- Mobil flották
- Samsung Galaxy A55 - új év, régi stratégia
- iPhone topik
- Honor 200 - kétszázért pont jó lenne
- Huawei Watch GT 5 Pro - egészség + stílus
- Samsung Galaxy S25 - végre van kicsi!
- Samsung Galaxy S24 Ultra - ha működik, ne változtass!
- Google Pixel topik
- Yettel topik
- Honor 200 Pro - mobilportré
Aktív témák
-
Den
veterán
1, így _volt_ évtizedekig. Egy ideje már a kormányok elég rámenősek környezetvédelem területén, pláne hogy a társadalmi igény is kialakult erre. Ma már mindenki fél a környezetszennyezéstől és ez elég adu a kormányszervek kezében, hogy kikényszerítsék a környezetbarát megoldásokat. Pláne az usaban. Kormányprogram indult hogy még az évtized végéig áttérjenelk a tüa cellás kocsikra. És nem csak a gyártást ösztönzik, hanem a háttér infrastrukúra kiépítését is elkezdik. Pár év mulva az usában bárhol tankolhatsz majd hidrogént.
De az olajtársaságoknak ez egyáltalán nem tragédia. A kocsik mozgatásához továbra is energia kell, és ezt jóideig kőolajból fogják előállítani. Az csak részletkérdés hogy a kocsi hidrogénnel megy, mivel hidrogén nincs tisztán a környezetben, ezért elő kell állítani. Két módja van, vagy kémiai úton kőolajból, vagy vízbontással, ehez viszont áram kell amit erőműben állítanak elő, és vissza is jutottunk az olajhoz. -
Den
veterán
Ez most mire válasz?
Ha a tüzelőanyagcellára: Olaj lobbi nem fog semmit tenni, mert a környezetvédelmi előírások olyan szigorúak lesznek hamarosan amit a hagyományos motorok nem tudnak teljesíteni. Márpedig az autóipar is elég erős ahhoz hogy érdekeit érvényesítse, az pedig az hogy minnél több kocsit adjanak el. És az olajlobbi a feje tetejére állhat ezt akkor sem tudja megakadályozni. Annál is inkább, hogy kb egy hónapja az usa kormánya hivatalosan is támogatja a tüzelőanyag cellás kocsik szériagyártásának mielőbbi beindítását.
De nem kell az olajlobbinak félni, ugyanis energiára ezután is szükség lesz. Ha hidrogén üzeműek lesznel a tüa cellás kocsik akkor a hidrogén előállításához, de a cél a folyékony tüzelőanyag ''égetése'' a cellában, és lehetőleg valamilyen olcsó, pl benzin.
A fogyasztás csökkenésből adódó bevételkiesés sem gond, mert ha csökken a kőolajforgalom akkor emelik az árát. Ez egy piaci törvény: ha az emberek egyszer hajlandók voltak valamiért egy összeget fizetni, akkor azt később is megadják (konkurencia hiányában). Márpedig az emberek a benzin árával csak annyira törődnek amennyire az az _utazás költségét emeli_ . Tehát egy drasztikusan csökkent fogyasztás mellett, megfizetik a drágább üzemanyagot is. Márcsak azért is mert ha tetszik ha nem, utazni kell. -
Den
veterán
''tudomány a valóság idelizálása''
Ezt arra értette, hogy a tudománny egy egy jelenséggel kiragadottan fglalkozik, egy elvont modelt alkot, amiket álltalában egy ideális esetre vonatkoztat.
Pl a gyorsulás fizikai képlete leírja a gyorsulás összefüggéseit _elméletben_. A valóságban ezzel _önmagában_ nem lehet egy konkrét test gyorsulását leírni, mert még van súrlódás, légellenállás... -
-
Den
veterán
Kritikai hozzáállás: Nincsen vele semmi gond, ha az ember_pontosan_ismeri_azt amivel szemben kritikát fogalmaz meg. Te viszont nem ismered a tényeket, feltettem a kérdést, hogy szerinted hány idegsejt kell a szag alapján tájékozódáshoz, és a szúnyognak vajon hány idegsejtje van. Választ nem kaptam, sejtésem szerint nem tudod a választ. Akkor viszont nem értem, miért állítod olyan határozottan amit állítasz.
Még lenne ezer érv, de részemről szúnyog téma lezárva, mert ez már csak meddő vita.
Denikennel odáig nincs gond, hogy miért ne létezhetene más civilizáció az univerzumban. Én is annak a híve vagyok, hogy létezhet, méghozzá rengeteg idegen civilizáció.
A következő kérdés viszont már nem az igazi. Miért ne jöhetnének ide? Már miért jönnének ide? Kőkupacot építeni??? Ekkora energiát beleölni hogy egy idegen bolygón egy elmaradott civilizációnak kőpiramist építsenek?
Minden lehet, csak semmi nem bizonyítja. Az viszont a történelem ismeretében, nagyon valószínű, hogy egy uralkodó vagy vallási vezető egy munumentális építményt építtet. Kérdéswképes e az ember egy ilyet megépíteni,? A válasz: megfelelő eszközökkel igen. Képes az ember ilyen eszközöket késziteni? Igen.
Akkor minek ide az ufók? Csak azért mert lehetséges. Hát igen. Végülis kis valószínűséggel akár az is lehetséges hogy egy földrengéstől a kövek úgy esnek egymásra hogy piramist kapunk, csak hát ennek elképesztően kicsi az eséje. -
Den
veterán
Most itt nem ilyen dolgról van szó hanem ha adott egy ménkű kő, néhány fadarab meg némi kötél, a különböző kultúrában élő emberek hasonlóan próbálnák a rendelkezésre álló eszközöket használni egy adott feladatra.
Magasabb társadalmi szinten nyilván mások a megközelítések, de az elemi problémamegoldás szintjén nem. vagy csak annyi mint két ember között ugyanolyan körülményeknél. -
Den
veterán
Hogy az inteligencia mennyire civilizáció független:
Kutatók mentek az őserdőbe valami törzseket tanulmányozni repülövel. Leszáltak, emberek csodálkoztak veszettül hogy mi ez a szerkezet soha nem láttak repülőt. A tudósok felajánlották a bátrabbaknak hogy elviszik őket egy körre. Beszáltak, de az egyik vitt magával egy ménkű követ. Kérdezték tőle hogy minek. Erre mondja, hogy ha elrepülnek a szomszéd törzs faluja fölött amelyikkel háborúban állnak majd jól ledobja rájuk.
A pofa 20 percel azután hogy életében először látott repülő eszközt, feltalálta a légitámadást!
Ennyit az eltérő gondolkodásmódról :) . -
Den
veterán
Tudom hogy öregebb, de most csak a fejlődés szempontjából fontos időszakot néztem, tehát amire a mai állapot visszavezethető. A négyezer év arra volt példa hogy ennyi idő alatt mekkora fejlődés ment végbe. A nagy építmények pedig arra hogy a miénktől függetlenül is kialakulhattak fejlett technikájú civilizációk.
-
Den
veterán
Dávid szobor: de nincs is több milliárd tonna.
Mm pontosság: nem egyiptomban, hanem délamerikában találtak olyan többezeréves romokat ahol a kövek úgy vannak összeillesztve, hogy egy borotvapengét nem lehet közéjük csúsztatni. Az igazi döbbenet akkor volt mikor egy ilyen falat megbontottak, és kiderült hogy a köveket hajszálpontosan megmunkált fémlapok tartják össze tized miliméteres illesztéssel ! -
Den
veterán
Miért volt más a gondolkodás módjuk és miben? Az inteligencia és a problémamegoldó képesség kultúra független. Az hogy rabszolgatartók, befolyásolja a gondolkodásmódjukat abban hogy mondjuk eröforrásként embereket használnak mert mondjuk olcsóbb mint az állat, vagy olyan dolgot is bevállalnak ami túl nagy emberáldozattal jár mondjuk a mi számunkra. De alapvetően a _cálszerűség_ a fő vezérelv.
Ezért nem fog rabszolgát használni görgő helyett, mert az rosszabb hatásfoku mint a fa görgő, vagy kerék.
És milyen bizonyítékokat találtunk? Tárgyit semmit, csak magukat a piramisokiat Maradtak a festmények, ezekkel viszont az a gond, hogy az eredeti piramisokban (giza), egy fia ábra nincs. A többi viszont egyáltalán nem olyan komoly építmény mint ezek, csak egyszerű másolatok, mélkülözve azokat a matematikai és mérnöki elveket amik a nagyon felfedezhetők. Ezeknél is kérdés hogy mennyire tekinthetők egy sírbolt festményei hiteles kordokumentumnak. Ez kb olyan mintha majdan a régészek a pártház aulájának szocreál domborművéből akarnák kikövetkeztetni technológiai szinvonalunkat. -
Den
veterán
Nem számolom hozzá, csak azokat amiknek az eredményei beépültek a miénkbe tehát hozzájárultak valamivel a fejlődéshez. Az egyiptomi meg délamerikaiak análkül tűntek el a sűlyesztőben hogy átadták volna ismereteiket. Csak az építményeik maradtak, hogy agyalhassunk hogy csinálták :) .
-
Den
veterán
Szerintem a legjobb kiindulni abból hogy Te mit csinálnál. Adott egy rakás ember, egy rakás állat, rengeteg faanyag, kő, kötelek... Hogy használnád föl célszerűen?
Hát én a nyersanyagokat biztos nem nyers formában használnám (ökröket megsütném :) ), hanem az feledatoz szükséges eszközöket készítenék. Nem hiszem hogy a piramis építői ne lettek volna elég értelmesek ehhez. A piramisok (az eredetiek gizában) rengeteg matematikai összefüggést ''tartalmaznak'', Ebből adódóan viszonylag komoly matematikai ismereteik voltak. -
Den
veterán
Az ufók az hülyeség, de a komolyabb (emberi) civilizáció hagyatéka valószínű, ugyanis szerte a világon feltűnnek hasonló koru monumentális építmények, amiknél visszatérő motívum a piramis forma. Végülis ha a mai civilizációnkat a lehető legmesszebről indítom, és beleveszem monduk az ógörögöket is akkor sincs több 4000 évesnél. Márpedig ezalat a 4 ezer év alatt kiépítettünk egy globális technikai alapú civilizációt és kijutottunk az űrbe. És mivel az ember legalább 50 ezer éve anatómiailag változatlan, ezért akár több fejlett kultúra is létezhetett a mienk előtt.
Egyébként pedig a kvantummechanikai alapon működő hűtő álltal leadott hő, megtéveszti a szúnyogot, és mivel ez a hűtő halk, ezért meghallod a zümmögését és lecsapod, mikor rászáll a gépházra oldalára. :)) ) -
Den
veterán
A piramis építésbe nem megyek bele (nagyon), mert csak a hasonlat kedvéért hoztam föl, de miért ne ismerhették volna a görgőt, és az emelőt, vagy akár a csigasort? Mindig abszurd számomra hogy adott egy iszonyat emberi teljesítmény és a ''tudósok'' csak állnak és azon tanakodnakhogy hogy lehetett azt olyan primitív eszközökkel megcsinálni. Erre óriási szellemi befektetéssel mindenféle ravasz trükköket találnak ki, ugyanakkor nem feltételezik hogy ugyanazzal a szellemi munkával esetleg hatékonyabb eszközöket is kitalálhattak 5 ezer éve. Végülis mi kétezer év alatt eljutottunk a lovaskordétól az űrhajóig. Az ember anatómiailag minimum 50 ezer éve változatlan, miért ne juthatott volna el 45 ezer év alatt egy egszerü csigás daruig.
Na mind1 ez mellékvágány.
A szúnyogról utoljára. Az hogy nagyon kicsi az nem objektív fogalom. Miért egy idegsejt mekkora? És egy szúnyognyi térfogatban hány idsegsejt fér el? És hány idegsejtből lehet alakfelismerésre alkalmas struktúrát létrehozni? És hány idegsejtje van a szúnyognak?
Az a legnagyobb gond hogy feltételezéseid hiten alapulnak, olyan amit írsz mint amikor valaki egy létező dologról bebizonyítja hogy az valójában nem létezhet, erre hoztam a piramist példának. Itt is, adott a szúnyog, ami szemmel láthatólag nagyon jól eléldegél a melegvérű állatok vérének szivogatásával, a kutatások azt mutatják hogy a szeme nem csak dísznek van hanem lát is vele, és van egy szaglószerve ami szintén segíti a tájékozódásban. Józan paraszti ésszel levonható a következtetés hogy ezekkel az érzékszervekkel, némi ideg ''rendszer'' segítségével, megtalálható egy melegvérű élőlény. Ebből adódik a logikus következtetés hogy ezexerint a szúnyog rendelkezik ezzel az idegrendszerrel.
Te ellenben azt mondod hogy, á, az lehetetlen hogy egy ilyen kicsi élőlény ilyen adottságokkal rendelkezzen, anélkül hogy az idegsetekről és álltalában az idegrendszer működéséről konkrét ismereted lenne
Vannak kutatók akik bio számítógép kifejlesztésén dolgoznak, amik idegsejtekkel működnek. Nemrég az egyik csapatnak sikerült egy olyan ''biocsipet'' készíteni ami 2 azaz kettő darab pióca idegsejtet tartalmazott, és ez a ''csip'' képes volt egyjegyű számok összeadására! Két darab idegsejt mindössze! Szóval erősen alábecsülöd az élő szervezetek képességeit, a neuronok nem tranzisztorok, jóval magasabb szintű képességekkel rendelkeznek. -
Den
veterán
Namost akkor ha a méhnek van alakfelismerő képessége, akkor a szúnyognak miért nem lehet?
A méhnek annyira jó a memóriája, hogy miután visszamegy a kaptárba, egyfajta táncal megmutatja a többi méhnek hogy pontosan merre van ahol nektárt talált!
Ne felejtsd el hogy az élő szervezetek nem digitálisan, hanem analóg módon működnek, ezért sokkal egyszerűb, kevesebb ''alkatrészből'' álló szerkezet is igen komoly teljesítményre képes.
A szúnyog egyébként infrában lát, és ha láttál már hőkamerás képet akkor tudod hogy még a hagyományos képeknél is könnyebben felismerhetők rajta a melegfvérű élőlények. Az infra tartomány megoldja az általad hiányolt zavaró tényező szűrést is mivel az alacsony frekvencia miatt kisebb a kép információ tartalma (nincsenek pl színek), a világ meleg és hideg ''árnyalataiban'' jelenik meg.
Bio érzékelés? Hát ennek több módja van egy élőlény rengeteg ''bio'' információt sugároz.
Pl. zajokat kelt és bocsájt ki, szagokat és más vegyi anyagokat, különböző hullámhosszú fényt bocsájt ki és ver vissza. Ezenkívül befolyásolja a a mágneses teret. Ezek közül bármelyik kettő érzékelésével elég pontosan meg lehet találni egy konkrét élőlényt. Hárommal meg... -
Den
veterán
Azt a szoftvert írd meg de ne csak a szagra keressen, hanem lásson is az a szúnyog merthogy van neki szeme is. Nem kell túlbonyolítani a dolgot, elég ha a világos környeztben a nagy összefüggő sötétebb foltok felé repül, nagy valószínűséggel azok élőlények. Egyébként a lényeg hogy az algoritmusoknak megfelelő prioritást adj, tehát megfelelő legyen a folt fele repülés, és a szag fele repülés öszhangja. Azért ez a két autómatizmus elég jó túlélést biztosít a szunyognak. Az hogy ki tudunk találni hatékonyabb módszert az nem jelenti hogy egy kevésbé hatékony biztos kiszelektálódik. Pl a medvének mennyivel könnyebb lene vadásznia ha lenne szárnya és tudna repülni. Nincs neki, mégis eléldegél mert azok a képességei elegendőek amik vannak.
Az élő szervezet sugárzását el tudom képzelni, sőtt bizonyos sugárzását ki tudjuk mutatni és mérni. És végülis a szúnyog is érzékelheti ezt, csak nem értem hogy egyfelől olyan csodálatos tulajdonságot tulajdonítasz neki hogy érzékel, és tájékozódik egy olyan titokzatos sugárzás alapján amit mi a csoda gépeinkel, és inteligenciákkal képtelenek vagyunk mérni, ügyanakkor képtelennek tartod egy olyan hétköznapi dologra, mint látás és szaglás segítségével megtalálni az élelemforrást.
Egyébként azt az algoritmust már csak azért is érdemes megírni, mert ha ráérzel a dologra ebből jól meg is élhetsz, ez ugyanis a robotika új iránya, az eddigi bonyolult vezérlőrenszerek, helyett a rovarok egyswzerű néhány elv alapján szerveződő vezérlését fejleszik.
Ha mindenáron valamilyen mezőt akarsz találni tájékozódásra akkor ott a föld mágneses mezeje, a cápák pl bizonyítottan érzékelik a Lorenzíni ampulla nevü szervükkel.
Ja és elefelejted hogy a bolha is lát. Tudod, nagy sötét folt, hopp... -
Den
veterán
Részben meg is adod a választ a felvetett problémára : ''Amennyire én tudom a rovarok csak egy szagmintára szoktak érzékenyek lenni, nem úgy mint pl. a kutyák akik hosszú évekre is archiválják ''. Erről van szó, a szúnyog szag receptorai csak bizonyos vegyi anyagra érzékenyek, nem szagok ezreire mint a kutya, ezért nics is mit elemeznie, mert a többit egyszerűen_nem_érzékeli_. Ezért finnyás bizonyos emberekre, mert verejtékük kevesebb ilyen anyagot tartalmaz.
Azt nem értem miért ragaszkodsz ahoz hogy nem sikerült még szag segítségével szúnyog ellen védekezni? Minden valamirevaló túrázó hátizsákjában ott figyel a jó kis szúnyogriasztó kenőcs, sőtt szokás erdőbe menés előtt polibét bevenni, ugyanis a kullancs nagyon nem csípi a szagát.
Irányt sem kell érzékelnie repül amerre a szagot érzi. Én még nem láttam szúnyogot nyílegyenesen emberre rárepülni, általában körbe körbe röpködve egyre közelebb megy, végül leszáll egy helyen, de sokszor nem csíp rögtön van hogy felszáll és jobb helyet keres. Tehát nincs semmi gps, elemzés számítás egyszerű próbálgatás van, mindíg a nagyobb koncentráció irányába, ha csökken irányt változtat.
Egyébként lebecsülöd a légmozgás sebességét és a szagok terjedését, ezért furcsa számodra a bolha ''működése'' is. Gondolj bele mikor anyukád belé a szobába a frissen sült sütivel, mennyi idő kell míg megérzed az illatát És asszem minden különösebb számítás és elemzés nélkül tudod honnan jön az illat. :)
Azt végképp nem értem hogy számodra miért logikusabb egy jelenséget nem mért, nem tapasztalt, nem bizonyított dologgal magyarázni, mint bizonyított, jól ismert, a jelenséget egyébként tökéletesen magyarázó folyamatokkal. -
Den
veterán
Ezt a szúnyog dolgot túlbonyolítod. Tipikusan emberfejjel gondolod a probléma megoldását.
A természet egyszerűbben ''gondolkodik''. Szúnyog egy primitív egyszerű autómata, amit az evolúció arra optimalizált hogy az élelemforrást megtalálja. Van neki egy szaglószerve, amin kémiai receprorok vannak. Ezek bizonyos kémiai anyagok hatására kiváltanak egy ingert amitől a szúnyog abba az irányba repül ahol nagyobb ennek a kémiai anyagnak a koncentrációja. Nem analizál, nem gondolkodik, egyszerű reflex az egész. -
Den
veterán
-
Den
veterán
Egyébként ha valakit érdekel, itt sok infót talál a tüa cellákkal kapcsolatos kutatásokról:
http://www.nfcrc.uci.edu/index.html
itt pedig a kereskedelmi felhasználásáról:
http://www.hpower.com/index.shtml
Fizikus, pls regisztrálj, jó lenne máskor is megkülönböztetni téged a többi guest-től. -
Den
veterán
A PEM ''fóliás'' tüzelőanyag cellák relatíve olcsók, és szobahőmérsékleten üzemelnek, és bár még nem elég közismertek, már elég elterjedtek, a hidrogént képtféleképpen tárolják járművekbem, hőszigetelt, többrétegű kompozit tartályban, vagy szilárd anyagban elnyeletve.
A fordított működésű tüa. cellát használják pl. műholdakban ahol árnyékban a tüa. cella táplálja a műholdat, napfényben pedig a napelemek energiájának egy részével ''töltik'' a cellákat. Egyébként igy működő tüa cella van a hetes bmw-k bizonyos verzóiban is. -
Den
veterán
Ha ez megvalósítható lenne akkor ez lenne a perpetum mobile. A fizika egyik legalapvetőbb törvényének az energiamegmaradás törvényének mond ellent.
Gondold végig: egy kis energiával felbontom a vizet, a keletkezett hidrogént elégetem amiből sokkal több energiát nyerek, + visszakaponm az eredeti vízmennyiséget, amit a felszabadult energia kis részével megint felbontok, majd megint elégetem, megint több energia...., így egyre több energiám lenne a végtelenségig. Honnan? -
Den
veterán
Ezer bocs, isten ments hogy hülyének nézzelek.
De mint Fizikus is írta az induló és végső energiaszint közti arányból adódik a hatásfok. A dugattús motornál a kiáramló gáz még sokkal forróbb a környező levegőnél de nincs elég nyomása hogy a dugattyú további lenyomására lehessen használni. Ezt az energiát lehet kinyerni úgy hogy a hőenergiát a víz elpárologtatására használjuk ez jelentős nyomás novekedést (gőz) és hőmérsékletcsökkenést eredményez.
Tehát az energia természetesen a benzinből ''jön'', nem a vízből, a víz csak a hatékonyabb felhasználásban segít. -
Den
veterán
Igen van ahol szerkezeti okokból használják, pl Mr turbo kavasaki zz-r 1100, ahol 400 lóerőt pumpálnak ki bő egy liter térfogatból, és azért kell a víz hogy ne égjen át a dugattyú, de van ahol teljesítmény növelésre használják, pont Fizikus által leírt jelenséget felhasználva, vagy fogyasztáscsökkentésre, a két magyar szaki is ezért keveri a vizet a benzinnel (asszem 40/60 arányban), lehetett régebben vízbefecskendezést kapni daciához is.
-
Den
veterán
Na egy ausztrál csapat kísérletezik ezt az elvet felhasználva fokozni a belsőégésű motor hatásfokát. Hidrogénnel hajtanak wankel motort de úgy hogy a hidrogénnel egyúttal vizet fecskeneznek be az égéstérbe, igy gyakorlatilag egy belsőégésű gőzgépet kapnak. Elég ígéretesek az eredményeik.
Egysébbként régen a versenyautókban is használták a vízbefecskendést, sőt egy magyar páros kitalált egy módszert ahogy a benzint szétválás nékül lehet vízzel keverni.
Figyelj Fizikus, miért nem regisztráltatod magad? Jó lenne megkülönböztetni a többi guest-től -
Den
veterán
Toyota Prius, széria gyártmány, nálunk is kapható. Városban 3,6litert fogyaszt, az elég jó :) . Egyébként télleg nem terjedtek el és már nem is fognak, ennek a költség volt az oka. Benzinmotor ebbe is kell +villanymotor+vezérlés+aksik, szóval elég drága játék. Vszont a tüzelőanyag cellásba csak villanymotor(ok)+elektronika+tüzelőanyagcella. Elektronika a maiakba is kell, villanymotor olcsóbb mint a benzinmotor, viszont nem kell diferenciál mű, váltó, ezek mind lejönnek a költségből, tehát csak a tüzelőanyag cella gyártást kell olcsóvá tenni és akkor egy tüzelőanyagcellás kocsi olcsóbb lehet mint egy benzinmotoros autó.
-
-
Den
veterán
A PEM-fóliás tüzelőanyag cellák, sima levegővel működnek szobahőmérsékleten, és csak vízgőzt termelnek.
A hidrogén tényleg bonyolítja a helyzetet, de már vannak folyékony szénhidrogéneket ''égetők''. Egy magyar fizikus és csapata fejleszt egy ilyet, és már van működőképes prototípus, methanollal megy, és a tévében láttam egy angol(?) fejlesztést ott a fickó egy tenyérnyi cellába, sima vodkát! nyomott fecskendővel, és az áramot kezdett termelni.
Egyébként a kanadai Ballard cég jár legelöl a járművekben hasznosítható tüzelőanyag cella fejlesztésében, több autógyár is a ő celláikat használja a kisérleti járgányaikban. Most agyalok, hogyan tudnék itt magyarországon Ballard részvényt venni :) . -
Den
veterán
A legrosszabb hatásfokú tüzelőanyagcella is min. 50% hatásfokú de van jobb is. A hatásfok mellett a fő előnye hogy mindenféle mechanika nélkül elektromos energiát kapsz amit elektronikával tökéletesen tudsz szabályozni, a villanymotor a teljes fordszám tartományban max nyomatékot ad, tehát mindíg csak annyi energiát kell felszabadítani amennyi a kocsi hajtásához feltétlen szükséges, ellentétben az otto motorral ahol, hogy a kívánt sebességet elérd végig kell huzatnod pár fokozatot. Szóval túl azon hogy maga az energiaátalakítás nagyobb hatásfokú, maga az egész meghajtási rendszer sokkal jobb hatásfokú. És akkor még nem beszéltem arról hogy fékezéskor a mozgási energia jelentős része visszanyerhető, valamint minden kerék saját villanymotorral hajtható, ezáltal a diferenciálmű és egyébb erőátviteli elemek funkciója elektronikus úton megvalósítható, így ezek mechanikai veszteségét is megspórolhatjuk
-
Den
veterán
Én imádom a belsőégésű motorokat, de sajna azt kell mondanom, hogy az otto motorok felett eljárt az idő, utolsó éveiket élik. Egyszerűen megengedhetetlenné válik egy alig 25 % hatásfokú motor használata, az elmúlt 20 évben teleaggatták elektronikával, tudományos alapokon, számítógépekkel tervezik, mégis csak jelentéktelen mértékben sikerült csökkenteni a fogyasztását. Az iszonyat rossz teljesítmény és nyomaték karakterisztikát is csak elfogadhatóvá sikerült tenni, szóval szép volt, jó volt, soha egy meghajtási módnak nem lesz ilyen csodálatos hangja és ilyen egyénisége, de a múzeumban a helye. Már küszöbön a tüzelőanyag cella, pár éven belül szériagyártásba kerül, az évtized végére pedig teljesen kiszorítja az otto motort.
-
Den
veterán
Kössz szépen a válaszokat.
A tüzelőanyag cellát ismerem, és szerintem egsyértelműen a (közel)jövő eszköze, néhány éven belül már 100000-es nagyságrendben fogják gyártani a tüzelőanyagcellás autókat, annál is inkább mert már az amerikai kormány is támogatja a szériagyártás beindítását, úgyhogy aki tud amerikai részvényeket venni, az vegyen annyi ballard papírt amennyit csak tud.
Mivel nem vagyok (már :) ) biztos abban hogy a válaszoikat helyesen értelmezem, leírom inkább miért kérdeztem.
Régóta foglalkoztat az autók alternatív meghajtása. Ezek közül egyik a napenergia, aminek a felhasználását szerintem igen szerencsétlenül közelítik meg, mindenáron a kocsi felületét adott pillanatban érő napfényt akarják felhasználni. Ez ezer ok miatt soha nem lesz használható megoldás.
Viszont ha a napenergiát nem real-time akarjuk ''beszerezni'' akkor már más a helyzet.
Az a gondolatom támadt, hogy az ember telepakolja a ház tetejét napelemmel és napközben begyűjt annyi energiát amennyi a napi ingázáshoz kell.
Már csak az energia felhasználása a gond. Hogy az áttérés minnél gyorsabb és fájdalommentesebb legyen, és az autó használhatósága ne csökkenjen, arra gondoltam, hogy a a megtermelt elektromos energiát vízbontással hidrogénné alakítom, és igy bármelyik vegyes benzin-gáz üzeművé alakított hétköznapi autóban fel tudom használni, ezért kérdeztem a 8 liter benzint, mert egy átlag kocsi ennyit fogyaszt városban 100 kilóméteren, tehát ha annyi energiát tudnék nyerni, ami elég a napi ingázáshoz, már megtérülhetne a beruházás.
Hát ez volt az ötlet, de a váladszodból úgy látom hogy a jelenlegi technológiával ez nem kivitelezhető.
Azért kiváncsi lennék Te hogy látod. -
Den
veterán
Hú, ezt megkaptam, na így jár aki olyan dologban próbál okos lenni amihez nem ért. :)
Belátom kár volt vitatkoznom, nem vagyunk egy súlycsoportban fizikát illetően, viszont akkor megragadnám az alkalmat hogy megkérdezzek pár dolgot.
1. Ha vizet bontok elektromos energiával, akkor ennek mekkora a hatásfoka, azaz a keletkezett hidrogén elégetésekor, a befektetett elekrtomos energia hány százaléka szabadul föl?
2. Ha egy átlagos családi ház tetejét befedném napelemekkel, egy átlagosan napos, mondjuk tavaszi napon 8-10 óra alatt mennyi energiát nyerek?
3. 8 liter benzint elégetve mennyi energia szabadul fel.
A válaszokat előre is köszönöm. -
Den
veterán
Azt írod fizikus vagy, ezt készséggel elhiszem, egy dilemmám van csak, a középiskolai fizikatanárom, aki szintén nem volt kispályás fizikában, azt tanította hogy hő_energia_nincs csak hő ami az energiaátadás ''eredménye'' (nem emléxem a pontos megfogalmazásra), azzaz a nagyobb belső energiájú átadja energiáját a kisebb belső energiájúnak, ezt érzékeljük hőként. Na mindegy nem emléxem már elég jól ahhoz hogy vitatkozzak.
Viszont a hőerőmű _teljes_ hatásfoka bizony csak 15-20 százalék. Ezt spec. egy mérnöktől tudom aki épített hőerőművet.
Aktív témák
Hirdetés
- sziku69: Fűzzük össze a szavakat :)
- Kerékpárosok, bringások ide!
- Mobil flották
- Hálózati / IP kamera
- NVIDIA GeForce RTX 5080 / 5090 (GB203 / 202)
- Sweet.tv - internetes TV
- Kazy Computers - Fehérvár - Megbízható?
- Autós topik
- Extra D betűvel jöhet GeForce RTX 5090D utódja
- Samsung Galaxy A55 - új év, régi stratégia
- További aktív témák...
- Targus Universal USB 3.0 DV1K-2K Compact docking station (DisplayLink)
- Csere-Beszámítás! AMD Számítógép PC Játékra! R5 5500 / RX 5700XT / 32GB DDR4 / 256SSD+1TB HDD
- Realme 7i 64GB, Kártyafüggetlen, 1 Év Garanciával
- AKCIÓ! ASUS PRIME Z390-P i5 8600K 16GB DDR4 512GB SSD RX 6600 8GB GDDR6 DEEPCOOL Matrexx55 630W
- ÁRGARANCIA! Épített KomPhone Ryzen 5 7600X 32/64GB RAM RTX 5070 12GB GAMER PC termékbeszámítással
Állásajánlatok
Cég: Promenade Publishing House Kft.
Város: Budapest
Cég: CAMERA-PRO Hungary Kft
Város: Budapest