2. Fórumok
  3. Processzorok, tuning
  4. Félvezetők, mint PC-processorok
  5. (téma lezárva)
Keresés

Aktív témák

  • #66 mr_ricsi veterán Szabesz #61
    #66
    Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra
    Privát üzenet küldése

    mr_ricsi

    veterán

    válasz Szabesz #61 üzenetére

    ''miért fekszenek meg a prockók 70-80°C fölött?''
    Ha ezt úgy érted, hogy hibázni kezdenek, és lefagy a win:

    Minden ellenállással rendelkező vezetőben keletkezik ''termikus zaj''. Amelynek nagysága 4 tényezőtől függ, ebből most a hőmérséklet érdekes a számodra.
    Tehát minél melegebb a vezető, annál nagyobb ez a zaj. (A proci belsejében minden vezetékezés


    folyt. köv. (Bocs, de elhívtak piálni.)

  • #54 mr_ricsi veterán Tipi #51
    #54
    Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra
    Privát üzenet küldése

    mr_ricsi

    veterán

    válasz Tipi #51 üzenetére

    '' a szilicium önmagában nem fél vezető hanem a szennyezések teszik azzá, átmenetek születnek és így lesz félvezető a szilíciumból''

    Elhatároztam, hogy tudományos kísérletbe kezdek. Megvizsgálom, hogy az ''egy bolond százat csinál'' mondás a gyakorlatban működik-e.
    Tehát akkor:

    1.

  • #53 mr_ricsi veterán kovasz #44
    #53
    Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra
    Privát üzenet küldése

    mr_ricsi

    veterán

    válasz kovasz #44 üzenetére

    ''a szilicium, gallium, germanium ha jol emleszem a foldfemek koze tartozik.''
    A felsoroltak a ''szén-csoportba'' tartoznak.
    Földfémeknek a periódusos rendszer III. oszlopába tartozó elemeket nevezzük: bór, aluminium, gallium, indium, tallium.

    ''felvezeto akkor lesz beloluk, ha pn atmenetet hoznak bennuk letre szennyezessel.''

    ''Félvezetők:
    Olyan anyagok, amelyeknek vezetőképessége a hőmérséklet növelésével növekszik (a fémek vezetőképessége a hőmérséklet növelésével csökken). Például Si, Ge, Se. Igen kis mennyiségő idegen atom szennyezésével nagymértékben növehető a vezetőképességük.''
    Balázs Lórántné dr. - J. Balázs Katalin:
    Kémia-ennyit kellene tudnod (442. oldal)
    Panem-Akkord kiadó, harmadik, javított kiadás, 1999.
    (Ez a könyv a középiskolai kémia érettségihez szükséges tudásanyagot tartalmazza.)


    ''...a félvezetők a vezető- és szigetelő anyagok között helyezkednek el, a bennük található mozgékony (szabad) elektronok száma jóval nagyobb, mint a szigetelőanyagoké, de jóval kisebb, mint a vezetőké. A félvezetők vezetési tulajdonságai ugyanakkor könnyen befolyásolhatók a különféle szennyezőanyagok bevitelével.
    Az elektronvezetésű félvezetők közé a germánium (Ge), a szilicium (Si), valamint az elemek periódusos rendszerének harmadik és ötödik oszlopába tartozó anyagok egymással alkotott vegyületei ..., valamint a fémoxidok egy kisebb csoportja tartozik.''
    Szűcs Péter: Elektronika mindenkinek (96. oldal)
    Lektorálta: Nagy László okleveles villamosmérnök
    Műszaki könyvkiadó 1984

    ''A nagyszámú, ismert félvezetőanyag közül ma a germánium és a szilicium a legelterjedtebb.
    ...
    A félvezető anyag ilyen állapotában alig tartalmaz szabad töltéshordozókat, tehát szigetelőként viselkedik. Ez a kép jellemzi alacsony hőmérsékleten a tiszta félvezető kristályt.
    A félvezetők vezetőképessége kétféle módon növelhető:
    1. Hőközlés vagy sugárzás hatására a félvezetőkben töltéshordozók keletkeznek.
    ...
    2. A félvezető kristályok vezetőképessége növelhető idegen atomok beépítése, más néven szennyezés útján.''
    Dr. Jurisits József - Nagy Ferenc Csaba: Elektrotechnika
    Tankönyvkiadó, második kiadás, 302-304. oldal.

    Mondták már neked, hogy a magyar oktatási rendszer csődje vagy?


    '' felvezeto az ami csak egy iranyban vezeti az elektromos aramot.''
    Akkor az üveg is félvezető, ha elektroncsövet csinálnak belőle. :))

  • #50 mr_ricsi veterán kovasz #43
    #50
    Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra
    Privát üzenet küldése

    mr_ricsi

    veterán

    válasz kovasz #43 üzenetére

    ''van/volt fenn i386-os core is amit egy diak csinalt''
    Melyik az, amelyiket te csináltál?

    ''foleg a pc-s processzorok, azokba 5..8 ev kesesse kerulnek bele azok a dolgok amiket a nagy processzorokban megvalositanak es nagy poen amikor fejlesztesekrol beszelnek...''
    A ''nagy'' procik irtó primitívek egy Intel vagy AMD PC-s procihoz képest.

  • #49 mr_ricsi veterán kovasz #37
    #49
    Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra
    Privát üzenet küldése

    mr_ricsi

    veterán

    válasz kovasz #37 üzenetére

    ''a sziliciumbol eloallitott pn atmenet felvezeto''
    Nem, az a dióda.

  • #42 mr_ricsi veterán kovasz #37
    #42
    Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra
    Privát üzenet küldése

    mr_ricsi

    veterán

    válasz kovasz #37 üzenetére

    ''a szilicium nem felvezeto''
    De bizony, hogy az:
    [link]

    ''a proci tervezese nem egy nagy vasziszdasz, meg az elektronikahoz sem kell erteni.''
    Ez így igaz! Pénteken, míg a birkák legeltek, én is faragtam egyet kőrisfából! A patkolókovács most veri bele a tüskéket, és ha nem jár rá túl sűrűn a demizsonra, akkor napestére már mehet is a socket939-be. :)

    [Szerkesztve]

  • #35 mr_ricsi veterán #96302336 #30
    #35
    Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra
    Privát üzenet küldése

    mr_ricsi

    veterán

    válasz #96302336 #30 üzenetére

    ''Én arra lennék kíváncsi, hogy miféle fénnyel rajzolják a wafereket.''
    Jellemzően 193nm-es UV fénnyel. Kihasználják azt, hogy ha egy helyre fáziskülönbséggel érkezik a fény, akkor erősíthetik vagy ki is olthatják egymást. Ezzel a trükkel tudnak a fény hullámhossza alá menni, ill. javítani tudják a sávok kontúrosságát.

    Viszonylag új technika az mélységi litográfia, amikor a wafer felületét folyadék borítja, és mint egy optikai lencse működik. Ezzel a technikával az IBM a 32nm-t is elérhetőnek tartja, 193nm-es fénnyel.
    Az Intel az extrakemény UV felé kutat, 10-30nm-es fényt akar használni, valószínűleg ''szárazon''.
    Ezenkívül létezik röntgen sugaras levilágító berendezés is, de nagyon drága, valamint elektronsugaras is, ami nagyon jó lenne, de lassú, mert a tintasugaras nyomtatóhoz hasonlóan az elektronsugárnak az egész wafert végig kell pásztáznia.

    ''a kék fény hullámhossza kb 130 nm''
    Inkább úgy 400nm körül.

  • #33 mr_ricsi veterán Atapi #25
    #33
    Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra
    Privát üzenet küldése

    mr_ricsi

    veterán

    válasz Atapi #25 üzenetére

    ''Mérete leginkább szabványos, de annyira nem hoznak lázba, hogy meg is jegyezzem. Talán 35cm lehet most a legtöbb helyen használt mérete''
    Az iparban használt wafer méret 1 inchtől (25,4mm) 11,8 inchig (300mm) terjed. A procigyártásban a 200 és a 300 mm-est használják.

    ''Ami kiemeli a nagyonsok félvezető közül, hogy van jóféle oxidja. Ez az, ami pl a germániumnak nincs, ezért nem is nagyon lehet belöle processzort aprikálni''
    A germániumnak más baja van. Egyrészt csak 90°C-ig használható, míg a szilicium 180-200°C-ig. Ezenkívül a szivárgó áramai 500-1000x nagyobbak a sziliciumnál.

    De azért a szilicium-germánium ötvözetekkel folynak a kutatások, az IBM már készített is 210GHz-en működő tranyót.
    És a kutatóknak legjobban nem a szilicium oxidja mozgatja a fantáziáját, hanem a szilicium-karbid, mert ha ezt sikerülne a chipgyártásban bevetni, akkor 1000°C felett működő félvezetőket lehetne készíteni.

Aktív témák

Hirdetés