Hirdetés
Köszönjük a sok biztatást, támogatást! Egy rövid ideig még féláron tudsz hirdetni, előfizetni!
-
Mobilarena
Ez itt, az elektronikával hobbiból foglakozók fórumtémája.
Lentebb összegyűjtötttem néhány elektronikával kapcsolatos, hasznos linket.
Új hozzászólás Aktív témák
-
Kernel
nagyúr
válasz
#90088192
#64594
üzenetére
Legelső erősítőm 2N3055-ökkel ment, kapacitív kicsatolással, ami egy diavetítőből bontott trafóval kb. 30 V tápot kapott, pufferelés után.
Csöves rádiók voltak a lomtárban, ami csábító volt a barkácsolásra, csak azt utáltam benne, hogy túl gyakran megcsapott a DC táp.
Az egy dolog, hogy kitapasztaltam a váltakozóáram (ráz) és egyenáram (üt) közötti különbséget, de egy idő után azt mondtam, hogy elég volt ebből. Ez már úgyis a múlt világa, ott vannak inkább a sokkal barátságosabb tranzisztorok és IC-k.
-
Kernel
nagyúr
válasz
#90088192
#64590
üzenetére
Ha valaki látta, amit két hozzászólásban is írtam passzív kijelzőről, akkor már nem biztos, hogy keres továbbiakat, ami valószínűleg hasonló elven működik (miután nem sok lehetőség van):
https://prohardver.hu/tema/hobby_elektronika/hsz_64537-64537.html
https://prohardver.hu/tema/hobby_elektronika/hsz_64539-64539.htmlA LED-ek nem sok teljesítményt vonnak el, nyitófeszültség is szerencsére átléphető.
A "hőskorszakban" 6,3 V / 0,3 A skálaizzót kötöttem az erősítőmre, ami nem csak világított a zenére, hanem még a nem hallható nagyfrekvenciás gerjedést is kimutatta, halvány izzással. Anélkül, hogy oszcilloszkópot kötöttem volna rá, ami nem is volt nekem akkoriban, vagy épp a Gelkás munkahelyemre sem tudtam bevinni, mivel még iskolás voltam.
Ennek függvényében lehetett tovább lépni, a gerjedés megszüntetése érdekében.
Teljesítményben az erősítő észre sem vette gyakorlatilag.
-
Kernel
nagyúr
válasz
#90088192
#64528
üzenetére
Ez az, hogy nem ráz, csak bizserget. Amit egy szárazabb bőrű ember esetleg észre sem vesz. Ha szigetelt papucsban van és a másik kezével nem fog földet, akkor szintén semmi nincs általában.
De ez úgy van kitalálva, hogy nem folyhat veszélyes nagyságú áram még akkor sem, ha valaki vízben áll és vizes kézzel ér hozzá.
-
Kernel
nagyúr
válasz
#90088192
#64522
üzenetére
A kondenzátor is galvanikus leválasztás, DC-ellenállása végtelen.
Kapacitása pedig olyan kicsi, hogy AC-szempontból sem képes veszélyes nagyságú áramot átengedni az emberre.
Vagy van olyan konstrukció, ahol a kondenzátorral párhuzamosan még ellenállás is van, több MΩ, ami szintén ártalmatlan. Képcsöves TV-knél például, valószínűleg a sztatikus feltöltődés elvezetésére.
Föld-nulla zárlat is képes eltolni az egyensúlyt, valamint olvastam már olyan esetről, ahol a készülékek zavarszűrő köre okozott FI-relé leoldást.
-
hNp88
aktív tag
válasz
#90088192
#64522
üzenetére
sehogy, ezek galvanikusan nem leválasztott tápok, amennyiben jól gondolom, és a kapcsolóüzemű tápegység primer és szekunder köre egymással kapcsolatban áll egy Y kondenzátorral.
mint pl. ezen, igaz ez egy DIY tápegység, de gondolom sokban a gyári kapcsolások sem térhetnek el, az elv ugyanaz...
-
moha21
veterán
válasz
#90088192
#64503
üzenetére
A NAF hálózatok ( 120,220,400,750kV) közvetlenül földelt hálózatok. Kompenzált hálózatokon a föld meg a csillagpont közé egy Petersen tekercset raknak ( olyan KÖF hálózatokon , ahol a hálózat természetes kapacitásából eredő földzárlati áram a ~10 A nem haladja meg. )
-
Kernel
nagyúr
válasz
#90088192
#64503
üzenetére
Ha az a kérdés, hogy nem leválasztott áramkörnél mi védi a javító szakembert a föld felé záródó körtől, ennek klasszikus módja a leválasztó biztonsági trafó, ami nélkül hivatalosan nem is lenne szabad javítani semmit.
Ennek hiányában a szigetelt cipő, illetve "talaj" lényeges. Meg az is, hogy soha nem szabad két kézzel nyúlni veszélyes helyekre, mert a két karon-szíven keresztül záródó áramkör végzetes lehet, elengedni pedig azt már nem tudja az ember, mert az izom összerándul.
Marokkal is rászoríthat, tehát ezt a lehetőséget is kerülni kell.
Más fórumon olvastam, hogy egy csupaszított végű, bekötésre előkészített hálózati kábelre ráfogott valaki, majd bedugta a konnektorba. Egy másikat akart bedugni, csak eltévesztette. Innen kezdve úgy rámarkolt, hogy nem bírta elengedni. Kapálódzott össze-vissza, míg valahogy zárlatba ment a két szál és lenyomta az automatát. Ez volt a szerencséje, csak a keze égett meg.
Amikor kar-könyök rándul úgy össze, hogy pont elránt a feszültségtől, az "jó". Nyilván az sem kellemes, de szerintem kivédhetetlen, ha sokat dolgozik valaki feszültséggel / árammal, vagy legalábbis nekem még nem sikerült.
-
didyman
őstag
válasz
#90088192
#64499
üzenetére
Kondenzátort nem használnak túlfeszültség elleni védelemre, arra a varisztor való primer oldalon. Az említett kapacitások olyan, speciális (biztonság szempontjából kritikus, ezért garantált paraméterekkel rendelkező), úgynevezett X és Y kategóriájú kondenzátorok, amikkel zavarszűrést valósítanak meg. Az X fázis és nulla között, az Y pedig védőföld irányában használatos. Az X képessége, hogy ha rövidzárral megy tönkre, nem okozhat tüzet, vagyis lángbiztos kivitelű. Az Y lényegesebb tulajdonsága, hogy meghibásodása esetén sem lépheti túl a földelés felé folyó áram az életre veszélyes értéket, vagyis szakadással mehet csak tönkre. Cseréjük ezek miatt fontos és lényeges csak az oda előírt típusra. Szintén Y típusú a primer és szekunder oldalakat összekötő kapacitás is.
-
vizimento
senior tag
válasz
#90088192
#62998
üzenetére
Köszi!
Akkor nagyjából stimmelt a tippem, én 4 órát saccoltam, hogy melegnek kell lennie.Mivel a hajdú bojleren csak "csíkokkal" van jelezve a tekerőn a hőmérséklet, így nem tudom 60-ra állítani, csak érzésre... De igen, hallottam, hogy legionella meg hasonlók miatt 60C feletti javasolt.
A fűtőszál most tuti jó, mert tegnap ki lett cserélve (régi már szét volt nyílva, mint kiderült).
-
Sokimm
senior tag
válasz
#90088192
#62980
üzenetére
"Hacsak nem a galád szolgáltató ezt eszelte ki hogy 30 percenként ki be kapcsolgatja a vezérelt energiát és saját hálózatát tok feleslegesen áramlökésekkel terheli potyara, mert a marketing meg a zseni pénzügyesek azt mondtak ezt kel csinálni."
Bogarat ültettél a fülembe, most ennek vizsgálatára majd én is építek egy ilyen vezérelt áram figyelőt, 1 hónap múlva.
Igen, ez a legrosszabb eshetőség!
És én meg elnézést kérek, hogy full laikusként bele vau vau!
-
Sokimm
senior tag
válasz
#90088192
#62977
üzenetére
Ha a bojler nem lenne képes felfűteni adott idő alatt a vízet magában, akkor állandóan menne a vezérelt áram (amíg csak tud), mert állandóan fel akarná fűteni a vizet.
Csak az a holttér, amikor megfelelő üzemi hőfokot ért el, a vezérelt áram még megy, de már nincs szükség a fűtésre (ez esetben nem is mérne a tulajdonos, mivel a víz meleg, a vezérelt áram felügyelete indokolatlan lenne)A víz azért nem melegszik fel:
1. verzió: mert a bojler túlságosan vízköves (lassabb a felfűtés), ez esetben is állandóan menne a vezérelt árammal...
2. verzió: vagy mert nem elég a vezérelt áram ideje. Erre meg a mérés (áram/feszülség) szinte mindegy, hogy mire vonatkozik, mert csak a "folyást" kell vizsgálni, a mennyiséget nem.
3. verzió: "fel nem fűtődés" miatt, a bojler vezérlője hibás (tekergetős poti leragadt egy alacsony hőfokon), de ez megint nem a téma (hogyan mérjük, hogy megy-e) része.
A vízhőfok kiszámolását papíron el lehte végezni (idő + bevitt energia + stb), de a vízkő lerakódást az üresjárati "visszahűlést", és az ismételt felfűtés miatt bevitt energia veszteséget beleszámolni már elég macera lenne szerintem.
Szerk: nekünk a vezérelt áramú villanyórán is van egy indikátor led, arra is lehetne a fotóellenállást ragasztani, és akkor a vezérelt áram "on/off" állapotát vizsgálnád, a bojler vezérlője nélkül.
-
#62778
tordaitibi
veterán
#90088192
#62773
válasz
#90088192
#62773
üzenetére
Nem ismerem a konkret erositot,
ha hagyomanyos lemezelt vasmagos a transzformator, huzni kene a csavarokon, ha nem akkor tekercs is zizeghet, az impregnalas elengedett valahol es mocorog a drot, mozoghat a csevetest is a vasmagon, a trafot az alaplemezhez rogzito szerelvenyek fellazultak,
valamint lehet menetzarlatos es azert zug uresjaratba is. -
Kernel
nagyúr
válasz
#90088192
#62773
üzenetére
A trafó rugalmas rögzítése, gumibak vagy akármi, ez már egyéni kreativitás és lehetőségek kérdése, mivel te látod a konstrukciót. Vagy az erősítő talpainak rugalmasabb alátámasztásán is lehet gondolkodni, hogy kevésbé adja át a rezgéseket.
Cosφ-javító kondenzátorok a hagyományos fénycsőarmatúrában vannak például a 230 V-ra kötve, de azt nem szabad összekeverni ezzel, ahol ilyenek egyáltalán nincsenek.
Pufferkondenzátor van a trafó és egyenirányító után, ami teljesen más műfaj. Minél jobb állapotú, illetve nagyobb kapacitású, annál jobban rongálja a hálózatot, a csúcstöltő áramimpulzusok miatt. Készenlétben, terhelés nélkül még azt sem.
Hálózati oldalon zavarszűrő kondenzátorok szoktak lenni, cosφ-javításhoz az kevés.
-
Gus
aktív tag
válasz
#90088192
#62341
üzenetére
Ez Cos fi elég jól és közérthetően leírja, de hangsúlyozom, ez a "Fi" nem az a "FI".
Az első a teljesítmény tényező, ami valóban fázis eltolódást jelent induktív vagy kapacitív terhelésnél váltakozó áramú hálózatnál, a második hiba áram német nyelvű rövidítése. Nem szabad összekeverni.
-
Gus
aktív tag
válasz
#90088192
#62326
üzenetére
Szerintem kevered ezt cosf figyelő relé ezzel Áramvédő kapcsoló
-
Kernel
nagyúr
válasz
#90088192
#62341
üzenetére
FI-relénél alapesetben egy zárt áramkör van (addig jó legalábbis), egy betáppal, most az részletkérdés, hogy több párhuzamos fogyasztó is lehet, azoknak lesz egy eredője:
A vezetékekkel együtt ez egy soros kör, melynek minden pontján csak ugyanaz az áram folyhat.
Az ohmos ellenállás helyett hiába van ott bármilyen impedancia, ami áram bemegy, rögtön ki is jön, fénysebességgel (az elektronok sebességével).
Fáziseltolás áram-feszültség között lehet természetesen, de áram-áram között, egy soros körben ez értelmezhetetlen.
-
moha21
veterán
válasz
#90088192
#62344
üzenetére
Gyorsan ezt találtam [link]
"Ha az aramvektort vesszuk 0 nak mivel az elektronok nem fognak maskepp mozogni egy vezeton belul, akkor lehet a feszultsegvektor mas erteku helytol fuggoen?"
Hibás a gondolatmenet. Mert ugyan valóban szinuszosan változik az áram / persze nem mindenütt /, de bizonyos időn belül történik ez a változás. frekvencia, periódusidő stb..
Tehát a szinusz hullám pozitív nullátmenete t=0 időpontban van míg a maximum T/4-nél ahol T a periódusidő
utána T/2-nél negatívátmeneti nulla van stb..Addig pl egy tekercsen / különböző fizikai okok miatt / ugyanazon időpontban vannak eltolódva az áramok és feszültségek.
Szemléletesebb a 3 fázisú rendszer, ahol egymástól 120 fokra vannak térben és időben is eltolva tekercsek és indukált feszültségeik.
-
CPT.Pirk
Jómunkásember
válasz
#90088192
#62344
üzenetére
A vektorkkal nem igazán értem mit szeretnél, de gondold végig, hogy a vezetőd egy forrás pontot és egy nyelő pontot köt össze, rajta tetszőleges alkatrészekkel. Pont ahogy összeadódnak a kapacitások, induktivitások, ellenállások, pont úgy alakul ki ezek eredő fázistolása is.
(Emiatt lehetséges pl. motorok esetén fázisjavító kondenzátorral helyrerakni a cosfi-t.)Mivel ugyanazok a "katonás" elektronok szaladnak végig a vezetőn (ahogy Lompos48 is írta
), ők nem tudnak olyat csinálni, hogy a vezető közepén lemaradnak a feszültség csúcshoz képest, a többi részén meg sietnek. Ők azt tudják csinálni, hogy beállnak az eredő fázishelyzetnek megfelelően, és úgy futnak végig a vezetőn.
Ebből meg visszajutunk oda, hogy a fi relénél amennyire el van tolódva a bejövő vezetőn a fázis, az ellenkező irány miatt pont annyival lesz a másik irányban is a fi relé kimenő ágában, a kettő eredője meg nulla. Vagyis tisztán csak a be és kifolyó áram különbségi értéke alapján fog a szerkezet döntést hozni. -
Kernel
nagyúr
válasz
#90088192
#62335
üzenetére
A FI-relére nem szabad induktív vagy kapacitív terhelést kötni? Érdekes lenne.
Nem tudom ezt már jobban leírni, ez egy különbségmérő eszköz, az áramot pedig nem lehet úgy eltolni, hogy csak az egyik szálon tolódjon, fizikai képtelenség lenne.
Ennyi erővel az egyik szál tápvezetéket középen is el lehetne vágni, beiktatni valamilyen alkatrészt. Ettől keletkezhet fázistolás csak az egyik félvezetéken?
Wikipédiát nem azért linkeltem, mert én onnan olvastam ki, hanem csak a jobb érthetőség kedvéért. Ezek szakmailag köztudott, alap dolgoknak számítanak.
Valójában pofonegyszerű is, különbségképzés, mégis szoktak erről vitázni, villanyszerelő fórumokon. Biztos lehetsz benne, hogy már a Wikipédiát is kijavították volna, de akár én is belejavítanék, ha kellene. Volt már rá példa.
A 180°-ot már leírtam, hogy mi a lényege, a hibás kondiról is írtam már.
-
#90088192
törölt tag
válasz
#90088192
#62332
üzenetére
Javaslok egy kiserletet, mert ha hulye vagyok, azt szeretnem ha bizonyitanatok
Kossetek be egy RCD-nek csufolt csodat 230 V AC-ra, egy sacc per kb Ohmos terhelesre ami mondjuk 1/2-e az RCD nevleges aramanak megfelelot kepes atereszteni, vagyis a feszultseg annyit hajt at.. Aztan kulso kapacitasokkal es/vagy tekercsekkel, kezdjetek manipulalni, a fazisszoget. Le fog-e oldania fi-rele? Ha igen milyen osszefuggesben a fazisszoggel?
Ha igazam van akkor amikor a fazisszog miatt a Q a toroidban akkora aramot hajt at ami a nevleges leoldasi arammal megegyezik. ugye ez talan a Lorenz hatas miatt alakul ki es pont ez hajtja az aszinkron motort is, es ezert valtozik a cos fi az aszinkron motor felporgese kozben.Ha tevedek akkor tanultam ma is valamit es elnezest
-
Kernel
nagyúr
válasz
#90088192
#62332
üzenetére
Épp ez a gond, hogy fázisszögről beszélsz, de a FI-relé nem erről szól, hanem az áramok különbségének detektálásáról, két szál vezetékben (most ne bonyolítsuk a 3-fázisú FI-relével).
Ha az egyik áramút bekötését felcseréled, nyilván leold, mert az egyik tekercsben megfordult az áramirány. Innen kezdve nem a két vezeték áramának különbségét érzékeli a relé, hanem a kettő összegét.
Az ne tévesszen meg, hogy 180° ellenfázis állt elő, ez akkor sem a fázisszögről szól, illetve nem úgy, ahogy gondolod. Ez csak pont 180°, sem több, sem kevesebb.
A relét normálisan be kell kötni, ahogy tervezték, hogy a két áram nagyságának (nem a fázisszögének) egyformaságát vagy különbségét érzékelni tudja.
A mostani FI-relék már elektronikus megoldásokkal is működhetnek, de mindegy, mert a toroid sem motor, a slip pedig még idézőjelben sem használható ebben a kontextusban.
De ami a leglényegesebb, amit a Nobel-díjról írtam, vagyis eleve képtelenség az a része.
-
moha21
veterán
válasz
#90088192
#62332
üzenetére
"ha megprobalod, keresztbe bekotni a FI relet pont ezt tapasztalod, vagyis a betap es a kimenet azonos polusat megcsereled, attol nem valtozik az athalado aram nagysaga, de a fazisszogek egymashoz kepest igen,"
Ez nem igaz. Nincs semmiféle faziseltolás. "Fázist tolni" induktív és kapacitív eszközök tudnak.
Fent leírtam azt is, hogy honnan származi ka neve. Működési elve is megtekinthető az internet-en.
Toroidban slip...
-
moha21
veterán
válasz
#90088192
#62326
üzenetére
"A „FI relé” névnek nincs köze a görög ábécé φ, Φ (fí) betűjéhez, hanem az a német nevéből származtatott rövidítés, amelyben az F a német Fehler (magyarul: hiba) és az I nagybetű az SI mértékegységrendszer szerint az áram egyezményes jele. Gyakran az életvédelmi relé kifejezés használatos – utalva ezzel az eszköz tényleges feladatára – miközben a köznyelvben a FI relé megnevezés terjedt el leginkább."
A többit nagyjából Kernel fórumtárs leírta.
A FI relé hibaáramot figyel, tehát a bemenő és kimenő áramok algebrai összege zérusnak kel legyen.
A görög "cos Fi" ( ráadásul az a görög abc-ben a kis fi ) meg hatásos és látszólagos teljesítmény viszonya.
-
Kernel
nagyúr
válasz
#90088192
#62326
üzenetére
FI-reléről eleve ott volt a link a hozzászólásomban, csak meg kell nézni.
Ezek azért elég durva dolgok, ilyet nem szabadna már manapság leírni az Internet és a Google világában.
Amit csillag-delta váltásra használtak, az áramrelé volt szerintem. Hasonló, mint a segédfázisrelé, de annak sincs köze a fázishoz, szimplán áramrelé. Vagy egyszerűen időrelével is lehet késleltetni.
FI-relé fázist nem figyel, annál is inkább, mert egy fogyasztó két szál vezetékén (fázis és nulla) egy és ugyanaz az áram folyik. Nem lehet közöttük semmi fázistolás, ez alap dolog.
Ha te kitalálod, hogy a két szál vezetékből hogyan lehet fázist tolni csak az egyiken, az már Nobel-díjra esélyes.
Az áram nagysága is csak akkor különbözhet, ha valahol elszivárog másfelé, értelemszerűen azt detektálja a FI-relé. Hogy ami elment áram, visszajön-e pont ugyanannyi.
Ha nem ugyanannyi jön-megy, akkor leold, ez csak ennyi.
-
Kernel
nagyúr
válasz
#90088192
#62270
üzenetére
...a hibás kondi miatt, akkora fáziseltolódást produkált, hogy a cos fi miatt a fi relé pont hogy leoldott.
Pedig elvileg a kettőnek nincs köze egymáshoz, azt talán mondani sem kell, hogy a cos φ és FI-relé fogalmilag is teljesen mást jelent.
A FI-relé nem foglalkozhat az áram-feszültség fázisszögével, miután csak áramot figyel, feszültséget nem. Éppen ezért, tisztán induktív terheléstől sem szabadna leoldania.
Viszont amikor egy segédfázis-kondenzátor hibás (akár zárlatos vagy szakadt) a motor olyan túláramot, impulzust generálhat, ami valamiért zavart okozhat a FI-relénél, noha egyébként annak nem dolga a túláramvédelem sem.
De annyira nem mélyedtem el a témában, csak amit most keresővel találtam:
==================================================
https://hup.hu/node/113844#comment-1449953
3 fajta firelét gyártanak.
1.: általános (hullám jel van rajta)
2.: olyat mely pl.: számítógépekhez kell, ahol nem szabvány szinusz van ( hullám alatt Még egy hullám van)
3.: legvégül olyan mely a fentieken kívül (lökőáram és pulzáló egyenáram) még a frekiváltók által a hálózatra visszanyomott felharmónikusokkal is elbánik.(Sőt röntgenekhez külön van 4. is)
Javaslom ez utóbbit beépíteni. Az újfajta mosógépeknél is frekiváltókkal oldják meg a centrifuga fel és lefutását. Sok helyen cseréltem már e miatt firelét.
pch
-
Lompos48
nagyúr
válasz
#90088192
#62207
üzenetére
A Kernel képe iskolapélda. A 350 mA és minimum 3V feszültségtartalék már produkálja az 1W disszipált teljesítményt. Ezért már ott a borda. Egy minimális 1A esetén ez már jóval nagyobb bordával jár, ami helyet igényel és kis műanyagtokban hűlni se tudna. A galvanikus leválasztás pedig ugyanolyan jól biztosítható a vasmagos trafóval, mint egy optocsatolóval.
-
Kernel
nagyúr
válasz
#90088192
#62207
üzenetére
Ahogy írta is, nagyobb a méret, drágább a vas és réz, hatásfok is rosszabb. Gazdaságosabban le tudják gyártani a PWM-tápot.
Véletlenül van egy ilyen a lomtárban, ami trafós és egy 7805 IC található benne. Ekkora méretből és 0,24 kg tömegből 350 mA áramot sikerült kihozni:
-
Lompos48
nagyúr
válasz
#90088192
#62190
üzenetére
...a hagyomanyos tapok miert nem jok az USB taplalasara, de ezek alapjan az jott at, hogy nem elegge stabilak(nagy belso ellenallas),...
Ez a kijelentés teljes mértékben hamis. Egy hagyományos 7805-tel megépített táp simán "hozza" az USB feszültségspecifikációját: Vout=4.75...5.25V az Io 5.0mA...1.0A tartományban, Vi = 7V...20V mellett. Hogy a gyártók a kapcsolóüzemű táp mellett tették le a voksukat, annak méret/súly/anyag okai vannak.
-
Kernel
nagyúr
válasz
#90088192
#62176
üzenetére
Egyszerűen kell valami, ami a kimenőfeszültség függvényében visszaszabályoz a hálózati oldalra. Mivel a két oldalt el is kell szigetelni egymástól, egy optocsatoló lesz a közvetítő. Egyébként nem lenne rá szükség, amikor nem követelmény az elválasztás.
A stabilizálást lényegileg nem az végzi, hanem egyszerűbb esetben Zener-dóda (kevésbé pontos és kevésbé stabil):
Vagy az általánosan elterjedt TL431 a legkorrektebb:
A negatív visszacsatolásnak van más módja is, amikor egy külön leválasztott tekercs kerül a trafóra, azt egyenirányítva, de az nem teljesen ugyanaz, mint a kimenőfeszültség. Ezért nincs értelme megspórolni egy optocsatolót. Régi TV-kben is voltak ilyen megoldások, amikor az optocsatoló még ritkább volt. De ott mindig van terhelés is a tápegységen, nincs üresjárás, csak amikor már elromlott valami.
(#62178) kuyarashi
Nem tudom, tesztelte-e valaki, hasonló vékony gagyit láttam, aminek apró trafója 500 mA-t sem bírt leadni, nemhogy 1 A-t. Meg a szokásos kis dióda, kis kondi stb., komolytalan.
-
Kernel
nagyúr
válasz
#90088192
#62056
üzenetére
A kevésbé stabil tápfeszültség úgy is mondható, hogy megnőtt a belső impedancia, legfeljebb itt a képet bonyolítja a hullámzó jelleg is.
De ami sokkal lényegesebb, hogy az erősítőnek sima DC kell, illetve minél simább, lehetőség szerint.
A félhullámú egyenirányítás erre viszont nem alkalmas, vagy csak erős kompromisszummal, amit említettem.
-
Kernel
nagyúr
válasz
#90088192
#62054
üzenetére
Ha nem lenne utána puffer, akkor más a helyzet, de ilyen alkalmazásnál a puffer mindenképpen csúcsra töltődik, a többi már terhelésfüggő.
Alacsony terhelésnél (pl. csak rámérek egy multiméterrel) a puffer ki sem sül, sima DC-t kaptam.
Nagyobb terhelésnél (piros vonal) egyre nő a hullámzás is. Mondhatnánk erre, hogy akkor dobjunk be jó nagy puffert, majd elsimítja, de az sem csodaszer, ráadásul a töltőszakaszban (felfutó szakasz) több energiát kell bevinni, mintha két szakaszra oszlana el ugyanaz a mennyiség, tehát ott egy nagy áramimpulzus keletkezik.
-
Kernel
nagyúr
válasz
#90088192
#61825
üzenetére
Külsőre lehet szép, de az aránydetektoros FM-demodulátor és tranzisztoros-tekercses multiplex-dekóder a 70-es évek technikája. A csöves sztereókban volt ilyen, vagy még Videoton Apolló idején.
Utána már a μA758 IC-s dekóder vette át a helyét mindenhol, illetve a szorzódemodulátoros KF IC-k. Esetleg az MC1309 / 1310 (lengyel rádiók, Dansk stb.).
Azért is említem, mert ilyen IC-vel egyszerű dekódert építeni egy kis panelra, ami az elavult áramkört kiváltja. Sokkal jobb minőségű, áthallás és pilot-érzékenység szempontjából is. Igaz, utána már mehetne bele egy szorzódemodulátor (μA3089)és csak a tuner maradna eredeti.
Így viszont próbálkozhatsz a több évtizedes elkók cseréjével. Ha nem javul meg, utána következhetne egy műszeres beállítás, az elhangolódott rezgőkörök korrigálása, de erre nem sokan vannak berendezkedve.
De semmiképp ne kezdd tekergetni, míg egyéb hibák nincsenek kizárva, mert lehet még rosszabb is.
Akkor nagyjából stimmelt a tippem, én 4 órát saccoltam, hogy melegnek kell lennie.
Új hozzászólás Aktív témák
ekkold
- Acer Aspire Vero - AV15 - 15.6"FHD IPS - i5-1235U - 16GB - 512GB - Win11 - 2+ év garancia
- Dell Latitude 5330 i3-1215U 6magos! - 16GB 512GB 13.3" FHD magyarbill 1 év garancia
- Dell Latitude 5330 i3-1215U 6magos! - 16GB 256GB 13.3" FHD magyarbill 1 év garancia
- Samsung Galaxy Watch 6 SM-R940 44mm Bluetooth Graphite okosóra eladó!
- HP ZBook Firefly 14 i7-1165G7 32GB 1000GB 14" FHD magyarbill 1 év garancia
- IKEA (HAVREHOJ) tablet tartó
- Telefon felvásárlás!! iPhone X/iPhone Xs/iPhone XR/iPhone Xs Max
- GYÖNYÖRŰ iPhone 12 mini 64GB Green -1 ÉV GARANCIA - Kártyafüggetlen, MS3054, 96% Akkumulátor
- BESZÁMÍTÁS! MSI B450M R5 5500 16GB DDR4 512GB SSD RTX 2060 Super 8GB Rampage SHIVA ADATA XPG 600W
- DELL Precision 5540 Workstation i7-9850H Nvidia Quadro T1000 32GB 1000GB 15.6 új akksi 1év garancia
Állásajánlatok
Cég: FOTC
Város: Budapest