- Google Pixel topik
- Apple iPhone SE - se vele, se nélküle
- Samsung Galaxy S24 Ultra - ha működik, ne változtass!
- Légies iPhone halvány színei
- Vékonyabb lett, jobb kamerát kapott, de az akku maradt a régi: itt a Fold7
- One mobilszolgáltatások
- Redmi Note 13 Pro 5G - nem százas, kétszázas!
- Xiaomi 15 - kicsi telefon nagy energiával
- Honor Magic5 Pro - kamerák bűvöletében
- MIUI / HyperOS topik
Új hozzászólás Aktív témák
-
Frawly
veterán
válasz
ubyegon2
#133
üzenetére
De, nagyon helyes, hogy ilyen problémákba beleütközöl, meg kérdezel, legalább ezekből is tanultál valamit, az fstab működése, TRIM függetlensége az initrendszertől (ami tény, nem haterség kérdése), stb.. Már emiatt volt értelme MX-ezned, azt kell mondjam. Ha mást nem is tanulsz belőle, már pedig fogsz, akkor már megérte, tágította a látóköröd. Nekem most ugyanez van a Gentoo-val.
Egyébként meg ezzel a windowsos gondolkodással nem hülyének akarlak nézni vagy bántani, de amiket most a legutóbbi időben felhoztál, az mégis a wines gondolkodásra emlékeztet. Felhívtam csak rá a figyelmed, hogy ez hozzáállásbeli hiba.
Egyébként meg ne hogy azt hidd, hogy az MX számodra furcsának tűnő dolgai amiatt vannak mert nem systemd-s. Nem emiatt, a systemd-s disztrók is elég különbözőek, egy Fedora, Arch, Ubuntu egymástól is különbözik, nem csak a csomagkezelő változik, hanem egy csomó megoldás, default beállítás. Neked azért tűnik ennyi minden furcsának, mert túlzottan hozzászoktál az egyféle Mint, egyféle Cinnamon koncepcióhoz. Emlékszem, hogy neked 2 éve már az furcsa volt, hogy van, amelyik disztrón nincs fent default a mesa, GPU driverek, linux-firmware.
Azt tudnád még hány ilyen dologra jönnél rá, hogy ha megnéznél más DE-ket, más WM-eket, terminálos megoldásokat, stb.. Akkor jönnél pl. rá, hogy mi a baj a systemd-vel.
-
Frawly
veterán
válasz
ubyegon2
#128
üzenetére
De, szerintem kérdezz. Annak ellenére, hogy nem használok MX-et, egy csomó mindenben akkor is lehet tudok segíteni. Pl. ebben az fstab-os mókában tudtam volna.
Egyébként még mindig azt érzem, hogy nem valódi kérdéseid vannak, csak lehúzni próbálod. Amivel még mindig nem lenne olyan nagy baj, de olyan felszíni dolgokba próbálsz belekötni, hogy mi van az fstab-ban.
A legtöbb disztrón azért egyforma az fstab, mert az elejére szoktak írni kommentben néhány segítő megjegyzést. Egyfajta rövidített használati útmutatót, meg egy példát. De ez nyugodtan ki lehet törölni az elejéről. A lényege az fstabnak az 6 darab, tabbal elválasztott adatoszlop, sorokra bontva.
Pont ilyen volumenű dolgokba szoktak a Windows userek is belekötni. Nem ott van az ikon, nem úgy néz ki, más almenübe van eltéve valami beállítás, mindjárt jön a mérgelődés, hogy semmi nem ott van, szutyok az egész. Közben meg csak az új rendszer egyetlen bűne, hogy nem az, amit ők korábban megszoktak.
Ezt az automountos adatvesztésed sajnálattal hallom. El nem tudom képzelni, hogy egy automount hogy okozhat adatvesztést. De még ilyenkor is áll az sajnos, hogy a többszáz giga adatod nem egy megoldás miatt veszett el kizárólag, hanem mert nem volt róluk biztonsági másolat.
Az fstab mindenesetre nem automount. Pont az a lényege, hogy fix mountolást tesz lehetővé, már a boottól kezdve. Míg az automount meg ideiglenes, amíg csatlakoztatva van az eltávolítható meghajtó a géphez.
-
Frawly
veterán
válasz
ubyegon2
#123
üzenetére
Miért ne lenne szabad bármit feltenni, meg kérdezni? Ez nekem még mindig durcizásnak tűnik részedről.
Természetesen az fstab minden disztrón ugyanaz. Ez az udev-es figyelmeztetés csak egy komment az fstab fájl elején. Nagyon gyépéseknek írják oda, hogy nem állandó jelleggel csatolt külső meghajtót ne az fstab-ban csatoljon, mert arról az udev meg gvfs meg hasonló megoldások gondoskodnak komplett DE-s rendszereken. Mivel ha valaki külső meghajtót belegányol az fstab-ba, akkor az egyrészt szuboptimális, másrészt, ha bootkor nincs épp csatlakoztatva, akkor bootképtelen lehet tőle e rendszer.
De az fstab tartalma teljesen szabadon szerkeszthető, lényegében egy üres fájl, azt adsz hozzá, amit akarsz. Megjegyzésben akár Arany János összes verse is hozzáadható, nem lesz relevanciája a működésre nézve. Attól még ugyanúgy lehet csatolni benne mindent, ahogy a többi disztróban, /dev/eszköznév, UUID, PARTUUID, LABEL alapján is, te választod meg a mount opciókat is.
Ha megnyugtat, az általad annyira utált Archon, Gentoon üres fájl alapból, annyira üres, hogy magától létre se jön a /etc/fstab. Annyi a különbség, hogy Arch alatt van genfstab script, ami a már felcsatolt meghajtók alapján megírja neked, de nem kötelező használni, szerkesztheted kézzel is. De Minten, Ubuntun is azt adsz hozzá csatolásnak benne, amit akarsz, akár még a gyári default kommenteket is kitörölheted belőle. Általában a kezdőbarátabb disztrók belefűznek néhány soros kommentet, mert a kezdőket elriasztaná, ha csak egy üres fájl lenne vagy néhány hieroglifának tűnő techno-bla-bla sor lenne benne.
-
Frawly
veterán
válasz
ubyegon2
#117
üzenetére
Nem vesszük támadásnak. Nem baj, ha vannak kérdéseid, meg az sem baj, ha az egész MX végül nem tetszik. Amiket eddig írtam, csak azért jegyeztem meg, mert próbáltál túlzottan saját szemszögből mindenkire általánosítani.
Egyébként, mivel Debian alapú az MX, épp úgy kell mindent csinálni rajta. Egyedül a szolgáltatások indítása nem olyan, mivel nem systemd-s.
A magyar nyelvű fórumokat már sürgősen el is felejtheted. Van a PH meg a HUP és kifújt. Ezeken meg nem sok ember használ MX-et. Mindenképp angol nyelvű oldalakon kéne tájékozódni. Sajnos ez ilyen műfaj, jobb angolból táposodni, ha Linuxszal mélyebben akarsz foglalkozni, meg sok disztrón áthoppolni. Legvégül minden problémára lelhető megoldás a Debian, Arch, Gentoo Wikijeiben.
-
zoltanz
nagyúr
válasz
ubyegon2
#119
üzenetére
Még te tanítottad nekem, de íme:
sudo blkidMegnézem a partíció UUID-jét amit be akarokrakni auto csatoláshoz.
Mondjuk ezt írja rá:UUID="368C274E8C270847"A számbetű kódot beleszerkesztem
/etc/fstab -ba két helyre:UUID=368C274E8C270847 /media/username/368C274E8C270847 ntfs noatime,nosuid,nodev,nofail 0 0Megcsináltam, hogy rendesen,gyorsabban görgessen az egér e szerint.
[link]
Az a gondom, ha betölt egy lapot bármilyen kicsit scroll-ozok leugrik a lap aljára, azután már jól megy. Köszi! -
Frawly
veterán
válasz
ubyegon2
#104
üzenetére
De, kezdőnek is lehet baja systemd-vel. Nem mindennapos, de előfordulhat. Nekik akkor most van egy opciójuk. Nem kötelező vele élni, de aki akar, annak hasznos, hogy van.
A sok bootopció szerintem is felesleges bele, de nem tragédia, hogy benne hagyták. Megint olyanon csámcsogsz, amin nincs értelme. Csupa olyan dologgal jössz, ami valójában nem hiba, meg a használhatóságból nem vesz le semmit. Ez ilyen, minden rendszernek megvan a maga furcsasága, attól függően, hogy a disztrókészítők mire esküsznek. Mert ők is emberek, elfogultak, egyéni preferenciájukat teszik bele. Pont ez a bajom a Minttel meg a többivel is, hogy nagyon más a preferenciájuk, emiatt lett nekem használhatatlan, persze ez nem jelenti azt, hogy másnak is az. Pedig én is Minttel indultam, és anno nagyon szerettem, meg voltam vele elégedve, nem bántam meg, hogy azzal kezdtem. Támogatom őket is, mert jelentős népszerűsítő munkát végeznek, tényleg felhasználóbarát a cuccuk, csak én elmentem már mellette fejlődésben, nagyon átalakult az évek folyamán a felhasználásom, de ez egy természetes folyamat linuxozáskor. Általában senki nem az első disztróján és DE-jén marad, amivel kezdett.
-
Frawly
veterán
válasz
ubyegon2
#102
üzenetére
A baj nem azzal van, hogy neked nem tetszik, hanem hogy értetlenkedés köntösébe bújva kötözködsz, megkérdőjelezed a használhatóságát mások számára is. Mondom, nem akarom az MX-et védeni, nem is használom. Nekem elvből is szimpatikus, amit csinálnak, úgyhogy támogatom, de nem használom. Nem képmutatás, de nekem visszalépés lenne egy full extrás DE-s mainstream disztró. Magamnak sokkal jobbat faragok. De aki mondjuk Windowsról jön, vagy másik kezdőknek szóló disztróról, ahol elege van a systemd-ből, akkor simán ajánlott bepróbálni az MX-et szerintem.
-
Frawly
veterán
Ha ennyi mindent nem értesz benne, akkor nyilván nem te vagy a célcsoport, és nem neked csinálják. Ha nem szimpatikus, nem használod. Azt senki nem állítja, hogy most dobd a Mintet és feltétlenül az MX-et használd.
Ezt a hány kilós ember mit visz fel hasonlatodat teljesen sántának érzem. A bloat rendszerek is ugyanannyi memóriafoglalásból oldják meg ugyanazt a feladatot. Abban igazad van, hogy egy pálcika WM-es, minimalista rendszeren is megeszi a böngésző ugyanazt a 700 megát. A különbség annyi, hogy a nem bloat rendszeren nincs betöltve egy csomó lib, hanem mikor indul a böngésző, akkor töltődik be minden szükséges lib, Gtk, vagy Qt, meg egy csomó minden. A bloat rendszeren meg ezek már eleve nagy részben elő vannak töltve valamilyen formában, mert már fut olyan sallang, ami használja őket, így a böngészőnek már kevesebb dolgot kell a memóriába töltenie, a shared libeket tudja használni, amit más programot töltöttek be, pont ezért shared, mert több alkalmazás is használhatja ugyanazt, nem kell minden egyes újabb progival még egyszer betölteni. De ezt az érvedet nem tudom elfogadni, hogy a bloat böngészőknél mindegy mennyire bloat a rendszer. Igen, azoknál mindegy, mert mindenképp bloatak. De ha épp nem fut böngésző, meg a kis késleltetésre, gyors programindításra, gyors bootra, stb. akarsz menni, akkor a minimalista rendszer verhetetlen.
De ugyanez van a progik függőségeinél is. Nem az a baj, hogy egy programnak van 2 függősége, vagyis ez is baj, mert ebből is tölt be libeket, de itt most nem ezt akarom feszegetni. Szóval van 2 függősége. Aztán ezeknek is lesz majd 2-2 függősége, meg azoknak a függőségeiknek is lehet. Így hízik exponenciálisan a függőségi fa. Tudom, még erre is azt mondod, hogy oké, nem érdekel, van sok GB szabad lemezterületed, memóriád. Ez oké is, de ha sok csomag van fent, akkor sok frissül, több minden törhet el egy frissítéskor.
Így ami nagyon minimális program, az általában nem csak hogy nem foglal sok memóriát és gyorsan indul, de gyorsan fel is lehet tenni, nem tölt el magával sok csomagot, nem hizlalja semennyire a függőségi fát, nem frissül miatta állandóan sok csomag, és mivel nem sok komponensből áll a 0 függőség miatt, így sokkal kevesebb dolog is van, ami a frissítésekor eltörne, és annál valószínűbb, hogy elérhető más rendszereken, disztrókon is, benne lesz a tárolókban. Az ilyen progikat általában forráskódból is könnyebb forgatni, megint csak a 0 függőség miatt, meg a kis méret miatt, néhány mp. alatt, problémamentesen lefordul forráskódból is, ez pl. egy Gentoo vagy ahhoz hasonló (Arch AUR) rendszeren nagyon nem mindegy, hogy valami több száz megás bloatot fordítasz forráskódból, ami órákon át fordul, vagy valami egyszerű kis szart, ami másodpercek kérdése, és hatékony tool végeredményében, csak meg kell tanulni használni. Általában elfut terminálban az ilyen minimalista megoldás, egy konfigfájllal tudod konfigolni, aminek a konfigját el is tudod tenni újratelepítés, rendszerújrahúzás esetére. Meg mivel fut terminálból, és nem kell neki grafikus felület, ezért használhatod távoli gépen, szerveren, SSH konzolból vagy speciális eszköz serial konzoljáról, és bármilyen OS alatt használhatod távolról, csak olyan OS legyen, amin van terminál, az lehet akár MacOS, akár egy Windows Putty-val, vagy akár egy androidos okosteló is. Tehát a minimalizmusnak van egy csomó előnye, pont az egyszerűség révén.
De pont a hozzászólásod végén árulod el a lényeget: 6 év alatt megszoktad. Majd a 10. évben még nagyobb lesz tőle a függőséged. És soha nem is fogsz mást használni, mert ezt szoktad meg. Pont. Ugyanezzel jönnek a windowsosok is, hogy minden szar, ami nem Windows, mert ő azt szokták meg, és elvárják a többi OS-től is, hogy olyan legyen, úgy működjön, mint a Windowst, futtasson minden olyan programot ugyanúgy, mint a Windows. Épp ugyanezek a windowsos userek nem szokták azt se érteni, hogy ezt a Linux nevű szart ki képes használni, mikor csak önszivatásra jó, meg nem felhasználóbarát. Váltani meg nem váltanak, mert azt szokták meg 5-30 éve. A zárt forráskódú proprietary szoftverek fejlesztőcégei pont ebből a pszichológiai effektusból élnek, rászoktatnak a fizetős termékre, és függeni fogsz tőle. Nézd meg anno is mit hepajoztak az XP userek a támogatás megszűntekor, meg most is mennyi ember vergődik, hogy pont ma szűnt meg a Win7 támogatása. Szinte le lesznek bénulva, mert a saját korlátai közé szorítva nem bírnak, nem hajlandóak mást használni. Vagy pl. sokan MS Office-szal tanultak meg iskolában szöveget szerkeszteni, meg táblázatot kezelni, és meg vannak bénulva, ha valahol LibreOffice, vagy Google Docs, vagy stb. van fent.
-
Frawly
veterán
A böngészés minden rendszeren bloat. Azért nagyon nem mindegy, hogy Gentoo-n 100 MB alatt van boot után a rendszer memóriafogyasztása, Archon Sway-jel 130, vagy Mint + Cinnamon alatt 600. Azért érzed, hogy fél gigával több, és nem az, hogy ne lenne elég szabad memória, hanem ezt a sok szart be is kell töltenie a rendszernek, ami munka a procinak is, várni kell a ram késleltetésekre, és még ez sem lenne baj, de a nagy része hulla feleslegesen töltődik be, meg lehet nélkülük simán lenni. Mindennek a betöltése egy kis 2 ms itt, egy kis 30 ms ott, a sok kicsi meg a végén már másodpercekre adódhat össze, bootkor, meg progik betöltődésénél is növelve a lagot.
Igazából ez a baj a Minttel. Nagyon kezdőknek hihetetlenül jó, mert kulcsrakész, minden be van készítve, ami csak kellhet, firmware csomagok, 3rd party codec-ek, mindenféle systemd, dbus, gvfs, stb. szolgáltatás fut. Ez rettenek kényelmes annak, aki Windowsról jövő egyszeri felhasználó, nekik nem baj, hogy bloat, de legalább megy minden, meg kis munkával felpasszintható bármi, terminált sem kell előszedni. De aki már hosszabb ideje linuxozik, annak kialakul saját preferenciája, hogy miből milyen megoldást szokott használni, és ezek idővel kb. 90%-ban változnak a Mint, Ubuntu defaultjaihoz képest. Ilyenkor jön el az a pont, hogy kezdő, nem kezdő, örökkezdő, jajj, bonyolult a terminál, meg egyéb fal szövegek, saját rendszert érdemesebb építeni, amin csak az van feltéve, amit tényleg te használsz, ami tényleg annyira szükséges, semmi extra. Ez egy szükségszerű fejlődési állomás idővel. Egyszerűen ha eltérted ezt a pontot, akkor a Mint feleslegessé válik, mert azon kapod magad, hogy Mint install után fel kell tenned a saját csomagjaidat, meg egy csomó mindent át kell állítanod, egy csomó sallangot le kell szedned, le kell tiltanod, és ez már nagyobb munka, mintha a 0-ról magad építenéd fel a rendszert. Ez nem elitizmus, hanem egy szinten túl csak felesleges plusz munka, és amit nyernél a gyors grafikus telepítővel történő 2-5 perces installon, azt elbukod a +30 vagy +60 perces állítgatáson, sallangmentesítésen, plusz csomagok feltételén. Az a baj, hogy megrekedtél egy szinten, és mindenki felhasználását csak a saját szemszögedből próbálod megítélni.
Mondom, pont ez a legjobb a Linuxban, hogy mindig van jobb, van hatékonyabb, minimalistább, gyorsabb megoldás mindenre, és minden géphez, legyen az akármilyen gyenge hardver, tudsz találni egy legoptimálisabb, legpehelysúlyúbb megoldást. Ha a Minték árnyékába húzódsz, mindenből default-ot használsz, akkor szerintem a Linux legjobb részéről maradsz le, egyfajta rugalmatlan windowsos mentalitással, egy rendszer minden gépre/felhasználásra, segítségével használod tovább a gépet.
Gentoo-zni valóban nem mindenkinek éri meg, órákat fordítgatni forráskódból, elölről minden csomagot, minden USE flag változásnál, de pl. egy Arch-ot felhúzni tényleg nem nehéz, a telepítés érdeme belesűríthető 5 sornyi parancsba, meg 5 konfigfájl szerkesztése. Ez még tovább egyszerűsödik, ha újratelepíted csak az Archot, mert akkor a bootolási megoldást, particionálást már nem kell megcsinálnod, egy csomó telepítési lépés ezért indulásból elmarad.
És itt most nem a Mintet akarom bántai, vagy pl. az MX-et fényezni, de ez sose ilyen egyszerű, hogy egy rendszer vagy egy megoldás mindenek felett. A Linux pont ezért szól erről, hogy mindenre ennyiféle csomag, DE, WM, stb. van, létezik párhuzamos megoldásként, mert mindegyik másik gépre, másmilyen felhasználási filozófiára való, és te választhatsz szabadon. Ha felhúzol egy grafikus installeres, full DE-s megoldást, ott nem választottál szabadon, hanem windowosos szemléletű, GUI only felhasználók defauljai vannak rád kényszerítve 99%-ban. Hidd el, ha az lenne tényleg, amit mondasz, hogy a Mint lenne a leghatékonyabb, akkor már mostanra ennyi év alatt kihalt volna minden más disztró, vagy legalábbis a felhasználók 99%-a Mintet használna.
Erre szép példa volt itt a linuxos topikokban néhány ember esete. Pl. a múltkor az egyik nem is annyira kezdő linuxos fórumozó lepődött meg, hogy a swap partíció használata nem kötelező, el lehet nélküle lenni. Eddig minden grafikus installer mániából ráerőltette, és azt hitte, hogy ez tényleg elkerülhetetlen. Most, hogy rájött, hogy nem, szinte egy világ omlott össze benne, hogy minden mehet enélkül sokkal egyszerűbben.
Vagy pl. anno csixy kolléga, akinek megmutattam az UEFI systemd bootot, annyira megtetszett neki, hogy mennyivel egyszerűbb, nem kell külön GRUB-ot feltenni, meg állandóan frissítgetni, hanem egy egyszerű systemx64.efi fájlos megoldással meg 1 pár soros konfigfájllal akárhány rendszert be tud bootolni. Annyira beleszeretett, hogy a végén már hobbiból olyan pendrive-okat csinált, amiről 8-10 disztró is simán bootolt, úgy, hogy bármelyik gépen, amihez csatlakoztatta. Szinte ilyen megvilágosodás volt számára, hogy ezt lehet ennyivel egyszerűbben is, és ennél a megoldásnál a saját kezében van a kontroll, nem veszi ki mindenféle grub-install meg grub-mkconfig script autodetektálása, ami vagy jól csinálja meg a dolgokat, vagy nem, vagy bootol a kész megoldás, vagy nem, vagy eltörik egy frissítéskor, vagy nem.
Az ilyen példákat lehetne még napestig sorolni WM-eknél és a többi megoldásnál is. Egyedül sajnos pont a böngészők az a kategória, amik teljesen elbloatosodtak, 1 cég megoldása (Google Chrome Blink/Webkit motorja) uralja a piac 95%-át, a másik 5-öt meg a Firefox és forkjai, amik szintén bloatok. Ez elég szomorú. Vagy most ilyen a systemd, ami a rendszerek 99%-át uralja, és minden dependel rá, ha kell, ha nem. Ez is egy ugyanilyen káros folyamat.
-
Nem csak itt, nagyon sokan tartanak úgy Linuxot, hogy amúgy windóz userek, de amikor helyreállításhoz kell, vagy egyébhez (khm, vizsgázni kell belőle
) akkor azt használják Asszony cuccaihoz nem nyúlunk, mert semmi nem jó nekik
Ebben az esetben a pendrive-os nézés azt jelenti, hogy arról bootol, mert az általam gányolt Debianon mennek az online lejátszók.@Frawly : Mint írtam, a 16-os SSD a nyúzósban van. Az olyan, hogy ha baja lesz az OS-nek, újrarakni, nem érdekes. Rázósabb dolgokat próbálgatok rajta, adat nincs semmi ott.
Nem érdemes SSD-ből 16 gigásat - de, ha 1-2000-ért megkapom, mert 6000-ért már 120-as vanA 430-asban a 120GB-os SSD most : /dev/sda3 107G 69G 33G 69% /
Ezen egy Kubuntu, fullra belakva, meg egy virtuális Win10, az 40gb -os diszket kapott (idén még nem volt bootolva, de amióta van Vmware hostom, tavaly se sokat). A cache-elt rengeteg kép a filekezelőnek meg a Rawtherapee-nek is rengeteget.Az LXDE igazából még mindig buta a XFCE-hez képest, sajnos, és még mindig nem tűnik gyorsabbnak
Kár, mert ha legalább durván gyorsabb lenne... -
Igen! 2020-ban is van, aki SD kártyára, CF-re, vagy régi winyóra telepít, meg én pl. mostanában Debiant gyártok mindenféle régi, kicsi pendrive-okra, tesztrendszernek, stb. Meg asszony azon néz sorozatot...
@Frawly : 120-160 gigás winyóóó?
A nyúzós gépben 16GB SSD-n van a Debian (8 szabad...), az "éles" T430-ban 120GB SSD+500-as winyó
Nem tudok elég kicsi és olcsó SSD venni... 16GB körüli darabokat vadásztam, de nincs -
zoltanz
nagyúr
Igen, jól feladták a hovatartozásukat az XFCE-nél.
"Maradnak a neked tetsző pálcikaWM-ek, ha lightosat akar valaki."Kérdés, hol húzzuk meg a határt, LXQT sem használ sok Ramot, és nem lassú. (még) Én használok lightosabbakat is, csak, hogy a népszerűbbek közül hozzak példát, IceWM-et, vagy Openbox-ot.
-
Frawly
veterán
Látom, hogy valahogy nagyon ellene vagy az egésznek és érzelmi alapon közelíted meg.
A lemezterület régi gépeken néha szűkös. És régi gépen itt most nem 7 éves Core i HP Elitebookot kell érteni Samsung 860 EVO-val, hanem ilyen 10+ éves Core 2, meg Core Celeron, meg Atom-os notikat, netbookokat, azokban sokszor csak ilyen 120-160 gigás régi merevlemez van, és a tulaj akar rajta Windowst is megtartani, néha szűkös lesz a hely. Lehet nálad ez nem probléma, nálam sem az, de van, akinél igen. Erre van kitalálva öszvérmegoldásként a frugal install. Én sem vagyok a frugal híve, mert szerintem gányolás, de van, akinek jól jöhet.
A systemd-mentesség is a régi gépesek miatt van benne, nem ideológiai alapon. Az, hogy beraktak ennyi kernelopciót, az valóban furcsa, overkillnek is tűnik, de ettől még nem kötelező használni. Egyébként az összes ilyen fullos, DE-s disztró a kezdőket célozza. A haladókat nem kell célozni, mert azok saját rendszer legóznak össze Debian minimal netinstall, Arch, Gentoo, stb. alapokon.
Szerintem az MX-nél szimplán valamelyik fejlesztő kernelopció-fetisiszta. Sokat nem zavar, mondom, nem kötelező használni. Ha a kezdő nem érti, hogy mik ezek, nem ezekkel indítja a rendszert. Ennyi.
-
Frawly
veterán
Inkább célozza a kezdőket, mint a haladókat. Ilyen szempontból nincs annyira preferenciája az MX-nek. Inkább a gyengébb gépeseknek van. Az igaz, hogy az Xfce nem annyira lightweight már a Gtk3-ra átállás óta, de azért még mindig nem az annyira bloatak között van.
A frugal meg a perzisztens mód is a gyenge gépeseket szolgálja, ha nincs elég hely a rendes telepítésnek.
A systemd-mentesség meg nem vesszőparipa kérdése. Ha én is elégedetten használnám, akkor is érdekem lenne, hogy nem systemd-s disztrók fenntartsanak egy alternatívaegyensúlyt. Ez MINDENKINEK érdeke, nem csak a systemd-elleneseknek. Hiszen ha most még nem vagy ellene, később lehetsz. Eleinte én sem voltam ellene.
Káros az is, hogy Google meg a Chrome teljesen kisajátította a webes világot. Minden böngésző a Chrome motorján alapuló motorral megy ma már, kivéve a Firefox-alapúak meg egy-két terminálos text based böngésző. Még a webes Electron appok is a Chrome motorjára épülnek. Ez pedig nagyon káros folyamat, több szereplősnek kéne lennie a böngészőmotoroknak is. Lassan már hiába is vált valaki böngészőt, nem tud, Vivaldi, Brave, Opera, surf, Falkon, Konqueror, stb., mind Chrome-alapú, az IE/Edge pedig erre az alapra kerül. Így csak a Firefox marad alternatíva... még, amíg nem megy a süllyeszőbe az is, és onnantól a Google teljes egyeduralkodója lesz a weben, és ezt nem a javadra fogják fordítani, azt is megsúgom. Ez épp olyan veszélyes tendencia, mint a systemd-től függése a linuxos világnak.
A Gnome systemd-s függése teljesen jogos kérdés volt a kollégától, mert közismert a kettő függősége. Szerintem az MX erre hekkelt csomagokat tartalmaz, ahol elérték, hogy systemd nélkül menjen a Gnome. De abban neked adok igazat, hogy a Gnome eleve bloat, meg elérhető egy csomó systemd-s disztrón, így javallott inkább azokon használni, nem MX-en.
-
Frawly
veterán
Nem kell OFF-ba tenni, ez itt teljesen ON téma. Az MX célcsoportja eredetileg a gyengébb gépesek voltak, azok számára akartak valami modernebb, használhatóbb, grafikailag is cizelláltabb, kevésbé fapadosabb disztrót. Ilyen volt már, AntiX, Sparky Linux, stb., de azok sok embernek túl fapadosak lehetnek, ezeknél akartak egy kicsit emészthetőbbet. Ezért nincs benne systemd sem, a gyengébb gépesekre gondoltak. Viszont most már az MX, mióta mainstream lett, már nem annyira lightweight, de még mindig nem is olyan bloat, mint egy Ubuntu Gnome, vagy komplett Cinnamon Mint.
A 49 systemd-mentes disztró megtévesztő. Ennek 3/4-e használhatatlan, meg ugyanannak a forkja, meg egy csomót nem is fejlesztenek, halott a fejlesztése. A többi meg ilyen kisebb disztró, amit ugyan fejlesztenek, de kevés erőforrással, és marha ritkán van új kiadás. Így igenis jó, ha valaki mainstreamebb formában más initrendszer tol. Mert ugyan ott van a Gentoo, Void, Artix, de azok advanced disztrós vonal, mainstream emberkéknél indulásból kilőve.
Sajnos a Debian is most dobta végleg a többi initrendszert. Az initrendszeres szavazáson azt döntötték, hogy ugyan nem zárkóznak el systemd-től eltérő initrendszerek támogatásától, de ők nem hajlandóak rá erőforrást fordítani, így csak akkor lesz megcsinálva, ha valaki önkéntes megcsinálja nekik. Ez meg nem fog megtörténni jó eséllyel soha. Pedig az még jobb lett volna, ha egy Debian méretű és hírű disztró is más initrendszer pártján áll, ez sajnos nagy veszteség a linuxos világnak.
Azt kell érteni, hogy a systemd-ellenesek nem ilyen önkényesen nyáladzó tömeg. Igazuk van, a systemd már szinte mindennek dependenciája, rákos daganatként beette magát a Linux világába, kivakarhatatlan, önálló életet él, és elfojta más alternatívák létezését. Pedig a Linux filozófiája pont arról szólna, hogy legyen alternatíva, olyan rendszert legózz össze magadnak, amilyet csak akarsz, szabadon válaszd meg a kernelt, initrendszert, grafikus felületet, összes alkalmazást.
Sőt, ez a systemd-fanoknak is jó, ha van egy systemd-mentes alternatíva, mert így a Poettering sem azt csinál, amit akar, mert ha valami túl ×4ros változást akarna a jövőben, akkor a felhasználók tudnak fenyegetőzni vele, hogy dobják, és átállnak másra. Ez így a systemd-s világnak is garancia, hogy a színvonal nem megy még jobban le.
Ezt az Ubuntunál is meg lehetett figyelni. Ahogy mainstreamek lettek, elkezdték a saját fosaikat erőltetni, Mir, Upstart, Unity. Nagyon sok felhasználót bőszítettek fel, akik Mintre váltottak. De épp így nem értetted múltkor, ha minek még Ubuntu Cinnamon meg egyéb Cinnamon-t használó disztró, mikor ott van a Linux Mint. Pont ezért, hogy ha a Mintnél behúznának valami corporate bullshit húzást, ami sok felhasználónál kiveri a biztosítékot, akkor azok tudjanak hova váltani, a véleményüket ezzel kifejezni, nyomást gyakorolni. Így a Mint fejlesztőcsapatának ötször is meg kell gondolni, hogy milyen nagy ívű változásokat vezethetnek be, nem azt csinálnak, amit akarnak, hogy majd a felhasználók lenyelik alapon.
Szóval nagyon helyeslem, hogy van MX, szimpatikusnak is tűnik, hasznosak a linuxos világnak, nem csak egy n+1. disztró jelenleg.
) akkor azt használják 
Kár, mert ha legalább durván gyorsabb lenne...
Új hozzászólás Aktív témák
Hirdetés
- Kerékpárosok, bringások ide!
- Filmvilág
- Apple MacBook
- Google Pixel topik
- Motorolaj, hajtóműolaj, hűtőfolyadék, adalékok és szűrők topikja
- Kuponkunyeráló
- Autós topik látogatók beszélgetős, offolós topikja
- NVIDIA GeForce RTX 5070 / 5070 Ti (GB205 / 203)
- GTA VI
- Nagyrobogósok baráti topikja
- További aktív témák...
- HomeAssistant-hez ideális: Beelink N3450 PC, 6 / 128 GB, Foxpost az árban
- i7-13700 / Z790 / 16 GB DDR4 / 256 GB SSD / 4 TB HDD / RM750X félkonfig
- Dobozos Új gamer MSI Katana 15 /i7-12650H/16GB/1TB SSD/RTX 4070 8GB GB/144Hz/Gari
- Huawei Watch Fit 4 Pro 3 év garancia, Huawe Freebuds 2
- Xiaomi Redmi 14 PRO 5 G 8/256 DUAL garanciával
- Telefon felvásárlás!! iPhone 16/iPhone 16 Plus/iPhone 16 Pro/iPhone 16 Pro Max
- Amazon Kindle 10th Generation ébresztős tok
- ÁRGARANCIA!Épített KomPhone i3 10105F 16/32/64GB RAM RTX 3050 6GB GAMER PC termékbeszámítással
- Telefon Felvásárlás!! iPhone 14/iPhone 14 Plus/iPhone 14 Pro/iPhone 14 Pro Max
- ÁRGARANCIA! Épített KomPhone Ryzen 5 7500F 32/64GB RAM RX 7800 XT 16GB GAMER PC termékbeszámítással
Állásajánlatok
Cég: PCMENTOR SZERVIZ KFT.
Város: Budapest
Cég: Promenade Publishing House Kft.
Város: Budapest