- Milyen okostelefont vegyek?
- Samsung Galaxy Note20 Ultra - a tollnak nincs ellenfele
- Hat év támogatást csomagolt fém házba a OnePlus Nord 4
- Google Pixel topik
- Poco X5 Pro - ránézésre jó
- Samsung Galaxy Watch (Tizen és Wear OS) ingyenes számlapok, kupon kódok
- Beárazták az projektoros Ulefone-t
- iPhone topik
- Samsung Galaxy A56 - megbízható középszerűség
- eSIM, a kártyamentes szabadság
-
Mobilarena
Arduino hardverrel és szoftverrel foglakozó téma. Minden mikrovezérlő ami arduinoval programozható, és minden arduino program, board, és hardverrel kapcsolatos kérdések helye.
Új hozzászólás Aktív témák
-
Teasüti
nagyúr
válasz
Tankblock
#7068
üzenetére
Érzésre esp-idf is erősen fejlesztés alatt van.
Hát mit ne mondjak, nekem eddig egy hatalmas csalódás.
Nem igaz, hogy 2017-ben az appok világában nem tudnak felhúzni egy normális frontend-et.
Neeem, e helyett csomagolj ki 20000 apró fájlt, meg parancssorból telepíts a Github repojából.
És most felraktam vmi 2 giga hangyaf.sznyi fájlocskát és még egy szövegszerkesztőt is külön rakjak fel magamnak mert azt nem tartalmaz.
Azt hittem elsőre ez vmi vicc, de sajnos teljesen komoly.
Pont ezek miatt nem használok Linux-ot se.
-
Teasüti
nagyúr
Szép estét!
ESP-IDF kapcsán van vmi bevezető a programozásba vhol? Vagy vmi közösség, ahol vannak "howto"-k?
Szeretnék belevágni a natív programozásába (mert megőszülök, mire az Arduino Core funkcionalitása teljes körű lesz), de azon kapom magam, hogy igazából sehol nem írnak arról hogy kell programozni.
Vannak példaprogramok, meg van API referencia és hardveres referencia is. De nem találtam még kezdőknek szóló tutorialt. A legtöbb írás addig terjed, hogy hogy kell felrakni a fejlesztőkörnyezetet és hogy kell feltölteni a Hello World példaprogramot. De azt nem, hogy hogyan írjak programot.
Erre vmi útmutató?
Köszönöm! -
-
Teasüti
nagyúr
Jó cucc, ahova elég a 8bit és a 2/32 KB. Na meg az 5V megkönnyíti az életet a ledes vonalon.
Gondolom az Uno amolyan első verzió, DIP tokozással könnyű hack lehetőségekkel, na meg a shield koncepció is hatalmas siker.
Szerintem az utóbbi miatt futhatott így be, boldog boldogtalan shield-eket gyárt hozzá.
Mondjuk én még egyet sem használtam, jobb szeretem magam összedrótozni ami kell.
Ha rögtön a Nano-val indítanak, akkor szerintem egészen más sorsa lett volna.
Nekem is van egy doboz Nano-m, várják a sorsukat. Évekre előre megvannak a projektjeim - ami amúgy fél év lenne, de ezzel a tempóval mire minddel elkészülök...
-
Teasüti
nagyúr
Szóval közvetlenül a két GPIO-val hajtottad a tekercset?
Mi a te álláspontod a tranyó bázis ellenállásáról?
Korábban kaptam egy kapcsolást, amit ki is próbáltam és szépen teszi a dolgát.
Itt nincs bázisellenállás, csak egy lehúzó.
Köszönöm! -
Teasüti
nagyúr
Ilyen parányi töltésnél is kötelező a bázisellenállás?
Még rövidre zárva se hinném, hogy bajt okozna.
Főleg 5,6k?
Mosfet kapcsán volt téma nálam a gate ellenállás nem olyan rég, arra jutottam, hogy igen kell gate ellenállás, de bővel elég néhány Ohm. Én pl az IRL2203N és a a hozzá választott driver közé nem is rakok külön ellenállást, elég a driver pár Ohm-os kimenete.
És ha nem tévedek a tranyónak legalább 3 nagyságrenddel kisebb "bázis kapacitása" van, mekkora áram tud ott kialakulni? -
Teasüti
nagyúr
válasz
Janos250
#6653
üzenetére
Pont ami nekem kellene, a BT egyáltalán nincs implementálva.
Telefonos összeköttetésre meg nem használhatok wifit annak normál működésében való megzavarása nélkül.
Hogy hívtad be a FreeRTOS függvényeket ArduinoIDE-ben?
Azon természetesen teljes mértékben működik a BLE minden szolgáltatása. -
Teasüti
nagyúr
Megfelelő szintillesztéssel igen. De érdemes inkább galvanikus leválasztást alkalmazni, vagy továbbra is izolált környezetet teremteni vagyis a gombokkal továbbra is a lap saját GND-jét és 5V-ját kapcsolnám a GPIO-ra. Egy csomó fejfájástól kíméled így meg magad.
Mi lenne az elképzelés egyébként?
-
Teasüti
nagyúr
válasz
Janos250
#6642
üzenetére
Megvan az ESP32 dokumentációja, de van arról vmi infó, hogy a fent linkelt lapon lévő perifériákat hogy kell használni? Gondolom ezek a lapok nem szabványosak, vagy nem homologizáltak, így a rajta lévő BT+Wifi használatáról hol lehet tájékozódni? Vagy honnan lehet tudni milyen portokra vannak ezek bekötve?
-
Teasüti
nagyúr
válasz
Janos250
#6642
üzenetére
Micsoda?? 100% Arduino kompatibilis, mint mondjuk a drága Teensy??
Ezt csak most mondod!!4!
Soha többet nem veszek Nano-kat.
A rendszer dolgai alatt az összes hardveres megszakítást érted?
Pl Serial üzenet fogadása. RMT meg...
Én meg egy éve szenvedek az Atmel proci megszakításkezelésével, miközben ez hardverből tudja???
Én teljesen abban voltam, hogy ez külön platform, mint a ARM. Azt is csak megerőszakolni lehetett az Arduino IDE-ben és nem is ment egy lib se rajta. -
-
Teasüti
nagyúr
Üdv!
Találtam a Ruggedunio oldalán egy rajzot a +5V port védelmére.
Milyen komparátort használnak itt?
Még sosem volt dolgom logikai kapukkal és komparátorokkal, így a szabványos jelöléseket se ismerem.
Szóval ebből a jelölés nélküli szimbólumból lehet tudni, hogy milyen típusú alkatrészről van szó? -
Teasüti
nagyúr
válasz
gyapo11
#6592
üzenetére
Egyet értek, azzal a kikötéssel, hogy nem atomi szintű fizikára van szükség ehhez. Mert hogy nincs.
Azt meghagynám az elméleti fizikusoknak.
És az én meglátásom szerint ezt ráerőltetni a tanulókra az egyik módja annak, hogy elvegyük a kedvüket az egésztől. (Már ha csak a szenvedésből áll az egész.) -
Teasüti
nagyúr
Adj fel hirdetést a BME koleszának faliújságján!
Amúgy teljesen igazad van, de ezt nem tanították legfeljebb csak a villamos szakon lévőknek.
Én gépészként se a szakközépben, se egyetemen még csak érintőlegesen sem foglalkoztunk elektronikai alkatrészekkel.
A legpraktikusabb ismeret, amit tanítottak az a vezeték mérezetés hálózati áramhoz, meg feszültségesés számolása.
De hogy hogy kell leolvasni egy ellenállás értékét, vagy hogy milyen teljesítményűek vannak, azt magamtól tanultam.
-
Teasüti
nagyúr
A feladatból visszafelé haladva tanulásnak meg van az a hátúlütője, hogy nem biztos, hogy a legjobb megoldás kerül felszinre.
Nem kell mindig maximalistának lenni. Kezdőként az első sikerélmények meghatározó fontosságúak.
Később lehet szofisztikáltabb dolgokat építeni, ahogy gyűlik a tapasztalat.Lexikális tudás bennem sem marad meg, így ami az előadásokon leadtak, az a következő zh-ig megvolt, esetleg vizsgáig. De magam mögött hagyva az intézményt kb csak halvány emlékek vannak a témakörökről.
Vannak akik fejből fújják a verseket általános iskolából 40 évvel később is. Számomra érthetetlen hogy nem fakult meg az az emlék, elvégre kétlem hogy rendszeresen felidéznék.
Nekem minden elveszik, amit nem használok.
A szakmámból is mivel nem abban dolgozom kb alig jut eszembe vmi. Persze lehet ha nekiállnék megint akkor sorjában előjönnének az ismeretek, de amúgy elég gyenge a szinapszis hálózatom.
Tavaly elég jól ment már a programozás, már az Atmega328p lelkivilágával foglalkoztam.
Most meg azt is nehezemre esik felidézni ennyi kihagyás után, hogy most milyen szót is keresek, mikor arra gondolok, hogy bájtokat tologatok a chip-ben. Jah igen, szóval regiszter szinten ment már az ismerkedés.
Aztán most lehet felcsapom az IDE-t majd, ha összeállt a hardverem és lehet fellapozom mellé a tutorialt is, hogy hogy is van az a pinMode.De mindettől függetlenül nem hiszem, hogy sokkal előrébb lennék az elektromosságtannal, mint nélküle.
Mit segít az rajtam, hogy ki tudnám számolni a két pontszerű töltés között fellépő erő nagyságát - a fenti példánál maradva? Semmit. -
Teasüti
nagyúr
Én nem ásnám bele magam. Persze ha érdekel...
De a feladat megoldásához nem szükséges mélyrehatóan ismerni szerintem a kapcsolókat. Vennék egyet a boltban, bekötném, választanék egy módot a prell mentesítése, esetleg ESD védelemre és örülnék, hogy működik a projektem. Aztán ennyi. -
Teasüti
nagyúr
válasz
gyapo11
#6580
üzenetére
Szerintem az oktatás pont fordítva működik, mint kéne. Egyetemi szintű elméletet akarnak bevasalni, amikor a gyakorlatban még arról sem beszéltek hogyan kell összeforrasztani két vezetéket.
Én nem atomi szintről kezdeném és haladnék a makróméretű dolgok felé, hanem pont fordítva. Autodidakta módon én így tanulom. Megvan az irány, hogy mit szeretnék építeni és ahhoz veszem fel a kellő tudást. Nem fordítva. Belemegyek én szívesen az elméletbe is, ahogy megismerkedtem a mosfet-ek működésével is. De szerintem az oktatási rendszer ott hibázza el, hogy elveszi a kedvét a tanulónak. Tanítottak nekem (gépészként) elektromos teret, mágnesességet, elektromos kölcsönhatást, fizikai erőt számoltattak pontszerű töltésre, vonalszerű töltésre, gömbre tököm tudja mire. Közben egy árva szó sem esett arról hogy méretezzek pl. led előtét ellenállást. Az egyetemi tanulmányaim mind kuka. (Na jó, azért volt gyakorlati tárgy is. De ott sem építettünk, csak számolgattunk... Viszont az elméleten volt a hangsúly.) És egyszerű Ohm törvény, Kirchhoff törvény ami valóban hasznos, már általános iskolában megvolt. Ennél többre eddig nemigen volt szükségem. Nem érdekel az elektronok milyen elven mozognak a mosfetben, viszont tudjak releváns infókat olvasni a dokumentációjából és tudjak választani egyet az adott feladathoz. Ennél mi szükségem volna többre? Nem elméleti fizikus akarok lenni...
Aztán vannak szuper kalkulátorotok, így papíron számolgatni se kell. A szimulátorokról nem is beszélve.
Persze ha beüt az apokalipszis, akkor megyek vissza a kőkorba, de addig megleszek a külső segítséggel és segédletekkel.Amúgy azonos minőségű olajakat minden probléma nélkül.
A fúrás már egy szakmai kérdés, szakirányú ismeretek nélkül empirikus úton megtapasztalja úgy is. Aztán ha érdekli miért égett-, törött el, csorbult ki, szorult meg stb, akkor majd kérdez. -
Teasüti
nagyúr
Ebben a csomagban mellékelnek egy 170 oldalas könnyű olvasmányt, amiben játékos bevezető példák vannak.
Az a lépés amire céloztam az éppen elérhető neten is.
Egyébként ez a könyv ahogy nézem nem ingyenesen hozzáférhető.
Mondjuk nem egy nagy was ist das, de aki tényleg analfabéta az elektronikához - mint jómagam is annó -, annak ez is jó kezdés.
Általános iskola alsó tagozat szinten magyarázza a példákat.
(Mondjuk elektromosságtan elméletet nem ebből kell tanulni. Az elég pontatlan, pongyola és sok helyen hibás is. Viszont engem speciel az elmélet teljesen hidegen hagy, a mai napig nem értenék egy fikarcnyit se ehhez, ha előbb az Elektromosságtan I-II-III tárgyakon kellett volna átmennem hozzá. De szerencsére semmit nem kell tudni az általános iskolás fizikán kívül, hogy elkezdhessen az ember áramköröket építeni. )Amit te linkeltél az ennél már komolyabb egy árnyalattal. De benne van minden, ami neked kell ide.
A 4. projektben már láthatsz is példát arra miként kezelik az időzítést delay() nélkül.
De azt itt még jobban elmagyarázzák.
A programod többi része már ujjgyakorlat.(#6576) Gergosz2
Helyesbítve az előzöt, egy szép kis földzárlatot sikerült csinálnia.
Jah látom, nem is néztem közelebbről, hogy mi hova van dugva. Nehéz kivenni a képről.
Ilyen esetben elvileg leold az 500 mA-s PTC. -
Teasüti
nagyúr
válasz
Gergosz2
#6571
üzenetére
Amúgy nem az áram a gond, hanem a lebegő port. A felhúzó lehetne akármekkora.
Persze értem, hogy néhány mA-t szokás ráereszteni a portra, de a te példádban is közvetlenül 5V-ra zárod a bemenetet. Amivel amúgy nincs semmi gond, hisz nagy impedanciás bemenetről van szó (ami megfelel egy 100M ellenállásnak).Vladi
Félve kérdezem, de az Arduino-s kezdő példákat te átnézted már? Pl a könyv ami a Starter Kit-ben van, benne a legelső lépésekkel.
Nem akarok senkit megbántani, de azért aki vesz egy Arduino-t, az vegye már a fáradtságot, hogy átnyálazza legalább a bevezetőt!
Nem tudom, hogy a weboldalukon fent van-e egy az egyben a könyv - én a tutorial részlegen még nem találkoztam ugyanazokkal a példákkal -, de az alapok ott is megtalálhatók.
Azért egy digitális kimenet alacsonyra vagy magas értékre állításához már had ne kelljen lib-et használni...
Meg egy nyavalyás nyomógombhoz, ami amúgy konkrétan a legelső tutorial. -
Teasüti
nagyúr
És ez volna a programod?
Nem annyira értem a hülye lib-ek miatt, hogy mi is történik pontosan, így a meghívások neveiből következtetek csak, hogy mit is szeretnél csinálni.Ez a rész szerintem nagyon félkész:
nullazo.listen();//nullázó gombot figyeli
if (nullazo.onPress()){//ha nyomva leállítja a fő számlálót
szamlalo->Stop();
RELE.turnOn();//vág egyet
kapcs->Start();//a relé saját számlálóját elindítja, hogy visszaálljon a relé
szamlalo->Start();//majd újraindítja a fő folyamatotItt az látszik, hogy elindítod a folyamatot, behúz a relé. Majd úgy is marad.
Behúzod a relét, majd elindítod a két számlálót utána egyszerre és vége a programnak.
A relé behúzva marad, a számlálók meg pörögnek.
Hol van az, hogy elenged a relé és mennyi idő után?Látok még két alprogramot, amit nem hívtál meg sehol a loop-ban.
(Jah, de. Látom bent vannak a setup()-ban.)
Valamint a számlálók értékét se vizsgálod sehol. Vagy azt a lib megteszi helyetted?
Aztán a kapcsos zárójelek is elég zavarba ejtőek így szövegformázás nélkül.
(IDE-ben van automata formázás, használd!)
Nekem mintha úgy tűnne, hogy a loop nem úgy van tagolva, ahogy kéne. Nincs egy fölösleges zárójeled ott?Biztos érted amúgy hogy működnek ezek a lib-ek?
Amúgy a debug úgy zajlik, hogy elhelyezel egy rakás Serial.print parancsot ott, ahol vminek történnie kéne és figyeled a monitort.
Mondjuk vmi ilyesmit kéne látnod a serial monitoron:
-számláló elindítva,
-gomb megnyomva,
-relé behúzva,
-számláló nullázva,
-gomb megnyomva.
Szóval helyezz el pár jelzést a programban és látni fogod mikor mi történik! -
Teasüti
nagyúr
válasz
kmisi99
#6528
üzenetére
Nem kell félni a klónoktól, elvégre az Arduino opensource projekt, bárki gyárthatja.
Én kínai Nano-kat használok megelégedettséggel.
Az egyetlen hátrányuk a kisebb tápfeszültség tartomány: van akinél már 12 volton megsült a fesz.stab. Inkább olyan 8-10 voltig szeretik a tápot, bár ha PC-re kötöd, akkor ott a fesz.stab. nem fog kelleni.
Előszeretettel vezérlek velük címezhető led szalagokat. A Fastled elég nagy méretű, ha terjedelmes programot írsz, akkor annál hatékonyabb lib nem árthat. Bár Ambilight-hoz vannak kész firmware-ek is PC-s szoftvertől függően, ha az a cél. Azokhoz nyilván 3rd party lib se kell. -
Teasüti
nagyúr
És milyen gyakorisággal kell nyomogatni? Be lehet rakni ám egy másodperces lecsengési időt is.
Egy cnc-n pl (vagy nem tudom mit építesz) a ciklus start gomb a ciklus indításán kívül mást nem csinál, így amíg fut a ciklus nyomkodhatod ha jól esik. Ilyen felhasználásban a késleltetés sem téma, hacsak a főnök nem milliszekundumra normáz be.
Aztán az én programjaim komplexitásukból eredendően másodpercenként kevesebb mit százszor futnak le, így én pl a prell jelenségével nem is foglalkozok, mert egy programciklus ideje kb elegendő késleltetés.(#6523) gyapo11
Ebben az esetben az első felfutó él aktivál, utána hogy mi történik az nem érdekes. -
Teasüti
nagyúr
Amúgy nem jobb ötlet prell mentesítés helyett az elvégzett feladatra berakni egy timeout időzítést, hogy megakadályozzuk az újra aktiválást?
Mondjuk az első felfutó élre lefut a kód, majd azt csinál a nyomógomb amit akar, mert egy ideig inaktív a bemenet.
Pl a ledet ne akarjam már 1 khz-en villogtatni a prell miatt, amikor a feladat csak egy kézi ki-bekapcsolás volt!Lényegében egy szoftveres monostabilra gondolok.
Így tényleg nulla késleltetéssel fut le, mert a feladatvégrehajtás után mérjük az időt.
-
Teasüti
nagyúr
Régebben egyik kolléga írta volt, hogy a leggyorsabb próbálkozása a mikrokapcsolón is vmi 130 ms ideig tartott a lenyomástól a felengedésig.
Te neked ez nem egy hobbi? Általában élvezni szokás a hobbidnak szentelt időt.
Amúgy én is úgy kezdtem, h megvettem a Starter Kit-et és felcsaptam a könyvet az első oldalon. Én is a Hello World példákon nevelkedtem.
Én előtte programozni csak Pascal-t tanultam, szóval mondhatjuk, hogy nem tudok. -
Teasüti
nagyúr
Mármint a pergésmentesítésre? Felejtsd el, manapság már inkább szoftveresen oldják meg - hisz pofon egyszerű. Esetleg egy kisebb kondit ha beraksz a gomb után, az segíthet.
Keress rá a topikban a "prell" szóra, látni fogsz egy rakás megoldást és csomó szájbarágós magyarázatot a tagoktól! -
Teasüti
nagyúr
A kábel adatátvitelre szolgál és általában árnyékolt.
Amin a ménykű megy, azt vezetéknek hívják és nem árnyékolt.
Ha már témánál vagyunk, gondoltam szólok.Amúgy rádiótechnikához fingom sincs, ha esetleg ott számít az antenna méretezése.
De általánosságban a vezetékek ellenállása természetesen függ azok méretezésétől.
Volt aki azt állította volna, hogy nem? -
Teasüti
nagyúr
Elég idétlenül fogalmazott, de utána ott van az is, hogy a bemenet a kapcsoló és az ellenállás közé van kötve.
A sorba kötött ellenállás a zavarokat (mondjuk ESD) éppen hogy csillapítja, mivel hogy ellenállásról beszélünk.
De az ilyen zavarokat szűrni szokás bypass kondenzátorral, vagy erre való ESD védődiódával. Vagy zener diódával ha az van kéznél, bár az talán nem olyan gyors. Passz, annyira nem másztam bele a diódák lelkivilágába. -
#6442
Teasüti
nagyúr
BlackPriest
#6439
Teasüti
nagyúr
válasz
BlackPriest
#6439
üzenetére
Kösd a kapcsolót a bemenet és föld közé, majd a programban a bemenetet így inicializáld: pinMode(láb, INPUT_PULLUP)
Megspóroltál egy alkatrészt.
Amúgy a felhúzó ellenállás lehet akármekkora, de ajánlott lekorlátozni az áramot néhány mA-re. -
Teasüti
nagyúr
Szerintetek mekkora pwm frekvenciát lehet kisajtolni ebből a kapcsolásból?
Fast pwm módban gondolkodok, 8-as prescaler használatával, ami olyan 8 kHz körül van.
IRL2203N mosfet berendelve, ez egy jó meghajtással talán elketyeg 8 kHz körül.Mivel lehetséges ennél is gyorsabb kapcsolás?
-
Teasüti
nagyúr
válasz
gyapo11
#6371
üzenetére
És így hosszabb ideig tart a töltés/kisütés: hosszabb periódusidő. Érthető.
Viszont így a rövidebb periódusidők esnek ki (pár %-nyi duty cycle), mert azok nem fogják eléggé feltölteni, h nyisson a tranyó.
Én pont így jártam az 1000n kondival, hogy olyan 5% alatt már nem ment át a PWM jel. -
Teasüti
nagyúr
Összeraktam azt a kapcsolást breadboard-on Uno-val és egy NPN tranyóval meg egy leddel. 1000n kerámia volt kéznél csak, de lényegében valóban működik!
0% duty cycle esetén és 100%-ra is világít a led (felhúzva a bázis), szóval ezt a problémát megoldottnak tekintem, hála az itt érkezett válaszoknak!
Külön köszönet gyapo11-nek a részletes magyarázatokért és azokért a monostabil chip ajánlókért (könyvjelzőzve)!A kondenzátor kapcsán hogy kell méretezni a frekvenciához?
Illetve szerintetek működhet ez a "heftelt" watchdog a relékkel is? Mondjuk érdekesen hangzik PWM jellel relét behúzni. Vagy nagyobb kondival el lehet simítani a PWM jelet? Ez esetben arra gondolok, hogy a monostabil "one-shot" áramkört újraindítgatni a PWM-mel, de az áramkör kimenete egyenletes DC feszültség amíg "le nem jár" az RC ideje.Van esetleg váltó érintkezős relére félvezetős megoldás?
Solid state relay, megvan. -
Teasüti
nagyúr
Ez a konkrét elképzelés:
[kép]
Csak egy gyenge skicc.Na meg csak egy kapcsolóm van (motoron kettő, de lényegtelen) a fékre, a kontroller is ugyanattól a kapcsolótól kapja a parancsot. Nem random akarom kapcsolni, félreértés ne essék!
Csak programozottan akarok világítani, futtasson le egy szekvenciát minden fékezéskor mondjuk. Villan hármat, majd folyamatosan világít. Stb. Ez az alap elképzelés. Erre jöhetnek az egyéb üzemmódok, pl éjjel csökkentett fényerő, hogy a power ledek ne égessék ki a mögöttem lévő retináját... Nappal viszont tisztességes fényt adnak, nem úgy mint az alacsony fényerejű dip ledek, amivel vettem a gépet.
(#6348) razorbenke92
Az indexek az külön projekt, természetesen az is programozott lesz. Oda RGB ledeket akarok. (Aztán lehet rendőr villogósat játszani. Nem is, nappali menetjelző lesz.)(#6345) tibi-d
Köszönöm, épp kérni akartam! -
Teasüti
nagyúr
Autósként esetleg arra, hogy téged zavarjon és így odafigyelj.
A bicikli lámpák se véletlenül villognak, a legjobb figyelemfelkeltő módszer a villogó fény a látómezőben. A szem a mozgásra érzékeny, vagy a hirtelen fényváltozásokra ha tetszik.
Biciklisként 1W-os villogót használtam, országúton este mindenki átment a másik sávba, senki se ment el mellettem 20 centire.
Motoron meg hasonlóan fontos a figyelemfelkeltés (de a modernebb autók is villogtatják a féklámpáikat pl. vészfékezéskor), én mikor a GearBrake-el mentem (fékre 3 másodpercig villogtat 3 hz-en) megfigyelhető volt, hogy a mögöttem jövők kicsit lemaradtak, talán zavarodottságukban (a szar accelero szenzor úthibákon is aktivált) de akkor is pozitív jelenség. Meg itt a motorfék jóval erősebb, mint autón én pl féket nem is nagyon használok forgalomban (ráfutásos balesetek többsége e miatt történik). A párszori villogtatás meg felébreszti a mögöttem jövőt a bambulásból.
Ezek az érvek mellette, létező megoldásokról beszélünk így az elv adott (csak a múlt századi közlekedési szokások és szabályok nem rendelkeznek a használatukról). Kérdésedre megpróbáltam kielégítő választ adni, viszont nem szándékozok erről vitát nyitni így kímélj meg az erre vonatkozó véleményedtől kérlek (és a topik témája se megfelelő hozzá)!gyapo11
Nézem ezt a monostabil multivibrátor dolgot és egy jó szájbarágós leírást se találok hozzá még angolul se, ahol úgy tárgyalnák, hogy egy gyerek is megértse.
Viszont nekem az jön le, hogy ez csak egy RC időzítő.
[link]
Nem tér ki arra, mi van akkor ha nem csak egy impulzust kap, hanem bekapcsolva hagyják a bemenetet.
Az elején az RC időzítőnél írja, hogy ott meg ha rövidre zárjuk a kondit, ami a földre van kötve, akkor az addig úgy marad, amíg nem változik a kapcsoló állása. Monostabilnál akkor is alapállapotba kerül a rendszer, ha a bemenet zárva marad (folyik az áram)?(#6339) tvamos
Műszakin nem szedik szét. Annyit néznek, hogy működik-e. Logika nélkül meg pont úgy fog működni, ahogy az várható. -
Teasüti
nagyúr
Nem lesz átalakítva, le lesz cserélve az egész panel egy saját tervezésűre onnantól, hogy jön a 12V és a GND. Ez egy motoros projekt btw. Egyelőre még csak a koncepción dolgozom, hogy egyáltalán mit szeretnék beültetni a panelre, h hol legyen a határ a féklámpa és a "fedélzeti számítógép" (Arduino, mi más) között. Lehet kap a féklámpa is egy dedikált Atmel 328p chip-et és lesz egy adatbusz a központi kontrollerhez.
Szeretnék villogtatni lassítás kezdetekor, meg érzékelni a motorféket (van erre több megoldás is, pl a GearBrake modulja - van egy ilyenem de gagyi, sokkal jobbat és programozhatót akarok). Power ledek több fokozatú fényerő beállítással ("ultra magas" fényerő a rossz látási viszonyokra), esetleg automata nappali/éjjeli móddal.
Tvamos:
Igen vmi CC DC-DC boost-buck konverter lesz, csak nem 3W-os, hanem vmi 50W körüli kéne. -
Teasüti
nagyúr
-
Teasüti
nagyúr
válasz
gyapo11
#6318
üzenetére
Erre nem lenne egyszerűbb egy watchdog megszakítás? Ha pár másodpercre elmegy a vezérlés, az szerintem még nem halálos. Vagy történhet olyan hardverhiba, hogy nyitva hagyja a fetet de közben tönkremegy a logika?
Mert az eredeti áramkört (féklámpakapcsoló + helyzetjelző) relével ki is akarom iktatni, vagy átirányítani egy-egy portra bemenetként, hogy ezeknek a jelzésére működjön tovább tisztán PWM módban. Aztán ha a logika ki van kapcsolva, akkor a hagyományos gyári áramkörök veszik át a szerepet (és a helyzetjelzőn lesz a fet, ami pwm vezérelt - ugyanaz a led kapja mindkét ágat). A reléket (vagy extra feteket, mindegy) viszont ugyanúgy biztosítani kell gondolom, hogy ne maradjon behúzva, ha gebasz van.Közben utána olvasok ennek a monostabil multivibrátornak, mert kínai.
-
#6301
Teasüti
nagyúr
BlackPriest
#6299
Teasüti
nagyúr
válasz
BlackPriest
#6299
üzenetére
ha a bootloader hibás, attól még a feltöltött programnak mennie kell?
De nem ám!
Ha az elakad, akkor a program sem indul. -
Teasüti
nagyúr
válasz
Janos250
#6294
üzenetére
Amennyire meg tudom állapítani bármelyiket lehet kapcsolni, vezetéken megy a test is.
Hacsak nincs vmi egyéb megfontolás, mint amit az általad linkelt dolgozatban olvasni, hogy nem feltétlen szerencsés rajta hagyni az akku pozitív ágán a fogyasztókat. Az okot nem ismerem ugyan. (Talán ha vmi letestel akkor gondolom leszívja az akkut.)
Meg ha már saját ledes panelt akarok készíteni, arra szerintem úgy ültetem be az alkatrészeket, ahogy jónak látom.
LED driver integrálásán töröm még a fejem, szóval nagyon is adott mindkét ág. -
Teasüti
nagyúr
válasz
Janos250
#6280
üzenetére
"Normál" FET-et felhúzni 5V-ra alapból? Ez zseniális!
Miért nem jutott eszembe...
Open-drain (hú tavaly Arduinóztam utoljára
) az milyen beállítás? Úgy emlékszem csak push-pull van.
Meg akkor méretezni kéne a felhúzó ellenállást is a PWM frekvenciájához.(#6281) Janos250
Igen, de érdekes témaköröket érint. Mind érdekel. -
Teasüti
nagyúr
válasz
Janos250
#6276
üzenetére
Az N és P csatorna az két különböző gyártási eljárás, de mindkettőből lehet készíteni növekményes és kiürítéses fajtát is. Vagyis e szerint összesen 4 különböző fajta létezik.
Én azt hittem te ezt tanítod is.Nem pontosan értem.
Megpróbálom újra, NAGYON egyszerűen megfogalmazni, amennyire tőlem telik.
Egy zárt áramkört nyitni akarok a mosfet-tel, a nyitást (PWM) vezérelni Arduino-val.
Azért akarom nyitni és nem zárni, mert az áramkörnek zárt alapállapotban kéne lennie már az MCU boot-ja előtt is, illetve ha az MCU vmiért üzemképtelenné válik.
A projekt lényege egy PWM vezérelt féklámpa, ahol a gyári áramkörre ültetem rá az Arduinot és invertált módon - megszakítással - PWM vezérelni a fényét. Viszont féklámpára akkor is szükségem van, amikor az MCU csődöt mond, vagy egyszerűen csak ki van kapcsolva. Ezért az áramkörnek alapból zárva kell lennie.A kérdés meg arra vonatkozik, hogy a kiürítéses (depletion mode) mosfet-nél a GATE ugyanúgy HIGH és LOW értékekre (0V és +5V) működik, mint a "normális" növekményes mosfet-nél? Vagyis 0V-nál teljesen nyitott, +5V-nál meg teljesen lezárt? +12-14,5 VDC-t akarok kapcsolni.
Vagy mit jelent a negatív gate feszültség? -5V a GND-hez képest (ez esetben nem fog működni, vagy nem tudom honnan veszek -5V-ot)? Vagy -5V a +12VDC-hez képest (ez esetben meg logikailag nem áll össze a kép, mert a 0V még ennél is lejjebb van)?
Ez így érthető?Amúgy köszi az esti olvasmányt!
-
Teasüti
nagyúr
És tényleg!
De mit jelent a negatív Gate feszültség konyhanyelven? Most akkor működik az Arduino digitális kimenetén, vagy nem?
Mert most már azt is tudom, hogy gyártják a mosfet-et, már a működésének fizikai elvével is tisztában vagyok hála a sok anyagnak (bár pont nem érdekel az elmélete), de erre az egyszerű kérdésre nem kaptam választ.
Vagy olyan formában kaptam, amit nem értek (lehet a grafikonokból ki lehetne bogarászni)...A cél az volna, hogy HIGH értékre zárjon, LOW értékre (vagy lebegő portra, INPUT módban, vagy simán üzemen kívül lévő MCU esetében) pedig nyitva maradjon.
-
Teasüti
nagyúr
válasz
Janos250
#6271
üzenetére
Jó, hogy mondod a library-ket! Na az a másik nagy gond. Arduino-hoz van minden, szó szerint. Bármit keresek neten az hótziher, hogy Arduino-hoz lesz kész megoldás. A többihez nincs ekkora közösség.
Pl WS2812 library-t találni kb két perc, és sok alternatíva van rá. STM32-höz egy gyors keresés után semmit nem találtam. Nem szántam rá túl sok időt, de vhogy még nem botlottam bele a milliós felhasználói táborába.
Azóta a fiókban pihen az az egy lap, amit rendeltem próbából.(#6272) Janos250
Köszönöm szépen, pont amit kértem!
Esetleg egy ajánlat a kiürítéses típusra?
Vagy egy katalógus vhol?
Meg nem tudod véletlenül a választ erre a kérdésre:
kiürítéses mosfet-nél a Gate-re ugyanúgy 0V és +5V megy, mint a növekményes típusúra? Vagy mit értenek itt negatív feszültség alatt? -5V? -
Teasüti
nagyúr
Semmi közöm hozzá, de nehéz elmenni e mellett szó nélkül.
Végül is kinek vetted? A gyereknek, vagy magadnak?
Ha a gyerek türelmetlen, akkor jobb ha bele se kezd ebbe a műfajba, mert tudjuk jól, hogy hetekig el lehet szöszölni egy-egy projekttel és akinek ez örömet okoz, ő neki általában az odavezető út és a megszerzett tudás fontosabb, mint a végeredmény.
Akinek csak a végeredmény számít, az inkább vegyen vmi gyári konzumer terméket!
Ha a kölyköt csak a játék érdekli, akkor sztem ez egy nagyon rossz ajándék volt. -
Teasüti
nagyúr
Mosfet: igen, ezzel nem válaszoltad meg a kérdésem. Tehát még egyszer: kiürítéses mosfet-nél a Gate-re ugyanúgy 0V és +5V megy, mint a növekményes típusúra? Vagy mit értenek itt negatív feszültség alatt? -5V?
Kaphatnék egy-egy ajánlott és olcsó típust 5V-os Arduino-hoz mindkét fajtából PWM vezérlésre?
Esetleg külön: létezik olyan mosfet breakout board, ami alkalmas 3in1 vezérelni egy analóg RGB szalagot?Led: a nem tanácsos itt mit jelent? Mi akadályozna meg benne?
Valamint épp led driver-ről olvasgatok, ott ugye nem használnak ellenállást és meg is válaszolta at egyik videó a kérdésem, miszerint elhagyható állandó áramú DC-DC konverter esetében.
Ebből viszont következik még egy kérdés: mit jelent az, hogy a ledeket árammal vezéreljük, nem feszültséggel?
A ledek nem úgy működnek, mint a hagyományos fogyasztók, hogy adott feszültségen adott áramot vesznek fel (automatikusan, az én értelmezésemben). Miért kell korlátozni külön az áramot, amikor a feszültség a kívánt értékre van beállítva? -
Teasüti
nagyúr
Kérdeznék inkább, ha már itt vagyok.
Folytatom a 12V rendszerű jármű projektemet.
Jelenleg féklámpát tervezek készíteni.
A ledekről és mosfetekről hiányos az elektronika tudásom.
A ledek elé mindenképp kell áramkorlátozó ellenállás, akkor is ha a sorba kötött ledek összeadott "forward Vdrop"-ja megegyezik a tápfeszültséggel, vagy legalábbis tűrésen belül van?
Pl. 6db Led sorba kötve kb 13 voltra jönne ki, akkor elhagyható az ellenállás? Vagy ha mindenképp kell, akkor mire méretezem? Mondjuk 12-14,4V tápnál. Meg ha különböző ledek vannak a sorban, akkor a legnagyobb áramfelvételűhöz méretezem az ellenállást?
(Érdekességképp az Ohm törvényről: ha sorba kötöm a fogyasztókat, akkor ha jól értelmezem a törvényt ugyanaz az áram megy végig a soron, mondjuk 150 mA folyik át 6db 150 mA-es leden? Ez azt jelenti, hogy a (táp)vezeték méretezésnél soros kötésű fogyasztóknál elég egyetlen fogyasztó áramfelvételére méretezni? Vagy ugyanúgy 15A-re méretezzek, ha van mondjuk 100 db led a sorban?)Mosfettel szeretném kapcsolni a ledeket TTL feszültségről (PWM), viszont a csavar a dologban, hogy vezérlőjel nélkül alapból bekapcsolva kéne lenniük (ha nem működik az MCU, akkor is használható legyen a féklámpa egy bypass áramkörön keresztül a tervem szerint).
Ehhez egy úgynevezett "depletion" típusú mosfet kell? Vagy inverter? Előbbinél nem értem a leírásnál, hogy a Gate negatív feszültségnél kezd becsukni. Ez mit jelent? TTL-el nem használható?Köszönöm!
-
Teasüti
nagyúr
válasz
Janos250
#6219
üzenetére
"Pont az a jó, hogy ami UNO-n megy, az a többin is."
Jah, egyszer próbáltam meg Arduino IDE kódot fordítani vmelyik olcsó STM32-re, már nem is emlékszem melyik IDE-vel (szerk: System Workbench).
Hát lefordult ugyan, de átszabás nélkül az új hardware-re nem működőképes és a bináris kód is többszöröse az eredeti fordításnak. Ez a kb mindegy is kategória. Elkönyveltem az esetet annak, hogy Arduino kompatibilitás mint olyan nem létezik, vagy nagyon-nagyon korlátozott.
Ez csak az én személyes tapasztalatom az első eset sikertelensége után. A véleményem nem reprezentatív. -
Teasüti
nagyúr
Köszönöm a válaszokat!
Ez a kockás papír v2 nagyon menő!
Egy gyors kérdés, kódot nem tud futtatni, ugye?
Mert elég hamar szembejön egy komplett MCU az alkatrészek között, így felmerül a kérdés, hogy a szimulátor csak multiméter üzemmódban működik (probe), vagy annál komplexebb vizsgálatokat is lehet végezni?
Esetleg MCU-t szimulálni? -
Teasüti
nagyúr
Rémlik még a lépcső világítás, amit készítettem korábban? Az LCD menü?
Csak a menü megeszi a Nano rom-jának egy tekintélyes hányadát. Optimalizáció nélkül bele se fértem a rom-ba első nekifutásra.
A smart ledes motorkerékpár projektem ennél összetettebb lesz.Nem kapok email-t azon az openstm32 oldalon, így nem tudom letölteni a progit.
-
Teasüti
nagyúr
Még mindig fogalmam sincs merre felé induljak. Nem szoktam hozzá, hogy 8-10 alternatíva közül kell választani. És igazán azt se tudom mi alapján válasszak.
Fizetősök és a korlátozott működésű demók szóba se jöhetnek.
És az se volna baj, ha natív Windows program lenne, esetleg egy Java futtatókörnyezet még belefér, hisz az szinte amúgy is fent van a legtöbb gépen.
Olyan kéne, amit annyira egyszerű használni, mint az Arduino IDE-t. Vagy ha ennyire nem is, de kezdő barát.
Nem szeretnék olyan komoly fejlesztő környezetet sem, ami vetekszik komplexitásban egy CAD-del, mert hetek mennének el csak a felület megtanulására. Felesleges időpazarlás diy hobbi vonalon. És bele is törne a bicskám. Solidworks se ment autodidakta módon tanár nélkül...
Szóval ötletem sincs mit használjak e helyett. -
Teasüti
nagyúr
Uhm srácok!
Mikre kell odafigyelni a programban, ha STM32-re írom?
Arduino IDE-ben vagyok, most élesztettem fel a Maple Mini-met, a Blink példa már lefordult rá (több mint 2 KB ram-mal és 11% rom-mal, amit egyáltalán nem tudok hova tenni).
Gondoltam ráeresztem az eddigi munkámat és élből fordítási hibát kaptam "Exit status 1"-el.Ilyenkor mi van?
Van benne vmi parancs, ami csak Uno-n/Nano-n értelmezhető?
Miket kell átírnom úgy általában?
Köszi!szerk: aha, ok.
Túl sok mindenbe beleköt a fordító, főleg különböző függvény könyvtárakba. De például egy lookup táblázatba is és fogalmam sincs mi azzal a baja, huint8_t whatever[] = {}. Declared as a different kind of symbol? Mivaaaan?
Hát azt hiszem jegelem ezt a témát az éppen futó projektekre.
Az az érzésem, hogy elölről kell kezdenem a tanulást, ha majd át akarok erre térni. -
Teasüti
nagyúr
Üdv!
Van vkinek vmi elképzelése, meg lehet-e valósítani ezt DIY uC alapokon?
Szóval kell egy über szupi giro, ami több ezer hz-en működik. (Vagy csak nagyot akartak mondani...)
Majd kell vmi erős és ultra kompakt szervó, ami tekeri a kormányt, de kézzel is mozgatható inaktív állapotban különösebb ellenállás nélkül.
Elérhető ilyen technika földi halandó számára?
Ha erre van vmi épkézláb alkatrész lista, még lehet átépítek egy motort.![;]](//cdn.rios.hu/dl/s/v1.gif)
![;]](http://cdn.rios.hu/dl/s/v1.gif)
Azt meghagynám az elméleti fizikusoknak.
) az milyen beállítás? Úgy emlékszem csak push-pull van.
Új hozzászólás Aktív témák
Hirdetés
ekkold
- VÉGKIÁRUSÍTÁS - REFURBISHED - HP Elite / ZBook Thunderbolt 3 docking station
- Tablet felvásárlás! Samsung Galaxy Tab S10+, Samsung Galaxy Tab S10 Ultra, Samsung Galaxy Tab S10 FE
- Lenovo Thinkpad P1 gen1, gen2, P52s FHD, 4K oled touch
- Napi 1000 -ft tól elvihető RÉSZLETFIZETÉS BANKMENTES MSI Cyborg 15 A13VE
- Új! HP 230 Vezetéknélküli USB-s Billentyűzet
Állásajánlatok
Cég: PC Trade Systems Kft.
Város: Szeged
Cég: CAMERA-PRO Hungary Kft
Város: Budapest