- Vékonyabb lett, jobb kamerát kapott, de az akku maradt a régi: itt a Fold7
- Változó design, tekerhető lünetta: megjött a Galaxy Watch8 és a Classic
- Honor Magic V3 - mágikus realizmus
- Yettel topik
- Motorola Edge 40 - jó bőr
- Samsung Galaxy S25 Ultra - titán keret, acélos teljesítmény
- iPhone topik
- Honor Magic6 Pro - kör közepén számok
- Íme az új Android Auto!
- Megjelent a Poco F7, eurós ára is van már
Új hozzászólás Aktív témák
-
Rive
veterán
válasz
Cathfaern
#142
üzenetére
Az adott fonál nincs tovább. Grgus 'érvrendszere' mentén alapvetően semmi különbség sincs aközött, hogy én gúnyolódok rajta egy pötyet, vagy ő azt képzeli, hogy a képzelt neten valami képzelt nick gúnyolódik rajta egy pöttyet, és az egész - Te is - csak az ő képzeletének a terméke.
A gondolatmenete - ha következetesen végigviszi és alkalmazza valaki - egyenes út a diliháza. A világból, a valóságból nem marad semmi, csak egy ködös fantazmagória: diszjunkt személyes minivalóságok kupaca.
A tudományfilozófia már ment néhány kört az ügy körül, de ez a gondolatmenet, mint totálisan haszontalan, sehová sem vezető valami, kimaradt a további fejlődésből.
Az emberek nagy többsége prímán érzi, hogy mi valóságos és mi nem. Mondhatni, a bőre a legtöbb embernek időben szól.
[Szerkesztve] -
Rive
veterán
válasz
Gregorius
#132
üzenetére
Ne nyafogj. Ülj rá egy atombombára, és akár hiszel benne, akár nem: ha felrobbantják, akkor ugyanolyan frankón elpárologsz, mint bárki más.
Ezt a mérést próbáld meg félreértelmezni, mérési hibával keverni. Kérlek, próbáld meg
Na, a kedvemért Szeretnék egy jót röhögni így reggel -
Rive
veterán
Úgy értem, hogy akkor végülis kis bátorságot merítve azt mondhatják, hogy látod-látod a tudomány képtelen bármit is mondani a tényleges valóságról, bezzeg a hit
Hát izé
A tudomány valóban képtelen bármit is mondani a VALÓSÁGRÓL, cserébe viszont megbízhatóan működik. Még az olyan hitetlenek kezében is, mint én
Ugyanakkor a vallások tózse csináltak kismillió párhuzamos elméletet a VALÓSÁGRÓL, és a működőképességük...
Elég rosszul fest a vonatkozó statisztika
Egyébként szerintem már azáltal, hogy azt mondod, hogy a modell korlátozott hatókörrel bír, már el is fogadod, hogy téves, mint a világ modellje
Nem 'téves'. Hiszen a megfelelő körön belül jól működik Csak hiányos -
#127
Rive
veterán
dr faustus
#126
Rive
veterán
válasz
dr faustus
#126
üzenetére
Ja-ja. Sajnos. Érdekes módon a többiek értik. No mindegy...
-
Rive
veterán
No. Szóval arra akartam utalni, hogy korántsem ritka eset, hogy egy-egy dologról más-más modellek eltérő alapokkal és megközelítéssel ugyanolyan 'jó' eredményeket adnak. Emiatt - és még néhány más alapprobléma miatt - a tudomány nem hiheti, hogy a modelljei a tényleges valóságot ragadják meg. Ez már hit lenne.
A modelljeink ugynakkor olyan jók, hogy alapszinten nem feltétlenül szükséges megkülönböztetni őket a valóságtól. Ez azonban csak lustaság.
A lustaságról amúgy azt kell tudni, hogy a fejlődésünk egyik legerősebb motorja. Tehát itt nem feltétlenül negatív értelemben szerepel
-
Rive
veterán
Hirtelenjében máshol esett hozzászólásomból idézek:
A legbrutálisabb példa erre a klasszikus mechanikában található. Adott ugye az általánosan ismert Newton-féle mechanikai megközelítés. Aztán az egyik csókának nem tetszett, mer' nehéz volt vele egyensúlyi helyzeteket számolni. Ha jól emlékszem. Szóval kidolgozott egy alternatív megoldást, ebből lett a D'Alambert-féle mechanika. Egy másiknak nem tetszett az 'erő' fogalma, ha jól emlékszem, ebből lett a Laplace-féle mechanika. Egy harmadiknak nem tetszett az 'idő' fogalma, ebből lett a Hamilton-féle mechanika.
Ezen mechanikai megközelítések mind 'jók'. A modelljeink tényleg mondanak valamit a világról, de hogy mit... Az már filozófia -
Rive
veterán
Tessek csak megnezni, hogy mondjuk 150 evvel ezelott mi volt a fizikakonyvekben: mara nagyjabol az mind a szemetdombra kerult.
Ehhez egy apróság. (Szinte) semmi se került a szemétdombra. A tudományban nem így működik a fejlődés.
Minden elméletnek/modellnek szerves része az érvényességi köre. Ez alatt azon jelenségeket értjük, amikre az adott modell érvényes: azaz jó, pontos eredményeket, jóslatokat ad.
A tudomány története ezen érvényességi körök bővüléséről: a határok ellenőrzéséről és meghúzásáról szól.
Nomost. Érdekes következménye ennek a megközelítésnek az érvényességi körök, illetve ennek megfelelően az elméletek hierarchiája.
Konkrétan pl. az ált. relativitáselmélettel kompatibilissé tett mechanika érvényességi köre tartalmazza a mechanika történelmét visszamenőleg egész a görögökig. A 'minden nyugit akar'/a mozgás fenntartásához erő kell érvényes a szekerekre, alacsony mérési pontossággal. A klasszikus mechanika jól érvényes a földi körülményekre, nagy pontossággal. Beleértve természetesen a szekereket is. A spec. relativitáselmélettel vadított mechanika már érvényes bizonyos nem egészen földi körülményekre is, de tartalmaza a klasszikus mechanikát is, görögöstül, szekerestül.
Saját érvényességi körén belül - ha van neki érvényességi köre - mindegyik elmélet 'jó'.
És a jó tudós lusta, tehát mindig éppen azt az elméletet fogj használni, amelyiknek az érvényességi körébe a vizsgált jelenség már beleillik. Ha kell, Newtont. Ha kell, akkor Einsteint.
És ami 'jó', azt nem dobjuk ki.
[Szerkesztve] -
#98
Rive
veterán
dr faustus
#97
Rive
veterán
válasz
dr faustus
#97
üzenetére
Abban, hogy a tudományban nincs 'igaz'. Csak 'működő'. Illetve, még inkább: adott érvényességi körön belül működő.
[Szerkesztve] -
#95
Rive
veterán
dr faustus
#94
Rive
veterán
válasz
dr faustus
#94
üzenetére
Nem mondom meg.
Jobb is, mert igaza van
[Szerkesztve] -
Rive
veterán
válasz
#95590400
#89
üzenetére
Ehe. Magyarázd meg még azt is, hogy Einsteinnek tudományos elmélete volt Istenről
Valahogy annyira jellemző és szánalmas, amit csinálsz. Kevered-kavarod azt, amihez tulajdonképpen fingod sincs, aztán meg megpróbálsz valami érzelmi alapú maszlagot is hozzázuttyintani, lehetőleg erős tekintélyelvű beütéssel.
Az, hogy egy tudós hisz-e vagy sem Istenben, tudományos szempontból teljességgel közömbös. Magánügye. Mellesleg máig vitatott téma, hogy Einstein tényleg hitt-e istenben, és ha igen, akkor mifélében.
Továbbá az, hogy Isten nem tudományos hipotézis, az pontosan annyit jelent, hogy Isten nem tudományos hipotézis. Se többet, se kevesebbet. Tudom, ezt nehéz megemészteni egy marxizmuson és előítéleteken edződött elmének, de akkor is ez van.
Lefordítom.
A tudomány nem foglalkozik isten létével. Ez a kérdéskör nem tárgya tudományos vizgálódásoknak, modellalkotásnak. Ebben a kérdéskörben a tudomány nem ad jólatokat. Se pozitívat, se negatívat.
[Szerkesztve] -
Rive
veterán
válasz
#95590400
#87
üzenetére
Vallásszabadság van: ha ebben a badarságban akarsz hinni, én ugyan meg nem gátolhatlak benne.
Isten, mint hipotézis, pont azért nem tudományos, mert nem 'cáfolható'. Elvileg sem. Nem rendelhető hozzá érvényességi kör. A tudományos elméletekhez igen.
És ebben a dologban nem Mari néni dönt, a szomszéd utcából. Meg nem is te. Ő legfeljebb vallásos témában lehet döntőbíró. Ahogy te is. A tudományban a megfigyelés, a kísérlet dönt. -
Rive
veterán
ha egy tudományos alapigazság már nem ad alapot a megfigyeléseknek és a tapasztalatoknak, akkor megvizsgálják, hogy valóban alapigazság-e, vagy csak egy speciális részigazság.
Ma már nem elfogadott úgy modellt alkotni, hogy egyszersmind az érvényességi körét ne határozza meg valaki. Azaz minden 'tudományos igazság' alapból csak speciális részigazság.
Ezzel párhuzamosan a modellek érvényességi köre folyamatos revízió alatt van. És, ami azt illeti, elég nagy dicsőség olyan kísérletet/megfigyelést találni, ami valamely modell érvényességi körét komolyan korlátozza. Ezért van az, hogy bár pl. a spec/áltrel ma elfogadott elmélet, titokban az összes tudós azon ábrándozik, hogy majd Ő talál valamit, amire ezek nem jól működnek![;]](//cdn.rios.hu/dl/s/v1.gif)
-
Rive
veterán
válasz
Gregorius
#60
üzenetére
A tudományt mint olyat elég sokféleképpen szokták definiálni, de általában a vége az, hogy az a tudomány, amit a tudósok annak fogadnak el (közvetlenül vagy közvetett definíción keresztül).
Elég súlyos gond, ha így gondolod. A tudomány az, amikor nem az ember maga dönt a modelljeinek jóságáról és érvényességi köréről, hanem a (minél szikárabb, minél nagyobb magyarázó erejű) modell összevetése a méréssel/megfigyeléssel. Ezen túlmutató praktikus szempontok csak azt határozzák meg, hogy ki (melyik irányvonal) mennyi pénzt, embert, forrást kap.
De ha a mérést és a megfigyelést az első helyre teszed, akkor már tudományt művelsz.
El kell, hogy keserítselek, de a tudomány nem különbözik olyan nagyon a hittől.
El kell, hogy keserítselek - nincs igazad. A hit nem alkot modelleket az észlelés magyarázására, hanem tudja, hogy mi a való. A tudomány csak (használható) modelleket alkot.
Akkor kezdődnek a bajok, amikor egy észlelés ellent mond az ezekből levezethető dolgoknak...
Pöttyet le vagy maradva. Az érvényességi körök, illetve ezek hierarchiája az ilyen helyzeteket minden további nélkül kezeli. Semmit sem dobunk ki.
Mondjuk inkább úgy, a tudomány az egy jobban átgondolt, rugalmasabb, rendszeresen és módszeresen felülvizsgált, bizonyos szempontból tökéletességre törekvő vallásszerűség.
Hülyeség. A tudomány nem hisz a modelljeiben. Csak használja azokat. Ha elkezded a modellt és a valóságot keverni - na, az már hit. Lenne. -
Rive
veterán
válasz
Gregorius
#57
üzenetére
A görögök sajna nem tudtak vákuumban meg mikrogravitációban kísérletezni, ahol elhanyagolható a súrlódás, különben nem mondtak volna ilyeneket.
Az lehet. De ugyanúgy nem tudtak, mint a mai átlagember. Úgyhogy ezen ma is létező érvényeségi körrel rendelkező megközelítés 'jó'.
A maga érvényességi körén belül, persze -
Rive
veterán
Az ősrobbanás tudományos hipotézis. Ellenőrizhető jóslatokkal, magyarázó erővel. Igazodik a megfigyelésekhez. Számszerű, konkrét dolog.
Fel tudsz mutatni valmi konkrét, ellenőrizhető jóslatot, magyarázó erőt a fantáziáiddal kapcsolatban? Olyat, ami túlmutat a 'csak'-on, meg az 'Isten akarata!' jellegű felszólalásokon? -
Rive
veterán
Fantáziád, az van. A tudományhoz viszont egy kicsit kevesebb fantázia, és több ismeret kell.
A legnagyobb koponyák tételeit is megdöntik.
Nos, az efféle döntögetés a tudományon belül nem szokás. Példának okáért én még ma reggel is az ősi görögök egyik elméletét használtam. Modták vala: a mozgás fenntartásához erő kell. És azt a rohadt kukát tényleg végig kellett húzni a járdán, egész az út széléig.
[Szerkesztve]
Még, méééég 
Ugyanakkor a vallások tózse csináltak kismillió párhuzamos elméletet a VALÓSÁGRÓL, és a működőképességük...
![;]](http://cdn.rios.hu/dl/s/v1.gif)
Új hozzászólás Aktív témák
Hirdetés
- AMD K6-III, és minden ami RETRO - Oldschool tuning
- Vékonyabb lett, jobb kamerát kapott, de az akku maradt a régi: itt a Fold7
- Milyen asztali (teljes vagy fél-) gépet vegyek?
- Milyen videókártyát?
- Épített vízhűtés (nem kompakt) topic
- Windows 10
- Változó design, tekerhető lünetta: megjött a Galaxy Watch8 és a Classic
- Windows 11
- Digitális Állampolgárság Program DÁP
- Kínai és egyéb olcsó órák topikja
- További aktív témák...
- Beszámítás! Sony PlayStation 5 PRO 2TB Digital játékkonzol extrákkal garanciával hibátlan működéssel
- DELL T40 EMC Szerver
- ÁRGARANCIA!Épített KomPhone i5 10600KF 16/32/64GB RAM RX 6600 8GB GAMER PC termékbeszámítással
- BESZÁMÍTÁS! Lenovo ThinkPad X13 Gen 5 notebook - Ultra 5 135U16GB DDR5 512GB SSD Intel Graphics W11
- ÁRGARANCIA!Épített KomPhone Ryzen 7 7700X 32/64GB RAM RTX 5070 12GB GAMER PC termékbeszámítással
Állásajánlatok
Cég: CAMERA-PRO Hungary Kft
Város: Budapest
Cég: Promenade Publishing House Kft.
Város: Budapest