Keresés

Új hozzászólás Aktív témák

  • proci985

    MODERÁTOR

    válasz dabadab #122 üzenetére

    várj, az a film már leesik a skáláról:DDD azért vannak darabok, amikkel nem árt óvatosnak lenni (troma filmek -surf nacis must die, killer kondom- se egyszerűek).

    egyébként tényleg pattern matching, de matekkal jobban hangzik:).

    nagyonzárójelben: logikába szerintem azért bőven belefér a pattern matching, az meg szerintem még a matematikához tartozik. másrészről meg vannak összefonódások, bool logika gyakorlatilag alapja a deklaratív nyelveknek, Turing-gépet is eredetileg nyelvészek építették, mégis fontos algoritmuselmélet szempontjából (és az élő nyelvek nehézsége hasonló szinten van, mint a Turing-gépek nyelve). mondjuk így nézve gyakorlatilag mindenről be lehetne bizonyítani, hogy mindenhez van köze:).

    ezt meg már csak azért merem leírni, mert a ph!n vagyunk:
    svédül első két hónapban semmi automatizmusom nem volt (ellenben a végére lett alapfokúm, még minidig nulla automatizmussal), viszont rekurzivan épített vektorokban gondolkodtam: ha kijelentő, akkor az első elem az alany halmazból kerül ki, a második elem az ige halmazból, aztán jöhetnek a különböző bővítmények sorrendben dinamikusan allokálva, majd ha az egész összeállt, akkor mehet az outputra (kéz/száj), egyébként ha kérdő/mellékmondat, akkor mellékmondatnál kötőszó (kiválasztva a kötőszó adatbázisból), aztán ige, aztán állítmány, aztán a többi. végén új függvényhívás üres vektorral és mondattípussal. mellette második threaden ugyanez angolul, avagy ha nagyon megakadtam, akkor így tudtam gyorsan megértetni magam. kivételekkel minimálisan foglalkoztam, illetve volt random/németbenhogyvolt funkció döntésképtelenség esetére. kb összepakoltam egy kész pszeudokódot, és úgy döntöttem, hogy akkor nekem most ez a nyelvem (ez segített bírni és tartani a tanulási tempót). tanulásg a végére nekem az volt, hogy az élő nyelvek és a mesterséges nyelvek nem is állnak olyan messze egymástól, logikából/pattern matchingből pedig lehet nyelvet tolni, ha nincs más lehetőség (nem annyira jó ötlet egyébként, de megy).
    azóta már vannak automatizmusaim, és ilyen őrültségeken nem gondolkodok:DDD. mentségemre szóljon, hogy nagyon rövid volt az idő (cserébe hiperintenzíven, értsd, heti 70-100 órák is megvoltak elején, később ez beállt 60-70re), és ezt az intervallumot olyan szinten kellett optimalizálni, hogy kellettek a kevésbé ortodox módszerek (két hónap végére kb 7000szavas aktív szókincsem volt, ez azt hiszem mindent elmond). a fejembe meg senki nem látott, hogy mégis hogy a fenébe rakom össze a dolgokat, ha a végeredmény kielégítő volt. mindenesetre a két hónap elején és végén is "futtattam" egy tesztet pattern matchingre/logikai képessgekre, látványos volt a javulás.

  • Crystalheart

    őstag

    válasz dabadab #101 üzenetére

    A nyelvtanítással az a baj, hogy jó eséllyel ott van tizenakárhány elpocsékolt év az általános és középiskolában... :|

  • #20196435

    törölt tag

    válasz dabadab #101 üzenetére

    Drage? 4-8 före nem lehet feldarabolni az evfolyamot.
    Szitu: az evfolyam 80%-a az angolt valasztotta. Ez mondjuk 75 hallgato. Az angol elmelet (nyelvtan) ugy kerül leadasra es szamonkeresre, mint a többi targy: elöadoban peldamondatokkal, ZH-val szamonkerve, felev vegi tetelekböl huzott vizsgaztatassal.
    Közben parhuzamosan folyik a szeminariumi (gyakorlati) resz is a felev alatt -pont ugy, mint a többi targynal is ez megszokott, ahol a szavakat es a kerdeses reszeket tisztazzak 20-30 fös csoportokban.

    Ez nem tünik megoldhatatlannak. Miert nem probalta ki igy meg egyik intezmeny sem? Az emberekbe igy izombol szo szerint bele kellene verni a nyelvet mint pl. a penzügyet is

  • Crystalheart

    őstag

    válasz dabadab #73 üzenetére

    Persze hogy nem elég, de középiskolában sem 500 fős ömlesztett osztályok vannak. Azt lehet tudni, hogy az egyes szakokon mekkora az igény, és kb. mennyien végzik el a végére - vegyenek föl annál a számnál csak kicsit, mondjuk kétszer többet, ne húszannyit, és máris jobb a helyzet. Nem hiszem, hogy a magyar diploma értékét hosszú távon az EU-ban más megvédhetné, mint az elitoktatás előnyben részesítése. Emellett annyi tömegoktató egyetemet tarthatnának fönn, amennyit akarnak, de ha volna ez a két alternatíva, meg lehetne nézni a két diploma értékének különbségét. A zseniket ki kell emelni a tömegből, de előbb még meg is kell őket találni!

    Az aránytalanul sok egyetemista nem más, mint a pályakezdő munkanélküliség elfedése, szinte csak statisztika-javító...

    "Köszönöm szépen, de ha valami nem hiányzik, az az, hogy az átlátható és egyértelmű felvételit lecseréljék valami abszolút szubjektív izére." - Igazad van, a jó eséllyel szubjektív (szóbeli) érettségi és a felvételt követő, az egyetemeken általánosan tapasztalható szubjektivitási özönvíz mellett ez az, ami igazán számít. :) Bár hogy most majd két emelt szintű érettségi kell, talán javít, hiszen azt nem ismerős tanárokkal teszik le. Viszont emlékszem, az info emelt érettségim mindenre jó volt, legfőképpen egy kis időtöltésre, de arra nagyon nem, hogy felmérje, ki alkalmas ezen a téren dolgozni.

    Nem is csak az iskolai rendszerről van itt szó, a felvételiztetés érettségi alapján ilyen mai formában nem tudja rendesen megállapítani, ki elég tehetséges ahhoz, és kiben van elhivatottság, hogy el is végezze a szakot.

    Hogy milyen tapasztalatról beszéltem? Az SZFE-béli tapasztalat, ahol az ismert személyiségek, akik a tanárok, nem elkaszálják az embereket tölteléktárgyakon, hanem tanítják és felzrkóztatják őket.

  • proci985

    MODERÁTOR

    válasz dabadab #51 üzenetére

    nekünk még Cs fizikánk volt (5+5kredit), pedig műinfora jártam. értsd, bmen a legdurvább (voltak persze témakörben csúnyábbak a gépészeknél és közlekeseknél, de azokat mechának hívták:) ). szóval az minden volt, csak nem tölteléktárgy (utóbbi években tudomásom szerint abból is 90% körüli bukási ráták voltak, nálunk azért még többen abszolválták).

    jelenleg Skövdében örömmel konstatáltam, hogy nincs fizika, analízis, diszkrét is csak mértékkel, cserébe második héten már debiant haxxoltunk konzolból, és programozásból kapásból dizájnnal és OOPvel kezdtünk (egy időben a main bemutatásával). jelenleg 3 év alatt versenyképest tudást kell átadni/felszedni, abba szerintem nem fér bele tölteléktárgy.

    más, matek felvételi példasorok: azért egy anal szigorlat után már nekem annyira nem tűntek vészesnek, de javítsatok ki:)

  • tildy

    nagyúr

    válasz dabadab #69 üzenetére

    Pill. meglesem jobban.
    Vagy gúla vagy kúp volt benne - meg is szivatott az a feladat rendesen - , és délelőtt volt. Ez alapján : Írásbeli érettségi-felvételi feladatok (1998. május 26. de.)

  • Crystalheart

    őstag

    válasz dabadab #43 üzenetére

    Lehet ezen elmélkedni, de a tapasztalat nem ezt mutatja. Mert bizony egy darab államilag támogaott intézmény van ilyen, amit én is elmondtam, és öt év alatt csak hébe-hóba hull ki ember - a nyolcfős évfolyamból.

    A felvételi műveltségi és készségi teszt, ahol az érettségi nem számít, csak meglegyen. A második forduló már személyes (!) találkozás, elbeszélgetés, a harmadik forduló gyakorlati, és egy egyhetes együttélés után döntenek. Az SZFE-ről van szó. Nyilván van hibalehetőség, sokszor látjuk, hogy nagy tehetségeket csak sokadszorra vesznek föl, és igazságtalannak érezzük, de a lényeg, hogy a presztízs megmarad, van értelme egyetemre járni. Kis létszám esetén nem szükséges irreális dolgokkal szórni az embereket, meg puskázásra kényszeríteni őket, hogy az jusson át, aki jobban meg tudja kerülni a rendszert...

    Nem azt mondom, hogy mindenki puskázik az analízisen, hanem hogy a nagyszámú puskázó nagyobb arányban kap jó jegyet, mint akik megérdemlik. Szakembereket képzünk, vagy életművészeket?

  • Jhonny06

    veterán

    válasz dabadab #51 üzenetére

    Szoftverfejlesztő szakon nincs is annyi fizika, mint mérnök infón, pont ezért. Utóbbiból viszont lehet olyan szakirányt választani, ahol kell. Nem véletlenül az a neve, ami.

Új hozzászólás Aktív témák

Hirdetés