Új hozzászólás Aktív témák

• MageRG addikt

  2020-04-13 11:38:32 #23877

  Új Válasz

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  

  MageRG

  addikt

  válasz Miklós315 üzenetére #23876

  Leírom, szerintem hol tévedsz, és utána felteheted a kérdéseid megint.
  Amit leírtam (szekuláris humanizmus) elsősorban egy rendezőelv, nem foglalja magában a konkrét megvalósítást. Azon lehet vitatkozni hogy egyes politikák közelebb vagy távolabb állnak az eszmétől.
  Ahogy azon is lehet vitatkozni, hogy pl. az alapjövedelem keresztényi vagy sem.
  A szekuláris világnézet is meghatározott távlati céllal bír, és ez pedig az, amit már leírtam, illetve amit az egyén kitűz magának.
  A keresztény világnézet viszont ezt a távlati célt nem ebbe a világba helyezi. Következmény: az evilági életünk alárendelt egy olyan célnak, aminek javaiból ebben a világban soha senki nem részesülhet. Ez nem devalválja az emberi életet?
  Hol itt a motiváció hogy javítsuk magunk és embertársaink életkörülményeit?

  Az erkölcs relativizálását nem tudom ellenérvként elfogadni, mert nem meghatározó a szekuláris humanizmusban (de lehet hogy néhányan egyetértenek vele).
  Másrészt meg belátható, ha az erkölcsnek van egy célja, a tetteinknek van eredménye a fizikai világban (tények), akkor megvizsgálható hogy a világ milyen állapota áll közelebb a kitűzött célhoz. Ezzel kiküszöbölhető a relativizálás.
  Szóval én be is fejezném itt, mert nem relativizálásra épül (hamis premissza).

  Nem ismert ki az ember? Komolyan (homo sapiens)? Végül is ez a jövőben kiterjeszthető, szóval részben igazad van.
  Az episztemológiai értetlenkedés előtt megint döbbenten állok. Nem erről írtam heteken keresztül? Nézd meg hogy a tudományos módszer hogy kezeli az a valóság és az igazság fogalmait.

  A keresztény hit meg egyáltalán nem toleráns. Ha ez így lenne, akkor (jóindulatúan) már vagy 1000 éve toleráns társadalomban élnénk. De nem, érdekes módon ez a szemlélet csak a vallásháborúk és a felvilágosodás után kezdett terjedni.
  A szekuláris világ száműzné a hitet, mint érvet, ha mindenkire érvényes döntéseket kell hozni. A magad életét úgy alakítod, ahogy szeretnéd (a hit által), amíg nem teszed tönkre vele másokét.
  Én nem szoktam az egyházakat vagyon felhalmozásával vádolni (más lehet). A kivételezés sokkal komolyabb vád. Miért kell különleges bánásmód az egyházaknak, pl. a Pető intézetnek miért nem?
  A ember tárgyiasítását mire írod? Ki tárgyiasítja? A kapitalizmus?
  Erkölcsi kérdésekben meg létezik olyan, hogy objektív moralitás. Az előbb írtam le: objektív, vagyis van egy célja. De ez a cél szubjektíven választott.
  Az értékek, szabályok meghatározása kérdés? A közösség tagjai határozzák meg, ahogy a keresztényeknél is.
  Kérlek fogalmazd át a kérdéseid érhetőbbre, mert nagyon elbeszélünk egymás mellett. Esetleg egyszerre kevesebb kérdés is segítene.
  A kiemelt szövegrészek érdemi relevancia nélküli vádaskodásnak tűnnek. Nem látom ezek a pontok miben érintik a vitát (eléggé tu quoque, ill. projekció szagú).

  "What is bravery, without a dash of recklessness!"

Új hozzászólás Aktív témák