- One mobilszolgáltatások
- VoLTE/VoWiFi
- Apple Watch
- Samsung Galaxy S24 Ultra - ha működik, ne változtass!
- Honor Magic5 Pro - kamerák bűvöletében
- Mi nincs, grafén akku van: itt a Xiaomi 11T és 11T Pro
- Samsung Galaxy S21 és S21+ - húszra akartak lapot húzni
- Samsung Galaxy A54 - türelemjáték
- Netfone
- Mobil flották
Aktív témák
-
BlacKSouL
addikt
válasz
#96302336
#75
üzenetére
Ha szupravezetés lép fel, az beb@szik, mert a prociban lévő alkatrészek, ha úgy tetszik áramköri elemek feladata a vezetésen kívül a szigetelés, vagyis nem minden részének kéne egyszerre vezetővé válnia, ugyanis akkor megszűnne a benne lévő tranzisztorok/ellenállások/diódák és egyéb kapuáramkörök tulajdonsága, vagyis hogy szabályozottan vezetik/nem vezetik az áramot, tehát akkor már nem prociként működne, hanem szupravezetőként. És mivel individuálisan nem lehet csak a vezető elemeket lehűteni a megfelelő ideig a megfelelő hőmérsékletre, ezért nem válhat sokkal vezetőbbé az egész. A szupravezetők egyébként nem szilícumalapúak, már amennyire én tudom. Mivelhogy : ''A félvezetők(pl Si) olyan anyagok, amelyeknek a vezetőképessége tiszta állapotban a fémeké és a szigetelőké között van, és benne a szabad töltéshordozók koncentrációja a hőfok emelkedésével nő'' Ámde, a processzorok nem tisztán szilíciumból készülnek, tehát rájuk ez nem igaz. A szupraveztők általában fémötvözetek, szennyezett fémek, tehát eleve vezetők. A tekercs+kondi párosban ha már említetted, egy fia szilícium sincs pl.
-
-
#96302336
törölt tag
Másik kérdés.
Ha jól tudom a GaAs félvezetőknek alacsonyabb a nyitófeszültségük, és jobb a záróirányú ellenállásuk. Akkor miért nem eből az anyagból gyártanak procikat?
Túl drága lenne?
Rádiótechnikában a nagyfrekis tranzisztorok egy része ebből az anyagból készül. -
#96302336
törölt tag
Az extrém alacsony hőmérsékleten Szupravezetés lép fel, ahol gyakorlatilag nincs ellenállás.
-196 fokon nem tudom, hogy miként viselkedik a szilícium, De valószínü, hogy közel szupravezetés lép fel. Például. ha egy rezgőkört(tekercs+kondi párhuzamosan) szupravezeési hőmérsékletre hűtünk és egy impulzust adunk neki, elméletileg folyamatosan rezgésben marad. -
TBC
tag
Szeva mindenkinek!
Hát van forgalom az biztos!
Senkit nem akarok megbántani, illetve szeretnék pártatlan maradni, de véleményem szerint van jövője az ilyen topiknak (ismételve az elöttem írókat: ellenörzött keretek között).
Amit Mr Ricsi (remélem jól írtam) csinál, követendő példa. Minden leírás után odaírta az adott irodalom címét, melyben a kételkedők utánakereshetnek, illetve ellenőrizhetik az igazát. Szerintem mindenki csinálja így, és nem lesz vita, hogy ki mond igazat, kinek lehet hinni.
[Szerkesztve] -
BlacKSouL
addikt
válasz
_Volkovy_
#11
üzenetére
Kis kiegészítés a segédanyaghoz:
Kvarchomokból ívkemencében 2000°C hőmérsékleten szénnel redukálva állítható elő nyers szilícium. Következő lépés a polikristályos szilíciumrúd előállítása triklórszilánból(a triklórszilán a szilícium sósavgázzal történő reagáltatásával jön létre) A polikristályos szilíciumrúdból tégelyes vagy zónás tisztítással készítenek Si-egykristály-rudat. A kristályosodási folyamatot megfelelő orientációjú beoltókristállyal indítják meg. A szilícium olvadáspontja 1415°C. A zónás tisztítási eljárás során a felfüggesztett rudat nagyfrekvenciásan hevítik fel zónákra osztva úgy, hogy a szennyeződés mindig alacsonyabb régiókba kerüljön. Az előírt tisztaságú egykristály rúdból ~1mm vastag szeeteket, lapkákat vágnak a félvezető eszköz előállításához...
A többi már benne van a segédanyagban. -
BlacKSouL
addikt
Mivel nem akarom itt foglalni a helyet, inkább csak linkelem a segédanyagot, amiből én is tanultam néhány alapvető érdekességet a témával kapcsolatban: [link] (.pdf, kb. 8MB)
Remélem ezzel valamelyest hozzájárultam a topic szakmaibb részéhez anélkül, hogy hozzá-nem-értésemet fitogtattam volna. -
L3zl13
nagyúr
''Van könyvtár, van internet, van egyetem!''
Igen. Ez a fórum a másodikba tartozik. Köszönjük, hogy te is hozzájárulsz ahhoz, hogy minél több dolgot lehessen tanulni az interneten...
Szvsz amíg érdeklődésről van szó, addig had ne kelljen már elvégezni egy egyetemet ahhoz, hogy megtudjak róla némi felületes infót.
[Szerkesztve] -
directsl
tag
Ennyi hülyeséget nem tudom, mikor hallottam utoljára... ez a topik teljesen értelmetlen (a címéről nem is beszélve), akit érdekel a téma, az tanuljon, ne itt akarjon mindenféle dilettáns népektől hülyeségeket összeszedni. Akit tényleg érdekel, hogy hogy működik pl. a tranzisztor, az legyen képben legalább egy kicsit analízisből, klasszikus elektromágnességtanból és kvantummechanikából, aztán kezdjen elektronika témájú könyveket olvasgatni! És ismétlem, ne itt próbáljon tájékozódni, mert aki ért a témához, az nem fogja arra fecsérelni az idejét, hogy itt komolyan elmagyarázzon dolgokat. Van könyvtár, van internet, van egyetem!
-
mr_ricsi
veterán
''miért fekszenek meg a prockók 70-80°C fölött?''
Ha ezt úgy érted, hogy hibázni kezdenek, és lefagy a win:
Minden ellenállással rendelkező vezetőben keletkezik ''termikus zaj''. Amelynek nagysága 4 tényezőtől függ, ebből most a hőmérséklet érdekes a számodra.
Tehát minél melegebb a vezető, annál nagyobb ez a zaj. (A proci belsejében minden vezetékezés
folyt. köv. (Bocs, de elhívtak piálni.) -
Rive
veterán
A processzorokban alkalmazott kapcsolóelemeknek épp az a lényegük, hogy ha kell, akkor vezetnek, ha nem kell, akkor nem vezetnek. Ha melegszik a helyzet, akkor ha kell, ha nem kell, vezetnek. Eleinte csak kiszámíthatatlanul, aztán a végén meg teljesen és véglegesen. Ez a processzor->kulcstartó fázisátmeneti pont.
Röviden ennyit a melegről, a teljesség igénye nélkül.
A hűtés: a hőáramlás intenzitása (más körülmények mellett) attól is függ, gogy a kiindulópont és a végpont között mekkora a hőmérsékletkülönbség. Minél hidegebb a környezet, annál több hő vonható el a processzorról. Egy tuningolt processzor termeli a hőt, mint a 'zállat. Ahhoz, hogy normális határok közt lehessen tartani a hőmérsékletét, nagyon nagy hőáramlás -> nagyon alacsony külső hőmérséklet kell.
Ennyit a hidegről, ismét csak a teljesség igénye nélkül.
Amúgy indulhatna egy új topik, ha van érdeklődés. De ami itt felgyűlt, az vicc. Illetve még annak is rossz. -
-
Rover623
félisten
Ez a hsz. valóban hasznos, fontos és nélkülözhetetlen információkat közölt...világos és érthető megfogalmazásban, hogy még a tehenészlányok is értsék...
![;]](//cdn.rios.hu/dl/s/v1.gif)
Kiemelendő gyöngyszemek:
''részlegesen vezetik a villamosságot.''
''A tranzisztorok ritkán nagyobbak 1 borsó szemnél.''
''tömegével hoznak létre bizonyos módszerekkel tranzisztorokat''
''A legegyszerűbb mikrochipekben (pl.: a fülhalgatókaban...''
A fentiekből levonható következtetések:
1. nem gondolnám hogy műszaki irányban képzed magad...
2. egyenesen kizártnak tartom, hogy bármi közöd lenne az elektronikához, ''villamossághoz''...hacsak nem a 4-eshez vagy a 6-oshoz...
3. azt is kétségbe vonom hogy felsőfokú oktatási intézménybe jársz vagy fogsz járni valaha...ha mégis, akkor lécci jelezd melyikbe...ha lesz egy lyukas órám, elmegyek hozzájuk és bevágom a TO ablakán a diplomámat (egy fél téglába csomagolva)...
A JELENLEGI ÁLLAPOTODBAN NEM VAGY ALKAMAS ARRA HOGY ELMAGYARÁZD NEKÜNK (BÁRKINEK) HOGY MIK AZOK A FÉLVEZETŐK, MIK AZOK A PROCESSZOROK...!!!!
KÉPEZD MAGAD LÉCCI, ÉS 1-2 ÉV MÚLVA GYERE VISSZA...SZERETETTEL FOGUNK VÁRNI...
P.S.:
A fütyiért nem veszi már észre egy modi sem, hogy mi a franc zajlik itt...
A PH! szakmaiságának megcsúfolása... -
Szabesz
őstag
Ezeket mind hallottam kémia órán, de az megtudnád -e mondani, hogy a extra proci tuningokat miért -196°C közelében (folyékony N) érik el, és miért fekszenek meg a prockók 70-80°C fölött? (''Olyan anyagok, amelyeknek vezetőképessége a hőmérséklet növelésével növekszik'')
-
ceka
tag
hát kérem...
előbb fogsz tiszteletet nyerni ha tisztelettel osztod meg az emberekkel a véleményed és a tudásod de ilyen hangnemben csak magaddal szursz ki a saját önpusztitásoddal mivel ezért nem tiszteletet hanem csak megvetést kapsz...legyünk egy kicsit kulturáltak kérem
[Szerkesztve] -
Tipi
tag
A tranzisztorok úgynevezet félvezető anyagokból (pl.: germániumból, szilíciumból) készülnek, amelyek csak részlegesen vezetik a villamosságot. Amikor elektródákat építenek ezekbe az anyagdarabokba, ezek vagy átengedik, vagy feltartóztatják az áramot, azaz ''kapcsolóként'' működnek. A tranzisztorok ritkán nagyobbak 1 borsó szemnél.
A korszerű számítógépek és elektronikus eszközök azonbanmár a szilíciumlapkák (mikrochipek) óriási teljesítményét használják ki: néhány miliméter oldalélű szilíciumlapkában tömegével hoznak létre bizonyos módszerekkel tranzisztorokat. A legegyszerűbb mikrochipekben (pl.: a fülhalgatókaban vagy a sztereó zsebrádiókban) nemigen van többtucatnyi tranzisztornál, de a számítógépek mikroprocessorai olyan chipek, amelyek 1millió vagy még többtucatnyi tranzisztort tartalmaznak, s ezek egyetlen integrált áramkörben kapcsolódnak össze.
holnap folyt. köv -
mr_ricsi
veterán
'' a szilicium önmagában nem fél vezető hanem a szennyezések teszik azzá, átmenetek születnek és így lesz félvezető a szilíciumból''
Elhatároztam, hogy tudományos kísérletbe kezdek. Megvizsgálom, hogy az ''egy bolond százat csinál'' mondás a gyakorlatban működik-e.
Tehát akkor:
1. -
mr_ricsi
veterán
''a szilicium, gallium, germanium ha jol emleszem a foldfemek koze tartozik.''
A felsoroltak a ''szén-csoportba'' tartoznak.
Földfémeknek a periódusos rendszer III. oszlopába tartozó elemeket nevezzük: bór, aluminium, gallium, indium, tallium.
''felvezeto akkor lesz beloluk, ha pn atmenetet hoznak bennuk letre szennyezessel.''
''Félvezetők:
Olyan anyagok, amelyeknek vezetőképessége a hőmérséklet növelésével növekszik (a fémek vezetőképessége a hőmérséklet növelésével csökken). Például Si, Ge, Se. Igen kis mennyiségő idegen atom szennyezésével nagymértékben növehető a vezetőképességük.''
Balázs Lórántné dr. - J. Balázs Katalin:
Kémia-ennyit kellene tudnod (442. oldal)
Panem-Akkord kiadó, harmadik, javított kiadás, 1999.
(Ez a könyv a középiskolai kémia érettségihez szükséges tudásanyagot tartalmazza.)
''...a félvezetők a vezető- és szigetelő anyagok között helyezkednek el, a bennük található mozgékony (szabad) elektronok száma jóval nagyobb, mint a szigetelőanyagoké, de jóval kisebb, mint a vezetőké. A félvezetők vezetési tulajdonságai ugyanakkor könnyen befolyásolhatók a különféle szennyezőanyagok bevitelével.
Az elektronvezetésű félvezetők közé a germánium (Ge), a szilicium (Si), valamint az elemek periódusos rendszerének harmadik és ötödik oszlopába tartozó anyagok egymással alkotott vegyületei ..., valamint a fémoxidok egy kisebb csoportja tartozik.''
Szűcs Péter: Elektronika mindenkinek (96. oldal)
Lektorálta: Nagy László okleveles villamosmérnök
Műszaki könyvkiadó 1984
''A nagyszámú, ismert félvezetőanyag közül ma a germánium és a szilicium a legelterjedtebb.
...
A félvezető anyag ilyen állapotában alig tartalmaz szabad töltéshordozókat, tehát szigetelőként viselkedik. Ez a kép jellemzi alacsony hőmérsékleten a tiszta félvezető kristályt.
A félvezetők vezetőképessége kétféle módon növelhető:
1. Hőközlés vagy sugárzás hatására a félvezetőkben töltéshordozók keletkeznek.
...
2. A félvezető kristályok vezetőképessége növelhető idegen atomok beépítése, más néven szennyezés útján.''
Dr. Jurisits József - Nagy Ferenc Csaba: Elektrotechnika
Tankönyvkiadó, második kiadás, 302-304. oldal.
Mondták már neked, hogy a magyar oktatási rendszer csődje vagy?
'' felvezeto az ami csak egy iranyban vezeti az elektromos aramot.''
Akkor az üveg is félvezető, ha elektroncsövet csinálnak belőle. -
mr_ricsi
veterán
''van/volt fenn i386-os core is amit egy diak csinalt''
Melyik az, amelyiket te csináltál?
''foleg a pc-s processzorok, azokba 5..8 ev kesesse kerulnek bele azok a dolgok amiket a nagy processzorokban megvalositanak es nagy poen amikor fejlesztesekrol beszelnek...''
A ''nagy'' procik irtó primitívek egy Intel vagy AMD PC-s procihoz képest. -
stanci
aktív tag
-
kovasz
senior tag
milyen tiltott sav?
Ezeket az anyagokat speciális szennyezéssel vezetővé, illetve két eltérő módon (p és n) vezetővé lehet tenni. Az így vezetővé tett anyagrészek elektronikai célokra felhasználhatók.
amig ezt nem teszik meg a sziliciummal vagy a germaniummal addig az sem felvezeto. felvezeto az ami csak egy iranyban vezeti az elektromos aramot.
a szilicium, gallium, germanium ha jol emleszem a foldfemek koze tartozik.
felvezeto akkor lesz beloluk, ha pn atmenetet hoznak bennuk letre szennyezessel. pl az elso tranzisztornal kulonbozo femeke kovacsoltak ossze germaniummal es az kovacsolas helyen jott letre a pn atmenet. vagy regen grafitbol es zsiletpengebol csinaltak diodat a detektors radiohoz az is pn at,menete hozott lerte, akkor most az acel is felvezeto?
vagy ott van a olom szulfid, regen az vol az alap detektor a hazi keszitesu radiokban akkor az olom meg a ken is felvezeto?
ez a wikipedia egy nagy suletlenseg. -
kovasz
senior tag
A félvezetők olyan anyagok, amelyek ellenállásuk alapján nem sorolhatók sem a szigetelők, sem a vezetők közé. Nagyon alacsony hőmérsékleten a félvezető szigetelőként viselkedik, de szobahőmérsékleten is nagyobb ellenállása van, mint a vezetőknek. Mivel a félvezetők ellenállása sok tényezőtől függ, ezért inkább egy másik tulajdonság alapján állapítják meg egy anyagról, hogy félvezető. Ez a tulajdonság az, hogy az ellenállása a hőmérséklettel exponenciálisan csökken. A legismertebb félvezető anyagok a szilícium, a germánium és a gallium-arzenid. Ma már ismertek amorf félvezetők is.
mindig is modtam hogy a wikipedia egy nagy baromsag.
''a proci tervezese nem egy nagy vasziszdasz, meg az elektronikahoz sem kell erteni.''
Ez így igaz! Pénteken, míg a birkák legeltek, én is faragtam egyet kőrisfából! A patkolókovács most veri bele a tüskéket, és ha nem jár rá túl sűrűn a demizsonra, akkor napestére már mehet is a socket939-be.
hat ize, az nem szegyen ha nem ertunk valamihez, de azert ne nezzuk mar hulyenek masikat ha olyasmirol ir ami hihetelnennek tunik a sajat tudatlansagunk miatt.
a processzo csak a hozzanemertok szemeben tunik valami misztikus dolognak, valojaban egy hot primitiv valami. foleg a pc-s processzorok, azokba 5..8 ev kesesse kerulnek bele azok a dolgok amiket a nagy processzorokban megvalositanak es nagy poen amikor fejlesztesekrol beszelnek...
csak hogy lasd mennyire egyzseru processzor tervezni: [link]
van/volt fenn i386-os core is amit egy diak csinalt, sot tobb strongarm core is amit betiltott az arm, mivel a piaci erdekeiket sertette, hogy ingyen hozzaferheto. -
mr_ricsi
veterán
''a szilicium nem felvezeto''
De bizony, hogy az:
[link]
''a proci tervezese nem egy nagy vasziszdasz, meg az elektronikahoz sem kell erteni.''
Ez így igaz! Pénteken, míg a birkák legeltek, én is faragtam egyet kőrisfából! A patkolókovács most veri bele a tüskéket, és ha nem jár rá túl sűrűn a demizsonra, akkor napestére már mehet is a socket939-be.
[Szerkesztve] -
Rive
veterán
a szilicium nem felvezeto....
A félvezető effektíve olyan anyag, amelyben az elektronok lehetséges energiaszintjeiben a megfelelő helyen egy, bizonyos paraméterek közé eső szélességű tiltott sáv található. Ilyen anyagok a Si, a Ge és a GaAs, illetve újabban ideszámítják a szenet is, speciálisan gyémánt formájában. (Sőt, próbálkoznak újabban szerves anyagokkal is.) Ezeket az anyagokat speciális szennyezéssel vezetővé, illetve két eltérő módon (p és n) vezetővé lehet tenni. Az így vezetővé tett anyagrészek elektronikai célokra felhasználhatók. A kétféleképpen vezető anyagrészek közötti határrétegek megléte ma már nem feltétel ehhez (MOSFET).
[Szerkesztve] -
-
Rover623
félisten
De bántalmazás...ricsi alapjában véve jót írt, az általad ''pontosításnak'' nevezett hsz. inkább szőrszálhasogatás...
Az ''Inkább úgy 400nm körül.'' meghatározás ebben a topic-ban elmegy...az eltérés olyan minimális hogy felesleges volt felhánytorgatni...(a ''hivatalos'' meghatározás szerint a kék szín 420-490nm, az ibolya 380-420...
).
Az pedig hogy az UV nem fény, hanem elektromágneses hullám, szintén kötözködés...ezen az alapon a látható fény is elektromágneses hullám...
A köznyelv szerint a látható fénynél rövidebb hullámhosszú elektromágneses sugárzást is fénynek nevezzük...ultraibolya (UV) fénynek...egészen 40nm-ig...
P.S.:
Komolyan nem értem mire volt ez most jó...pont ebben a topicban, ahol egy feltűnési viszketegségben szenvedő, ellenben ''szakmai téren erős kihívásokkal küszködő'' tinédzser adja elő magát Havas tanár úr szerepében...''idős'' PH! tagok pedig megkajálják a ''processor'' oktatást...és várják a megváltó ''tudást''...
Ha nem tévedt volna ide néhány értelmesebb ember is, kíváncsi lennék mire lenne elég a topicnyitó által csorgatott ''manna''...
LOL -
kovasz
senior tag
A szilicium pedig önmaga a félvezető, semmit nem kell ahhoz csinálni, hogy azzá váljék. Ami kiemeli a nagyonsok félvezető közül, hogy van jóféle oxidja. Ez az, ami pl a germániumnak nincs, ezért nem is nagyon lehet belöle processzort aprikálni (egyelőre), pedig gyorsabb lenne...
Legalábbis én igy hallottam...
a szilicium nem felvezeto.... a sziliciumbol eloallitott pn atmenet felvezeto. es nem, hogy semmit nem kell vele csinalni, hanem egy nagyon bonyolult modon szennyezni kell a sziliciumot, hogy letrejojjon.
ic gyartaskor egyszeruen rafenykepeznek egy maszokt a sziliciumra azta kimarataja, oxidaljak, besugarozzak. a munkafolyamattol fuggoen alakulnak ki a vezetopalyak es az egyes tranzisztorok vagy ujabban fet-ek. regen fennyel fenykepeztek ra a maszk-ot manapsag mar rontgent hasznalnak.
a proci tervezese nem egy nagy vasziszdasz, meg az elektronikahoz sem kell erteni. egyszeru, atlathato magas szintu un. hardver leiro nyelven programozzak le a procikat, pl vhdl, verilog, c++. -
mr_ricsi
veterán
válasz
#96302336
#30
üzenetére
''Én arra lennék kíváncsi, hogy miféle fénnyel rajzolják a wafereket.''
Jellemzően 193nm-es UV fénnyel. Kihasználják azt, hogy ha egy helyre fáziskülönbséggel érkezik a fény, akkor erősíthetik vagy ki is olthatják egymást. Ezzel a trükkel tudnak a fény hullámhossza alá menni, ill. javítani tudják a sávok kontúrosságát.
Viszonylag új technika az mélységi litográfia, amikor a wafer felületét folyadék borítja, és mint egy optikai lencse működik. Ezzel a technikával az IBM a 32nm-t is elérhetőnek tartja, 193nm-es fénnyel.
Az Intel az extrakemény UV felé kutat, 10-30nm-es fényt akar használni, valószínűleg ''szárazon''.
Ezenkívül létezik röntgen sugaras levilágító berendezés is, de nagyon drága, valamint elektronsugaras is, ami nagyon jó lenne, de lassú, mert a tintasugaras nyomtatóhoz hasonlóan az elektronsugárnak az egész wafert végig kell pásztáznia.
''a kék fény hullámhossza kb 130 nm''
Inkább úgy 400nm körül. -
Whaskes
senior tag
-
mr_ricsi
veterán
''Mérete leginkább szabványos, de annyira nem hoznak lázba, hogy meg is jegyezzem. Talán 35cm lehet most a legtöbb helyen használt mérete''
Az iparban használt wafer méret 1 inchtől (25,4mm) 11,8 inchig (300mm) terjed. A procigyártásban a 200 és a 300 mm-est használják.
''Ami kiemeli a nagyonsok félvezető közül, hogy van jóféle oxidja. Ez az, ami pl a germániumnak nincs, ezért nem is nagyon lehet belöle processzort aprikálni''
A germániumnak más baja van. Egyrészt csak 90°C-ig használható, míg a szilicium 180-200°C-ig. Ezenkívül a szivárgó áramai 500-1000x nagyobbak a sziliciumnál.
De azért a szilicium-germánium ötvözetekkel folynak a kutatások, az IBM már készített is 210GHz-en működő tranyót.
És a kutatóknak legjobban nem a szilicium oxidja mozgatja a fantáziáját, hanem a szilicium-karbid, mert ha ezt sikerülne a chipgyártásban bevetni, akkor 1000°C felett működő félvezetőket lehetne készíteni. -
pg012345
senior tag
helló engem is érdekel a dolog! de a történelmi részét nem annyira szeretem
de ez az én bajom az is kell!! engem inkább az érdekelne hogy mekkora fesznél mik a következmények mi mikor miért fog bekövetkezni mekkora hőmérséklet a max ilyesmi érdekelne engem meg szerintem sok mást!! szóval remélem hamarosan következik a téma de addigis figyelemmel követem az eseményeket -
#29
Viktor0610
MODERÁTOR
Ugye, nem kommentálsz/köszönsz meg minden hsz.-t, ami itt születik?
Illetve megkérnélek a chat-szerű -pl. Jó éjszakát...- postok mellőzésére is.
Köszönöm. -
Atapi
senior tag
A wafer:
Valamilyen eljárás segitségével (töb féle létezik), szilicium egykristály tömböt állitanak elő. Ezt utána felszeletelik (~1mm), majd több lépésű megmunkálást követően (ez áll kémiai maratásból, mechanikai csiszolásból, polirozásbol, stb) olyan plánparalel lemezt nyernek, mely ~0.3-0.6mm vastag, felületi hibákat/szennyezőket csak ppb koncentrácioban tartalmaz. Durván ez a wafer. Mérete leginkább szabványos, de annyira nem hoznak lázba, hogy meg is jegyezzem. Talán 35cm lehet most a legtöbb helyen használt mérete, de probálják ezt növelni, mivel minél nagyobb, annál több áramkört lehet rá integrálni...
A processzorgyártás során a többszázmillio tranzisztort a wafer-en/ben hozzák létre, sokféle technologiai eljárással...
A szilicium elég egyszerűen kerül a gyárba: beviszik... Van belőle elég, gondolj csak a Szaharára... Tiszta formájában nemigazán fordul elő, de az oxidjaiból kinyerhető.
A szilicium pedig önmaga a félvezető, semmit nem kell ahhoz csinálni, hogy azzá váljék. Ami kiemeli a nagyonsok félvezető közül, hogy van jóféle oxidja. Ez az, ami pl a germániumnak nincs, ezért nem is nagyon lehet belöle processzort aprikálni (egyelőre), pedig gyorsabb lenne...
Legalábbis én igy hallottam...
üdv -
_Volkovy_
nagyúr
Engem ez nagyon érdekel!
Például a szilíciumból mint anyagból hogy lesz processzor, milyen technológiával rakják össze azt a sok száz millió tranzisztort?
A wafer milyen állapota a chipeknek, feldolgozás előtti?
tényleg remélem, hogy lesz valami a topikból, végre valami ami szakmai, sose tudtam róla semmit, és mindig is érdekelt..
[Szerkesztve] -
Tipi
tag
Okés meg lesz dokar csak inkább az elejével kezdeném!
Tudod 1 kis történelmi vissza tekintés, tulajdonképpen honna is indult és hova---> tart
Köszi azé h támogatod
és ezúton is szeretnélek fel kérni ''házigazdának'' természetesen ha van kedved és szeretnél foglalkozni vele itt a fórumon belül! -
dokar
addikt
-
Tipi
tag
A szilícium forradalma:
A parányi szilíciumchipeknek köszönhetően óriási számítógép- teljesítményét és finom szabályzórendszereket ültethetünk gépekbe és komputervezérlésű berendezésekbe.
Az 1940- es évek korai számítógépeiben az adatokat kezelő és feldolgozó elektronikus kapcsolókat még halványan derengő rádiócsövek ezrei alkották. De még ezek a kis teljesítményű rádiólámpás számítógépek is szoba magasságúak voltak, rádiólámpáik sok hőt termeltek, s a nagyfeszültségű elemek gyakran kiégtek. Valójában csak 1950- es években kezdődött a számítógépek forradalma, amikor apró TRANZISZTORok váltották fel a bumfordi RÁDIÓCSÖveket.
Holnap folyt.köv.
[Szerkesztve] -
Tipi
tag
Olvasgattam a fórumon és nem találtam ezzel kapcsolatos témát, úgy hogy döntöttem, és elindítom (remélem nagy érdeklődéssel) első saját bejáratú Topic omat!
A címben mint ahogy olvasható ''Félvezetők mint PC processorok''
Ebben a topic ban szeretném letisztázni tulajdonképpen ''mik is azok a proccesorok''?
Első sorban a ''szakma belieket'' ''látnám'' szívesen mint válaszolok (házigazdák) plusz a kérdezőket mint (közönség).
Természetesen minden kiváncsi érdeklődőt szívesen ''megvendégelünk''
Dióhélyban annyi, h akit érdekel miböl épül fel, mi a szerkezete, mié ekkora, mié nem kissebb esetleg nagyobb,mié ilyen alakja van, mia franc az a lavina hatás, mié Silicium,mé nem Germánium, mi az optimális hőmérséklet 1 processornál... az nyugodtan tegyen fel mindenféle fajta kérdést a CPU kal kapcsolatban!!!
Előre figyelmeztetek mindenkit ''tudástáram'' e téren végleges, de csak mindig 1 napig!
Naponta frissítem az ''agy-winyóm'' tulajdonképpen úgy h mélyen tisztelt tanáromtól fogok mindig ''szakmai'' segítséget kérni!
Ennyi... bevezetésnek elég is Holnaptól kezdve felrakok mindig valami érdekességet a CPU król (remélem ezzel a totyikkal nem nagy fába vágtam a fejszémet)
![;]](http://cdn.rios.hu/dl/s/v1.gif)
).
Órarend minden hétköznap non stop 
Aktív témák
Hirdetés
- Nintendo Switch bazár (Okosított Nintendo Switch konzolok, játékok, tartozékok)
- BESZÁMÍTÁS! ASUS H87I-PLUS H87 chipset alaplap garanciával hibátlan működéssel
- DELL Universal Dock D6000 docking station (452-BCYH) (DisplayLink)
- Csere-Beszámítás! Olcsó Számítógép PC Akár játékra! Intel X5650 / GTX 1650 / 24GB / 240SSD+ 500HDD
- Honor 200 Pro 512GB, Kártyafüggetlen, 1 Év Garanciával
Állásajánlatok
Cég: PC Trade Systems Kft.
Város: Szeged
Cég: CAMERA-PRO Hungary Kft
Város: Budapest