2. Fórumok
  3. Infotech
  4. Mennyit ér a Linux?
Keresés

Új hozzászólás Aktív témák

  • #87 Gregorius őstag floatr #84
    Új Válasz #87
    Új hozzászólás
    Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra
    Privát üzenet küldése

    Gregorius

    őstag

    válasz floatr #84 üzenetére

    Aha, és ebbe a két órába belefér az xsd validáció, xpath és netán még az xslt is" -- hehe, még pár kapcsolódó technológiát sorolj már... (SAX)Parser-ről volt szó, nem atomerőműről
    Írtam, hogy legyünk nagyvonalúak és legyen csak az XSD kezelés a követelmény. Ha bármi XML-en keresztül kommunikál, akkor a legalapvetőbb igény az input szintaktikai ellenőrzése, azt pedig XSD-vel szokás megoldani. Ha valamilyen szolgáltatás publikus interfészéhez kell az XML, akkor az interfész gyártója rendszerint helyből mellékeli a dokumentációban az XSD-t vagy a DTD-t hozzá. (Pl. az OTP banktermináljának az export/importja is ilyen.)
    Azt pedig továbbra is szívesen megnézném, hogy implementál valaki két óra alatt nulláról egy komplett xsd validatort, ami nem mellesleg gyors is és nem hemzseg a biztonsági és egyéb hibáktól.

  • #81 FTeR addikt floatr #75
    Új Válasz #81
    Új hozzászólás
    Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra
    Privát üzenet küldése

    FTeR

    addikt

    válasz floatr #75 üzenetére

    ez csak egy alternatív világ. példának okáért a .net. megnézem a doksit és ott a fullos implementáció, mert addig nincs is támogatás, míg az a támogatás nem teljes. ami egy hasznos kényszerítő erő, a minőség egy mércéje.
    szemben azzal, h a doksiban is felsorolnak 3-4-5 megoldást és teszteld végig melyik tudja azt ami neked kell.

    volt nem egy alkalom, h miután végignéztem az implementációkat kénytelen voltam saját megoldást írni. erre többnyire nincs idő egy rapid fejlesztés alatt. ez kb az különbség, mint hogy megcímzek egy memóriát vagy aszondom var alma = körte.
    pl linq to xml .net alatt lehetővé teszi, h gyak 1 sor (tördelve a node mélység föggvénye), mindenféle ciklus vagy elágazás nélkül behúz akármilyen xml-t akármilyen adatbázis szerkezetbe.

  • #70 FTeR addikt floatr #67
    Új Válasz #70
    Új hozzászólás
    Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra
    Privát üzenet küldése

    FTeR

    addikt

    válasz floatr #67 üzenetére

    nem mind1, h vmi ott van készen vagy utána kell járni, h melyiket tudnád használni (tesztelés, elpazarolt idő, stb.). arról nem is beszélve, h mivan akkor, amikor nincs megoldás.

    bírom az ilyen beszólásokat. vannak libek, amit adott feladatra éveken keresztül fejlesztenek többen, erre jön egy megmondó és aszongya, h kiscsicskának 2 óra. tod az évek során még egy olyan egyetemistával sem találkoztam, aki értett is volna ahhoz, amiért a diplomáját kapta. nem véletlenül sírnak a cégek a min 2 éves gyakorlathoz.
    tedd már meg nekem, h holnapra összedobsz nekem egy soap libet és összevetjük a meglévőkkel.

  • #50 FTeR addikt floatr #44
    Új Válasz #50
    Új hozzászólás
    Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra
    Privát üzenet küldése

    FTeR

    addikt

    válasz floatr #44 üzenetére

    monopolos dologba most nem folyok bele.

    tény, h ms nélkül már nem lenne alma. az viszont érdekes kérdés, h az,h ms-nek megvan az osx-es termék kínálata mennyivel járul hozzá, h usában már 10% körül kavar osx.

    próbáltam irónikus lenni. nem ismerem a hibahatárt, de legutóbbi felmérés szerint nem érte el az 1%-ot (itt is volt róla cikk). az volt a nagy érdem, h .35%-ről .64%-re duplázott.

    ezzel nem értek egyet. egy olyan piacról van szó, amit a unix uralt. itt egyértelműen a linuxnak volt helyzeti előnye. ám az ms termék/szolgáltatás kínálat vagy ha jobban tetszik marketing többet ért.
    az is egy érdekes vita kérdés, h kinek a feladata marketingleni a linuxot.

    konkrétan van olyan komment itt, h 11milliárdos sw csücsül a routerembe. erre írtam, h szellemi terméket másképp szokás árulni.
    ám sajnos vannak emberek, akik nme képesek folyamatában vizsgálni egy vitát, csak az előző kommentig tart az emlékezetük.

    sehol nem mondtam olyat, h minden disztrib 11milld és még csak nem is a disztriobekről beszéltem eredetileg. asszem pont te jöttél azzal, h akkor a 98se/me/stb. is fölösleges fejelsztés, amiből kiindult a magyarázás. holott én arról beszéltem, h a sok kicsi(?) hozzá teszi a maga apróságát, miközben csak keveseknek térül meg ez valóban. amire egyébként voltak értelmes reakciók.

  • #36 FTeR addikt floatr #21
    Új Válasz #36
    Új hozzászólás
    Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra
    Privát üzenet küldése

    FTeR

    addikt

    válasz floatr #21 üzenetére

    a teljesítmény az, h 10+ éve 90% fölött tartja a részesedését. de mégha alá is esik, az akkor is az osx érdeme lesz és nem a linuxé.
    a linux kicsin öröme az, h most már komolyan veszik (még a netbookokat is alá tervezték, eredetileg). egyébként meg hibahatár alatt stagnál a részesedése. még szerver oldalon is megakadt 15% környékén, pedig sokkal nagyobb helyzeti előnyből indult.

    pl windows 2 éves fejlesztési költsége mondjuk 2 milliárd. ekkor te bemész a boltba és megveszed 30 ezerért. vagy egy könyvet sem 2-5ezerért ír meg egy író, mégis annyiért adják.
    szemben pl egy festménnyel aminek már eszmei értéke van (ezért a sorozat gyártás). szemben egy fizikai termékkel, aminek gyártási költsége is van (ezért a szellemi). nme mintha egy tv-nél ki kéne fizetni a 10 éves technológia fejlesztést (igaz hightechnél azért legalább 1 évig irreális árat kérnek).

    továbbra sem érted, h mi a bajom azzal, h win verziókat vetsz össze disztribekkel. nincs olyan összehasonlítási alap, ahol suse = xp és redhat = vista.

  • #29 bambano titán floatr #25
    Új Válasz #29
    Új hozzászólás
    Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra
    Privát üzenet küldése

    bambano

    titán

    válasz floatr #25 üzenetére

    Akkor most neked válaszolok: :) nincs fekete meg fehér, ugyanazt a tényt lehet (és néha kell is) többféleképpen értelmezni. Igen, pazarlás, de igen, hasznos pazarlás és kell is.

  • #12 FTeR addikt floatr #9
    Új Válasz #12
    Új hozzászólás
    Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra
    Privát üzenet küldése

    FTeR

    addikt

    válasz floatr #9 üzenetére

    azért megvan az a különbség, h az én kedvencem már vagy 15+ éve elérte a legnagyobb sikert, amit el lehet érni, míg a tied ugyanezen idő alatt csak apró örömöket szerzett magának.
    ezt az érték becslősdit alapvetően nem értem, a winnek konkrétan megvan, h mennyi a fejlesztési költsége. ha ezt figyelmen kívül hagyva, vmi egyéb mérce szerint állítom fel az értéket, akkor felmerül a kérdés, h a linuxnak mér az határozza meg az értékét, h mennyi munka volt benne?

    Egy kicsit gondolkodj már el azon, h a "sorozat gyártott" szellemi termékeket nem egyedi érték szerint adják.

    érdekes ez a jellemző gondolkodás. tehát míg linuxnál mindig az apró összetevőkről beszélünk és a párhuzamos fejlesztésekről (mint pl disztribek vagy épp a guik), addig windowsnál mindig a különböző évekre elkülönülő egymást követő verziókkal jöttök.
    pl a redhat meg a suse egy párhuzamosan fejlesztett disztrib, amiknek megvan a saját verziószámuk. míg a 98se/me/xp/stb. egymást követő verziói egy terméknek. egyetlen párhuzam abban van, h dos-os vonal melett fejlődött az nt-s vonal is, de az egy átmenet és nem állandó konkurens állapot.
    éééted?

    #10
    pedig lenne min meglepődni, mivel tiszta linuxos topikban talán még sosem jártam.
    szerk: ezt a témát viszont érdekesnek találtam, mivel sztem egy semmitmondó marketing húzás, amit nem is titkolnak.

Új hozzászólás Aktív témák

Hirdetés