- Vékonyabb lett, jobb kamerát kapott, de az akku maradt a régi: itt a Fold7
- iOS alkalmazások
- Apple iPhone 16 Pro - rutinvizsga
- Milyen okostelefont vegyek?
- Samsung Galaxy S21 FE 5G - utóirat
- Magisk
- Változó design, tekerhető lünetta: megjött a Galaxy Watch8 és a Classic
- Google Pixel topik
- Sony WF-C710N - átlátok rajta
- Egy óra, két rendszer
Új hozzászólás Aktív témák
-
#247
bkercso
nagyúr
Hieronymus
#246
bkercso
nagyúr
válasz
Hieronymus
#246
üzenetére
Megtévesztő, hogy hatásfoknak hívják, de ennyi. Más fogalom. Definíció szerint ez >1, míg a "hagyományos" hatásfok meg <=1.
-
#246
Hieronymus
veterán
bkercso
#245
Megnéztem.
De ez esetben a hő szállításába fektetünk munkát.és nem melegítésbe.
Mivel informatikai fórumon vagyunk kiválóan érthető példa a processzor hűtés.
Egy nagyon kis teljesítményű ventilátorral viszonylag nagy hőmennyiséget tudunk elszállítani.
Például 5 watt befektetés árán 120 wattnyi meleget tolhatunk ki a gépből. Teljes félreértés, ha valaki azt gondolná, hogy 24 szeres a ventilátor hatásfoka. A ventilátor légszállítást végez, ehhez értelmezhető a hatásfok.
A ventilátor hatásfoka továbbra is 100% alatt marad. A súrlódási ellenállás, a vezetékben/tekercsben keletkező hő és a lapátokon keletkező nem kívánatos légmozgások, ... csökkentik a hatásfokot. -
#245
bkercso
nagyúr
Hieronymus
#244
bkercso
nagyúr
válasz
Hieronymus
#244
üzenetére
Fizikus vagyok.
Viszont 6 komment megírásának idejéből megnézhetnéd, hogyan definiálták az SOC-t hőszívattyűkra. Igenis lehet >100%.
-
#244
Hieronymus
veterán
bkercso
#243
A hatásfok a rendelkezésre álló energia felhasználásának mértéke. Ez sohasem éri el a 100%-t. És fölé nem emelkedhet.
Csak ez az egy hatásfok meghatározás tekinthető megalapozottnak.Ha ülsz egy autóban. amely egyenletes sebességgel halad és megnyomod a gázt a gyorsításhoz. Akkor nem a gázpedálba fektetett energiát vagy munkát kell összehasonlítani a jármű gyorsítására felhasznált energiával vagy munkával. A művelethez elhasznált üzemanyag mennyiség energia tartalma a hatásfok számítás alapja.
Az elektromos áram energiájának hőenergiává alakítása nagyon magas hatásfokú folyamat, de még ekkor sem érhető a 100%. Veszteségnek tekintjük a elektromágneses energiára és az esetleges mechanikai mozgásra fordított energia részt.
-
#243
bkercso
nagyúr
Hieronymus
#242
bkercso
nagyúr
válasz
Hieronymus
#242
üzenetére
Definíció kérdése. Te egy másik hatásfokról beszélsz, ami valóban <=1.
-
#242
Hieronymus
veterán
bambano
#241
OK
Ez akkor is terelés.
Hőszivattyúval sem lehet a hatásfokot 100% fölé emelni.
Ha bizonyítod hogy lehet, garantált a következő öt év összevont fizikai Nobel díja.Az első hűtőszekrényünk abszorpciós volt. Teljesen csöndes, de nem túl jó hatásfokú hűtőszekrény. Sokáig maradt üzemképes, ami némileg kompenzálta a hatásfok problémát.
-
#241
bambano
titán
Hieronymus
#240
bambano
titán
válasz
Hieronymus
#240
üzenetére
gyengébbek kedvéért: nem tőlem idéztél, hanem dabadabtól.
lásd #232. -
#240
Hieronymus
veterán
bambano
#239
-
#239
bambano
titán
Hieronymus
#236
bambano
titán
válasz
Hieronymus
#236
üzenetére
gyengébbek kedvéért:
a hőszivattyú nem arról szól, hogy a belevezetett árammal fűtesz, hanem arról, hogy a belevezetett árammal rábeszéled az entrópiát, hogy a szokásos iránnyal szembe mozogjon.ezért meg lehet csinálni, hogy beleviszel 100W teljesítményt a hőszivattyúba, amivel rábeszélsz 300J energiát, hogy menjen be a falon.
-
#238
Hieronymus
veterán
RandomName
#237
válasz
RandomName
#237
üzenetére
Ettől függetlenül az elektromos áram előállításába és az abból keletkező hőenergia hatásfoka alacsonyabb 100%-nál.
Ha nem így lenne, akkor végtelenített körfolyamatot lehetne csinálni. A hőből elektromos energiát gyártani, amiből a befektetett elektromos áramnál több hőt produkálni, végtelen számú folyamat ismétléssel.A hőtermelés a legjobb esetben is 99,99% hatásfokú, mivel a hőtermelés mellékterméke hő, ami a vezetékekben keletkezik. A hőből elektromos áramot készíteni legfeljebb 60% hatásfokkal lehet. Ez esetben az összes trükköt be kell vetni az energia maximális visszanyerésére. hétvége van, legyen 70% a hatásfok.
-
#237
RandomName
senior tag
Hieronymus
#236
RandomName
senior tag
válasz
Hieronymus
#236
üzenetére
Az elektromos KW versus hőtermelési KW.
A SEER, és a SCOP érték amit visszább linkeltem, az mutatja meg, hogy 1KW befektetett elektromos energiából hány KW hűtési/fűtési energi jön ki. -
#236
Hieronymus
veterán
bambano
#235
Senki sem érthet mindenhez. Te ehhez nagyon nem értesz.
Erről ad tanúbizonyságot a "...az árammal viszont olyan 300-400%-os hatásfokkal lehet fűteni..". kijelentésed. A hőszivattyú más kategória, de az is 100% alatti hatásfokú.
Fejezd be a témát. Csak bohócot csinálsz magadból.
Ha nem tetszik nyugodtan kérj moderációt!
-
#235
bambano
titán
Hieronymus
#234
bambano
titán
válasz
Hieronymus
#234
üzenetére
nem az örökmozgót találta fel, hanem a hőszivattyút.
-
#234
Hieronymus
veterán
dabadab
#232
-
#233
bkercso
nagyúr
RandomName
#227
bkercso
nagyúr
válasz
RandomName
#227
üzenetére
Kötekszünk, igen??
Gyűjtöm a hsz-t, hogy Isten legyek, azért nem tettem OFF-ba... -
#232
dabadab
titán
Hieronymus
#230
dabadab
titán
válasz
Hieronymus
#230
üzenetére
Dehogynem lehet.
A kályha elvi max. hatásfoka kb 100%, a szénerőművet viszont olyan 35-40% táján lehet.Persze ha az ember hozzáteszi, hogy az árammal viszont olyan 300-400%-os hatásfokkal lehet fűteni illetve hogy a szénerőmű minden bizonnyal jóval barátságosabb füstöt produkál, mint az olajkályha, akkor azért másként néz ki a dolog.
-
#230
Hieronymus
veterán
Rive
#228
Az nem lehet.
A kályhák előírt minimum hatásfoka 78% (Ha tévedek nem sokat tévedek) és általában 80% felett hoznak, a modern kályhák. A modern széntüzelésű erőművekben szénpor levegő eleggyel fűtenek, hasonlóan mintha gáz lenne. ezért optimális a hatásfok.A széntüzelésű kályhák akkor nem hozzák az előírt hatásfokot, ha alulról gyújtják meg a tüzet. A fűstgázok égés nélkül távoznak.
-
#224
bkercso
nagyúr
RandomName
#223
bkercso
nagyúr
válasz
RandomName
#223
üzenetére
Mennyivel jobb a szénerőműves áram az olajkályhánál?
-
#223
RandomName
senior tag
Hieronymus
#212
RandomName
senior tag
válasz
Hieronymus
#212
üzenetére
Ok, ismét felhívnám a figyelmet, hogy egy ország a hír kiadásának idején a túlzott klímahasználat miatt az energiaválság peremére került.
A rekciókat olvasva elkerüli szerintem pár embernél a figyelmet, hogy a CO2 lábnyom irányába a haszon nagyobb egy új gépnél, mint egy réginél. Még az újrahasznosítás részét nézve is. A régi gépekben sok esetben Freon alapú R22 gáz van, ami erősíti az üvegházhatást ha egy ilyen gép úgy meg tönkre, hogy ereszt.
Egy ma működő valamivel korszerűbb használt gépben 407C, 410A, R32 van. Ezek sem gyermekjátékok, az R32 pl gyúlékony, ezzel lehet megvásárni a legújabb gépeket. De ha elszivárog is kissebb kárt okoz, mint a régi R22.
A régi gépek SCOP értéke (fűtési hatásfok jellemző) alacsony, míg egy mai géphez igényelhetsz a fűtési szezonra kedvezményes villanyórát, amivel olcsóbban csinálsz meleget mint a gáz.
Van hűtési hatásfok jellemző is, ezen is elvéreznek a régi gépek.
Görögben kell a klíma minden apartmanba, de a tulaj ezek takarítására sem költ.
Nem fog magától újat venni, csak a CO2 lábnyom miatt.
Voltam olyan helyen, tizenpár éve ahol még dízelboyler volt. Olajkályha elven csinált melegvizet. -
#222
Hieronymus
veterán
bambano
#221
-
#221
bambano
titán
Hieronymus
#219
bambano
titán
válasz
Hieronymus
#219
üzenetére
kedves emberek összegyűjtöttek neked pár példát robbanó motorokra: [link] 1:20-tól van egy kiemelkedően jó példa.
a mai motorok belsőégésű motorok. mivel a szó jelentéstartalma jelentősen módosult, ezért szigorúan *egybe* írva. -
#220
bkercso
nagyúr
Hieronymus
#219
bkercso
nagyúr
válasz
Hieronymus
#219
üzenetére
A Föld sugárzással kerül termikus egyensúlyba. Ha tudnánk (nem tudunk) szignifikáns mennyiségű hulladékhőt termelni, az is kisugárzódna.
-
#219
Hieronymus
veterán
bkercso
#213
"Összemérhető a közvetlen hőtermelés azzal, amekkora napenergiát csapdázik a kibocsátott CO2 vajon?"
Ha sikerül optimális hatásfokú fúziós erőműveket előállítani, akkor lesz érdemes feltenni ezt a kérdést.
De ez a probléma sokkal hamarabb fog jelentkezni ha elkezdjük benépesíteni a Naprendszert. Nehéz lesz a hulladék hőt eltávolítani a hajókból.
Már ma is fontos lenne, hogy a hatásfokokat emeljük. Ha a robbanó motorok hatásfokát meg lehetne duplázni, a mai ismereteink szerint elméletileg sem lehetséges, akkor a CO2 és hulladékhő kibocsájtás feleződne.Még a napelemek esetében is csökkenne a CO2 kibocsájtás. Egyrészt a gyártásához felhasznált CO2 csökkenne a hatásfoka duplázása után. Másrészt a napelemek által előállított energia felhasználásának hatásfoka, tovább csökkentené az energia igényt illetve eltolná az új erőművek építésének szükségességét.
Nyilván már ma is lehet játszani, a napenergia dupla hasznosításával. Az áramtermelésen túl, meleg víz termelésre is használható az adott felület.
A megújuló erőforrásokkal azért van még egy nehezen megoldható probléma. Nem folyamatos a kitermelhetőség. Esténként nincs napsütés, de legalább a szél sem fúj. A vízerőművek sem képesek egyenletes energiatermelésre.
Amúgy nincs értelme összevetni ezeket a dolgokat. Kissé demagóg irányba viszi el a témát. Az hogy valamelyik nagyobb probléma, nem csökkenti a kisebb környezetszennyezés gondját.
-
bkercso
nagyúr
Pontosan; én tudom.
Másodpercenként - ha jól emlékszem - 46g tömeggel ekvivalens energia érkezik a Napból a Földre. Ha Wattban akarjuk kifejezni, meg kell szorozni a 0,046kg-ot a fénysegesség négyzetével, vagyis 10^18-al. Ez hatalmas szám, messze nem termelünk ennyit. (Persze a nagyja ki is sugárzódik.) -
Így van. Az erőműben (már ha hőerőmű ugye, mert ha mondjuk szél-víz-nap, akkor ott nem sok hő keletkezik...) is keletkezik hő, meg a súrlódástól is, meg ha valaki palacsintát süt, attól is.
De az egész jelentéktelen a felmelegedés szempontjából, az üvegház az, ami miatt melegebb van, nem az erőmű által kibocsájtott hő. Nagyjából olyan lehet az arány, mintha egy két hektáros üvegházban valaki dohányzik, akkor azon filózni, hogy vajon a cigaretta parázs miatt van-e meleg odabenn... -
Rive
veterán
Összemérhető a közvetlen hőtermelés azzal, amekkora napenergiát csapdázik a kibocsátott CO2 vajon?
Nem. Valahol a topik elején írtam ezt már, de úgy fest, kiirthatatlan.
#215 : csakis és kizárólag a veszteség, ami a plusz hőt jelenti
izé. A készülék saját fogyasztása az ami ami plusz hő. De az meg az erőműből jön. Szóval valahol a végén az jön ki, hogy az erőművek teljes hőtermelése hőként végzi (a közbeiktatott hasznos munka csak extra lépcsőfok). -
Nyilván nem. Kb. egy másodperc alatt több energia érkezik a napból a földre, mint amit az egész emberiség egy év alatt kibocsájt, semmi értelme azon aggódni, hogy a klíma kültéri egysége fűti a levegőt. Egyrészt a beltéri meg hűti, szóval csakis és kizárólag a veszteség, ami a plusz hőt jelenti, de az jelentéktelen...
-
#214
UnA
Korrektor
Hieronymus
#212
válasz
Hieronymus
#212
üzenetére
"Amennyiben sikerül korlátlan mennyiségű tiszta energiát előállítani fúziós erőművekben, akkor is tönkre tesszük a Földet, az alacsony hatásfokú eszközeinkkel."
Nem is azért, hanem mert a megtermelt energia nagy része a légkörben marad, ezért tovább melegíti azt. Tehát ezek az ingyenenergia ötletek sem jók semmire, ha nem fogjuk vissza a pazarlást.
-
#213
bkercso
nagyúr
Hieronymus
#212
bkercso
nagyúr
válasz
Hieronymus
#212
üzenetére
Összemérhető a közvetlen hőtermelés azzal, amekkora napenergiát csapdázik a kibocsátott CO2 vajon?
-
#212
Hieronymus
veterán
RandomName
#210
válasz
RandomName
#210
üzenetére
Majdnem jó.
A füstokádó dízel, a fekete füsttel, kártékony, ám felmelegedés szempontjából érdektelen.
A fekete anyag korom és nem erősíti az üvegházhatást. A szén-dioxid viszont igen.
A klíma és a robbanómotorok közös tulajdonsága, hogy közvetlen hőtermeléssel terhelik a környezet.
Az autó elején ott a hűtő és a hűtést fokozó ventilátor.Amennyiben sikerül korlátlan mennyiségű tiszta energiát előállítani fúziós erőművekben, akkor is tönkre tesszük a Földet, az alacsony hatásfokú eszközeinkkel. Ma egy robbanó motor jó hatásfokúnak számít, ha csak az energia 40%-a alakul át hővé. Ha nem akarjuk lakhatatlanná fűteni a Földet, 99% fölé kell emelni a hatásfokot vagy távolabbi pályára húzni a Naptól. Ami ugye lehetetlen, ezért marad a hatásfok javítás.
. -
#210
RandomName
senior tag
RandomName
#192
RandomName
senior tag
válasz
RandomName
#192
üzenetére
Na, aludtam is rá egyet.
A lényeg. Ilyen-olyan dízel üldözendő, de az hogy te egy olyan tizenhúsz éves klímát használsz, aminek az ökolábnyoma nagyobb éves szinten, mint a fent említett korlátozás alá eső eszközöknek, az nekem nincs rendben.
Jó, oké, szerkesztek rajta.
Klímát még nem láttál fekete füstöt eregetni, míg dízelt igen, de hosszabb távon a régi rossz hatásfokú klímák máshogy szarok. Nem azzal járulnak hozzá a globális felmelegedéshez, hogy mindenféle kémiai anyagot bocsájtanak ki, hanem direktben melegítenek kint, ahhoz, hogy hideg legyen bent. -
Nem baj, toljuk csak tovább az agyatlan fogyasztást...
-
bkercso
nagyúr
Viszont szerintem most van egy nagy különbség: a globalizáció. Ha most a népesség mondjuk (hasra) 20%-a meghal, összeomlanak azok a rendszerek, amik a kaját, munkát elosztást stb. biztosítják. Kitör a pánik és az emberiség 99+ %-a könnyen kipusztulhat. (Bár még úgy is 20x annyian maradnánk, mint a vadászó-gyűjtögető időkben, szóval reálisan nézve csupán pár 100 vagy pár 1000 évet vesztenénk. Mivel nyilván nem felejtjük el a növénytermesztést, tudományos gondolkodást és a világnyelvet.)
-
8th
addikt
Döngölt földre építették az épületet nincs semmilyen alap alatta így valamennyi nedvességet szív fel a talajból. Jelenleg ez a talajszint felett rögtön ki is párolog a falból. Ha bezárnám a falba ezt a nedvességet az tíz éven belül derék magasságig felázna. Amikor nézegettem a házakat összeismerkedtem egy helyi cigány emberrel akinek a családja generációkon át vályogvetésből és vályogház építésből élt. Marha jó tippeket adott, hogy mit kell nézni mire kell figyelni nagyon hálás vagyok neki ezért. Ő mondta, hogy ha szigetelésre adom a fejem amit ő nem ajánl, akkor csakis nádtáblás meszes vakolatos szigeteléssel semmi mással.
#200: Jó sűrű tuja sort szerettem volna ültetni a ház köré mert gyorsan nő és jól árnyékolja a falakat de lebeszélt erről is. A fal alóli talajból kiszívja a nedvességet a növényzet így az tömörödni zömülni kezd. Alap és betonkoszorú híján mozogni repedezni kezd az épület megsüllyedhetnek a sarkok stb. Ezt meg lehet előzni a házon kívülről teljesen körbefutó vasbeton pántokkal de tuti nem fúrom faragom szét a házat azért, akkor süsse a nap a falat. Inkább telepíttetek légkondit. -
#201
joergie
őstag
lawliet616
#193
joergie
őstag
válasz
lawliet616
#193
üzenetére
Ez tényleg jó volt, köszi
Én nemfélek. A homo sapiens megtalálja az útját, egyelőre csak megástuk magunknak a gödröt széles vigyorral. Mi a civilizáció próbája, ha nem ez?!
-
Rive
veterán
Miért repedne vagy vizesedne egy hőszigeteléstől?
Egy vályogház hőszigetelése nagyon más tészta, mint egy tégláé. Ha elszúrod, akkor tényleg vizesedik, reped és akár: a nyakadba dől.
Az egyszerű PE szigetelésrendszerek lényegében alapból kilőve mind.
Szóval ha vályogra adtad a fejed, akkor vagy legyen eszelősen vastag fala, vagy előbb-utóbb sz*pni fogsz: vagy a fűtésszámlától, vagy a szigetelés árától.
Ez már csak így megy. -
bkercso
nagyúr
Nem fogom ezt az állapotot tönkre vágni egy indokolatlan hőszigeteléssel.
Értem én, de mégse. Miért repedne vagy vizesedne egy hőszigeteléstől?
Idézlek a #180-ból![;]](//cdn.rios.hu/dl/s/v1.gif)
:
"Éjjel ventilátorral kipörgetem a meleget reggel fél kilenckor bezárkózok leeresztem a redőnyöket és délután négykor már menekülök kifelé a házból olyan rohadt meleg van bent." -
#193
lawliet616
csendes tag
lawliet616
csendes tag
Itt egy remek video a globalis klima valtozasrol akit erdekel: https://www.youtube.com/watch?v=R7FAAfK78_M
-
#192
RandomName
senior tag
Vladi
#191
RandomName
senior tag
Ok, de nem ez volt a téma.
A téma az volt, hogy görögéknél már régebben is azt láttam, hogy rohadt sok Eol klíma van, ami kevesebbet hűt, mint amennyire a falut melegíti. E F G energiaosztáyúak, rossz számokkal, rossz üzemeltetési paraméterekkel, de a túrista úgyis kifizeti.
A cikk melegről, és klímahasználat miatti energiaválságról ír....
Ott az lenne a megoldás, mint itt a régi kazánnal. Ha meghal a régi, akkor vagy vezérelhető vegyestüzelés, vagy kondenzációs, vagy pellet. De ÉTI-t oda már nem raksz vissza, csak minősített esetben..... -
#191
Vladi
nagyúr
RandomName
#190
Vladi
nagyúr
válasz
RandomName
#190
üzenetére
Ó hát errefelé gyakran elkalandoznak a gondolatok. Ő meg ilyen, néha ez hasznos néha idegesítő, de ez minden emberi tulajdonságra elmondható.
Egyébkén szinte hetente futok bele olyanba, hogy az összes mérnök aznap csuklik. Az én mákszemnyi műszaki ismereteimmel is kiszúrok ordasnagy baromságokat.... direkt szivatják a jónépet, nyomák állandóan, hogy vegyélújat.
Nemkell.... -
#190
RandomName
senior tag
bambano
#188
RandomName
senior tag
És az fődarab?
Téged igazából azért kezdtelek el régen csípni a HUP-on, mert sosem féltél kivesézni valamilyen témát. Erre most kiragadt apró részekkel operálsz, mert friss élmény?
Ne már....De amúgy igen. Igazad van. Ha azért romlik el benne egy apró műanyag izé, hogy 5 év után vegyél újat, akkor igen, igazat adok.
De a sztori nem a te hűtődről szól, hanem a görögök meleg miatti klímahasználatáról, ami energiaválságot okoz. Ez kezelhető lenne, ha az EoL klímákat nem engednék javítani, hanem cserére köteleznék. Gondolom ott is van a Nemzeti Klímavédelmi hatóságnak megfelelő szerv, amin keresztül kell tolni a telepítést, gázhasználatot, stb....
-
#188
bambano
titán
RandomName
#170
bambano
titán
válasz
RandomName
#170
üzenetére
pont most jártam úgy, hogy egy kis műanyag vacak tönkrement a hűtőnkön és emiatt komplett hűtőt kellett cserélni.
se szerelő, se pótalkatrész nincs.
melyik a jobb, legyártani és idehozni Dél-Koreából egy komplett új hűtőt, vagy bontani ilyen csetreszt és javítani?
tuttira nem az új hűtő a környezetbarátabb. pláne nem olcsóbb. -
#187
Vladi
nagyúr
RandomName
#185
Vladi
nagyúr
válasz
RandomName
#185
üzenetére
Ha nincsklímád, azalegződebb.
14-be született a lányom, nyár közepén. Az is baromi hőguta nyár volt, még szeptemberben is 30 felett bőven a hőmérséklet. 5 napig volt benn vele az asszony, mire hazaértek 22 c volt az egész házban.
Persze aztán anyóssal közölték, hogy hidegven! Megfázikagyerek! Minden ablakot kinyitni! Csináltak is nappalra 30c-t a házban éjszakára 28-at. Segáz.
-
#186
Somatom
veterán
RandomName
#185
Somatom
veterán
válasz
RandomName
#185
üzenetére
Akkor most csavarjunk egyet a dolgon! Csóró emberünknek luxus lenne a klíma, nem telik rá. Közlekednie muszáj, ezért van egy nem túl környezetbarát autója. Akkor ő most ződebb, mint egy klímázó, modern autóval közlekedő?
-
#183
Somatom
veterán
RandomName
#182
Somatom
veterán
válasz
RandomName
#182
üzenetére
Ezt nem tudom. Otthon nincs klímám. Azt mondod, hogy ettől egy inverteres klíma zöldebb?
-
8th
addikt
válasz
Geller72
#159
üzenetére
Nagyon jó tud lenni a vályog is, magam is abban élek. A nagyvárosi betondzsungelből kimenekülve tudatosan direkt vályogházat akartam vásárolni de nagyon-nagyon meg kell nézni mibe ugrik bele az ember mert rendesen be lehet vele szaladni tátott szájjal abba a bizonyos erdőbe.
"Egy tömés/vályog házban, ha kint 35-40 fok van, bent akkor is csak ~max 20, vagy kevesebb, ha van redőny. Klíma nélkül. Ez azt is előrevetíti, hogy télen is ilyen jó a hőszigetelése."
Nálam 60cm-es falak vannak de ugyanúgy átmelegszik mint a tégla legfeljebb valamivel lassabban. A vályogtégla amúgy kifejezetten pocsék hőszigetelő de rohadt vastag falakat raktak belőle így mégis jól tartja a hőt (tömegkályha effektus). Egyenesen következik, hogy két heti igazi dögvész kánikulát követően kemencévé változik a ház. Erről nekem valahogy senki sem regélt amikor a vályogházak előnyeit ecsetelte. Éjjel ventilátorral kipörgetem a meleget reggel fél kilenckor bezárkózok leeresztem a redőnyöket és délután négykor már menekülök kifelé a házból olyan rohadt meleg van bent. És amilyen nyarak vannak újabban ez csak rosszabb lesz. Cserébe télen is elég jól megtartja a hőt. Vályognak van előnye is, hátránya is. Én egyáltalán nem bántam meg, hogy nem kádárkockát vásároltam anno pedig itt a környéken minden második ház az. -
#179
Somatom
veterán
RandomName
#177
Somatom
veterán
válasz
RandomName
#177
üzenetére
Ezt úgy írod, mintha egy az egyben lenne választható opció egyik, vagy másik. Nálunk, a 300 ezres átlagfizuhoz ugyanannyiba kerül a Mazda, mint Németországban a másfél millás átlagfizuhoz. Másfélből telik ökora. 300 -ból csak közlekedésre.
-
#178
RandomName
senior tag
Hieronymus
#176
RandomName
senior tag
válasz
Hieronymus
#176
üzenetére
"Ha csak 15%-al csökkenne a fogyasztás és a következő öt évben még életben tartható a rendszer évi 5% költségnövekedésre elosztott felújítási költséggel, akkor semmi sem indokolja a teljes cserét"
Ez is igaz, de sok esetben az új eszköz energiahatékonysága többet "termel" mint a régi eszköz felújításával járó pillanatnyi spórolás.
Itt a nyitóban az hangzott el, hogy baj van, összeomlott a görög energiarendszer a hősèg okozta nagyfokú klímahasználat miatt.
Ott, azon az éghajlaton van klímahasználat. Főleg a túristák által látogatott részen. Akik apartmanokat adnak ki, azokat sok esetben a bevétel érdekli, nem a környezettudatosság. Addig fogják használni az öreg klímákat amíg azokat csak lehet használni, mert profitmaximalizálás van. Ezek jelentősebben emelik meg a települések hőmérsékletét, ezért többet kell őket járatni.... Ez egy idő után öngerjesztő folyamat lesz.A visszább feszegetett kérdés jó. Megjavítjuk a règit, és direktben teszünk utána a globális felmelegedésért, vagy veszünk újat, és kevesebbet melegítünk a környezetünkön, de a régi géppel (aminek nagy része újrahasznosítható) "szemetet" termelünk.
-
#176
Hieronymus
veterán
dabadab
#172
Nyilván elkerülhetetlen a szeméttermelés. Az a kérdés, hogy megéri a cserét megcsinálni vagy kitolható a csere egy javítással.
Ha csak 15%-al csökkenne a fogyasztás és a következő öt évben még életben tartható a rendszer évi 5% költségnövekedésre elosztott felújítási költséggel, akkor semmi sem indokolja a teljes cserét. Majd öt év múlva, amikor már végképp nem éri meg a további javítás.A 30 éves Lada esetében nincs már olyan sebesség, aminél még biztonságosnak tekinthető a jármű.
A fogyasztása feléből elvan egy modern 3 hengeres 1-1,2 literes motor. Minimum 20 lóerő többlettel és jelentősen nagyobb Nm értékkel.
Nem kérdés, cserélni kell.
Egy olyan autót, amiben már minden fontosabb biztonsági megoldás be van építve, nem fogyaszt jelentősen többet, mint egy mai hasonló autó, nem kell cserélni.Nagyvárosban SUV-t használni, korától függetlenül környezetszennyezés.
Nehezebb vele parkolni, mint egy kisebb autóval és több helyet foglal az úton. Nehezebb, több üzemanyagot igényel a mozgatása. Nem terepjáró, szóval nem kell nagy reményeket fűzni a terepképességeihez.
Télen azért az 1-2 napi előnyért, amikor a havas jégen jobban tud gyorsulni és kanyarodni nem éri meg tartani. De fékezni már nem tud jobban, a nagyobb t9mege miatt. -
#174
Somatom
veterán
RandomName
#173
Somatom
veterán
válasz
RandomName
#173
üzenetére
"a Mazda árát elköltöd a koros jármű életbentartására, üzemeltetésére."
Ahhoz az új Mazdához egy biszbasz többe kerül, mint a Ladán egy komplett motorgenerál, amit ráadásul a szomszéd Béla is meg tud csinálni, míg a Mazdán bármilyen hozzányúláshoz horror rezsióradíjú márkaszervíz kell. -
#173
RandomName
senior tag
Eastman
#171
RandomName
senior tag
Így van.
Pont mint átülni egy Ladából, egy mai korszerű Mazdába.
Alacsonyabb károsanyagkibocsájtás, alacsonyabb üzemeltetési költségek, nagyobb komfort, naagyobb bekerülési költség.
A régi Ladát pedig vagy leadod a bontóba-> szemetet termelsz, vagy pedig valakinek eladod, aki záros időn belül leadja a bontóba-> szemetet termeltél, de kerestél rajta.
Vagy van még amikor nem ülsz át, de a Mazda árát elköltöd a koros jármű életbentartására, üzemeltetésére. -
#171
Eastman
addikt
RandomName
#170
Eastman
addikt
válasz
RandomName
#170
üzenetére
Magyarul; szeméttermelés.
Bocs. -
#170
RandomName
senior tag
Rive
#169
RandomName
senior tag
Félreértesz.
Ma már egy On/Off rendszerű gép annyi idős, hogy jellemzően már nincs rá gyári support, EoL (End of Lifetime) kategóriába esik. Vagyis nem beszélhetünk hátralévő élettartamról.
Fődarabcsere esetén (kompresszor, elpár, stb) lehetne megtagadni a szervíztevékenységet, és cserét javasolni. Pont úgy, mint a kazánok esetén van. Ami még durvább, mert ott még a régi kémény sem tartható meg változtatás nélkül. -
#169
Rive
veterán
RandomName
#167
Rive
veterán
válasz
RandomName
#167
üzenetére
A kierőszakolt váltás önmagában növelheti a környezeti lábnyomot. Mielőtt effélére szánná magát valaki érdemes megnézni, hogy a gép hátralevő élettartamának eldobása arányban van-e a csökkentett üzemeltetési lábnyommal.
#168: akkor most a vályog dícséretét zengjük, vagy azon panaszkodunk, hogy nincs pénze a'zembereknek? Nem mindegy.
-
Geller72
veterán
A legtöbb családnak, akinek ilyen van, az egyetlen még megfizethető megoldás, ha kilemezelik, mert így legalább a falak nem vizesednek. Csináltunk jónéhány helyen épületgépészeti melót, ahol ezt alkalmazták, előtte másfél méterig vizesek voltak a falak, a nyár végére semmi. És nem is jöt vissza. Szóval, akiknek ilyen van, azoknak ez az egyetlen megoldás, mivel nincs 50 millájuk egy dózer+új ház kombóra, hanem sokszor azt a másfél millás vályogházat is hitelből veszik meg...
Ha valaki hétvégi háznak vesz ilyet vidéken - mert olcsó, az mindenképpen kora tavasszal nézze meg és ha szárazak a falak, akkor ok. Sajnos a pénz hiánya sok embert kompromisszumokra kényszerít, de ez nem jelenti azt, hogy ne lenne egy ilyen ház jó. Van egy másik családi házam is egy másik településen, két éve vettem. Az első az lesz, hogy rakni kell rá legalább 10 cm-es szigetelést, mert a hőszigetelése konvergál a nullához. 1970-ben épült. Tégla. És még csak nem is a szar B30-ból.. -
#167
RandomName
senior tag
mephi666
#144
RandomName
senior tag
válasz
mephi666
#144
üzenetére
Vagy törvényileg szabályozni kellene, hogy a régi gépek amelyek On/Off rendszerűek, már ne lehessenek javíthatóak, hanem korszerűbb inverteres gépre kelljen váltani. Mint ahogy a kazánoknál is van jó ideje.
Sok esetben ha most elromlik, akkor kap egy új kompresszort, R22 helyett korszerűbb gázzal, de ugyanúgy On/Off rendszerű marad.
Ez energiafogyasztás, és hatásfok tekintetében is elmarad egy mai inverteres géptől.
[link]
A régi gépek kb E F G osztályba esnek, ma már gazdaságtalan az üzemeltetésük, és indokolatlanul fűtik a közterületet. Egy mai korszerűbb gép már jellemzően annyira szabályozza vissza magát, hogy elő tudja állítani a kívánt komfortot. Ez egy terület hőntartásánál sokkal gazdaságosabb, és emellett tartósabb komfortérzetet ad, mint a régi készülékek esetén. -
Rive
veterán
válasz
Geller72
#164
üzenetére
A vályog/föld halála a víz. Mindegy, hogy föntebb tud-e terjedni, vagy bezárod alulra.
Vizesedésre hajlamos területen az egyetlen, ami a vályogot 'életben' tudja tartani az egy olyan alap, ami nem veszíti el a szilárdságát víz hatására. Ha ez van, akkor lehet utólagos (víz)szigetelésről beszélni. Ha nincs, akkor utólagos vízszigetelés az a döglött ló s*ggébe a szívószál.
-
Geller72
veterán
-
Rive
veterán
válasz
Geller72
#159
üzenetére
...Ez azt is előrevetíti, hogy télen is ilyen jó a hőszigetelése....
Nem vetít elő semmi effélét, sajnos. Nyáron a nagy hőtehetetlenség és a vályog (a példaként felhozott esetben: vert föld, ami NEM vályog) vízháztartásának közös eredménye egy elfogadható hőmérséklet, ami leginkább a napi középpel áll szoros kapcsolatban.
Télen a napi közép alapból jobban eltér a komfortzónától. És télen ha nincs bent nyílt tűzterű fűtés, akkor a fal nedvesedik....ha olyan helyen van, ahol alacsonyan van a talajvíz, akkor felázik. Ezt utólagosan is lehet korrigálni...
A megfelelő alap hiányát alapvetően nem lehet korrigálni. Szigetelőlemezekkel sem. Nem véletlen, hogy alap nélküli vert földfalakkal leginkább skanzenben találkozni ma már. -
Geller72
veterán
"A számok nyilván hülyeségek" - Nagyon nem túlzás.
"hogy a padlónál kb. semmi hőszigetelés nincs" - Gondolom, nem olvastad végig a kommentem.. Szigetelés, aljzatbeton (szerelőbeton) hőtükör/lépésálló szigetelés - ahol éppen van padlófűtés, ott az, majd a záróréteg beton. 6.970,-ft a gáz átalányom havonta. Tűzhely villany, a HMV meg az év nagy részében javában a tetőre rakott elemekkel termelődik. A kazánom a teleken naponta 2x kapcsol be, felfűt és ennyi." ez egyáltalán nem a vályog jó hőszigetelő voltálról szól (mert a vályog nem az)"
-1m vastagon pedig elhiheted, hogy működik. -
dabadab
titán
válasz
Geller72
#159
üzenetére
Egy tömés/vályog házban, ha kint 35-40 fok van, bent akkor is csak ~max 20, vagy kevesebb, ha van redőny
A számok nyilván hülyeségek (vagy ha pécéskedni akarok: erős túlzások), viszont ez egyáltalán nem a vályog jó hőszigetelő voltálról szól (mert a vályog nem az), hanem pont az ellenkezőjéről: hogy a padlónál kb. semmi hőszigetelés nincs, a föld hőtehetetlensége tartja a nagyjából egyenletes hőmérsékletet.
-
Geller72
veterán
A vályogot a praktikum és a kényszer szülte. Régen (és itt most nem 30-40 évre gondolok, hanem 100+) ha valaki építkezni akart és nem volt pénze (a vidéken élő nagy többség ilyen volt, a háború(k) után oltári nagy volt a szegénység még sokáig) akkor csak ez az egy lehetősége maradt. A telkeket régen ingyen adták és mérték ki. Az első egy ilyen telken a kút kiásása volt. Ha volt víz, mindened volt. Semmi rezsi nem volt az állam fele. Nálunk például a háború után 10 évvel kezdték meg a villamosítást. Az ilyen vályog ház készítese a következő módon zajlott. Az adott telken árkot ástak, a fellazított földbe (vagy sárgaföldbe, aki szerencsésebb helyen lakott) vizet engedtek, szalmatöreket tettek, és taposással elkeverték. Nagyon kevés helyen volt vályogvető, és sokkal macerásabb, lassabb is volt - ezért a falakat zsaluzták, ameddig volt zsaluanyaguk és rétegenként feltöltötték, tömörítették, majd így tovább. A vastagság azért is kellett, mert az ilyen anyag vékonyan ebben a halmazállapotban nem tartotta volna meg magát. Általában 10-15 cm-es rétegeket raktak egymásra, attól függően, hogy a gödörben mennyi anyagot tudtak bekeverni. Ez, mivel kalákában ment, azaz akinek előtte te segítettél és akinek ezután fogsz, az eljön neked is segíteni, tehát a munkadíj zéró, max kaja+pia.
Anyagköltség zéró, ha nincs zsaludeszkád pár darab, akkor esetleg az, de az nem volt tétel.
A tető faanyaga lehetett tétel, de általában úgy csinálták, hogy a családból többen elmentek a fatelepre és ledolgozták a faanyag árát, esetleg aki tudott olcsón faanyagot szerezni (az erdőn dolgozott napszámba és ott kapott érte fát) az levágatta a fatelepen. A cserép még akkor nem létezett, volt a nád. Az is ingyen volt. Azt kötegekbe rakták és bezsuppolták (ebből ered a zsuptető). Ez nagyjából fék méter vastagon fedte a tetőt. Baromi jó hőszigetelő volt a nádszálak közti légréteg miatt, főleg ebben a vastagságban és pille könnyű is.
Mivel régen nem léteztek 125 rétegű, 58 légkamrás, 25cm vastagságú nyílászárók, hanem csak egy db. sima kis ablak, négy pici üvegdarabbal, - egy rétegben természetesen - ezért fontos volt, hogy a leggyengébb láncszem, az ablak kicsi legyen. Egy ilyen házban a 3 helyiségben a legbelső szobában volt egy kis ablak, a középsőben, ami a kocsha is volt, ott volt a bejárati ajtó, tehát ablak nuku és végül az utcára néző hálószobában (tisztaszoba) volt max 2 kis ablak. A szobák "padlója" döngölt föld volt, amit ünnepek előtt nedves ronggyal, gyökérkefével kisimítottak. Ez keményebbé is tette a felületét.
Ki lehet ezt röhögni, de egyrészt ez azt a személyt minősíti, aki így reagál, másrészt rávilágít arra, hogy milyen tudatlan. Ahogy írtam, ezt annak idején a kényszer és az olcsósága, na meg mert nem volt más - alakította így. Téglagyárak a háború után épültek nagy volumenben, no meg nem volt sem olcsó, sem könnyen hozzáférhető. Az "ingyennél" minden tekintetben hátrányban volt. Sokszor messze is volt, a fuvar drágább lett volna, mint a tégla. Ráadásul "régen", azaz a háború(k) előtt, alatt nem volt gépesítve a szállítás lakossági szinten, tehát minden lóval oldottak meg. Ha csak 20 km-re volt a téglagyár, az oda-vissza 40km. Ez 8 óra lovaskocsival, plusz a rakodás. Ezt eleve kevesen tudták volna megfizetni a tégla árával együtt. Ezért is volt eleinte szinte mindig a nagyobb városokban, vagy ahhoz közel a téglagyár, mert oda sok kellett (főleg a háború után) és közel is volt a városiaknak.
Egy tömés/vályog házban, ha kint 35-40 fok van, bent akkor is csak ~max 20, vagy kevesebb, ha van redőny. Klíma nélkül. Ez azt is előrevetíti, hogy télen is ilyen jó a hőszigetelése. A főfalak általában egy méteresek voltak, a közfalak 70-90 centisek.
A legnagyobb hátránya az ilyen házaknak, hogy nincsen alapjuk, azaz ha a talaj mozog a csapadék függvényében a falak is mozogni, repedezni fognak. Valamint ha olyan helyen van, ahol alacsonyan van a talajvíz, akkor felázik. Ezt utólagosan is lehet korrigálni, szigetelőlemezeket vágnak a fal tövébe és ezzel megszűnik a felázás. Sok helyen, ha magasabb, dombon fekvő részen vesz valaki ilyet, azok általában nem vizesednek. Az ilyenek olyan, betonnál is keményebbre tudnak az idők folyamán keményedni, hogy egy tartókonzol kifúrása nem fog pikk-pakk menni. A mi egyik házunk ilyen. Kicseréltük a nyílászárókat, belül teljesen felújítottuk, tetőcsere, belül is szigetelt aljzattal, új elektromos hálózattal..stb. 2005 óta egy repedés nincs sehol, egyik falon sem. Igaz, ez dombtetőn van, sokat mentünk, mire ki tudtunk egy jót választani. De tökéletes. Ebben nem lesz klíma. 1846-ban épült. -
#158
Eastman
addikt
Hieronymus
#143
Eastman
addikt
válasz
Hieronymus
#143
üzenetére
Jó helynek láttam, gondolom.
-
#153
Rive
veterán
fatpingvin
#152
Rive
veterán
válasz
fatpingvin
#152
üzenetére
Csak, ha méter vastag. De azonos vastagságban elvérzik bármi modern tégla ellenében.
-
Rive
veterán
A vályog nehéz ügy
Vannak nagyon jó paraméterei, de néhány speciális tulajdonsága miatt általános használatra a mai elvárások mellett nem alkalmas 
Például alapvetően, nem mérettartó: nagyon nehéz jól hőszigetelni. Alapból csak a kőgyapot jöhet képbe, de még annál se mindegy a technológia.
Másik, hogy nagyon víz/páraérzékeny. -
bkercso
nagyúr
Árnyékolással megfejelve pláne.
Sajna a lakóépületek többsége se nem árnyékolt, se nem páraáteresztő, így a klímát néha még télen is kell használni szárításra.Sokan mondják, hogy geopolimerből vagy vályogból jobb volna építkezni, mint gyorsszerkezetes betonból, mégse nagyon terjed, mert drágább. Rövid távon gondolkozunk, ez a baj itt is.
-
Rive
veterán
válasz
mephi666
#144
üzenetére
..a belerakott jégakkuk hűtik valamennyire a levegőt ... minimális környezeti terhelés mellett persze..
Izé. Nem.
A jégakku a mélyhűtőben keletkezik, igen sz@r hatásfokú, nagyjából +40 vs. -15 hűtőciklus folyamán.
A klíma +40 vs. +15 hűtőciklust csinál, sokkal magasabb hatásfokú.Az a helyzet, hogy egy hűtő-fűtő fajta klíma megfelelő hőszigetelés illetve a konnektorból csordogáló villany megfelelő forrás-összetétele mellett kifejezetten környezetbarát tud lenni.
-
#147
Eastman
addikt
RandomName
#142
Eastman
addikt
válasz
RandomName
#142
üzenetére
Dettó!
Jól beszélsz. -
mephi666
nagyúr
bakonyban volt barlang is 100%-ig környezetbarát klímával
viccen kívül ilyen melegekben mindig eszembe jut, milyen jó lenne hasonló helyen levegőzni, vagy beülni a föld alá egy borospincébe hűsölni...reggel pont egy ilyen cikk jött szembe ...átolvastam és valami nagyon hiányzik ebből
-
#144
mephi666
nagyúr
RandomName
#142
mephi666
nagyúr
válasz
RandomName
#142
üzenetére
k*rvasok fát kéne ültetni első körben: mindig eszembe jut, milyen jó volt pár éve ebből a pusztulat melegből kiszabadulni pár napra a bakonyba...
voltak 35 fokok, de az erdőben kellemes hűvös... pl közeli városokból félegyházát ezért szerettem, mert az egyik fő utcáján ősidők óta ottvan mindkét oldalt a platánsor és nyáron is kellemes a hőmérséklet... itt kecskeméten meg betondzsungel, ami fasor volt pl jobb oldalon, azt kikapták kb 10 éve... ültettek helyette újakat, amik olyan ütemben növekednek, hogy talán 20-30 év múlva adnak valami árnyékot... (hacsak nem száradnak ki addig) ...ja klíma persze van majdnem minden lakásban ...mi inkább ilyen olcsó levegőhűtőt vettünk, ami barátibb elven működik és leeresztjük tökig az erkélyen az árnyékolót... a levegőhűtő tán max 80W-ot "zabál", vizet párologtat és a belerakott jégakkuk hűtik valamennyire a levegőt (nem ér annyit, mint a klíma, de amikor 30+ fok van a szobában és ezen hűt pár fokot, az sokat számít... minimális környezeti terhelés mellett persze) -
#143
Hieronymus
veterán
Eastman
#129
-
#141
Rive
veterán
fatpingvin
#131
Rive
veterán
válasz
fatpingvin
#131
üzenetére
...a fűtőelemcellák gyors és hatékony kihűtése...
...'hogymiva'
-
#139
dabadab
titán
fatpingvin
#126
dabadab
titán
válasz
fatpingvin
#126
üzenetére
viszont vannak vele igen komoly gondok (kimerült fűtőanyagcellák) amiket lehet elbagatelizálni meg rátolni a következő generációra hogy oldják meg, de ez minden csak nem felelősségteljes magatartás
Ellenben a globális felmelegedést rátolni a következő generációra, az felelős?
Mindennek vannak hátrányai, a kiégett fűtőanyag kezelése a többi alternatívához képest üdítően problémamentes: olyasmi, ami pár száz évig biztosan nem okoz problémát és azon belül reálisan lehet azzal számolni, hogy a most kísérleti fázisban lévő megoldások (tenyésztőreaktor, ilyenek) vagy valami más valós használatba kerüljön.
-
#138
Geller72
veterán
fatpingvin
#131
Geller72
veterán
válasz
fatpingvin
#131
üzenetére
Franciában, Flamonwillben építettünk egy olyan kísérleti komplexumot, ami a használt, normál atomerőművekben már nem felhasználható cellákat hasznosítja újra/tovább. Nekik elég fontos és sürgető, lévén meglehetősen sok atomerőmű van az országukban. Úgy tudom, hogy még nem üzemel, de hamarosan fog. Ha beválik, ez el fog terjedni.
-
Geller72
veterán
"Ha szmog esetén korlátozzák bizonyos járművek közlekedését, akkor vajon mit korlátoznak áramhiány esetén?"
-Van már erre példa. Ilyenkor a háztartások áramfelvételét korlátozhatják. Kapsz egy napra ~5kW-ot, aztán szia.. Eldöntheted, hogy mosni akarsz, vagy klímázni..
-
bkercso
nagyúr
Vároosba jó megoldás lehet a közösségi kisbuszizás is, ha megfizethetően elterjed. Van a Bosch-nak ilyen kísárleti busza, ami talán 6 személyes. Megadod, hova mennél és mennyire sietsz, és beoptimalizálja az útvonalat. Önvezető meg minden, csak ugye még ezt sem kapni, csupán pár darab rohangászik belőle.
-
bkercso
nagyúr
válasz
Apollyon
#128
üzenetére
A mai napig nincsen olyan adathordozó, ami nagy biztonsággal olvasható lesz 500 év múlva. Márpedig ilyenekre kellene felírni, hol vannak elásva a kiégett fűtőanyagcellák, mert azok még elég sokáig sugározni fognak.
Próbálkoznak üvegkompozitba tenni a kiégett cellák anyagát, ami így akár összetörés esetén se lenne annyira sugárzó, de nem tudok róla, hogy a gyakorlatba átült volna már ez a megoldás.
-
Somatom
veterán
Nem figyeltél. A magánhasználat előtt zárnám le a hidakat és nem is az összeset. Tehát, aki akar, az továbbra is közlekedhet a saját autójával magáncélból, csak pár órával korábban kell kelnie és pár órával később ér haza. Hidd el, hogy rögtön jó lesz a bicikli, meg a tömegközlekedés. Egyébként meg vannak más módok is. Pl. egy elektromos rolleren nem fog megizzadni. Két éve, ha vki maszkban mászkált az utcán, elhúzódtak tőle az emberek. Most meg tök természetes jelenség. Ugyanilyen természetes lehet egy öltönyben rollerező. Csak el kell dönteni, hogy mi a fontosabb.
-
-
#131
fatpingvin
addikt
Apollyon
#128
fatpingvin
addikt
válasz
Apollyon
#128
üzenetére
"Az atommal meg kevésbé, azt lehet tárolni biztonságosan akár a föld alatt"
ez pontosan az a halogató megoldáskerülés amiről beszéltem. egy ilyen kérdésnél kihűlési időegységre nézzük a dolgot és rögtön kiderül hogy a kérdéses időskálán máris egyáltalán nem elfogadhatóak a valószínűségek.
szar helyzet, nem mondom és ha lenne valami tényleg kiforrott és kikényszerített megoldás a fűtőelemcellák gyors és hatékony kihűtésére én is támogatnám az atomreaktorokat, de momentán tudtommal nem ez a helyzet. -
#130
Somatom
veterán
Hieronymus
#127
Somatom
veterán
válasz
Hieronymus
#127
üzenetére
Én azt veszem észre, hogy villanybringával így is gyorsabb vagyok, mint autóval. 10 Km meg nem táv. Minél jobban bedugul a város, annál többen hagyják otthon az autót.
-
#129
Eastman
addikt
Hieronymus
#127
Eastman
addikt
válasz
Hieronymus
#127
üzenetére
Melyik városban élsz?
-
#128
Apollyon
Korrektor
fatpingvin
#126
Apollyon
Korrektor
válasz
fatpingvin
#126
üzenetére
Igen, vannak vele gondok, csak amivel jelenleg pótolni tudják azzal sokkal nagyobb gond van, és nem csak a jelen generációnak van vele problémája, hanem a következőnek is sokkal nagyobb gondja lesz, csak az már éppen visszafordíthatatlanul.
Az atommal meg kevésbé, azt lehet tárolni biztonságosan akár a föld alatt, nem kötelező a vízvezeték rendszerbe pumpálni.
-
#127
Hieronymus
veterán
Somatom
#123
"Három szélső hidat meghagyni a magán autóforgalomnak, a többit bekamerázni és kitiltani a magánautókat."
Csak ez semmit sem oldana meg, legfeljebb összeomlasztaná a várost.
Nem lehet ennyi embert beterelni a tömegközlekedésbe. Ahhoz meg kell sokszorozni a járművek számát, a járatsűrűséget, új útvonalakat kell kiépíteni.
Felénk felmerült az ingyenes vagy napi 1 euró költségű tömegközlekedés. Csak van egy kis gond. A csúcsidőben már most is túl vannak zsúfolva a járatok. Közlekedési dugó a metróban viccesen hangzik, de napi szintű probléma. Az U-Bahn és S-Bahn vonalak törzsszakaszaiban kevesebb mint egy perc a járatok közötti távolság. A legkisebb késlekedés több szerelvényt torlódását okozza. Ennek van egy további hátránya. Az, hogy a törzsvonalon belül nagyon gyakoriak a szerelvények jól hangzik, de. Ezeken az útszakaszokon kívül nem lehet járatokat sűríteni. Ha a törzs szakaszt el akarod hagyni, akkor 10 illetve 20 percenként érkezik a megfelelő járat. Ha egy keveset késik a szerelvény és át kell szállnod egy másik vonalra, jó eséllyel az orrod előtt megy el a szerelvény. 10-20 perc fog kiesni az életedből, akár naponta többször is.Én bő 10 kilométerre járok dolgozni autóval. Hétvégén 12-13 perc utazás. Tömeg közlekedve 50 perc.
Munkanapon a torlódások miatt 20-25 perc autóval Tömeg közlekedve 40-45 perc. (gyakoribbak a járatok)
A havi bérletjegy ára, elegendő (volt eddig) az üzemanyagra. Elég nehéz ilyen körülmények között környezettudatosnak lenni.
Most építik a második törzsvonalat. Majd meglátjuk mi lesz, ha elkészül. De még az sem lesz elegendő átterelni az autósokat a tömegközlekedésbe. Csak a mostani helyzeten tud majd enyhíteni. -
#126
fatpingvin
addikt
Apollyon
#92
fatpingvin
addikt
az atomenergiával a probléma soha nem környezetvédelmi jellegű volt, legalábbis nem olyan mértékben mint mondjuk a szénerőműveknél. viszont vannak vele igen komoly gondok (kimerült fűtőanyagcellák) amiket lehet elbagatelizálni meg rátolni a következő generációra hogy oldják meg, de ez minden csak nem felelősségteljes magatartás, ami egy ilyen kérdésben nem megengedhető. meg persze lehet struccot játszani de az meg csak nettó ostobaság.
-
#125
fatpingvin
addikt
Tüzi
#47
fatpingvin
addikt
alapvetően igazad van, akármennyire is kognitív disszonanciát okoz a fórumozók nagyrészének. kérdés mit lehet valóságban tenni ezzel a helyzettel: a globális vadkapitalizmus ami mostanra métenyként megfertőzte az emberiséget és így a bolyggót, nem éppen egy olyan dolog amit kézenfekvő lenne kiherélni.
-
#122
elektrotank
aktív tag
Somatom
#120
elektrotank
aktív tag
Én a vonatközlekedés korszerűsítését is mondanám, ha már ne üljünk autóba. Vagy rengeteg bicajút építését. De sajnos ezekből nem igazán valósul meg semmi. Pedig átmenni egyik faluból másikba - tételezem fel 5 km - egészségesebb és környezetkímélőbb lenne, mint autóba vagy buszra pattanni.
-
#120
Somatom
veterán
elektrotank
#117
Somatom
veterán
válasz
elektrotank
#117
üzenetére
Vagy, nem ül autóba az, akinek nem muszáj.
-
#119
elektrotank
aktív tag
Hieronymus
#118
elektrotank
aktív tag
válasz
Hieronymus
#118
üzenetére
Ezért is írtam, hogy 70-100 év, tehát az én életemben már biztos nem következik be ez. Elektromos autót nyomatnak jobban, hidrogénesből meg 1-1 feltűnik néha, de nem zárom ki annak a lehetőségét, hogy ne lenne egy vagy több töltőállomás és ilyen autó az utakon. Az se kizárt, hogy benzinkút is lesz még.
Az ITER-ből majd 2030-35 fele lesz valami, talán. De legalább vannak tervek, ez is több, mint a semmi.
-
#118
Hieronymus
veterán
elektrotank
#117
válasz
elektrotank
#117
üzenetére
Probléma kipipálva.
Ja, nem. Ennél sokkal sokrétűbb és mélyebb problémáink vannak.
A hidrogén előállítása nem túl környezetbarát vagy túl sok energiabefektetést igényel.
Szállítani nem nagyon lehet, mert robbanás veszélyes, de legalább csak nagyon magas nyomáson lehet csak tárolni. Még így is folyamatosan csökken a mennyisége a tartályban, használat nélkül is. Lelép a tartály falán keresztül a hidrogén. Az autókban több kis méretű tartályban tárolják. Alacsonyabb a robbanásveszély mértéke és az esetleges kár. Illetve a kisebb felületen, kevesebb hidrogén tud lelépni.
Robbanó motorban amúgy sem érhető el a nulla emisszió kibocsájtás, mivel valamennyi olaj mindig bekerül az égéstérbe.A fúziós erőmű nagyon jó gondolat.
Kettő aprósággal azért még baj van. Ez az a fejlesztés, folyamatosan képes tartani a még a fejlesztésére fordítandó évek számát. A fontosabb az, hogy senki sem képes pontosan meghatározni az önfenntartó működéshez szükséges méretnagyságot. A Napban a nyomás és hőmérséklet adott valamint elképzelhetetlen mennyiségű üzemanyag van felhalmozva. Mégsem robban fel a Nap. Nagyon jó önszabályzó a folyamat. -
#117
elektrotank
aktív tag
elektrotank
aktív tag
Életmódot kell váltanunk és ez nem jövő karácsonyra fog megváltozni, hanem kb. olyan 70-100 év múlva. Ki kell építeni az elektromos töltőknek a hálózatot illetve, ha lesznek alternatív üzemanyaggal hajtott járművek, pl. hidrogén, akkor azt is ki kéne építeni. Fejleszteni kell a szélerőművek és napelemek hatékonyságát, az energiatárolást és olyan fúziós erőműveket kell építenünk, mint amilyen az ITER lesz, reményeink szerint. Ezenfelül fokozni kell erősen az újrahasznosítási ipart és a szemétkérdést is meg kéne oldani. Szóval rövidtávon biztos nem lesz könnyű, de szerintem, ha hosszabb távba (pl. nem a mi életünkbe történik) gondolkozunk, akkor jobban kitárulnak a lehetőségeink.
Hát majd kiderül mit hoz a jövő. Reméljük a legjobbakat. -
bkercso
nagyúr
válasz
#90088192
#111
üzenetére
Az hogy mi miért Történik
Ezt a kérdést csak mi, emberek tudjuk feltenni és mintha ezen kívül nem is létezne. Nem férünk hozzá közelebb a valóságot kutatva. Azért merülhet fel, mert mi célt tudunk adni a cselekedeteinknek. Az élővilág többi részét viszont bajos a "miért?" mentén vizsgálni. Egy szorosan csatolt rendszer, kölcsönhatásokkal.
A fizikai világ is egy szorosan csatolt ok-okozati rendszer, amiben mégis nyitott a jövő, de ennél többet nem látok benne.Ha meg vannak nálunk intelligensebb lények, valószínűleg annyit érthetnénk meg a gondolataikból, mint egy csimpánz a mieinkből.
Azt is mondják, hogy az Univerzum keletkezéséhez azért nem férünk közelebb, mert feltehetően nem képezhető le lineáris ok-okozati lánccal, ahogyan mi gondolkodunk. (A Big Bang utántól tudjuk, mi hogyan történt.)Elgondolkodtató az is, hogy a Big Bang előtt minden bizonnyal nem volt a fizikai Univerzumban másolható állapot, vagyis nem volt "objektív". (Meg persze megfigyelők sem voltak benne.
) -
bkercso
nagyúr
Persze, hogy nem tudomány. De nem részeg filózás volt a részükről. A fizika két nagy területének alapítói erre a személyes nézetre jutottak.
Egyébként az AdS holografikus, de a mi univerzumunk dS geometriájú, amiről még nem sikerült belátni, hogy holografikus-e vagy sem. Mindenesetre kísérletileg is bizonyított, hogy a téridő nemlokális, ezért is lenne érdekes, hogy vajon holografikus-e.
A kereszténység (meg a többi vallás) akkor működik legjobban, ha ezeket a tudomány környéki f@szkodásokat szimplán kihagyják a dologból.
A vallásos tanításhoz szerintem szimplán nincs köze a tudománynak; diszjunktak. A szembeállítás épp olyan nevetséges, mint az összekeverés. -
#90088192
törölt tag
Igazad van, éjfélkor tényleg csak hülyeségek tudok írni, a szimuláció elmélettel keverem, ott ugye valakinek létre kellett hozni a szimulációt és a szimulacioban lévőknek tulajdonképpen így tűnhet, hogy ....
Az hogy mi miért Történik nem megmagyarázható ezen a szinten vagyis akkor megkérdőjelezhető mi szükség van az univerzumra? Ezért nem lehet kizárni semmit sem addig míg 100% nem vagyunk benne biztosak, hogy nem úgy van.
Ez nem azt jelenti, hogy léteznie kell, hanem azt hogy nem tudjuk, és lehet sosem fogjuk megtudni.Nekem tök mindegy, ha van ha nincs, a lényeg akkor derülne ki ha bebizonyítani lehetne bármelyik állítást.
-
#109
Hieronymus
veterán
bkercso
#101
"A mikulás csodája elég közel áll a valósághoz, még ha a mikulás nem is létezik fizikailag."
Értem.
És nem akarom elvenni tőled ezt a csodát. Amúgy sem tudnám. Fizikailag nem létezik.
Azért a sok nem létező dologban való hit, egy olyan virtuális világot teremt, amiben könnyű elszakadni a valóságtól.
Attól, hogy valaminek évezredes hagyománya van még nem feltétlen jó.
A kannibalizmus is tartós hagyományokra épülhetett. Mára civilizáltabbá és keresztényebbeké váltunk. Csak virtuálisan zabáljuk fel egymást.PS:
Kezdek rájönni, a toleranciám magasabb, mint néhány itt ítélkezőnek. Kevésbé vagyok kannibál.
Van aki már utasítgat is, hogy kik mit csináljanak és mit ne csináljanak.
Ha a Mikulás csodája generálja ezt az arroganciát, akkor nincs okom toleránsnak lenni ez ügyben.Szerk.
Offba tettem. -
Rive
veterán
válasz
#90088192
#102
üzenetére
Tulajdon képpen a hologram univerzum pont egy bizonyítása SZVSZ hiszen valakinek el kellett készíteni a holohrammot nem?
Ugh. Nem.
A hologrammosdi csak annyit mond, hogy a valahány dimenziós izé matematikailag equivalens módon leírható egy valahány-plusz-egy dimenziós térbeli felületen is felületen is.
Mivel a két leírás equivalens, ténynek (de akár: véglegesnek) venni bármelyiket is és hologram-univerzumról beszélni/ezzel érvelni - nos, nem igazán tudományos dolog....nem zárható ki a létezése.
Viszont semmi sem indokolja a feltételezését.#103 bkercso: Einstein, Bohr és talán mások is arra jutottak...
Nem jutottak arra: nem komolyabban, mint én néhány sör után.
Efféle filozofálgatásai lényegében mindenkinek vannak, de ezek nem képezik részét a tudománynak, akkor se, ha keresztény filozófusok szeretik ezeket minél jobban kiaknázni (a tudományos rész félrekezelése/nem ismerete mellett).
A kereszténység (meg a többi vallás) akkor működik legjobban, ha ezeket a tudomány környéki f@szkodásokat szimplán kihagyják a dologból. -
#103
bkercso
nagyúr
E.Kaufmann
#100
bkercso
nagyúr
válasz
E.Kaufmann
#100
üzenetére
+1
Einstein, Bohr és talán mások is arra jutottak, hogy az anyagnak tudati alapja lehet. Innentől a fizika nem szólhat a valóság teljességéről. Arról szól, hogy élettelen anyagi rendszerekben az energiafluktuáció hogyan szűrődik ét az anyagi rendszerek szimmetriáin. Ez adja a fizikai törvények alakját és ezért nem sikerült a szimmetriánál alapvetőbbet találnia a kvantumelméleteknek. -
#102
#90088192
törölt tag
E.Kaufmann
#100
#90088192
törölt tag
válasz
E.Kaufmann
#100
üzenetére
A tudomány sosem a miért kérdésre ad választ.
A többi adja magát.
A leglogikusabb dolog amit olvastam, hogy nem zárható ki a teremtés elmélet (nem abban a formában amit az egyház propagál), így annyit mondok, hogy amíg be nem bizonyítják, hogy nincs, addig nem zárható ki a létezése.
Tulajdon képpen a hologram univerzum pont egy bizonyítása SZVSZ hiszen valakinek el kellett készíteni a holohrammot nem? Különben lényegtelen kérdés ebben a formában egyenlőre.
-
#101
bkercso
nagyúr
Hieronymus
#96
bkercso
nagyúr
válasz
Hieronymus
#96
üzenetére
Jól előadod a korlátoltságot. Hangzatos.
Az ember előtt olyan lehetőségek állnak, amik izgalmasabbak még a mikulás szánjánál is, de a gyerek nem fogná fel őket. A mikulás csodája elég közel áll a valósághoz, még ha a mikulás nem is létezik fizikailag. (Egyébként sok minden nem létezik fizikailag, pl. az adott szó stb.)
Egyébként figyelemre méltó, ha egy kitalált történet túléli az évszázadokat. Ekkor illik megérteni.
![;]](http://cdn.rios.hu/dl/s/v1.gif)
Vagy ragasztás, vagy fémből valamit kimaratni? Éljen a diy. 
Új hozzászólás Aktív témák
Hirdetés
- Csere-Beszámítás! Playstation 5 Slim Edition + Joystick állomás! CFI-2016
- Dell R630/R730XD SSD NVMe PCIe Extender (0GY1TD) + Kábel (0K9TVP) Kit
- Apple Watch Ultra, Gen 1
- ÚJ Microsoft Surface Laptop 7 13.8" 2K - 120Hz Érintő - Snapdragon X Elite - 16GB - 512GB -2 év gari
- Lenovo Thinkpad T490, 14" FHD IPS , I5-8265U CPU, 16GB DDR4, 256GB SSD, W11, Számla, 1 év garancia (
- ÁRGARANCIA!Épített KomPhone i3 10105F 16/32/64GB RAM RX 6600 8GB GAMER PC termékbeszámítással
- Telefon felvásárlás!! iPhone 15/iPhone 15 Plus/iPhone 15 Pro/iPhone 15 Pro Max
- LG 32GS95UE - 32" OLED / UHD 4K / 240Hz - 480Hz & 0.03ms / 1300 Nits / NVIDIA G-Sync / AMD FreeSync
- ÁRGARANCIA!Épített KomPhone Ryzen 7 5800X 32/64GB RAM RTX 4060 Ti 8GB GAMER PC termékbeszámítással
- Akciós Windows 10 pro + Office 2019 professional plus csomag AZONNALI SZÁLLÍTÁS
Állásajánlatok
Cég: PCMENTOR SZERVIZ KFT.
Város: Budapest