Keresés

Új hozzászólás Aktív témák

  • Cathfaern

    nagyúr

    válasz dabadab #114 üzenetére

    Nos igen, ebben igazad van. Csak akkor válasszuk külön, hogy most tudományokról, vagy természettudományokról beszélünk, mert a topicban inkább az előbbiről beszél a többség.

    Amúgy ez egy érdekes gondolatkor, hogy a matematika teljesen elvont módszerrel alkot valamit (pl. komplex számok, vagy az ''e'' szám, stb.), és kiderül hogy ez teljesen alkalmas a létező világ leírására.


    Newton-os dolog, nem, nem gondolom ezt. De valamennyire hit kérdése a modellek alkalmazása is (mert mi van ha épp arra az esetre nem igaz amit én vizsgálok?), nem is beszélve a sejtésekről (és alkalmaznak ilyeneket is bőven).

  • Rive

    veterán

    válasz dabadab #113 üzenetére

    Tessek csak megnezni, hogy mondjuk 150 evvel ezelott mi volt a fizikakonyvekben: mara nagyjabol az mind a szemetdombra kerult.
    Ehhez egy apróság. (Szinte) semmi se került a szemétdombra. A tudományban nem így működik a fejlődés.

    Minden elméletnek/modellnek szerves része az érvényességi köre. Ez alatt azon jelenségeket értjük, amikre az adott modell érvényes: azaz jó, pontos eredményeket, jóslatokat ad.
    A tudomány története ezen érvényességi körök bővüléséről: a határok ellenőrzéséről és meghúzásáról szól.


    Nomost. Érdekes következménye ennek a megközelítésnek az érvényességi körök, illetve ennek megfelelően az elméletek hierarchiája.
    Konkrétan pl. az ált. relativitáselmélettel kompatibilissé tett mechanika érvényességi köre tartalmazza a mechanika történelmét visszamenőleg egész a görögökig. A 'minden nyugit akar'/a mozgás fenntartásához erő kell érvényes a szekerekre, alacsony mérési pontossággal. A klasszikus mechanika jól érvényes a földi körülményekre, nagy pontossággal. Beleértve természetesen a szekereket is. A spec. relativitáselmélettel vadított mechanika már érvényes bizonyos nem egészen földi körülményekre is, de tartalmaza a klasszikus mechanikát is, görögöstül, szekerestül.

    Saját érvényességi körén belül - ha van neki érvényességi köre - mindegyik elmélet 'jó'.
    És a jó tudós lusta, tehát mindig éppen azt az elméletet fogj használni, amelyiknek az érvényességi körébe a vizsgált jelenség már beleillik. Ha kell, Newtont. Ha kell, akkor Einsteint.

    És ami 'jó', azt nem dobjuk ki.

    [Szerkesztve]

  • dr faustus

    senior tag

    válasz dabadab #93 üzenetére

    Nem mondom meg.
    Elfáradtam.
    Vallás === Tudomány, be kell ismernem. :O

  • Gregorius

    őstag

    válasz dabadab #77 üzenetére

    Amerikában ugyanígy szokássá vált az is, hogy neves kutatók látatlanban elutasítanak minden papírt, aminek az első bekezdésében szerepel az, hogy hidegfúzió, azzal az érvvel, hogy mérési hiba. Minden vizsgálódás nélkül. Mert féltik a tetves hírnevüket, ha kiderül, hogy blama. És ez nem jól van így.

    #76:
    Óriási a különbség! A tudomány magyarázatot próbál adni a világban megfigyelhető jelenségekre.
    Mert a hit nem? Miért villámlik? Mert Zeusz dobál. Ez az ókorban egy teljesen hihető és kielégítő magyarázat volt. Annyiban különbözik a ''tudomány'' a többitől, hogy jobban utánajár a dolgoknak. Érdekli például az átlagembert, hogy röntgensugárzás hatására a vasatom melyik elektronpályájáról ugrik egy elektron eggyel magasabbra? A kutatót mindenképpen, a többieknek meg indifferens a dolog mindaddig, amíg a következményeknek nincsenek kitéve.
    Az a másik oldala a dolognak, amikor nem akar magyarázatot adni (vagy azért mert nincs erőforrás rá, vagy mert csak), vagy figyelmen kívül hagy tényeket. De ilyen is van mindenhol. Ld. fentebb.

    Nos az istenhit mégis milyen megbízható, tesztelhető predikciókra képes? Ha semmilyenre, akkor hogy mondhatnánk, hogy olyan mint pl egy tétel a gázokról?
    Nono. Ki beszélt itt istenhitről. A hitnek nem feltétlen szerves része bármilyen istennek nevezett entitás. A buddhizmus bizonyos ágaiban például egyáltalán nincs isten.
    Megbízható predikciót meg olyan hitből csinálok, amilyenből akarod. Beborul az ég. Fú, Zeusz marha dühös lehet, mindjárt elkezd dobálni. És jé, tényleg. Formalizáljam?

    Ezzel szemben ha valaki nem ad semmiféle a világban tesztelhető dolgot(vagy olyat ad amiről kizárt, hogy ellenőrizhető), akkor nem is lehet megcáfolni amit mond
    Kevered a szezont. A hit egyáltalán nem csak ''nem tesztelhető'' dolgokból áll. A nem tesztelhető csupán azon része, aminél az embernek megvan a szabadságfoka hogy azt az alternatívát válassza, amelyik jobban tetszik minden következmény nélkül. Aztán vannak a tesztelhető dolgok, pl. egy anya a legjobb tudása szerint eteti a gyerkőcét, mert úgy hiszi, hogy az neki jó, aztán évek múlva kiderül (tesztelhető, ha úgy jobban tetszik), hogy a helyesnek vélt táplálkozással szépen halmozódtak a rákkeltő anyagok. Viszont amíg nem tesztelik, addig senkinek semmilyen kifogása nem lehet az ellen, hogy akár Zeusz is dobálhatja. Aztán ha mázlija van, lehet, hogy ráhibázik. Világrengető tudományos áttörés is inkább akkor szokott lenni, amikor születik egy mázlista, két ilyen eset között meg többnyire csak finomítják a meglévő modelleket.

    ''Csak ők nem úgy hívják, hogy hit, hanem úgy, hogy ''megdönthetetlen alapigazság''.''
    Kezit csokolom, mirol tetszik beszelni?

    Axiómáról. Egy adott világmodell axiómái a modell azon állításai, amik definíció szerint szentírásnak minősülnek az adott modellben és minden további magyarázat nélkül igaznak kell elfogadni. (Görög eredetű szó, jelentése: nyilvánvaló igazság.) A kereszténységnek olyasmi axiómái vannak, hogy van egy istenféleség, ami világot teremtett hat nap alatt, meg így meg úgy, a ''tudománynak'' meg vannak ok-okozati axiómái, meg energiamegmaradási axiómái meg fénysebességállandó axiómái, meg ilyesmik. (Illetve tulképpen azok az alapaxiómák, amikből ezek levezethetőek.) Csak a tudományban általában kicsit gyorsabban csereberélődnek ezek, mint a jött-ment világvallásokban.
    Nem gondolom úgy, hogy bármiféle hitet vagy vallást statikusként kell kezelni. A kereszténység is pl. hatalmas változáson ment keresztül, még ha csak az elmúlt 100 évet veszed alapul. Egy kiszemelt ember életfelfogásáról meg akkor ne is beszéljünk. Az egész vallásosdi/tudósosdi arról szól, hogy szeretnénk magunk körül egy hihető világképet kialakítani, leginkább praktikussági okokból.

    P.S.: az aláírásod (''DRM is theft'') az tudományosan bizonyított? Semmi különös, csak úgy kérdezem. :B

    [Szerkesztve]

  • Gregorius

    őstag

    válasz dabadab #58 üzenetére

    A tudományt mint olyat elég sokféleképpen szokták definiálni, de általában a vége az, hogy az a tudomány, amit a tudósok annak fogadnak el (közvetlenül vagy közvetett definíción keresztül). A módszerek maguk kicsit más lapra tartoznak.

  • #95590400

    törölt tag

    válasz dabadab #58 üzenetére

    sztem arra gondolt, talán nem kellene a tudomány szót kisajátítania pl. jelen esetben a természettudományos oldalnak.

  • VladimirR

    nagyúr

    válasz dabadab #52 üzenetére

    de tuti isten akarta, hogy feltalaljuk a felvezetot

Új hozzászólás Aktív témák

Hirdetés