- Milyen okostelefont vegyek?
- Hat év támogatást csomagolt fém házba a OnePlus Nord 4
- Google Pixel topik
- Poco X5 Pro - ránézésre jó
- Samsung Galaxy Watch (Tizen és Wear OS) ingyenes számlapok, kupon kódok
- Beárazták az projektoros Ulefone-t
- iPhone topik
- Samsung Galaxy A56 - megbízható középszerűség
- eSIM, a kártyamentes szabadság
- Apple Watch Sport - ez is csak egy okosóra
-
Mobilarena
Arduino hardverrel és szoftverrel foglakozó téma. Minden mikrovezérlő ami arduinoval programozható, és minden arduino program, board, és hardverrel kapcsolatos kérdések helye.
Új hozzászólás Aktív témák
-
Dißnäëß
nagyúr
válasz
Janos250
#16598
üzenetére
Köszi !!
Egy hőmérséklet szenzort próbálgatok, alábbi kóddal percenként tudom a konzolra kiiratni a hőmérsékletet:
#include <DS18B20.h>
DS18B20 ds(2);
void setup() {
Serial.begin(9600);
}
int n=0;
void loop() {
while (ds.selectNext()) {
Serial.print(n, DEC);
Serial.print(". perc: ");
Serial.println(ds.getTempC());
delay(60000);
n++;
}
}Mi a különbség print és printf között ? (println sortöréssel, ENTER-el megy, erre már rájöttem).
-
Dißnäëß
nagyúr
Ahány szabad lábad marad! Ugye a DI, DO, DC közös, viszont minden kijelzőnek kell egy-egy külön CS lábat biztosítani.
DI, DO, DC közös. Ok.
RES ? (Ez is közös, vagy kijelzőként 1 PIN-t befoglal ?)
CS - kijelzőként 1 PIN. OK.Magyarul 3 digital out pin fix, + 3x CS + 3x RES = legrosszabb esetben 9 digital PIN-re volna szükségem ?
Van egy ilyenem, ellőhetném ide akkor. [link]
-
Dißnäëß
nagyúr
Áhh, 128-step relay attenuator-el megyek, azon a bemeneten, amit egyáltalán csillapítósra tervezek. Szóval van egy távszabályzós motorizált potim, ami annak ellenére, hogy direktben önmaga is tudna csillapítani, igazából csak említett board-ot hajtja meg, az meg elkattog nekem szépen és lőn hifi.
A fogasléc kiváló, még maradt is valahol Technic Lego-m a gyerekkoromból, lomolok hozzá valamit
Arduino kérdés: hány darab kis OLED-es kijelzőkét tudna meghajtani 1 szem Arduino Micro mondjuk, SPI-n, szerinted ? (3-at kellene, I2C-t meg nem választanám, mert ott sokkal lassabb a frissítési idő).
-
Dißnäëß
nagyúr
válasz
ekkold
#16528
üzenetére
Köszönöm és az Előtted szóló 2 kollégának is !
Csöves erősítő bias-t (munkapontot) tartana a helyén, ami idővel is, meg bemelegedés után is - a kapcsolásból adódóan - hajlamos picikét elmászni, illetve figyelne a push-pull kimeneten az input csövek eltéréséből (gyártási szórás) adódó DC offset-t is, ez egy másik kézi trimpoti lenne, amivel néha ez itt megjelenő offset-et érdemes visszakorrigálni 0-ra.
Gondoltam, ilyeneket rábíznék valami "automatikára", ne nekem kelljen ezt az amúgy "fix bias"-ú megoldást kézzel tekergetnem X naponta. (Elvileg ritkábban, de csináljuk jól, pontosan).
-
Dißnäëß
nagyúr
Sziasztok ismét
Egy 1K-s és egy 10K-s 20-fordulatú precíziós (1W) trimpotot szeretnék helyettesíteni Arduino-val, hogy ő "forgassa" ezeket, értsd jól.
Hogyan tudnám legegyszerűbben megtenni ? Egyesek javasolnak digitális potmétereket is, én meg arra gondoltam, simán LC aluláteresztő szűrném a PWM kimeneteket és így kapnám meg a mikor milyen fesz.értéket, amivel egy tranyót vezérelve meg is volna a dolog sima analogWrite() használatával, szabályozva így azt, mennyit enged át magán a tranzisztor.
Vagy túlbonyizom, esetleg tök hülyeség ?
-
Dißnäëß
nagyúr
Ahh, én itt még nem tartok... csak ... ismerkedek.
Lesz mit gugliznom a hétvégén
Egy csöves erősítőről van szó amúgy, várható élettartam 30-40+ év, és az Arduino-t nem csak adatok kijelzésére használnám, vagy mondjuk be-kikapcsolás és on/off vezérlésére (standby funkció), hanem cső élettartam, kondi élettartam, eleve 20 év után egy kisebb revízió, szóval ha addig villámot és hasonlókat megúszik és még mindig megy a kis kontroller benne (miért ne menne), az jó lenne. És talán még auto biasing-ot is implementálok vele, meglátom, össze tudom-e úgy hack-elni a kódot, hogy jó legyen, valami tranyóval kombinálva ügyesen PWM kimenetet, meglátom .. nem tudom .. még csak homályosan van meg az ötlet..
De legyünk realisták, szóval 10 év azért benne van. 20 is nagyon valószínű, nem vagyok az a nagy hifi adóvevő ember. Magamnak csinálom.
Elko-kat kellhet cserélgetni olykor-olykor, X üzemóra után, na meg magukat a csöveket ugye. Ezért kell, hogy legyen vagy 4 számlálóm, nullázási lehetőségem nyákra tett nyomógombbal (vagy rotational switch), ilyesmi.Remélem egy Micro elég erre, de szerintem igen, nem űrtechnika készül.
Az fejhallgató erősítőmben egy DFRobot Beetle dolgozik, tökély
Nagyon köszönöm Nektek a támpontokat.
-
Dißnäëß
nagyúr
válasz
Tomika86
#16491
üzenetére
Köszi !!
Na, ezek tök jó támpontok, megleszek én is ezzel előbb-utóbb, remélem.Figyeltetnék vele sokminden egyéb üzemi paramétert is (nem csak üzemóra számlálás), és még egy pici OLED is jön.
Jó kis kód lesz, mire összerakom.
Eeprom kérdés: milyen eeprom, hova tároljátok le az értéket, hogy onnan induljon következő bekapcsolás során az első kiolvasáskor ? Sajátjában van ilyenre lehetőség, vagy külső eszköz ?
-
#16490
Dißnäëß
nagyúr
razorbenke92
#16489
Dißnäëß
nagyúr
válasz
razorbenke92
#16489
üzenetére
Ahhhh, szuper !!!
Reggel óta ezen kattogok, nagyon hasznos a megvalósítási ötlet
Pontosan így képzeltem én is. Egyrészt ritkán írom így az eeprom-ot (nem óránként, pláne nem gyakrabban), másrészt egy hatalmas nagy kondit használok az Arduino feszstabja előtt, ami - még nem próbáltam, csak megvan az alkatrész - az összes LED-jével és mindennel együtt is vagy 10 másodpercig még ad neki időt bármire is, és csak utána megy a stabi szintje alá, ergo kikapcsol az eszköz.
Arduino Micro egyébként (Leonardo kompat.)
Graceful igen, abszolút.
Ez a része O.K.Nem Graceful: a nagy kondi elé arra az esetre van, ha működés közben áramszünet történik, vagy véletlen kikapcsolja az ember a főkapcsolót hátul (amire ő a kis trafójával direktbe van kötve). Ekkor - saját tápfeszét figyelve ugye - mindent elenged, üzemórát beírja magába és elfogyhat az áram.
A kódért lehet, hogy pitizek majd még Nálad
Vagy legalább támpontért.. saját eeprom-jába írod az értéket, gondolom. (?) ..Egész órákat hogy kezelted ? Vagy a mérés alapja nem órák ?
Pl. ha sok egész órák mellé lövés van (1:30 perceket megy mondjuk rendszeresen), akkor a 30 perceket is vegye hozzá... én arra gondoltam, minden számláló lementéskor +1 órát hozzáadok direkt. Így inkább megelőzöm a bajt, mint lemaradok számlálóval pár óráról... -
Dißnäëß
nagyúr
Sziasztok !
Tudtok nekem segíteni egy Arduino Micro-hoz egy "üzemóra számláló" létrehozásában ?
Eszköz bekapcs, számláló indul, eszköz kikapcs, számláló adat megőriz valahol.Eltelt órákat szeretnék számolni. 3-4 eszközre, és akkor ha elérek egy bizonyos határértéket valamelyik számláló, például egyik számláló mondjuk 2000 órát, tudok jeleztetni a kütyüvel. Az érintett eszközt ekkor kicserélném, újjal helyettesítve, majd a számlálót nulláznám.
Erre a kütyüre szükségem lesz hozzá ? [link] Az RTC+elem miatt gondolom, igen.
-
Dißnäëß
nagyúr
válasz
gyapo11
#16467
üzenetére
Sziasztok, igazság szerint mindennek van zaja, még az ellenállásoknak is. Kérdés, mennyi, ugye.
Tranziens nem annyira érdekes számomra, h foglalkozzak vele, inkább az érdekel, tesz-e audio erôsítô felhasználás szempontjából szignifikáns zajt a tápra a szilárdtest relé, tekintettel arra, hogy félvezetô. Ha nem, vagy teljesen felesleges aggódnom miatta, megnyugodtam és köszönöm a választ. -
Dißnäëß
nagyúr
válasz
Janos250
#16464
üzenetére
Köszi Urak és Weiss-nek is.
Van a szilárdtest relének hátránya alábbi felhasználásban ?
Erôsítô.
Hátul kézi tápkapcsoló. Ha ott bekapcsolom, az arduino áram alá kerül - ez a standby mód kb. Figyeli az elején lévô nyomógombot (amit debounce-al kombináltam). Ha ezt 1x megnyomom, behúzna és megtartana 3 további relét, ezek lehetnek szilárdtestek is (?) - 250, 250, 50VA toroid hálózati trafók, a tényleges erôsítô âramkörök indulásához.
Kikapcsoláskor pedig elengedné (újabb pushbutton nyomás). Mivel normally off a relék logikája, áramszünet esetén természetesen minden elenged és visszaáll alapállapotba.
Van a szilárdtest reléknek zaja, ami akkora, hogy átmegy a toroidokon, graetz-en, pufferkondi blokkon ? (Szerintem ha van is pici, totál elnyelôdik a trafókban).
Ilyen szempontból kérdezem, jó-e nekem a szilárdtest.
(+ Extrán kell/érdemes védeni ôket ? Pl. villám, ESD..)
-
Dißnäëß
nagyúr
válasz
Janos250
#16461
üzenetére
Sziasztok,
pici Arduino-val (5V) szeretnék megtartani 230V/5A mechanikus, NO relét, 250mW a tekercs fogyasztása, megoldható ez direktben 1 pin-rôl szerintetek, vagy egy kis tranzisztor segítségét kérjem ?
Vagy totál modellfüggô ?
A kiszemeltem, de fogalmam sincs, mit bír. (Leonardo 40mA).
-
Dißnäëß
nagyúr
válasz
ecaddsell
#16363
üzenetére
Ti egyébként villamosmérnökök vagytok, vagy ekvivalens képzéssel rendelkező emberek ? Mármint ezt most pozitív rácsodálkozásnak tekintsd, mert.. azon gondolkodom, hogy lehet, keresnék egy elektronika tanárt magamnak, heti 1-2 alkalomra, tanítani, okosítani engem a fizika ezen területén. Vissza a padokba nem ülhetek már így 42 évesen.
-
Dißnäëß
nagyúr
Próbálok "igényeskedni", nem nagyon van rajta sehol műanyag burkolat, vagy bármi hasonló. A hátlapra tudnám elhelyezni, a tápcsati környékére-mellé például (belül), és mint az RCA csatiknak is, ennek is (az antennának) egy lyukat fúrva, oda felcsavarom az antennát, így kilát a kis kütyü a dobozból.
Ha az ESP-t kívülre tenném felragasztva, az olyan nagyon "kendács" lenne nekem. "Professzionális" kivitelezésű eszközt szeretnék alkotni.
-
Dißnäëß
nagyúr
Olvaslak Titeket, ez de jó tipp ... !!! Köszi én is
(Bocs mindkettőtöktől, jöttem a "lepattanóra") ---------------------------------------------------------------------
És akkor: Sziasztok
Van egy ESP 8266-om. Próbáltam már, kiválóan műxik. Beépíteném egy audio erősítőbe, vezérelni és "figyelni" pár paramétert. Ezeknek általában fém háza van, ami - ez is az elsődleges feladata - árnyékol. A WiFi-re lehet antennát tenni ? És ha igen, hogyan szokás ?
Arra gondoltam, hogy megfúrom a készülékházat a kontroller közelében, felteszek oda egy csinos-divatos 2.4GHz kisantennát, amolyan igazi IT-s, wifi-s antennát, aminek melegpontját egyszerűen ... ráforrasztom a kis WiFi szál végére óvatosan egy pöttyel ? Ennyi elég lenne ?
Ti hogyan oldanátok meg ?
Az eszközt amúgyis elszigetelném a többi belsőségtől acél válaszfalakkal is, ne szórjon oda semmit esetleg.. így mivel eléggé be van dobozolva, saját wifi használata esélytelen antenna nélkül.
-
Dißnäëß
nagyúr
válasz
stopperos
#15656
üzenetére
Ha már oszcilloszkóp: fesz. szintek mérésére, hasonló egyszerûbb célokra valami belépô, de használható, jó kis oszcilloszkóp ajánlásod volna esetleg ?
Vmiféle plotter funkció van ezeken ? Pl. X idôablakon belülre felrajzolja a fesz. szintet. így láthatom, hogyan viselkedik egy táp, amikor a terhelés rákerül (vagy le róla).
Apám vmi PC-s alapúval mókol, de ritkán találkozunk, nem tudom, azok milyenek. Nekem amúgy szívem mélyén valamiért a sajât kijelzôsök jobban tetszenek.
-
Dißnäëß
nagyúr
Kedves Urak, elektro szakik !
IT-s vagyok, nem villanyosmérnök. Tudnátok nekem kezdő hobbistaként egy egyszerű "képletet", támpontot ajánlani arra, hogy
- mekkora terhelés
- mennyivel csökkenti
- milyen stabilizátor esetén
- a stabilizátor és Graetz-híd előtt lévő, bemeneti AC-t ?Hogy életszerű legyek: rendeltem netről egy 60VA toroid trafót, mondván, 5V AC * 1.414 = ~7V DC, a stabilizátornak pedig bőven ez alá esik az input tartománya. (Stabi és egyenirányító egyben).
Nos, megjöttek a motyók, trim potival beállítottam az 5V DC-t a kis áramkörön, dörzsölöm kezeimet nagy boldogan.
Kötöm rá a Pi1-et, valami élet van, de nem boot-ol. Pi4 - szintén nem boot-ol. Arduino Leonardo - tökéletes. Hinnye.
Rámérek terhelve az áramkört is, hát a Pi-k 4.3 illetve 4.1 V-ig is le-le szopják a feszt, miközben indulgatnak, azaz indulgatnának, és ingadozik a feszültség masszívan. Ó mondom de jóó....
Nézem a stab eszköz adatlapját, 1V dropout, hmm, akkor még mindig van 6V-om DC-n utána, elméletileg (?).. de a bemenetre eleve >=6.5V -ot ír, akkor miért hirdeti a hirdető ezt a teljes board-ot úgy, hogy Input voltage: 2.5 to 27 V AC ?
Ennek szerintem ezek alapján nem 2.5V AC az indulója, hanem jóval felette valszeg.
A célom az lett volna, hogy 2db Pi-t elvigyen, 1 Arduino-val a trafó + stabi kombó, de valszeg a Pi-k nagyobb áramfelvétele annyit ejt a feszen, hogy róluk le kell mondanom, HACSAK nem nézek valami kisebb kieg. trafót, ami 5V-ot felvisz mondjuk 8V-ra, és utána kötöm. Vagy amit egy ismerősöm mondott, hogy még vagy 10 plussz szekunder menetet a trafóra rátekerhetek, hát ezt nem akarom szétszedni nyilván... VAGY csak 3.3V-ra használom, de arra meg overkill mind a méret, mind a teljesítmény-bírás (van egy ESP-m, ahhoz jó lehet amúgy)..
Ha esetleg ezt a trafót máshol szeretném használni, milyen - új - trafót nézzek ide ? Van egy csöves erősítőből származó másik toroidom, két szekunderrel, az egyik 6.3V-os (fűtés), azzal etetve említett stabi áramkört, gyönyörűen boot-ol a két Pi és 5V DC betonstabil.
Ehhez az új trafóhoz kellene nekem valamiféle képlet, hogy a jövőben elkerülhessek ilyeneket. Tudom, hogy 6-7-8V körüli már tökjó lenne a mostani célra, de ha még többet akasztanék rá (és bírják a szekunderek), csak tudjam, hova eshet a fesz adott terhelésre, és mi fog történni nagyjából.
Szóval egy pár perc "fizikaórára" lenne szükségem.
A gyökkettős ökölszabály csak terheletlen AC-DC konverzió esetén műxik, így jó lenne tudnom, X AC-ből mennyi DC-t remélhetek, milyen terhelések esetén. Gondolom nem csak stabi, hanem dióda függő is (?).. -
#15574
Dißnäëß
nagyúr
tonermagus
#15565
Dißnäëß
nagyúr
válasz
tonermagus
#15565
üzenetére
Sztem azért, mert a komplett lapokat eszetlen mennyiségben sorozatgyártják, a beléjük való 2560-ast pedig ezek a gyártók diszkont áron, nagy tételben, bagóért megkapják, így egy komplett kis kütyü ára még az egyebekkel is kevesebbre jön ki, mintha egy magánszemély akarna 1, 2, vagy urambocsá, egy marék egyedülálló 2560-ast venni - ugy ô nem diszkont árat kap, valszeg.
De ha bekopogsz a gyártóhoz, hogy havi 1 millió kis chip kéne, szerzôdjünk, bemennél bôven fajlagos árban egy komplett board ára alá Te is.
-
Dißnäëß
nagyúr
válasz
csubuka
#15394
üzenetére
Van egy ESP8266-om, pontosan amit linkeltél, tökéletesen műxik. Áll, nem tudok vele mit csinálni. Szívesen eladom Neked apróért, nem ezen fogunk összeveszni, nekem (sajnos vagy sem), wifi nélküli klasszik, Leonardo tudású Arduino bőven elég a projektjeimhez. Ez kipróbáltan jó, WiFi-n keresztül már kapcsolgattam ki 1-1 endpoint-ot létrehozva rajta Node.JS-el, http-n keresztül böngészőből relét.
(Nekem ez is nagy szó volt akkor még) Szóval privi, ha érdekel.
Vagy bárki, akit szintén.
Bocs, nem reklám meg semmi izé, csak tényleg, látom Neked kellene, ha 1 elég, akkor szívesen megválok tőle, nem kell a wifi. -
Dißnäëß
nagyúr
Az, amiről nem tudok
De amúgy ja, azért azt nem gondolom, hogy a chip nélkülünk is elrejteget valamit előlünk és megy a háttérben valami olyan, amit nem lát se driver, se OS, se semmi... Csak meg ne lepődjünk egy következő nagy Snowden teregetésen, hogy ja, minden, ami elektronika, be van kiskapuzva az eneszéjnek Windows ? 2 éve tiszta vagyok, kösz, soha.
Tartom virtuális gépben, megvett licensszel, Photoshop és pár hifitervező meg ilyesmik miatt, amik istennek se moccannak meg Linuxon, de ennyi.Debian, minimál install, és majd én felextrázom, igénytől függően. IoT-ben meg Raspbian (uaz).
-
Dißnäëß
nagyúr
Persze, de az még csak layer2, a wifi a fizikai réteg, amint belelát, én meg paradicsommal dobálom, VLAN sem nagy védelem.
Mobilnál meg ha privát APN-t kérsz, megoldható, hogy a szolgáltatónál lévô routing mentén, hogy ki mit lásson, Vodánál üzleti elôfizetôknek kérhetô ez (az más téma, hogy milyen a minôségük, de legyen akkor T). Szóval felcsattannak a kis kütyük a hálózatra és vagy izoláltak a nettôl, vagy proxy-zol, vagy akármi egyéb, ezek hasznos dolgok.
Vagy LoRa.
Gyakorlatban aki lorázott már, mennyi a sebessége kb ? Persze ilyen pici üzikhez elég, de ahogy olvastam, tán 9600 baud default és 56k max ? Szóval az a régi modemes kor feeling. (Nem akarok ezen torrentezni
csak érdekel). -
Dißnäëß
nagyúr
És akkor hozok egy ilyen cikket is a wifi biztonságról: [link] (friss)
Ezért (sem) szeretnék wifi-s eszközökkel dolgozni. SIM kártyás megoldások IoT-re sokkal jobbak, mert a szolgáltatótól (cégként persze) lehet kérni privát APN-t, illetve nincs ember, aki a mobiltechnológiát törni képes úgy, mint a wifit. Cserébe lehet egy kicsit nagyobb lag, de ahol nem késleltetés kritikus a kommunikáció egy adott eszközzel, jó lehet. + a havidíj persze...
-
Dißnäëß
nagyúr
válasz
gyapo11
#15343
üzenetére
Aha értelek. Köszönöm, belenézek, elbíbelődök a megértésével, ha látom. Meg lehet hasznos másnak is innen. Gondoltam még optikára is egyébként (ahogy épületek közötti Ethernet hálózatokat is optikán kötnek össze a potenciálkülönbségek elkerülése végett), olcsó Media Markt-os toslink vagy ilyesmi, de ha úgyis kell réz a táp miatt, akkor lényegében egyszerűbb és jobb azon maradni mindennel is. 40-60nm körüli lenne alapterületre a kis "ház", egymás feletti, kicsit eltolt polcokon (hogy kapjanak fényt) a növények, és talaj nedvességszenzorok, pára, ilyesmik.. még agyalgatok fejben az egészen, valszeg 1 Arduino kiszolgálna (pláne digitális inputon ugye) elég sok szenzort, de élőben majd ezt még eljátszom kicsiben, ha indul a móka és meglátjuk, mennyi Arduino kell összesen... nem számítok ilyen több tucatra amúgy.
De ha fel lehetne őket fűzni egyetlen "buszra", akár maga a kéteres táp is lehet, de tőlem egy 4x 2-eres csavart érpár UTP is, az jó, mert végigmegyek akkor ezzel mint egyetlen kábellel a sorokon és jónapot. -
Dißnäëß
nagyúr
Sziasztok, nagyobb távolságokon (2000 négyzetméter, hosszúkás telek) milyen kábelt javasolnátok Arduino-k összekötésére, és végül a telek egyik végében lévő házban lévő Pi-vel összekötésre akár ? + táp ugye.
UTP alkalmas erre ? Szerintem 5V-t simán elviszek a benne lévő 4 érpár egyikén, zajt nem nagyon szed össze. Ha kell, szét is szedhetem, vagy nem tudom ...
Vagy ha azt mondom máshogy fogalmazva: szeretnék (tervezek) egy fűszeres és növényházat mint melléképületet, azt el szeretném látni egy marék érzékelővel, amik jelentenek be adatokat valamiféle központba (nem csak szimplán vezérelnek 1-2 szelepet), legyen ez a "központ" egy Raspberry Pi 4, szóval a házból látok mindent kvázi, csinálok rá egy kis frontend-et, akkor ezt Ti hogyan valósítanátok meg ?
Milyen kommunikációval, milyen "buszon" vagy ilyesmi .. ? Esetleges Potenciálkülönbségekre is gondolva, bár a kütyük a Pi-vel együtt a melléképületben lennének, a Pi meg wifin lógna a nappali router-én. Direkt klasszik Leonardo-kkal dolgoznék, Arduino Micro / DFRobot Beetle, semmi ESP+wifi. Tudom mehetne a Pi-ről is, GPIO van, tranyókkal illesztek, vagy maradok 3.3V-on, de igazából szeretném a rendszer autonómiáját megőrizni egy esetleges, wifi-nek kitett Pi fagyás vagy bármi anomália esetén is, egy mikrokontrollernél meg nincs megbízhatóbb elektronika jelenleg, egyszer megveszem, felprogramozom, aztán él, amíg tud, nem kell frissítgetnem meg ilyesmik, semmi ilyen nyűgök.
Köszönöm.
-
Dißnäëß
nagyúr
válasz
Tankblock
#14900
üzenetére
Sziasztok, bocsánat az off-ért, hátha mégsem az teljesen.. kezdő fejlesztést tanulóként felkaptam a fejem a websocket-ekre, mert most indul nálam is pont ez a tananyag: konyhanyelven elmondva, mi ez ? TCP/UDP alapú valami ? Vagy http/https-en történő kommunikáció ? Szinkron, aszinkron ? Bocs, ha nagyonhülye kérdések, ha valaki el tudná mondani, hálás lennék. Node.JS-ben és python-ban jövöget most szembe velem vagy 2 napja.
-
Dißnäëß
nagyúr
Sziasztok, ez volt már ?
-
Dißnäëß
nagyúr
válasz
nepszter1
#14223
üzenetére
Szia, én valamikor pont korona körül kezdtem az egészbe, ajándékba kaptam a villanyosmérnök jóapámtól. S.k. szett, volt benne egy csomó krokodilcsipeszes kábel, a korábban említett átkötôkbôl rengeteg (anya-anya, apa-apa és vegyes is), marék LED, 10k és 220Ohm ellenállások, egy 230V-os relésor, több egyedülálló relé, egy Leonardo alapú DFRobot ilyen, egy kicsi és egy nagyobb breadboard, 4-5 mindenféle méretû univerzális nyák, M2-es távtartók + csavarok (apa-anya), M2.5-ös távtartók + csavarok (apa-anya), szerintem is 1 konkrét projekten jobb indulni, kicsiben, mint azonnal mindent.
Egy sikeres projektem már van is, szupi a mai napig
Jön a következô. -
Dißnäëß
nagyúr
Ha hiszed, ha nem, pont a szuperkondira gondoltam én is
A powerbankom az elôzô munkahelyemtôl kapott ilyen reklámvalami, lapos, de kiváló, és olyan, amit Te is írsz: középen microUSB-n tölthetô, két szélén pedig 1-1 USB-A port, egyik 1 amperes, másik 2. Ezek a hat-ek is nagyon jók.
Szerintem meg tudnám oldani a logikát magával a Pi-vel vagy egy külön mikrokontrollerrel, hogy pl. 2 órahosszáig egy relével vegye el az áramot a Powerbanktól, 3 órahosszáig meg adja rá. Vagy ha ügyes vagyok, megoldani azt, hogy kb. 2/3 töltés közelben legyen a powerbank, amit bár mérni nem tudok (hacsak meg nem moddolom), de az idôkbôl, megfigyelés alapon ki tudok silabizálni valahogy, aztán ezt évente csekkolom, ahogy az akksi változik lassan.
Mondjuk ennyi erôvel vehetnék egy pucér akksit is akár, meg supercap, meg minden, és akkor saját magát elmenedzselgeti a Pi..
Na ez nem is rossz kis hobbiprojekt ötlet amúgy.. 🤷👍🤭Kössi a tippeket, linket, beleásom magam az ünnepek alatt.
-
Dißnäëß
nagyúr
Urak !
Van egy kallódó ESP8266-om, egy RPi-re való Arduino shield-em, és egy USB-s (!) kijelzôm.
Mit lehet ezekkel kezdeni ? Projekt ötlet ?
Egy Pi mennyit fut offline, headless módban egy Raspbiannal ? Azaz kibírja évekig akár, mint egy mikrokontroller, anélkül, hogy teleszemetelgetné magát az OS ?
Az USB kijelzôhöz a display drivert sikerült lefordítgatnom és Raspbian alatt beéledt, de nagyon körülményes. Arduino/ESP meg tudna hajtani egy ilyen kijelzôt ? (Touch-os amúgy). Nem tudom, szoftver oldalon van-e erre lehetôség.
Arra gondoltam, erôsítôt építek és bizonyos hasznos infókat kitennék erre a kijelzôre + touch második fázisban, pár gombot kirajzolnék rá vezérléshez.
-
Dißnäëß
nagyúr
válasz
daninet
#13687
üzenetére
Nemrég lettem kész egy picivel, erősítőbe standby gomb on/off implementáció, zajszűréssel (Examples -> Debounce) együtt, mivel az nyomógomb. (Görgess lentebb, megtalálod a nagy üdvrivalgásomat).
Eddig jó, sokat megy. Cimbi geotermikus, napenergiás és mindenféle vegyes modern rendszert vezérel Pi-kkel meg egy raklap Arduino-val egy hotelnek és a teljes "rancsnak" (minden melléképület, uszoda, stb). Hőmérséklet, pára, mindenféle figyelések, szivattyúk, stb. komplett a teljes hóbelevanc vezérlése. Hibátlanok, betonstabil évek óta az egész. Fontos a jó táp, áramfelvételekre ügyelni, ha relék is vannak, + környezeti jellemzőkre, ha nem csak házon belül lesz 21 fokon, azért ezek alapjáraton nem durván Szibériába szánt kütyük. Ilyen alap dolgokat betartva teljesen megbízhatóak, elmondása szerint. Ahol kell, olyan dobozba tette őket, medence közelben, párás helyen, ilyesmiknél, de ez a már említett alapdolgok tartozéka, szóval ha gyári speckókon belül maradsz (bőven belül), elvileg hibátlan.
-
Dißnäëß
nagyúr
Az ott balra egy piros LED gyűrűvel ellátott pushbutton. A készülék főkapcsolója a fenekén van. Táp bedug, főkapcsoló bekapcsolásra még a kütyü nagy trafója nem indul, egy külön nyáktrafó viszont áram alá kerül, ami fesszabályzott egyenirányítással ad stabil 5V-ot egy Leonardo-nak. Az meg fade-elgeti a LED-et félhalványan ki-be szép lassan. Amint a gombot megnyomom egyszer, ugyanúgy, mint bármilyen gyári eszköz, indul a mandula. Az Arduino egy 5A/250VAC relével zárja a nagy trafó primer körét, éled az összes szekunder (fűtések + anódfeszek) és indul az erősítő. (A relé tekercs áramfelvétele pont az Arduino limitjén belül van). LED gyűrű meg folyamatosan világítóra vált. Amint megint megnyomom a gombot, relé elenged (normally open), a nagy trafó primer köre megszakad és a készülék nagyja kikapcsol, LED megint fade-elget. Kb ennyi egyelőre. Implementáltam még a kódba a fade mellé a debounce-ot is az example-ök közül, ami a nyomógomb zajt semlegesíti, tehát még véletlen sem, illetve akarva sem tudom megcsinálni azt, hogy egymásután többször gyorsan megnyomva a gombot a relé elkezd mint az állat ki-be kapcsolni. Ez küzdős volt, a fade loop-al jól összehozni, de valahogy kiokoskodtam és tökéletes most.Van egy másik Arduino-m, egy Raspberry Pi Meet Aurdino-m (ami szintillesztésre is kiváló Pi és Arduino feszek között), de ezt magában, Pi nélkül fogom szerintem a következő projektbe betenni és jópár dolgot figyeltetni vele az erősítő működésében. (Az nagy erősítő lesz, nem fejhallgató erősítő, mint ez).
Ha meg elég merész lennék, a wifis ESP32-t befognám és írnék hozzá egy appot, de bilibe lóg a kezem, azt majd később
-
Dißnäëß
nagyúr
Sziasztok !
Tudom, hogy alapvetően komponens szórástól függ, mennyire pontos, de: használtatok már Arduino féle állatot feszültség és áram mérésre (akár logolás, akár kijelzés, akár csak védelemként) valamilyen elektronikai eszközben ?
Lenne egy második kérdésem is: mennyi RFI/EMI-t okoz egy Arduino egy "muszály csendesnek lenni" környezetben ? Gondolom, töredékét még egy Pi-nek is, de kb. számottevő, vagy nem kell foglalkozni vele, annyira szinte semmi ? Most csak úgy árnyékolatlanul ott van egy sarokban a sasszi aljára csavarozva négy műanyag távtartóval. (És egyelőre jó így). Ja, wifi és bluetooth mentes eszközről kérdezem ezt. (Leonardo).
-
Dißnäëß
nagyúr
Na jó, így már más a leányzó fekvése. Emberi léptékben gondolkodtam a "lassú" alatt. Egy ilyen alapvető funkcióhoz természetesen tökmindegy, hány ms alatt történik meg a varázslat, csak léptesse
Én akciósan vettem belőle négyet, harmadáron volt darabja. Kb egy hónapig tartott.. február környékén.
-
Dißnäëß
nagyúr
Mert azt írtad, lassú az eeprom írás.
Nincs valami olyasmi, mint egy USB pendrive, hogy kiteszi milliszekundumok alatt - de legyen lassú, akár 1mp is - és kész ?Nem vagyok nagy szaki, hogy külön wear levelinget írjak, törjem rajta az agyam, kezdő C++-os vagyok, nem egy sokéves tapasztalatos zseni. Szóval a kóddal lenne gondom, ha még wear levelinget is néznem kell.
Én közvetlen tőlük rendeltem, a DFRobot-ról. Nagyon jó kis kütyük, beváltak. [link] Egész jó tempóban küldték...
(Van Beetle ESP is)
-
Dißnäëß
nagyúr
válasz
Janos250
#13379
üzenetére
Sziasztok, kis segítséget kérnék nálam tapasztaltabbaktól: egy Leonardo-val eltelt idôt szeretnék mérni.
Azaz "bekapcsolt órák száma". Amolyan futásteljesítményt.
Ha elér az eszköz bizonyos óraszámot, valamit jelzek egy LED-el, és ha cserélve az alkatrész újra, egy gombbal ezt nullázni lehet és ismét nulla óráról számol.
Mivel a kerek órák fontosak, ne legyen sok bukás az órák közötti perceken, igazából percekben mérnék, nem is órákban, tehát minden megkezdett percnél billentsen egyet a számlálón a kütyü.
Kell egy ilyenhez RTC, vagy anélkül is megy vajon ?
(Egy olyan Leonardo kompatibilisem van, aminek aljába tehetô egy lapos gombelem, van rajta RTC, de ez a nagy modul, én inkább picivel oldanám meg, ami akkora, mint a hüvelykujjam körme. Jó a nagy is, csak ágyúval veréb ennyire egyszerû dologra elhasználni a rengeteg kimenetet, bemenetet). (Szerk: bocs, nem Neked, új hsz lenne).Az Arduino-t egy pici nyák trafóról és diódahídról hajtanám. Érzékelné, amikor a fô eszközt kikapcsolom és megszûnik a saját tápja is. Az egyenirányítás után kellôen "nagyra" választott pufferkondival adhatok neki még bármennyi másodpercet, míg frissíti ezt a számlálót vmi flash-be vagy ilyesmibe és utána ô is kikapcsol. Ez az elmélet. Ezeket megoldom, az óra kérdéses számomra, hogyan számolom a perceket és hogyan, hova érdemes letárolni ôket, hogy következô indulásnál azt kiolvasva ott folytassa, ahol abbahagyta.
(Tehát elég kikapcsolásonként 1x írni, nem percenként, ez kíméli a flash-t is).
-
Dißnäëß
nagyúr
Kedves Urak !
Egy DFRobot Beetle-t kellene megtápolnom (ez egy picike Leonardo), ami egyetlen darab 230V/5A relét húz be és tart meg (normally open) + 1-2 kis LED. Ennyi.
Mennyi lehet ennek a max áramfelvétele szerintetek ? Nagyságrendileg, .. (majd ráhagyok még egy picit).
-
Dißnäëß
nagyúr
Sziasztok, több kis szenzort tervezek megvenni, hőmérséklet, páratartalom, fénymennyiség, ilyesmik. Érdemes ezeket egy digi bemenetre felfűzni kategóriánként ? (Úgyis külön saját címe van mindnek). Például 3-4 hőmérséklet szenzort 1 digi bemenetre, 3-4 másikfajtát másik digi bemenetre...
Vagy ha analóg szenzoroznék, I2C ?
Inkább az érdekelne, mi történik, ha egy szenzor meghibásodik. Ne vágja agyon a teljes kommunikációs buszt, az kisebb tragédia lenne.
Mivel csinálnátok ? (Wifi, BLE, egyéb rádió kizárt, optikai rálátás nincs, szintén kizárt).
Vagy monitorozott eszközönként 1 ultrapici Arduino és ezekből egy marék, amik beküldik egy Pi-nek mondjuk az adataikat ? (Szóval szenzorok adatait kumuláljam Arduino-n, vagy sok miniatűr Arduino által küldötteket inkább ? Csak ezt pazarlónak találom, bár nem egy horror összeg).
-
Dißnäëß
nagyúr
válasz
Janos250
#13253
üzenetére
Fájlátvitel: tökéletes arra a HTTP is. (Vagy HTTPS). (Jobb lenne FTP, SFTP). A http szerver kilistázza a könyvtárban található fájlokat, ezt az aloldalt frissítgeti a túloldali script, ami elhozza innen őket, vagy ilyesmi, sima wget, egyéb.
B opció, hogy VPN csatornát húzol ki a kliensről a vezetékes gépig, valami halálegyszerűt, gondolom úgysem szempont a titkosítás, ne egye a CPU-t. Az így felépült folyosóban már direktben ip alapon látják egymást a végpontok, tehát a vezetékes küldő gép tudja a VPN-es IP alapján címezni a fogadó felet.
Most nem vagyok benne biztos amúgy, hogy (tekintettel a bonyodalmakra) elég-e ide egy ESP, vagy nem-e lenne jobb egy marék Raspberry Pi (1-eseket, olcsón).
Az alap dolgot meglépi egy ESP is, de ha a fura hálózati dolgok miatt ilyen-olyan-amolyan kompromisszumokat kell kötni (és ezeket kezelni), passz.
A konkrét feladat ismeretében lehetne többet nyilatkozni (persze érthető, ha nem írja le az ember).
-
Dißnäëß
nagyúr
válasz
Janos250
#13245
üzenetére
Szia, részleges válasz:
- TCP megszakadás passz, ezt lehet az ESP csinálja így ? (Nem hiszem, nem lehet hogy vmi programozási izé ?)
- UDP: tipikus streaming/gaming jellegű protokoll, a küldő fél nem vár választ a fogadó féltől, hogy ő megkapta a csomagot, hanem csak küldi észnélkül. Ha a fogadó fél fogadta őt, fogadta, ha nem, nem. Nincs visszacsatolás csomagvesztésnél a küldő fele, emiatt adatfolyam megakadás sem (ami TCP-nél lenne, mindaddig, míg helyesen át nem ment a csomag és erről a visszaigazolót meg nem kapta a küldő fél).
Ha a csomagvesztés nem gond, lehet udp-zni. (Játékban ez nem gond, video-ban sem, mert max. sérül egy képkocka kicsit, na bumm, viszont a forgalom folyamatossága garantált, hibák esetén sincs akadás).
Mobilnetes megosztáson: komplex kérdés, több részre bontom.
1. szolgáltatófüggő, hogy egy SIM kártyával és adatcsommagal rendelkező eszköz, legyen az akár mobiltelefon, akár egyéb, publikus ip címet kap-e, vagy a szolgáltatónál is helyi hálón lévőt, mert spórolnak a nyilvános ipv4 címekkel. A pirosoknál biztos, hogy van ilyen trükk, a kékeknél-rózsaszíneknél nem tudom, de ott eddig mindig nyilvános publikus ip-t láttam magamról.
2. ipv6 mindezen segíthet, ha a szolgáltató, az eszköz és az ESP tudja, de hozhat be plussz bonyikat is.
3. Kék vagy magenta mobil internet kütyüt lőnék, nem telót. [link] Ehhez hasonló (ez csak példa) kütyükkel is lehet kérni, vagy hasonlót megveszel külön és megy bele a SIM, megeteted egy USB portról, vagy akksin keresztül bír vagy 10 órát, sacc.. ezeknek van web-es kezelőfelülete, ahol be tudod állítani a port forward-okat és minden egyéb okosságot, mint egy otthoni router-en. Én egy ilyet használok ha úton vagyok, annak ellenére, hogy a telóm is jóféle motyó, ... tökéletesen teszi a dolgát. Beépített antenna, amit a műanyag doboz nem árnyékol le, szóval a vétel (térerő) is jó, eddig nincs panaszom rá.
-
Dißnäëß
nagyúr
Igen, bocs, dolgozom. Kollégának köszönöm..
Elég gyorsan felizzanak, nem úgy persze, mint egy LED, hogy pakk, és azonnal szinte púpon, de hangerô kijelzésre használható, pl. 00-99 skála mentén, vagy több csôvel bármire igazából. Másodpercmutatót nem tennék rá, a nagyonsok ki-be kapcsolást tény, hogy nem szeretik, de így is tudnak tisztességes üzemidôt.
-
Dißnäëß
nagyúr
-
Dißnäëß
nagyúr
Minden szegmens egy kis pici izzószál, ami a ráadott feszültségre felizzik a vákuumot tartalmazó csőben. 3.15V környéke a névleges fesz, de széles tartományt elbír, én múltkor direktben villogtattam meg 5V-ról egy kimenetről, meg dimmelgettem is, minden ilyesmire képes.
Egy soros 100 Ohm-os ellenállás elég 5V esetén, hogy névlegesre hozzuk le a feszt, tartós használathoz.
Két Leonardo-m és egy ESP8266-om van. A port sokszorozót megnézem. Köszi a tippeket.
-
Dißnäëß
nagyúr
Sziasztok, van vagy 30 Numitron IV-9-es csövem (aki nem ismerné: klasszik 7 szegmenses kijelző + tizedesvessző mint nyolcadik, ha lehet annak nevezni).
Kellhet nekem két ilyen csőhöz (egy eszközbe téve) valamiféle driver IC, vagy elég Arduino-ról közvetlen hajtani ? (Igaz, akkor sok portot elfogyaszt, konkrétan 16-ot + az áramfelvétel kérdése, bár 20mA-re van írva gyárilag, egyébként csökkenteném, halványan szeretem a fényüket, finoman).
[link] -
Dißnäëß
nagyúr
Nagyon jó
Irigylem, hogy Ti már itt tartotok tudásban... de pár év alatt én is talán belerázódok a mélyébe. A kis kijelzőt lehet be tudom majd fogni valami státusz kijelzőnek + a rá rajzolt gombot nyomkodni, menürendszert kezelni, ilyesmikre tök jó lehet. Még kell néznem hozzá valami kész dolgot, vagy SDK-t, ez fejvakarós sztorinak tűnik.
Az igazi "kijelző" számomra az lesz, amikor 7" környékén egy natív HD képességűt befogok, tényleg Volumio-ra, mert az lenne az igazi anyámnak és apámnak. (Mindkettő "zenész")
Hiába érhető el bármiről a lejátszó felülete, a dedikált eszköz feelingje azért még mindig fontos, nekik pláne, de nekem is, web tech ide vagy oda. -
Dißnäëß
nagyúr
válasz
Janos250
#13035
üzenetére
18650 mennyire elterjedt ? Ezt csak azért kérdezem, mert tennék ki eszközt anyám kertjében a fára, egy kisméretű szolár töltővel, madáretetőnek álcázva
Fotós múltam miatt eddig AA Eneloop-on agyaltam, de most nézem ezt a 18650-et, olvasok egy cikket, van itt mindenféle-fajta. Mi ezekben a pláne, a feszültségük, a kapacitásuk, a merülés alatti feszültségesés, vagy egyéb trükk ? (És a protected modelleket ajánlja a cikk, gondolom jobb, ha én is annál maradok, ha már feltétlen e mellett döntök.. de 3-4 AA sem gond).
Arra van infótok, hogy érdemes-e Li-Ion vagy Li-Po-t NiMh helyett ? Annyit tudni vélek ezekről, hogy NiMh karbantartás igényesebb, full töltés után illik lemeríteni, vagy minimum közelébe vinni és onnan újratölteni, míg a két lítiumos fajta elmegy "bufferként" is, azaz a töltésszint "tetején" merítgetni és rátöltögetni is lehet, áramleadó képessége kisebb (de itt nem számít), és gondozásmentesebb.
Jó lenne tudnom, mivel tudnék egy Pi + Arduino hat kombót megtápolni, hogy napközben szolárról menve, a gyengébb órákban és este akkuról életben maradjon a motyó. Mármint a "mivel"-t így fajtára, típusra értem, hogy Ti mivel dolgoznátok.
Havonta 1x látnám és a 7/24 működés elvárt.
Szerk.: ja igen, NiMh nulla fok körül megáll.
Egy hegyi éjjeli automata fotózáskor volt alkalmam megtapasztalni, tökre elfeledkezve erről... 
-
Dißnäëß
nagyúr
Magam sem tudom, mit bénáztam két hete, mikor egy fél napot elcsesztem erre, de most kb. 5 perc alatt lefordult a Ryzen konfigomon 5.6-os kernelen a driver és gyönyörűen műx
Volt ugyan két warning, de meglett a kernel driver és jó is. Csak tudnám, mire használjak egy 320x240-es touchscreen-t. Volumio-t nem teszek rá, túl kicsi felbontás. Valami készülék vezérlést lehetne.. de mivel alkotok rá képet, gombokat, stb.. mert ugye touch-os..
Egyelőre annyi van, hogy cat /proc/fb -re az jön ki, hogy van egy 1-es azonosítójú új framebuffer eszközöm is. Taps.
0 EFI VGA
1 rpusbdisp-fbPróbálkoznék még egy ilyen weather station ESP-s projektből, mivel itt az ESP az asztalomon, kreálni valamit, pontosan ehhez a display-hez írja az instrukciókat, de a wiring nem stimmel
Ezen a kijelzőn hátul a micro USB port mellett csak 7 forrasztási pont van (és egy extra csatlakozó 7 tüskéje, ami ugyanez a 7 lesz sztem), illetve a szalagkábele ahogy áttör a nyákon egy résen és csatlakozik a vezérlőjéhez, de ez meg vagy ránézésre 100+ körüli kontakt, szóval az itt említett DISP oszlopos csatlakozók nincsenek meg. De még nézelődök. -
Dißnäëß
nagyúr
A fémgőzölt üveget nem szeretjük rádiós átvitelben. Szivatott minket is anno, mobilszolgáltatóként, mikor ügyfél jelzett, hogy épületen belül alig van térereje, néha le is szakad a hálóról. Kellett némi törpölés a rádiósokkal, nézve az állomásainkat, szektorantennákat, mi szór oda, milyen jelszint a környéken, stb. mire kimondtuk, hogy lehetetlen, amit állít, hacsak nem árnyékolt épület. Kiment a helyszínelő csapat, ó je.
Az, hogy az ügyfél ne ríjjon, az nagyon lehetetlen elvárás.
Van egy infrastruktúrája, ami adott 10 vagy több éve, csövek, gépek, kompresszorok, szivattyúk, futószalag, bármi amit el tud az ember képzelni és ezt nem akarja többszáz millióért megújítani "okos" verzióra (de ami ugyanazt tudja), hanem inkább megoldást keres a meglévő felokosítására. Ilyenkor jól jön minden rádiós eszköz, főleg, ahol mozog is a dolog, vagy nincs adatkábelezésre lehetőség, stb. És az ügyfél mindig jobban tudja 
-
Dißnäëß
nagyúr
Én házi IoT-n belül még a BT-t tartom használhatónak, azon túl már csak az egyedi rádiómodulos megoldás van... BT is olyan, hogy nyilván könnyen törhető, de senki nem foglalkozik vele.
A rádió hátránya és néha előnye, hogy árnyékolható, korábbi munkahelyemmel (szintén mobilszolgáltató) mikor voltunk ügyfélnél egy csillagrombolós megoldásra, azért döntöttek végül agyonkábelezés helyett rádió mellett, mert egyébként is nemhogy egyszeresen, de többszörösen árnyékolt volt az alkalmazott célterület körül az épület, szóval irdatlan fém csarnok és azon belül "fém dobozok" (komplett helyiségek) gépeknek, csöveknek, stb, szóval működött és security is megbékélt. Mint egy faraday kalitka a faraday kalitkában és a legközelebbi kártyás beléptető biztonsági ajtó is totál hatókörön kívül esett a közvetlen közelében is, nemhogy utcáról valaki többszáz méteren kerítésen kívülről be-sniff-eljen
Ráadásul használni is egyszerű, Arduino BT elég könnyen ment, és sima Softwareserial viszi... Amit most csinálok havernak Android+Arduino projektet, abból mondjuk 2 nap volt az Arduino, hónapos szívás az Android része
Otthon ahogy írod, én sem foglalkoznék hobbi projektben vele. Most nagyobbnak mondható hifit építek (azaz 1 kicsit és 1 marha nagyot) és rájöttem, hogy nem tudom az egyes erősítő házakba tett eszközöket BLE-n összekötni, mert fém mind. Marad a fizikai kábeles megolás, lesz a preamp mint "központi eszköz" és az kommunikál az összes többi eszközbe tett kütyüvel, összesen 6 végfok monoblokkal. Legfrissebb agymenésem szerint sima mono jack kábeleken, de akár RCA is jó, de lehet a fémes átvitelt kerülendő toslink-ezek olcsó SPDIF optikai kábelekkel a Media Markt-ból apróért, passz. Ez még forr. De rádió meghótt, hacsak ki nem vezetem mindnek az antennát a seggénél, vagy ilyesmi. Még erősen design fázis. (Vettem egy marék DFRobot Beetle-t, a BLE mentes legapróbbat. Beszarás. ).![;]](//cdn.rios.hu/dl/s/v1.gif)
hibás... 
(szöveg lemarad).
![;]](http://cdn.rios.hu/dl/s/v1.gif)
A napokban futottam bele.
Tartom virtuális gépben, megvett licensszel, Photoshop és pár hifitervező meg ilyesmik miatt, amik istennek se moccannak meg Linuxon, de ennyi.
Van egy infrastruktúrája, ami adott 10 vagy több éve, csövek, gépek, kompresszorok, szivattyúk, futószalag, bármi amit el tud az ember képzelni és ezt nem akarja többszáz millióért megújítani "okos" verzióra (de ami ugyanazt tudja), hanem inkább megoldást keres a meglévő felokosítására. Ilyenkor jól jön minden rádiós eszköz, főleg, ahol mozog is a dolog, vagy nincs adatkábelezésre lehetőség, stb. És az ügyfél mindig jobban tudja 
Új hozzászólás Aktív témák
Hirdetés
- BESZÁMÍTÁS! 2TB Kingston KC3000 NVMe SSD meghajtó garanciával hibátlan működéssel
- CarPlay / Android Auto adapter meglévő Android alapú fejegységhez
- 0% THM részletfizetés, beszámítás! Gamer PC, notebook, konzol, Apple termék, hardver KAMATMENTESEN!
- Samsung Galaxy A12 64GB, Kártyafüggetlen, 1 Év Garanciával
- Bomba ár! Lenovo X1 Carbon G6: i7-8G I 16GB I 256-512 SSD I 14" FHD I HDMI I Cam I W11 I Gari!
Állásajánlatok
Cég: Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem
Város: Budapest
Cég: CAMERA-PRO Hungary Kft
Város: Budapest