Új hozzászólás Aktív témák

• #2157 tildy nagyúr dr faustus #2151

  Új Válasz 2007-07-05 14:52:37 #2157

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  tildy

  nagyúr

  válasz dr faustus #2151 üzenetére

  A buddhizmus nem alapul kizáráson . Szóval nem hinném, hogy emiatt ne lehetnél buddhista. De majd jön Pocok és jól megmondja
  
  Buddha azt tanította, hogy az üdvösség felé vezető út fokozatos előrehaladással jár, számos megtestesülést foglal magába, melyek során az egyén lassan megtisztul, a karmikus következmények egyre kevesebb lehetőséget biztosítanak annak, hogy alacsonyabb rendű élőlényben szülessen újjá, s végül, amikor eléri a tökéletes szenvedélymentességet, nem kell többé újjászületnie, az evilági vándorlás véget ér.
  
  A lélekvándorlás szó azonban csak bizonyos fenntartással vonatkoztatható tanítására, mert Buddha nem hitt a lélek egységében. Úgy vélte, az egyén és az egész világ állandóan változó elemekből, a kozmosz célszerű elrendezésében és az erkölcsi rendben felfedezhető nagy világtörvény, a dharma tovább már nem bontható megnyilvánulási formáiból tevődik össze. Ezeket az elemeket szintén dharmáknak nevezte. Összesen 170 dharma kategóriát határozott meg. Legfontosabbak a föld, a víz, a tűz, a levegő, a szín, a hang, az érzelmek, az akarati impulzusok, a gondolkodás képessége, a tudatlanság, a nemi vágy, az álom, a betegség stb. Az állandóan mozgásban levő, egymásra kölcsönhatást gyakorló dharmák alkotják az egyént. A halállal nem szűnnek meg, hanem fennmaradnak és a vágy, azaz az élethez való ragaszkodás arra készteti őket, hogy egy új testben visszatérjenek az életbe.
  
  Az ember tehát állandóan áramló, eltűnő és újra megjelenő dharmák megnyilvánulási formája – azaz illúzió. Maga az énképzet is illúzió, a vágyak azaz a szenvedés kiváltó oka. Az abszolút cél ezért az én-tudat teljes megszűnésének állapota. A keresztény eszmevilágban nevelkedett ember számára általában nehezen érthető a buddhizmusnak e tanítása. A nyugati gondolkodás az éntudat megszűnését automatikusan a nemléttel azonosítja. Ezért terjedt el a tévhit, hogy a buddhista mennyország, a nirvána voltaképpen nemlét. A nirvána nem nemlétezést jelent, hanem olyan állapotot, amelyben az egyén mentes a éntudat korlátaitól.
  
  Ezt az állapotot, legalábbis részben, már ezen a világon is meg lehet tapasztalni a tökéletes meditáció eszközeivel, ha az ember megszabadult a szenvedélyek és vágyak dharmáitól. Mivel azonban a földi élet mégsem lehet teljesen mentes a dharmák hatásától, az igazi nirvána csak a halál után következhet be. Maga a nirvána is egyike a buddhizmus 170 dharma kategóriájának. A többiekkel ellentétben azonban változatlan, örökkévaló, mindentől független, s nem keveredik semmilyen más dharmával, mert nem vágyak hozzák létre. A szüntelenül mozgásban levő földi világgal szemben ez a nyugalomban levő, boldogító semmi.vajtful.hu
  
  Ja és a tanitóik sem szeretik ha valaki ''tanítványukká'' akar válni. Ne akarjon tanítvány lenni, és akkor tanítvány lehet. Kb így lehetne leírni
  
  A szív nem lehet Buddha.
  A test nem lehet Buddha.
  Csupán ami nem
  lehet sohasem Buddha,
  az lehet Buddha.
  
  [Szerkesztve]

Új hozzászólás Aktív témák