- Megjelent a Poco F7, eurós ára is van már
- Motorola Razr 60 Ultra - ez a kagyló könnyen megfő
- Honor Magic V2 - origami
- Motorola Edge 40 - jó bőr
- iPhone topik
- Xiaomi 14 - párátlanul jó lehetne
- Hammer 6 LTE - ne butáskodj!
- Eltűnhet a Dinamikus Sziget
- Samsung Galaxy Watch4 és Watch4 Classic - próbawearzió
- Samsung Galaxy Watch (Tizen és Wear OS) ingyenes számlapok, kupon kódok
-
Mobilarena
Linux kezdőknek - érdemes beleolvasni, mielőtt kérdezel
Új hozzászólás Aktív témák
-
Frawly
veterán
Nyomj be neki a bootloaderben egy nomodeset kernelparamétert. Bár így a leírásod alapján nem tudom elképzelni a hibát.
Az meg hogy a Win10 x64 mindjárt EFI-boottal telepedett, arra meg csak azt tudom megint írni, hogy azért nagyon korán van így ripsz-ropsz 2018-ban áttérni rá. Szerintem látogasd meg júbájgön kollégát, egymás vállán kisírjátok magatokat. Hova vannak a szép a MBR-es BIOS bootos idők, akkor még a nap is fényesebben sütött.
-
Frawly
veterán
Ez melyik Linux? Ilyen Bluetooth managert még nem láttam. Még csak hasonlót sem, amelyik betöltődött volna BT eszköz nélkül.
Plusz lehet kavarsz dolgokat, terminálban futtasd az lspci és lsmod parancsot, másold be ide a kimenetét, mert lehet a gépedben van BT kártya, az már egy eszköz, csak legfeljebb másik BT eszközhöz nem csatlakozik épp.
-
Frawly
veterán
A Double Commander miért nem jó? Egyébként biztos bashban is meg lehet csinálni. Valójában a fájlnevekben nem rombuszkarakterek vannak, csak a grafikus felületen használt fontban ezzel vannak helyettesítve. Egyébként élére fordított léccel verném agyon, aki nem használ mindenhol UTF-8-at, terminálban, fájlnevekben, szöveges dokumentumokban, weboldalakon, stb..
Szerintem a Double Commandernek csak más formában kell beadagolni ezeket a karaktereket, szekvenciákként, de ahhoz tudni kéne, hogy pontosan milyen kódolásban van, lefogadom, hogy ISO-8859-2 kódolásban van, valami XP-s vagy annál régebbi gépen lett belebarmolva a fájlrendszerbe, így mikor modern unicode-os rendszer alatt nézed meg, akkor hibádzanak az ékezetek.
-
Frawly
veterán
A Linux magától nem telepít drivereket. Azok már tipikusan ott vannak a kernelben, és csak azokat tölti be belőle, amelyekhez talál működőképes eszközt. Persze utólag is lehet drivert telepíteni, kernelmodul és egyéb formájában, de azt kézzel, neked kell megcsinálni.
A terminálban kiadott lsmod paranccsal tudod megnézni, hogy milyen kernelmodulokat töltött be a kernel a memóriába és azokat mely eszközökhöz használja. Ha a Bluetooth-t le akarod tiltani, akkor azt az rfkill block bluetooth kiadásával tudod megtenni, úgy nem fog a kernel működőképest eszközt találni, és nem tölt be hozzá drivert.
Látom nem csak én vagyok éjszakai bagoly.
-
Frawly
veterán
válasz
zoltanz #59231 üzenetére
Nem aggódunk, csak próbálunk lebeszélni, nem éri meg használni. Ettől függetlenül csak ajánlás, mindenki azt használ, amit akar, nem lehet senkire ráerőszakolni semmit.
A Chome addon kezelése valóban nem a legjobb, de akkor is ott van még a Firefox, ha az alatt népszerűbb, jobban támogatott addonokat használsz, nem lesz összeakadás.
Egyébként én már a múltban azt vizionáltam, hogy a jövőben a böngészők két részre esnek szét, a renderelőmotorra és a GUI-ra, és majd a felhasználó választ, hogy milyen GUI-t használ és ahhoz milyen motort párosít, akár még váltogathatja is a motort futás közben. Ez ugyan nem valósult meg, de a Chrome-mal közeledünk, már lassan minden böngésző a Blink motort használja, az Opera, Vivaldi, meg még most volt nemrég egy Qt-alapú Browser, ami meglépte, talán Slimjet vagy a Falkon-ra átnevezett QupZilla, és ezek amiatt egymás addonjaival is kompatibilisek, elvileg. Aztán ott vannak a Webkit alapú böngészők, amik a Safari motorját használják, ebbe a körbe tartozik az UC browser.
-
Frawly
veterán
válasz
ubyegon2 #59226 üzenetére
Ezt ezek szerint rosszul tudtam, lehet még anno nem jó forrásból informálódtam. Utánanéztem, és valóban írják a neten, hogy pl. Xfce-es fedorás is használ kdesu-t. Akkor viszont nem értem minek ilyen meg olyan su/sudo variánst tartani, ha egyszer mindegyik univerzális. Én tartani szoktam magam ahhoz, hogy KDE-n kdesudo-t, Gtk-s rendszeren gksudo-t használok, igaz már egy jó ideje nem is emlékszem, hogy mikor indítottam rendszergizdaként GUI-s programot. su-ból meg még sose használtam semmilyen variánst, csak a simát konzolos alkalmazásokhoz.
Természetesen úgy értettem, hogy nem a GUI-s alkalmazásnak kell Gtk-snak lenni, hanem a környezetnek, amiben futtatod, csak szarul fogalmaztam meg, de mint kiderült, mindegy is hogy fogalmazok, mert alapból ez sem igaz.
-
Frawly
veterán
válasz
zoltanz #59194 üzenetére
Azért van 3. helyen, mert több mint egymilliárd kínai használja a kínai mobilján. De neked Kínán kívül kéne valami PC-s böngészőt találni. Hidd el, zárt forráskódú, kínai szutyok, ráadásul Linuxon használj tényleg linuxos böngészőt. Reklámszűrő van minden böngészőhöz, most az, hogy nincs beépítve, csak nem tragédia, senki nem halt még bele, hogy feltett hozzá egy addont.
Úgy nagyobb általánosságban is megáll, hogy Linuxon érdemes tényleg a nyílt forráskódnál maradni, mivel az jobban leköveti a rendszer más komponenseinek a frissítését, míg ha zárt forráskódú szoftvert használsz, az le fog maradni ilyen tekintetben, és gátja lesz, hogy a linuxos rendszerkomponensek frissülni tudjanak, vagyis tudnak majd frissülni, csak akkor meg a zárt forráskódú szutyok kezd el bugzani meg nem futni, ami miatt az user inkább nem frissít egyáltalán, és bebetonozódik ezer éves verziókba. Szintén ökölszabály, hogy Wine-t tényleg csak akkor kell használni, ha elkerülhetetlen, ha egy windowsos szoftverre tényleg nem létezik semmilyen linuxos alternatíva, és csak emiatt nem akarsz Windowst tartani a gépen, még virtuális gép formájában sem. Annyit segítek, hogy utóbbi kategóriában játékon kívül (ami külön kategória) elég kevés program létezik, azok sem olyanok, amiket átlag userek használnak.
gksu-t meg csak Gtk-s GUI-s programhoz szabad használni, nem ész nélkül futtatni vele mindenféle programot.
-
Frawly
veterán
válasz
ubyegon2 #59121 üzenetére
Fél nap a tököm. Ez a faszi lenyomja neked kézzel (mindenféle script nélkül) 6 percben a pure Arch installt, úgy, hogy nem is siet. Az első másfél perc nem számít, mert csak fontot telepít, hogy a nézők lássak a betűket a terminálban. Kemény a fazon, mint a kád széle, harmadjára sikerül is neki minden, de mindenféle vim-es varázslást is belevisz. Természetesen UEFI-boottal, hogy haladni tudj a korral
Igaz hostnevet, lokalizációt, időzónát, időfrissítést, hálózatot nem állít be ebben a tutoriálban (de vannak neki teljesebb telepítős videói is), de azok sem bonyolultak, legyen még egyszer 6 perc… ha tudod mit csinálsz és csináltad már
Persze ha megnézed a többi archos videóját, akkor itt segít neked feldobni a Cinmanó helyett dwm-et, jó kis fullos ablakkezelő, tele mindenféle funkcióval és csilivilivel
De néhány perccel hosszabban bemutatja az Arch telepítését titkosított partícióra is.
Jól megkommenteli az alternatívákat is, netctl a hülyéknek való, encrypt mkinitcpio hook helyett, csakis sd-encrypt (systemd encrypt), ami persze nem bootol neki. Archon van a fószer, mivel szegény ember, vízzel főz, se Windows-licence nincs pénze, se erőforrásai Cinmanót futtatni, ilyen NVMe SSD-s Macbook Pro (említi valamelyik videóban hogy jutányos 3000 dollárért vette), Thinkpad 460, 480 (pont a napokban vette), X1 Carbon többféle generációi típusú gépekkel sínylődik, spórolnia kell, hogy a 4 mag / 8 szálas i7-es proci ne melegedjen túl neki, meg a 16 giga RAM-ból se menjen túl sok pocsékba. Néha a pacman sokat elszüttyög neki, 20 MB/sec-kel vánszorognak le neki szingapúri nettel a csomagok, és az SSD is nehezen emészti a dolgokat. Szóval annyiból rokon lelkek vagytok, hogy ő is csak laptopra akar valamit, ami siklik, meg ő sem akarja, hogy a 60 fps-ses 4K videók meg a Flash-játék akadjon neki Chrome-ban
Lehet még a fenti kollégának is segíteni tud, mert a CD olvasója neki is el van romolva, csakis Sandisk Extreme USB-s pendrive-ról telepít, aminek a kitolható csatlakozójával rendkívül szeret kattogni, ha ki van húzva a drive.
-
Frawly
veterán
Azt írtad QC60. Megnéztem, ez a Compaq laptop a gyári specifikációk alapján alapkiszereltségben DVD ÍRÓVAL, és egy rakás USB2-es porttal kellett érkezzen, és mivel 2009-es gép, bármiről kéne tudnia bootolnia. Nekem már az furcsa lenne, ha az összes USB rossz lenne rajta, mert ha tönkre is megy rajta 1-2, az oké, de hogy az összes beadja a kulcsot, az már elég kuka közeli alaplapot sejtet egymagában, erre rájön, hogy valahogy CD OLVASÓ került bele, ami szintén rossz. A floppynak elvileg nincs benne hely, ha benne van optikai meghajtó is, USB-n nem tudod csatlakoztatni, mert arról azt írtad rossz. Ez így totálkáros gépnek tűnik, már azt sem értem, hogy a Windowst hogyan szögeltétek fel rá, gyári helyreállító partícióról?
Utoljára 486-os és P1-es laptopokban láttam CD olvasót, P2-P3-as laptopok már vagy CD íróval vagy DVD olvasóval jöttek. Az is gyanús, hogy elmondásod szerint egyetlen gép, így a PXE hálózati boot sem játszik, ez is nagyon valószínűtlennek tűnik, hogy egy mai háztartásban csak egy olyan laptop legyen az egyetlen gép, aminek az összes I/O-lehetősége rossz az Ethernet portot leszámítva. Így meg ki vannak lőve a bootolási lehetőségek. Az egyetlen járható út, hogy kértek kölcsön valahonnan egy laptopot, és azzal összehozzátok a LAN bootot, vagy kiveszitek a HDD-t és arra telepítetek egy másik gépben Linuxot.
-
Frawly
veterán
válasz
Slownz #59145 üzenetére
Látnia kell a Transmissionnek a fájlokat. Ha állandó csatolás, akkor felcsatolódik az általad kért /mnt/Films-re. Lehet most az zavart be neki, hogy átírtad csupa nagybetűs FILMS-re, és mivel Linux alatt számít a kis/nagytebűk különbsége, ezért nem találja a fájlokat.
Olyan nincs, hogy F meghajtó, úgy csak a Windows nevezi, de még ott is adhatsz neki másik betűjelet. Igazából a 3. merevlemezed első partíciójáról van szó, ami 1 TB. Ha felcsatoltad az /mnt/Films-re, akkor onnan éred el, amit ide írsz, az Windows alatt is látszódik az F: meghajtón. Azt viszont nem javaslom, hogy /media/user/Filmsre is csatold, csak kevergetni fogod. Jó az /mnt/Films, ide legyen csatolva, és a Transmissionnek is ezt add meg alap letöltési mappának, meg a seedelendő torrenteknél újra be kell állítanod az elérési útját. Azt nem értem hogyan csatoltad állandóra, az /etc/fstab-ban nem látom.
-
Frawly
veterán
válasz
ubyegon2 #59115 üzenetére
Nem írtad, de attól még átállhatsz
Laptopon is úgy siklik majd, mint a siklói sikló. Legalább ha külön laptopon kísérletezel vele, akkor nincs kockázat, próbálkozhatsz vele oda-vissza. Egyszer megtanulod ezt, többé nem lesz szükséged más disztróra, nem kell minden szutykot felraknod meg végigpróbálgatnod, hátha jó lesz, helyette faragsz saját rendszert Arch alapokon, ami minden gépeden menni fog. Szaladni fog, mint a villám, csak az lesz fent, aminél te akarod, hogy fent legyen (itt nem ilyen szkripkategóriákra gondolok, mint bluetooth, hanem csomagra lebontva).
-
Frawly
veterán
válasz
zoltanz #59111 üzenetére
Szerintem az Openboxnál nem lassabb. Kicsit több memóriát foglal, mert lxpanel, lxmenu, meg egy csomó mindent futtat, appleteket az értesítési területen, de ahogy tapasztaltam, még régi, csotrogány, 1 giga RAM-os gépeken sem jelentős különbség az LXDE és az Openbox között, se RAM, se CPU fogyasztása terén. Az viszont igaz, hogy a komplett DE-k közül az LXDE éri be a legkevesebbel, ne feledjük, hogy az Openbox nem Desktop Environment, hanem csak Window Manager (és mire megcsinálod tálcásra, menüsre, fullosra, majdnem megegyezik a hardverigénye az LXDE-vel). Window Managerből a legkisebb, amitől Windowsról jött user sem kap sikítófrászt, az az IceWM, vannak ennél kisebbek, csak azok vagy annyira fapadosak, vagy annyira spéci koncepciójúak (tiling-ozás, egérmentesség), hogy kezdő linuxosoknak, akik windowsos, meg klasszikus desktop felületekhez szoktak, teljesen használhatatlan lesz.
Az Xfce már egy jelentősebb ugrás hardverigényben, igaz annyival többet is tud.
(#59112) CPT.Pirk: az LXDE menüjét le lehet cserélni, vannak rá alternatívák. Ugyanezeket natúr Openboxhoz is hozzá lehet adni.
-
Frawly
veterán
válasz
ubyegon2 #59087 üzenetére
Ja, hogy ez Manjaro. Mindegy, azt is szépen leszeded, most, hogy átállsz Archra, nem lesz rá szükséged. Gyurmafigura telepítőscriptjét sem éri meg használni. Tanuld meg te feltelepíteni. Ha elakadtál, Arch topikban érdeklődsz, hogy mi a bibi, és mit tegyél fel, mit konfiguráljál, hogy jó legyen, esetleg konkrétan mit nem értesz az Arch Wiki vonatkozó részében, vagy azért mert a kommentár nem világos nyelvileg, vagy az utasítást nem érted, hogy mit írjál át benne, hogy a saját szituációdban tudd használni. Így ki tudod fejleszteni a saját telepítésed, ami a végén csukott szemmel is fog menni, és érteni fogod mi miért van benne, mit csinál, mit kell a konfigban átírni, hogy úgy működjön, ahogy szeretnéd.
Ráadásul az Arch telepítése másodszor már eleve könnyebb, mivel nem kell particionálni (hiszen az első telepítésnél már a partíciókat megcsináltad), csak fel kell csatolni a partíciókat a megfelelő mappákba, és egy genfstab -U varázslást nyomatni rá. Plusz ha UEFI bootod van, akkor elég egy UUID-t átírni a loader.conf-ban (lehet ez sem kell), meg egy mkinitcpio -p linux utasítást ráküldeni (de elvileg a pacman megcsinálja ezt is, mikor a kernelt telepíti), és bootmanagerrel sem kell megint fetrengeni, hopsz, egy újabb előnye az EFI-nek, de neked ilyen nem kell, a GRUB-ot sokkal kényelmesebb újragenerálgatni, meg minden disztrótelepítés után szopni vele, és akkor élvezed a sikerélményt, hogy inkább nem fog menni, mint igen, mert lesznek disztrók, amik nem fognak bootolni.
Egy dologra felhívnám a figyelmed. Ha megpróbálkozol az EFI boottal, mikor senki nem látja, akkor azt vedd figyelembe, hogy a legtöbb írás 100-200 MB-os EFI partíciót ajánl, de neked lehet nagyobb kell majd, ha tényleg sok disztrót használsz multibootban, mindegyik felrakja az .EFI fájlát meg esetleg az initramfs-ét, és ezek nem rettenet nagyok, de ha van 10 disztród, ahogy régen írtad, a sok kicsi sokra tud menni, és könnyen betelik az EFI partíció. Nem kell azért gigákat sem adni neki, egy 500-600 MB elég lehet rengeteg OS-nek.
-
Frawly
veterán
Ez nem is annyira rettenetesen régi gép, nem tudom miért szivatsz minket téves infókkal. Ebben már DVD író is van, meg USB-ről is kéne, hogy bootoljon, meg nincs benne floppy. Attól függ mennyi RAM van benne, alapból 2 GB, de ha felbővítettétek 4-re, akkor azon bármilyen disztrónak szépen kéne mennie, ha be sikerül bootolni a telepítőjét.
(#59079) ubyegon2: megnyekken, mert valami szkriptből feltelepített hulladék, nincs beállítva. Azért lenne fontos, hogy te magad telepítsed a Wiki alapján, úgy látod mit tettél fel, milyen beállításokat eszközöltél, úgy rá tudsz jönni szintén a Wiki alapján, hogy hol kell reszelni rajta, melyik telepítési lépés hibádzik, meg tudod próbálni újra. Így csak fent van valami, és találgathatsz mi vele a baj.
-
Frawly
veterán
válasz
ubyegon2 #59076 üzenetére
A rollingos disztrók semmivel nem háklisabbak. Az Archnál nem azért ér téged folyamatos kudarc, mert rolling, hanem mert minimalista disztró, és még a szemléleted nem formálódott át rá, ezért még nem neked való.
Kezdőknek is teljesen jó a rolling, csak nem az Archcsal javasolt ebbe mindjárt azonnal belekóstolni.
Illetve máskor az illető topikba válaszolj, itt emberünk nem fog rátalálni a válaszra.
-
Frawly
veterán
Írj ki CD-re egy minimum netinstallos Linux verziót, általában a legtöbb disztróból van ilyen. Ezek pont akkorák, hogy ráférjenek egy CD-re, ne kelljen DVD. Ezt bebootolod, és leírás alapján folytatod a telepítést, a legtöbb csomagot netről fogja lehúzni egyenként.
Ha ezt nem tudod megoldani, dobd ki a gépet. Ha nem tud USB-ről bootolni, akkor valami nagyon régi ócskavas lehet (erre utal az is, hogy még van benne floppymeghajtó, meg DVD meghajtó helyett csak CD meghajtó van), ráadásul ennyi minden rossz rajta, lehet nincs értelme vele szenvedned. Azt sem írtad még, hogy pontosan milyen gép, gyártó-modellre pontosan kéne.
A PH nálam sem jön be sokszor.
-
Frawly
veterán
-
Frawly
veterán
válasz
St3ven #59007 üzenetére
Nem gond, használhatják ugyanazt a swap partíciót. Ahogy írod is, úgyis egyszerre csak az egyik használja, és a kernel csak azzal foglalkozik, amit ő kiír rá, az nem érdekli, hogy mi van még rajta, mi volt rajta előtte. A swap partíción még fájlrendszer sincs, nem őrződnek fontos adatok, rebootkor a rajta lévő adatok aktualitásukat vesztik.
-
Frawly
veterán
válasz
kicsi83 #58964 üzenetére
Na, itt már nem is folytasd tovább. A GRUB-ot nem az sda5-re kell telepíteni, hanem az sda-ra (nem szabad számot mögé írni, különben nem fog bootolni). A bootloadert az egész lemez legelejére kell tenni, nem a partíció elejére.
Az sem mindegy, hogy UEFI boot, vagy Legacy.
-
Frawly
veterán
válasz
ubyegon2 #58956 üzenetére
Sparkyt még nem próbáltam, de felfigyeltem rá, mikor skami tett róla közzé review videókat a YouTube-on. Egy nagyon régi, lófasz laptopra tette fel, amiben volt kb. 1 giga RAM, meg valami régi celeroncs proci, és mégis nagyon reszponzív maradt a rendszer. A videókon elég felhasználóbarát rendszernek tűnik, a telepítése és beállítása is, minden ki van vezetve a GUI-ra, hogy ne kelljen terminált bővülni.
Mi volt vele a bajod amúgy? Ha annyira nem jön be, akkor antiX IceWM-et meg lehet próbálni helyette, az is elég hasonló pehelysúlyú disztró. Vagy Manjaróból is vannak ilyen minimálWM-es változatok.
-
Frawly
veterán
válasz
icemad #58945 üzenetére
Neked még egy válasz, és befejezem a floodot.
Ha ilyen régi gépet kell gatyába rázni, az mindig hekkeléssel jár, pl. terminálban kell bűvészkedni. Ha ezt nem tudod vállalni, meg így is csak 3 órákat alszol, inkább dobasd ki a gépet a tulajjal. Rendszeresen még napi 6 óra alvásátlag is rettenet kevés, tönkre fogsz menni néhány év alatt, ha nem alszol rendesen, arra mindig kell időt hagyni, kerüljön akármibe, meg mulassz annak rovására bármit.
-
Frawly
veterán
válasz
ubyegon2 #58940 üzenetére
Kimaradt: 16 giga RAM tényleg overkill Linux alá, átlag felhasználásra. Ez így van nálam is. De ha már megvettem, megvetted, legyen használva, ne add el. Nem romlik meg a gépben sem. Anno ezzel én is túllőttem a célon, bővítettem a gépet, mert csak 4 GB RAM-mal jött, amiből sokszor kifutottam. Úgy voltam vele, hogy 16 gigát támogat, kimaxolom, később már nem kell vele újabb kört fetrengeni, ha a 8 giga nem lenne elég a jövőben. Tévedtem, csak a pénzt pocsékoltam el ennyi RAM-ra. Annyi tanulságot azért levontam belőle, hogy a másik gépben meghagytam a 8 gigát, ott nem bővítettem.
16 giga RAM-ot csak újabb játékok tudják kihasználni átlag felhasználásnál, de ilyen régebbi laptopokon meg ahhoz a CPU vagy a GPU gyenge.
-
Frawly
veterán
válasz
icemad #58941 üzenetére
Nagyon gyenge gépre tökéletes a Sparky Linux IceWM-felülettel. Még relatíve egész szépen néz ki és felhasználóbarát is, egy próbát megér. A Samsung NC10 egy nagyon gyenge netbook, Atom 270-es proci van benne, szó szerint egy szénné avult fos, újkorában is harmat gyenge volt, azóta eltelt 10 év nem dobott a használhatóságán. Win10-et mindenképp erősen el kéne felejteni rajta. Ha YouTube-ozna, akkor az XP-t is, mert azt már a böngészők nem támogatják. Az Atom 270-es proci mindössze 533 MHz FSB-s, 2 szál, de csak 1 mag, kevés L2 cache, erősen visszavágott fogyasztás, már egy tisztességes P4-es gép szintjét sem üti meg, manapság meg minden erősebb Core 2 Duo procinál gyengébb CPU teljesen használhatatlan már.
Lehet Sparky Linux alatt is csak úgy fog rajta menni a gördülékeny YouTube-lejátszás SD-ben, hogy mpv-t vagy SMTube-ot, vagy minitube-ot kell használni hozzá, nem böngészőben kell lejátszani. Ilyen régi gépre majdnem teljesen mindegy mit teszel, használhatatlan lesz, akkor érdemes inkább egy szép csipketerítőt virágvázával rátenni, arra még jó.
-
Frawly
veterán
válasz
ubyegon2 #58940 üzenetére
Örülök, hogy nem vetted sértésnek. Ezek szerint annyira gondot nem okoz mégse számodra, ez is jó hír. Próbálj vele gyűrődni. Az idegennyelvtudás olyan, hogy mindig fel lehet lépni egy szinttel benne a jelenlegi tudásodhoz képest, legyen az akármilyen alacsony vagy magas. Nem is baj, ha kilépsz a jelenlegi szinted komfortzónájából, és olvasgatsz kicsit nehezebb szövegeket, attól fogsz fejlődni. Teher alatt nő a pálma.
Ráadásul ezek az angol nyelvű linuxos wikik nem csak Arch esetén ajánlottak. Az Arch Wiki, Gentoo Wiki, Debian Wiki ajánlott olvasmány akkor is, ha valaki mondjuk Mintet, Solust, Fedorát használ, egy csomó problémára meg lehet találni bennük a megoldást, meg nem véletlenül hivatkoznak ezek keresztben egymásra. Legfeljebb arra kell ügyelni, hogy ha nem az adott Wiki disztróját használod, akkor a csomagnevek nálad lehetnek mások, meg a default beállítások, szóval nem lehet az ott írtakat ész nélkül, 100%-ban alkalmazni, kell egy kis leleményesség is hozzá.
-
Frawly
veterán
válasz
ubyegon2 #58917 üzenetére
Ha Mint alatt lassú egy gép, az Arch alatt sem lesz villám. Annyi, hogy az Arch pl. gyorsabban bootol, meg több memóriát hagy meg, mivel kevesebb szemetet és bloatot kell betöltenie. Főleg, ha soványabb grafikus felületet használsz, nem Mate, Xfce vagy LXDE, hanem Openbox, IceWM, PekWM, i3wm. A Flash-játékok futtatási sebessége böngészőtől is erősen függ, tapasztalatom szerint a Pepperflash gyorsabb Chrome alatt, mint Firefox alatt akár a Pepperflash vagy a régi verzióknál az NPAPI Adobe Flash. Esetleg ha egy alkalmazás, főleg játék lassabban fut, meg kell próbálni kompozitor nélkül futtatni. Igazából a Flash futtatása lehetséges böngésző nélkül is, letöltve az swf fájlt, és direkt futtatva Flashban, de nem emlékszek ehhez mit kell hackelni, meg lehet nem minden játéknál járható út, vagy már Pepperflashsel nem működik, és Adobe Flasht kell feltenni hozzá.
Ha nem vagy megelégedve annak a Thoshibának a sebességével, akkor vagy tegyél bele nagyobb C2D procit, vagy vedd meg azt a fémházas HP üzleti Elitebookot, amit kinéztél.
Nem beszólogatásból írom, de az angolnak mocskosul feküdjél neki, akkor is, ha utálod. Használható angoltudás nélkül ma halálra ítéled magad a világban, nem csak külföldi munkához vagy nyaraláshoz jön jól, de már semmilyen munkát nem lehet kapni nélküle. Plusz kinyitja a világot, ha csak a magyar dolgokra korlátozod magad, akkor megrekedsz, bekorlátozódsz egy szemellenzős kulturális bubborékba, és sok mindenről lemaradsz. Kicsit olyan, mintha szándékosan elvágnád magad minden lehetőségtől. Mint az afgán tálibok, akik rakétavetővel a vállukon egész nap a kőbarlangban gubbasztanak. De ha a Linuxnál maradunk, és maradsz a Mintnél, mert nem akarsz szakmailag fejlődni, akkor is gondban leszel, mivel a grafikus felület általában le van fordítva magyarra, de sok alkalmazás nincs, terminálos parancsok, azok kimenetei, hibaüzenetei, man page doksik, logok, kernelkimenetek, config fájlok kommentjei nem kerülnek lefordításra. Nem csak a Linux ilyen, ha pl. Windows alatt kell könyékig túrni a registry-kulcsok között, meg ilyen registry feketemágiáknak utánanézni MS tudásbázisos oldalakon, akkor észreveszed, hogy ezek sincsenek lefordítva magyarra. Egész egyszerűen más világ van, globalizálódott minden, senkit nem érdekelnek olyan kifogások, hogy nincs jó nyelvérzéked, nem áll rá a szád a kiejtésre, németes voltál, nektek még oroszt kellett tanulni.
Félreértés ne essék, nem kell belőle nyelvvizsgázni, meg az angolszász kultúrát majmolni, szeretni, meg átmenned angolba, hogy Bözse2-vel elálló kisujjal teázgass a Buckingham Palotában, meg Trumppal paintballozz Washington DC-ben. Csak egy olyan minimális alapfokú tudásra tegyél szert, amivel eltájékozódsz a neten, el tudsz olvasgatni ilyen wikiket, meg minimálisan megértetted magad, akármilyen szar, túl magyaros kiejtéssel és helytelen nyelvtannal, nem csak angolokkal, de más nemzetek fiaival is, akik nem beszélnek magyarul, de angolul tanultak.
Különösen a szakmai szöveg olvasása könnyű angolul, pl. informatikai szövegek, mivel elég száraz, egyszerű mondatokkal operál, meg csak bizonyos szakszavakat használ (számítógépek részegységeinek a neve, szoftveres elnevezések, stb.), kötött a fogalmazási stílusa, száraz, sablonos, emiatt elég kiszámítható, kevés ismeretlen szóra akadni benne, sok mindent elég könnyen ki is lehet következtetni. Nem is kell hozzá túl magas szintű nyelvtudás, inkább egyfajta rutin, élelmesség.
-
Frawly
veterán
válasz
St3ven #58912 üzenetére
Elég komolytalanok és instabilak az x86-os androidos disztribek. Mind elég kísérleti fázisban rekedt, de el lehet használgatni minimális dolgokra. skami csinált egy-kettőről videót a YouTube-on, amolyan magyar reviewként, ahol nagyon régi laptopon próbálta ki. Kíváncsiságból felteheted, de szerintem időpocsékolás, maradj inkább a Linuxnál.
-
Frawly
veterán
válasz
ubyegon2 #58909 üzenetére
De megvan. Engem más topikokban is zavar, hogy állandóan ismétlődő alap kérdések vannak (videódriver telepítése, tearing megszüntetése, fstab csatolás, Wi-Fi beüzemelés, stb.), a kezdők is jobban járnának, ha minden csak egyszer lenne leírva, könnyebb lenne a megoldást a topikban megtalálni, mert 5000 oldal redundáns információzajból utólag senki nem fogja kiválogatni a hasznos dolgokat.
Ezért is jobb mindet a Wikiben vagy egy cikkben leírni, és csak a linket megadni ismétlődő kérdésnél.
Az meg a legnagyobb hiba, hogy azért nem használsz Archot, mert nem tetszik a topikjában a közösség. Ne a közösség határozza meg számodra a rendszert. Eleve csak azért felesleges felrakni, csak hogy később segíteni tudj az Arch topikban. Használd azért az Archot, mert tényleg jó, tényleg többet nyújt, és jó szolgálatot tesz nálad. Nyugodtan lakd be, adj neki egy komolyabb esélyt. Nyilván nem vagy köteles mindenkinek segíteni, mi sem tudtunk a kollégának a mate-es cpufreq applet ügyében. Nekem pl. azért nehéz, mert nem használok ilyen governon állítgatást, meg Mate-et sem.
Az Arch scriptből telepítésével meg ez a baj. Ezzel elveszik az az értelme, hogy szakmailag fejlődsz, meg rájössz dolgokra. Felraktad először, nem ment. Felraktad másodszor, megy. Csak a tanulság veszett el, hogy mi volt a gond először, és mi oldotta meg a problémát másodszorra. Persze attól még használd egészséggel, hátha arra azért jó volt, hogy használgatod, meg rászoksz, bejön.
-
Frawly
veterán
válasz
leviske #58901 üzenetére
16 giga RAM mellett nem kell swap. Ha esetleg a jövőben kell is, létrehozol utólag swap-fájlt, nem muszáj swap-partíciót tartani. Nálam is 16 giga memória van, és annyira rengeteg Linuxhoz, hogy egyszerűen nem tudom kihasználni. A kernel 1-2 gigát behúz pluszban cache-eléshez, meg csináltam rá két böngészőnek 5 giga böngészőcache-t, de még így se tudom kihasználni, akkor sem, ha két böngésző fut egyszerre csomó füllel, meg mellette még egy csomó terminál, fájlkezelő, LibreOffice, qBittorrentm és még rengeteg más, magyarán igyekszek semmit be nem zárni.
16 giga RAM-ot max. csak ilyen 3D renderelésnél, szimulációnál, masszív virtuális gépezésnél (ahol több gép fut párhuzamosan), speciális fejlesztőkörnyezeteknél, legújabb AAA-s játékcímeknél lehet csak kihasználni, átlag felhasználásra (régebbi játékok, böngészés, film-sorozatnézés, zenehallgatás, irodai programok, kocaprogramozás, stb.) egyszerűen overkill még.
-
Frawly
veterán
válasz
ubyegon2 #58889 üzenetére
Igazából te vetted ezt ennyire magadra. Az Archerek azért nem szeretik, ha alap wikis dolgok vannak újra meg újra leírva, mert csak feleslegesen nyúlik vele a topik, és később a sok ismétlődő alapinformáció között nehezebben lehet megtalálni azokat a még hasznosabb információmorzsákat, amik viszont nincsenek benne a Wikiben sem. De ha visszaelmékszel, én elkezdtem nektek litániákban leírni a vonatkozó Wiki-cikk fontosabb parancsait. Szóval ne add fel, lesz Wi-Fi-od, csak a kimeneteidet tedd közzé az Arch topikban.
A bP-esek a legroszabbak, őket ne hasonlítsuk senkihez, az egyik legnagyobb sértés. Szégyen az a disztró, meg amilyen hozzáállást tanúsítanak, főleg a nem fizetős userek felé.
-
Frawly
veterán
válasz
ubyegon2 #58885 üzenetére
Ez még mindig ugyanaz a Toshiba lapos? Támogatja egyáltalán a TLP?
Az Archerek meg nem bunkók, csak az Archuk nagy, meg képedbe vágják az ezer oldalas Wikit, hogy neszeöcsém, óvassá, tanujj+angolú, rtfm nigga‘. Ezek ilyenek, teljesen el vannak kapatva
Sőt, ha nem vagy elég óvatos, akkor elkezdenek Debian és Gentoo Wikit is linkelni, amikből szerencsére van ószuhaéli kiadás. Ja, nem. Igazában jó emberek, csak elfelejtették, hogy anno ők is végigszopták a megvilágosodás felé vezető rögös utat, már csak arra emlékeznek, hogy ők úgy születtek, hogy nekik minden alapból ment elsőre.
Igazából az Arch Wikihez elég minimális angol, parancsot úgyis látod, már abból ki lehet találni mit csinál, de ha a felette lévő sorban felfedezed az install, package, configure, update, create, make, not, stb. mágikus szavakat, akkor az alapján össze fog állni a kép.
Sőt, ha a viccet félretesszük, és nem vagy vak, rátalálsz, hogy az Arch Wiki van hánglisú is, pl. a telepítési útmutatód eléred itt, ékes Arany János-i magyarsággal megírva. Helyenként annyira nem részletes, mint az eredeti angol változat, de arra elég, hogy elindítson, és meg tudd csinálni az első működő telepítésed. Sőt az illető topikban én is leírtam neked magyarul, hogy miket nézz és miket telepíts, hogy menjen a Wi-Fi, meg ott linkeltük kékluficet írását szintén magyarul. Ráadásul nem vagy messze, mert fent van az alaprendszered, meg talán már a Mate is, az alatt már könnyebb GUI-s NetworkManagerrel kibűvészkedni, nem kell hozzá terminálban feketemágiát és harakirit elkövetni.
-
Frawly
veterán
válasz
Tails111 #58878 üzenetére
Vazz, akkor lehet felteszem újra a KDE5-öt, ha azóta megcsinálták, hogy ilyen hihetetlen keveset fogyasszon. Utoljára 2017 júniusában volt fent, akkor nálam 0,8-1,2 GB körül evett a memóriából a KDE5, ráadásul Archon, ami eleve egy minimálisabb disztró a Kubuntu, Mint KDE, Manjaro KDE triónál. Teljesen fullosan telepítettem, alkalmazásokkal, mindennel együtt, de semmi hack meg állítgatás nem volt a rendszeren. Az is igaz, hogy a KDE5-nek nagyon kell az SSD, HDD-ről kicsit lassúcska. Sőt, anno nálam a KDE4 is ennyit evett, akkor még Kubuntu és Mint KDE alatt.
Azzal egyetértek, hogy az LXDE sem fogyaszt sokkal kevesebbet, mint az Xfce. Valami kicsivel igen, ilyen 20-30 megával, de ez nem érdemi előrelépés. Bár tapasztalatom szerint Openboxszal (ezt használja az LXDE is), IceWM-mel, i3wm-mel sem lehet bemenni 200 mega alá (ha háttérkép, menü, panel, Pulsaaudio, automount szolgáltatások, CUPS, meg minden szar fent van, ami kell), és most fogom kipróbálni, de dwm-mel sem valószínű. A WinXP sem állt meg kevesebből, ha fent voltak a driverek, frissítések. Vagyis be lehet 200 mega alá menni Linuxon, de akkor csak minimalista programokat meg WM-et lehet használni tisztán Alsával, az meg kezdőknek nem opció, mert túl nehézkesnek és fapadosnak fogják találni, főleg Windows után. Mármint nem az Alsát, hanem a minimalizmust.
Az is igaz, hogy ezeket a DE, WM fogyasztásokat önmagában nincs értelme nézni. Hiába megyünk le ugyanis 200 mega alá, ha ráindítunk egy modern böngészőre pár füllel, ami meg jóízűen bekajál 2-4 giga RAM-ot is, meg a Gtk3-as, Qt5-ös alkalmazások is habzsolják a memóriát kétpofára, akkor az ember kitörölheti, hogy az ablakkezelő sovány. 16 giga RAM mellett már ez sem szempont nálam, a minimlista WM-ekre szakmai fejlődésből megyek rá, hogy el tudjak szakadni a hagyományos windowsos, desktopos, paneles, menüs, asztali ikonos, dokkos, mindenre egérrel kattintgatunk filozófiától. Próbálok rámenni a keyboard only tiling / tabbed ablakkezelőkre meg a vim-re, vi-s billkiosztásra átszokni.
Plusz a minimalista WM-et előnye a gyors SSD boot. Natúr Openboxszal az Arch 4 másodperc alatt bootolt be, friss telepítésnél még csak 3 másodperc volt. Egy minimalista tiling WM (dwm, i3wm) ebből még farag le legalább 1 másodpercet, azért ennek tud lenni feelingje. Ez rakétasebesség a 8-15 másodperces, SSD-s Windows 7-10, Gnome3-KDE5 boothoz képet.
-
Frawly
veterán
Ezek szerint Manjarón sallangmentesítették. Nálam Archon, meg Kubuntun boot után megevett 800 megát, használat közben 1 giga fölé ment, aztán mikor bezártam mindent, akkor sem ment 1 giga alá a RAM-foglalás.
Nyilván a GPU-t csak akkor lehet használni, ha támogatott, de ez Intel IGP-s gépeken nem probléma, csak be kell lőni KDE alatt, hogy a kompozitálás be legyen kapcsolva. A KDE-be mindig is volt kompozitor beépítve, de mióta a KWin Wayland-protokollt használ, azóta önmagában is kompozitor, de lehet, hogy néhány disztrón a biztonság kedvéért kikapcsolva jön a kompozitorfunkció, akinek kell, bekapcsolja, és a CPU helyett a GPU-t fogja használni, tipikusan OpenGL-be.
-
Frawly
veterán
válasz
mirci18 #58818 üzenetére
Egy laptopos topikban olvastam azt a tippet, hogy ha újrapasztázva, kiporolva is nagyon melegszik, akkor talán a hővezető cső repedt meg, érdemes ellenőrizni sasszemekkel. Ennek ellenére először legyen még egyszer kiporolva a gép, meg normális pasztával (nem zsírral) újrapasztázva, persze ha már szét van szedve, a hőcsövet is szemügyre lehet venni.
-
Frawly
veterán
Azért a Plasma 5 alapjáraton mindig bekajál 1 giga memóriát. Messze felette van a Cinmanó és a CsákMÁTÉ szintjének. Abban viszont igazad van, hogy nem csak a Unity überelte hardverigényben, hanem már lassan a Gnome3 is. Ettől még erősebb, modern gépekre való, arra viszont kezdőknek én is elsősorban KDE-t ajánlok, még az hasonlít legjobban a Windowsra (a Gnome, Unity inkább Macet másol), meg az a legkomplettebb DE, amihez a legtöbb, legjobb alkalmazás van full telepítésben mellékelve, mellényúlni nem lehet vele, ha a gép kellően erős hozzá.
Azt nem értem, hogy GUI-hoz minek CPU-t használni. Inkább negatívum. Arra való a GPU, hogy legyen használva, ha már van, és levegyen a CPU hátáról terheket. Persze egy erős modern Core i, Pentium G, AMD FX, Ryzen procinál mindegy, mert azok olyan erősek, hogy meg sem kottyan nekik (erősebb C2D, C2Q még vitathatóan belefér ebbe a kategóriába), de azért akkor is jobb a GPU-ra bízni.
Ami engem illet, egyre soványabb WM-ekre állok át, i7-es és 16 giga RAM mellett is. Openboxról váltva egy ideig az IceWM-et használtam (de gondom támadt az ikonkezelésével, kompozitortámogatásával, PulseAudio-támogatásával, temázhatóságának a korlátaival), ma a dwm-et fogom feltenni, láttam róla néhány videót a YT-on, hogy milyen fasza, minimalista rendszert lehet vele összehozni.
-
Frawly
veterán
válasz
kertsa #58846 üzenetére
Ha UEFI-s géphez lesz, akkor az is elég, ha csak egyetlen, FAT32-re formázott partíció van az usbdrive-on. Arra felmásolod a Win10 telepítő.iso tartalmát (kibontod az iso-t, vagy felcsatolod, és a tartalmát kimásolod), működnie kéne. Nálam működött Win7-tel és Win10-zel is így.
-
Frawly
veterán
válasz
mirci18 #58818 üzenetére
Ja, jó. Akkor csak elszaladsz egy kiló kenyérért, veszel mellé egy Arctic MX4-es pasztát. Lehet belefáj 2000 forintba is, de ennyit megér, hogy normálisan tudd használni a gépet, és ne kelljen hűtőpadot használni. A zsír kenyérre meg aprított hagyma és sütni való hús alá való (ezeket rákenheted a kenyére, amit a paszta mellé vetettem), a procira minőségi pasztát kell kenni, előtte a szutykot a prociról és a hűtő felületéről is le kell takarítani alkohollal, szárazra, tükörfényesre. Sűrített levegővel is átfújhatsz mindent, ártani nem árt. Esetleg ventikre rá lehet nézni, hogy teljes fordulaton pörögnek-e. A hűtőpadra tényleg csak akkor éri meg áldozni, ha más semmi más nem segít.
-
Frawly
veterán
válasz
ubyegon2 #58813 üzenetére
A hűtőpadot is be lehet vetni, de azt érdemes csak akkora hagyni, ha már semmi más nem segít. YouTube-on van minden géphez szétszedési videó., így ehhez a modellhez is. Legtöbb normális laptopot nem is nagyon kell szétszedni hozzá, a gép alján általában van egy vagy több szerelőnyílás, azt lecsavarozva hozzá lehet férni procihoz + hűtőhöz, memóriákhoz, háttértárhoz, Wi-Fi-kártyához, stb.. Persze olyan is akad, amit teljesen szét kell szedni ripityára (a ThinkPad X220-asom pont ilyen sajnos), ilyenkor kell a videó. Ahogy nézem a linkelt videót, a szóban forgó gépnél van közvetlen szerelőnyílás, nem kell teljesen szétszedni.
Arra még figyeljen a kolléga, hogy ha mégis felfedezne valami gebaszt, és teljesen szét kell szedni, akkor mikor pattintja szét a házat, vagy szedi le a palmrestet, billentyűzetet, óvatosan nyissa szét a műanyag füleknél, a füleknél egyesével haladjon nagyon óvatosan, általában elég könnyen tördösnek lefelé, lehetőleg a fülhöz minél közelebb kell megpróbálni kipattintani, és tilos közben türelmetlenül feszegetni, és a csavarhúzó fejét forgatni. Illetve mikor szedi ki a csavarokat, akkor lehetőleg külön kis tartókban legyenek gyűjtve felcímkézve, hogy később minden csavart oda lehessen visszatenni, ahová való, utólag marha nehéz kitalálni, hogy a különböző méretű csavarok hova valók. Illetve mikor cseréli a régi pasztát újra, akkor legyen kéznél egy kis alkohol, azzal a legkönnyebb letakarítani a régit (lehet izopropil- vagy etilalkohol is), lehet hozzá papírtörlőt vagy egy tiszta szövegdarabot is használni. Plusz ha már hűtőtakarítás, akkor sűrített levegő mindenképp kell, tüdővel kifújogatás sose elég alapos. Esetleg egy puha sörtéjű fogkefe a leporoláshoz, hogy a sűrített levegő csak az elérhetetlen helyekre kelljen. Elvileg még arra is kéne figyelni, hogy földelve legyen az ember végig, nehogy a statikus elektromosság kisülése ártson a chipeknek, de ezt sokszor szakszervizben sem tartják be, szerintem is túl van spilázva, elég csak arra figyelni, hogy ne műanyag padlón csoszogva, meg műszálas pulcsiban, égnek álló hajjal szereljen az ember gépet. Opcionális az Acer notebook topik is meglátogatható, hátha ott már van tapasztalt tulaj vagy szervizes, aki le tudja írni, hogy mire kell figyelni teljes szétszereléskor.
-
Frawly
veterán
válasz
Rimuru #58811 üzenetére
Oké, tényleg írta, én vagyok diszlexiás. Megzavart, hogy csak [link] szerepelt benne, túl gyorsan végigfutna meg csak az jött le, hogy nincs konkrétum említve
Ja, régebbi C2D-k szeretnek melegedni, ha eltömítődik a hűtés porral. Ezek azért melegedtek jobban, mert még nagyobb csíkszélességen készültek.
-
Frawly
veterán
válasz
Tails111 #58793 üzenetére
Azért máskor írd meg mi volt a megoldás, hátha valaki másnak is szüksége lesz rá a jövőben, ettől fórum egy fórum. Gondolom a HPLIP és HPLIP-GUI csomagokat kellett telepíteni, meg azokban a szkennert beállítani. Persze csak erős tipp, nem akarom kockázatatni, hogy az illető kolléga megint elküldjön olvasgatni, meg megszakértse az angolról fordítást, nem kell az nekem.
-
Frawly
veterán
válasz
0xmilan #58776 üzenetére
Ha nincs vele baj, akkor maradhat, nem azt mondtam, hogy kötelező leszedni. Csak betettem hivatkozást, hogy nem célszerű használni, és ha hibát okozna, akkor utána kell járni, mert az eltávolítással meg lehet oldani. Elvileg kellene képet adnia anélkül is, Xorg alatt is. Azt is írtam, hogy csíkozást és a mikrolagot nem ez okozza, ha ezzel van a gond, az vagy grafikai megjelenítési hibát okoz (pl. egy grafikus objektum eltávolítása bezárása után ott marad a háttere, vagy valami grafikus elem eleve nem jelenik meg a képernyőn), vagy fagyást vagy valami nem jelenik meg sokáig, vagy egyáltalán. Ráadásul erre fel kell készülni, mert az Intel Xorg drivert nem fejlesztik már egy ideje, míg a Xorg serverből meg jönnek ki az újabbnál újabb kiadások (nemsokára megjelenik a 1.20-as), és minél nagyobb a verzióbeli távolság a kettő között, annál valószínűbb, hogy több embernél előjöhetnek bugok miatta.
Viszont hálás vagyok a visszajelzésért, mert annyiból lehet az én hibám, hogy kezdőknek szóló topikokban reklámozom, szegény egyszeri user belenyúl, és ha az adott disztrója épp úgy van összegányolva, akkor ezek szerint nem lesz neki kép. Ez nagyon sajnálatos, figyelni fogok a jövőben, hogy ilyen kontextusban ne ajánljam. Igazából ezt a váltást nem is az egyszeri usernek kéne meglépni, igazságtalan rá hárítani az ezzel járó munkát, hanem a disztrók készítőinek (Arch alapú disztrók meg is tették már ezt a lépést elég rég, de a KDE, Debian, Fedora is).
Egyre kevesebb a jelentősége a Xorg Intel drivernek amúgy is, mert bootoláskor, míg nem fut az X, addig úgyis a modesetting Intel drivert használja a rendszer (hacsak nomodesetting kernelparaméterrel le nincs tiltva), ha waylandes felület jön be, akkor is a modesetting driver megy (hiába van fent a Xorg-os driver, az a Xorg számára készült, a waylandes felületeknek meg nincs köze a Xorghoz, így használni sem tudják). Ha pedig valaki Xorg-os felületet is használ, de mondjuk kompozitorral, akkor meg a kompozitor nyomja át a megjelenítést általában OpenGL-re, szóval akkor meg azért nem számít. Így csak azoknál annyira fontos, akik kompozitor nélküli Xorg-os grafikus felületet használnak, de úgy néz ki, hogy nem lebecsülhető tömeg még.
-
Frawly
veterán
válasz
Rimuru #58737 üzenetére
Erről sehol nem beszélnek, ez az én jóslatom a jövőre nézve, abból kiindulva, hogy már most is sokat csökkent a jelentősége. Nem azt mondom, hogy tilos használni, mert aki haladó, annak a tartós csatolásokat az fstabban legkönnyebb, legátláthatóbb beállítania (én is tettem be pl. ramdrive-ot böngészőcache-nek), de egy kezdőnek semmi keresnivalója ott.
-
Frawly
veterán
válasz
ubyegon2 #58735 üzenetére
Az egy dolog, hogy te piszkálod, mert már átlátod, hogy mit csinálsz. De egy kezdő tipikusan csak belebarmol, az esetek többségében teljesen feleslegesen. fstab-ba akkor nyúljunk bele, ha már annyira elkerülhetetlen, különösen a kezdőkre áll ez.
A discard TRIM-nek én sem vagyok nagy híve (az fstrim szerintem 100× hatékonyabb, meg az minden TRIM-képes meghajtón biztosan működik), csak példának írtam. Néha szükség van a discard-ra, mert vannak olyan fájlrendszerek (pl. FAT), amelyek csak discard TRIM-mel tudnak trimmelődni. Ha az SSD vezérlője nincs feketelistán a kernelben, akkor jól tud jönni a discart TRIM is ilyen esetekben.
Nem is olyan távoli jövőben az fstab meg fog szerintem szűnni, ki fog kopni. Rendszerpartíciók rendszerint initramfs-ses kernelindítás során paraméterként átadva csatolódnak, a többit meg a systemd végzi. Az fstab csak egy legacy megoldás, aminek egyre kevesebb jelentősége lesz. Anno a Xorg conf is mindenható volt, aztán idővel teljesen lecsökkent a jelentősége.
-
Frawly
veterán
válasz
agy73p #58730 üzenetére
Emberek, sokadszorra mondom, hogy az fstab-ban ne matassunk, főleg nem kezdőként, felejtsük már el a kib. fstabot egy életre. A modern disztrók felcsatolják azokat a partíciókat is, amelyek nem szerepelnek az fstabban. Mikor pl. egy fájlkezelő progival rámész, akkor jellemzően egy systemd-s progi felcsatolja automatikusan, ha még nem lenne felcsatolva (udev, udisk, udiskie, gvfs, stb. sokféle ilyen service van, ami ezt automatikusan tudja csatolni). Az fstab még a sysinit-es idők maradványa, nagyon ritkán kell hozzányúlni (pl. ha egy ott felcsatolt rendszerpartíciónak a mountolási paraméterén kell állítani, pl. hozzáadni SSD-nél a discard opciót a TRIM-hez, vagy amit itt beszéltetek a topikban, ilyen errors=continue és hasonló bejegyzésekhez, pl. swap csatolása, egyebek, de ezeket meg a telepítőnek a dolga normálisan elintézni).
A jogosultsági hiba jön elő, akkor sudo chown sajátuserneve /meghajtó/csatolási/pontja -R paranccsal saját tulajdonba kell venni (csak egyszer kell eljátszani), utána lehet írni, olvasni.
-
Frawly
veterán
válasz
Frawly #58642 üzenetére
Kicsúsztam a szerkesztési időből. Elírtam, az első fájl ~/.Xdefaults helyesen. Nálad attól is függ, hogy milyen felületet használsz, nekem azért kellett ilyen fájlokba beleszerkesztenem, mert minimalista ablakkezelőket használok (Openbox, IceWM, i3wm), de ha nálad rendes asztali környezet fut (KDE, Gnome3, Cinnamon, ilyesmi), akkor abban van rá külön grafikus felületre kivezetett beállítás.
-
Frawly
veterán
válasz
grabber #58615 üzenetére
Ez már közeledik. Szerintem ezen már látszik, hogy a betűk szebbek Linuxon, mint Win-en. Ami miatt a win betűsimítását jobbnak látod, az az, hogy ezen a képen élesebbek a windowsos képen a font kontúrjai, de ezt a Linux is tudja, csak még mindig nincs jól beállítva.
Milyen felületet is használsz? Cinnamon? Tényleg rá kéne nézni a betűtípusok renderelésének beállításaira, nem csak simítást magát, de a DPI-t is rendesen beállítani, meg hintinget, az RGB szubpixeleket. Kísérletezni kell, mert monitortól is függ, ami nálunk életlennek látszik a PNG-s képen, lehet a te monitorodon, kijelződön az néz ki majd jobban.
Ezeket a beállításokat használom. ~/Xdefault fájlban:
Xft.autohint: 0
Xft.antialias: 1
Xft.hinting: true
Xft.hintstyle: hintslight
Xft.dpi: 96
Xft.rgba: rgb
Xft.lcdfilter: lcddefaultA /etc/fonts/local.conf fájlban:
<match target="font">
<edit name="autohint" mode="assign">
<bool>false</bool>
</edit>
<edit name="hinting" mode="assign">
<bool>true</bool>
</edit>
<edit mode="assign" name="hintstyle">
<const>hintslight</const>
</edit>
<match target="font">
<edit name="rgba" mode="assign">
<const>rgb</const>
</edit>
</match>
<edit mode="assign" name="lcdfilter">
<const>lcddefault</const>
</edit>
</match>Az első azokhoz az alkalmazásokhoz kell, amely nem használ fontconfigot, a második meg azokhoz, amelyek igen.
-
Frawly
veterán
válasz
ubyegon2 #58578 üzenetére
Azt én sem értem, hogy ChickSea mit fetreng állandóan ezzel az fstabbal. Mióta systemd van, az fstab jelentősége durván csökkent. Ha nincs is valami jól beállítva benne, az legfeljebb nem lesz felcsatolva, de nem okoz bootképtelenséget, meg nagy galibát, ahogy előtte. Másrészt az ilyen udisk, udev, gvfs, stb. systemd servicek egyébként is felcsatolják automatikusan azokat a meghajtókat, amiket találnak. Nem egy olyan nagyon wasistdas, hogy topikoldalakon át ezzel kelljen szenvedni. Egyszerűen nem tudom megérteni. Tényleg, már ezer éve minden normális systemd disztró kulturáltan megoldja ezt alapbeállításokon, az fstab-ba már régen nem kell semmit matatni az egyszeri felhasználónak, minden automatikusan csatolódik.
(#58612) grabber: holnap teszek be képet az enyémről. Annyit még hozzátennék, hogy a PH Fórum főoldala is tehet róla, elég aprók a témákat leíró betűk. Nálam mindenesetre lényegesen szebb.
-
Frawly
veterán
válasz
grabber #58609 üzenetére
Máskor az ilyen screenshotot mindig PNG-ben csináld, mert a jpeg tömörítés miatt homályosnak látszanak a kontúrok.
Amúgy most már értem. Valami nálad van elcseszve, mert nálam nem ilyen. A bal oldali képen látszik, hogy nincs rendes betűsimítás, próbáld állítgatni az asztali környezetedben a betűtípusok simítása és kiemelése (antialiasing, hinting) beállításait birizgálni.
Nálam sokkal vastagabbak a betűk, de az élük szép élesre elsimított, nem recés. Kellemes, könnyen olvasható a szemnek.
Azt is megjegyezném, hogy a jobb oldali kép (gondolom Windows) is nagyon ocsmány. Egyébként pont ez a terület, ahol a Linux szerintem szemmel láthatóan rá tud verni a Windowsra, ha normálisan beállítod, Linux alatt szebbek a betűtípusok.
-
Frawly
veterán
válasz
batai15 #58565 üzenetére
Bittorrent-kliensek között szerintem torony magasan a qBittorrent a legjobb. Total Commander-klón fájlkezelők közül meg a Double Commander.
Vírusvédelem nem kell.
(#58568) agy73p: pedig jól csinálod, így kell kiírni. Milyen módban tudsz róla bootolni? UEFI vagy normál boot?
-
Frawly
veterán
válasz
Frawly #58393 üzenetére
Na, megoldottam ezt a Win 3.1-es felső ablakkeret dolgot IceWM-ben. Bár még mindig nem jó, mert nem tökéletes az ablakfejlécben a program nevének a pozíciója, kicsit mintha 1 pixellel fentebb lenne. Meg a Compton sem tud az ablakfejlécre átlátszóságot adni, mivel az ablak területének érzi, csak akkor lesz transzparens, ha az egész ablakot azzá teszem, de az meg nekem nem jó, csak a keretet és fejlécet akarom. Meg arra sem jöttem rá, hogy az IceWM-et hol lehet rávenni, hogy a tálca helyett az asztalra minimalizálja a programokat. Program Manager-t tudok imitálni PCManFM-mel, igaz nem 100%-osan, mert ablakon belüli alablakot nem tudok megjeleníteni úgy, ahogy a Windows 3.1 Program Managere használta.
Egyébként nagyon állat az IceWM, sokkal jobban testre lehet
szabnihekkelni a kinézetet, mint *box WM-ekben, LXDE-ben vagy Xfce-ben. Viszont ennek is van nyűgje, ahogy fent írtam, de majd megoldom őket. Elég jó témákat találtam hozzá, nem csak Windows 3.1, de Ambience (narancssárga Ubuntu-téma), BeOS r5 téma, klasszikus MacOS téma. -
Frawly
veterán
Na, bort iszok és vizet prédikálok
Reszelgettem az IceWM configot, belőttem rajta win31-es témát. Csak ha már Win 3.1-es kinézetet imitál a téma, akartam olyan fontot, amilyen a 3.1-es használt az ablakfejlécében. Ez pedig a System font, ami még bitmap font, de az MS Sans Serif a TrueType-os megfelelője, letöltöttem ezt. De nem volt jó, mert csak normál betűtípus, a vastagítását a rendszer csak emulálva tudja elvégezni (nem tudja betölteni a bold változatát), így pedig nem jó minőségű a rajzolata. Tovább kellett kutatnom, így derítettem ki, hogy az MS Sans Serif a Helvetica-ról lett mintázva. A Helveticának meg az opensource klónja a Nimbus Sans, amit a ghostscript csomag fel is rakott már korábban, úgyhogy azt használom, 99%-ban azonos (a Helveticávval, MS Sans Serif-fel és az Arial-lal is), de mégis szebb a rajzolata, így pedig autentikusabb a rendszer kinézete.
-
Frawly
veterán
válasz
grabber #58512 üzenetére
Én sem értem mit értesz rajta, hogy nem magyar, meg nem idegesítő. Szerintem a linuxos fontok még szebbek is, mint a windowsosak, a magyar nyelvi/unicode-karaktereket épp úgy támogatják. Az idegesítőn nem a betűtípusok simítását érted (recés vonalakat)?
Egyébként ha annyira a windowsos betűtípusok kellenek, akkor felteheted a ttf-mscorefonts-installer csomagot, az felteszi az Windowon szokásos összes betűtípust, Arial, Times New Roman, Tahoma, Courier, stb.. Bármilyen betűtípust tud használni a Linux, TrueType-osat, OpenType-osat is épp úgy támogatja, mint a Windows, szóval akár kézzel is telepítheted a .ttf, .otf fájlokat.
-
Frawly
veterán
válasz
asuspc96 #58503 üzenetére
Milyen OS alatt fut a VMware? Tehát nem azt kérdezem, hogy mi lesz a guest OS (az a leírásodból ítélve Linux). Gondolom mivel Bash kell, ezért Windowson futna, de kérdés hányas alatt, és hányas VMware.
Az amd64 valóban megtévesztő elnevezés, ezt kritizáltam én is több topikban. Azért nevezik így, mert az AMD 64 bites utasításbővítései terjedtek el anno (nem az Intel Itanium 64 bites utasításai), de ezt használják az Intel procik, így a tiéd is. Annyit jelent, hogy 64 bites, néhol x86_64-nek vagy x64-nek is nevezik. Töltsd le azt.
(#58507) CPT.Pirk: a VMware pedig jóval stabilabb a VirtualBoxnál.
-
Frawly
veterán
válasz
grabber #58460 üzenetére
Félreértettél. Csak a felületeket kell egyenként megnézni (KDE, Gnome, Cinnamon, MATE, Budgie, Xfce, LXDE, stb.), de akár YouTube-os videókat is nézegethetsz róla. Miután kinéztél egy felületet, a Top 10-ből kiválasztod az első olyan disztrót, ami szállítja azt a felületet, és csak azt töltöd le, és azt próbálod ki Live módban, ha bejön, mert tényleg tetszik, és minden megy vele, akkor telepíted. Ha viszont nem jön be egyáltalán a választott disztró, a Top10-ben ugrassz a következő olyan disztróra, ami szintén szállítja az általad kinézett felületet, és annak a Live-ját próbálgatod. Nem kell tehát 10 féle felületet, 10 féle disztrón átpróbálgatni, az 100 próbálkozás lenne, előbb mész nyugdíjba, hogy mindegyiket megnézd. A Top10-ben sem kell eleve mind a 10-et kipróbálni, pl. régebben volt a Top10-ben az Arch, ami haladóknak szánt disztró, ezt érdemes volt a kezdőnek átugrani, meg most pl. a 9. helyen tanyázik egy ideje a TrueOS, ami disztró ugyan, de nem Linux, hanem BSD, nálad ez is kiesik (nem is ajánlom, hogy kipróbáld).
-
Frawly
veterán
válasz
grabber #58430 üzenetére
(bata15-nek is írom): Nektek nem az Ubuntu nem tetszett, hanem az Ubuntunak a Unity nevű felülete. Megértem maximálisan, én is rühellem. Igaz az Unityt kivágják belőle, de olyan Gnome3 kerül a helyére, ami épp úgy fog kinézni, meg működni, mint a Unity, szóval továbbra sem ajánlom.
Kezdőknek disztrót úgy kéne választani, hogy először a grafikus felületeket próbálják ki live módban. Aztán ha megvan az a felület, ami kezelhető, nem túl fapados érzetű, a gép sem küzködik vele, akkor a distrowatch.com top10-éből kell választani egy olyan népszerű disztrót, aminek van olyan felületű kiadása. Mind a Mintnek, mind az Ubuntunak, de még a Manjarónak is van mindenféle kiadása különböző grafikus felülettel. Azért a top10 disztróra kell rámenni, mert azok mögött áll nagy felhasználó bázis, meg azoknál érhető el sok csomag, és kezdőnek ezek nagy segítséget jelentenek.
-
Frawly
veterán
válasz
ubyegon2 #58411 üzenetére
Látom váltogatjuk az avatart. Hippiből sasmadár, most zöld gonosz fej.
Egyetértek, amúgy. Utoljára a Win7 volt erre allergiás, hogy nem kezelte a telepítő az USB3-as eszközt, mivel nem volt vonatkozó driver a telepítőben. A Win10 már kezeli, meg a modern disztróknak is kéne, egyszerűen nem szabadna gondot okoznia. Telepítettem én is már Archot, Ubuntut, Lubuntut USB3-as portról, rendesen végigment a telepítési folyamat. Lehet az ő gépében valami nem szabványos USB3-vezérlő van, amihez a kernelben nincs driver.
(#58425) csixy: működni biztosan működik, kérdés marad-e elég memória, nem lassú-e vele a gép, meg vagy-e vele elégedve, ezt neked kell tudni. Valószínű jó lesz az egyébként. Az i3 sem rossz, csak más alapelvek mentén működik, mint az ikonokra kattintgatok koncepciójú hagyományos desktopos felületek. Ha nem használtál előtte még tiling WM-et, elég szopó tud lenni, nem tűnik valami felhasználóbarátnak.
-
Frawly
veterán
Az i3 is tud dinamikus ablakkezelést, meg a teljes képernyőset is, nem csak a tilingot. Általában a modern tiling WM-ek tudják mindhárom módot, de elsősorban a tilingra tervezték őket, az awesome fejlesztői is az utóbbira gyúrtak.
Nekem a teljes képernyős-tabos ablakkezelés a mániám, ugyanis nagyon kevés kivételtől eltekintve úgyis teljes képernyőn használok mindent és úgy váltogatok a futó alkalmazások között. A tilingnak nem veszem hasznát.
-
Frawly
veterán
Elgépeltem előbb, az Xfce nem a minimum, hanem a maximum egy ilyen gépnek. Ha lassú lenne rajta, akkor lépegetsz vissza LXDE-rel, ha az sem, akkor WM-ekhez, azok közül különösen az IceWM-et ajánlom, az még windowsos usernek nem olyan meredek, bár elég fapad.
A tiling WM-eknek (i3, awesome, stb.) az a lényege, hogy gépírómódban csak billentyűzetről kezeled a gépet, és nem nyúlsz ki a kurzormozgató billentyűkig sem, nem hogy az egérig. Egész más filozófia húzódik meg mögöttük, nem az a szokásos ikonokra kattingatok az asztalon és a startmenü-szerűségben. Tanulni kell és megszokni, hogy ilyen használj, elég meredek elsőre.
-
Frawly
veterán
Végül is bármit feltehetsz rá, bármilyen disztrót, csak a felület legyen sovány. Xfce a maximum, amit egy ilyen gép elbír, de inkább érdemes lenne LXDE-vel, natúr Openboxszal, IceWM-mel kísérletezni rajta, esetleg ha rááll a kezed a tilingWM-ekre, akkor i3wm, amit már írtak.
Az Atom procik elég gyengék bármihez is, meg a 2 GB RAM is egy abszolút minimum ma már. A Facebooktól lehet könnyebb felülettel is le fog térdelni.
-
Frawly
veterán
válasz
0xmilan #58395 üzenetére
A lényeg, hogy van keret, ha 1 pixel nagyságú lenne, és csak nagyítóval látszana akkor is idegesítene. Nem a téma hibája, a téma készítője nem tud külön felső keretet definiálni az ablakfejlécen kívülre (csak az ablak két oldalára és aljára), mivel azt az Xfce nem támogatja (Openbox sem), ezért az ablakfejlécbe rajzolja bele, de így meg nem lehet kikapcsolni, az ablakkezelő nem tudja gondolatolvasással kitalálni, hogy honnantól ablakfejléc, hogy honnantól felső keret, egyben van. Megadni sem lehet ezeknek a WM-eknek, hogy legalább x pixel méretben méretezzék túl az ablakot felül, ez workaround lehetne, de nincs támogatva.
Ablakkeret azért kell, mert ennek a Windows 3.x témának úgy van igazi retrós hangulata, hogy teljes ablaknál is van ablakfejléc, módosított méretezőgombbal, plusz én szeretek egérrel kattintva ablakot bezárni, és ha nincs kint az ablak teteje, akkor nem tudok a bezárás, vagy átméretezés gombra kattintani.
(#58394) csixy: pontosan mit jelent az elhalálozott? Egyébként ezért baj, hogy túl sok disztróval tolod, és mindig újrahúzod. Egy disztró mellett kéne kitartanod, és a felmerülő problémákat kéne megtanulnod megoldani, hogy egy összedőlt frissítést is rendbe tudj tenni.
-
Frawly
veterán
válasz
0xmilan #58386 üzenetére
Itt látod a szürkés vonalat a képernyő legtetején. Na azt szeretném eltüntetni. Nem az egész pirosas ablakfejlécet, mert szükségem van az ablakkezelő gombokra meg a címre. Csak a felső keretre nem, de azt nem lehet eltávolítani, mivel az ablakfejléccel együtt van megrajzolva, annak elválaszthatatlan része.
Így kéne kinéznia, ahogy ezen a képen a Program Manager ablaka legfelül, semmi szürke keret:
Ha azt szeretném, amit te csinálsz, az bármelyik grafikus felületen működik, ki kell választani az ablakkezelő menüben, hogy az adott ablak „undecorated” legyen.
-
-
Frawly
veterán
Igen, ez határozottan jobb. Ablakfejlécekre, keretekre mehetne még átlátszóság, bár lehet én vagyok csak nagyon aero-mán (nehogy valaki ae-románnak nézzen, nem vagyok oláh). Azt nem tudom, hogy a Cinmanó kompozitorában beállítható-e Gauss-elmosás, a Compton kompozitor tudja.
Nálam Openbox van, mindenhol van elmosás, egyedül a Tint2 panel nem akarja bevenni, az csak simán átlátszó. Mindegy mit állítok Comptonban. Pedig csak azért van fent nálam eredetileg kompozitor, hogy legyen vsync (tearinget megakadályozandó), de ha már fent van, miért ne legyenek effektek, mai CPU-knak, GPU-knak meg sem kottyan, ha már modern OS, a kinézete is legyen 21. századi, ne olyan ósdi, mint a Windows 8.x-nek és 10-nek.
Nemrég Xfce alatt toltam egy kis Win 3.1-es és MacOS 8-as témát, de az Xfce-nek van egy olyan fogyatékossága, hogy ha teljes képernyőre teszem az alkalmazást, akkor eltünteti az ablak körül a kereteket (ennek így is kell lennie), de a legfelső keretet meghagyja, mivel az az ablakfejléc része, és erre nincs workaround. Egyszerűen hiányzik az Xfce-ből az a képesség, hogy ablakkeret legyen a fejléc fölött. Persze annyiból az Openbox sem jobb, hogy nem csak hogy nem tudja, de pl. az ablakkezelő elemeknek csak egyszínű grafikája lehet, ami nagyon lekorlátoz dizájnügyileg. Szerintem bele fogom ásni magam jobban a témakészítésbe, de ahhoz KDE vagy Gnome kell, hogy tényleg normális témákat csináljon az ember. Esetleg Cinmanó, de azt nem ismerem mit nyújt ezen a téren.
-
Frawly
veterán
Nem néz ez ki ilyen rosszul, szép a háttérkép, jól megy hozzá a normális ablaktéma, egyedül ezt a lunakék okádék színt cserélném le feketére, vagy valami kulturált sötét színre. Ahogy nézem árnyékok is vannak. Egyedül a kompozitorban az albakok fejléceinek és kereteinek meg a tálcának adnék átlátszóságot egy nagy adag Gauss-elmosással, à la Aero-style.
-
Frawly
veterán
Ez elég furcsa. Még ha hibát is észlel a fájlrendszeren, akkor is le kéne futtassa az fsck-t, és nem kéne bootképtelenné válnia. Ez hányas Kubuntu. A systemd óta az /etc/fstab jelentősége csökkent, azelőtt egy rossz fstab bootképtelen rendszert eredményezett, a systemd-vel meg csak kiír egy sor hibát, hogy a mountolás nem sikerült, és lép tovább.
-
Frawly
veterán
válasz
mirci18 #58331 üzenetére
Pasztából Arctic MX-2 vagy MX-4-et vegyél, drága, de tuti jó paszta. A régi pasztát alkoholos ronggyal teljesen tisztogasd le, a hűtőborda aljáról és a proci tetejéről is, ha felszáradtak a felületek, az Arctickal pasztázd újra, ne tegyél rá túl sokat, de túl keveset sem.. Egy rézcsövön, rézhűtőn nem tud mi elromlani. A laptopod hol használod? Ölben, meg puha ágyon be tud süppedni, és emiatt részben takarva lesznek a szellőzőnyílások, az ronthat a szellőzés fokán. Egy normális hűtésű laptopnál nem kéne számítani, de a nem jó hűtésűeknél figyelni kell erre.
Ha már semmi más nem segít, se az újbóli kitakarítás, sem a minőségi paszta, akkor csak úgy tudod megoldani, hogy veszel alá egy tisztességes coolerpad-et.
-
Frawly
veterán
válasz
mirci18 #58322 üzenetére
A kulcstartó beállításaihoz menj, már nem tudom melyik ikon a vezérlőpultszerűségben. Ott a régi helyett egy üres jelszót kell megadni, és onnantól fogva semmilyen program nem fog kulcstartózni, nem csak a Chrome/Chromium.
Amúgy milyen pasztát nyomtál a procira? Hűtő biztosan rendesen fent van? Ne csak a ventilátort portalanítsd, hanem az egész gépet, a szellőzőnyílásokat is.
-
Frawly
veterán
válasz
0xmilan #58261 üzenetére
Ez nagyon állat! Kár, hogy nem grafikus, hanem text üzemmódos, de jópofa. Terminálos verzió van belőle?
(#58263) csixy: nem gyilkolja jobban, de Linux alá linuxos fájlrendszer való, jobb teljesítményt lehet belőle kihozni. Az NTFS-nél ráadásul nem megy a discard TRIM, csak az fstrim, és az NTFS-nek a CPU overheadje is nagyobb, mint mondjuk akár egy szoftveres AES256 titkosításnak. Ha van exfatos partíciód, akkor felesleges mellé NTFS-ezni. Persze maradhat is akár, kárt nem csinálsz vele, csak nem a legoptimálisabb megoldás.
mindenki: kijött 7-én végre a 4.15.2-es kernel, amiben nem csak a Meltdown/Spectre2 elleni folt van benne (PTI a 4.11-től és retpoline a 4.14-től), hanem a Spectre1 elleni is (user pointer sanitization), ezekhez nem kell fent lennie mikrokódnak, új BIOS-nak, mert tisztán szoftveres javítások. Archon már elérhető, akinek nagy az archa, frissítsen. A böngészők rég foltozva vannak mindhárom sebezhetőség ellen.
-
Frawly
veterán
Amit eredetileg kérdezni akartam: van Linuxra ilyen animált personal assistant, mint Windowsban volt az a zöld papagáj, vagy az a lila Bonzi gorilla, vagy Office-ban is Clippit? Jópofa lenne, de nem találtam.
Labdapattogtatós widgetet is keresnék, amilyen KDE3-4-ben volt bouncy ball, KDE5-ben kivették, de újra elérhető. Viszont nekem Gtk-s környezetbe kéne.
-
Frawly
veterán
válasz
ubyegon2 #58221 üzenetére
Várjál, valamit félreértettél. Én azt mondom, hogy Arch alatt eleve telepítve jön a linux-firmware csomag. Bár lehet Minten is így van, ezt nem tudom. Annak tudatában vagyok, hogy a tárolókban benne van általában a legtöbb disztrónál. Viszont Minttől nem lesz nagy az archod, max. a leheleted lesz jobb, mentás-fahéjas.
-
Frawly
veterán
válasz
Frawly #58216 üzenetére
Előző hsz. folytatása, kicsúsztam a szerkesztési időből. Szóval Arch szinte minden téren a legjobb disztrók közé tartozik. Egy dologba tudok vele kapcsolatban belekötni, hogy sok program csak az AUR-os tárolóból érhető el, és ha fel akarod tenni, akkor előtte forráskódból fordul le minden (kevés kivétellel), egy kicsit lassú, körülményes ez a része, de ezt megszüntetendő csinálhatnának hozzá bináris user-tárolót, meg több fontos csomagot betehetnének a hivatalos tárolóba, de ezt feltehetőleg nem lustaságból nem lépik meg, hanem nincs elég csomagfenntartó az összes csomag rendszeres karbantartására. Az Uborkának, Debiannak, Mintnek ezen a ponton van előnye, azokban az alap tárolókban is több csomag érhető el, és ott könnyebb PPA-t hozzáadni. PPA-féleség van Archra is, csak nagyon kevés, nem népszerű, nincs elterjedve a használata.
-
Frawly
veterán
válasz
ubyegon2 #58205 üzenetére
Ha Archot használnál te is, akkor nem csak az archod lehetne nagyobb, de az pl. alapból tartalmazza a kernel mellett a linux-firmware nevű csomagot, az tartalmazza az AMD CPU-kra mikrokódot. Bár ahogy tudom, Spectre1-2 ellen még nincs kint AMD-kre a mikrokód. Intel procikhoz viszont az Arch sem tartalmazza alapból a mikrokódot, hanem külön fel kell azt tenni a tárolóból az intel-ucode csomagot telepítve. Windows alól is létezik egy technika, amellyel BIOS-frissítés nélkül lehet mikrokódot betölteni a procihoz. Viszont azt ne felejtsük el, hogy az AMD még nem tolt ki mikrokódot a problémára, az Intel meg igen, de nem az összes procihoz, és ez a mikrokódcsomag is vissza lett vonva, mivel stabilitási problémákat okozott. Már a Microsoft is letiltotta az erre épülő védekezést, így ha valakinél fentmaradt a mikrokód, akkor is hatástalan lesz.
Viszont ez az egész elméleti, mivel az újabb kernelek foltozva vannak Meltdown ellen, illetve Spectre v2 ellen is (retpoline, ez a fajta védekezés nem igényel mikrokódot, és a régebbi kernelágakba is backportolják). A Spectre v1 ellen is lesz szoftveres javítás, amihez szintén nem kell mikrokód, az majd a legújabb kernelben jön ki (4.16, de majd idővel megkapják a régebbi kernelágak is).
(#58213) Lathronos: üdv a klubban. Nagyon jó disztró, nem lehet vele mellényúlni. Ha a telepítés megy, átlátod, onnantól sétagalopp, és ezt újratelepíteni sem kell többet, nincs disztrófrissítés. Az Arch Wiki nagyon jó, ha valami nem menne, mindenre kitér részletesen, nem kell fórumon kérdezgetni semmit. Annak sem szabad felülni, akik azt mondják, hogy mivel túl friss csomagok vannak benne, meg rolling, ezért instabil, mert ez tömény bullshit. Már több mint 2 éve használom, de semmi nagyobb problémám nem volt vele, mindent meg tudtam oldani, és frissítés sem tört el soha semmit, nem volt vele szívás egyáltalán, ami az ubi/debillány-féle/alapú fostalicskákról nem mondható el (azok különösen disztrófrissítésnél tudnak borulni, mint a bulgár bili). A legjobb része, hogy minden csomag friss, nem kell régi verziók miatt szívni, minden megy, és az újdonságokat is hamar kapod meg (kernel, mesa, stb.).
-
Frawly
veterán
válasz
ubyegon2 #58181 üzenetére
Igen, te már írtad, hogy választható abban a remasterben az LXDE, de már csak azután, hogy hozzászóltam. Nyilván most már felfogtam, de legelőször nem állt rendelkezésre ez az infó.
Az Ubuntunál ez az amazonos kiskapu csak egy időben volt benne (akkor is csak a Unity-verzióban), utána kiszedték. Egyébként nem emiatt nem ajánlottam akkoriban, hanem a Unity miatt, elcseszett felület, KDE-nél is nagyobb gépigénnyel, nagyon sok kezdő kedvét vette el. A Mint pont azért tudott sikeres lenni, mert kihasználta Uborkáéknak ezt a gáz lépését.
-
Frawly
veterán
válasz
Tails111 #58173 üzenetére
Nincs semmi baj a Mint Xfce-vel sem. Ha már feltetted azt, és normálisan megy, azért ne bolygasd, mert valaki azt írja x. fórumon, hogy mégis Xubuntu legyen helyette, minimális a különbség a kettő között. Ismerkedj azzal, amit feltettél, használd azt, amíg lehet, és meg nem szokod rendesen.
Olyannyira nem vagyok a Mint ellen, hogy tudva levő, hogy eddig kezdőknek mindig Mint Cinnamont ajánlottam, és a sima Ubuntutól meg óvva intettem a kezdőket a Unity felület miatt, csak a spinjeit ajánlottam (Lubunbu, Xubuntu). Viszont mióta a sima Ubiból is kiszedik azt az okádék Unityt, és Gnome3-mal jön, azóta azt is újra ajánlhatónak tartom. Ennek ellenére a Cinnamon meg hagyományosabb DE, ami a Windowsról jövő felhasználónak bizalomgerjesztőbb lehet, mint a maces felületet utánzó Gnome3. Nyilván, ha túl gyenge a géped a Cinnamonhoz is, akkor jön az Xfce, LXDE.
-
Frawly
veterán
válasz
ubyegon2 #58172 üzenetére
Ez igaz, dolgozik a Mint az Ubuntus tárolóból is, de én először akkor is az Ubuntut preferálnám első körben, és Mintet akkor használnék kezdőként, ha az Ubuntuval valami megfejthetetlen baj volt. Nincs semmi baj a Minttel, kezdőbarát meg minden, nekem is csak jó tapasztalataim voltak vele, de az Ubuntu akkor is egy még nagyobb disztró. Valahol ízlés és bizalom kérdése is.
Azt a remastert nem ismerem, nem is lebeszélni akarok róla senkit, de mivel azt írta, hogy Openbox, azt én úgy értelmeztem, hogy Openbox only LXDE-s körítés nélkül, és úgy gondoltam, hogy a DE nélküli WM lehet nem a legjobb ötlet egy Windowsról jövő kezdőnek, meg azt sem tudom, hogy milyen disztróra épülő remaster. Nincs baj az Openboxszal, olyannyira, hogy Archon én is azt használok, LXDE nélkül, nem DE-ként csak WM-ként.
Kezdőnek először mindig grafikus felületet kéne választania, ami tetszik neki, tudja kezelni, és a gépéhez sem túl bloat, meg nem is túl fapad az ízlésénak. Ezután jön az, hogy megnézni, hogy melyik legelterjedtebb disztróval jön, és abból egy kezdőbarátot feltenni.
-
Frawly
veterán
válasz
mirci18 #58165 üzenetére
Az ne vegye el a kedved, hogy Live rendszeren adott esetben nem volt magyar billentyűzet vagy nyelv. A telepített rendszeren lesz.
Jó felületeket néztél magadnak, arra a kategóriás gépre Xfce vagy LXDE (ilyen van a Peppermintben) való, a gépigényük a WinXP-hez van közelebb. A kérdés neked melyik tetszik jobban. Mindkettő témázható, meg ilyen átlátszóság, árnyék is hozzáadható, tehát ne csak azt vedd figyelembe, hogy alaptelepítésben, meg Live módban hogyan néz ki, hanem nézz róluk netes screenshotokat és videókat, ahol teljes pompájukban szerepelnek, jobb háttérképpel és profi témával, effektekkel, kiegészítőkkel.
Viszont ha az Xfce fog jobban bejönni, akkor én Mint Xfce helyett Xubuntut raknék fel, ez az Ubuntu Xfce-s változata. Az oka az, hogy alapvetően a Minttel sincs baj, de az Ubuntu nagyobb disztró. Úgy értve nagyobb, hogy több ember áll mögötte, több rá a csomag, több embertől tudsz segítséget kérni, ha valami gondba vagy hibába szaladnál bele. Ugyanez áll az LXDE-re, ha mégis az tetszik jobban (bár egy kicsit fapadosabb alapból, mint az Xfce), akkor a Pepperminttel sincs különösebb baj, de akkor már Lubuntut tennék fel, ami meg az Ubuntu LXDE spinje, és megint egy nagyobb támogatottságú disztró, a gépigénye meg annak sem nagyobb, ahogy a Xubuntu sem gépigényesebb a Mint Xfce-nél.
A Mint akkor éri meg legjobban, ha Cinnamon felület mellett döntenél, bár az lehet kicsit jobban terheli a gépet, meg több RAM kell neki, ki kell próbálni mennyire boldogul vele a gép. Cinnamonügyileg a Mint nyújta a legjobb támogatást, mivel a saját felületük.
-
Frawly
veterán
Csak most olvasom, hogy webezés sem lesz. Akkor biztos vagy benne, hogy muszáj Linux arra a gépre? Gondolom egy ilyen pincéből összelegózott gépen úgyse lesz komoly felhasználás, max. 1-2 retró programra, játékra jó így offline, akkor meg ahhoz tényleg jobb a Windows, mondjuk egy rendesen karban tartott XP.
-
Frawly
veterán
Akkor sem való 15 éves Linux egyik gépre sem, jó, talán 486-osra legfeljebb. P4-re fel lehet rakni maiakat. Azt értem, hogy nálad ott vannak a CD-k, DVD-k, floppy-k, de az is csak egy rakás elavult szemét, azzal nem lesztek előrébb, ha fel is teszed neki, és felmegy, akkor sem fogja tudni mire használni (böngésző elavult lesz, egy DVD-n kívül nem lesznek tárolók, így plusz programokat sem fog tudni telepíteni). Nem a Linux topikra kéne haragudni, hogy egy teljesen elavult gépen egy még elavultabb kiadású Linux nem megy. Szerintem elég jó tippeket adtam, amik vagy kevés pénzbe kerülnek, vagy semmibe.
Akinek túl régi gépe van, netre úgyse tud vele menni, lehet jobban is jár a Windowszal, azon legalább játszani is tud retró játékokkal. Minél régebbi gépről van szó, annál komolyabb tudás kell hozzá, hogy frissebb OS-t felrakj. Bár ha olyan régi gép, arra a friss drivereket Windowshoz összeszedni is elég szopó tud lenni, meg megtalálni még azokat a legfrissebb verziós szoftvereket, amik futnak rajta, ez is haladóbb tudást igényel, amivel pont az a tulaj nem szokott rendelkezni, akinek ilyen régi gépe van. Hiszen azért nem áldoz legalább egy használható gépre, mert nincs rá igazából igénye.
-
Frawly
veterán
Elvileg xbacklight -set százalék paranccsal tudod állítani konkrét értékre, -inc százalék -dec százalék értékekkel pedig folyamatosan levenni. Az Openbox alapból nem kezeli ezeket a fényerőbillentyűket a mobileszközökön, ezért X220-on én is azt csináltam, hogy ~/xbindkeysrc fájlba ezeket írtam:
"pamixer --allow-boost --increase 5"
XF86AudioRaiseVolume
"pamixer --allow-boost --decrease 5"
XF86AudioLowerVolume
"pamixer -t --allow-boost"
XF86AudioMute
"pamixer --source 1 -t"
XF86AudioMicMute
"xbacklight -inc 1"
XF86MonBrightnessUp
"xbacklight -dec 1"
XF86MonBrightnessDownA ~/.config/openbox/autostart fájlt pedig ezzel egészítettem ki:
xbindkeys -p &
Így nem csak a fényerőállító gombok, de a hangerőgombok is működnek.
-
Frawly
veterán
válasz
King Unique #58071 üzenetére
Nem tudom honnan veszed, hogy a Linux hibája. Nálam simán ment USB3-porton telepítve EHCI-vel UEFI boottal, GPT-s partíciós táblával a Linux, semmit nem kellett hozzá trükközni. Persze nem ilyen mint-es szemét, hanem Arch.
(#58087) Tim82: ezer hála, passzintom is fel. Nem is gondoltam, hogy egyszer olyan háttérképem lesz, mint Júbájönnek. Cinmanó azért nincs hozzá.
-
Frawly
veterán
válasz
Slownz #58068 üzenetére
A Budgie-val nincs baj, de kisebb disztró, kezdőként nem biztos, hogy érdemes választani, mivel ha elakadsz, akkor kevesebben tudnak segíteni, meg kevesebb csomag van hozzá. Ha bejön a Budgie felülete, akkor Ubuntu-ból is van Budgie-s verzió, ha ha csak a felület jellege tetszett meg, akkor az Xfce-s felület hasonlít rá, ami elérhető a Mint Xfce-ben, Xubuntuban, esetleg Manjaro Xfce. A Mac-et csak a Gnome3 és a Unity (ez utóbbi kihalóban) utánozza.
Mik azok a szoftverek, amik kellenek a munkádhoz és csak Windows alatt megy? Csak kíváncsiságból kérdezem, meg lehet neked is hasznos lenne átfutni, mert akár sok helyett linuxos alternatívát is lehet találni.
-
Frawly
veterán
Te is fiam, Bluetooth, lspci vagy inxi -A kimenetet követel a nép, hogy lássuk milyen hangeszközhöz kell a driver. Ha Manjaro alatt szólt, akkor minden alatt életre kelthető. Még az sem lehetetlen, hogy működik az eszköz, csak a hangerő le van némítva default.
(#58029) ubyegon2: a BIOS-ban nem működő billentyűzet ellenére fent lévő Win10 úgy kerülhetett fel, hogy valószínű a géppel jött, vagy valami recovery partícióról húzták mindig újra, ahhoz nem kell a BIOS-ba lépni. Az UEFI-nek ez is az előnye többek között a BIOS-szal szemben, hogy USB-s billentyűzettel nem lesz gondja.
-
Frawly
veterán
A P4 elég tág fogalom. Gyártották 2000-től 2008-ig, volt 423-as, 478-as, 775-ös foglalattal is, és mindegyik foglalatban volt több széria is. A legutolsó, 2008-as P4-ek már C2D szintűek és 64 bitesek, DDR2-es memóriát használtak (és KDE/Gnome3-at használó Linux és Win10 is normálisan megy rajtuk), míg a legkorábbi P4-ek még a P3 szintjét sem ütötték meg, meg csak SD/RD-RAM-ot használtak. A 478-as foglalatban lévők e két szélsőség közé esnek, DDR1-et támogattak, de ezekből is van mindenféle órajelű proci, 1,7-3.4 GHz-ig, HTT támogatással vagy anélkül, stb... Ezért fontos lenne tisztázni, hogy pontosan milyen prociról és gépről van szó, mennyi RAM, milyen lap, GPU, stb.. Szokjuk meg, hogy nem a Nők Lapjának, meg a Burdának kommentfelülete, hanem ez egy informatikai fórum, azon belül sem chattopik, hanem szakmai linuxos topik, még ha kezdőknek is van, a minimum, hogy konfiggal együtt kérdezünk.
Ez a nincs pénz másik gépre is kicsit gyanúsan hangzik, leselejtezett, korai generációs i3, i5-ös irodai brand gépeket lehet kapni egész olcsón, 30-40 ezer környékén, C2D-ósakat még olcsóbban. Aki tud netre előfizetni, az csak kispórolja egy ilyennek az árát. Ilyen P4 szintű gépeket már sok helyen adományban sem vesznek át.
De maradjunk most a P4-nél. 15 éves Linuxot semmiképpen, így még a régi 8-10-es Ubuntuk is kiesnek, amik azért kulturáltabbak voltak annál, mint amit most te próbálgatsz. Tudom, milyen fantasztikus retró érzés floppyval szívni, de majd belátod, hogy az időd vesztegeted el. Fel lehet tenni arra a gépre mai 32 bites linuxot is, de sovány disztrót, Sparky Linux, antiX, kisebb Puppy Linux, mindenképpen Non PAE kernellel, csakis ilyen IceWM szintű fapad felülettel, minimálböngészővel (Midori, QupZilla, Slimjet), ha kései P4, akkor esetleg játszik a Pale Moon is, meg az Openbox vagy LXDE disztrók (Lubuntu, Peppermint). Egy ilyen rendszer még bőven hozza az XP használhatósági szintjét, és legalább még támogatott rendszerek. Szopópont lehet még a régi GPU, ami adott esetben csak régi, zárt, legacy driverek által támogatott, az meg gyakran nem fér össze újabb kernelekkel.
A gond nem is az ezekkel a nagyon régi gépekkel, hogy nem tudsz rá valamennyire használható OS-t tenni, hanem netre meg semmi másra sem alkalmasak már. Letérdelnek már egy legkisebb felbontású YT-videótól, nem sok RAM-ot támogatnak, ergo a több füles böngészésnek is lőttek. Meg már eleve a Flash sem mozdul meg rajta, ha régi P4, mivel nem támogatja a szükséges utasításkészleteket. Csak arra jó egy ilyen gép, hogy feleslegesen fogja a port és fogyassza az áramot, talán csak offline retró játékokra érdemes megtartani XP-vel, meg DOS-szal. A PC mindig is olyan műfaj volt, amit cserélni kellett, tiszta mázli, hogy ma már ritkábban, lassabban avulnak el a mindennapi felhasználás szempontjából.
Új hozzászólás Aktív témák
Hirdetés
A topik célja: Segítségnyújtás a Linux disztribúciókkal még csak ismerkedők számára. A szerveres kérdések nem ebbe a topicba tartoznak.
Kérdés előtt olvasd el a topik összefoglalóját!
Haladó Linuxos kérdések topikja.
Linux felhasználók OFF topikja
Milyen program ami... [link]
Shell script kérdésekkel látogassatok el a topikjába
- Vélemény Ubuntu 20.04 LTS
- Vélemény Linux Mint Debian Edition 4
- Tudástár MX-Linux 19
- Bemutató Linux a mindennapokban: Manjaro KDE
- Bemutató Linux a mindennapokban
- Hír Zöld utat adott a nyílt forráskódú Linux meghajtóknak az NVIDIA
- Hír A Steam Play hozza el a Windowsra írt játékokat Linuxra
- Hír Hova jut a világ? Linuxot kínál a Windows Store!
- Melyik tápegységet vegyem?
- Moderátort keresek a fórumhoz!
- Megjelent a Poco F7, eurós ára is van már
- Kerékpárosok, bringások ide!
- BMW topik
- A látszat ellenére helyesen működik az NVIDIA-féle Resizable BAR implementáció
- Trollok komolyan
- Motorola Razr 60 Ultra - ez a kagyló könnyen megfő
- Xbox Series X|S
- Synology NAS
- További aktív témák...
- HYNIX 2GB DDR3 RAM eladó
- Epson Workforce DS-530II Dokumentum szkenner
- AKCIÓ! Dell Optiplex 5050 SFF asztali számítógép - i5 7500 8GB DDR4 256GB SSD HD630 Win10
- BESZÁMÍTÁS! ASUS VivoBook X1504ZA notebook - i3 1215U 16GB DDR4 RAM 512GB SSD Intel UHD IGP WIN11
- Üzleti Fujitsu Lifebook u7510 15,6" FHD IPS 2021/08. havi gyártás
Állásajánlatok
Cég: CAMERA-PRO Hungary Kft
Város: Budapest
Cég: Promenade Publishing House Kft.
Város: Budapest