csak az OPL szinti részhez van.
A rácsatlakoztatható waveboard kártyákon is saját DAC van. -
A Maxtor manager csak a sajátját fogadja el, de a késői unokáját is, 96- ban még nem volt 40GB laposMaxtor, de mégis elfogadja a leszármazottat a korai driver.
A többivel nemnagyon kísérleteztem, van általános is asszem a gyűjteményemben, ami bármilyen márkájú HDD- t elfogad. -
Igen, úgy emlékszem hogy azon a gépen még klasszikus floppyról indítottam a diskmanagert, később már a Gotek- et vettem használatba.
1- es HDD típus elég a BIOSban, csak lényeg hogy postoljon a gép, utána már átveszi a vezérlést a diskmanager kiegészítője. Valamint feltelepíti a készletet a HDD- re, utána már nem kell a floppy, ha valamit változtatni akarsz a partíciókon. -
A disken van. Ezek arra vannak, hogy a regi BIOS-ok kodjait, amik nem tudnak sector translationt (LBA/LARGE), lecserelje. Ilyenkor a BIOS tudja cimezni az 1024. sectorig a disket (512*63*1024*16 == 504 ~MB), tehat a lemez "elejet" tokeletesen latja, igy el tudja inditani a kodot, majd ezutan latszodik a teljes lemez.
-
Tok mind1, hogy elsodlegs/masodlagos/harmadlagos/negyedleges, a HDD megy rola. Linuxok, NT alapu Windowsok meg fogjak ott talalni a HDD-t. DOS-nal erdekesebb a helyzet, mert oda kell a BIOS. XT-IDE-vel szerintem mennie kellene, de ha pl olyan ujabb AWARD/AMI BIOS van a gepben, ami tamogat masodlagos IDE vezerlot a masodlagos kontroller I/O cimen, akkor akkor olyan BIOS tudhatja ezt hasznalni. Viszont se IRQ, se DMA nem lesz az IDE-hez, tehat lassu lesz, nagyon.
-
#109686
FoxiestFox
félisten
sidi
#109682
-
#109663
FoxiestFox
félisten
sidi
#109661
-
#109650
FoxiestFox
félisten
sidi
#109645
-
#109498
FoxiestFox
félisten
sidi
#109489
Jelentem, a 13 floppy installálása után sem bootol CF-ről a gépezet.
Viszont, miután kiderült, hogy jól elérhető recoveryk vannak hozzá, igazából semmi pótolhatatlan nincs a vinyóján, így arra fogom feltelepíteni az angol recoveryt, és együttélek a zúgással, legalábbis amíg nem találok módot a CF-ről bootoltatásnak.
-
#109471
FoxiestFox
félisten
sidi
#109470
Holnap megnézem, megy-e másik gépben az itt telepített DOS.
Hogy még bosszantóbb legyen, előkerestem az IDE-USB adapteremet, hogy ha más nem, legalább dumpolom a gyári HDD-t, hogy ne kelljen annyira félteni a rajta lévő dolgokat, erre az pedig nem akarja csatolni a HDD-t se XP-re se Win10-re.
De itthon lévő más vinyókkal simán működik.
Eeeeh mit fogok szívni ezzel De nem baj, nagyon cuki, megéri, csak ki kell ismerni.
-
#109467
FoxiestFox
félisten
sidi
#109464
-
Menni mehet, de nem siman
. A PCMCIA slothoz kell driver (ez volt aszem az enabler? ez egyebkent slot chipset/notebook/alaplap fuggo), amivel a slot magahoz ter (elegge bonyolult az init resze). Ha a slot magahoz tert, akkor a pcmcia driverek inicializaljak a kartyat, kiosztjak az eroforrasokat. Eddig minden sima ugy, itt jon a neheze. Az en CF kartya adapterem, egy "mezei" ATA eszkozt mutat (mert a CF ugye ATA), egy valamilyen I/O cimen es van allokalt IRQ hozza. DOS alatt a HDD-t BIOS hivasokon keresztul kezeli, a BIOS viszont nem tud arrol, hogy van tobb IDE csatorna. En anno valami olyan kartya BIOS imaget hasznaltam, ami addon kartyakent adott IDE tamogatast, ebben irtam at hex editorral a cimeket, es a debug.exe-t hasznalva toltottem be es inditottam el. Anno lovesem nem volt, hogy ezt meg lehet-e oldani szebben.Most ragugliztam, vogonson pl irjak ezt: https://www.tssc.de/site/default.aspx# mint mukodo megoldast. Szoval, bootolni nem fogsz rola tudni, de mint taroloeszkoz, meg lehet oldani a hasznalatat.
A pont az I-re az volt, hogy bar elmeletileg mukodott a serial port, az eger megsem volt hasznalhato.
![;]](http://cdn.rios.hu/dl/s/v1.gif)
Új hozzászólás Aktív témák
Hirdetés
DarthSun- Samsung Galaxy Z Fold7 - ezt vártuk, de…
- macOS PC-re
- NOTEBOOK / NETBOOK / Mac beárazás
- Autós topik
- Intel Core i5 / i7 / i9 "Alder Lake-Raptor Lake/Refresh" (LGA1700)
- Milyen billentyűzetet vegyek?
- Békéscsaba és környéke adok-veszek-beszélgetek
- Milyen autót vegyek?
- A lemondást javasolja az Intel vezetőjének Donald Trump
- AMD Ryzen 9 / 7 / 5 / 3 5***(X) "Zen 3" (AM4)
- További aktív témák...
- HIBÁTLAN iPhone 14 Pro Max 256GB Space Black -1 ÉV GARANCIA - Kártyafüggetlen, MS3010
- HIBÁTLAN iPhone 13 Pro 256GB Silver -1 ÉV GARANCIA - Kártyafüggetlen, MS3101
- 120 - Lenovo Legion Pro 5 (16ARX8) - AMD Ryzen 7 7745HX, RTX 4070 - 4 év garancia
- AKCIÓ! Apple MacBook Pro 13 2022 M2 8GB 256GB SSD garanciával hibátlan működéssel
- Telefon felvásárlás!! iPhone 11/iPhone 11 Pro/iPhone 11 Pro Max
Állásajánlatok
Cég: FOTC
Város: Budapest