- Samsung Galaxy Z Fold4 - egyre megy, honnan nézed
- Samsung Galaxy S23 Ultra - non plus ultra
- Redmi Note 13 Pro+ - a fejlődés íve
- Redmi Note 12 4G - valaki fizetni fog
- Android alkalmazások - szoftver kibeszélő topik
- Samsung Galaxy S23 és S23+ - ami belül van, az számít igazán
- Apple iPhone 15 Pro Max - Attack on Titan
- iPhone topik
- Macrodroid
- Huawei Mate 40 Pro - a csúcson kell abbahagyni?
Hirdetés
-
Három éve fontos döntést hozott az AI-ról az Apple
it A Bloomberg szerint saját chipekkel működtetné az AI-szervereket az Apple.
-
Már elérhető Steamen a klasszikus Marathon
gp A közkinccsé tett alkotás eddig is ingyen játszható volt, de nemrég végre bekerült a Valve áruházába is.
-
Toyota Corolla Touring Sport 2.0 teszt és az autóipar
lo Némi autóipari kitekintés után egy középkategóriás autót mutatok be, ami az észszerűség műhelyében készül.
-
Mobilarena
Arduino hardverrel és szoftverrel foglakozó téma. Minden mikrovezérlő ami arduinoval programozható, és minden arduino program, board, és hardverrel kapcsolatos kérdések helye.
Új hozzászólás Aktív témák
-
Teasüti
nagyúr
Kell oda az az NPN meghajtás. PNP fetet nem tudsz vezérelni mikrokontrollerrel, mivel az pozitív feszültségre nyit és az akku kapocsfeszültsége nagyobb, mint a GPIO-é. Ha azt közvetlen gpio-ra kötnéd, akkor folyamatosan zárná az áramkört és így merülne az akku, amíg el nem éri a Vcc+küszöbfeszültséget, ha jól tévedek. Mondjuk ahogy nézem a küszöbfeszültség -2 és -4 V közt van IRL9530-nál, így még az is lehet, hogy talán még működne is valamennyire a 4,1 V-os akku esetében.
-
Teasüti
nagyúr
Még véletlenül sem kéne felhúzni a portot az akku feszültségére!
Az egy dolog, hogy 4,1V-os akkunál és 3,3V-os vezérlésnél a Q2 PNP fet talán kapcsolható*, de ettől függetlenül a mikrovezérlő lábát nem lehet felhúzni 4,1V-ra! Ráadod a HIGH értéket, kap a port egy visszirányú áramot és pápá mikrovezérlő.
Ebben az esetben az R54-et el kell hagyni!*Ami egyáltalán nem garantált, hisz az IRLML6302 Vgs(th) feszültséget -0,7 és -1,5V közé írja, a 4,1V-os akkuval és 3,3V-os mikrovezérlővel meg ugye -0,8V-ra lehet csak beállítani a Gate-et ami még nem biztos, hogy elég a teljes nyitáshoz. Ha 4V alá merül az akku, akkor már elvileg jó lesz.
Konklúzió: PNP tranyóhoz kell a driver.
[ Szerkesztve ]
-
Teasüti
nagyúr
Akkor vmit rosszul csinálsz szerintem.
Több beszámoló szerint is működik néhány méterig, ha a busz kapacitása határértéken belül marad.
Csináltam egy gyors mérést 10cm-es és 10 méteres vezetékkel, 100 Khz-en. Felhúzó mindkét esetben az Uno belső ellenállása volt (50k körül, ha jól emlékszem).10 méter telefon vezeték (ez már nem működik):
Próbaképp beraktam egy-egy 10k-s külső felhúzót. Nem igazán láttam különbséget a felfutási és lecsengési időkben. Nem teszteltem sokáig, mert már késő van. De majd lesz kedvem játszadozok vele egy kicsit.
Mindenesetre nem tűnik annyira vészesnek, egy feszesebb felhúzóval talán életre kelthető.Ami nekem fura ezen, hogy a hosszú vezetéken hogy tud megjelenni 5,6V az 5V-os Unóról USB-ről táplálva?
Talán vmi indukció a vezetékben? Fel van tekercselve.[ Szerkesztve ]
-
Teasüti
nagyúr
Már ne haragudj, de honnan veszed ezeket a blődségeket?
ESP32 és ESP8266 portjai 5V toleránsak, ez igaz. De ez nem azt jelenti, hogy üzemszerűen rá kell küldeni az 5V-ot egy 3,3V-os logikára. Az meg hogy éppen egy ADC-re kötnél be 4V-ot, az meg külön vicces: ugye az tiszta, hogy 3,3V-ig tud csak mérni az ADC?I2C-hez visszatérve: I2C amúgy nem igazán plug&play protokoll, a buszt minden esetben méretezni kell egyrészt vezetékezés szempontjából, másrészt a buszon lógó eszközök szerint.
Az, hogy próbapanelen random összedugdosol vmit random felhúzókkal, random vezetékekkel az vagy működni fog, vagy nem. Az meg hogy mérés nélkül egyből konklúziót vonsz és olyan kijelentéseket teszel, hogy 10 cm felett nem működőképes az I2C, az még jóindulattal is megmosolyogtató.Mellékesen nekem sikerült értelmezhető jelet kicsikarnom egy SI1145-ös szenzorból 10 méter vezetéken keresztül.
A SCL-re kellett berakjak külső felhúzót, ami kb 3k-s eredővel rendelkezik. SDA-ra nem is kellett külső felhúzó, illetve inkább csak rontott a jelen, mint javított volna.
Ami viszont fura, hogy 1k-s felhúzóval meg se mukkant a busz.Ha vki hozzáértő megnézi az alábbi képet, akkor a sárga jelnél mi az a két lépcsős emelkedés? Ha erősebb felhúzót rakok rá, akkor magasabb feszültségre fut ki a feltölés. Aztán vmiért meredeken ugrik fel a tetejére. Ezt a hirtelen ugrást nem értem. Lehetséges vmi áthallás a két csatorna közt? Mintha az SCL húzná magával az SDA-t, úgy tűnik.
[ Szerkesztve ]
-
Teasüti
nagyúr
A jegyzőkönyv kedvéért: ESP8266 és az ESP32 is 5V toleráns a GPIO lábakon.
A mikrovezérlő mondjuk ha 8266-ot használsz és bírja az 5V-ot, akkor úgy leosztani hogy az AD konverterre max 5 V kerüljön de inkább kevesebb.
Erre írtam, hogy bírni bírja, de az AD konverter 3,3V felett nem mér. GPIO használatban nincs különbség a 8266 és 32 között.I2C kapcsán meg mérés nélkül nem lehet rá mondani semmi értelmeset. Amiben biztosak lehetünk, hogy abban a beállításban nem működik. Nekem úgy tűnt tényszerűen kezelted, ezért ugrottam rá.
Korábban is azt hiszem az én esetemben került szóba a dolog, azóta kellően utánajártam a dolognak. Főleg ha már 2 méteres buszt tervezek rajta 6 slave-vel.[ Szerkesztve ]
-
Teasüti
nagyúr
(#9043) xboy89
Meg, megoldható. Ha rákeresel a témára, akkor rendre ilyen 2-3 méter limitekről számolnak be, ami még üzembiztosnak mondható a célnak megfelelő kábelezéssel.(#9044) Janos250
Hantek 6022BE.
De van egy kézi DIY szkópom is, ha csak gyorsan meg akarok lesni vmit, vagy nem tudom vinni a laptopot és az usb-s szkópot. Ez is tök jó cucc az áráért (feléért is meg lehet találni), bár csak 10 uS-ig tud lemenni, ami a több száz Khz-es jelekhez már kevés. -
Teasüti
nagyúr
ESPNow miért nem jó? Úgy olvastam, ha ugyanazon a csatornán megy, mint a normál wifi, akkor tud párhuzamosan mindkettőn kommunikálni.
Amúgy BLE-re nem gondoltál még? Sztem adja magát, gyakorlatilag erre van kitalálva, hogy szenzor adatokat küldözgessünk vele elemes kis fogyasztású eszközöknél. Mondjuk azt nem tudom, hogy a BT és a Wifi együtt működik-e. Wifi-s projektem még nem volt.Amúgy Core 0-s hibákat nálam a nagyobb delay() oldotta meg, de újabban inkább csak olyan műveleteket indítok azon a magon, ami egy meghívásra csak egyszer fut le. Minden ciklikus folyamat az 1-es magon van.
[ Szerkesztve ]
-
Teasüti
nagyúr
válasz Tankblock #9069 üzenetére
Szerintem itt te vagy az egyetlen, aki natívan programozza az ESP-t.
Annó én is csak azért akartam megpróbálni, mert akkoriban az Arduino Core-ban még nem volt benne, ami nekem kellett. Viszont én már megakadtam a programozó környezet beállításánál. Arduino IDE után egy Eclipse nekem kínai. Hobbi szinten nem is tartok rá igényt. Persze gondolom más lenne a helyzet, ha lenne IT végzettségem.[ Szerkesztve ]
-
Teasüti
nagyúr
Ti tudtátok, hogy a Stream osztályban ilyen függvények vannak, hogy readStringUntil(), parseInt(), stb?
Én meg egészen idáig char változóba olvastam ki mindent és magamnak szenvedtem össze ciklusos függvényeket az adatok értelmezésére amikor az egészet le lehet rendezni pl. ennyivel:stream.readStringUntil('\n').toInt();
. Timeout meg astream.setTimeout()
-tal állítható. Mondjuk azt nem tudom ez kód blokkolja-e a futtatást.
Bezzeg a Stream osztállyal eddig egyetlen egy Arduinós példa megoldást sem láttam, mindenki csak aSerial.available()
ésread()
függvényeket használja vmilyen char változóval az adatfogadásra.[ Szerkesztve ]
-
Teasüti
nagyúr
Ahogy nézem már írnak ezekről a Serial osztályban is. Hmm, meg mernék esküdni rá régen nem volt ennyi függvény ebben. Viszont üdvözítő újítások! Ha már úgyis Stream osztályt kell használni String-ekkel, akkor legalább natívan oldja meg a feladatot, ne kelljen külön ramot foglalni a saját függvényekhez!
[ Szerkesztve ]
-
Teasüti
nagyúr
Tudnátok segíteni kicsit, hogy library írásnál, hogy tudnék átadni egy Stream osztályt paraméterként?
Megnézve egy példát ezt látom, de nem tudom értelmezni. Nem láttam még ilyen szemantikát:class TinyGsmSim808: public TinyGsmSim800
{
public:
TinyGsmSim808(Stream& stream)
: TinyGsmSim800(stream)
{}Ez most mit jelent?
A TinyGsmSim808 osztályban a TinyGsmSim808 konstruktor alatt mi az a kettőspont és utána a TinyGsmSim800 függvény? A függvény meghívást nem a kapcsos zárójelek közé kéne tenni?Aztán tovább menve arra a függvényre ezt látom:
public:
TinyGsmSim800(Stream& stream)
: stream(stream)
{
Olyan függvény viszont nincs sehol definiálva, hogy stream().
Ez az egyetlen előfordulása így ebben a formában.Viszont nem értem mi történik itt pontosan a stream objektummal, amit egymásnak adogatnak át a függvények.
Ugyanitt lejebb a library függvényeiben viszont már ilyeneket látok, hstream.readStringUntil(',')
Nem látom illetve nem értem hogy jutottunk el a konstruktortól odáig, hogy már hivatkozunk a konstruktornak átadott objektumra.
Szóval hol kerül definiálásra a "stream" objektum, amit a függvénymeghíváskor használunk? Vagy amikor lefut a konstruktor és a benne lévő (Stream& stream), akkor ezzel már definiálva is van? Nem kellene vmi parancsot használni külön a kapcsos zárójelben? A (Stream& stream) nem egy helyi változóként működik? Elérhető marad a teljes library-ben?[ Szerkesztve ]
-
Teasüti
nagyúr
válasz Tankblock #9080 üzenetére
Nem figyeltem erre, viszont úgy veszem észre lassan a beágyazott rendszereknél is kezdődik, hogy egyre olcsóbbá válik az erőforrás, ami a programozás rovására megy. Pl egy Uno esetén a 32KB Rom-ot és 2KB Ram-ot alaposan be kellett osztani, viszont egy ESP32-nél azért a 4MB flash-nél és az 512KB Ram-nál annyira mindegy szerintem, hogy használunk-e String-eket, vagy sem.
-
Teasüti
nagyúr
Úgy értettem, hogy egy ESP32 duóval megoldani a gateway-t. Szenzor alatt meg a vezetéknélküli másik ESP-t értettem. Vagy használhatsz egy külső BT modult a gateway-en, pofon egyszerű programozni sima UART-vel kommunikál. A belső wifi-t meg netre ráállítani. Így nincs RAM limit se, mivel sima UART használat van csak, nem kell betölteni a BT könyvtárat. Igaz ez már nem BLE, hanem classic BT.
(Ha meg BLE modult használsz, annak meg lesz saját könyvtára amit megint csak be kell tölteni és vagy befér a ram-ba, vagy nem.)
Passz. BLE+Wifi ram korlátba ütközik, ez nem működik még natívan sem jelenleg.
ESPNow+Wifi viszont érdekes, annak elvileg mennie kéne.[ Szerkesztve ]
-
Teasüti
nagyúr
A megoldás az volt, hogy nem elég a két ESP-t 1-es csatornára tenni, hanem még a routert is 1-es csatornára kellett állítani. Más kombinációval sajnos nem működött.
Igen, azt hittem ezt már megbeszéltük korábban. ESPNow adhoc hálózatának és a WLAN-nak is egyazon csatornán kell lennie!
Így akkor ez most jó? Működik? Kipipálva ez a rész?Kíváncsi lennék egy BLE vs ESP-Now összehasonlításra, melyik lehet az energiatakarékosabb vajon.
[ Szerkesztve ]
-
Teasüti
nagyúr
upsz, rossz topik...
[ Szerkesztve ]
-
Teasüti
nagyúr
C++ kérdés.
Ez miben különbözik attól, mintha new nélkül hoznám létre egyszerű helyi változóként a példában lévő számlálót? Most tekintsünk el a kivétel kezeléstől, csak arra vagyok kíváncsi miért kéne ezt alkalmaznom (vagy milyen esetekben):int i;
int * p;
cin >> i;
p= new int[i];Mondjuk e helyett:
int i;
cin >> i;
int p[i] = {};A másodikat is futási időben hozom létre dinamikusan az adatbevitelt követően. Mi a különbség?
Ráadásul a helyi változókat úgy tudom magától feltakarítja a program, szóval még nem kell foglalkozni külön a felszabadításával sem.
(Gondolom globális tömbként nem lehet deklarálni változóval a paraméter helyén. Viszont lokális változóként úgy tudom semmi akadálya.)[ Szerkesztve ]
-
Teasüti
nagyúr
válasz Janos250 #9144 üzenetére
Létezik ilyen?
Miért fűrészelnéd mikor elég elcsípni fogóval?! Még le se kell reszelni a végét, ha nem okoz gondot az éle.Amúgy breakable a szó, amit keresel.
Én csak kerek lyukast látok.[ Szerkesztve ]
-
Teasüti
nagyúr
válasz ZTE_luky #9167 üzenetére
WOW, ezt nagyon igényesen összeraktad!
Hogyan tudtad így befaragni a fa elemeket? Asztalos vagy talán?
A videót is megnézhetjük?Oh, wait... Ez nem is a tied, ugye?
Tehát akkor nem probléma hogy arduinón fut a szalag árama is? tehát hogy csak usbről kap áramot az arduino, is minden azon fut át? mert ugye a rajz elcsal annyit hogy a szalag nem közvetlen az áramforráshoz van kötve hanem az arduinóról kapja az 5V-ról
Nem, nem gond. Én egyetlen ledszalagos projektemnél sem használtam külön tápot a vezérlőnek. 5V-os szalagoknál legalábbis. Legyen elég bika a táp, ennyi. Viszont pufferkondik azok kellenek a szalag(ok) elé!
Az nem lenne szerencsés, hogy a táp kimenetét közvetlenül szaggatnák meg a pwm ledek. Ezt lehet megérezné a vezérlő is.Földet minden esetben közösíteni kell a szalag és a vezérlő között (ha egy tápról megy mindkettő, akkor nyilván ez adott). Különben lehet nem lesz jó az adatbusz jelszintje. Rosszabb esetben akár tönkre is mehet egyik vagy a másik a GND potenciálkülönbségek miatt, de minimum zajos lesz*. Egy 480-as ellenállást is illik berakni a vezérlő kimenetére, épp a túláramokat elkerülendő.
*Van is ezzel tapasztalatom: féklámpám kapcsán mikor 12V-os tápról teszteltem, a külső pwm vezérlő meg a laptop usb portjáról üzemelt. Elsőre nem volt közösítve a föld, csak egy szálon ment a pwm jel a panelre a vezérlőből és konkrétan üzemképtelenné tette a lámpát. Össze-vissza kapcsolt. GND közösítés után varázsütésre jó lett minden.
(Ilyen kísérleteknél ha usb-ről táplálom a mikrovezérlőt, akkor általában akkuról megy a gép. Bár elvileg nem lehet baj több dugasztáp közösítéséből, de biztos ami biztos. Drága volt a laptop. )[ Szerkesztve ]
-
Teasüti
nagyúr
válasz ZTE_luky #9169 üzenetére
330-as ellenállás is jó? pontosan hova rakjam? DIgitális Out után, tehát a zöld, adatkábelre?
330 is jó, emlékeim szerint az Atmel328-asok 50mA-t tudnak leadni a GPIO-n. Az ellenállás azért kell, hogy ez alá korlátozd a leadható (és felvehető) áramot a porton. Jelátvitelnél általában 10 mA-re szokás beállítani a korlátot a port védelme érdekében. -
Teasüti
nagyúr
válasz ZTE_luky #9175 üzenetére
Igen, lehetőleg a mikrovezérlő lábához közel.
Kondiból - nem tudom hány pixeled van összesen - én 2200 uf elkót szoktam használni több méter szalaghoz, de 1000-et ajánlanak az Adafruit-os Neopixel útmutatóban.
Igazából itt nem kritikus a kapacitás, olyan mint a RAM: a nagyobb sosem árt, csak a túl kicsi. Ezt meg pufferkondi lévén az első pixelhez kell közel rakni. Ez jóval fontosabb, mint a védőellenállás. Ez az első pixelt védi a bekapcsoláskori túláramtól (a pontos fizikai okát én sem értem, csak papagáj módjára ismétlem az útmutatót).[ Szerkesztve ]
-
Teasüti
nagyúr
válasz ZTE_luky #9177 üzenetére
1000 uF-től bármi megteszi. 6,3V-osat vegyél ha van, az a legkompaktabb méret. Ugye a kapacitás feszültségfüggő, így a nagyobb névleges feszültségűek nagyobb méretűek is azonos kapacitás értéken.
Nem kritikus az elhelyezés, csak "legyen közel" a szalaghoz. Berakhatsz többet is, ha szeretnél. Ártani nem fogsz vele. Azt is megcsinálhatod, hogy csak a csomóponthoz raksz egyet, vagy akár az egyik pixel elé és a másik ág meg innen fogja meghúzni a kondit visszirányban. Tök mindegy, amíg a pufferkondi "közelebb van", mint a táp. -
Teasüti
nagyúr
válasz ZTE_luky #9181 üzenetére
Nem-nem, párhuzamosan kell kötni ahogy a képen látható. Puffer kondenzátor néven ismeretes, ha rákeresel meg fogod érteni. Ilyeneket használunk az IC-k Vcc lábai előtt is, ahogy a Nano-n is kell legyen egy 10 uF a proci lábánál. Ezek elsimítják a tápfeszültség ingadozásokat. Egy PWM vezérlőnél ez az ingadozás elég látványos lehet, gyakorlatilag rail-to-rail szaggatják a tápot (400 hz-en WS2812b esetén) és így a tápfeszültség is több voltos eséseket produkálhat akár. Ezeket a pillanatnyi feszültségeséseket hivatott kiegyenlíteni az eltárolt energiával. Gyakorlatilag egy low-pass filter.
A kapacitással változik a szűrési frekvenciája is, a kisebbek (<1 uF) hatékonyabbak a magasabb frekvenciákon, azokat meg konkrétan az AC komponens szűrésére használjuk és decoupling vagy bypass kondi néven ismeretes.[ Szerkesztve ]
-
Teasüti
nagyúr
válasz ZTE_luky #9184 üzenetére
Ha elkezdesz NYÁK-ot tervezni, akkor elég hamar képbe kerülnek a bypass kondik, gyakorlatilag az egyik leggyakrabban előforduló alkatrész és egyben a leginkább félreértett is - állítólag.
Elméletileg minden egyes betáplálási pontba illő volna pufferelni. Gyakorlatilag elég egy is a szalag és a táp között. Ha többet használsz, akkor nem muszáj nagy méretűt lerakni mindenhova. Össz. kapacitásban szerintem elég az 1000 uF. Ha két ponton, akkor fele-fele. Így talán tovább csökkentheted a tok méretét, ha kisebbeket választasz. Gondolom szempont, hogy elrejtsd az alkatrészeket.
[ Szerkesztve ]
-
Teasüti
nagyúr
Fura, amiket kaptam még a Starter Kit-ben fotórezisztorok, azok elvileg 10k-sak. Tutorial szerint 10k-s ellenállással párosítottam és nekem tök jól működött. Nyilván volt egy kis zaj, mondjuk +-5 az ADC értéke szerint, de szépen érzékelt majdnem a teljes tartományban.
Mekkora a fotórezisztor, azt tudod? -
Teasüti
nagyúr
Vannak rá open source firmware-ek, amiket webserver-en keresztül lehet konfigolni és beszélnek MQTT-ül is.
És mivel egy kutya közönséges ESP8266-ról beszélünk, ezért semmi nem akadályoz meg benne, h írj rá akár saját FW-t is, akár Arduino alapon.
Ezeket a kapcsolókat elég könnyű hack-elni, a gyártó kicsit se nehezítette meg a dolgunkat. Az a jack kimenet rajta gyakorlatilag az I2C portra kapcsolódik, szóval gyakorlatilag bármit rá tudsz kötni különösebb barkácsolás nélkül, ami I2C buszon kommunikál. Illetve ugye működik sima GPIO-ként is. És a 230V-os relé meg alap adottság, ami nem tudom fejből melyik lábra csatlakozik. A táppal nem kell törődni, integrált az egész. Csak bekötöd a 230-ba és örülsz.[ Szerkesztve ]
-
Teasüti
nagyúr
válasz JAGER 10 #9224 üzenetére
3D nyomtatókon használnak olyan stepper driver-eket, amik a motor áramfelvételéből állapítják meg a végállást, megcsúszást, step skipping-et, stb. Nullpontfelvételnél egyszerűen csak ütköztetik a motort. Kapcsoló helyett a pillanatnyi áramfelvétel megnövekedése trigger-el. Ennyi.
1:40-től beszél a szenzor nélküli nullpontfelvételről.
Drágább a vezérlő - 2500 Ft kb -, mint két mikrokapcsoló, meg a FW is komplikáltabb az SPI busz miatt mint két bemenetet figyelni, de minimális alkatrészből megoldható.
Valószínűleg nem indokolt a te felhasználásodra ekkora befektetés...[ Szerkesztve ]
-
Teasüti
nagyúr
válasz JAGER 10 #9230 üzenetére
TMC2130-at mondtam volna, de az 2A-t tud csak leadni (2,5A csúcsáram). Ha be tudod állítani akkora feszültségre a motort, hogy beleférjen ebbe az áramfelvételbe a specifikált nyomaték, akkor jó lehet.
Motorokhoz nem értek, nem tudom mit kell nézni az adatlapján. Amit linkeltél ott 3,2V-ot írnak, az mit jelent? Minimális feszültség? Láttam már embereket ilyen NEMA motorokat hajtani 12V-ról és 24V-ról is. De ez a vezérlő elvileg meg tud hajtani bármit 5-46V között.(#9233) weiss
Egyébként meg igen. Kétlem, hogy számítana bármit is, ha mondjuk 1+ percig tartana egy teljes nyitás.
És amúgy léptetőmotorokat feszültség alatt kell tartani, hogy meglegyen a pozíció tartásához kellő nyomaték. Ez viszont áramfelvétellel és melegedéssel jár. Nem arra vannak kitalálva, hogy 24/7 tartsanak vmit. Ha meg lekapcsolod, akkor elenged és könnyű elforgatni.
Vmi olyan mechanikát kell kitalálni, amihez nem kell sok nyomaték, hogy megtartsa a pozíciót. Ugyanakkor nem akkora nagy áttétel, hogy ne legyen elég érzékeny a szenzor nélküli nullpontfelvételhez. Például egy csigahajtásnál nem biztos, hogy működne a StallGuard2™ technológia ezen a Trinamic driver-en, vagy ha működik is lehet nagyon megfeszítené a mechanikát. Többnyire szíjas hajtáshoz és csavarorsóhoz van kitalálva ez. Egy csigahajtáshoz - ahol lehet nincs merev ütközési pozíció és akár sok-sok lépés is lehet mire megfeszül a mechanika - inkább a végálláskapcsolót választanám.[ Szerkesztve ]
-
Teasüti
nagyúr
válasz JAGER 10 #9234 üzenetére
Én úgy tudom ezeket a NEMA motorokat minden további nélkül lehet üzemeltetni nagyobb feszültségen. Én ebbe az irányba mennék, hogy beférjen a 2A-es korlátba. 24V-on legalább. Vennék hozzá egy dugasztápot, ahhoz egy DC-DC konvertert a mikrokontroller számára és az egészet beépíteném egy IP védettségű kültéri szerelvény dobozba.
Nem tudom milyen motor az amit linkeltél, gyártói adatlap kéne hozzá, h okosabbak legyünk.
Azt lehet tudni milyen mechanikát fogsz nyitni és zárni? Automata bukóablakokat én többnyire pneumatikus dugattyúkkal láttam működni. Ha ezen az elven maradunk, akkor a csavarorsó kézenfekvő megoldás lehet. Akár egy hosszú menetes szár is lehetne.
Azt azért nem igazán hajtogatja a szél és még kellően merev is az ütköztetéses nullpontfelvételhez.[ Szerkesztve ]
-
Teasüti
nagyúr
-
Teasüti
nagyúr
válasz gyapo11 #9240 üzenetére
Ilyet használnék.
Nincs mechanikai zárás itt se a motor és az ajtó között, a rugó húzza vissza az ajtót. A motor csak nyitni tudja, ahogy a damilos elképzelésnél is.(#9245) aryes
Akkor többet tudsz róla, mint én.[ Szerkesztve ]
-
Teasüti
nagyúr
válasz JAGER 10 #9246 üzenetére
A 2A a névleges terhelhetősége a TMC2130-as vezérlőnek, de pl. ahogy a videóban is láthattad ezekkel a technológiákkal a terhelés függvényében változtatja az áramot, és 2,5A-ig túl is tudja vezérelni ha muszáj. Mondjuk itt már hűteni kell a vezérlőt, minimum egy hűtőbordával.
-
Teasüti
nagyúr
válasz ZTE_luky #9257 üzenetére
Nem úgy volt, hogy ez fali dísz lesz és a falra deríti a fényt?
Így ezzel a diffúzorral nekem annyira nem adja.
Ezt a dobozt ennél egyszerűbben is meg lehetett volna építeni ugyanehhez a hatáshoz. A diffúzor miatt lényegében közvetlen megvilágításban is működhetne, 2-3 sor szalaggal. A rácsot meg nyomtattam volna. -
Teasüti
nagyúr
Elolvastam ötször egymás után, de még mindig nem értem pontosan mire akarsz kilyukadni.
CPU0-n fut az oprendszer, ha úgy tetszik. CPU1 meg malmozik, ha nem írsz rá programot. Arduino alatt a loop() fut rajta végtelen ciklusban - akkor is, ha a loop() üres.
Ha szinkronizálni akarod a folyamatokat akár a két mag között, akkor azt így lehet megoldani.Amúgy én a nullás magra nem raknék ciklikusan futó kódot, csak olyat ami meghívásra egyszer fut le.
Minden ciklikus folyamat meg mehet az egyes magra, ott legfeljebb csak a watchdog hisztizik ha blokkol a kód.
Persze ha nincs szükség kifejezetten mindkét mag számítási kapacitására, de adatfeldolgozásra meg nem mikrovezérlőt használnék. -
Teasüti
nagyúr
Nem tartom valószínűnek, h összeakadnak a folyamatszálak. Arduino-ból kiindulva esélyesebb, h az I2C könyvtár bénázik el vmit, egyáltalán nem lepne meg.
Meg kéne nézni a busz forgalmát, h tudjuk mi történik.Ha az általad javasolt szerint, mindent áttennék core 1-re, mivel ugye minden ciklikus, akkor a core 0á-n semmi se lenne
Tévedés. Azon fut a FreeRTOS, meg az összes periféria mint írtam volt. Miért érzed szükségét multitask programot írni? Ha le tudod programozni lineárisan (és Arduino főként erre épít), akkor miért akarod szívatni magad több szálas kóddal? Nem tűnik indokoltnak erre a feladatra.Vagy esetleg csináljam azt, hogy core 1-en futtassak egy task-ot, ami ütemezi a core 0-án a taskokat, amiket 1x meghívok, majd törlöm? Így is ciklikus lesz, de task szempontból 1x fut csak le.
Én így programozom. Nekem így tűnik logikusak. Mivel a nulladik magon nem szabad blokkolni, ezért célszerű minél rövidebb kódokat idehelyezni. Vagy ami ritkán fut le, pl megszakításra csak rendszertelen időközönként. Olyat ami mellett sok üresjárat van. Amit egy magos procinál megszakítással kezelnék, azt itt a nulladik magon párhuzamosítva.Ennél jobban nem igazán használom ki.
Meg én nem is akarok nagyon belemászni a párhuzamosításba. Én inkább csak két egymástól független kódot választanék külön, amik teljesen különböző erőforrásokhoz férnek hozzá. Pl amit én bütykölök: motorkerékpár perifériái egymástól függetlenül működ(het)nek, van úgy 5-6 jól elkülöníthető feladat, amik ugyan használhatják ugyanazokat a szenzoradatokat, de a logikájuk egymástól teljesen független és így adja magát a párhuzamosítás. Mondjuk történik egy megszakítás amikor rálépek a fékre és ez meghív egy függvényt, ami külön folyamatként fut le a nulladik magon, aztán törlődik.
De semmi köze ahhoz a folyamathoz, ami mondjuk a ledszalagokat kezeli. Ez meg egy viszonylag számításigényesebb feladat, egy primitív grafikus motor dupla pufferes futószalaggal és FPS-ben mérem a futási teljesítményét. Ez az első magon fut.
Ebből jól látható, hogy a nulladik magot én a gyors reakcióidejű rövid kódokra használom, az első magot meg a hosszabb, nem időkritikus műveletekre.[ Szerkesztve ]
-
Teasüti
nagyúr
válasz Janos250 #9283 üzenetére
Pedig nekem Uno-n is volt gondom a Wire könyvtárral, gyakorlatilag ugyanazt produkálta, mint itt ebben az esetben: egy idő után egyszerűen leállt a busz működése. Csak a reset segített rajta.
3rd party I2C könyvtárral zökkenőmentesen működött ugyanaz a kód.
Ez úgy két éve volt, azóta úgy vettem észre javítottak a Wire-n.
Egy ESP implementációnál meg ki tudja mit rontottak el és hol.Ezért kéne ránézni a buszra, amikor ezt produkálja.
Ha csak a nagy csend van akkor tudjuk, hogy kód hiba.[ Szerkesztve ]
-
Teasüti
nagyúr
Nem tartom valószínűnek, szerintem teljesen mindegy mikor olvasod ki azt a két bájtot - azok el vannak tárolva, amíg felül nem íródnak. Ha csak olvasási hiba lenne, esetleg menet közben kerül felülírásra, akkor ez egyszeri eset lenne és nem állna le az adatbusz sem.
A következő lépés szerintem mindenképp az anomália megmérése.[ Szerkesztve ]
-
Teasüti
nagyúr
válasz zapikanka #9292 üzenetére
Az első az eredeti. A második nem tudom micsoda, ilyen összeállításban még nem láttam. Lehet kapott egy frissítést a csomag.
Akkor tudom ajánlani ezeket, ha semmit nem értesz az elektronikához. Ha tudod mi az az áramkör, soros/párhuzamos kapcsolás, tudod mi az az Ohm törvény és ismered Kirchhoff tételeit, akkor nem vennék eredeti kezdő csomagot. (Persze lehet támogatni az alapítványt.)
E helyett inkább Ebay-ről lőnék egy készletet töredék áron.
Neten meg van kismillió tutorial.[ Szerkesztve ]
Új hozzászólás Aktív témák
- Egér probléma
- Samsung Galaxy Z Fold4 - egyre megy, honnan nézed
- Hamarosan megjön a Samsung 360 Hz-es QD-OLED monitora
- Autós topik
- AMD K6-III, és minden ami RETRO - Oldschool tuning
- Samsung Galaxy S23 Ultra - non plus ultra
- Asztalos klub
- Autóápolás, karbantartás, fényezés
- Call of Duty: Modern Warfare III (2023)
- Nintendo Switch
- További aktív témák...
Állásajánlatok
Cég: Ozeki Kft.
Város: Debrecen
Cég: Promenade Publishing House Kft.
Város: Budapest