Keresés

Aktív témák

  • kovasz

    senior tag

    válasz Rive #41 üzenetére

    milyen tiltott sav? :)) :))

    Ezeket az anyagokat speciális szennyezéssel vezetővé, illetve két eltérő módon (p és n) vezetővé lehet tenni. Az így vezetővé tett anyagrészek elektronikai célokra felhasználhatók.

    amig ezt nem teszik meg a sziliciummal vagy a germaniummal addig az sem felvezeto. felvezeto az ami csak egy iranyban vezeti az elektromos aramot.
    a szilicium, gallium, germanium ha jol emleszem a foldfemek koze tartozik.

    felvezeto akkor lesz beloluk, ha pn atmenetet hoznak bennuk letre szennyezessel. pl az elso tranzisztornal kulonbozo femeke kovacsoltak ossze germaniummal es az kovacsolas helyen jott letre a pn atmenet. vagy regen grafitbol es zsiletpengebol csinaltak diodat a detektors radiohoz az is pn at,menete hozott lerte, akkor most az acel is felvezeto?

    vagy ott van a olom szulfid, regen az vol az alap detektor a hazi keszitesu radiokban akkor az olom meg a ken is felvezeto?

    ez a wikipedia egy nagy suletlenseg.

  • kovasz

    senior tag

    válasz mr_ricsi #42 üzenetére

    A félvezetők olyan anyagok, amelyek ellenállásuk alapján nem sorolhatók sem a szigetelők, sem a vezetők közé. Nagyon alacsony hőmérsékleten a félvezető szigetelőként viselkedik, de szobahőmérsékleten is nagyobb ellenállása van, mint a vezetőknek. Mivel a félvezetők ellenállása sok tényezőtől függ, ezért inkább egy másik tulajdonság alapján állapítják meg egy anyagról, hogy félvezető. Ez a tulajdonság az, hogy az ellenállása a hőmérséklettel exponenciálisan csökken. A legismertebb félvezető anyagok a szilícium, a germánium és a gallium-arzenid. Ma már ismertek amorf félvezetők is.



    mindig is modtam hogy a wikipedia egy nagy baromsag.


    ''a proci tervezese nem egy nagy vasziszdasz, meg az elektronikahoz sem kell erteni.''
    Ez így igaz! Pénteken, míg a birkák legeltek, én is faragtam egyet kőrisfából! A patkolókovács most veri bele a tüskéket, és ha nem jár rá túl sűrűn a demizsonra, akkor napestére már mehet is a socket939-be.


    hat ize, az nem szegyen ha nem ertunk valamihez, de azert ne nezzuk mar hulyenek masikat ha olyasmirol ir ami hihetelnennek tunik a sajat tudatlansagunk miatt. :U

    a processzo csak a hozzanemertok szemeben tunik valami misztikus dolognak, valojaban egy hot primitiv valami. foleg a pc-s processzorok, azokba 5..8 ev kesesse kerulnek bele azok a dolgok amiket a nagy processzorokban megvalositanak es nagy poen amikor fejlesztesekrol beszelnek...

    csak hogy lasd mennyire egyzseru processzor tervezni: [link]

    van/volt fenn i386-os core is amit egy diak csinalt, sot tobb strongarm core is amit betiltott az arm, mivel a piaci erdekeiket sertette, hogy ingyen hozzaferheto.

  • kovasz

    senior tag

    válasz Atapi #25 üzenetére

    A szilicium pedig önmaga a félvezető, semmit nem kell ahhoz csinálni, hogy azzá váljék. Ami kiemeli a nagyonsok félvezető közül, hogy van jóféle oxidja. Ez az, ami pl a germániumnak nincs, ezért nem is nagyon lehet belöle processzort aprikálni (egyelőre), pedig gyorsabb lenne...
    Legalábbis én igy hallottam...


    a szilicium nem felvezeto.... a sziliciumbol eloallitott pn atmenet felvezeto. es nem, hogy semmit nem kell vele csinalni, hanem egy nagyon bonyolult modon szennyezni kell a sziliciumot, hogy letrejojjon.

    ic gyartaskor egyszeruen rafenykepeznek egy maszokt a sziliciumra azta kimarataja, oxidaljak, besugarozzak. a munkafolyamattol fuggoen alakulnak ki a vezetopalyak es az egyes tranzisztorok vagy ujabban fet-ek. regen fennyel fenykepeztek ra a maszk-ot manapsag mar rontgent hasznalnak.

    a proci tervezese nem egy nagy vasziszdasz, meg az elektronikahoz sem kell erteni. egyszeru, atlathato magas szintu un. hardver leiro nyelven programozzak le a procikat, pl vhdl, verilog, c++.

Aktív témák