en egy ateista vallasos vagyok.
szeretnem elmondani a felreertesek elkerulese vegett, hogy amikor egy istenrol beszelek akkor a tortenelmi isteneket ertem alatta mint peldaul: allah, jehova, jupiter, odin, ra, zeusz es hasonlok. ellentetben a filozofikus istenekkel mint peldaul 'isten bennunk lakozik', 'az emberi lelkek osszessege' es ilyesmik, hiszen ezeket tul szabadon lehet krealni az unalmas orakban, es hangulattol fugg a definicio.
szamomra a hit az, ha valaki az emberi megismeres lehetosegein kivul allo dolgok egy csoportjanak letezeset es azok hatasainak valosagossagat elfogadja.
az istenhit = ha valaki a tortenelmi isten vagy istenek letezeseben hisz.
vallasossag = ha valaki az vilagnezetenek alapjait osszhangba hozza a hittel es onmuveleset hozzaigazitja a hithez.
vegul, szamomra a teremto nem egyenlo egyik istennel sem. a teremto egyetlen munkaja a teremtes.
az en hitem neve tao. abban az agaban a taoizmusnak amit en vallok (es ami speciel osszecseng a maganvelemenyemmel is) az istenek letezesenek kerdese elegge erdektelen. nagyjabol azert, mert kar fecserelni az idot az ilyesmire ha vallasrol beszelunk: az istenek ha vannak akkor az az o dolguk, nekunk embereknek abba aztan semmi beleszolasunk sincs. viszont a vallasban annal sokkal szelesebb es szinesebb dolgok vannak semminthogy leragadjunk az isteneknel es azok viselt ugyeivel. nagyjabol ennyi.
ami erdekesebb mint az istenek puszta letezese, az az istenek kapcsolata a vilaggal. vegulis igazak-e a sztorik? elkepzelhetonek tartom hogy az istenek sztorijai kozul tobb akar igaz is lehet. es ovatosan tovabbgondolva meg az is lehetseges hogy az istenek nem olyan mindenhato megfoghatatlan csodatevo lenyek mint altalaban gondoljak az emberek, hiszen meg a vallasok sajat irasaikban sem rajzoljak oket mindenhatonak abszolut ertelemben, legfeljebb az akkor elt hetkoznapi ember mercejehez kepest. am egymassal es a dolgok alakulasaval allandoan meggyulik a bajuk. ilyenkor leginkabb minimalis problemamegoldo kepesseget sem feltetelezo modon legyilkoljak azokat akik nem ugy tancolnak ahogy ok futyulnek, es ez biza legalabb egy kozepso ujjat kierdemel fuggetlenul vallasi elkotelezettsegtol.
a teremto kerdese mar megfoghatatlanabb. persze nem az olyan sztorikra gondolok hogy az egyik isten megteremtette a sajat hiveit meg a foldet hogy kesobb le ne essenek, hanem inkabb olyasmira hogy egy esetleges teremtes az emberi megismeres hatarait allithatta fel - ertsd legalabb a kvarkokat vagy az energiat vagy akarmelyik eppen aktualis es divatos tudomanyos mezsgyevideken lavirozo elmelet alapkoveit. es azt kell mondjam hogy a tudomany sem cafolhatja ezt meg (persze nem is akarja). mellekesen a teremtonek nem feladata a sajat maga es a sajat vilaganak a teremtese, o a mi vilagunk teremtoje. az, hogy az esetleges teremto intelligens-e emberi merce szerint vagy epp inkabb olyan mint egy 'hatas' az megint mas kerdes. szamomra teljesen elfogadhatatlan hogy (emberszeruen) ertelmes lenne. raadasul a teremto intelligenciaja sem szuksegszeruen vonzza magaval az intelligens tervezest, lehetunk ejszakara a laborban felejtett kemcso vagy egy pandimenzios fenyleny szellemi uruleke is. es ha epp igy lenne akkor ez teremto hatas vagy teremto intelligencia?
ezert nekem a legvaloszinubb hogy a teremtes valamifele megfoghatatlan kevereke ennek a kettonek es ez speciel osszhangban van a taoizmussal is. a taoizmusban van teremto folyamat leirasa es van a teremtonek egy szep meseje is. szoval lehet valogatni. ha valakit erdekel a taoizmus szivesen valaszolok kerdesekre ahogy tolem telik (de akkora elvezetes vitakra nem vallalkozok mint nehany eve a vallas temaban).
