Új hozzászólás Aktív témák
-
FTeR
addikt
nah, ha eddig úgy gondoltátok, h nem volt igazam vagy ha úgy jobban tetszik, amire én gondoltam annak nem a modularitáshoz van köze, akkor örömmel adom tudtotokra, h a várakozásokkal ellentétben a w7 alatt a MinWin dobog [link].
emlékeztetőül, ez az a <2 megás kernel ami még egy webszervernek felbővítve sem nagyon megy 4 mega fölé.
lego power -
-
Raymond
titán
válasz
attila9988 #162 üzenetére
Latom nem tul reg PH!-zol. Ha nem ez lett volna a topicbol akkor ebredtem volna ra hogy a Matrix-ban vagyok nem a valodi vilagban.
-
attila9988
őstag
Én azt nem értem miért akarja itt most mindenki megtámadni ezt a tanulmányt. Azt meg végképp nem értem miért hoztátok fel a windows -t, mikor a hírnek az ég világon semmi köze nincs ahhoz.
Egyetlen dologról szól, arról hogy becsülendő mennyiségű munka áll a linux mögött. Arra próbál csak rávilágítani hogy hasznos dolog a nyílt forrás, és érdemes abba pénzt is fektetni.
Nyilvánvaló hogy nem lehet dollár pontossággal kiszámolni mennyit érhet a komplett linux és annak alkalmazásai együttvéve, de ez nem is lényeges.Így felesleges linux <> windows vitát indítani ez alapján.
-
bambano
titán
nem, szerintem attól fél, hogy vérpistike letölt a netről innen-onnan kernel patcheket, megbuherálja vele a kernelt gondolkodásmentesen, majd bemegy a fórumokra hisztizni, hogy miért nem működik. Ebben van is valami
De szerintem az a lényeg, hogy tudd, az eredeti kernel mirrorokról töltötted le az eredeti kernelt és akkor nincs benne buhera, vagy tudd, hogy a disztró készítője által aláírt bináris kernelt töltötted le, és akkor tesztelt, pontosan visszakövethető változtatásokkal elkészített kernelt kaptál, vagy pedig tudnod kell, hogy ez most egy privát kernel, amit fenntartásokkal kell kezelni.
Ez pont elég ahhoz, hogy mindenki pontosan azt kapja meg, amire vágyik. Ha turkálni akar a kernelben, turkálhat, ha tesztelt stabilitást akar, akkor azt kapja. Nem erőszakolunk rá senkire mást, mint amire szüksége van.
-
bambano
titán
-
dabadab
titán
"bambano: Nálam nem nagyon fér bele az átlag felhasználóba az hogy fájlrendszert, meg ütemezőt cserélgessen valaki. : )"
Nem feltetlenul a user fog kezzel modulokat toltogetni, hanem pl. amikor elindit vmi zenei programot, akkor az kerdezi meg tole, hogy atallitsa-e a rendszert realtime schedulingra.
-
Khan13
senior tag
Most perpill nem tudok, de fél éve az akkori konfigom nem tetszett az Ubuntu 7.04nek és a 7.10nek. Az AGP-s 2600XT-m meg csak szemfolyatósan ment. Próbáltam belenyúlni abba amikbe kellett az általám talált fórumok szerint, próbáltam kicsomagolás-fordítás-meg nem tudom micsodákat leírások szerint, de csak szemfolyatós üzemmód volt 3D gyorsítás nélkül. Biztos nem megoldhatatlan volt ez, de én akkor nem találtam rá semmit pár nap alatt, anyámnak meg kellett a gép használhatóan.
(#157) rollins: Vannak akik szeretnek mindenbe belenyúlni... Van aki gépépítés és OC, van aki a wint és szétszedi vlite és hasonlókkal, stbstb. Nem azt mondom hogy kernelt fejleszt, hanem azt hogy fogja magát, és "jéé ha ezt itt átírom akkor ez történik húú, akkor tőcsük le azt meg azt, amazokat cseréjjük ki, ezt még írjuk át... áááá nem működiiik"
-
Khan13
senior tag
Nekem az átlag felhasználó az, aki kb: Office-t használ, böngészőt használ, játszik. Az, hogy Te máguskodsz, az nem feltétlenül átlag használat : )
Más feltelepíteni egy drivert valami eszközhöz, és más kicserélni a kernelt. Szerintem. Józan paraszti ész az rendben van, az utána olvasás is egy darabig, csak nem mindig lehet mindent megtalálni, és mindig a kezdők (pl én) botlunk olyan hibába ami nincs is : )
-
Khan13
senior tag
Az rendben van hogy bizonyos cégek belenyúlnak, az "kell" is, főleg ugye az igényekhez szabásnál. De "vérpistike" szerintem akkor se piszkálja, mert utána abból csak a baj van hogy nem működik neki a rendszere, pedig a linux jó, és ő is jót csinált. Az rendben van hogy joga van hozzá, és ez jó is.
-
ddekany
veterán
"Nálam nem nagyon fér bele az átlag felhasználóba az hogy fájlrendszert, meg ütemezőt cserélgessen valaki. : )"
Itt gyakorlatilag az a lényeg, hogy különböző célokra viszonylag kevés befektetéssel összeállíthatnak a cégek egy az konkrét célnak legmegfeleőbb kernelt. Tehát pl. arra gondolj, hogy mobil relefonra ha kell egy kernel, vagy router-be, vagy valami set-top-box-ra, vagy valami adatbázisszerverre, stb.
-
bambano
titán
Miért ne nyúlhatna bele bárki a linuxba? A lényeg az, hogy pontosan tudd, az a kernel (kernel forrás), amivel te foglalkozol, hivatalos-e vagy sem. Van-e benne jöttment kód vagy nincs. Neki joga van belenyúlni, neked meg lehetőséged van rá, hogy pontosan tudd, mit piszkáltak benne és műszakilag megalapozott döntést tudsz hozni, hogy az kell-e neked vagy sem.
Jól van ez így.
-
Khan13
senior tag
Igaz, amúgy elcseszni nem fogom a gépem. Elvan a maga külön partícióján a Linux, ha meg nem akar működni akkor max reinstall, nem zavar. Virtuális géépel az a gáz, hogy a videókártyát ált pont nem jól emulálják, meg ott már más a gépigény. Próbáltam Ubuntut virtual pc-n és wmware-en is, egyik sem vol jó (nekem), Suse meg annyira se.
-
Khan13
senior tag
Érttem a példádat akkor is, és iagazad van (attól mert írásban nem rögzítettem). Az rendben hogy egy hozzáértő belenyúlhasson. Ezért mondtam (illetve így értettem) hogy ne minden jött-ment nyúljon bele. Amúgy én konkrétan belenéznék a kódba nagyon szívesen, igaz alig értenék belőle valamit, de az más kérdés.
bambano: Nálam nem nagyon fér bele az átlag felhasználóba az hogy fájlrendszert, meg ütemezőt cserélgessen valaki. : )
-
bambano
titán
Minden átlagfelhasználónak volna rá szüksége.
Pl. az egyik fájlrendszer akkor teljesít jól, ha sok kis fájl van a diszken. A másik akkor, ha kevés bazi nagy, ez utóbbi azoknak jó, akik videókkal szórakoznak. Lehet telepítéskor változtatni, vagy akár utólag is.A diszk io scheduler alapvetően meghatározza a felhasználói érzetet. Van, ami akkor jobb, ha a gépen egy user dolgozik grafikus felülettel, van, ami akkor jobb, ha többen dolgoznak a géppel.
Az sem mindegy, hogy a timer interrupt milyen gyors.
Ezeket mind lehet menet közben cserélni a linuxban. A mostani kernel fordítási szokás már az, hogy mindent belefordítanak közvetlenül vagy modulba és futás közben csereberélheted a beállításokat és a kódot. Így lehet elérni azt, hogy egy telepítő anyag van szerverre, desktopra, stb. és azt telepítéskor vagy később testre lehet szabni. És ha neked nem tetszik egyik gyári cucc se, akkor lehetőséged van átfaragni magadnak, ahogy az igényeid mondják.
-
dark100
aktív tag
Jaj istenem megint csak magadbol indulsz ki. Odafenn irtam egy peldat, amire amugy senki sem reagalt erdemben a garbage collectorol. Namost egy gyorsitott gc pl gyorsabb java futtatast erdemenyez. (meg ugyhallottam a .net is gc-t hasznal, de majd FTeR megcafol) Egy ember, egy otlet, es az egesz vilag nyerhet vele. Az atlag felhasznalok is. Mert lesz mit felhasznalni. Az egy nagyon hibas logika, hogy csak mert en konkretan nem fogok soha belenezni egy kodba, akkor az voltakeppen mindegy, hogy zart vagy nyilt. Mert lehet, hogy a szomszed meg igen, aztan fejleszt benne valamit, es akkor azon te is nyersz.
-
Khan13
senior tag
Igaz sajnos. De szerintem az sem biztos hogy jó, ha minden jött-ment felhasználó belelát/belepiszkál...
A legelterjdetebb kijelentést természetesen otthoni desktop rendszerekre értettem, tisztában vagyok azzal hogy más környezetben másképp állnak. Elnézést a nem konkrét megfogalmazásért(, de szerintem azért értetted).
Azt nem mondtam hogy semmi védelem nem kell a Linuxoknak, nyilván kell, főleg server szinten. Lehet hogy hülyeséget mondok, de szerintem egy Server Linux biztonságosabb egy desktopnál. (Te biztos jobban tudod)
Rávilágítottál a hozzászólásom hibáira, köszönöm -
bambano
titán
Attól tartok, a világ nagyjából minden megfogalmazott állításodat ellenkezőleg gondolja.
A windowsban az a nagy kockázat, hogy kizárólag te (úgy értem, az user) az, (mint egyetlen), aki nem tud róla semmit. A kormányok tudnak, a nemzetbiztonsági hivatalok tudnak, a gonosz crackerek is mindent tudnak a windowsról, csak az user nem. Vagyis aki támadná a gépet, az mindent tud, akinek védekeznie kellene, az meg semmit. Elég egyenlőtlen küzdelem.
Nem a windows a legelterjedtebb rendszer. Vannak olyan piaci szegmensek (nem becsülöm le, innen van a lé), ahol az, van, ahol nem. Pl. az internet szolgáltatói szerverrendszereken a windows kifejezetten kisebbségben van, a linux és egyes bsd variánsok terjedtek el. Sokkal egyszerűbb szerintem egy adminisztrációs szervert felnyomni és egy kupacban ellopni pár százezer user adatait, mint mindenkinek egyesével legyakni a desktopját. Tehát a linuxok védelme minimum olyan fontos, ha nem fontosabb, mint a windowsé internetes körökben. Hogy a beágyazott linuxokat futtató routerek tömegéről ne is beszéljünk. Mégis a windowsokat törik, nem a linuxokat.
Mivel az isp-knél és az ügyfeleknél is sok a linux, közvetlenül vagy közvetve az internet userek több, mint 80%-a használ valamilyen formában linuxot. Itt mégis az van, hogy bárkinek lehetősége van hibát keresni és találni, akár crackelni.
-
Khan13
senior tag
A Windows esetében szerintem nagyon is kockázatos lenne ha mindent lehetne tudni. Mivel ez a legelterjedtebb rendszer, így ugye erre van a legtöbb vírus. Ha nyílt lenne a forrás, avagy csak mindent meg lehetne tudni a kernelről, az táptalaj lenne. Linux esetén más a helyzet, kevesebben használják, így kevésbé kockázat a nyíltság, sőt, ahogy mondod, még előny is lehet.
Ha Linuxot használna az emberek 80%-a, és Linuxból is csak 1-2-féle lenne, akkor lehet hogy ott is másképp lenne ez a nyíltság dolog.(#119) Polesz: Ez tetszett : ) Többnyire Vistát használok, de többször is próbálkoztam Linuxokkal, és általában mikor nem tudom telepíten rendesen a videókártyát, olyankor adom fel (60Hz CRT-n nem túl jó, meg amúgy is kell a rendes videógyorsítás...). Most fogom feltenni Ubuntut megint, hátha VIA IGP-vel menni fog, ATI kártya után.
-
sghc_toma
senior tag
dabadab (#123): persze, linuxon sokkal nagyobb szabadság van.. csupán azt szerettem volna mondani a #112-ben, hogy azért windows-on is megvan a lehetőség a kernel bővítésére..
doc (#124):
azt nevezem drivernek, aminek a belépési pontja a DriverEntry, és ring0-ban fut
btw, a Vista-val Windows-on is megjelentek a ring3 driverek.. de ez már tényleg nagyon off... -
FTeR
addikt
nem így látom. rengeteg ingyenes és nyílt appnál látom azt a fejlesztői blogban, h a fejlsztők letudják a requestet azzal, h neki nem éri meg ezzel foglalkozni.
hozhatnám példának az fx-et is, hiszen marhára nem éri meg nekik sokáig támogatni egy régebbi verziót, ezért ott valóban átkényszerítik az embert (nemcsak a bugfix szűnik meg, hanem le sem áll a figylemeztető ablak, hibá nyomsz rá, h többet nem akarod látni).nem azt mondom, h egyáltalán nem figyelnek a user requestekre. csak az érdekérvényesítésnek sokkal kisebb az ereje. ellenpéldának lásd, h ms már rég szabadulna az xp-től, mégis újra meg újra hosszabbít, mert komoly kockázatot jelent az, ha a felhasználók beintenek.
arról nem is beszélve, h hányszor látom lelkes fanoktól, h azzal tudja le a hatlmas hibát vagy hiányosságot, h ááá, ingyen van.
-
-
doc
nagyúr
-
sghc_toma
senior tag
legjobb tudomásom szerint a windowsos driver kb. megfelel a linuxos kernel modulnak: mindkettőnek az a lényege, hogy a kernel szintjén futtathass kódot, hozzáférj azokhoz az erőforrásokhoz, amikhez a kernel.. attól, hogy drivernek hívják őket, nem kell ténylegesen eszközmehajtóknak lenniük (lásd pl. rootkitek)..
-
dark100
aktív tag
Ez engem is erdekelne! Kernel konfigot mar lattam. "make menuconfig" szerintem professzionalis, es tovabbfejleszteni sem nagy ugy, ha uj modult adsz hozza. A legaprobb reszletekig specializalhatod a kerneledet, es automatikusan ellenorzi a fuggosegeket. Magasabb szinten pedig a csomagkezelok segitenek eldonteni, hogy ki es hova tartozik. Persze kezzel tonkrevaghatod az egeszet, de az mar a te bajod.
Win-en en egy system32 konyvtarat latok, ami tele van hanyva meghatarozhatatlan eredetu es funkcioju file-al, foleg dll-el, amiknel eselyed sincs megallapitani a fuggosegeket, es torolni a feleslegeset. Ezenkivul meg egy regisztracios adatbazist latok, aminek a merete folyton csak no... no... no....
Bar lehet az alapoknal kene kezdeni, szamodra a "modul" szo mit jelent? Remelm nem az lesz a valasz, hogy "ami windowsban van, neked nem?"
-
-
Khan13
senior tag
Windows kernelt a vírusok miatt is védik... Ezért is háborodott fel sok védelmi szoftvert fejlesztő cég, hogy a Vistában már ugye nagyon keményen védett a kernel. Ez jó, biztonságos, a másik oldalról hátrány, akárki nem nyúlhat bele mint Linuxnál.
Amúgy jó olvasni az ilyen témájú vitákat, mindenki mond fűt-fát, kicsavarják egymás hozzászólásait, beszólogatnak stb. Sokat elárul az emberekről egy adott vitában a szereplése.
Szerintem a win, linux, osx nem egy kategória, hiába oprendszerek mind. Sem pénzügyi, sem megvalósításbeli, sem semmilyen szempontból. Kár őket így "egymásnak ereszteni".
Volt még az elején egy olyan hsz hogy a Linux használók nem mondják a winesekre hogy hülyék, csökkent értelmi képességűek stb. Sajnos mondják, és sajnos a winesek is mondanak sokmindent a linuxosokraMS gépezet gázos, ha azt szídják azt megértem, de azt sem kéne ész nélkül. Linux fejlesztése érdekes.Nem vitaindítónak írtam!
-
ddekany
veterán
"röviden annyi, h teljesen hiányzik belőle a végfelhasználói akarat érvényesítő erő"
Tapasztalatból mondom, hogy nem hiányzik "teljesen". A kép persze vegyes, project-je válogatja, hogy mennyire önfejűek a készítők, meg pl. hogy két év múlva abandomware lesz amit írtak, stb. De szóval, egyrészt, az ingyenes cuccokon dolgozók gyakran "szeretik" a terméküket, és azt akarják, hogy minél jobb, sikeresebb legyen (hiszen az a jóság egyik mércéje), simán csak egoból, jót-alkotni-vágyásosból. A másik meg hogy egy ingyenes szoftver sikeressége mögött is gyakran gazdasági érdek áll -- a katalizátor szerep, vagy akár csak a karrier építés.
Egyébként meg az, hogy Free szoftvernél sokkal inkább megengedheti a készítő, hogy figyelmen kívül hagyja a felhasználók követelését, véleményt (megengedheti magának, mert nem bevételre optimalizál), egy kétélű dolog. Egyfelől nyilvánvaló okokból rossz, de másfelől emiatt teheti meg néha az ember, hogy valamit nem úgy old meg ahogy populáris, hanem úgy ahogy az a legjobb szakmai tudása szerint valóban jó (csak ugye elsőre szokatlan, vagy még nem nagyon próbálta senki és így talán kiderül, hogy nem is jó). Kereskedelmi szoftvernél ilyen kockázatot sokkal keményebb dió vállalni. Ezért szoktam néha mondani, hogy a Free szoftver nem csak az ismert két módon Free, hanem úgy is hogy szabad (angolul ez is "free") szakmailag helyesen csinálni a dolgokat, szabad vagy a rövidtávú üzleti érdekektől.
-
doc
nagyúr
definiald hogy mit jelent nalad az "eletkepes" illetve az "onmagaban"?
rengeteg remekul mukodo ingyenes project letezik
tod, az a legviccesebb, h a win sokkal modulárisabb, főleg kernel szinten.
és mielőtt belemásznánk, ezen már doc és bambano kollégákkal is végigmentünk és abban maradtunk, h valóban így van.
na erre nem emlekszem... azt tudom hogy egyszer beszeltunk a temarol valamikor regen, de mar nagyon nem vagyok kepben...
de mivel a windows kernelhez gyakorlatilag eselyed sincs semmilyen szinten hozzaferni, ez az allitas igen nehezen ellenorizheto
a linux kernelhez viszont akar te magad is irhatsz kernelmodult, minden doksi illetve millio peldakod adott hozzamaga a linux-kernel meg teljesen modularissa teheto, persze epitheto monolitikusan is - rajtad mulik
-
dabadab
titán
"h teljesen hiányzik belőle a végfelhasználói akarat érvényesítő erő"
Dehogy.
Egyreszt a fejlesztok meg a felhasznalok egyaltalan nem alkotnak diszjunkt halmazokat, masreszt azert eleg sok fejlesztot motival az, hogy valami jot alkosson es igy nagy szerepe van a sima userek feedbackjenek is.
Ugyanakkor kereskedelmi termekeknel megesik, hogy pl. a fejlesztesek nem a userek erdekeit v barmilyen technologiai celt szolgalnak, csupan azt, hogy a ceg megtartsa a monopolpozicioit - hogy valami teljesen kitalalt peldat hozzak -
Gregorius
őstag
Nyers kozgazdasagi es uzleti szempontbol igazad van. De hallottal mar a kozossegi ertekekrol? Szemetet ujrafeldolgozni felesleges, szenyvizet tisztitani felesleges, hisz mennyire nem gazdasagos mar, es csak terheljuk a lakossagot vele, nemigaz?
Nem egészen. Fémhulladékot pl. olcsóbb begyűjteni és feldolgozni, mint kitúrni a föld alól és finomítani. -
-
FTeR
addikt
tod, az a legviccesebb, h a win sokkal modulárisabb, főleg kernel szinten.
és mielőtt belemásznánk, ezen már doc és bambano kollégákkal is végigmentünk és abban maradtunk, h valóban így van.
az más kérdés, h ms üzleti érdekeket figyelembe véve nem ugrik minden új platformra. -
dabadab
titán
"a cikk szerint 11 milliardot fizettek erte"
Ez tenyleg ennyire bonyolult cikk?... Ideznem a kulcsmondatot:
"Ma egy szoftvervállalat önállóan nagyjából 10,8 milliárd dolláros beruházással tudna kifejleszteni egy olyan operációsrendszer-csomagot, mint amilyen a Fedora 9"Szedjuk rendbe a dolgokat:
1. Nem fizettek erte ennyit.
2. A cikk nem az eladasi ar, hanem a koltsegek oldalat elemzi.
3. Nem fizettek erte ennyit. A cikk arrol szolt, hogy megbecsultek, hogy ennyi sok kodot mennyi penzert irna meg egy ceg.A metodus kb a kovetkezo volt:
Megszamoltak, hany sor kodbol all a Fedora 9 (204,5 millio), ebbol mindenfele buveszkedessel kiszamoltak, hogy ehhez hany emberhonap kellene, ezt megszoroztak az atlag (amerikai) programozofizetessel ($75k USD/ev), aztan ezt meg 2,4-gyel, mert a tapasztalatok szerint kb ennyi az overhead (vagyis minden egyes programozonak kifizetett dolarra meg jut 1,4 dollar "egyeb" koltseg (menedzserek bere, irodaberlet, szamitogepek, stb).
-
dark100
aktív tag
Te, mondok neked egy tenyleges esetet a sok duma helyett.
Nemreg voltam egy eloadason, ahol egy amerikai kutato a kovetkezovel allt elo. A Garbage Collector-t (gc) akarta tovabbfejleszteni azzal, hogy a "mark and sweep" fazisban (amikor a gc visszegyujti a memoriat) a vinyora kiirt virtualis memoria lapokon ne menjen vegig a gc, mivel a lapok betoltogetese draga az os szamara, es ha a gc eleg memoriat tud anelkul is visszaszerezni, akkor ezzel gyorsithatoak a gc-s programok. Ez eddig az otlet, a kerdes az, hogy gyakorlatban milyen hatasa / ara van ennek a gyorsitasnak. Hogy ezt kiprobalhassa, a kovetkezo callback rendszerhivasokra van szuksege:
- szoljon neki az os, ha egy lapot ki akar tenni a vinyora, es o mondhassa azt neki, hogy inkabb valassszon masik lapot.
- szoljon neki az os, amikor egy lapot behuz a memoriabaA tobbi dologot intezi az o sajat kodja. Erre a Linux alapbol nem kepes, de miutan NYILT forraskodu eszkoz volt, o maga beleepitette ezeket a callback lehetosegeket.
Az eredmenyei egesz jok voltak, de miutan a tipikus os-ek MEG nem tamogatjak ezeket a visszahivasokat, igy a kozeljovoben valoszinu nem fog elterjedni a modszere.
A kerdesem: ha az istenkiraly 101% piaci reszesedesu windows-t valasztotta volna, akkor hogyan tudta volna az innovaciojat kiprobalni? Melyik .net vagy mi a halal library-t kellett volna hasznalnia?
-
dark100
aktív tag
Nyers kozgazdasagi es uzleti szempontbol igazad van. De hallottal mar a kozossegi ertekekrol? Szemetet ujrafeldolgozni felesleges, szenyvizet tisztitani felesleges, hisz mennyire nem gazdasagos mar, es csak terheljuk a lakossagot vele, nemigaz?
Tudod egy dologban abszolut tevedsz, es ez a "nem tereli pozitiv iranyba a piacot".
- Lehetoseget kapsz ujitasra/innovaciora. Itt ujitas alatt nem apro kiegesziteseket ertek, ami uj funkcionalitast ad egy monolitikus szoftverhez (pl egy szovegszerkesztoben automatikus forditas), hanem a szoftvert modulkent beepitheted mashova (pl rakattintasz egy beteg rontgenkepen egy pontra, es bejon a szovegszerkeszto egy dobozban, amivel a relevans informaciot atirhatod, de kozben pl azonnal latod, ha valaki mas is hozzair valamit, akar keslelteve, arnyekszeruen a te szoveged mogott). Ehhez az kell, hogy a szoftver nyilt legyen, hogy elvegezhesd benne a szukseges portolast.
- Gyors utemben tudsz uj lehetosegeket kiprobalni, tapasztalatokat gyujteni. Pl mielott egy tenyleges fejlesztesbe belefogsz, nyilt komponensekbol is osszerakhatod, es kiprobalhatod mire lesz kepes. Utana persze lehetoseged van magad ujrairni, akar 0-rol, de egy csomo tapasztalat birtokaban.
- Maga a forraskod olvasgatasa uj tapasztalatokhoz juttat. Igen, senki sem szuletik tokeletesnek, latni kell masok munkajat, hogy fejlodhess. A konyvek es tanarok nem elegendoek.
- Tetszik, nem tetszik, a ms mostani arcsokkentesei, akcioi mogott a nyilt forraskod terjedese all. Magyarul kiderult, hogy a szoftverei tulertekeltek voltak, es a csak a monopolizaltsag miatt voltak olyan dragak, kulonben nem tudna csak ugy 50%-os engedmenyekkel dobalozni.Ostoba propagandat nyomsz, amin egy hozza nem erto, de jozan esszel gondolkozo ember is atlat. Barmilyen meglepo, a vezetok kozott is elfordulnak jozan esszel rendelkezo emberek.
-
-
doc
nagyúr
kizárólagos ingyenesség egyáltalán nem tereli pozitv irányba a piacot és nem is életképes. a nagy támogató cégek is mind vmi egyéb kereskedelmi megoldásból élnek meg.
vagyis allitasod szerint a Linuxot uzletszeruen fejleszto/terjeszto cegek (Novell, RedHat, stb) csak ugy passziobol vallaljak, hogy csomo penzt buknak a "nem eletkepes" megoldason, mert az ugy vicces?
penzt nem csak maganak az eloallitott termeknek az eladasaval lehet szerezni, es ezt egyre tobbet eszreveszikhulye pelda, de ott van peldaul a mobiltelefon, elofizetessel fillerekert, a valodi ar toredekeert hozzadvagnak egy telefont, hogy aztan a szolgaltatasokon visszajojjon a veszteseg
-
FTeR
addikt
egész érdekes vitát folytattunk jómúltkorán erről pcfórumon. a kizárólagos ingyenesség egyáltalán nem tereli pozitv irányba a piacot és nem is életképes. a nagy támogató cégek is mind vmi egyéb kereskedelmi megoldásból élnek meg.
a másik topikban is tárgyalt .pdf nyiltsága is felér egy öngyilkossággal, nem véletlen pattogott adobe.#89
mi lenne, ha ott lezárnánk, h félre lett értve? én egy valós életben használható -nyilván wmi webservice- cuccot hiányoltam, ezért is merült fel a soap. -
dabadab
titán
"Ráadásul akik hozzátettek, mindenki ellenszolgáltatás nélkül, a köz javára."
Ize, nem tudom, hol toltotted az elmult kb masfel evtizedet, de a nyilt forraskodu szoftverek fejlesztese mar eleg regota resze mindenfele uzleti modelleknek, igy aztan egy csomoan nyolctol-negyig, fizetett allasban tesznek hozza a dolgokhoz - amivel persze semmi gond nincs, sot.
-
dabadab
titán
Ize, nem lehetne mondjuk azt, csak egy kicsit, hogy egy egeszen pici ideig ne beszeljen orbitalis marhasagokat?
Erted, nem elvaras, hogy megertsd, hogy mirol szol egy cikk, meg okosakat mondjal, en mar annak is nagyon orulnek, ha szuneteltetned ezt az ostoba trollkodast.Koszonom.
-
Hát igen. Itt látszik mennyi szabad munkaerő kapacitás van. Ráadásul akik hozzátettek, mindenki ellenszolgáltatás nélkül, a köz javára. Ebből is látszik, hogy segítőkészek az emberek...
-
floatr
veterán
válasz
Gregorius #87 üzenetére
"Írtam, hogy legyünk nagyvonalúak és legyen csak az XSD kezelés a követelmény. " -- De miért akarsz te nagyvonalú lenni az adott becslésre. Az XML parser, az beolvassa az XML-t, ezt fájlalta a kolléga, bár kétségtelen h szokásos módon langy albioni ködbe burkolta mondandóját, hogy véletlenül se legyen túl konkrét. A DTD/XSD validálás, az XPath, mind-mind parseren alapuló további alkalmazások. Durvára nem erről beszéltem, hanem parserről, az szerintem kb 2 óra
Ez olyan, mint amikor valaki aszongya h kell egy bringa aztán a végén egy beépített zuhanykabinos harley lesz belőle.
Második lépésben közölte h akkor ő SOAP-ot kérne inkább, majd megjegyezte h tulajdonképpen ő legszívesebben az XML egyes elemeit mappelné ha nem kötné gúzsba a kezét a közösségi alapon fejlesztett eszköz.És mindez az egész levezetés arra ment ki, hogy igazolja álláspontját, miszerint a közösségi v nyitott fejlesztés "gáz", "csak a gond van vele", ebből fakadóan lehet következtetni arra h mennyire "szánalmas" a cikk tárgya, amibe tök feleslegesen ölik a 11mrd dollárnyi időt a drága elftársak.
-
ddekany
veterán
"szal cirka 15 év alatt 11 milliárdnyi munka [...] összehasonlítási alap nélkül nemtom eldönteni, h ez egy csúcsteljesítmény vagy hihetetlen idő és energia pazarlás."
Egy ilyen keményebb központi vezérlés nélkül fejlesztés nyilván nem túl hatékony hogyha az munkaórákat nézzük és az eredményként születő programot. Csakhogy az eredmény Free, ami társadalmilag igencsak hasznos lehet, azaz végeredményben az egész emberiségre nézve bizonyára megérte a többlet munkaórákat a fejlesztők oldalán. Ismét másfelöl open source projecteken bütykölő emberek esetleg jobban érzik magukat, és motiváltabbak mint a fizetett favágók, mert sokkal inkább azt csinálnak amit szeretnének, tehát az hogy ők sokat dolgoztak nem biztos hogy szívás nekik sem (és nem különben mivel motiváltabbak esetleg kocsmázás helyett írtak programot... az sem pazarlás). És persze nem utolsósorban a rugalmasabb licensz miatt könnyebb összegyúrni más emberek munkáját, ami hosszú távon azért komolyan csökkentheti a munkaóra "pazarlást".
-
Gregorius
őstag
Aha, és ebbe a két órába belefér az xsd validáció, xpath és netán még az xslt is" -- hehe, még pár kapcsolódó technológiát sorolj már... (SAX)Parser-ről volt szó, nem atomerőműről
Írtam, hogy legyünk nagyvonalúak és legyen csak az XSD kezelés a követelmény. Ha bármi XML-en keresztül kommunikál, akkor a legalapvetőbb igény az input szintaktikai ellenőrzése, azt pedig XSD-vel szokás megoldani. Ha valamilyen szolgáltatás publikus interfészéhez kell az XML, akkor az interfész gyártója rendszerint helyből mellékeli a dokumentációban az XSD-t vagy a DTD-t hozzá. (Pl. az OTP banktermináljának az export/importja is ilyen.)
Azt pedig továbbra is szívesen megnézném, hogy implementál valaki két óra alatt nulláról egy komplett xsd validatort, ami nem mellesleg gyors is és nem hemzseg a biztonsági és egyéb hibáktól. -
floatr
veterán
[OFF]Nem is tom, én a VC4.2-vel ATL hegesztéskor vért hánytam a "támogatástól".
Egyébként úgy vélem, ha egy sax parsered már van -- amit 2 óra alatt kipengetett magából az egyik kiccsákó -- , akkor ismét minimális erőfeszítés oda mappelni, ahová szeretnéd -- egy másik kiccsákó ujjgyakorlata. Persze ha feltételezzük, hogy az ember felhasználja még egyszer a saját kódját.[/OFF]
De nem igazán vágom, hogy ez az egész hogyan kapcsolódik a linux eszmei/pénzügyi értékéhez. Netán azt szeretnéd ezzel mondani, hogy "mivel olyan-amilyen, csak gyötrődés a sorsa a felhasználóknak"?
-
FTeR
addikt
-
FTeR
addikt
ez csak egy alternatív világ. példának okáért a .net. megnézem a doksit és ott a fullos implementáció, mert addig nincs is támogatás, míg az a támogatás nem teljes. ami egy hasznos kényszerítő erő, a minőség egy mércéje.
szemben azzal, h a doksiban is felsorolnak 3-4-5 megoldást és teszteld végig melyik tudja azt ami neked kell.volt nem egy alkalom, h miután végignéztem az implementációkat kénytelen voltam saját megoldást írni. erre többnyire nincs idő egy rapid fejlesztés alatt. ez kb az különbség, mint hogy megcímzek egy memóriát vagy aszondom var alma = körte.
pl linq to xml .net alatt lehetővé teszi, h gyak 1 sor (tördelve a node mélység föggvénye), mindenféle ciklus vagy elágazás nélkül behúz akármilyen xml-t akármilyen adatbázis szerkezetbe. -
Gregorius
őstag
Sok válasz sokaknak.
a részesedést lehet ugyanúgy mérni, mint a böngészőket...
ellensúlyozásnak meg ott van, h rengeteg linuxos gépet azért adnak el, mert üres gépet nem lehet/illik.
Nem illem kérdése. Jogszabály van rá, hogy komplett gépet csak oprendszerrel adhatsz el. Bár ez ügyben a FreeDOS is gyakori választás, nem csak a linuxok.úgy jön ide a service pack, hogy a windowsokban is van olyan, hogy beleraknak az első kiadásba egy megoldást, ami a tesztlaborban jónak bizonyul, de később kiderül, hogy a tömegeknek jobb kellene. Akkor csinálnak a problémára egy másik megoldást, beteszik az sp-be és kiadják. Azt akartam ezzel mondani, hogy van párhuzamos fejlesztés az msnél is, ott sem mindig az a megoldás nyer a végén, amit elsőre próbáltak.
A fejlesztési folyamat szerves része a vevő igényeinek felmérése. Ez egyáltalán nem triviális, elvégre nem kérdezhetnek meg többmillió potenciális felhasználót, és egyáltalán nem biztos, hogy nem lesznek ellentmondásos igények. És sajnos ha csak egyetlen megrendelő van (mert pl. egyedi a szoftver), akkor is személyes tapasztalatból állíthatom, hogy előfordul az, hogy az első funkcionális alfa után tud csak érdemben hozzászólni. Ennek pedig gyakran az az eredménye, hogy a nagyobbik rész a kukában köt ki és ülök vissza a tervezőasztalhoz. Mégsem párhuzamos a fejlesztés ugyanis az első változattal szerzett információk felhasználásra kerülnek a másodikban.Másrészről meg: te pazarlásnak látod, én nem. Én a 20 féle vírusirtót látom pazarlásnak.
A 20 féle vírusirtó annyiban nem pazarlás, hogy ha az egyikben valami hiba van, akkor nem a gépek 100%-a, csak 5%-a támadható, az pedig nagy különbség. Ezt persze OS-re is lehet mondani, de az OS-sel ellentétben a vírusirtó az egy "végtermék", az OS pedig platform, amire rá kell fejleszteni. Az pedig ugyanígy nem mindegy, hogy az ember egyfelé vagy 20 felé fejleszt.A fő kérdés, hogy minek vírusirtó?
Erre a kérdésre majd akkor térjünk vissza, amikor a polimorf vírusok olyan szinten elterjedtek, hogy a szignatúra-/viselkedésalapú felismerés lehetetlen.nemtom, én pl nem használok. az már rég rossz, ha fertőzés után kell menteni a menthetőt.
Az már rég rossz, ha szerinted a vírusirtó egy "esemény utáni" dolog.windows alatt ilyen upgrade eleve nem letezik, ott jo esetben par user beallitas megmarad, de a rendszer ugy ahogy van kicserelodik
Minden bizonnyal nem hallottál még az inplace upgrade-ről. Ez ha jól tudom, legalább win95 óta létezik. Persze a dolognak vannak kockázatai és mellékhatásai, pl. bizonyos rendszerkomponensek esetenként megöröklik a kevésbé strict security policy-t a régi rendszerből, ha upgradelsz, mintha szűz install eredményeképpen áll össze a Windows. Természetesen ezek a beállítások utólag korrigálhatók, csak általában tovább tart, mint kézzel migrálni a lényeges beállításokat egyik rendszerből a másikba.magyarul attol, hogy mondjuk a RedHat 8 hivatalosan mar nem tamogatott, az rpm-csomagokat meg felrakhatod ra, frissithetsz kernelt, stb.
Attól, hogy a Win2000 nem támogatott, attól még telepíthetsz rá msi csomagokat...Ha neked egy rendes xml parser kell, akkor ird meg oszd meg, es akkor jogosan nyafoghatsz, hogy a tobbiek is tegyek csap szepen bele a maguk reszet.
Vagy egyszerűen olyan platformot választok, amin már van rendes xml parser, és azzal, hogy spóroltam a ráfordított munkán, spóroltam a költségeken, amelynek bizonyos részét tovább tudom adni a vevőmnek. Ezt csúnya kifejezéssel úgy szokták hívni, hogy versenyelőny.Másrészt egy SAX-parser megírása, használata nagyjából egyemista-szintű feladat szoftverfejlesztés I. tantárgy első félévében bármilyen aktuális nyelvben, ami másnaposan két óra munka egy átlagos diák számára.
Aha, és ebbe a két órába belefér az xsd validáció, xpath és netán még az xslt is? De legyünk gálánsak és legyen csak az xsd. Kétlem, hogy egy nap alatt megvan. Vagy ha mégis, akkor az a szomorú helyzet, hogy sokaknak ennek ellenére sem sikerült. -
bambano
titán
válasz
Cathfaern #74 üzenetére
Én a redhat meg a zsuzsi közötti különbséget sokkal inkább ahhoz hasonlítanám, amikor ugyanazon windows verziót két különböző oem partner számára kicsit megfaragnak. Kicserélnek pár splash képernyőt, egy-két grafikát, néhány szöveget az üdvözlő képernyőn, de ettől még az érdemi részek ugyanazok maradnak. Kb. ennyi különbség van két üzleti rpm alapú kiadás között.
-
nem tudom hogy használsz-e Linuxot, de nálam szinte minden indításnál talál valamelyik programomhoz frissítést
plusz, ahogy Cathfaern is mondta: egy disztró sokkal inkább szoftvercsomag, mint komplett OS. ha meg nem tetszik egy szoftver, vagy már nem fejlesztik, hát használj másikat...
Microsoftéknál is így van ez... nem kötelező használni a notepadot, hiába szép meg új, én jobban szeretem a Notepad++ nevű szerkesztőt
másrészt meg M$-ék se támogatják a végtelenségig a szoftvereiket... hiába szeretem én az Office 97-et, ha már nem frissítik... -
FTeR
addikt
fx kezdeti marketing gépezetéről mi a véleményed? az is arról szólt, h fikázta a másikat.
minden win-be integrált appot végig támogat a teljes életcikluson az ms. mindent ami saját.
ezzel szemben egy olyan felállásnál, ahol nehezen lehet sajátról beszélni, adja magat a probléma, h ki és hogyan tartja karban azt a sw kínálatot amit a telepítő lemezre gyömöszöltek.(mondjuk ha így haladunk, a win8-ban már a notepad is csak egy letölthető Live szolgáltatás lesz)
-
floatr
veterán
"nem mind1, h vmi ott van készen vagy utána kell járni, h melyiket tudnád használni (tesztelés, elpazarolt idő, stb.). arról nem is beszélve, h mivan akkor, amikor nincs megoldás." -- isten hozott a való világban
"bírom az ilyen beszólásokat. vannak libek, amit adott feladatra éveken keresztül fejlesztenek többen, erre jön egy megmondó és aszongya, h kiscsicskának 2 óra." -- szánom-bánom hogy ennyire egyszerűnek vélem az XML parser megoldását, bár igazából nem vágom mi nehézség van benne.
10 alatt van a tokenek száma, amit egy stream parsernek fel kell tudni ismerni, és max 5 eseményből akár karácsonyfát is építhetsz belőle, aminek minden ágán egy ms logó világít. Ehhez képest a syntax highlight űrrepülőgép, és az is megvan egy napon belül."tedd már meg nekem, h holnapra összedobsz nekem egy soap libet és összevetjük a meglévőkkel." -- ez tegyük fel, hogy cinikus kiszólás akar lenni. Nyilván te is tisztában vagy vele, hogy egy SOAP boríték kezelés messze nem ugyanaz a kategória, mint az XML parser. De vicces volt...
-
Cathfaern
nagyúr
Alapvetően félreérted szerint a linux disztribúciók. Egy disztribúció tulajdonképpen nem sokkal több egy szoftvergyűjteménynél. Tehát egy redhat és ubuntu különbségére nem a win98 és winXP az analóg hasonlat, hanem inkább a Vista Home és Vista Ultimate... de ez se igazán, inkább úgy mondanám, hogy mintha lehetne Vista-t kapni windows media playerrel, Vista-s GUI-val meg MS Office-al, de lehetne Vista-t kapni MediaPlayerClassiccal, Enlightment GUI-val, meg ooo-val.
Másik dolog, hogy linux alatt egy új verzió nem olyan, mint windows alatt. Kis túlzással linux esetén egy új verzió olyan, mint win esetén egy átlagos SP: ha simán csak frissítetted a rendszered mindig, akkor gyakorlatilag ugyanott vagy, mintha felraktad volna az SP-t.
-
FTeR
addikt
az a helyzet, h a teljes felhasználói bázishoz képest eltörpül azok száma, aki bele akrnak vagy tudnak nyúlni.
egy bizonyos szint felett nem lehet erre a felépítésre bízni azt, h elváljon melyik a jobb. jó példa erre az új office ribbon. érdemes megnézni, h mennyi adatot gyüjtöttek be és dolgoztak fel, majd mennyit tesztelték a különböző felhasználói csoportokon a megoldásaikat.windowsra sem csak a beépített feladatkezelő van. rakat alternatívát találni rá a neten. olyanok is vannak, aminek az ajánlása ms arcoktól jön.
-
doc
nagyúr
így van. pl egy szavam sem lett volna, ha az akkorihoz hasonlatos vehemenciával fikázod a "felmérést"
mar megint szandekosan terelsz es mellebeszelsz
a mar emlitett kampany sima lejaratas volt, a tenyek elferditesevel, amivel a "felmerest" keszitteto ceg a sajat termeket a tenyek elferditesevel akarta jobb szinben feltuntetnia mostani pedig egy szimpla szamolosdi, ami vagy korrekt, vagy nem, vagy jelent valamit, vagy nem, mindenesetre nem ferdit el tenyeket, es nem allit be egy adott termeket egy masiknal jobbnak/rosszabbnak
ezert nyilvan nem is fikazom, max. keves ertelmet latom, de ha valaki azzal akarja tolteni az idejet, hogy ilyeneket szamolgat, hat tegyea kozponti nyomon kovetessel meg megint nem ugyanarrol beszelsz
igaz, a "rakat 3rd party cucc" tobbnyire nincs a szo szoros ertelmeben kozpontilag nyomon kovetve
de windows alatt igen??
nem is errol volt szo.
hanem arrol, hogy amellett, hogy a windows es a linux teljesen mashogy kozeliti meg a frissitgetos temat, linux alatt siman frissen, secure-an tudom tartani a rendszeremet, akkor is, ha nincs hozza mar hivatalos tamogatas, mig windows alatt ez lehetetlen
(ha nem adnak ki win95-re uj peccset, akkor mit csinalok a biztonsagi reseimmel? feldughatom magamnak ugy ahogy van...)
mig ha egy kernelben hibat talalnak, siman felrakom az uj kernelt az adott disztribre, vagy ha annyira akarom, akar ujra is forgatom, es kesznem igaz, win alatt is van frissítés, ami minden beállítást és appot megtart. gond csak akkor van, ha a kernel verzió elágazik (tipikusan ilyen volt a vista beta2). példának okáért én annó a Me-t úgy használtam, h a 98se-re telepítettem...
hat ha egyszer nagyon raerek, kivancsisagbol kiprobalom, hogy mondjuk a flash cs3-mal meg egyeb marhasagokkal szerelt virtualis xp-t vistara frissitve mi marad meg, tenyleg kivancsi vagyok (mindenfele cinizmus nelkul!)linux alatt meg siman frissitettem a 2.4-es kernelt hasznalo Slackit a legujabb, mar 2.6-ost hasznalo verziora (kozben mentek mindenfele devfs->udev, meg hasonlo, tehat a rendszer legeslegalapvetobb szintjet teljesen megvaltoztato cserek)
-
Vladi
nagyúr
"arról van szó, h mindenki azon rinyázik, h kényszerítve van az új verzióra, holott a támogatás jóval túlnyúlik az új verzión, míg ez a felfogás teljesen hiányzik linux alatt."
Hmm... hm.... kicsit számoljunk akkor:
ubuntu 6.06 lts támogatása lejár: 2009 06. Ekkor volt közben: 7.04, 7.10, 8.04(szintén lts) 8.10, 9.04. Azért túlnyúlt 1-2 új verzión. +lépésenként disztro update-tel lekövetheted. Sőt! 6.06 ->8.04 lépést is megteheted. Szerveren mindez 5 év, tehát még 4 verziót léptél át.CentOS (RH klón): 3. megjelent 2003-ban. Támogatása lejár 2010-ben. Közben jött a 4, 5, és érkezik még a 6.
Novell SuSE (ez már fizetős vonal) 10 év támogatás. Közben jön pár verzió.
Szóval nem hiányzik itt sem.
"ez linuxből alapból hiányzik, hiszen a rakat 3rd party cucc nem feltétlen van központilag nyomon követve."
Ez részben igaz, viszont tedd hozzá, hogy nincs is feltétlenül szükség 3rd party cuccokra.
Más esetben pedig a 3rd party cuccok lekövetik az adott disztró ciklusát.De szerintem ezeket már megbeszéltük párszor.
(#68) FTeR:
Azért, mert az igény nincs meg rá. Ez egy másik mód, hogy a sok igényt kielégítsék. Nem egy rendszerbe gyúrnak bele mindent, hanem 2-3-4-x rendszerbe, kissé specifikusabban.
-
FTeR
addikt
nem mind1, h vmi ott van készen vagy utána kell járni, h melyiket tudnád használni (tesztelés, elpazarolt idő, stb.). arról nem is beszélve, h mivan akkor, amikor nincs megoldás.
bírom az ilyen beszólásokat. vannak libek, amit adott feladatra éveken keresztül fejlesztenek többen, erre jön egy megmondó és aszongya, h kiscsicskának 2 óra. tod az évek során még egy olyan egyetemistával sem találkoztam, aki értett is volna ahhoz, amiért a diplomáját kapta. nem véletlenül sírnak a cégek a min 2 éves gyakorlathoz.
tedd már meg nekem, h holnapra összedobsz nekem egy soap libet és összevetjük a meglévőkkel. -
bambano
titán
Én mondtam... ha arra akarod használni, amire a fejlesztők, jól jársz... Ha nem arra, lehet, hogy nem jársz jól.
Mondok példát. volt kisebb vita processzütemezőről. Volt két komolyabb versenyző is, kiadták mind a kettőt, mindenki megnézhette, hosszabb időn át tesztelhette, hogy melyik a jobb. Majd veszekedtek egy nagyot a kérdésről, és eldöntötték, hogy az egyik sok mindenben jobb, a másikból át kell emelni egy-két apróbb ötletet és kész. Eldőlt, egyik nyert, másik kukába.
Viszont az, hogy usereknek volt tesztelési, választási lehetősége, volt valódi szakmai verseny, az sokat lendített a kernel minőségén. Akinek meg a másik kell, most is letöltheti és belerakhatja a kernelbe, nincs megkötve a keze.
Az már csak lapszéli jegyzet, hogy a 7-es freebsd kernelen a postgresql lineárisan skálázódik. Úgyhogy ideje megint elővenni a vitatkozást a linux kernel processz ütemezőjén
Másik példa a fájlrendszerek. Sokféle van. Ezektől nem is akarnak megszabadulni, mert megmérték teszteken, hogy melyik mire jobb. Sok kis fájlra az egyik, nagy tömegű adat alá a másik. Választhatsz, tudod, mire kell neked. Elhiszed vagy megméred magad. Nem biztos, hogy az egy ntfs megfelel mindenkinek elv a jó. Én legalábbis nyugodtabb vagyok így, hogy tudom, van lehetőségem belebuherálni.
-
FTeR
addikt
ha az erőforrás és az igány is megvan, akkor miért ne lenne hasznosabb, ha a fícsörök összesége egy termékben egyesülne?
a fejlesztés üteme nem egyenletes. egyes felhasználói bázis szintek között nagy ugrások vannak. ha nem osztanák meg a saját felhasználóikat, akkor egy linux gui sokkal jobb lehetne.persze itt jön az, h kinek lenne jobb. nyilván a win is azért olyan amilyen, mert egy hatalmas felhasználói bázisnka kell a legáltalánosabb igányeit kielégíteni...
-
floatr
veterán
Igazából sosem értettem hogy valaki miért panaszkodik, amikor megtalálta a megoldását a problémájára.
Másrészt egy SAX-parser megírása, használata nagyjából egyemista-szintű feladat szoftverfejlesztés I. tantárgy első félévében bármilyen aktuális nyelvben, ami másnaposan két óra munka egy átlagos diák számára. -
FTeR
addikt
így van. pl egy szavam sem lett volna, ha az akkorihoz hasonlatos vehemenciával fikázod a "felmérést".
arról van szó, h mindenki azon rinyázik, h kényszerítve van az új verzióra, holott a támogatás jóval túlnyúlik az új verzión, míg ez a felfogás teljesen hiányzik linux alatt.
itt jön az, h megéri-e fizetni érte, h ne legyen ilyen probléma.a ein mint egy rendszer egész működik. a támogatás azt jelenit, h mindent felügyelnek és frissítenek ami a gold változatban benne volt. ez linuxből alapból hiányzik, hiszen a rakat 3rd party cucc nem feltétlen van központilag nyomon követve.
nem igaz, win alatt is van frissítés, ami minden beállítást és appot megtart. gond csak akkor van, ha a kernel verzió elágazik (tipikusan ilyen volt a vista beta2). példának okáért én annó a Me-t úgy használtam, h a 98se-re telepítettem...
nyilván ennél is van hibahatár. pl amikor sorra azok a statok jöttek, h linux vezet szervereken, akkor is csak a webservereket tudták mérni...
-
FTeR
addikt
életképes modell volt.
de nekem egy adott modulra van szükségem és nem annak egy 10%-os implementálására.
ez olyan, h ha egy új sql server fícsör jön, akkor max fél után fullos támogatás követi vs-ben és .net-ben is. ehhez nem kell, h egy szállítótól legyen. elég lenne ha rendesen működne a gyakorlatban az elmélet. mert milyen szép is lenne, ha mysql implementálnál a mysql-el beszélgető php modult. ugye ez .net alatt úgy nézki, hogy van egy általános api, ami alá bárki begyógyíthatja a saját megoldását. ami elég szépen működik, mivel alapból csak sql server támogat, mégis gyak minden jelentős db-hez van uptodate támogatás.ha php-hoz kell akkor ibm oldalán van egy jó összehasonlítás.
nem hiszem, hogy ez valódi verseny, vagy ha az is, akkor nem hasznos. mert egymás helyett inkább a többi piaci szereplővel kéne konkurálni. a lényeg pont az lenne, h mindenki bedobja a közösbe és nem az, h kis klikkek alakulnak.
-
Vladi
nagyúr
Kicsit azért én árnyalnám a képet. A hőskor nem múlt el, az a fejlesztési mód a mai napig működik.
A pazarlás dolgot meg ha megfordítjuk, képzeljünk el egy olyat, hogy csak 1 féle disztró marad. Meg egyféle felület. Egy csomagformátum. Pl: mandriva, kde és rpm. Naugye.
Meg azt azért még egyszer mondom, hogy nem vagyok biztos benne, hogyha 3 disztró összes erőforrását összeadjuk, akkor egy 4. nagyon jó disztró jönne ki. Inkább csak káosz meg széthúzás. Itt is példa: holnaptól az összes ubuntu, zenwalk és centos fejlesztőnek együtt kéne dolgoznia.
Aki kívülről lát valamit, annak minden baromi egyforma. Belülről már közel sem így fest a helyzet. Európai embernek minden ázsiai egyforma és viszont.Lehet némileg csökkenteni a projektek számát és összevonni erőforrásokat, de ezt nem lehet a végtelenségig feszíteni.
Bizonyos területeken szerintem jó, ha van 2-nél több alternatíva. Csomagformátum tipikusan ilyen. Grafikus felület is.De pl nincs és nem is kell 2 vagy több projekt nyílt grafikus driver fejlesztésére. Az már pazarlás lenne.
Most mintha egy átállás időszak lenne. Most épp formálódik, hogyan tud a régi modell beilleszkedni egy gazdasági, kereskedelmi rendszerbe. Szerintem eddig jó ami történik. A lényeg, hogy fontos alternatívák ne tűnjenek el.
-
dark100
aktív tag
Es mi a pontod? Az, hogy nem olyan effektiv a penzfelhasznalas mint egy celiranyos projektnel? Meg te csak haszonelvezoje akarsz lenni egy ingyenes termeknek?
Hanyszor mondjam mar, hogy az open source az szabadszoftver es nem ingyenes szoftver. Mig abbol indulsz ki, hogy te elvarod, hogy masok ingyen a kedvedre tegyenek (pedig ide egy rondat akartam irni...), akkor rossz helyen kopogtatsz. Ha neked egy rendes xml parser kell, akkor ird meg oszd meg, es akkor jogosan nyafoghatsz, hogy a tobbiek is tegyek csap szepen bele a maguk reszet.
Ez az ostoba magyar (szocializmusbol ittragadt) gondolkozas... Az allam (free software fejleszto) aze van, hogy mindent elintezzem, en csak logatni akarom a labamat, es nyavogok ha nem emelik a rokkantnyugdijamat...
EBREDJ MAR FEL!
-
doc
nagyúr
ha egy cég sajátmagáról mond jókat, azt többnyire kétkedéssel szokás fogadni.
ld. pl. ms-fele "get the facts", ugye1-1 win verzió külön életet él és ms egyszerre 3 verziót is támogat, szemben azzal, h fél év után kinyírják a régebbi verziót (nemrég volt nagy hír,h redhat üzleti ügyfeleknek új verzió után 1 év haladékot ad), ami szinte össze sem hasonlítható egy win életciklusával (xp-ről nem is beszélve).
a win es a linux teljesen mashogy fogja fel ezt, igy nyilvan nem lehet osszehasonlitani
pl. igaz, hogy a ms evekig tamogat egy-egy verziot, de ra is van kenyszeritve, hiszen hiaba ad ki egy javitast xp-hez, azzal semmit sem tudsz kezdeni mondjuk w98 alattugyanez nem igaz a linuxra, ott eleve nem rejtelyes, senki altal nem ismert tartalmu service pack-ek garazdalkodnak a gepen, hanem a hibas csomagot javitjak, es a jo verziot felrakhatod, akar az 5 evvel ezelotti linuxodra is (persze ez nem minden esetben trivialis, de altalaban nem okoz gondot, foleg ha az egesz rendszert normalisan frissited, ahogy ms atyank is javasolja a vindozokhoz, ugye)
magyarul attol, hogy mondjuk a RedHat 8 hivatalosan mar nem tamogatott, az rpm-csomagokat meg felrakhatod ra, frissithetsz kernelt, stb.
arrol nem beszelve, hogy en az otthoni gepemre kb. 6 eve telepitettem a Slackware-t, azota egyetlen egyszer sem kellett ujratelepitenem az uj verzio miatt, egyszeruen csak frissitettem ra
minden beallitasom megmaradt, gyakorlatilag ugyanugy mukodik minden, mint frissites elott (csak valamivel gyorsabban), csak eppen a rendszert alkoto programok (beleertve a kulonfele felhasznaloi programokat, akar jatekokat is) mar a friss verziok
windows alatt ilyen upgrade eleve nem letezik, ott jo esetben par user beallitas megmarad, de a rendszer ugy ahogy van kicserelodik
a részesedést lehet ugyanúgy mérni, mint a böngészőket...
hogyan?
pl. a cegnel, ahol most dolgozom, a jelenlegi projectben 26 db linuxos gepunk van, de mivel ezek soha nem fognak internet kozelebe jutni, igy semmilyen online felmeresekben nincs nyomuk
es a cegnel nagyon sok mas project van, ahol linuxos gepeket hasznalnak, de ez kifele nem latsziktotyax:
Ha a károkozások ki lennének fizetve ez csökkentené azt az értéket amiről a cikk ír
szerinted a windows altal okozott karokat ki teriti meg? elmondom: senki
megveszed X osszegert a szoftvert, amire SEMMILYEN garanciat nem kapsz
raadasul meg arrol sem lehet halvany otleted sem, hogy tenylegesen mit csinal a cuccos, mivel nem lathatsz bele - ld. pl. a "kemkedesi" balhekat, stb
ha meg mondjuk a windows server balfasz megvalositasa miatt tonkremegy egy ceges adatbazis, akkor mi a ms valasza? ja bocs, rakd vissza a backupbol... -
bambano
titán
A hőskorban ők maguk voltak az ügyfelek. Mindig és kizárólag csak az ügyfél kívánságait teljesítették, más kérdés, hogy ezeket röviden megbeszélhették a tükör előtt
teljesen életképes modell volt, csak az került a kernelbe, amire valóban szükség volt, de az jól. nem volt benne semmi csicsapicsa hal meg udev meg ilyen marhaságok...
Amit leírtál, abban egyébként van igazság, más kérdés, hogyha te pont olyan vagy, mint a fejlesztők, pont azokon a területeken akarod a linuxot használni, ahol ők, akkor te igen jól jársz és azt érzed, hogy über módon kiszolgál a közösség. És ezt nem akarod feladni, lehetőleg soha. Ha meg nagyon messze vagy ettől, akkor gyakran arcraeshetsz...
Mostanában kellene xml-t használnom... mindig visítva menekülök tőle...
szerk:#59: mondom, azt, hogy van több cucc, nem lehet egyféleképpen értékelni. Ha azt nézed, hogy szétforgácsolódtak a programozói erőforrások, akkor pazarlás. Ha azt nézed, hogy verseny van és ez gyorsabb fejlődésre készteti a dolgokat, akkor jó. Egyszer ez, másszor az.
-
remington2
senior tag
A legtöbben két, eltérő vonatkozási rendszert hasonlítanak össze, amely nem vezet sehová. Mindkét vonatkozási rendszer létének megvan az oka. Az MS célja, hogy a termékei mindenütt elérhetőek legyenek, gyakorlatilag egyeduralkodóvá váljon, oprendszerét / szoftvereit vegyék, természetesen jelentős pénzügyi pluszt termelve, hiszen ez a cél. A gond(om) az, hogy linuxnál nem tudom, mi a cél. 11 milliárd dollár sok pénz, de semmit sem ér, ha nem valamilyen átfogó terv keretében "vetik be". Nem feltétlenül hagyományos piaci célokra gondolok, bármilyen jó, csak legyen. Döntsék el, mit akarnak tulajdonképpen, mert ameddig nem teszik meg, addig minden egyes cent, amit ráköltenek, egyszerű pénzkidobás. Onnantól kezdve, hogy kijelölnek egy célt, már lehet vizsgálni, mennyire érte meg, hogyan sikerült befektetni a pénzt.
-
bambano
titán
A fő kérdés, hogy minek vírusirtó?
Linux pontosan egyféle van (mint kernel), desktop mostanára kétféle maradt, gnome és kde, a többi nem jellemző. Üzemeltetés szempontjából lassan eljutunk oda, hogy van deb meg van rpm alapú linux. A többi üzemeltetési kérdésben egyre inkább egy variáció marad, választanak a sok szabvány közül egyet és azt követik. Lassan egy-két választási lehetőség marad a fő kérdésekben.
-
FTeR
addikt
a kérdés csak az, h melyik fejlesztési modell életképes melyik hősies.
mert pl a hőskorban nem azt fejlesztették amit az ügyfél kívánt (ha egyáltalán volt ilyen), hanem amihez a fejlesztőnek kedve szottyant vagy saját maga rászorul.
hogy szakterületemről hozzak példát, pl php-hoz évekig csak olyan adatbázis kezelő kezelő modul volt (nevezetesen tárolt eljárás hívás), amit egy srác saját projektjéhez összedobott. amivel csak az a gond, h csak azt tudta, amire a srácnak éppen szüksége volt. a teljesség és a minőség teljes hiánya.
vagy az, h volt vagy 5 féle hivatalos és félhivatalos xml parser modul, de egyik sem tudott mindent. (vhol irónikus, h jelenleg a php leghasználhatóbb xml pharsere a .net-ből átemelt XMLReader...). -
FTeR
addikt
de a húszféle vírusírtó nem ugyanazon termék 20féle változata.
az, h egy piacon 20 különféle termék van, az választék. az nem az, h 20 féle linux van.pl desktoppon az a választék, h van win, osx, meg linux és nem az, h microsoft os, apple os, novell os, redhat os, debian os, stb.
-
FTeR
addikt
nem.
egyrészt az sp (xpsp2-t leszámítva) csak egy hibajavítás csomag.
másrészt sehol sincs párhuzamosság. volt egy verzió amit beleraktak, majd később frissítésként jött az új verzió. pont erről a kavarról beszéltem. ennek köze sincs ahhoz, h két ugyanolyan vagy hasonló megoldás létezik folyamatosan, adott esetben külön fejlődési utat bejárava.a marketinges észrevétellel sem feltétlen értek egyet. pl index cikke számomra nem mint negatívum csapódott le (leszámítva, h hülyék voltak a dublini arcok). az egész egyszerűen egy figyelemfelkeltő felhívás volt. ami sikerlt is, mivel még egy nem it lap is beszámolt róla.
az kamu, h jó bornak nem kell cégér. a cél az volt, h világgá kürtöljék, "hééé, van ilyenünk is" és ez sikerült is. az teljesen más kérdés, h adott technológiát hogyan ítélnek meg.
pl azzal az indexes megállapítással nem tok egyet érteni, h fölöslegesek a célirányos kiadások. egyrészt könnyiíti a használatot, ha csak az van benne amire szükséged van és miért fizetnél azért amit nem használsz*. többek között a hyper-v-t is ezért adják külön.* ring a bell? lássuk, h szerver oldalon tudatos(abb) felhasználók vannak, mint desktopon.
-
bambano
titán
A linux nagyon sokáig úgy fejlődött, hogy volt egy halom "önkéntes", akinek a napi munkájához kellett valami, megcsinálták, bedobták a közösbe. A másik megnézte, javított rajta, visszarakta a közösbe. Ezeket az embereket munkaadók fizették azért, hogy a munka menjen, melléktermékként fejlődött a munkaeszköz. Mindenkinek megtérült, hogy beadták a közösbe a munkájukat, mindenki segített a másiknak.
Nem véletlen, hogy a kezdetek kezdetén a hőskorban a linuxban voltak területek (tipikusan a desktop), amik hagytak kívánni valót maguk után. Viszont, mivel sok internet szolgáltatónál dolgozó rendszergazda használta már, a hálózati kód nagyon pöpec volt mindig, annak a fejlettségi szintje mindig a többi előtt járt (jár) fényévekkel.
Azóta lett pár cég, akik szerint desktopon is lehet pénzt keresni linuxszal, fejlesztik is, de ők már nem abban a hőskori modellben, mint anno.
-
FTeR
addikt
mint korábban írtam, majdnem ugyanazt. a világegyetemes példa, mint a legtöbb ilyen, csak egy az érthetőséget segítő hibás párhuzam.
én azon a véleményen vagyok, h túl sok az átfedés, ami fölösleges pazarlás. mások azon a véleményen vannak, h ez nem pazarlás, hanem eszencia. erről szól a vita.
-
FTeR
addikt
monopolos dologba most nem folyok bele.
tény, h ms nélkül már nem lenne alma. az viszont érdekes kérdés, h az,h ms-nek megvan az osx-es termék kínálata mennyivel járul hozzá, h usában már 10% körül kavar osx.
próbáltam irónikus lenni. nem ismerem a hibahatárt, de legutóbbi felmérés szerint nem érte el az 1%-ot (itt is volt róla cikk). az volt a nagy érdem, h .35%-ről .64%-re duplázott.
ezzel nem értek egyet. egy olyan piacról van szó, amit a unix uralt. itt egyértelműen a linuxnak volt helyzeti előnye. ám az ms termék/szolgáltatás kínálat vagy ha jobban tetszik marketing többet ért.
az is egy érdekes vita kérdés, h kinek a feladata marketingleni a linuxot.konkrétan van olyan komment itt, h 11milliárdos sw csücsül a routerembe. erre írtam, h szellemi terméket másképp szokás árulni.
ám sajnos vannak emberek, akik nme képesek folyamatában vizsgálni egy vitát, csak az előző kommentig tart az emlékezetük.sehol nem mondtam olyat, h minden disztrib 11milld és még csak nem is a disztriobekről beszéltem eredetileg. asszem pont te jöttél azzal, h akkor a 98se/me/stb. is fölösleges fejelsztés, amiből kiindult a magyarázás. holott én arról beszéltem, h a sok kicsi(?) hozzá teszi a maga apróságát, miközben csak keveseknek térül meg ez valóban. amire egyébként voltak értelmes reakciók.
-
leviske
veterán
Nem értem, hogy minek lép be egy fanatikus windows használó linux topikba... utána pedig sír a szája, ha ugyan ezt meg teszi egy fanatikus linux-os.
Bár meg jegyzem, hogy a linux-osok több érvet szokta felsorakoztatni, mint csak azt, hogy: " én windowst használok! életemben láttam már egy linux distri-t, de nem tetszett. nem windows! pedig az aztán az os."
-
bambano
titán
úgy jön ide a service pack, hogy a windowsokban is van olyan, hogy beleraknak az első kiadásba egy megoldást, ami a tesztlaborban jónak bizonyul, de később kiderül, hogy a tömegeknek jobb kellene. Akkor csinálnak a problémára egy másik megoldást, beteszik az sp-be és kiadják. Azt akartam ezzel mondani, hogy van párhuzamos fejlesztés az msnél is, ott sem mindig az a megoldás nyer a végén, amit elsőre próbáltak.
A dolog úgy működik, hogy a novellnél meg a redhatnál is a disztribben levő cuccok igen magas százaléka külső forrásból jön. Még akkor is, ha gyakran kapnak pénzügyi támogatást a külsősök. Ami tisztán novell vagy redhat és specifikusan az, az nagyon kevés kód, azon a szinten hiába pazarlás a kódismétlés, nem oszt, nem szoroz.
A cikkes felvetésem arról szól, hogy nem a linux, nem az alap cucc, hanem a fickó a kamu, aki az eredeti cikket megírta
Kicsit olyan, mint Daniken, hogy egyszer részegen hazament, hozzávágta az asszony a teflonsütőt, és ebből írt egy 600 oldalas könyvet, amiben két mondat újdonság volt, az is a pofájába csapódó teflonsütő által okozott vízió, a többi körítés.
btw: az az ms marketing elég rosszul sikerült... legalábbis az indexes meg a totalcaros gyerekek eléggé feketeöves fikázógépek, őket azért ennyivel nem lehet lekenyerezni
-
fordfairlane
veterán
Az értékbecslés megbízhatóságától függetlenül hatalmas teljesítmény, hogy közösségi alapon szerveződve idáig eljutott a Linux. Én ugyan nem nagyon használom, csak szerverek konzolján találkozok vele, de egyértelműen jó hatással van a pénzes szoftverekre is az ingyenes vetélytárs, még azokban az esetekben is, ha nem érik el a pénzes szintjét.
-
floatr
veterán
"a teljesítmény az, h 10+ éve 90% fölött tartja a részesedését" -- és ezt sajnos nem honorálták kellőképpen a bírósági ítéletben...
"de mégha alá is esik, az akkor is az osx érdeme lesz és nem a linuxé." -- deeeehogy, ironikus módon az is a ms érdeme
"hibahatár alatt stagnál a részesedése" -- gondolom ez a korábbi okoskodás fejlesztett változata
"még szerver oldalon is megakadt 15% környékén, pedig sokkal nagyobb helyzeti előnyből indult." -- erre meg az előzőre is keserves tapasztalatból azt tudom mondani, hogy a consumer-idiotizmus kemény meghatározója a piacnak. Általában egy cégnél nem a szakma dönt a platformok közt, és az asztali felhasználásnál is sokkal nagyobb szerepet játszik a játékplatform, meg a zoffisz."pl windows 2 éves fejlesztési költsége mondjuk 2 milliárd. ekkor te bemész a boltba és megveszed 30 ezerért" -- hagyjuk már ezt a széllelbélelt igazságot, senkise kért 10 rugót a linuxért, pusztán szemléltették a kevésbé fogékonyak számára -- láthatóan hiába -- hogy ennyibe kerülne egy disztibúció nulláról való kifejlesztése zárt fejlesztési modellben egy cég számára.
"továbbra sem érted, h mi a bajom azzal, h win verziókat vetsz össze disztribekkel. nincs olyan összehasonlítási alap, ahol suse = xp és redhat = vista." -- felesleges párhuzamos fejlesztésekről volt szó, mire én jeleztem h a különböző disztribúciók közti különbség nagyon nem 11mrd, hanem töredéke, és nem felesleges, mert választhatod/megkapod. Ellenben az 1-2 éven belül bedöglött win verziókkal, amiért ráadásul örömmel fizetett a júzer.
-
FTeR
addikt
legújabb linux disztribeket lehet hasonlítani a legújabb winhez.
a probléma azzal van, hogy a tisztelt kollégák fejében ez rendszeresen kavart okoz. nyilván az kavar be, h 1-1 win verzió külön életet él és ms egyszerre 3 verziót is támogat, szemben azzal, h fél év után kinyírják a régebbi verziót (nemrég volt nagy hír,h redhat üzleti ügyfeleknek új verzió után 1 év haladékot ad), ami szinte össze sem hasonlítható egy win életciklusával (xp-ről nem is beszélve).
az a legdurvább, amikor egy régebbi wint vetnek össze "nehezebb" disztribekkel (mint debian, volt rá példa).a részesedést lehet ugyanúgy mérni, mint a böngészőket...
ellensúlyozásnak meg ott van, h rengeteg linuxos gépet azért adnak el, mert üres gépet nem lehet/illik. -
FTeR
addikt
a service pack nemtom hogy jön ide, inkább a ms research való a párhuzamba. a felvetésem csak anniy volt, h ms-nél ezt is beleszámítják a költségvetésbe, míg jelen becslésből ezen rész nemes egyszerűsíéggel kimaradt.
a kérdésem továbbra is az, hogy akkor most vmi szellemi értéket mértek vagy befektetett munka költségét.azt kétlem, h novellnél arra várnak, h megjelenjen egy redhat, majd áthúzzák. inkább arról van szó, h mindkettő mint vmi párhuzamos világegyetemben elvégzi ugyanazt minimális különbséggel.
a cikkes felvetésed nemtom minek szól. szal szted a linux alap cucca kamu vagy az abból levont következtetés vagy mi?
(btw, ferrari épp most marketingelt ms-el
)
-
bambano
titán
A gnome az nem ablakozó. A párja meg nem az xfce, hanem a qt/kde
Ennélfogva valóban más céllal jöttek létre. Viszont a gnome létrejötte egyértelműen azért történt, hogy a kde-ben felhasznált qt lib ronda licensze ne legyen akadály. A qt azért kapott évek múlva open source-re hajazó licenszet, mert rájöttek a trolltechben, hogy ha nem cserélik, eltűnnek a süllyesztőben.
-
ngabor2
nagyúr
a személyeskedést abba lehet hagyni.
használok linuxot. és használok wint is.
a többire inkább nem reagálok.
FTeR: egyébként meg hibahatár alatt stagnál a részesedése. mármint az eladott, dobozos verziók mennyisége az eladott win-verziókhoz képest. a szabadon letöltött másolatokat elég macerás mérni, pláne pontosan mérni.
az összehasonlításhoz meg az kellene, hogy a winnek is legyenek disztribúciói, ami ugyebár csaknem nonszensz. mint ahogy az "egy linux - 1 verzió" központosítás is az. ha azt mondod, hogy disztribeket ne egy verzióhoz hasonlítsunk, akkor mondd meg, hogy mit mihez?
-
philoxenia
MODERÁTOR
A Linux óriási hátránya is az ingyenesség a népszerűség szempontjából, hiszen ami ingyen van az biztosan nem jó, gondolják az egyszeri emberek. Esetleg, ha volna crackelt Linux, meg üldöznék a júzereket.....
Hogy lehet valami értékes, ha nem lopják és nem hamisítják?
-
FTeR
addikt
a teljesítmény az, h 10+ éve 90% fölött tartja a részesedését. de mégha alá is esik, az akkor is az osx érdeme lesz és nem a linuxé.
a linux kicsin öröme az, h most már komolyan veszik (még a netbookokat is alá tervezték, eredetileg). egyébként meg hibahatár alatt stagnál a részesedése. még szerver oldalon is megakadt 15% környékén, pedig sokkal nagyobb helyzeti előnyből indult.pl windows 2 éves fejlesztési költsége mondjuk 2 milliárd. ekkor te bemész a boltba és megveszed 30 ezerért. vagy egy könyvet sem 2-5ezerért ír meg egy író, mégis annyiért adják.
szemben pl egy festménnyel aminek már eszmei értéke van (ezért a sorozat gyártás). szemben egy fizikai termékkel, aminek gyártási költsége is van (ezért a szellemi). nme mintha egy tv-nél ki kéne fizetni a 10 éves technológia fejlesztést (igaz hightechnél azért legalább 1 évig irreális árat kérnek).továbbra sem érted, h mi a bajom azzal, h win verziókat vetsz össze disztribekkel. nincs olyan összehasonlítási alap, ahol suse = xp és redhat = vista.
-
Vladi
nagyúr
Azért én nem nevezném pazarlásnak. Ha hasznos, akkor meg főleg nem.
Elég nehéz lenne néha összeboronálni projekteket. Meg a céljuk is más néha.
Ablakozónál maradva, a gnome és az xfce azért más célra jött létre. Ezért szerintem nem pazarlás. Kell a választási lehetőség.Viszont a 2 3d sektop (compiz és beryl) az pazarlás volt. Össze is vonták őket.
-
bambano
titán
Ja, és azt kérném, kedves kvázi tag, hogy ne flamelj, nem szeretném, ha miattad becsuknának egy normális, vitatkozós topicot.
-
bambano
titán
Az baj veled, kedves kvázi tag, hogy nem ismered az itt megszólalókat. Ha ismernéd, tudnád, hog Ngabor2 linuxot használ. Ha ismernéd a topikok történetét illetve ha te beszélni madzsar, tudnád, hogy a linuxosok nem szoktak windowosos usereket kritizálni, legjobb esetben is windowst szoktak kritizálni. Az is a gond, hogy te nem emlékszel olyan beszólásokra, hogy a linux piaci részesedése csak mérési hiba, stb. stb.
Illetve, ha pontosítani akarok, a legtöbb linuxos még csak nem is a windowst szokta kritizálni, hanem a microsoft üzleti praktikáit. NAGY KÜLÖNBSÉG. De te is az ihletőim közé kerültél...
-
Vladi
nagyúr
Jól van, jól van. Lehet kicsit túlzó a számításom, de milyen jól hangzik 11K usd-nyi zseton.
1/10-e sem kevés.
FTeR:
Nem csak eladási érték létezik, hanem használati érték.
Másik: nem a te erőforrásaidat "pazarolták". Akkor meg? Mire a felháborodás? Azt csinálnak a jómunkásemberek az idejükkel, cégek a pénzükkel amit akarnak. Linuxot akarnak. Részemről köszönöm nekik.totyax:
Ha megbocsátasz, csak ennyit reagálok erre: -
totyax
aktív tag
és akkor most megkérdezem: te használsz linuxot, hogy ezt ennyire tudod, vagy láttál már olyat, aki hallott olyanról, akinek ilyen problémái vannak?
És te használtál már vagy láttál már? Attól hogy ott virít a nagybetűs MODERÁTOR a neved alatt azt hiszed szimplán hülye mindenki aki rajtad kívül megnyilatkozik?
De hogy ne maradj válasz nélkül képzeld láttam, és képzeld használtam is. Másokról? Mindenki csak a saját nevében.
itt most te is ugyan azt teszed, amit kifogásoltál: a linux-felhasználók egy részét frusztráltnak, a linuxot (úgy egészében, mindenféle verzió és disztrib-megkülönböztetés nélkül) nagy rakás ...-nak nevezted. mennyivel vagy jobb?
Kifejezetten azok lettek megszólítva akik folyamatosan szidalmazzák a windows felhasználókat, te ilyennek érzed magad? Ha nem akkor tulajdonképp mi a probléma?
Ha a károkozások ki lennének fizetve ez csökkentené azt az értéket amiről a cikk ír, tehát a mondandóm idevág. Éppúgy ha pl karambolozol az autóddal ugyan a biztosító fizet, de ha sokszor, akkor megemelkedik a biztosítási díjad, mert büntetlenül nem lehet másoknak tartósan kárt okozni, az inga előbb-utóbb visszaüt. -
bambano
titán
Egy-egy disztrib kifejlesztése nem annyira nagy durranás és energia, főleg, ha azonos csomagkezelőre alapoznak. A hardver detektálást és a telepítő felületet szokta feltalálni minden disztrib kiadó, mint a spanyolviaszt, ez egy relatíve kicsi része a cuccnak, a benne levő szoftvereket csak lefordítani és becsomagolni szokás, ami megy automatikusan. Úgyhogy egy redhat után suse-t fejleszteni két-három ember pár havi munkája, nem egy nagy tétel.
A cikkről annyit, hogyha szétnézel a neten, az alapjául szolgáló cikk szerzőjének elég sok írása előkerül. Az a fajta figura, aki mindig feltalálja a meleg vizet és jó nagy marketing zajjal reklámozza saját magát
Node néha el kell férjen egy kis linux reklám is a nagy ms marketing gőzhenger mellett...
Szerk: #17: a hatékonyság az relatív. Pl. a Ferrarinál sokáig volt, hogy volt az első autó, akinek nyerni kellett, meg volt a második, amelyikben folyamatos versenytesztek futottak. (Ez okozta azt az időnként vicces helyzetet, hogyha valami új fejlesztéssel nagyon betaláltak, akkor Irwine rommá verte MS-t (ez egy másik ms
) a pályán, egyébként meg rendszerint külön kategóriában mentek.) Emellett még volt a Ferrarinál házi tesztelő pilóta és házi gumitesztelő (!) pilóta is, mindkettő versenyszintű. Ők pl. papíron csak veszteséget termeltek, de ez kellett ahhoz, hogy a nyertes megoldást megtalálják. Kell pár elbukott linuxos projekt ahhoz, hogy kiderüljön, mi a jó. De gondolom ez megvan az ms-nél is, mert ha nem lenne, nem létezne service pack.
-
bambano
titán
Mindkettő. A legkirívóbb példa a felhasználói környezet meg az irodai csomag. Anno volt sok szép grafikus felület, de azok nem voltak integráltak, mert nem volt hozzá eszközrendszer, hogy integráltak legyenek. Elkezdték faragni a KDE-t, de a kde alapjának számító qt libraryt ronda licensszel adta ki a Trolltech. A linuxosok másik fele meg azért, hogy ne függjenek egy pénzessé tehető licensztől, összedobta a gnome-ot. Ma is él mindkettő. Azért feccöltek egy halom munkát a gnome-ba, hogy ne lehessen megfogni őket egy pénzes licensszel.
Ez valahol jócskán pazarlás, valahol meg csúcsteljesítmény. A gnome belseje egyébként elég szép munka, olyan dolgokat is megoldottak benne, amit máshol nem kellett, pl. ha hálózaton bejelentkezel egy szerverre gnome alatt, a terminálodon megkapod az alkalmazások hangját.
Szóval a gnome léte egy szép példa az open source felfogásra (és közben pazarlás). Az, hogy legalább három irodai csomag van linuxra, az már marhaság, jobb lett volna egybetolni az energiákat.
szerk: #8 a párhuzamos fejlesztések nem vesznek teljesen kárba, mert versenyt csinálnak, ami a nyertesnek is jó. Ha nincs mivel versenyezni, eltunyulsz, lásd internet explorer 6. Az user szempontjából van előnyös része is, ha van választási lehetőséged.
-
ngabor2
nagyúr
és akkor most megkérdezem: te használsz linuxot, hogy ezt ennyire tudod, vagy láttál már olyat, aki hallott olyanról, akinek ilyen problémái vannak?
itt most te is ugyan azt teszed, amit kifogásoltál: a linux-felhasználók egy részét frusztráltnak, a linuxot (úgy egészében, mindenféle verzió és disztrib-megkülönböztetés nélkül) nagy rakás ...-nak nevezted. mennyivel vagy jobb?
ne válaszolj, mert ebből is flame lenne.
-
floatr
veterán
"az én kedvencem már vagy 15+ éve elérte a legnagyobb sikert" -- ohh valóban, én is használtam, de koszos lett tőle a kezem. Igazából a legnagyobb sikert akkor érte el, amikor sikerül valahogy elérnie, hogy megússza darabolás nélkül. Szerintem az a legnagyobb sikere; a modern piacgazdaság azóta is ámul.
"a tied ugyanezen idő alatt csak apró örömöket szerzett magának." -- nyilván kifejtenéd bővebben, de szerintem a "kedvencem" köszöni szépen elvan már jó ideje.
"Egy kicsit gondolkodj már el azon, h a "sorozat gyártott" szellemi termékeket nem egyedi érték szerint adják." -- he? Épp Vladi számolta ki -- hibásan
-- mennyibe kerülhetne a fed9 (ugyebár vannak közös komponensek más disztrókkal is)
"tehát míg linuxnál mindig az apró összetevőkről beszélünk és a párhuzamos fejlesztésekről (mint pl disztribek vagy épp a guik), addig windowsnál mindig a különböző évekre elkülönülő egymást követő verziókkal jöttök." -- nyilván nem egyszerű érteni, de: van ugye a kernel, ami mellé minden disztribútor azt tesz, amit jónak lát, mert van bőven választási lehetősége. Mivel egy adott feladatra rengeteg eszköz közül lehet választani, egy-kettőt becsomagol, ami a felületes szemlélőnek "felesleges" "párhuzamos" fejlesztés, valójában versenyképes alternatívák.
Ugyanez a win esetében ugye központilag leszabályozott, így semmi másról nem beszélhetünk, mint -- adott esetben párhuzamos -- verziókról. ééted, mi?Meglepő módon a jómunkásemberek a disztribúció jellemzői alapján is tudnak választani maguknak, de ez is becsapós ám: hasonló a helyzet, mint az autógyártásban. Bár azt mondják mindre, hogy autó, választhatsz hogy melyiket szeretnéd inkább. Az csak a KGST idején volt, hogy 5 változat volt csak, illetve különböző évjáratok.
Ellenben most veszel pl egy mitsubishit renault/volvo/ford alkatrészekkel. "Mennyi sok felesleges párhuzamos fejlesztés"Kemény dolog ez a nem központosított fejlesztési modell...
-
totyax
aktív tag
Azt is meg lehetne nézni mennyi kárt okoz. Fórumokon ha szóba kerül a linux akkor a linuxos fele elkezdi agyatlannak beállítani azokat akik nem az ő szeretett oprendszerüket használják...pl. "hülyéknek ott a windows" stb. Ez egy idő után fárasztó. Főleg azért mert mikor az ember rászánja magát és kipróbálja akkor elkerekedik a szeme hogy ekkora rakás @-ot hogy nevezhetnek akár oprendszernek is. Ha valaki használja valamelyik linux disztribet anélkül hogy másokat ócsárolna, vagy másoknak kárt okozna, azzal az ég világon semmi bajom nincs, nyugodtan. Sajnos azonban a linux felhasználók egy része azzal kompenzálja a frusztráltságát hogy minden szir-szar miatt hetekig kell fórumokat kotornia hogy a windows felhasználók szellemi képességeit kérdőjelezi meg, minden alap nélkül persze. Kíváncsi leszek tehát hogy ezek a károk mikor kerülnek kompenzálásra, és ezek levonódnak-e abból az összértékből amit az okosok kiszámoltak a cikkben.
-
ujoimro
tag
...z egy csúcsteljesítmény vagy hihetetlen idő és energia pazarlás.
Az "elpazarolt" időről azt mindenképp érdemes megjegyezni, hogy a fejlesztés évezredeinek nagy része szabadidős tevékenység. Ha nem fejlesztéssel töltenék akkor lehet, hogy mondjuk néznék a TV-t. Annál a fejlesztés azért kevésbé "pazarló".
-
FTeR
addikt
válasz
philoxenia #15 üzenetére
pont erre a problémára próbáltam rávilágítani. mint mindig most is az alapvető hozzáállást próbálom vitatni.
pl. ha egy cég sajátmagáról mond jókat, azt többnyire kétkedéssel szokás fogadni. a cikk rendesen ki és tér rá, h elég lényeges dolgokat hagytak figyelmen kívül. mégis az általában kétkedő kollégák most simán elfogadták az állítást.
én nem vitatom, h egy cégnek 11 milliárdjába kerülne, ha egy linux szintű rendszert próbálna összedobni. csak az én látásmódom szerint ez nemfeltétlen jelenti azt, h milyen jól működik a rendszer, mert sztem szörnyen pazarló és nagyon messze van a hatékonytól. mert hiába teszi be mindenki az ezresét bele, ha csak a tizedének térül meg vagy épp hoz hasznot, mert a többi fejlesztés szimplán eltűnik a süllyesztőbe.szerk: van egy harmadik szempont is: egy termék annyi ér amennyit megfizetnek érte
szal a lényeg, h azonos mércével kéne mérni.azért az megjegyezném, h teljesen ontopic megjegyzést tettem, mire 3ból egy érdemi reagálás érkezett (még csak a konkurenciát sem én hoztam fel)
-
philoxenia
MODERÁTOR
Ne flamelj légyszíves itt.
Az érték és a költség abszolút nincs arányban egymással legtöbbször. Ha az összefüggés fennállna, akkor pl. a "Győzike-show" minimum fesztiváldíjakat nyerne. Azonkívül igazából outsider meglátásom szerint a Linux és a Windows nem igazán közvetlen versenytársai egymásnak. Kívülről nézve a dolgot: A Linux egy sok helyen alkalmazott oprendszer, amihez felhasználói felületet próbálnak több- kevesebb sikerrel gyártani, hogy a kevésbé hozzáértők is használhassák. Míg a Windows egy felhasználók kiszolgálására született oprendszer, aminek a technikai követelményekhez való alkalmazkodás okoz időnként gondokat. A Win versenytárs nélkül áll jelenleg a saját piacán, de más területeken nemigen tud megkapaszkodni. /Beágyazott oprendszerek például/
-
FTeR
addikt
azért megvan az a különbség, h az én kedvencem már vagy 15+ éve elérte a legnagyobb sikert, amit el lehet érni, míg a tied ugyanezen idő alatt csak apró örömöket szerzett magának.
ezt az érték becslősdit alapvetően nem értem, a winnek konkrétan megvan, h mennyi a fejlesztési költsége. ha ezt figyelmen kívül hagyva, vmi egyéb mérce szerint állítom fel az értéket, akkor felmerül a kérdés, h a linuxnak mér az határozza meg az értékét, h mennyi munka volt benne?Egy kicsit gondolkodj már el azon, h a "sorozat gyártott" szellemi termékeket nem egyedi érték szerint adják.
érdekes ez a jellemző gondolkodás. tehát míg linuxnál mindig az apró összetevőkről beszélünk és a párhuzamos fejlesztésekről (mint pl disztribek vagy épp a guik), addig windowsnál mindig a különböző évekre elkülönülő egymást követő verziókkal jöttök.
pl a redhat meg a suse egy párhuzamosan fejlesztett disztrib, amiknek megvan a saját verziószámuk. míg a 98se/me/xp/stb. egymást követő verziói egy terméknek. egyetlen párhuzam abban van, h dos-os vonal melett fejlődött az nt-s vonal is, de az egy átmenet és nem állandó konkurens állapot.
éééted?#10
pedig lenne min meglepődni, mivel tiszta linuxos topikban talán még sosem jártam.
szerk: ezt a témát viszont érdekesnek találtam, mivel sztem egy semmitmondó marketing húzás, amit nem is titkolnak. -
-kdM-
senior tag
mennyi volt a vista fejlesztesi koltsege? tudom hogy nem relativ mert a fedora 9-nek a vista nem eppen konkurense, de ugy megis
-
floatr
veterán
Ugyanez elmondható a kedvencedről is: cirka 23 év, aztán meg lehet nézni
Pénzügyileg sikeres, de az értéke...Egy kicsit gondolkodjál már azon is el, hogy mennyi eszközben lehet fellelni egy ekkora értéket képviselő szoftvercsoportot -- jobbára ingyen.
szerk: #8 ezek szerint a 98SE, ME, 2000, XP nem voltak párhuzamos fejlesztések
-
FTeR
addikt
szal cirka 15 év alatt 11 milliárdnyi munka (amiben nincsenek benne a bukott projektek) kellett ahhoz, h eljusson oda ahol most van.
összehasonlítási alap nélkül nemtom eldönteni, h ez egy csúcsteljesítmény vagy hihetetlen idő és energia pazarlás. -
dark100
aktív tag
En errol beszelek man evek ota... Ha 100 vallalkozas befektet egy szoftverbe 1000 dollart, ami apropenz, akkor letrejon egy 100.000 dollar erteku szoftver (mondjuk ez sem nagy), es ha ugyes a vallalkozas, akkor az 1000 dollar siman visszatermelheto, altalaban nem konkretan a szoftveren, hanem a termekeben, amiknek resze a szoftver.
Amugy ne felejtsuk el, hogy azok a szoftverek nem csak a Fedora 9 reszei, ezert a telepitesenkenti ar kicsit csaloka.
-
DarkByte
addikt
(azért lett ez válasz mert kicsit kiakadtam hogy egyesek csak a támadási pontot tudják keresni a cikkekben, de rájöttem hogy végül is nem írtál annyira agresszív dolgot)
Emelem kalapom a linux közösség előtt, mai napig sem tudom hogyan tudják koordinálni egy ilyen bonyolult rendszer (vagy akár csak a kernel) fejlesztését. Az biztos hogy nem egy hétvégi projekt és ez úgy hogy magam is kódolok ez hatványozottan tudatosul bennem. Úgy is mondhatnám hogy amikor meglátom a közel 50MB -os tömörített kernel forráskódot, elfog az émelygés
-
bambano
titán
A linuxba rakott ilyenfajta érték már régen több, mint a windows értéke. Wheeler cikkében van költségbecslés az akkori windowsról is, ha jól emlékszem, a 2k-ról.
Tisztelt cikkíró!
Nem ártana megtanulni helyesen leírni a grafikus rendszer nevét. A windows az egy má$ik világ. A linuxon X Window System van. Ebből az X és a Window mindig nagybetű, a system az egyéni vérmérséklet kérdése, de ami a gyufát kihúzza az az, ha a window többes számban van.
-
Vladi
nagyúr
Mondjuk így legalább van pár számadat arról, hogy mennyien is fejlesztik és mennyi értéket is teremet.
Kis számolás: Fedora 9-et hozzávetőlegesen 1 millió gépre telepítették. Ha 11 mrd az értéke, akkor telepítésenként: 11 000 dollár... -
Vladi
nagyúr
Szép summa.
Ezek után hogy merem majd bekapcsolni a gépet?
Új hozzászólás Aktív témák
Hirdetés
- Easun iSolar SMW 11kW Twin Hibrid inverter // Dupla MPPT // BMS // WiFi
- GAMER PC : RYZEN 7 5700G/// 32 GB DDR4 /// RX 6700 XT 12 GB /// 512 GB NVME
- GAMER MSI LAPTOP : 15,6" 144 HZ /// i5 12450H /// 16GB DDR4/// RTX 4050 6GB/// 1TB NVME
- Manfrotto 055 magnézium fotó-videófej Q5 gyorskioldóval
- Sony ECM-W2BT
- Bomba ár! HP ZBook Studio G5 - XEON I 32GB I 512SSD I Nvidia I 15,6" 4K DreamColor I Cam I W11 I Gar
- Bomba ár! Dell Latitude E5550 - i3-5GEN I 8GB I 128GB SSD I 15,6" HD I W10 I HDMI I Cam I Gari!
- Amazon Kindle 10th Generation ébresztős tok
- Xiaomi Redmi Note 12 Pro 5G 128GB, Kártyafüggetlen, 1 Év Garanciával
- AKCIÓ! ASUS TUF GAMING X670E-PLUS WiFi alaplap garanciával hibátlan működéssel
Állásajánlatok
Cég: Promenade Publishing House Kft.
Város: Budapest
Cég: CAMERA-PRO Hungary Kft
Város: Budapest