Új hozzászólás Aktív témák

• #168 Geller72 veterán Rive #166

  Új Válasz 2021-08-09 16:33:48 #168

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  Geller72

  veterán

  válasz Rive #166 üzenetére

  A legtöbb családnak, akinek ilyen van, az egyetlen még megfizethető megoldás, ha kilemezelik, mert így legalább a falak nem vizesednek. Csináltunk jónéhány helyen épületgépészeti melót, ahol ezt alkalmazták, előtte másfél méterig vizesek voltak a falak, a nyár végére semmi. És nem is jöt vissza. Szóval, akiknek ilyen van, azoknak ez az egyetlen megoldás, mivel nincs 50 millájuk egy dózer+új ház kombóra, hanem sokszor azt a másfél millás vályogházat is hitelből veszik meg... Ha valaki hétvégi háznak vesz ilyet vidéken - mert olcsó, az mindenképpen kora tavasszal nézze meg és ha szárazak a falak, akkor ok. Sajnos a pénz hiánya sok embert kompromisszumokra kényszerít, de ez nem jelenti azt, hogy ne lenne egy ilyen ház jó. Van egy másik családi házam is egy másik településen, két éve vettem. Az első az lesz, hogy rakni kell rá legalább 10 cm-es szigetelést, mert a hőszigetelése konvergál a nullához. 1970-ben épült. Tégla. És még csak nem is a szar B30-ból..

• #164 Geller72 veterán Rive #163

  Új Válasz 2021-08-09 16:19:59 #164

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  Geller72

  veterán

  válasz Rive #163 üzenetére

  "A megfelelő alap hiányát alapvetően nem lehet korrigálni. Szigetelőlemezekkel sem"
  -Azért remélem, hogy átment, hogy ezt nem arra értettem, hogy azon javít, hogy van alap, vagy nincs, hanem a vízszigetelésen, felázáson. Gondolom, hogy átment, csak kötözködni jobb..

• #162 Geller72 veterán dabadab #160

  Új Válasz 2021-08-09 16:17:33 #162

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  Geller72

  veterán

  válasz dabadab #160 üzenetére

  "A számok nyilván hülyeségek" - Nagyon nem túlzás.
  "hogy a padlónál kb. semmi hőszigetelés nincs" - Gondolom, nem olvastad végig a kommentem.. Szigetelés, aljzatbeton (szerelőbeton) hőtükör/lépésálló szigetelés - ahol éppen van padlófűtés, ott az, majd a záróréteg beton. 6.970,-ft a gáz átalányom havonta. Tűzhely villany, a HMV meg az év nagy részében javában a tetőre rakott elemekkel termelődik. A kazánom a teleken naponta 2x kapcsol be, felfűt és ennyi.

  " ez egyáltalán nem a vályog jó hőszigetelő voltálról szól (mert a vályog nem az)"
  -1m vastagon pedig elhiheted, hogy működik.

• #159 Geller72 veterán Rive #155

  Új Válasz 2021-08-09 15:47:03 #159

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  Geller72

  veterán

  válasz Rive #155 üzenetére

  A vályogot a praktikum és a kényszer szülte. Régen (és itt most nem 30-40 évre gondolok, hanem 100+) ha valaki építkezni akart és nem volt pénze (a vidéken élő nagy többség ilyen volt, a háború(k) után oltári nagy volt a szegénység még sokáig) akkor csak ez az egy lehetősége maradt. A telkeket régen ingyen adták és mérték ki. Az első egy ilyen telken a kút kiásása volt. Ha volt víz, mindened volt. Semmi rezsi nem volt az állam fele. Nálunk például a háború után 10 évvel kezdték meg a villamosítást. Az ilyen vályog ház készítese a következő módon zajlott. Az adott telken árkot ástak, a fellazított földbe (vagy sárgaföldbe, aki szerencsésebb helyen lakott) vizet engedtek, szalmatöreket tettek, és taposással elkeverték. Nagyon kevés helyen volt vályogvető, és sokkal macerásabb, lassabb is volt - ezért a falakat zsaluzták, ameddig volt zsaluanyaguk és rétegenként feltöltötték, tömörítették, majd így tovább. A vastagság azért is kellett, mert az ilyen anyag vékonyan ebben a halmazállapotban nem tartotta volna meg magát. Általában 10-15 cm-es rétegeket raktak egymásra, attól függően, hogy a gödörben mennyi anyagot tudtak bekeverni. Ez, mivel kalákában ment, azaz akinek előtte te segítettél és akinek ezután fogsz, az eljön neked is segíteni, tehát a munkadíj zéró, max kaja+pia.
  Anyagköltség zéró, ha nincs zsaludeszkád pár darab, akkor esetleg az, de az nem volt tétel.
  A tető faanyaga lehetett tétel, de általában úgy csinálták, hogy a családból többen elmentek a fatelepre és ledolgozták a faanyag árát, esetleg aki tudott olcsón faanyagot szerezni (az erdőn dolgozott napszámba és ott kapott érte fát) az levágatta a fatelepen. A cserép még akkor nem létezett, volt a nád. Az is ingyen volt. Azt kötegekbe rakták és bezsuppolták (ebből ered a zsuptető). Ez nagyjából fék méter vastagon fedte a tetőt. Baromi jó hőszigetelő volt a nádszálak közti légréteg miatt, főleg ebben a vastagságban és pille könnyű is.
  
  Mivel régen nem léteztek 125 rétegű, 58 légkamrás, 25cm vastagságú nyílászárók, hanem csak egy db. sima kis ablak, négy pici üvegdarabbal, - egy rétegben természetesen - ezért fontos volt, hogy a leggyengébb láncszem, az ablak kicsi legyen. Egy ilyen házban a 3 helyiségben a legbelső szobában volt egy kis ablak, a középsőben, ami a kocsha is volt, ott volt a bejárati ajtó, tehát ablak nuku és végül az utcára néző hálószobában (tisztaszoba) volt max 2 kis ablak. A szobák "padlója" döngölt föld volt, amit ünnepek előtt nedves ronggyal, gyökérkefével kisimítottak. Ez keményebbé is tette a felületét.
  
  Ki lehet ezt röhögni, de egyrészt ez azt a személyt minősíti, aki így reagál, másrészt rávilágít arra, hogy milyen tudatlan. Ahogy írtam, ezt annak idején a kényszer és az olcsósága, na meg mert nem volt más - alakította így. Téglagyárak a háború után épültek nagy volumenben, no meg nem volt sem olcsó, sem könnyen hozzáférhető. Az "ingyennél" minden tekintetben hátrányban volt. Sokszor messze is volt, a fuvar drágább lett volna, mint a tégla. Ráadásul "régen", azaz a háború(k) előtt, alatt nem volt gépesítve a szállítás lakossági szinten, tehát minden lóval oldottak meg. Ha csak 20 km-re volt a téglagyár, az oda-vissza 40km. Ez 8 óra lovaskocsival, plusz a rakodás. Ezt eleve kevesen tudták volna megfizetni a tégla árával együtt. Ezért is volt eleinte szinte mindig a nagyobb városokban, vagy ahhoz közel a téglagyár, mert oda sok kellett (főleg a háború után) és közel is volt a városiaknak.
  
  Egy tömés/vályog házban, ha kint 35-40 fok van, bent akkor is csak ~max 20, vagy kevesebb, ha van redőny. Klíma nélkül. Ez azt is előrevetíti, hogy télen is ilyen jó a hőszigetelése. A főfalak általában egy méteresek voltak, a közfalak 70-90 centisek.
  A legnagyobb hátránya az ilyen házaknak, hogy nincsen alapjuk, azaz ha a talaj mozog a csapadék függvényében a falak is mozogni, repedezni fognak. Valamint ha olyan helyen van, ahol alacsonyan van a talajvíz, akkor felázik. Ezt utólagosan is lehet korrigálni, szigetelőlemezeket vágnak a fal tövébe és ezzel megszűnik a felázás. Sok helyen, ha magasabb, dombon fekvő részen vesz valaki ilyet, azok általában nem vizesednek. Az ilyenek olyan, betonnál is keményebbre tudnak az idők folyamán keményedni, hogy egy tartókonzol kifúrása nem fog pikk-pakk menni. A mi egyik házunk ilyen. Kicseréltük a nyílászárókat, belül teljesen felújítottuk, tetőcsere, belül is szigetelt aljzattal, új elektromos hálózattal..stb. 2005 óta egy repedés nincs sehol, egyik falon sem. Igaz, ez dombtetőn van, sokat mentünk, mire ki tudtunk egy jót választani. De tökéletes. Ebben nem lesz klíma. 1846-ban épült.
  

• #154 Geller72 veterán Rive #153

  Új Válasz 2021-08-09 13:26:01 #154

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  Geller72

  veterán

  válasz Rive #153 üzenetére

  Harmincnyolcas vályogot én még nem láttam..

• #138 Geller72 veterán fatpingvin #131

  Új Válasz 2021-08-09 01:46:14 #138

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  Geller72

  veterán

  válasz fatpingvin #131 üzenetére

  Franciában, Flamonwillben építettünk egy olyan kísérleti komplexumot, ami a használt, normál atomerőművekben már nem felhasználható cellákat hasznosítja újra/tovább. Nekik elég fontos és sürgető, lévén meglehetősen sok atomerőmű van az országukban. Úgy tudom, hogy még nem üzemel, de hamarosan fog. Ha beválik, ez el fog terjedni.

• #137 Geller72 veterán

  Új Válasz 2021-08-09 01:41:30 #137

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  Geller72

  veterán

  "Ha szmog esetén korlátozzák bizonyos járművek közlekedését, akkor vajon mit korlátoznak áramhiány esetén?"

  -Van már erre példa. Ilyenkor a háztartások áramfelvételét korlátozhatják. Kapsz egy napra ~5kW-ot, aztán szia.. Eldöntheted, hogy mosni akarsz, vagy klímázni..

Új hozzászólás Aktív témák