Aktív témák

• #44 kovasz senior tag Rive #41

  2006-04-20 17:21:34 #44

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  

  kovasz

  senior tag

  válasz Rive #41 üzenetére

  milyen tiltott sav?
  
  Ezeket az anyagokat speciális szennyezéssel vezetővé, illetve két eltérő módon (p és n) vezetővé lehet tenni. Az így vezetővé tett anyagrészek elektronikai célokra felhasználhatók.
  
  amig ezt nem teszik meg a sziliciummal vagy a germaniummal addig az sem felvezeto. felvezeto az ami csak egy iranyban vezeti az elektromos aramot.
  a szilicium, gallium, germanium ha jol emleszem a foldfemek koze tartozik.
  
  felvezeto akkor lesz beloluk, ha pn atmenetet hoznak bennuk letre szennyezessel. pl az elso tranzisztornal kulonbozo femeke kovacsoltak ossze germaniummal es az kovacsolas helyen jott letre a pn atmenet. vagy regen grafitbol es zsiletpengebol csinaltak diodat a detektors radiohoz az is pn at,menete hozott lerte, akkor most az acel is felvezeto?
  
  vagy ott van a olom szulfid, regen az vol az alap detektor a hazi keszitesu radiokban akkor az olom meg a ken is felvezeto?
  
  ez a wikipedia egy nagy suletlenseg.
  

• #43 kovasz senior tag mr_ricsi #42

  2006-04-20 17:14:08 #43

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  

  kovasz

  senior tag

  válasz mr_ricsi #42 üzenetére

  A félvezetők olyan anyagok, amelyek ellenállásuk alapján nem sorolhatók sem a szigetelők, sem a vezetők közé. Nagyon alacsony hőmérsékleten a félvezető szigetelőként viselkedik, de szobahőmérsékleten is nagyobb ellenállása van, mint a vezetőknek. Mivel a félvezetők ellenállása sok tényezőtől függ, ezért inkább egy másik tulajdonság alapján állapítják meg egy anyagról, hogy félvezető. Ez a tulajdonság az, hogy az ellenállása a hőmérséklettel exponenciálisan csökken. A legismertebb félvezető anyagok a szilícium, a germánium és a gallium-arzenid. Ma már ismertek amorf félvezetők is.
  
  
  
  mindig is modtam hogy a wikipedia egy nagy baromsag.
  
  
  ''a proci tervezese nem egy nagy vasziszdasz, meg az elektronikahoz sem kell erteni.''
  Ez így igaz! Pénteken, míg a birkák legeltek, én is faragtam egyet kőrisfából! A patkolókovács most veri bele a tüskéket, és ha nem jár rá túl sűrűn a demizsonra, akkor napestére már mehet is a socket939-be.
  
  
  hat ize, az nem szegyen ha nem ertunk valamihez, de azert ne nezzuk mar hulyenek masikat ha olyasmirol ir ami hihetelnennek tunik a sajat tudatlansagunk miatt.
  
  a processzo csak a hozzanemertok szemeben tunik valami misztikus dolognak, valojaban egy hot primitiv valami. foleg a pc-s processzorok, azokba 5..8 ev kesesse kerulnek bele azok a dolgok amiket a nagy processzorokban megvalositanak es nagy poen amikor fejlesztesekrol beszelnek...
  
  csak hogy lasd mennyire egyzseru processzor tervezni: [link]
  
  van/volt fenn i386-os core is amit egy diak csinalt, sot tobb strongarm core is amit betiltott az arm, mivel a piaci erdekeiket sertette, hogy ingyen hozzaferheto.
  
  

• #37 kovasz senior tag Atapi #25

  2006-04-20 06:47:58 #37

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  

  kovasz

  senior tag

  válasz Atapi #25 üzenetére

  A szilicium pedig önmaga a félvezető, semmit nem kell ahhoz csinálni, hogy azzá váljék. Ami kiemeli a nagyonsok félvezető közül, hogy van jóféle oxidja. Ez az, ami pl a germániumnak nincs, ezért nem is nagyon lehet belöle processzort aprikálni (egyelőre), pedig gyorsabb lenne...
  Legalábbis én igy hallottam...
  
  
  a szilicium nem felvezeto.... a sziliciumbol eloallitott pn atmenet felvezeto. es nem, hogy semmit nem kell vele csinalni, hanem egy nagyon bonyolult modon szennyezni kell a sziliciumot, hogy letrejojjon.
  
  ic gyartaskor egyszeruen rafenykepeznek egy maszokt a sziliciumra azta kimarataja, oxidaljak, besugarozzak. a munkafolyamattol fuggoen alakulnak ki a vezetopalyak es az egyes tranzisztorok vagy ujabban fet-ek. regen fennyel fenykepeztek ra a maszk-ot manapsag mar rontgent hasznalnak.
  
  a proci tervezese nem egy nagy vasziszdasz, meg az elektronikahoz sem kell erteni. egyszeru, atlathato magas szintu un. hardver leiro nyelven programozzak le a procikat, pl vhdl, verilog, c++.
  

Aktív témák