Keresés

Új hozzászólás Aktív témák

  • Loha

    veterán

    válasz robyeger #50 üzenetére

    Űrhajókon/űrálomásokon sincs semmi komoly processor. Ha jól tudom 386-os szintű procikat használnak.

  • #65675776

    törölt tag

    válasz robyeger #52 üzenetére

    Pixelre biztosan nem, de ez nem akkora probléma a képalkotó IR szenzorok (IIR - Imaging Infra Red) mellett. Ha belegondolsz a JPG sem azonos pixelre a forrás BMP-vel, mégis ugyan azt látod, vagy legalábbis azt hiszed. Nem feltétel a 100% egyezés.

    A hadászat és harcászat nem ugyan az. Viszont van fegyver topic, III. birodalom topic, repülős topic...

    Az aláírásomra. Ez egy latin mondás. Azt jelenti: Ha békét akarsz készülj a háborúra! Erre alapult pl a hadászati elrettentés is, emiatt nem tört ki a III. vh. Amennyiben Te a Parabellumra gondoltál, arra azt tudom mondani, hogy a szó valóban ebből a mondásból ered, Georg Luger így nevezte el az általa tervezett fegyvereket, lőszereket. Tévesen egy fegyverkategória jelölésére szokták használni. Az általa Parabellumnak elnevezett lőszerek (C.I.P. és SAAMI által is) elfogadott neve a polgári életben - érthetően - Luger. Hadi alkalmazásban mardt a Para.

    Nekem is volt a kezemben. Sőt támadó kézigránát is hatásnövelő repeszköpennyel. És nem engedték, hogy kibiztosítsam és eldobjam. Szemetek! :O


    Hogy visszatérjünk a témához. A nanocső legfőbb előny pont az, hogy nincs szivárgás. Ugyanis úgynevezett ballisztikus vezető (nesze, megint fegyverek). Márpedig egy ilyen vezetőből csak egy helyen léphet ki áram: a végén. Ami bement a cső elején az a végén hiánytalanul kijön. Nincs mellébeszélés. Viszont gyártani nem éppen egyszerű. Egyet, kettőt, tizet-huszat még csak-csak lehet, de több (száz)ezret, neadj isten több milliót ma még szinte lehetetlen úgy legyártani, hogy arra nézzen amerre mi szeretnénk. A valóság kb olyan, mintha fognál egy zacskó makarónit, összefognád és elengednéd. Káosz.

    Az optikai megoldás érdekes lehet, itt viszont az elnyelődés okozhat komoly problémákat. Meg aztán nem tudom mennyire lehetne miniatűrizálni. Eddig fütöttek a gépek, most majd világítani fognak. :))

    A kvantumszámítógép érdekes fogalom. A mai számítógépek (és minden félvezető) működésének is a kvantumfizika az alapja!

  • #65675776

    törölt tag

    válasz robyeger #50 üzenetére

    Az, hogy valamiről filmet forgatnak nem jelent semmit. Azt hiszem a Spektrumon megy/ment egy sorozat a legjobb harci eszközökről. Olyan eszközöket hoztak ki legjobbnak, ami vagy még közelében sincs a sorozatgyártásnak, vagy harcmezőn nem járt még. Finoman szólva sem objektív filmek.

    Ha jól emlékszem a Raptor fedélzetén több mint 20 számítógép van. Ezért nehéz ma egy korszerű harci eszköz kifejlesztése. Annak a sok számítógépnek össze kell hangolni a működését, ami nem egyszerű feladat. Ráadásul ezek azonos számítógépek, és szükség esetén képesek átvenni a meghibásodottak feladatát. Egyesítik az összes érzékelő által szolgáltatott adatokat, és a pilóta elé azok úgy kerülnek, hogy ő azt sem tudja melyiktől származik! Ezt nevezik szenzorfúziónak. Az F-35 esetén ez tovább lett finomítva, a sisakba épített kijelzőrendszer segítségével átláthat a gép szárnyán, törzsén, stb.

    Az önvezérelt fegyverek és UCAV-ok esetén az azonosítás nem nehéz, adatbázis egyeztetés alapján történik. Ehhez kell azonban a potenciális célokról egy komoly adatbázis. UCAV-ok ma is üzemelnek már. A Predator alkalmas 2db Hellfire alkalmazására. Itt viszont még mindent a kezelő végez távirányítás útján. A közeljövőben módosítják a szoftverüket, így 4 gép összedolgozhat 1 kezelő által, a fegyverterhelést 4db Hellfire-re növelik. A rendszer tesztjei jelenleg zajlanak.

    Szintén figyelembe kell venni, hogy ezek többnyire célhardverek, ezért nem is kell túl erősnek lenniük. Viszont kihasználtságuk szinte non-stop 100%. Gondolj bele mennyi erőforrást igényel pl a DVD lejátszás. Nem igényel akkora kapacitást, mint mondjuk egy játék. Ezért lehet elég ilyen célra pl a kifejezetten gyengének számító Via EPIA. És ne feledjük: a repgépekbe, pláne fegyverekbe épített elektronikának nem csak strapabírónak, de kicsinek és könnyűnek is kell lennie!

    [Szerkesztve]

  • #65675776

    törölt tag

    válasz robyeger #48 üzenetére

    Nincsenek komolyteljesítményű processzorok arrafelé. Viszont sok van belőlük. A sisakba épített megjelenítőknek sok dolga nincs. Helyzetellenőrzés és annak megfelelő megjelenítés. Majdnem teljesen előre feldolgozott adatokat kap. A legtöbb tevékenység nem igényel többet 8-10 paraméternél.

    Azt hiszem kevered a robotrepülőgépet (Cruise Missile) a pilóta nélküli harci repülőgépekkel (UCAV). Nem ugyanaz. Az UCAV-ok még kellőképpen kísérleti stádiumban vannak. (legalább is az általad említett önállóan tevékenykedők. Még kb 5-10 év telik el míg alkalmazhatóvá válnak. Az önálló célpontelosztás alapvetően távolság alapján történik. Nem egy bonyolult kód.) Nagyságrendekkel kevesebb információt kell feldolgozniuk, mint egy PC-nek játék vagy tömörítés közben.

    Túlmisztifikáljátok a haditechnikát. A legkomolyabb probléma arrafelé az üzembiztosság szokott lenni az extrém körülmények miatt.

    Másik topicban is kérdezték már, hogy a hadiparban dolgozok-e.

    [Szerkesztve]

  • #65675776

    törölt tag

    válasz robyeger #25 üzenetére

    Az a 2MT/s irányonként áll rendelkezésre, 16 bites szélességgel szintén irányonként. A 2x16 ezt nem hinném, hogy nagyon feszegetné. Jelenleg 600-700MHz felett nincs kihasználva a HTT. Azaz 30-40%-nyi tartalék van a mai rendszerekben.

    Meg fogsz lepődni: az APG-77 (ami az F/A-22 radarja) nem tartalmaz PI-nél erősebb processzorokat! A hadiipar ezen a téren több mint 10 éves lemaradásban van.

    A lopakodás technológiája csak a tervezés fázisában igényel komoly IT hátteret. A gyártás, alkalmazás a legkevésbé sem. Attól, hogy egy gép lopakodó technológiával készült nem lesznek fejlettebbek az avionikai rendszerei. Az F-117A ebből a szempontból ma már elavultnak számít még az általunk rendszeresítésre kerülő Gripennel szemben is.

  • orbano

    félisten

    válasz robyeger #36 üzenetére

    asztali vonalon a félprof munkaállomásokban, illetve játékgépekben van létjogosultsága. Előbbiben már csak a vas hiényzik, a szoftverek adottak, utóbbiban pedig gyerekjáték implementálni.

    64bitre átírni egy fordítót sem nehéz, mivel csak új assembler kell, az pedig nem egy nagy dráma

  • erdoke

    titán

    válasz robyeger #34 üzenetére

    Új AMD foglalat 2006-ban és nem M2. Vajon mi? :D
    Nyilván nem SC processzornál lesz, és először nem az asztali változatokban, hanem a Xeonok versenyképességét javítandó.

  • orbano

    félisten

    válasz robyeger #26 üzenetére

    Egyáltalán nem vészes feladat, már csak azért is, mert nem kell optimalizálni semmit több magra. Egy mostani bármilyen progi (mondjuk játék) átírása 1 szálasról több szálasra kb 5-10% utómunkát jelent. Ezen felül minden diplomás programozónak kisujjból kell vágnia a párhuzamos programozást, aminek az ilyen vackok, mint mondjuk egy játék, csak töredéke: fogsz 1-1 szálat elindítasz a grafikának, fizikának és ai-nak, egy szállal pedig vezérled az egészet és máris kész az 4 magra ''optimalizált'' programod.
    64bitre meg semmit sem kell optimalizálni (magas szintű programozási nyelvekben), mivel azt megcsinálja helyettünk a fordító (normális esetben).

    4, illetve 8 magra mindazonáltal igenis nagy szükség, ha a számításigényesebb alkalmazásokat nézzük a pcken. A rendszer stabilitásáról nem is beszélve. 4-8 magos rendszerben már a kernel futhat egy külön magon, különleges prioritással, így a rendszer fagyása szinte teljesen kiküszöbölhető...

  • erdoke

    titán

    válasz robyeger #24 üzenetére

    Újra: Ki mondta, hogy az M2-ben lesz 1200 MHz-es HT?

    Természetesen én az FSB párhuzamosításáról beszéltem, tehát a kétmagos processzor és a NB között lesz dual FSB.

  • #65675776

    törölt tag

    válasz robyeger #18 üzenetére

    A HTT emelgetése jelenleg nem égetően szükséges. Az 1GHz sincs kihasználva csak kb 75%-ban.

    A 286/386 váltás kb megfelel az Athlon XP/Athlon64 illetve egyszerűsitve az IA32/AMD64 váltásnak.

    Az igazi továbblépés ott volt az egyik ábrán: nanocső. Ezzel csak az a probléma, hogy nem a legegyszerűbb gyártani. Meg egyébként is felesleges addig váltani, amíg egy adott technológia a határához nem ér. Jelenleg a Si technológiájában még elég sok tartalék van (5-10 év biztosan). Csendes kis laborokban már jelenleg is dolgoznak az ezt leváltó technológiákon, csak nem kerítenek nekik túl nagy feneket. Megjegyzem a mai napig sok helyen használnak elektroncsöveket. Ennyit a fejlődésről.

    A hadiiparban alkalmazott chipek, processzorok jócskán le vannak maradva a fogyasztói piac hasonló termékeitől. Most kezdenek elterjedni a Pentium I kategóriájú processzorok.

    [Szerkesztve]

  • erdoke

    titán

    válasz robyeger #18 üzenetére

    Ki mondta, hogy az M2-ben lesz 1200 MHz-es HT? :P

    A legutóbbi hírek szerint az asztali chipsetet is érinti az FSB párhuzamosítás, de majd meglátjuk. A 3,4 (esetleg 3,6?) GHz-es Preslernek mindenesetre már jót tenne...

  • erdoke

    titán

    válasz robyeger #12 üzenetére

    Ahogy már korábban is írtam itt, akkor lesz értelme a 4 vagy akár több magnak, amikor a kettőt már megfogja akár egyetlen alkalmazás is.
    Az órajel is fog emelkedni azonos kategórián belül, hiszen még jó ideig ott lesz a single, majd a dual core a kínálatban (gyakran az előző generációhoz butított méretű cache-sel), miközben a csíkszélesség folyamatosan csökken majd. Az első steppinges Presler is többet megy az előzetes tesztek szerint mint a Smithfield. Még 2006-ban, sőt tavasszal meglépi az Intel a korábban beharangozott FSB párhuzamosítást, tehát a (főleg inteles) DC megoldások egyik fojtogatója, a busz sebessége is jelentősen nőni fog.

    AMD fronton pedig ott lesz jövőre a DDR-II IMC és az 1200 MHz-es HT busz 65 nm-en.

    [Szerkesztve]

  • xcbiker

    addikt

    válasz robyeger #12 üzenetére

    igen, magasabb fsb engem is vonz.
    amíg marad nagy általánosságban a 800MHZ addig nem is cserélem le a mostanit.

Új hozzászólás Aktív témák

Hirdetés