Hirdetés
- 6500 mAh-s aksival debütált a Poco M8 Pro 5G, ez az ára itthon
- iPhone topik
- Honor Magic 8 Pro Air a neve, január 19-én mutatják be
- Milyen okostelefont vegyek?
- Turbo fokozatra kapcsolt a OnePlus
- Samsung Galaxy S25 Ultra - titán keret, acélos teljesítmény
- Honor 200 Pro - mobilportré
- Google Pixel topik
- Youtube Android alkalmazás alternatívák reklámszűréssel / videók letöltése
- CES 2026: A Lenovónál már akasztják a jövőt
Új hozzászólás Aktív témák
-
wsh13
tag
Én meg "ezzel a nyomott agyammal azt nem értem", miért kell minden egyes AMD-s hírnek Intel vs. AMD vitába torkollnia. A hír arról szól, hogy az AMD demózta a Trinity IGP képességeit DIRT alatt és igen csak jól szaladt. Pont. Ennyi. Igaz a hír? Igen. Jó a Trinity IGP-je? Az. Innentől nincs miről beszélni. Erre jön pár Intel-es jól felkészült/jólértesült/"szakértő" arc, aki elmondja, hogy szerinte miért is szarok az AMD CPU-k. Mi a f@sz keresnivalója van az Intel CPU-k erejének a Trinity IGP-nél??? Miért kell minden egyes AMD hír (legyen az bármilyen) topikjába beböfögni, hogy az Intel proci az istenkirály, az AMD procik pedig max. minirezsónak jók. Pláne, hogy nem ez a téma. Az eszem megáll, de komolyan, hogy ennyire elfogultak lehetnek egyes emberek egy cég irányába, és senki, semmilyen észérvvel nem tudja meggyőzni őket! Nonszensz!
-
ftc
nagyúr
Hát a munka meg a tuning valahogy nem fér össze
Én CAD-al amivel találkoztam az épp, hogy jobban futott az AMD procikon... igaz eléggé számításokra épült főleg 8 vagy több szálra.
Szóval mindenki megtalálja azt ami kell neki.És most az a x perc eltérés nem hinném, hogy számítana. Én több napos szimulációkat hajtottam végre s ott már számított az, hogy 5 nap vagy 6 nap. S ez egy egyszerű tranzisztor tervezés volt a legalapvetőbb modellel.
-
SylverR
senior tag
válasz
MiklosSaS
#134
üzenetére
De mi a francért hiszitek mindketten, hogy azt mondom, hogy bullt kell venni?!
Idézzek magamtól? Nekem sem kéne! Csak próbálom végre elérni, hogy befejezzétek már a fikázását!Miklós: neked mondtam már a jóelőbb... Cad-camezel. Meg egyszálon dolgozol. Oké.
Vegyél i3-at, húzd fel a 2 magot amennyire tudod, vagy vegyél 2 modulos bullt, tiltsd le az egyik modult, a másikat meg húzd amíg engedi, feltehetően 5-6 ghz. És máris jó lesz a proci a fent említett feladatokra...És befejeztem, mert veletek nem lehet dűlőre jutni... Lekéne venni azt a kékszemüveget..
-
8th
addikt
Oké nyertél! Bulldozer az ISTEN!!!
Na? Túlléphetünk a témán végre?
(#134) miklosss2012: "Szerintem az AMD proceszorai sohasem fogjak az intelt felulmulni, persze a fogyasztason kivul."
Ez azért így nem igaz. Tulajdonképpen ha úgy vesszük máris felülmúlták. Ott van például az A8-3850/3870K négy maggal egy nagyon korrekt grafikus résszel és alig fogyaszt valamit: [link] és el lehet vele játszogatni is. És emlékezz csak vissza 2005-ös évre. Az 1.8GHz-es Athlon64 3000+ proci felülkerekedett a 3GHz-es P4-en holott olcsóbb volt, kevesebbet fogyasztott nem melegedett úgy mint az. Nem kell leírni az AMD-t
. A Trinity is büntetni fog, nem kicsit. Amint megjelenik abban a pillanatban értelmét vesztik az ilyen ~15k-s már némi játékra is alkalmas belépő szintű videokártyák. Másrészről tapasztalatból mondom egy Phenom II X4 955 a mai napig elég játékos gépbe (is). -
Abu85
HÁZIGAZDA
válasz
MiklosSaS
#134
üzenetére
Már megint elfelejted az IGP-t, ami nagyságrendi eltérést jelent a Sandy és a Llano, vagy az Atomok és a Brazos között. Az Intel IGP-i jelenleg nem alkalmasak multimédiára. Ezért olcsóak a Pentiumok és a Celeronok, mert alig támogat az IGP valamit a mai API-kból, illetve a webes tartalmak gyorsításában sem remekel.
-
MiklosSaS
nagyúr
Igeretem ellenere megint offozok.
Akkor vegyuk mar atal:
- tehat a bull nem jo :
1- jatekra
2- intelre optimizalt cuccokra
3- aritmetikara, matematikai programokra (sajat tapasztalatom alapjan)
4- CAD-CAM tervezesre (sajat tapasztalatom alapjan)
5- "non-stop "munka allomasrade k_rva jo:
- szerverbe (szerintem egy jo darab xeon rendesen megalazza)
- linuxbaTehat, akkor miert kellene bulldozert vasarolni ? Nekem volt, de megalazta egy 2300-as. Es azt is tegyuk hozza hogy az en 6100-om 4,66-on ment, es a "csoro" i5 pedig 2.8 ghz-en.
Internetre, irodai munkara, zenere pedig ott van a celeron/pentium ami 8 giga ramal meg egy ssd-evel kituno es olcso ! Szerintem az AMD proceszorai sohasem fogjak az intelt felulmulni, persze a fogyasztason kivul.
Fentebb az egyik kollega azt mondta hogy az AMD tudna jo, eros processzort gyartani csak nem akkar, ez igy is van. Be is bizonyitotta a phenom, phenom II, FX, athlon II szeriakkal. -
8th
addikt
válasz
vinibali
#130
üzenetére
Itt ebben a "topikban" nem. Már így is jó ideje csak az offolás megy Bulldozer témában holott köze nincs a fenti hírhez. Nem akarom ezt még tetézni.
(#131) SylverR: "Nem a Linux a lényeg, hanem az, hogy a processzorban van erő!" Nem tudom mit rugózol ezen senki sem állította az ellenkezőjét. Nekem a Bulldozerről mindig egy régi-régi Pirelli reklám jut eszembe ami így szólt: mit ér az erő ha nem uralod?
![;]](//cdn.rios.hu/dl/s/v1.gif)
-
SylverR
senior tag
Már megint...
Miért forgatod ki a szavaim?
Leérettségiztél már magyarból?
Nem a Linux a lényeg, hanem az, hogy a processzorban van erő!
És csupán program kérdése...
Vehetsz ihatot, ihetet, szívhatót... Nekem 8. Csak nem kéne még mindig a bullt fikázni. Jó az, csak a programok nem támogatták kellőképp. Nem a Linux... Win alatt is menne. Csak nem a játékok, meg a cinebencs féle cuccok alatt. (tudom-tudom, má megint a cinebencs. persze, mert más nem jut eszembe.) A játékok viszont.. Szerintem senkit sem érdekel, hogy 100, vagy 105 fps. -
8th
addikt
válasz
vinibali
#127
üzenetére
Valóban nincs az asztali gépemen linux. Mert minek? Számomra egyszerűen semmi nem szól mellette. Néhány éve pár hónapig kísérletezgettem linuxal anno pont ez volt az egyik oka, hogy ide regisztráltam az első acc.-ommal, hogy tudjak kérdezni a témában. Használtam pár félét (kubuntu > ubuntu > uhu 2.0 > újra ubuntu) de a windows számomra használhatóbbnak bizonyult. Akkoriban még sokat játszottam online ami ugyan linux alól sem lehetetlen de jóval körülményesebb és ugyanazon a hardveren windows-al magasabb fps-t kaptam. Nálam ezen a ponton bukott el végleg a pingvin project. Otthoni számítógép használók túlnyomó többsége messzire kerüli a linuxot a java részük eleve nem érti, nem látja át vagy egyszerűen csak türelmetlen és lusta, ahhoz hogy fejlessze a tudását és megtanulja legalább az alapokat. Bevallom én is türelmetlen vagyok hozzá. Szeretem ha minden két gombnyomásból pikk pakk megvan és nem kell fórumokat böngésznem, hogy ezt vagy azt hogyan lőjem be. Lusta kényelmes dög vagyok ez van, nekem tökéletesen megfelel a windows. A legtöbb otthoni gépen még mindig warezolt XP, Vista vagy Win7 ketyeg. A linux aránya ezekhez képest elhanyagolható ezért hiába erőlködött nekem fentebb a kolléga, hogy de bezzeg linux alatt mit tud a Bull. Kutyát nem érdekli. Szerverek megint más téma. Ha tudták mert nyilván tudták, hogy windows alatt sokkal gyengébben fog teljesíteni akkor nem kellett volna akkora hírverést csinálni megjelenéskor. Mert mindenhonnan ez jött, hogy na majd most és, hogy az amd nagyot dob és végre megszorongatja a csúcs Intel procikat. Oszt' az első tesztek után kiderült, hogy mégse ráadásul a konkurenciához képest még g*cisokat is fogyaszt.
A Trinity meg nagyon várós.
Ha esetleg hamarabb is jön ki az Ivy akkor sincs semmi mert valószínűleg a nyomába sem ér majd. -
Abu85
HÁZIGAZDA
Ahogy írtad az alkalmazások amik szerveren futnak rendszerint jól kihasználják a több magot. Éppen ezért nem feltétlenül szükséges a magas 3+ GHz-es órajel, így 2-3 GHz közé is lehet lőni, ami a fogyasztás szempontjából belefér 8 maggal. Asztalon már ez nem ilyen egyszerű.
A skálázhatóságnak a szerverpiacon is harangozni fognak. Csak azért lehet még játszani az órajellel mert csinálhatsz egy normál fogyasztású 2,5 GHz-es nyolcmagos procit, és akkor a szerverpiacon még jó vagy. Ugyanezt az asztalon már nem tudod megtenni, mert hiába nagy a throughput teljesítmény, az alkalmazások zöme nem profitál belőle. Itt jön elő a fogyasztás problémája. Skálázhatod tovább, csak a 125 wattból 150, majd 200, majd 250 watt lesz. Mivel ez egyértelműen probléma, így az egységnyi fogyasztás melletti skálázhatóságot kell szem előtt tartani. Erre gondra csak a GPU a megoldás. Persze nem olyanok, mint a mostanság integráltak, hanem jóval okosabbak. Olyasmik mint a GCN architektúra CU-jai. Azok már csak nyomokban hasonlítanak a hagyományos értelemben vett GPU multiprocesszorokra. Inkább olyanok, mint egy RISC processzormag, nagyon széles vektorfeldolgozókkal. A HPC-piacon főleg az ehhez hasonló hibrid rendszerek lesznek a nyerők. Másra aligha lehet építeni a fogyasztási gondokat látva.
A web 2, cloud kiszolgálók piacán, vagy a virtualizált környezeteknél valszeg Pollack szabályát érdemes követni, egy ideig. Be kell állni egy ideális egyszálú teljesítményszintre, ami nem lassú, de nem is gyors (azaz nem zabál sok wattot), és minél több maggal meg kell pakolni a lapkát. Itt majd lehet játszani az erőforrások megosztásával. A processzorok fogyasztása valószínűleg nőni fog, de a teljes szerver fogyasztása egy jó interconnect kialakításával jelentősen csökkenteni lehet. Ez egy alternatíva ide. Összességébe a fogyasztás csökken, még ha a processzorok fogyasztása nő is.
Az adatcenterek vannak a legnehezebb helyzetben. Ott eléggé számít az egyszálú teljesítmény a jellemzően magalapú licencelés miatt. Így viszont a fejlődés is megfeneklik. Ellenben itt komoly kutatások zajlanak az OpenCL hasznosításával kapcsolatban. Ha ez vállalható alternatíva lesz, akkor egyértelmű, hogy itt is az energiatakarékosság irányába kell menni a GPU integrálásával. Ha nem jó alternatíva, akkor marad Pollack szabálya, és akkor át kell alakítani a licencelési struktúrát. -
vinibali
őstag
tejóég... miket írsz te itt?!
már 1000x meglett beszélve, hogy a Bulldozer alapvetően szerverre készült és ott olyan jól sikerült, hogy kapkodják mint a gép. azt, hogy kikerült desktopba csupán azért lett mert készültek nem szerver-szintű lapkák, amik nem feletek meg valamelyik kritériumnak(pl: fogyasztás).
lassan ellehet felejteni a magokkal való számolgatás. a Bulldózer már inkább szál alapú, ha hasonlítasz 8150-et 2600K-hoz akkor 8 szállal számolj, ergó 1 magra vetített Intel teljesítményt oszd kettővel
a linuxról ekkora baromságokat is rég olvastam, az hogy nálad otthon nincs a gépen egy dolog, de nálam pl van pedig nem vagyok se pingvin se fanboy!
az infomatikában jártas emberek tudják, hogy mekkora ereje van!!! és ők a mérvadóak, mert aki pl rendszergazda vagy szervereket telepít, sokszor linux vagy linux alapú operációs rendszereket telepít, az előnyeiről/hátrányairól nem szeretnék beszélni, mert reggelig írhatnám. de lényeg, hogy szerverben sokkal sokkal terjedtebb, mint az átlagfelhasználók között. elsősorban a sokkal fejettebb és variálhatóbb (nyílt) kernele miatt, ami igazán kihozza a processzorok erejét!
a Dózer régi fejlesztés már, sokáig halogatták és most sikerült piacra dobni, a következő generáció már sokkal életképesebb lesz elsősorban a teljesítmény/fogyasz arányában. és ez az ami nagyon fontos!!!
elnézést kérek az offért, de bántotta a szemem.
már én is várom a Trinityt, remélem sikerül az Ivy előtt kijönni vele és akkor még nagyobbat szólhat -
ddekany
nagyúr
"A szerverpiacon még nincs akkora probléma a skálázással, mert az órajellel nagyon jól lehet játszani. Ide még legalább 2 évig lesznek fejlesztések, de idővel itt is csak APU-k lesznek, mert a skálázás itt sem biztosítható a végtelenségig."
Miért lehet ott jobban játszani az órajellel? Amúgy meg szerveren többet lehet kezdeni az újabb és újabb magokkal is mint asztalon, mivel egy időben több felhasználót szolgálnak ki. Viszont nem tudom mit lehet kezdeni egy APU-val... nyilván attól függ mit csinál a szerver. De valahogy nem látom, hogy tömegesen ez hol hasznos szervereken. Mit csinál vele?
-
ddekany
nagyúr
Egyszálas optimalizáció alatt én nem is alacsony szintű szőrözésre gondoltam, hanem sokkal inkább arra, hogy sokszor a belső "API-k" olyanok, meg néha az alkalmazott adatstruktúrák is, hogy sokkal többet dolgozik a gép, mint kéne.
A másik ami nem tudom mindenkinek világos-e, állatira más az, amikor ugyan azt a feladatot kell elvégezni egymástól függetlenül sok objektumon (tipikus kép/hang kapcsán), meg az, amikor úgy kell vakaródzni rajta, hogy egyáltalán mik azok a részek, amik egymástól függetlenek annyira, hogy egyszerre futtathatók legyenek, és persze akkor is figyelni kell, hogy mi van azokkal az adatokkal amiket közösen használnak és módosítanak (azaz, konkurens programozás). Előbbi biztosan el fog harapódzni, utóbbit meg eddig is csak ott csináltuk ahol muszáj (tipikusan, szerverekben, néhol vezérélésben).
-
Prof
addikt
válasz
MiklosSaS
#119
üzenetére
Nem teljesen értelek, a 2600k egy 75-80ezres proci a 6100 meg 30-35.
Több mint dupla áron 4mag(8 szállal) még szép hogy jobb mint egy 3magos(6 szálas) amd.A 6100-at az i3-hoz hasonlítsd, mert azzal van egy árban. És kiváncsi vagyok hogy húzod 4.5ghzre az i3 sandyt
Sose értettem az embereket két totál más kategóriás eszközt eresztenek össze és a végén kihozzák hogy a több kategóriával lejebbi cucc rosszabb.
Jóhogy nem a velorexet küldenéd a porsche kupába és szidod, hogy nem tud annyit mint egy 100millás versenyautó. -
Abu85
HÁZIGAZDA
válasz
MiklosSaS
#119
üzenetére
Szerinted azt az IGP-t ki fejlesztette az APU-kba? Mert nem az ATI. Ők már beolvadtak elég régen. A Terascale architektúrát az ATI fektette le, de a Terascale 2 már teljesen AMD fejlesztés, ahogy az új generációs GCN is. Utóbbi egyértelmű, hiszen a GCN Radeon ugyanazokat a 64 bites pointereket használja, amelyeket az AMD64 processzorok. Nyilván a cél egyértelmű ... integrálni, hogy a skálázhatóság fenntartható legyen. A Bulldozert is ennek rendelték alá, ahogy a GCN-t is. Most, hogy az alapok megvannak össze lehet pakolni őket. Ez lesz a Kaveri (2013). Megfigyelhető, hogy mindenki ezt csinálja. NV-nél a Denver és a Kepler compute verziója, az Intelnél a Larrabee/MIC és az aktuális processzormagok. Ezeket egymáshoz tervezik, csak az integráláshoz az NV-nél még hiányzik a processzor, míg az Intelnél a GPU. De elfognak jutni az integrációig. Az NV a Maxwellnél (2014), míg az Intel a Skylake-nél (2015).
Sempron 145 már egy ideje nincs szállítás alatt (max csak kapható még pár boltban). A4-3300 van helyette. Ennél lejjebb az AMD csak 18 wattos Brazosban gondolkodik, de az alaplapra integrált megoldás. Persze elérhető microATX méretben is, bár inkább a Mini-ITX a menő ilyen fogyasztás mellett.
Szarnak nehezen nevezhető az A6-3410M. Négy mag 1,9 GHz-en, és ehhez egy olyan erős IGP, amit a dGPU-k képesek befogni, csak az ugye extra 30-40 watt fogyasztás mellett, ami egy notebook esetében már gond. Nem véletlenül tervezi az AMD így a lapkákat. Egyszerűen a multimédiás irányvonal mellett az IGP fontosabb lett, mint a CPU. A mobil szinten pedig a méret és a fogyasztás eddig is komolyan számított, így az integrált rendszerek kerülnek előtérbe.
Az, hogy jól gondolkodnak-e ... az APU az AMD történetének leggyorsabban terjedő termékcsaládja. Soha semmiből nem adtak el annyit a megjelenés után mért egy éves időintervallumban mint a Brazosból. A mobil irány a piacon a döntő, és erre rendezkedik be az AMD. Már az asztalon sem azok a gépek hódítanak, amiket nagy házban összeraksz, hanem a nettopok, az apró PC-k, és az egybegépek. Ide az integráció a belépő és vitathatatlan, hogy itt az IGP szerepe masszívan felértékelődik, hiszen a webböngészők már gyorsítják a különböző tartalmakat, gyorsított a videólejátszás és gyorsított számos program. Nyilván oka volt annak is, hogy nem egy Intel IGP-vel felszerelt notit vettél.
A processzorok fejlesztése szigorúan a szerverpiacra korlátozódik. Még idén lesz egy frissítés és az asztali piacon ennek a résznek vége az AMD-nél. Ugyanígy az Intelnél is, csak ők idén nem frissítenek. Náluk úgy néz ki, hogy a Sandy Bridge-E az utolsó asztali piacra lehozott processzor. Ezután mobil és asztali szinten csak APU-k jönnek. A szerverpiacon még nincs akkora probléma a skálázással, mert az órajellel nagyon jól lehet játszani. Ide még legalább 2 évig lesznek fejlesztések, de idővel itt is csak APU-k lesznek, mert a skálázás itt sem biztosítható a végtelenségig. -
dezz
nagyúr
válasz
MiklosSaS
#119
üzenetére
Tipikus user error... Te csak az egyszálas teljesítményre figyelsz, mert éppen ebben a speciális szegmensben utazol. Erre mit csinálsz? Veszel egy olyan procit, aminél már a megjelenés előtt is, de utána meg aztán főleg lehetett tudni, hogy egyszálas teljesítményben nem lesz olyan jó, viszon sokszálasban igen. Aztán csodálkozol és nekiállsz fikázni, hogy ez semmire sem jó. Meg szídod az AMD-t, pedig ők maguk is megmondták, hogy nem az egyszálas teljesítmény lesz a Bulldozer erőssége.
Egyébként az AMD nélkül sem lenne ATI (már az AMD-ben feloldódva), mert igen komoly gondjaik voltak az R600-assal, az AMD segített gatyába rázni annyira, hogy a piacra lehetett dobni. Különben bele sem egyeztek volna a részvényesek az egyesülésbe.
-
MiklosSaS
nagyúr
utolso offtopikos hozzaszolasom !
Gyerekek, azert ne essunk a lo masik oldarara ! Nekem meg 2 hete FX-6100 muzsikalt a vasban. Nem vagyok kek fan boy, csak az a hibam hogy marhaul elhittem az AMD-nek az olcso marketingjet. Aztan meg k_rva nagy volt a pofara eses par nap utan. 3.3-rol 4.6-ra huzva sem ment ugy ahogy meg lett igerve.
"baratom" , ha nincs ATI nincs AMD. Lejart az athlon64 FX kor, amikor meg volt AMD. phenom I = gyenge, phenom II = kozepes, FX = nagyon gyenge, Llano = kozepes (gyenge a sandy mellet)
Sajnos meg az olcso szegmentben sem tud konkuralni, egy sempron 145 kb anyi mint egy celeron g530 ami kb 2-3 szor jobb.
Egyedul az APU-k amik meg ernek valamit, de az nem az AMD erdeme, hanem az ATI-e. Es nem a proceszor az ami er valamit hanem a grafikaja, a proceszor az xar pont mint a netbookomban ami van (a6-3410m)
-
Sanya
nagyúr
-
dezz
nagyúr
válasz
MiklosSaS
#115
üzenetére
Hát igen, a CAD programok többsége ma is egyszálas (CAM-ot nem ismerem), ennek köszönhető a dolog. Más szóval, CAD programok (fejlesztők) fail... Nem is értem, de mindegy. Előbb-utóbb nekik is lépniük kell most már...
Ezt az aritmetikát kifejtenéd? Milyen program, hány szálas?
Na de... Ez itt egy Trinity topik, ami nem éppen munkaállomásokba való cucc... (Legalább is, amíg a melós programok nem szállnak rá jobban a GPU-sításra. Akkor viszont egy IGP-mentes Xeont is maga mögött hagyhat... Majd valamikor, néhány éven belül.)
(#106) ddekany: Szerintem sokszor könnyebb párhuzamosítani (már persze ahol nincs elvi akadálya), mint jól kigyúrni az egyszálas teljesítményt manuális low-level optimalizációval...
-
MiklosSaS
nagyúr
Ezt most nem erdemes targyalni. CAD-CAM es aritmetikai programokkal dolgozok. 6100-om volt 12 giga rammal 4,66 ghz-re tuningolva. Aztan valtottam 2600k-ra, 4,6-ra tuningolva 272 %-kal gyorsabb aritmetikaban. Teszteltem, huztam, gyuztam a bullt meg az i7, en szerintem a bull az fail !
-
dezz
nagyúr
A Bulldozer esetén semmi értelme egy ilyen átlagolt grafikonnak! Hogy miért? Hát mert egyszálas esetben gyengébb, sokszálas, nem Intelre optimalizált kód esetén pedig erősebb, mint a konkurencia (árkategóriát nézve). Leginkább a játékeredmények húzzák le az átlagot (főleg, ha ésszerűtlen felbontásokon tesztelnek). Ez már nagyon sokszor le lett írva itt, sok teszteredménnyel alátámasztva, stb., nagyon le vagy maradva.
De egyébként a játékok terén is várható, hogy egyre inkább a GPU-ra bízzák a fizikát (ez nem csak tehermentesíti a procit, hanem új távlatokat nyit meg a realisztikusság terén).
(#104) Abu85: Tulajdonképpen van más lehetőség is: a szilícium helyett más félvezetők használata. Speciális területen ma is használatosak, csak van egy bökkenő: sokkal drágábbak... Elképzelhető, hogy ha nagyon muszáj, több területen is bevetik majd őket (HPC, esetleg WS), de a hétköznapi felhasználónak bizonyosan megfizethetetlen.
-
SylverR
senior tag
-
8th
addikt
"Ezerszer lelett írva, hogy win alá jelenleg alig találsz olyan programot, sőt, szinte nincs is, ami 8 szálon futna."
Már a fejlesztés megkezdésekor pontosan tisztában voltak vele, hogy milyen szoftveres környezetben kell majd helytállnia a szóban forgó processzornak. Mi a fenének fejlesszenek 8szálon dolgozó programokat amikor a számítógépek jelentős részében a mai napig 1magos procik ketyegnek? Ezt nagyon bizony benézte az AMD véleményem szerint itt keresendő a Bulldozer felemás fogadtatásának (bukásának?) kulcsa.
Ha veszed a fáradságot és bármelyik, mondom akármelyik hardverrel foglalkozó oldal Bulldozer tesztjét megnézed hol kisebb hol nagyobb arányban de szinte mindenben alulmarad az i7-el szemben. Erősebb? Meglehet. WinRar-ban hajszállal az i7 fölé kerekedett vagyis 1magra vetítve a dolgot minimálisan tényleg erősebb lehet. DE akkor is kikap és bizony semmi más nem számít. Erre jössz TE és győzködsz/erőlködsz itt nekem, hogy márpedig a Bull akkor is erősebb és bezzeg Linux alatt blablabla. 1: lőtéri döglött kutyát sem érdekli a linux. 2: mire elterjednének olyan átlag windows felhasználó által is sűrűbben használt programok amik végre kiaknáznák a Bulldozerben rejlő lehetőségeket addigra bottal sem fogja senki piszkálni ezt a procit. Rég elavul. Lesz más alternatíva ami fejlettebb erősebb miközben kevesebbet is fogyaszt. Ez pár év múlva csak villanyóra pörgetésre lesz jó. Általában mindig azt hozzák fel a a Bull védelmében, hogy "de majd ha szoftveresen is támogatott lesz ez-az". Nincs ha. Nincs. Most most van. A Bulldozer itt van már egy ideje. Most kellene villantania nem "majd ha..." Senkit nem érdekel a "majd ha". De nyilván neked van igazad és mindenki téved sőt tovább megyek, az egész világ úgy hülye ahogy van mert az AMD Bulldozer márpedig akkor is best buy!
Jöhetsz itt nekem Intel által szponzorált programokkal meg vagdalkozhatsz a Cinebench-el amit egyébként én egyszer sem említettem, te rugóztál rajta mindvégig nem igazán érdekel. Igazából mondhatsz akármit engem csakis számokkal lehet meggyőzni. Azokkal pedig nehéz vitába szállni, azok nem hazudnak. Úgyhogy erről ennyit. Én ejtem a témát nem akarok itt tovább offolni.A francba már annyiszor megfogadtam, hogy a hozzád hasonló elvakult fanboyokat (Intel/AMD/Apple/Samsung/nVidia/AMD(ATI) stb... tök8) válaszra sem méltatom mert felesleges, erre tessék...
-
SylverR
senior tag
Ehh..Ezerszer lelett írva, hogy win alá jelenleg alig találsz olyan programot, sőt, szinte nincs is, ami 8 szálon futna. A Cinebenchet ne hozd fel. Nézz utána Cinés teszteknek. Még magán az Intel procin is hülyén skálázódik, ahogy kapcsolgatják a szálakat..
Nem azt írtam, hogy a bull megveri az i7-et minden programban, azt írtam, hogy a bulldozer fizikailag erősebb. És ez nem vita tárgya. -
SylverR
senior tag
Nem azért szoroztam 8-cal az AMD-t, mert 8 szálú, hanem mert 8 integer magos...
Ha 8 szálúsítod az i7-et, akkor az 8x 50% lesz, vagy azalatt...Az Intel 1 magon futtat két szálat, tehát fizikailag nem képes 50%-ot kicsikarni 2 szálon 1 magból. Alatta fog teljesíteni. Míg ehhez képest a bull 60%-ot teljesít, nagyjából.
Egy szálon, egy magban az Intel erősebb, ezt senki nem vitatta.Éppenséggel pont, hogy a te érvelésed hibás.
A Bulldozer a távfutó, mivel "több az izma", míg az Intelnek kevesebb az izma, de azok felvannak puffasztva. Fail.
-
8th
addikt
Nézd én nem vagyok az a tipikus amd fikázó kék fan, sosem voltam. Mindig azt vettem ami a jobb ár/érték aránnyal bírt (Athlon XP, Athlon64, Athlon64 X2) bár az igaz, hogy az Intel Conroe de főleg a 45nm-es Wolfdale széria debütálása óta egészen a LIano megjelenéséig nem nagyon gondolkodtam amd-ben. Ha valaha vissza is térek a zöldekhez az biztos, hogy nem a Bulldozer miatt hanem a zseniális APU-k miatt fogok.
Fizikailag erősebb a Bull? Oké, tételezzük fel, hogy igen. Akkor, hogy hasonlóan buta példával jöjjek mint te. Szerinted ki fog hamarabb lépcsőn felszaladni egy felhőkarcoló legfelső emeletére? Egy 120kg-os testépítő vagy egy 65kg-os hosszútávfutó? Na ugye. Hajára kenheti az ember a nyers erőt ha olyan környezetben mozog ahol az nem válik előnyére.szerk: isten ments, hogy beleszóljak de a számításod hibás. Az i7 is nyolc szálon dolgozik.
Ha külföldi hardver oldalaknak nem hiszel fusd át újra a PH!-s Bulldozer teszt eredményeit: [link]
Ööhm... azért ugye nincs harag?
-
ddekany
nagyúr
"Ha a programod gyors, akkor eladható, ha van gyorsabb/jobb, akkor azt veszik az emberek."
A végkifejlet a valóságban valószínűleg az lesz, hogy a felhasználó csendben viseli, hogy némely dolgok kissé nyögvenyelős maradt, mint ezelőtt is volt, aztán kész. Amikor valami multimédiás (kép, hang) csodáról van szó, akkor brutálisat lehet kaszálni párhuzamosítással, főleg GPU-val. Meg még egy két speciális területen. Ezek jelentőségét én nem nézem le, csak a legtöbb kód nem ilyesmikről szól. Valószínűleg nem is lehetne olyan sok pluszt kinyerni belőlük több maggal. Sőt, az optimalizálatlanságuk egyáltalán nem csak abból adódik, hogy nincsenek párhuzamosítva... azaz, már eddig is (egyetlen magon) sokat lehetett volna gyorsítani rajtuk, de ez is csak módjával történik meg a valóságban, mint tudjuk. Szóval eddig sem törték magukat össze a cégek optimalizálás terén, pedig elvileg eddig is versenyelőny lett volna. És ezt mondom, hogy valószínűleg hasonlóképen módjával lesz az sokszálúság is kihasználva, ama néhány tipikus speciális területen kívül.
-
SylverR
senior tag
Jól van, kedves kék-fan.
A kérdés az volt, hogy fizikailag erősebb-e a Bulldozer. Igen!
A tesztoldalak nem feltétlen az Intel malmára hajtják a vizet, de a Cinebench teszt pl nem mérvadó, hiszen a Linux-os tesztekkel ha összeveted, nem megfelelő eredményt ad. Egyértelműen az Intel processzoraira optimalizálták.
Linux. Lehet téged, és sok felhasználót nem érint. De itt most a cpu teljesítményéről volt szó, ami hát.. Pár helyen a 2600K-t is megszorongatja.
Az ok pofon egyszerű, megpróbálom elmagyarázni:
2600K = 4x 100% procierő, azaz 400%.
8150 = 8x 60% procierő, azaz 480%.Kicsit sarkított a fenti értelmezés, szóval ne tessék beleszólni.
-
Abu85
HÁZIGAZDA
válasz
MiklosSaS
#98
üzenetére
Az AMD tudna fejleszteni erősebb egyszálú teljesítményt is. Ez csak a tranzisztorokon múlik, és a cache szervezésen. A dolog ennél sokkal komplexebb, amit az átlag user már nem lát. Moore törvénye és Dennard skálázási szabálya vitte előre a fejlesztéseket több mint 30 éven keresztül. Moore törvénye még mindig él, de a Dennard scaling megfeneklett. Ez azt jelenti, hogy a teljesítmény skálázásának legkönnyebb módja előtt bezárult egy ajtó. Ez már mindenkit érint, mindenki reagál rá a fejlesztésekkel, csak nem mindenki ugyanolyan gyorsan. Az út persze nem ért véget, de más irány kell. Első opció, hogy figyelembe veszik a gyártók a Pollack-féle skálázási szabályt (ami a gyártástechnológiától való függetlenség hatására örök érvényű). Ez azt jelenti, hogy jelentősen butítják a processzormagokat, ezzel jelentősen visszavetve az egyszálú teljesítményt, ám eközben növelhetik a többszálú tempót, hiszen a butított processzormagokból több fér el ugyanakkora tranyóbudget mellett. Tulajdonképpen amikor véget ért az egymagos processzorok korszaka pár éve, akkor a gyártókat ez a szabály mentette ki a szarból, és egy ideje minden processzor homogén többmagos. A Pollack-féle skálázási szabály aránylag nagy játszóteret ad a throughput teljesítmény skálázására, vagyis ezen a ponton a processzorok teljesítménye akár meg is duplázható, ám ott van a kontra oldalon, hogy ehhez az egyszálú teljesítmény felezése szükséges. Nyilván valamilyen szinten ezzel lehet játszani, de a helyzet az, hogy egy bizonyos szint alá az egyszálú teljesítményt senki sem vinné. Itt jön a másik út, ami a már egy ideje lebeg a gyártók szeme előtt, de a Sony/Toshiba/IBM Cell processzorának megjelenéséig senki sem hitte, hogy járható. Ez a rendszer viszont bebizonyította, hogy a Pollack-féle skálázás mellett a heterogén módon programozható lapkák is alternatívák lehetnek a Dennard scaling becsődölése idején. Ilyenkor kezdődött el az Intelnél Larrabee fejlesztése, és az AMD is ekkor kezdte a kutakodást egy GPU-fejlesztő után. A dolog egyszerű. A GPU nagymértékben párhuzamos munkavégzésre készült, így amellett lehet egy lapkába jó throughput teljesítményt pakolni, hogy megölnéd a processzormagok egyszálú teljesítményét. Mára kiderült, hogy mindenki ezt az irányt részesíti előnyben.
Az APU-knak sokkal nagyobb a jelentőségük, mint ahogy látszik. A skálázást biztosítják a fejlesztők számára. Aztán ezt vagy kihasználják, és a programok gyorsabbak lesznek, vagy maradnak az ingyen ebédnél és az egyszálú kódoknál, és akkor 2030-ra talán jön valami gyártástechnológiai áttörés.
A gyártók egyértelműen döntöttek. Az AMD esetében a legnagyobb fejlesztéseket az integrált GPU kapja az új APU-kban. Az Intel esetében se számíts a processzorteljesítmény növekedésére. Ellenben az integrált GPU-t brutális pénzek beletömésével próbálják kigyúrni, mert erről az oldalról biztosítható a skálázás. Majd meglátod, hogy a következő két generáció hogyan fejlődik. A processzor oldaláról a lapkák csak kiegészítéseket kapnak az utasításkészlet szempontjából. Ezek egy része az integrált GPU-val való jobb összedolgozást is jelentik. Ami óriási fejlődés előtt áll, azok az integrált GPU-k. Az Intel a Haswellbe négyszer több vektoros shadert rak, mint amennyi ma van a Sandy-ben. Ellenben a processzormagokhoz alig nyúlnak. Az AMD a Kaveribe már GNC architektúrát rak, ami a shaderek számában nem nagy előrelépés a Llanóhoz képest, de olyan képességeket ad a rendszernek, amire nagy szükségük van a fejlesztőknek. -
Abu85
HÁZIGAZDA
A szoftverfejlesztést is a verseny hajtja. Ha a programod gyors, akkor eladható, ha van gyorsabb/jobb, akkor azt veszik az emberek. Mondom két dolog lehetséges. Vagy arra viszik a fejlesztéseket, amilyen lapkák jönnek, vagy egy helyben marad a program teljesítménye, ezzel kockáztatva, hogy egy konkurens program leelőzi azt.
Jelenleg számos opció van fejlesztés alatt a CMOS gyártástechnológia leváltására. A probléma az hogy mindegyik út nagyon kockázatos. Az elmélet és a gyakorlat nagyon különbözik, így az is lehet, hogy az éveken át beleölt milliárdoknak nem lesz látható eredménye. A karbon nanocsöveknek lehet nagy szerepük a tokozás kialakításánál, és a 3D-s chipek elkészítésénél. Ez 3-5 éves távlatban van, de a logikai áramköröknél való alkalmazás még 10-15 éves távlat, ahogy a grafén alkalmazásának lehetősége is. Ha a legjobbat is feltételezzük az új fejlesztéseknél, akkor sem ragadhatunk le az aktuális teljesítményszinten 2022-ig. Egyrészt a hardvergyártóknak nem lenne 10 évig pénzük, mert senki sem venne új hardvert, ha az nem gyorsabb, másrészt a grafén és a karbon nanocsövek is csak esetleges megoldások. Nem tudni a buktatókat, így lehet, hogy 2030-ig nem lesz belőlük semmi.
-
stratova
veterán
Eddig ismeretlen okból kifolyólag nem reagált a tisztelt fórumtárs e kérdést taglaló válaszomra, pedig én is "CPU számítási teljesítmény / Wattról beszéltem".
Szerintem erre a CPU erő/fogyasztás kérdésre visszatérhetnénk amikor:
1. Megjelent Ivy, Trinity és Vishera, esetleg további tesztek.
2. Intel bármilyen CPU mag "mellé" HD 6550D, HD 7660D ill. 6620G és 7660G kaliberű GPU-t pakol.
3. A konkurens 2 mag/modul, 4 szálas APU-k csak CPU terheléses fogyasztása összevethető.Nem tudom szemet szúrt-e a teljesítmény/fogyasztást feszegetőknek, hogy jelenleg pl. 35 W-os osztályba mindkét gyártó legfeljebb 2 fizikai maggal/modullal nevez. Ez igaz Ivy bridge-re is, a 22nm és 3D tranzisztor ellenére ez fér a keretbe potensebb (HD 4000) GPU résszel.
-
dezz
nagyúr
"De én a CPU számítási teljesítmény / Wattról beszéltem"
Értem én, de a usert nem csak az érdekli. Elfogadható CPU teljesítményt hoz ki az egyes platformokon megszokott fogyasztási keretekből.
"Hogy aztán ezek közt ki szerint melyik üti meg a "igényli a minél nagyobb teljesítményt" követelményt..."
A Trinity esetén mainstreamről beszélünk, azaz a többség dönt, az átlagfelhasználó... Aki ritkán találkozik percekig vagy még tovább futó egyszálas kódokkal, ahol már másodpercekben mérhető a különbség. Amik viszont órákig futhatnak, azok általában párhuzamosíthatók és "GPU-síthatók" is: kép-, hang- és videófeldolgozás. Esetleg egy kis hobbi renderelgetés. Ami a játékokat illeti, jellemzően nem a legbrutálisabb videókártyákkal fogják párosítani a Trinityt. Megjegyzem a játék-fizika is egyre inkább költözködik GPU-ra.
"Amikor van kismillió absztrakciós réteged, sőt, meg akár magas szintű nyelved"
Ilyen problémával én nettopon futtatott durvább Flash játékoknál találkoztam. De úgy tudom, a Flash is egyre inkább épít a GPU-ra.
(#97): A piaci verseny kikényszeríti a fejlődést...
"(multimédia, tömörítés... játék... őőő)"
A multimédiába beleszámoltad a kép-, hang- és videófeldolgozást? Beleértve ebbe nem csak a konvertálásokat és az editálást, hanem felismerést is, ami az elkövetkező években egyre inkább előtérbe kerülhet a hétköznapokban is és kell neki a teljesítmény, leginkább GPU-teljesítmény. Hát a renderelést? (Amely megoldások szerintem előbb-utóbb majd átveszik a kevésbé realisztikus mai játék-grafika helyét is.)
(#98) miklosss2012: Ember, nem csak játék van a világon! Más számításigényesebb (és normálisan megírt) kódokban fej-fej mellett van a 8150 a 2600K-val!
"de aki mast szeretne"
Akinek teljesítmény kell, az Intelből sem mainstream procit vesz.
Az ATI már nem létezik, az ex-ATI és az ide osztott AMD-s mérnökök együtt tervezik a GPU-kat.
(#100) 8th: Esetleg ne csak azt nézd, hogy hány tesztből hányban mi van. Hanem azt, hogy ahol igazán számít a teljesítmény, ott igencsak előtte van -- kivéve játékok, mert ott még nem sűrűn van kihasználva a 8 mag...
. A Trinity is büntetni fog, nem kicsit. Amint megjelenik abban a pillanatban értelmét vesztik az ilyen ~15k-s már némi játékra is alkalmas belépő szintű videokártyák. Másrészről tapasztalatból mondom egy Phenom II X4 955 a mai napig elég játékos gépbe (is).
![;]](http://cdn.rios.hu/dl/s/v1.gif)
Ha esetleg hamarabb is jön ki az Ivy akkor sincs semmi mert valószínűleg a nyomába sem ér majd.
)
Új hozzászólás Aktív témák
- Redragon Kumara K552 RGB Brown Switch magyar billentyűzet
- Xiaomi Redmi Note 14 Pro+ / 8/256GB / Kártyafüggetlen / 12Hó Garancia
- BESZÁMÍTÁS! Dell Latitude 3530 üzleti notebook - i5 1235U 8GB DDR4 512GB SSD Intel Iris Xe WIN11
- Microsoft Windows, Office & Vírusirtók: Akciók, Azonnali Szállítás, Garantált Minőség, Garancia!
- HIBÁTLAN iPhone 13 128GB Red -1 ÉV GARANCIA - Kártyafüggetlen, MS3760
Állásajánlatok
Cég: Laptopszaki Kft.
Város: Budapest
Cég: PCMENTOR SZERVIZ KFT.
Város: Budapest