- Hivatalos a OnePlus 13 startdátuma
- Android alkalmazások - szoftver kibeszélő topik
- Yettel topik
- Google Pixel topik
- Samsung Galaxy S25 Ultra - titán keret, acélos teljesítmény
- Vivo X200 Pro - a kétszázát!
- Magisk
- Honor Magic7 Pro - kifinomult, költséges képalkotás
- Samsung Galaxy A56 - megbízható középszerűség
- Telekom mobilszolgáltatások
Aktív témák
-
McJames
senior tag
Az olajlobbi, az autóiparral karöltve pont azt tudja még (egy darabig) tenni, hogy a kőolajtartalékok fogyásának bizonyos szintjéig, amíg a belőle készített üzemanyag a fogyasztók számára ''még megfizethető szintű'', na eddig késleltetik a környezetvédelmi előírások érvénybe léptetését (pl. arra hivatkozva, hogy az előírások szerint normákat még egyik sorozatgyártásra alkalmas motor sem tudja teljesíteni vagy a nagyközönség számára még nem lenne megfizethető az alternatív megoldás, és közlekedni pedig kell...).
Amúgy ez megy már évtizedek óta. Hogy abszolúte jogosan vagy sem, nem tudom, mert nem rendelkezem megfelelő információkkal, tudással. -
james
aktív tag
Meglehet ez is. Én arra gondolok inkább, hogy a világot mégiscsak saját kategóriáink alapján képzeljük el. Tehát nem objektíven hanem szubjektíven.
a #218-ra még válaszolnék épp most fejeztem be. :)
A szúnyog idegrendszeréről tényleg fogalmam sincs. Különben a szaglással nem az a gond, hogy bonyolult, hanem hogy lassú, a szúnyog meg nagyon gyors. Ehhez nem kell ismernem az idegrendszerét. Elég kimenni a mezőre és megprobálni elfutni előlük. :)
''Miért ne jöhetnének ide?''
Nem tudom Daniken mit gondol erről, én azt mondanám, hogy a sok valószínűsíthető civilizáció közül az egyik erre járhatott véletlenül is. Esetleg csináltak itt egy élelem feltöltő állomást vagy hasonlót. Ennek nyomait talán meg lehetne találni, ha máshol nem. akkor ábrázolásokon. A piramist viszont nem okvetlenül kötném hozzájuk.
A piramisról még talán annyi, hogy ahhoz, hogy az emberek a tűző napon a sivatagban tonnás köveket toszogassanak, baromi nagy motiváltság kell, főleg, hogy hosszú évekig csinálnák ugyanazt. A kivégzéssel való fenyegetés egy idő után erre egyáltalán nem elég. Azután jönnek a betegségek, járványok és akkor lehet magyarázni, hogy az istenek miért nem támogatják a projektet. A felgyülemlett feszültség nemcsak az építők körül nőne, de ugyanígy a fáraó ellenségei illetve hátországi tisztviselők között. Azért, ez egy probléma, még akkor is, ha elvben a sztahanovista rabszolik fel tudnák építeni a maxi kriptát.
Különben, a régi emberek sokszor tényleg több találékonysággal bírtak, mint ma ezt feltétezni szoktuk. A pirmisban szerintem csak két különleges dolog van, az egyik a határidő (ez is elég problémás), a másik a motiváció (mind felső szinten, mind huzamos ideig az építők színtjén). Nem véletlen, hogy azóta sem csinált senki ilyen nagyszabású építkezést, noha elvben fejlődésről beszélünk. Ez teszi az egész ügyet furcsává. Olyat tételezünk fel, egyébként elmaradottnak tartott szántóvető népről, amit még mi sem tudunk megcsinálni. Nem az egyes kövek kivitelezéséről van szó, hanem az egész 20-éves projekt végig csinálásáról. Pl. lásd Nemzeti Színház story ... -
rog
addikt
kisgyerekkent nagy daniken fan voltam
aztan kezembe kerult egy konyve a vilagvegerol vagy mirol. arrol szolt hogy itt vannak a foldonkivuliek most is. ezt bizonyitva irta:
hogy az urhajosok a holdraszallaskor egy csizmas labnyomot talaltak, pedig ok voltak az elsok a holdon.
ebbol kihozta, hogy roviddel elottuk jart ott valaki. megpedi azert, mert a labnyomot a holdi-szel!!!! elfujta volna ha regebbi lett volna !
:))
daniken egy ugyanolyan sci-fi iro mint a nemere.
mindketto mufaja ugyanaz:
jelen korban jatszodo, egyesszam elsoszemelyben elmeselt felfedezo-kalandregeny
(ettöl meg lehet igaza :) mint mel gibsonnak az összeesküvéselméletben: ''mit találtam el?! mit találtam el?!'') -
james
aktív tag
Bocs, egy kicsit asszem lemeradtam ... :))
#149
Még pár szó erejéig visszatérnék a korábbi témára.
'' a legnagyobb gond hogy feltételezéseid hiten alapulnak,''
Nos igen, sok dologban a hiten alapul amit elgondolok. De azért igyekszem logikailag is alátámasztani. Ha mindig csak azt gondolnám el, amit már bizonyított valaki, akkor egy lexikont olvasnék. :)
''olyan amit írsz, mint amikor valaki egy létező dologról bebizonyítja, hogy az valójában nem létezhet''
Vannak dolgok és tudományos elméletek, amelyek ki lettek találva, de általában mindig van velük pár apró probléma.
Ezeket akár el is lehet felejteni (igy kényelmesebb), de el is lehet gondolkodni rajtuk. Elő szokott fordulni, hogy az apró hézagok végül is az egész elmélet bukását okozzák. Ha mindig belenyugodnánk az első kézenfekvő megoldásba nem lenne fejlődés a megismerésben. (más területen valszeg nincs is).
Ez egy kritikai hozzá állás, erre csak akkor nem lenne szükség, ha az ember tévedhetetlen isteni természetü lenne...
A szúnyognál kitartok a szagelmélet gyengeségénél, de az infraérzékelést el tudom fogadni, mert logikailag nem tűnik hibásnak, és egybevág a tapasztalással. Ettől azonban még létezhet a ''bioérzékelő'' is. A bio-teret nem én találtam ki. Bizonyitani igazán érdekes lenne. Erre pedig a szúnyog tűnik a legkézenfekvőbbnek.
Különben Deniken is a forditott logikát használja. Nem úgy gondolkodik, hogy... Itt ez a piramis, hú de nagy, ilyet ma senki nem tud, biztos az UFO-k csinálták, tehát léteznek UFO-k.
Helyette, ... A nagy számok törvénye alapján létezhetnek más naprendszerek, lakható bolygók, idegen civilizációk. Miért ne jöhettek volna el a földre az elmúlt 10000-évben. Na, akkor keressünk erre valami bizonyitékot. Vizsgáljuk csak meg a furcsa régészeti leleteket... stb. Ha esetleg elkövet valamilyen hibát az csak az, hogy kényszeredetten próbál mindenből bizonyitékot kovácsolni.
A képzett hivatalos régészek klasszikus gondolkodásmódja gyökeresen eltérő!!! Találtunk valami érdekeset, hú de jó, vajon mi lehet ez, -itt elkezd vadul gondolkodni az addigi ismeretei között- na ez lessz az, és ráhúz valamilyen korábbi tudományos meghatározást. Ez a módszer egyfajta skatulyázás, hatalmas lexikális tudást igényel, de nem vezet elöbbre. Mindig van egy pont, amikor új skatulyákat, új kategóriákat kell alkotni. Skatulyázni sokkal egyszerübb, ugyanakkor az un. ''Akadémikus '' gondolkozás (főleg egy bizonyos életkor felett) nem szereti, ha valaki a jól megszokott skatulyáit átrendezgeti. Ilyenkor szoktak megtörténni a kiátkozások stb. A két megközelítésnek különben ki kellene egészítenie egymást. -
Egon
nagyúr
:) Ez jó...:) De látod, hogy mégis eltérő a gondolkodásmód! A természeti népek a példa szerint sokkal gyakorlatiasabbak a technikai civilizációknál! Ugyanis nekünk a bombázás feltalálásához több év kellett (az 1. világháborúban szinte kizárólag felderítésre használták a gépeket). Lehet hogy a piramis-építés problémáját is túlbonyolítjuk/túlmisztifikáljuk, a valóságban meg annyi volt, hogy ''Na jó' van, essünk neki...'' :D
-
Egon
nagyúr
Előrebocsátom, hogy lehet hogy nincs igazam, ez csak a szubjektív véleményem.
Szerintem az ókor és a ma emberének, de akár a ma élő, egymástól gyökeresen különböző kultúráknak a ''problémamegoldó-képessége'' - az eltérő gondolkodásmód, értékrend, világnézet stb. miatt - egymástól nagymértékben különbözik. Más szavakkal: ugyanazon (bonyolultabb) gyakorlati problémát egymástól gyökeresen eltérő módon próbálnának megoldani.
Bizonyíték: mint fentebb írtam, a vályogfal-maradványokat több piramis mellett is megtalálták: ez mégiscsak egyfajta konkrét tárgyi bizonyíték...
''Ez kb olyan mintha majdan a régészek a pártház aulájának szocreál domborművéből akarnák kikövetkeztetni technológiai szinvonalunkat.''
Vagy képzeld el, hogy ha kiásnak majdan egy, a maffia által épített épületet, azt hiszik a ''kőműves kelemen kultusz'' még a XX. században is élt és virult...:D -
Egon
nagyúr
Nem nagyon vagyok képben ''piramisügyben'', de szerintem ha meg akarjuk fejteni, hogy pontosan hogy is csinálták, akkor nem abból kell kiindulni, hogy vajon személy szerint pl. én hogy koordináltam volna a munkálatokat. Teljesen más volt a gondolkodásmódjuk. Pl. mivel a rabszolgák élete gyakorlatilag semmit sem ért, még azt se tartom elképzelhetetlennek, hogy görgőként is embert ''használtak''...:) Persze ez nagyon morbid volt...
Véleményem szerint a megtalált ''bizonyítékokból'' kell kiindulni (minden olyan körülmény, ami tényszerű, és az építkezésen kívül más tevékenységhez nem sikerült kapcsolni). Ilyennek tekintem pl. ezt a vályogfal-kérdést is: elvégre mi a francnak építettek volna a piramis mellé vályogfalat, ha nem az építkezés megkönnyítése végett??? -
McJames
senior tag
Nézd meg, hogy amikor egy gyerek elkezd homokozni pl., milyen formát sikerül alkotnia - legegyszerűbb a kúp, illetve mert az ívet nehéz építeni, ezért a piramis forma. Hogy ez csonka vagy sem az már - majdnem - ízlés kérdése, de ez legyen további kérdés.
A mai civilizációnkhoz az ázsiai, vagy egyéb folyamvölgyi, pl. egyiptomi kultúrát is hozzászámolod? Mert akkor kicsit több mint 4000 év (lesz az a triplája is).
Még nem fejeztem be, de mennem kell, majd folytatom. -
rog
addikt
igen és ha elkezdjük sose lesz vége:
mert van olyan elmélet is, ami szerint az általunk ismert egyiptomi civ. nem is az igazi, ök csak belaktak egy másik ultrafejlett fickók által hátrahagyott épületekbe. és mivel nem tudtak vele semmi értelmeset kezdeni beletemették az uralkodóikat. :)
na és még az ufo-król még nem is volt szó :)
pedig az lesz ám a jó
bár én már a kvantumechanikai alapon müködö processzorhütöt se értem
nemhogy a szunyogok és az üzemenyegcellák kapcsolatát -
james
aktív tag
Itt azért van egy agyi különbség, testmérethez képest relative az ember agya nagyobb, egyébként az elefánt sem egy buta állat. Pl. csordában névszerint tudnak komunikálni egymással, úgy, hogy van mindenkinek hívójele.
A szúnyog viszont már nagyon pici, kiváncsi vagyok az agymérete eléri-e egy mákszem tizedrészét... :)
Én maximum hőérzékeléses, illetve vaktában szaglásos támadásra tartom képesnek. A sima látását esetleg csak egész közelről a leszállás elött használja. -
james
aktív tag
Nem egészen :)
Viszont a görgös tologatós megoldásban sem hiszek, mert túl lassú modszer lett volna. Sőt, talán még a görgőt sem ismerték...
Nem tudok egy értelmes elképzelésről sem, ami magyarázná a piramiépítés termelékenységét. Esetleg azt tudnám elképzelni, hogy egész más célból épült, mint amit gyanítanak neki, ebből kifolyólag nem szükséges egy fáraóhoz kötni az elkészültét. Ha több idő ált volna rendelkezésre, nem lenne rejtély.
Ettől függetlenül nem tartom lehetetlennek, hogy jártak már itt földönkívüliek, de miért kellet volna nekik piramis?
Egyébként a megközelítés módja tényleg hasonló :) -
james
aktív tag
Alakfelismerő képessége a szúnyognak is lehet elvben, de a szúnyog a méh-méretének tört része. Kb. akkora mint a méh lába. Valószínüleg a képességei is egyszerübbek. Különben a méh tényleg fantasztikus dolgokat művel.
Az infra látás a legvalószínübb alternatíva, különösen az éjszakai viselkedés miatt. Este alig van zavaró momentum, ami gátolná. Az infra kép azonban nem lehet olyan mint az infra kamera képe, csak valami homályos irányérzékelős, persze ez is bőven elég lenne. Ezt kisérletileg talán lehetne igazolni. Mondjuk egy barbonkanna 37 fokos viz, bekenve verejtékkel, estefelé kitenni, azután időközönként rávakuzni... Lehet, hogy megcsinálom. :)
Kicsit megfordítom a kérdésfeltevést. Amennyiben elképzeljük, hogy létezik érzékelhető bio erőtér. Létezhet-e olyan évmilliók alatt kifejlődött szúnyog ami ezt ne érzékelné?
(Most a medvétől eltekintve. ) Ha van élőlény akinek fontos lenne az ilyen érzékelő kifejlesztése, akkor az valószínüleg a paraziták közé tartozik. Szúnyog, bolha, kullancs, stb.
A természet fura dolgokra képes, az ember agya sem semmi és csak pár százezer év alatt fejlődött ki.
A bio érzékelés végül is lehet többrétű dolog, hang, fény stb. De a leghatékonyabb, egy agynélküli lény számára az, ami a legtöbb zavaró elemet nélkülözi. Például a hang keletkezhet széltől is aminek szelektálása analizist kíván. Az infra azért jó példa, mert ennek alig van zavaró természetes motívuma.
Miért érdekes a ''bio'' energia vagy mező?
A legtöbb vallás feltételezi a lélek létezését, a föld lakosságának legalább a fele (ázsia) régóta hiszi hogy van aura vagy valami hasonló. Tehát a kérdésfeltevés szerintem jogos. A válasz természetesen nem a hívők számától függ, de mindenképp érdemes elgondolkodni a dolgon. László Ervin idézet egy kiragadott részlete a könyvnek. A lényeg az, hogy rengeteg képzett kutató is foglalkozik a kérdéssel, mert számos biológiai probléma nem magyarázható e nélkül! A kutatók másik fele természetesen ellenzi. Olyan ez kicsit, mint a Materializmus és Idealizmus vitája, bár maga a bioenergia simán állhat egyszerű materiális alapokon. -
james
aktív tag
Magát a látást elvben használhatná, de mi van sötétben? A szúnyog leginkább este támad. Vizparton, sötétedés után szinte elviselhetetlen. Itt inkább egy egyszerű infraérzékelés dominálhatna. De megint az a kérdés, hogyan jön rá, mi testmeleg, mi tévinformáció.
A szagláson alapuló algoritmus megírható 2 dimenzióban, mert a szivárgó szagmintát elég jól lehet szimulálni. De elég elképzelni is, mert egyszerű a működése. Feltételezve, hogy a szúnyog nem bonyolult szerkezet, főleg találgatással szaglászna, ez viszont szerintem lassú módszer. A szaglás nem ad irányultságot, és a szagot össze vissza fújja a szél. Párszor eveztem éjszaka tiszai holtágon (ezerrel :)) -
james
aktív tag
Elismerem, hogy a dolog nem kellően alátámasztott, de még nem tudtam, szúnyogot izotóppal megjelölni és nyomonkövetni, hogy megfigyeljem, milyen röppályán közlekedik. :))
Szóval, nem tudom, miért tűnik olyan hihetetlennek egy élő szervezetet jellemző sugárzás elképzelése. Az élő szervezet maga is hihetetlen, a belső szerveződése sok tekintetben tisztázatlan. Na, most László Ervintől idézek, aki nem fizikus de a világban elismert (a könyve szerint fél oldalnyi nemzeközi intézmény tanácsadója, vendégtanára, alapítója stb. 66 könyv 17 nyelven... ) és eléggé tájékozott. ''... az emberi test vagy 1 000 000 milliárd sejtből áll, ... ezerszer több, mint a Tejút csillagainak száma!...az organizmust alkotó atomok 98 százaléka évente kicserélődik. ... mintegy 10 a 30-adikon biokémiai reakciót visznek véghez minden egyes másodpercben. A folyamatoknak ezt a mesébe illő számát és sokféleségét pusztán a sejtek és szervek fiziokémiai kommunikációja nem tudná összehangolni....'' stb. Összességében ő is és a kutatók egy része is feltételez egy energia mezőt ami összefogja és koherens egésszé kovácsolja az individualista sejteket. Szóval a mező nem az én agyszüleményem. Egy ilyen mező feltételezésével nemcsak a szúnyog dolog egyszerüsödne le hanem rengeteg más probléma is megoldódna. A mező létezését nem a szúnyogból vezették le, a szúnyogot én csak egyszerü bizonyításra probálom használni.
Természetesen a szúnyognak nics semmi GPS meg kompúter meg hasonló. Pl. arra gondoltam, hogy írok egy szoftvert ami a szúnyogot szimbolizálja, és adok neki egy kereső algoritmust, mondjuk szag alapján. Ez ugyan ténylegesen működne, de biztos nem lenne olyan hatékony, mint egy bioenergia mező érzékelős. Azaz sokkal lassabban találná meg az áldozatot. Az evolucióban ez a tipus lehet, hogy már rég kihullott volna. (már amennyiben van bio mező)
A szúnyogcsapda lényege nem a riasztás, riasztani sokkal több féle módon lehet, mint vonzani. Én szúnyog vonzó csapdáról nem tudok. A feromoncsapda pl. a molylepkék himjeit vonzza napi 10 ezres nagyságrendben. Ezt tekintem én hatékony müködésnek. A kapható lila sercegős szúnyogcsapda maximum 50-100 db /nap hatékonyságú. Ez harmatgyenge.
Különben érdemes most nyáron megfigyelni, a szúnyog közeledését, ha szélirányból nem jön, akkor tényleg szagra megy.
A bolhánál el lehet végezni egy tuti kisérletet, de jelenleg nem tudok bolhát szerezni. Szóval berakod őket egy üveg edénybe, esetleg üres akváriumba, a lényeg, hogy jó nagy legyen. Le kell fedni valamennyire, hogy nem menjenek bele szagok. Ezek után ha közel mész, a bolha arra az oldalra fog húzni amerre állsz, pedig szagot nem is kap. Amennyire emlékszem ez a kisérlet működött, de elég régen csináltam és nem vagyok biztos benne, ha valaki tud bolhát szerezni, esetleg kiprobálhatná. ... :)
Irtam az elfogultságról, ez természetesen rám is vonatkozik, ezért nem tudom biztosan a régebbi megfigyelések helyességét.
Különben a szúnyogot elég gyakran megfigyelem és megprobálom kritikusan szemlélni, nekem elég furcsának tünik. Nemcsak a támadása, de a pihenése is. Pl. miért alkot függöleges elipszoid formációkat tömegével. Ennek látszólag nincs semmi értelme... -
james
aktív tag
A szúnyognál én is az egyszerű autómatizmusra gondoltam, és a hatékonyságra. De a szag alapján megtalálni a potenciális célt egyáltalán nem könnyű! Ismerőseink foglalkoznak vadászkutyák kiképzésével, nos a kutyának hatalmas orra és agya is van, mégis rengeteget fut fölöslegesen míg be tudja tájolni a helyes irányt. Egy álló szúnyog mondjuk, meg tudja itélni a szélirányból, hogy honnan jön a szaganyag (a szagnak nincs iránytartalma), de mi van ha elkezd repülni, repülés közben honnan tudja a helyes szélsebességet becsülni.( beépített GPS?) A szag különben inkább örvényszerüen, turbolensen terjed nem pedig arányos eloszlás alapján, ahhoz, hogy be tudja határolni a szag eredetét több mérést is kell végeznie, majd arányítani az eredményeket, tér szögeléssel kalkulálni, leszámítani a szélsebességet stb. Eközben a célpont mozog... Szerintem ez elég bonyolult és valószínüleg nem is lenne hatékony, az ilyen szúnyog ezerrel tépne keresztül kasul a mezőn a kutyákhoz hasonlóan, hogy szagot kapjon. Ehelyett azt látni, hogy halál nyugodtan kissebb nagyobb csoportokba verödve, jobbára egy hely körül keringenek. (Jó lehet, hogy ezek épp pihennek) Különben ha azt feltételezzük, hogy több érzékszerv kombinációját használják (mondjuk 3) akkor ezek kiértékeléséhez háromszoros mátrix-kellene, ez pedig elég bonyolult számításigényt feltételez. A legegyszerübb egy irányorientált lineális érzékszerv kiértékelése volna, amilyen pl. a hőérzékelő is lehetne. Nem állítom, hogy ez a bioenergiát érzékeli, de elképzelhetőnek tartom, sokkal egyszerübben lehet igy a szúnyog viselkedését magyarázni, mint a másik esetben.
A szagra menő szúnyognál továbbra is kérdés lenne, miért nem sikerült még szagminta csapdát csinálni neki? Amennyire én tudom a rovarok csak egy szagmintára szoktak érzékenyek lenni, nem úgy mint pl. a kutyák akik hosszú évekre is archiválják a szagemlékeiket. Tehát nem várható el tőlük, hogy egyes emberekre finnyásak legyenek, illetve az sem, hogy az esetleges csapdát észrevegyék és kikerüljék.
Ha a szúnyog dolog nem meggyőző, akkor gondolhatsz a bolhákra is. Hasonló célzatú élőlény. :) Vizsgáltam ezek stratégiáját is. Jártam macskás helyen, ahol baromi sok bolha volt. :) Ha átszaladtam egy szobán ahol bolhák voltak a földön (ekkor a láb kb. 1s -ig van a földön utána továbblép) akkor is sikerült jó párnak rámugrania. Szóval a bolhának 1 sec alatt kellett célrafordulniuk az ugrás röppályályát hozzávetölegesen becsülniük, és odaérkezniük a célra. Nyilván nem szagra mennek. Ez esetben maximum a hőérzékelés jöhetne szóba, de bolhákról sem hallottam, hogy vonzanák őket a meleg testek... -
#112
Dalai Láma
őstag
Den
#110
-
Den
veterán
Egyébként ha valakit érdekel, itt sok infót talál a tüa cellákkal kapcsolatos kutatásokról:
http://www.nfcrc.uci.edu/index.html
itt pedig a kereskedelmi felhasználásáról:
http://www.hpower.com/index.shtml
Fizikus, pls regisztrálj, jó lenne máskor is megkülönböztetni téged a többi guest-től. -
mzperx
aktív tag
A lehülyézés nem Neked szólt, bocsi....
A kipufogógáz meleg ugyan, de a lényeg, hogy ha az expanziós ütemben sokáig hagyod a gázt tégulni, akkor ugyan pozitív munkát kapsz, de akkor az égésterméket még ki kell tolni a hengerből ez viszont negatív munkaként jelentkezik. Ezért ha korán nyitod a kipufogószelepet, akkor a égéstermék nyomása gyakorlatilag kinyomja saját magát, kisebb a kitolási munka. Ez az oka a korai kipufogószelep nyitásnak - kipufogószelep előnyitásnak.
A gond a kipufogógázzal az, hogy a melege elmegy és a környezetet fűti. Ekkor jöhet szóba a turbó, ami a kiáramló meleg, és nyomással rendelkező gázt munkába tudja fogni, és csökkenti a keverék bejuttatásának teljesítményszükségletét - mivel megemeli a szívószelepek előtti tér nyomását. -
mzperx
aktív tag
jobbakat!
A vízbefecskendezésnek nincs közvetlen hatása a teljesítményre, hanem csak szerkezeti okokból kell bevinni. Ha érdekel leírom, hogy miért kell a víz a hengertérbe, küldj mélt.
Az más tészta, hogy a benzinkútnál mennyi vizet teszel a járművedbe a benzinnek nevezett valmivel... -
guest
veterán
Kedves Den(17)!
- A pontszerű anyagi testen végzett munka a rá ható erőnek és a testnek az erő irányába eső elmozdulásának a(z előjeles) szorzata.
- Az energia munkavégző képességet jelent. A ''meleg'' testeknek van ilyen képességük, tehát van hőenergiájuk is.
- Az energiát sokféle szempontból lehet osztályozni, minősíteni (pl. kinetikus, potenciális, gravitációs, elektrosztatikus, magnetosztatikus, elektromágneses, stb.). Ezek közül egyszerre több is lehet jellemző egy adott fizikai rendszerre.
- Amikor egy energiával (azaz munkavégző képességgel) bíró test munkát végez egy másik testen, akkor megváltoztatja annak munkavégző képességét (energiáját). (Pozitív munkavégzés esetén növeli.)
- Reverzibilis folyamatoknál, pl. oszcillátorokban előfordul, hogy hol az egyik, hol a másik test végez munkát a másikon, így az oszcilláló energia hol az egyik, hol a másik testhez kapcsolódik.
- Statisztikus termodinamikai folyamatoknál az adott típusú munkavégzés nem egyforma valószínűséggel megy végbe a két irányban (irreverzibilitás), hanem az energia nagyjából kiegyenlítődik a _szabadsági fokok_ között. Egyensúlyban szabadsági fokonként átlagosan 1/2kT nagyságú energiára számíthatunk, ahol k Boltzmann-állandó, T pedig az abszolút hőmérséklet. (Tehát nem igaz, hogy a nagyobb belső energiájú test adná át energiáját a másiknak - illetve, hogy ez volna a melegebb -, hanem az a melegebb, amelyben szabadsági fokonként átlagosan több az energia (és az eloszlása is megfelelő, exponenciális).)
- De még az a szabály, miszerint az energia terjedésének irányát az döntené el, hogy hol nagyobb a szabadsági fokonként a mennyisége (vagyis hogy hol nagyobb a hőmérséklet), is csak statisztikusan érvényesül, bizonyos körülmények között. Mert az energia terjedésének irányát az elemi fizikai folyamatokban a kapcsolatos impulzus iránya dönti el, másrészt pedig a szabadsági fokok nem rendelkezhetnek akármekkora energiával (kvantáltság), ez pedig durván sérti az ekvipartíciós tételt.
- Hűtőgépet (hőpumpát) pont azért és úgy tudunk készíteni, hogy befolyásoljuk a szabadsági fokok számát, illetőleg azt, hogy milyen energiájú kvantumokat tudjanak fogadni. (Fázisátalakulás.)
- A legalacsonyabb hőmérsékleteket (a Kelvin milliomod része és hasonlók) pl. mágneses hűtéssel érik el. Ez úgy működik, hogy külső mágneses térrel párhuzamosítjuk a mágneses hűtő momentumait (ettől felmelegszik, hiszen a mágneses szabadsági fokai befagynak, vagyis több energia jut a többire), eztután lehűtjük erről a magasabb hőmérsékletről az eredeti hőmérsékletre, majd pedig kikapcsoljuk a külső mágneses teret, miáltal a mágneses momentumokkal kapcsolatos szabadsági fokok újra megnyílnak, azaz részt vesznek a hőcserében, s így lejjebb megy a hőmérséklet!
Ami a hőerőművek teljes hatásfokát illeti, az meglehetősen változó. De leginkább nem az határozza meg, hogy mekkora hatásfokot lehetne egyébként elérni, hanem hogy mennyi pénzbe kerülne a nagyobb hatásfok, illetve, hogy milyen környezetvédelmi kihatásai lennének. Mindenesetre régebben átlagosan 30-35 százalék szokott lenni, a korszerűbbeknél ma meg akár 50 százalék is.
Aktív témák
Hirdetés
- GYÖNYÖRŰ iPhone 13 mini 256GB Blue -1 ÉV GARANCIA - Kártyafüggetlen, MS3039, 94% Akkumulátor
- Bomba ár! Lenovo ThinkPad L390 - i7-8GEN I 16GB I 512SSD I 13,3" FHD I HDMI I Cam I W11 I Gari!
- AKCIÓ! Intel Core i9 14900K 24 mag 32 szál processzor garanciával hibátlan működéssel
- BESZÁMÍTÁS! MSI MAG 255XF FHD IPS 300Hz 0,5ms monitor garanciával hibátlan működéssel
- MacBook felvásárlás!! Macbook, Macbook Air, Macbook Pro
Állásajánlatok
Cég: FOTC
Város: Budapest