- Samsung Galaxy S21 és S21+ - húszra akartak lapot húzni
- Xiaomi 14 - párátlanul jó lehetne
- Samsung Galaxy S24 Ultra - ha működik, ne változtass!
- Fotók, videók mobillal
- Yettel topik
- Hivatalos a OnePlus 13 startdátuma
- Honor Magic6 Pro - kör közepén számok
- Ezek a OnePlus 12 és 12R európai árai
- Google Pixel topik
- Bemutatkozott a Poco X7 és X7 Pro
-
Mobilarena
Mielőtt kérdéseket teszel fel, nyisd meg az összefoglalót és bátran szaladj végig az alábbi linkgyűjteményen. Ha nincs válasz, nyugodtan kérdezz.
Új hozzászólás Aktív témák
-
f.lorand
Topikgazda
válasz rommie93 #6615 üzenetére
A mélyűr objektumok valóban igen gazdag színvilágúak. Az emissziós ködösségek ionizált gázból (plazmából) álló, változatos színekben világító csillagközi anyagok, amiknek a színképe emissziós vonalakból épül fel, nem folytonosak. A köd színe a kémiai összetételétől meg a besugárzott fény energiájától függ. A hidrogén a leggyakoribb csillagközi, így sok köd a hidrogénre jellemző vörös színben, 652 nm-es hullámhosszon világít. Amennyiben a besugárzott energia elegendő, úgy további ionizálódás történik, mely a ködnek zöld vagy kék színt kölcsönöz, pl oxigén, nitrogén.Aztán vannak még a reflexiós ködösségek, amelynek nincs saját fénye, hanem a közeli csillagok fényét verik vissza. Általában kékes, de van sárgás és vöröses is.
Ezek a ködök - ha a fotós nem rontja el - valós (mármint RGB arányos) színekben jelentkeznek a fényképeken. Utómunkával sajnos egyre divatosabbak a túlhúzott képek (mint ahogy a földi természetfotóban is nyomják a túlszaturált képeket). De ez nem helyes irány. A keskenysávú képeknél lehet hamis szín is, általában a sárga-kék (Hubble színpaletta) képek ilyenek.
[ Szerkesztve ]
Asztrofotográfia és légi fényképek - https://fenyeslorand.hu