- Xiaomi 14 - párátlanul jó lehetne
- Bemutatkozott a Fairphone 6
- Motorola Razr 60 Ultra - ez a kagyló könnyen megfő
- iPhone topik
- Fotók, videók mobillal
- Google Pixel 9 Pro XL - hét szűk esztendő
- Samsung Galaxy S23 Ultra - non plus ultra
- Honor Magic6 Pro - kör közepén számok
- Mobilhasználat külföldön
- Apple iPhone 16 Pro - rutinvizsga
-
Mobilarena
Ez itt, az elektronikával hobbiból foglakozók fórumtémája.
Lentebb összegyűjtötttem néhány elektronikával kapcsolatos, hasznos linket.
Új hozzászólás Aktív témák
-
Lompos48
nagyúr
válasz
Batman2
#19642
üzenetére
Igen és igen.
Könnyen kiszámolhatod: egy klasszikus végfoknál a tápfesz meghatározza a kimeneti jel maximális amplitúdóját. Effektív értékkel számolva, ismerve a terhelés impedanciáját, ki tudod számolni a maximális kimeneti áramot. Fesz x áram megadja a kimeneti teljesítményt (UxI vagy U^2/R). Ebből még levonódik az a feszültségesés, ami a végtranzisztokon marad a plusz illetve a nulla elé haladva. Ez csak így dióhéjben.
Hídba kapcsolva a terhelés 2 végét ellenirányba "rángatja" a 2 kimenet. Emiatt nő a kimeneti teljesítmény.
-
Lompos48
nagyúr
-
lapa
veterán
válasz
Batman2
#19568
üzenetére
jól hangzik a kombinált, de meglepődnék ha tudnál linkelni konkrét megoldást. márcsak azért sem, mert egy normális (mérsékelt égövi) napkollektorban pont az a pláne, hogy brutál szigetelése és a szigetelésen belül saját abszorberfelülete van. mivel pedig egy rendes vákuumcsöves koli elmegy 200 fokig is, ez nemigen tenne jót a szilíciumnak. a síkkollektorok is sokkal magasabb üzemi hőmérsékleten szoktak járni, viszont hidegben meg kb sehogy (pláne mivel egy vagy két hőcsere is van).
amúgy saját magam terveztem a keretet, és pont ahogy írtad megvan a kémény. hozzáteszem ez az első függőlegesen szabad(abb) áramlású megoldás amit látok. itt tart a fogyasztói technika, nem véletlen csináltam magamnak. szóval minden stimmel, ennek ellenére elmegy 60 fok fölé a panel. nálam jobb híján maradtak a ventik, bár így számolgatva lehet hogy kéne ásnom egy nagy és mély gödröt egy csőkígyónak, aztán valami minimál szivattyúval keringetni a panel háta meg a talaj között a vizet.
-
Lompos48
nagyúr
válasz
Batman2
#19439
üzenetére
A vasúti kocsik elektromos fűtése Magyarországon tudtommal 1500V~...
Valószínű. Nekem csak sejtéseim vannak.
az egész hármas ugyanúgy párhuzamosan volt kötve, mint egy személyautó esetében ??
Tudtommal igen.
Visszatérve a NiFe akkukra...
Tudtommal jóval drágábbak is az ólmosakkuknál, vaszín a nikkel miatt. Ami pedig a használt eletkrolitet illeti számomra kénsav vagy marószóda egyformán kegyetlen lötty.
Akkuk:
...egy egyensúlyi állapotig...
Eddig én is eljutottam, mint lehetőség, de leírni nem mertem, amíg sk. nem mértem. Azért se, mert tudom, hogy Li-ion telepeknél a párhuzamosan kötött akkucellák nagyon szigorúan vannak válogatva, feszültség szerint. Azonos kémia és geometria ide vagy oda pici különbség mindig van/lehet.
-
Lompos48
nagyúr
válasz
Batman2
#19436
üzenetére
Tampon: akku, fogyasztó és töltő (generátor) állandóan párhuzamosan kötve. Így van minden transzformátorállomásban is: 230V= helyi akkutelepról működik minden automatika, kapcsoló stb., hogy immunis legyen bármilyen meghibásodással szemben.
A fénycsöves világítás meg konnektorok (ahol voltak) biztosan konverterről működtek, még néha a sípolásuk is hallható volt. A jelenlegi megoldásokról gőzöm sincs.
Az 1500V~ fővezetékről nem tudok, de én olyat vasúti kocsiba nem tennék, ez biztos.
***
Én a diódákat csak azért tenném be, hogy az akkuk ne "dolgozzanak" egymásra a fogyasztó helyett.
Tehát az egyik akkuból folyik mondjuk 100mA a másikból pedig mondjuk csak 50mA.
Vagy a nagyobb kapacitású akku kezdi tölteni a kisebbet...
-
Lompos48
nagyúr
válasz
Batman2
#19424
üzenetére
NiFe akkut lehet e kapni valahol ??
Ezt nem tudom. Ugyanakkor a legstrapabíróbb típusnak számít(ott).
Tudtommal "tamponban" voltak minden vagonon a generátorral (pont az említett strapabírás miatt). Minden kocsin lehetett látni az egyik tengely közelében a "hóttpiszkos" generátort. A töltést elektronikusan oldották meg. Naaaagyon régen speciálisan válogatott ASZ15 és ASZ18 germánium tranzisztorokat (60V, 15A) gyártottunk erre a célra. A fénycsöveket pedig konverterről táplálták. A legfrissebb változatokról fogalmam sincs.
-
Lompos48
nagyúr
-
Lompos48
nagyúr
válasz
Batman2
#19195
üzenetére
No, végre bejutottak a tűzoltók, és befújták poroltóval. Ennyi idő alatt le is éghetett volna a trafóház, bár gondolom, akkor a tűzoltók sem finomkodtak volna a zárt ajtóval.
A tűzoltás előtt le KELL kapcsolni az áramot.
Amit nem értek, hogy eldurrant az első fázis, gondolom, majd még két durranás és gondolom, eldurrant a mási két fázis is, ez hogy lehet ??
A "durranás" megsérti a másik két kábel szigetelését.
Elvégre ha az első eldurran, akkor már nincs megfelelő áramkör !
Na jó, még a második is eldurran, mert míg még két vezeték van, addig még csak van áramkör, még ha nem is egész, de hogy a harmadik mitől durran el, azt már tényleg nem értem, mivel egymagában a másik kettő nélkül már tényleg nincsen áramkör !!A három vezeték az 3 fázis. Bármelyik fázis és a föld között létezik feszültség és folyhat áram.
-
-
válasz
Batman2
#18979
üzenetére
A 28 és 32 az véleményem szerint Bome fok és nem %.A 28B fok a lemerült akku savsűrűsége és a 32B fok pedig feltöltött állapotban mérhető.
Amúgy ha az emlékeim nem csalnak akkor 60%-os a nagykereskedelemben beszerezhető legtöményebb kénsav(ha tévedek majd ki leszek javítva) -
Lompos48
nagyúr
válasz
Batman2
#18942
üzenetére
Nem ismerem a szöveg forrását sem a kontextust. Amit írtam korábban két egyidejű de különböző mechanizmus/jelenség. Maga a LED, amiben az áram hatására keletkezik fény, a másikban pedig a fény gerjeszt egy más "színű" fényt, majd az eredő a kettő keveréke. Ezekben a mondatokban is 2-2 kompozícióról írnak, bár a második érdekes, mert az első (alsó) struktúra már kapásból fehérként indul.
A második réteg nem feltétlenül festék, hanem egy réteg, aminek ilyen gerjeszthető tulajdonsága van. Talán lehet az is félvezető is....kristály is teljesen átlátszó...
Ezt majd csak akkor hiszem el, ha látom. Egyik intermetallikus félvezető (Ga, In, As, P "keveréke") sem alkot átlátszó kristályt. Ellenben lehet rettenetesen vékonyra csinálni. Legtöbb esetben egy chip vastagsága csak azért pár tized milliméter, hogy a gyártási folyamatban kezelhető/manipulálható legyen.
Az átlátszóságról pedig még annyit, hogy azt (ellenben) nem tudom hogyan készül vagy néz ki az AMOLED technológiával gyártott organikus LED.hogy "B12", nagy mérettel és kisebb méretben pedig még "04"
2 változat van: 1200V/0.4A vagy 1.2A/400V...
-
Lompos48
nagyúr
válasz
Batman2
#18889
üzenetére
Év(tized)eken keresztül csak a vörös-sárga-zöld LEDek léteztek. A színt a használt félvezetőtípus határozza meg, pontos energiaszintek közötti tranzíciók diktálják a kibocsájtott hullámhosszt.
Az első kék LEDek SiC, majd az erősebb fényre is képes epitaxiálisan növesztett Indium-Gallium-Nitride (InGaN) kristályból készültek. Ezek 450-470nm hullámhosszúak.
Valós fehér LEDek nem léteznek. A fehér fény egy széles spektrumot jelent (lásd szivárvány, mint a fehér fény felbontása). Minden LED, színétől függetlenül csak egy hullámhosszt "tud". A használt trükk a kék fényre gyártott kristály bevonása egy olyan konverter-anyaggal, ami a kék fény által gerjesztve sárga fényt bocsájt ki. Az eredmény egy kék-sárga keverék, amit a "becsapott" szem fehérnek lát. Az arányok változtatásával ez hidegebb (kékesebb) vagy melegebb (sárgásabb) lehet. -
Lompos48
nagyúr
válasz
Batman2
#18887
üzenetére
Az kisebb izzókhoz biztosan elég lenne szerintem.
Nem biztos.
Majd egyszer kipróbálom, hogy beállok egy nagyfesz. távvezeték, vagy vasúti felsővezeték alá egy kis tekerccsel, meg egy multiméterrel és megmérem, hogy indukálódik e benne valami...
Távvezeték esetén nem biztos, hogy sokat fogsz mérni. Elleneben vasútnál elképzelhető, mert ott a sínek felett csak egy fázis cirkulál. Annál evidensebb, minél inkább közlekedik.e valami a vonalon, nert akkor nagyobb áram folyik ott. Nem szabad elfelejteni, hogy a felső vezeték elég sűrűn van betáplálva (max. nénány tíz km-enként!
Nagyon szépen gerjeszti az UV a foszforukat, olyan színhőmérséklettel nagyjából, amilyet normál módon is világít a LED !
Ez természetes, mert ugyanaz a fluoreszkákó bevonat világít, mintha a LED gerjesztené. A fény hullámhosszát pedig az adja meg. Ha egy mezei piros vagy sárga vagy zöld LEDet teszel oda semmit se fogsz látni!
-
mezis
félisten
válasz
Batman2
#18871
üzenetére
Üdv.!
A 4 W-os LED-es fényforrásom 230 V-os váltóáramról működik. Van benne Graetz és talán valamekkora puffer elkó is a kb 310 V-ra. Erre a részre nem láttam rá, mert besüllyesztették a foglalat csavaros részébe. Egyáltalán nem vibrál. (kb 13 mA az áramfelvétele.)
Foglalkoztam még a fürdőszoba szekrénybe gyárilag beépített 3 db LED-es fényforrással, mivel az egyik kontakthibás volt. Ezek mindegyikében 12 db LED van. A 20 mA-es áramot emlékeim szerint 330 nF-os kondenzátorral oldották meg. A kondi után Gratz és még valami hasonló értékű puffer. (Nem emlékszem már, lefényképeztem, ha gondolod előkereshetem.)
Ennél a 3 beépíttett, LED-es fényforrásnál rövid fejszámolással (36 db LED nem jelenthet legyőzhetetlen akadályt 300 V-nak) rájöttem, hogy megspórolhatok 40 mA-t, ha sorba kötöm őket, valamivel nagyobb kondenzátorral. Ez utóbbit műszerrel, kísérletezéssel állítottam be. A három fényforrást a 330 nF-os kondik mellőzésével (hisz már beiktattam egyet), de GRAETZ-estől mindenestől sorba kötöttem. Kiválóan működnek, ugyanolyan fénnyel, nem vibrálnak.Csináltam még egy trükkös dolgot: egy fali kapcsolóval kapcsolom az egészet, de mivel a szekrényben is van egy beépített kapcsoló, ezt a két kapcsolót sorba kötöttem, a beépítettet pedig áthidaltam egy kb 15 nF-os kondenzátorral. Ezzel azt sikerült elérnem, hogy amíg a beépített kapcsoló nyitott, addig egy halvány, éjszakai világítása van a fürdőszobának. (Ilyenkor sem pislog.) Az áramfelvétel ebben az üzemmódban mindössze néhány glimm lámpás kapcsolóéval azonos, de a fény sokkal nagyobb.
A télen ebben az éjszakai üzemmódban többször előfordult, hogy a három fényforrás közül egy nem világított, vagy már bekapcsoláskor sem, vagy valamikor gondolt egyet és kialudt. Nem sikerült hálózati feszültség csökkenéssel összefüggésbe hozni. Mostanában mindig világít.
-
Lompos48
nagyúr
válasz
Batman2
#18875
üzenetére
Akkor vegyük sorban:
...ártalamas lehet hoszabb távon a közelükben tartózkodni, ugyanígy pl. egy trafóház fölött lakni, sok történet kering és sok kérdés vetődött fel már e témában (főként megszaporodott rákos-daganatos megbetegedések, stb.) !
Természetesen a 3 vektor a vonalak között oltja ki egymás, a fázisonként különböző fogyasztóktól származó "szemét" pedig nem semlegesül. Tehát elektromágneses tér van. A megbetegedések nem bizonyítottak, csak feltételezettek, évtizedek vizsgálatai nyomán is.
...szabadba kitett fénycső talán már önmagában is világított...
Igaz. De annak az oka az volt, hogy nem a betáplált feszültség okozta kisülés, hanem az EM tér gerjesztette a fénycső belső "luminoforos" bevonatát. 100W-os amatőr rádióadónál is bevett szokás volt az antennakimenet mellé csak odatenni egy kis fénycsövet, amin "csak úgy magától" látszott akár telegráf vagy fónia üzemmódban a kimenő adás.
illetve egy kifeszített drótról (mondjuk ruhaszárító) már működött a vasaló
Ez inkább legenda. Mekkora drótot húztál ki, hogy meglegyen a 220V fesz, de az 500-1000W teljesítmény egy vasalónak?
Egy kis szeblámpa izzóra való áramot ezért lehet, hogy lehetne mindkét esetben csapolni
Egy régi skálaizzónak 6.3V és .3A, azaz 1.9W kellett. Egy bicikli- vagy zseblámpaégő pedig mondjuk 4V és .1A-t igényelt, azaz .4W-ot. Most gondolj bele, hogy egy átjátszó omnidirekcionális, azaz minden irányban egyformán sugároz. Mekkora szögben tudnád befogni az általa sugárzott teljesítményt (egy mobilátjátszó csak 10-25W-os, egy URH adó pedig 100W) akár néhány méter távolságról is? Ugye hogy nem stimmel valami?
-
Lompos48
nagyúr
válasz
Batman2
#18872
üzenetére
Nem eszik olyan forrón a kását!
10-12kV vagy 400kV-os távvezeték vagy trafó egyremegy, csak a gond, hogy ezek háromfázisú rendszerek és a szolgáltató érdeke, hogy a fázisok aránylag egyformán legyenek terhelve. Ennek pedig következménye, hogy az áramok meg persze a szórt terek vektoriális összege így nagyjából nulla.
Adóállomások esetén már jobb a helyzet. Hosszú és középhullámon MW vagy sokszáz kW a kisugárzott teljesítmény. Ebból már lehet begyűjteni. A hatásfok hangolt antenna esetén a legjobb, ez pedig megvalósítási problémákat okok, mert - ugye - a hosszúhullámú adók hullámhossza km, a kőzépé pedig párszáz méter nagyságrendű (lásd Kossuth 555m körül).
Manapság az UHF adók max. párszáz Wattal adnak, abból pedig már nem jut ilyesmire.
Egy fólia kondinak mennyi az élettartama,
Ha nem célozod meg a névleges feszültséget, akkor elméletben végtelen. Nincs mi elromoljon benne.
-
mezis
félisten
válasz
Batman2
#18724
üzenetére
Üdv.!
Egy-egy LED-nél keletkezett probléma. A 2W-os-nál csak a nem világító LED-et kerestem meg, de még nem javítottam, a térbeli elrendezés miatt a forrasztás szinte lehetetlen.
A 4W-os LED-jei egy síkban vannak, ennél vagy gyantás volt a forrasztás, mert amikor még csak félig toltam ki a fészkéből, már elkezdett világítani, aztán mire összeraktam, már megint nem világított. Mire kiforrasztottam a piciny LED-et, egyik lába már kitört. Lehet, hogy itt volt az eredendő kontakt hiba.
(A 4W-os LED lámpánál a szokásos műszerem dióda vizsgálója nem működött, 5V-os tápfeszültséggel, 1 kOhm-os ellenállással teszteltem a LED-eket. Természetesen a 64 LED-ből az 59. volt a hibás....
) -
Lompos48
nagyúr
válasz
Batman2
#18834
üzenetére
Bőségesen elég elolvasni a Wikipedia szócikkét a Hall-effektusról.
A lényeg, hogy az eredményezett Hall-feszültség egyenesen arányos a mágneses indukció értékével. Ha az váltakozik, akkor ez is. Ha állandó, akkor ez is. Tehát állandó indukcióérték ("egyenindukció"
) és állandó áram esetén ugyancsak állandó lesz, azaz egyenfeszültség.Ha rákeresel a Hall-effect-re gugliban nagyon szemléletes animációkat is fogsz találni.
-
-
mezis
félisten
válasz
Batman2
#18666
üzenetére
Üdv.!
Összeszedtem egy táblázatot (remélem jól jelenik meg a PH-n):
Watt lumen Lumen/Watt Élettartam(óra)
Landlite (LED)
5 280 56 25000
4 320 80 20000
2 120 60 25000Philips (fénycső)
15 900 60 20000
20 1230 62 20000
20 1350 68 80000delux (fénycső)
13 600 46 6000Ground (fénycső)
18 650 36 3500(Az áraknál csak annyira emlékszem, hogy 500-2500 Ft között lehetett).
A LED fényforrásoknál az érintésvédelmet vagy plusz búrával (5W, 2W) vagy teljesen leültetett LED-ekkel oldották meg. Úgy látszik, hogy a búra miatt -hűtés- a fényhasznosítás
a jobb márkájú kompakt fénycsövekéhez hasonló.Lakásomban 7 db LED fényforrás van, ebből kettő már "kiégett" élettartamuk talán 1000 óra sem lehetett.
A LED-es fényforrások sokkal nehezebben javíthatók a fénycsöveseknél.
Ezek alapján LED-es fényforrást inkább csak a kisebb fényigényű helyeken használok, a többi helyen pedig inkább fénycsöveset.
(Sajnos a táblázat teljesen elromlott, egyedi igényekre e-mail-ben el tudom küldeni LibreOffice formátumban)
-
Volkov
senior tag
válasz
Batman2
#18500
üzenetére
Nem tudok rendesen magyarázni, még mindig elbeszélünk picit egymás mellett.
Túlbonyolítod...
Nincs semmi más érzékelő a fed komphoz, de gázpedálnál, se sehol. ('86-os kocsi)Megpróbálom vhogy:
-adott a motorvezérlő. (Ford EEC IV-es, 60 lábas, se EGR, se katalizátor, se lambda)
kap: - egy főtengely jelet
- folytószelep potméter
- MAP szenzor
- levegő hő jeladó
- és végül motorhő jeladó
Ez ennyi. Ezekből vezérli a gyújtást, illetve az injektorok nyitását (meg pótlevegőt, de az most mindegy)Emellett a fedélzeti komp. 3 jelből számol mindent.
- benzin szint jeladó (ebből számolja a megtehető Km.-et)
- sebesség jeladó
- "benzin fogyás" ezt az EEC IV-től kapja, ez a kérdéses jel
(szerintem az injektor nyitással működhet együtt...)A pillanatnyi fogyasztás az aktuális sebesség és a "benzin fogyás" függyvénye, ahogy az átlag fogyasztás is.
A gond az, hogy a "benzin fogyás" jele "túl sok".
Ez meg onnan tuti, hogy tele tank (47L) után simán kiír a végén 60-70L-es elfogyást is, ezáltal a fogyasztás se stimmel.
Minden leírásban PWM jelet írnak, ezért gondoltam, hogy meg kéne kúrtítani a jelet.De akkor az a lényeg, hogy szereznem kell egy szkópot...
Ráadásul olyat ami működik kocsiban is
szerk: az tuti, hogy változó frekis a jel. Mikor betettem az izzót, akkor alapjáraton nagyon ritkán villant fel (épp hogy pislákolt) intenzív gyorsításra meg sűrűbben
-
Volkov
senior tag
válasz
Batman2
#18494
üzenetére
Na, akkor kicsit még visszább:
Tehát ez egy Ford Escort
A fedélzeti cucc gyári benne.
-kap egy pozitívat
-kap egy negatívat
-van egy világítás pozitív
-gyújtás pozitív
-jön egy kábel az üzemanyag szint jeladóból (ez egy ellenállás mérés)
-jön egy madzag a VSS-től (seb. jeladó, ez is egy PWM jel, de ezzel nincs gond)
-van egy lábacska ami a motorvezérlőről jön, ez méri a benzin fogyástÁtfolyásmérő nincs. A jeladó az maga az ECU (Engine Control Unit = motorvezérlő)
Minden láb megpucolva, csatik rendben, itt nem nagyon lehet már hiba.
(fordulatszám figyelés közvetlenül nincs is)1. hogyan tudom megtudni, hogy tényleg 0-12V PWM -e a jel ami kijön az ECU-ból?
(minden leírásban PWM-et írnak és én is játszottam már vele: egy izzót kötöttem rá, villog gázpedálállástól föggően kicsit-nagyot. (szkópom nincs))2. a fed komp tuti jó, ez már a 2. ami ugyan ennyit mér, szereztem anno még egyet mert azt hittem az a rossz.
3. 555-el nem lehet valami olyan kapcsolást összehozni, ami késlelteti a jel felfutását, de nem bántja a lefutást?
-
-
Lompos48
nagyúr
válasz
Batman2
#18196
üzenetére
Tulajdonképpen egy túlfeszültséglevezető, legtöbbjük fémoxidból készül. Diódaszerű görbével rendenkelik, csak szimmetrikusan, mint az alábbi ábra mutatja.
Ha a lábaira érkező feszültség eléri a nyitófeszültséget (ami alapján osztályokba válogatják), nagyon gyorsan vezetésbe megy át és nem engedi a túlfeszt a védett készülékbe, áramkörbe. Válaszidejük nagyon gyors, μsec vagy egyenesen nsec nagyságrendű és rövid ideig elképesztő energiát képesek elvezetni. Ha a csúcs nem tart ennél tovább, akkor a védelem rendben volt, ha igen, akkor leég a varisztor, zárlatos lesz és kiveri a biztosítékot. Ha meg szétpukkan, akkor peched van, mert akkor megy az ecet a készülékbe.
Átlagosan használt varisztorok kapacitása 100-1,000 pF, amit tervezéskor figyelembe kell/szokás venni. Mikroelektronikai áramkörökben akár 1pF körüliek is előfordulnak.
Mint volt már itt szó korábban róla, funkcionális szerepük nincs. Bárhonnan kiköthetők, a működés megy tovább, csak a védelem szűnik meg.
-
moha21
veterán
válasz
Batman2
#18160
üzenetére
Hát, ha 3,5 x 2 az már 7 V, de valamit nagyon elírtam, mert simán mehet 3 db is sorban .
De így is valami 1 ohm-os ellenállás kellene. Annyira nem érdekel fűt 2 W-ot az ellenállás, mert csak kipróbálni szeretném PC tápról.
Utána valami áramgenerátor lenne jó, ehhez várom az ötleteket .
-
moha21
veterán
válasz
Batman2
#18152
üzenetére
Nem, hanem édesapám szobrász és neki kellene valami reflektorszerűség.
Majd, ha komolyabban beleásom magam a témába akkor utánajárok rendesebben is, de most kellett amúgy is rendelnem és ezt mondom kipróbálom olcsóért.
Azóta felmerült bennem, hogy ezt valamiről hajtani is kellene. Első körben PC tápra gondolnék, azzal ki tudom próbálni. Csakhogy 1400 mA ír a katalógus, szóval valami 3-4 ohmos ellenállás kellhet elé, ha 12 V-ra kötök kettőt sorban
-
moha21
veterán
válasz
Batman2
#18147
üzenetére
Tudom, de úgyis rendelek tőlük mást is és ezért hozzácsaptam ezt. % db-ot vettem darabja 350 Ft-ra jött ki, szóval kibírható. Kipróbálni elég is.
Uni-t nevű multit rendeltem tőlük, 12k+Áfa, máshol 16k + áfa volt. Meg egy olcsóbb forrasztóállomást Egy 60W Solder Peak-et.
(#18146) Lompos48 : Köszönöm a segítséget! Ha megjönnek majd még biztos kérdezek. Én személy szerint szeretek mindent túlméretezni, a hűtést kiváltképpen.
-
moha21
veterán
-
Lompos48
nagyúr
válasz
Batman2
#18125
üzenetére
Azon kezdtem gondolkodni, hogy a nyák lap hátához, valami lapos széles fém bordát hozzá kellene ragasztani
Lehet valamicskét segít, de lényegében az a bakelit nemcsak elektromosan, hanem termikusan is szigetel.
Vajon mekkora lehet az a hőmérséklet, aminél már füstöl a lap ?
Sajnos nem tudom, de az is lehet, hogy nem mindentípusú lapnál ugyanaz. Mindenesetre közel lehetsz a LEDeknek megengedett határhoz.
Ajánlok egy picit bonyolult, de kivitelezhető mérési módszert: próbálj a lapra fektetni (meleg zónába) egy BC171 tranzisztort, vagy még jobb lenne egy akármilyen SMD tokozású. Elemről, tápról egy - mondjuk - 1mA-re kiszámolt ellenállással sorbakötve a B-E átmeneten méred a feszültségesést nyitóirányban. Ezt kétszer: szoba- és üzemi hőmérsékleten. A feszültség változása egész jó megközelítéssel 2mV/°C. Ebből következtethetsz/számigálhatsz. -
Lompos48
nagyúr
válasz
Batman2
#18122
üzenetére
Valószínű valami bakelitszerű anyag. Nálunk azt pertinax-nak hívják. Ilyenkor a disszipáció segítésére egy kis pad-et szokás kialakítani a fóliából az alkatrész alatt, még jobb egy fémezett átmenettel átvinni ezt a másik oldalra is. A legtöbb SMD alkatrésznél, ami hőt termel így szokták megoldani. Az üvegszálas mindenképpen jobb.
-
Lompos48
nagyúr
válasz
Batman2
#17991
üzenetére
A DS1669 adatlapján írja, hogy: A single pulse input on the UC, DC, or D input terminals will cause the wiper position to move 1/64th of the total resistance. Egyértelmű, hogy minden lépés ugyanakkora ellenállásérték-lépést jelent. Tehát egyenletes léptetésnél a változás lineáris lesz. A hangerőhöz pedig logaritmikus kell.
Hangerőszabályozáshoz vannak egyéb típusú ICk. Én huszonannyi évvel ezelőtt Analog Devices AD7110-zel építettem ilyet, aminek a lépése nem egy egységnyi ellenállásszakasz, hanem 1.5dB/lépés egy 88.5dB-es teljes átfogással. Újabban talán a Dallas Semiconductors, de mintha a Siemens (Infineon?) is gyártana hasonló funkciójú alkatrészeket. Volt még itt szó róla a topikban.
Van itt is egy érdekes cikk.
Azok a kondik is jók.
-
Lompos48
nagyúr
válasz
Batman2
#17982
üzenetére
egész graetz hidat tervezek bele, utána pedig puffer elkó...
Ez azért túlzás! Ha a villogás miatt akarod szűrni (bár az emberek 95%-a azt nem észleli, csak ha mozdítja a fejét), akkor mondjuk megértem. A híd felesleges. Csak azt teszi, hogy 2x annyi energiát kell eltűntetni, mint eggyel. Utóbbi egyszerűen levágja az egyik félperiódust és azzal tovább gondod nincs.
...akkor ezt összerakhatom különböző kapacitású kondikból is...
Akármilyen párhuzamos kombináció, ami kiadja a kívánt értéket. pF-okkal akár finomhangolhatod is, csak tűrjék a feszt.
-
Lompos48
nagyúr
válasz
Batman2
#17978
üzenetére
akkor most minden DC 400V-ot tudó kondi megfelel AC 250V-ra is, vagy csak amelyeknél ezt külön jelölik,
Sajnos nem ismerem a kritériumaikat, inkább adom a tudatlant, aki olvasni tud, betartom, amit ír rajta.
Poliészter, vagy polipropilén fólia kondi a jobb előtét kondinak 50Hz 230V AC-ra ??
Szerintem mindegy, ha a feszültségtűrése megvan, bár nem vagyok kondenzátorpárti a LEDek esetében. Azért remélem az 1N4007-es diódát se felejted el sorbakötni.
-
moha21
veterán
válasz
Batman2
#17915
üzenetére
"Tegyél a 12V-os trafó után egy kapcs. üzemű tápegységet"
Agyával verébre kategória. Akkor már vagy az egész menjen kapcs üzemről vagy ne.
Egyébként a routerekben is szokott lenni a bemenet után egy DC-DC konverter még. : )
Off: Most métem egy PC-t nem az 5%-on, hanem a 10%-on is kívül esnek a feszültségei, de mégis működött. / persze nem így fog működni tovább /
-
válasz
Batman2
#17905
üzenetére
Üdv
A notik alaplapján is ilyen kis SMD IC-k szabályozzák a feszültséget,töltést stb.A hűtésüket pedig a több rétegű NYÁK felülete biztosítja ami nem sok de több a semmitől.(csak próbálj meg egy rossz PC alaplapról leforrasztani 1-2 olyan alkatrészt aminek átmenő lábai vannak)
-
-
-
válasz
Batman2
#17853
üzenetére
Nos én sem vagyok a pártján ennek a fülesnek javításon van nálam és fel mertem tenni a fejemre.Az elektrosztatikus hangkeltők világában én sem vagyok otthon de egy biztos,hogy meglehetősen jól szól és van aki felvállalja így is a hangzás világ érdekébe.Amúgy meg 1000€ körüli árban vannak...
-
Lompos48
nagyúr
válasz
Batman2
#17717
üzenetére
Van egy újabb típusú IC is, amit újabb tervekhez ajánlanak: LTC3789. A Linear honlapján van
mintadarab igénylésére (Request Samples) link. Meg kell próbálni!
A kimeneti feszültség - ha minden igaz - 2 ellenállás értékéből állítható a megadott alkalmazási rajz alapján. Érdemes végigböngészni az adaplapot, mert sok hasznos dolgot ír/tisztáz.Ilyen alkatrészeket látva az ember egyből a forrasztópáka után nyúl.
-
Lompos48
nagyúr
válasz
Batman2
#17715
üzenetére
Ha jól látom/értelmezem, ebbe az ICbe tényleg egy ellenállás lánc van integrálva. A vezérlése pedig emiatt (is ?) kicsit bonyolultabbnak tűnik. Remélem nem tévedek.
Mivel nem tudom potosan mik a terveid, ha ténylegesen potencióméterként (pl. hangerő) szeretnéd használni, akkor léteznek egyenfeszültséggel vezérelhető cél-ICk. Ez is ugyanazt csinálja, csak a DC szintet a processzorról vezérled és nem épp' egyszerűen.
Remélem nem beszélünk el egymás mellett.A JFET, vagy melyik az az elem, ami gyak egy vezérelhető értékű ellenállás a két végpontja között bármerre folyhat az áram, csak a vezérlő lábank van polaritása.
Picit fordítva: a JFET az JFET, de lehet vezérelhető ellenállásként (is) használni. Nincsenek végpontjai, hanem a Source meg a Drain, amik között csatorna van/nyitható. A kapunak (Gate) pedig a Sourcehoz képest kell bizonyos potenciálon lennie, hogy vezéreljen. Tehát a S, D nem lehet csak úgy "akárhol".
-
-
Lompos48
nagyúr
válasz
Batman2
#17598
üzenetére
Megértem az okokat. Csak azért kérdeztem, mert alig hete, hogy vettem (itthon) egy nomane cuccot, ami 100W kimenetre képes 12,15,16,18,19,20,22,24V-os válogathatósággal meg egy 1A-es USB kimenettel is, bemenet pedig AC 110-240V vagy DC12V. Kitűnően működik és valami 12-13 euró körül volt az ára. Ilyen feltételek mellett akármennyire csábít a bigyózhatnék hobbiból, meggondolandó. Típust nem tudok írni, mert nincs neki.
Majd körülnézek IC "ügyben".
-
-
Batman2
őstag
válasz
Batman2
#17538
üzenetére
3-4 cellához ilyen konverter IC pl. az LM2735 (2,25A max., fajta: Boost)
Bemenet: 2,7-5,5V
Kimenet: bemeneti fesz.-től 24V-ig állítható (5V-ra tudod állítani)LM2585-5.0, LM2587-5.0 (3A és 5A, Boost)
Bemenet: 4-40V
Kimenet: 4,8-5,2V (gyárilag beállított - fix.)7, de inkább 8 cellához ilyen konverter IC pl. az LM2678-5.0
Bemenet: 8-40V
Kimenet: 4,9-5,1V (gyárilag beállított - fix.)Üdv.
-
moha21
veterán
válasz
Batman2
#17384
üzenetére
"hanem közelebb fog állni a feszültség az effektív, vagyis a hullám csúcsi értékhez ! "
Az effektív érték az teljesen más, mint a csúcsérték. 230 V AC effektív érték 230 V DC áram teljesítményével egyezik meg.
"Az, hogy enyhén megterhelve drasztikusan leeseik a feszültség (6-7V), azt jelenti, hogy nagyon lecsökkent már az akku kapacitása, vagy pedig azt, hogy nagyon szulfátosak a lemezek, alig van már reakció rajtuk !"
Most, hogy lassan töltöm az UPS elektronikájával viszonylag lassan, így már terhelve is működik az aksi. Egyébként azért kaptam, mert már a kocsiba kevés volt és sokat állt.
-
Lompos48
nagyúr
válasz
Batman2
#17381
üzenetére
De az biztos, hogy csak valami alacsony frekvenciájú jellel vezérelve van értelme a dolognak, 50 hertzel már nem sokat látni a lényegből, csak hogy mindegyik vibrál
Nem is olyan biztos. Hisz' a hídon a fogyasztott áram átfolyik. Szerintem például rendesen hozná a basszust, dobot. Csak - ismétlem - gond a LEDek aránylag kis árama. Esetleg egy kis fejhallgató-erősítővel el lehetne játszadozni.
-
Lompos48
nagyúr
válasz
Batman2
#17329
üzenetére
Azért érdekes lett volna egy világító egyenirányító híd !
Azért az könnyen kivitelezhető: a híd minden ágába kell egy-egy rendes-munkás egyenirányító dióda (eldughatók a NYÁK másik oldalán
) sorba LEDdel. Annyi a baj, hogy a maximális áramát a hídnak a LEDek max. árama határozza meg. -
Lompos48
nagyúr
válasz
Batman2
#17265
üzenetére
A LED diódakritikus szemmel nézve csapnivaló jelleggörbével bír. Nyitóirányban (VF) túl nagy, zároirányban (VR vagy VBR) túl kicsi a feszültsége. Csak - ugye - világít. Tehát inkább egy olyan alkatrész, ami világít és a jellege diódaszerű, na meg lényegében ugyancsak egy p-n átmenet.
Ettől függetlenül kötöttem én már LEDet 230V-ra ellenállással, dióda nélkül és mai napig működnek ezek a LEDek, igaz csak olyan 5mA-rel vannak meghajtva a biztonság kedvéért, amúgy 20mA-esek !!
Ennek biztos nem örvendenek a LEDek, ahogy semmilyen dióda nem örül annak, ha záró irányban letörési áramot erőltetnek át rajta. Sokkal hamarabb mennek tönkre, ha nem azonnal. A dióda (bármilyen a Zener meg Impatt kivételével) arra van kitalálva, hogy záró irányban zárjon. Az említett 2 típuson kívül még a lavinadiódák (avalanche) képesek a letörési zónában nagy áramokra, mert ilyenkor ezeknél (Zenernél sem) nem alakulnak ki forró pontok (hot spots), amik a struktúrát károsítsák.
Tehát csak ne spórolj azzal nyomorult 1N4007-tel.
)
) és állandó áram esetén ugyancsak állandó lesz, azaz egyenfeszültség.
Új hozzászólás Aktív témák
Hirdetés
ekkold
- HP EliteBook 855 G8, 15,6" FHD, Ryzen5 PRO 5650U CPU, 16GB DDR4, 256GB SSD, WIN 11, ( olvasd végig )
- Dell Precision 5520, 15,6" 4K/UHD Touch, I7-7820HQ CPU, 32GB DDR4, 512GB SSD, M1200 4GB VGA, WIN 11,
- Dell Precision 3561, 15,6" FHD, I7-11850H CPU, 16GB DDR4, 512GB SSD, T600 4GB VGA, WIN 11, ( olvasd
- Dell Latitude 5520, 15,6" FHD Érintőkijelző, I5-1135G7 CPU, 16GB DDR4, 256GB SSD, WIN 11, ( olvasd v
- Új MSI KATANA 15 Gamer Tervező Laptop 15,6" -35% i7-12650H 10Mag 16/512 RTX 4070 8GB FHD 144Hz
- AKCIÓ! HP Elitedesk 800 G1 USDT mini asztali számítógép - i7 4770S 16GB RAM 128GB SSD Intel HD
- Bomba ár! Dell Latitude E5570 - i5-6300U I 8GB I 256GB SSD I 15,6" FHD I HDMI I CAM I W10 I Gari!
- Használt Intel procik - Core 2 - Dual Core
- BESZÁMÍTÁS! ASUS TUF Z390-PRO GAMING alaplap garanciával hibátlan működéssel
- Macbook White 13" unibody
Állásajánlatok
Cég: CAMERA-PRO Hungary Kft
Város: Budapest
Cég: Promenade Publishing House Kft.
Város: Budapest