- Fotók, videók mobillal
- Yettel topik
- Megérkezett a Google Pixel 7 és 7 Pro
- Samsung Galaxy Z Fold7 - ezt vártuk, de…
- Honor Magic V5 - méret a kamera mögött
- Xiaomi 13 - felnőni nehéz
- iPhone topik
- iPhone 17 képernyővédő üvegek mutatják meg a méretkülönbségeket
- Mobilhasználat külföldön
- Milyen okostelefont vegyek?
Hirdetés
Új hozzászólás Aktív témák
-
Kékes525
félisten
A valószínűség függvények és a diszkrét értékek nem zárják ki egymást. Pontosabban két egészen különböző dologról van szó. Pl. az elektron tömege pontosan ismert, mégis valószínűségi függvénnyel írható le a sebessége és helyzete.
A kvantum világ egészen más mint amit mi a makróban megszoktunk.
-
Ren Hoek
veterán
válasz
mrhitoshi
#144
üzenetére
Ez felveti az örök kérdést, hogy mi az öntudat, és átmenthető-e. Az öntudat mint rendszer, annyira átszövi a neuronok hálózatát, (főleg ha még a kvantumelmélet valószínűségét is idevesszük) hogyha le is másolnánk, "áttöltenénk" akkor az már nem biztos, hogy ugyan az a személy lenne. Csak egy másik öntudat. Itt már filozófiai kérdések is felmerülnek.
Viszont az ember-gép interfész egyáltalán nem elvetendő, sőt biztosan előbb utóbb aki tovább akar élni, az így teheti majd meg. Az agyon és a gerincvelőn kívül nincs másra szükség, csak egy fejlett idegi interfészre, na meg a kód megfejtésére. Ez még azért elég futurisztikus, de már most sok áttörés van a témában. Először csak intelligens protézisek bénult, amputált, vak emberek számára, majd gondolkozhatunk egyre komplexebb rendszerek kiváltásában. Egy orosz milliárdos már gyűjti is a tudósokat, és felvázolt egy 50 éves tervezetet.
Finoman viszont lehet regenerálni az agyat is idővel, pont nemrég integráltak sikeresen őssejteket működő agyba, melyek neuronokká alakultak. Így nem veszik el az öntudat, csak regenerálódik.
-
mrhitoshi
veterán
Hupsz kiszaladtam a szerkesztésből. Ha van olyan kedves egy modi, akkor beleszerkesztheti az előző hsz.-ba.
Előre is köszönöm!Visszatérve erre a minek szimulálni az emberi agyat kérdése, annyit mondok, hogy Mátrix. Lehetne a távoli jövőben szimulálni több millió emberi agyat egyetlen platformon virtuálisan. Engem ez jobban érdekel, mint egyetlen AI + gép felépítés. Mondjuk ezzel a gondolattal már játszottak a ME-ben is. Gethek. Vagy egy olyan megvalósítást is lehetne csinálni, ahol minden ember csak virtuálisan létezik, és be tudná magát tölteni egy fizikai platformra, majd onnan vissza a szerverre- akár.
A lényeg annyi, hogy a jelenlegi energiaveszteséges biológiai rendszert eldobjuk egy jobbra, ahol nem számít a fizikai valóság. Majd ezek után lehet asszimilálódni a gépekbe, de egy hibrid szerű életforma is csak az első lépés. -
Ren Hoek
veterán
Azért a döntés nem általánosan igaz. Már most is szerintem egy google autó biztonságosabban vezet az emberi sofőrnél, pontosan azért mert sokkal jobban látja, érzi a környezetét, és gyorsabb a döntéshozó képessége. Egyszerre több közlekedési szimulációt végre tud hajtani, és kiválasztani a legjobbat, míg az ember abszolút a reflexeire és ösztöneire van utalva, nulla gondolkozási idővel.
..és pont az életbenmaradáshoz szükséges ösztönös területek azok, amiket szerintem simán überel már most a gép (10 év múlva meg sokkalta jobb lesz...)
Az viszont, hogy valami magasabbrendűt előre tervezzen, hosszútávú NEM előre beprogramozott, vagy örökölt képességet, tulajdonságot fejlesszen... az még nagyon nagyon távoli jövő. Elmenekülni egy kardfogú tigris elől csak ügyesség, precízitás, reflexek, gyorsaság, érzékelés kérdése... ebben a gépek előbb utóbb sokszorosan lekörözik az embert.
Viszont a barlangban izgatottan a porba lerajzolni egy tervet, utána megépíteni, továbbfejleszteni stb.. na ez az ami kiemelt minket az állatvilágból.
-
Vladi
nagyúr
válasz
Real_Gabe
#70
üzenetére
Sőt, még szelektál is, hogy melyiket dolgozza fel és melyiket nem. Kitalálja a válaszreakciókat és választ azokból. Stb. Mindezt nagyon gyorsan.
A számítógépen meg még ott tartanak, hogy akkor modellezni kéne... hol van még a döntés.
Olyan ez, hogy az emberi agy 1 mp alatt képes döntést hozni, 10-ből 9x helyesen. Ez a természetben 10 emberből 9 életben maradottat jelent.
A gép meg mondjuk 100 év múlva képes lesz 1 óra alatt 1 döntést meghozni.
Ez a természetben 10-ből 10 halált jelente. 
-
-
-
MZperX75
addikt
Uram,ezt nem én találtam ki.
Matematikus volt ez igaz,a Játékelmélet közgazdaságtanból,fűződik a nevéhez.
Az első "tárolt program elve" komputer készítésekor az alapokat ,ő tette le,az Eniac nevű computert is ,névéhez fűzik.
Ha jól tudom a 40 -es években a magyar tudományos egyetemmel értekezve tették le a computer alapjait,aminek az embri agyat,modellezték,persze az akkori agyról szerzett tudásukkal. -
Kékes525
félisten
Csak egy megjegyzés: A neandervölgyi ember agya nagyobb volt a mai embernél.
Persze az agy mérete (mint abszolút, mint relatív) nem jelenti automatikusan azt hogy hordozója okosabb is. Az idegsejtek relatív száma (testsúlyhoz képest), de főleg a kapcsolatainak száma (szinapszisok száma) a döntőbb.
-
Reggie0
félisten
válasz
Kékes525
#122
üzenetére
(Tanultam kvantummechanikat.) A tavolsag ettol meg nem biztos, hogy kvantalt ez csak egy feltetelezes. Ezt elsosorban a feketelyuk informacio paradoxonra alapozzak, valamint arra a feltetelezesre epul, hogy a gamma sugarzas nagyobb frekvenciaju komponensei elobb erkeznek meg, mint az alacsonyabb frekvenciaju.
Az elsobbirol csak annyit, hogy a Hawkings-fele uj feketelyuk informacio elmelet szerint(amivel a paradoxont feloldja) szokik informacio, tehat az elsokent emlitett ok amire a kvantalt teret felteteleztek lehet, hogy semmis.
A masodik reszhez pedig annyit, hogy eddig meg egy meressel sem sikerult igazolni [link]
Tovabbi problema, hogy a kvantalt terben a rotacio nem invarians, ami meg nem tul valoszinu. Kb. az egesz mellett annyi ervet lehet felhozni, mint ellene. Ezert is csak egy feltetelezes...Amit en emlitettem peldat csak egy egyszerusitett valami ami lenyege, hogy elgondolkozzunk rajta. Gondold azt, hogy a haromszog csucsain reszecskek vannak, es mar lesz is ertelme a kerdesnek.
(#126) orbano: Ket pont meg keves, kezdjel 3-mal dolgozni. Ha csak kettot hasznalsz, akkor eselyed sincs megcafolni. Ha fel tudsz irni egy haromszog oldalaira(tetszoleges terben) olyan egyenletet, ami eseten tetszolegesen megvalasztott terbeli pozicioju csucsok eseten a tavolsaguk ugyan akkora kvantaltsagu marad, akkor hajra itt a lehetoseg.
-
"hiszen az agyunk elérte méretbeli korlátait, ha nagyobb lenne, a szinapszisok késleltetése a különböző agyterületek között túl nagy lenne, csökkenne a jel/zaj arány, stb."
A legkevesbe sem vilagos/trivialis, hogy az agyunk azert nem nagyobb, mert a neuralis resz nem mukodne jol, ha nagyobb lenne. Egyreszt a legutobbi idokig folyamatosan nott az emberi agy merete (=> tehat mondhato, hogy a meret stabilizalodott az evolucio soran), masreszt meg az agy novekedesevel az egesz testnek at kell alakulnia (energiaellatas, medencecsont -- hogy egyaltalan meg tudjunk szuletni --, etc. etc.). Nem igazan van arra bizonyitek, hogy az agyunk jelenlegi merete optimalis lenne.
-
Kékes525
félisten
Mutass erre egy komoly hivatkozást én megtettem.
A kvantummechanikában szereplő furcsaságok NEM mérési hibák, hanem a valóság részei. Millió +1 alkalommal bizonyították. Te is többek között, amikor mobilozol.
Újabbak:
Mikrokozmosz- világunk építőköveinek kutatása
-
orbano
félisten
ez egy kettő dimenziós euklideszi tér, ami egy matematikai fogalom. a téridő közel sem euklideszi, legfeljebb bizonyos sugárban kis hibával közelíthető vele...
de elméletig is könnyű az állításod megcáfolni. hiszen ha edott P, a legkisebb mérhető távolság, akkor bármely A, B térbeli pontra, melyekre |A - B| < P igaz, hogy nem tudod őket megkülönböztetni, hiszen a távolságuk nem mérhető, gyakorlatilag 0.
ja és rég volt már analízis 2, de ha jól emlékszem az ilyen kvantált terek is metrikus terek, semmi gonja vele a háromszögegyenlőtlenségnek, köszöni szépen. -
orbano
félisten
egy agy az nem élőlény. a reprodukciós ösztön pedig nem velejárója az intelligenciának. az intelligencia csak egy eszköz a túlélésre, semmi több. nekünk pedig egy sokkal feljlettebb, biológiailag létrehozhatatlan agy a túlélésünk következő lépse. ez teljesen logikus, hiszen az agyunk elérte méretbeli korlátait, ha nagyobb lenne, a szinapszisok késleltetése a különböző agyterületek között túl nagy lenne, csökkenne a jel/zaj arány, stb.
-
Kékes525
félisten
Amit írtál az matematika. A valóság nem teljesen az. Kvantummechanika szerint a távolság és az idő kvantált. Einstein sem fogadta el, de nem neki lett igaza, mert a kvantummechanika törvényeit nagyon sokszor bebizonyították. Te is amikor használod a mobilodat. Lehet hogy neked hihetetlennek tűnik (számomra is furcsa) de a kvantummechanikában sokkal furcsább dolgok is vannak. Pl. határozatlansági reláció, 1 részecske egy időben nagyon sok helyen lehet. Az információ átviteli sebesség bizonyos körülmények között végtelen nagy lehet (kvantum távolhatás).
"A részecskéket, az atomokat, az atommagokat kvantumszámaik jellemzik. A kvantumszámok kvantált, tehát csak meghatározott értékeket felvevő mennyiségekre vonatkoznak. A mikrovilágban kvantált az energia, az impulzus, a töltés és sok más tulajdonság. A tulajdonságok egy részének nincs makrovilágbeli megfelelője. A kvantumjellemzők általában megmaradó mennyiségekhez kapcsolódnak. Ez azt jelenti, hogy egy átalakulás során az adott tulajdonság összértéke (pl. a töltés) nem változik, legföljebb az átalakulás résztvevői átadhatják egymásnak. Ezek a megmaradási törvények kiválasztási szabályokhoz vezetnek, egy bomló részecske nem alakulhat át tetszőlegesen, hanem csak úgy, hogy a megmaradó mennyiségek megőrződjenek. Ez jelentősen lecsökkenti a szóba jöhető átalakulások körét. A kvark-hipotézisben az volt a fantasztikus, hogy mindössze három, néhány tulajdonsággal felruházott részecskéből fel lehetett építeni több száz, túlnyomó többségében bomló, átalakuló részecskét. "
-
Reggie0
félisten
válasz
Kékes525
#120
üzenetére
Pedig a tavolsag az. Az, hogy tegyuk fel letezik egy legkisebb tavolsag, meg nem azt jelenti, hogy ez a tavolsag lepcsoinek erteke. Ha te azt allitod, hogy minden tavolsag meghatarozhato n-szer x hosszusagu szeletre bonthato fel, akkor konnyu azt cafolni, hiszen mar ketto dimenzioban is konnyu megadni egy olyan derekszogu haromszog oldalainak hosszat amire c^2=a^2+b^2 eseten frac(a/x)=0 , frac(b/x)=0, de frac(c/x)<>0 lesz. Azaz az atfogo hossza nem lehet kvantalt.
-
Ren Hoek
veterán
Minden ponttal egyetértek, jó gondolatok
Szerintem az egész AI és neur hálók témakörre lehet a biochip előbb ad válaszokat. (Vagy párhuzamosan fejlődik két irányba a sima áramkörös megoldással együtt)Olyan transzgenikus hálózat, amelyben kémiai/fizikai úton végigkövethetőek a folyamatok, tenyésztett patkányagysejt hálózatok chipre ültetve, input-outputtal... Ezek már elérhetőek kisebb robotokban, amik érzik a környezetüket, alkalmazkodnak, kapcsolatot építenek, tanulnak... Pedig csak 25 ezer független agysejt egy lapkára ültetve, némi elektródával. Volt egy kísérlet melyben repülőgép szimulátor vezetését tanulta meg az eszköz. Szerintem a biochipeknek is van jövője, bár egyelőre elég morbidnak tűnhet az egész.
http://news.discovery.com/tech/robotics/brain-dish-flies-plane-041022.htm
-
namaste
tag
válasz
#32839680
#112
üzenetére
Össze lehet adni a CPU+GPU teljesítményt OpenCL 1.x esetén is, ha a program tudja egyszerre kezelni, nem szükséges hozzá OpenCL 2.0 vagy HSA.
Skylake védelmében: mire jön a Skylake, addigra lesz HSA is. Talán. Lesz?
i7-4770K Haswell AVX2 FP64 Linpack eredmény: 177 GFLOPS (elméleti max: 224 GFLOPS), FP32 érték ennek kb. duplája.
Megint nem jók a számok, i7-4770K CPU 448 GF, A10-7850K CPU 118,4 GF (ezt könnyű többszörözni), A10-7850K CPU+GPU 855,68 GF. -
A Planck-egységek általános természetű állandók, amelyet nem az ember határozott meg, hanem maga a fizikai világ. Sosem hallottam olyan meghatározást, hogy az alatt nincs értelme értelmezni.
Emvy egyébként nagyon jó észrevételeket fogalmaz meg, a négyes pontjával viszont nem értek egyet. Én mind az AI, mind az agy működésének vizsgálatánál a legnagyobb kihívásnak a reakció mibenlétét látom, mely végső sorban a tanuláson alapul, ugyanakkor mégsem írható le egy átlagos valószínűségszámítással.
-
Par dolgot irnek a temahoz.
1. Binaris vs. nem binaris, lehetetlen vs. nem lehetetlen: a problema nem az, hogy nem tudunk mindent precizen lemodellezni, ez egeszen biztos. A szamitasi kapacitas korlatai miatt meg kell huznunk valahol a hatart, ergo pl. az iontranszferekig mar sokan lementek, de max. 1-2 sejt eseten. A kerdes az, hogy az a komplexitas, amit meg el tudunk erni, relevans/mukodo modelleket fog-e produkalni vagy sem. Nem tudjuk, hogy szamitanak-e a kvantumszintu jelensegek vagy sem. Nem tudjuk igazan, hogy van-e jelentosege az agysejtkozi folyadeknak (glia). Satobbi.
2. Az evolvalt neuralis strukturak nem skalazodnak jol. Ezalatt azt ertem, hogy egy adott feladatra ‘kitenyesztett’ halozat egesz mashogy fog kinezni, ha 100, vagy ha 10000 sejtet modellezunk. Ergo ha egymillio sejtet le tudunk modellezni, az nem biztos, hogy tul informativ lesz az emberi agyra nezve, mert masok az evolucios kenyszerek.
3. A jelenlegi neuralis modellezes legnagyobb problemaja nem a sok neuron, hanem az osszekottetesek. Semmi problema azzal, hogy osszedobunk par millio processzaloegyseget, de kerdes, hogy hogyan kezeljuk a koztuk zajlo adattranszfert. Maguk a neuronok relative egyszeruen modellezhetok (akar ugy is, ha rendes, un. spiking modelleket hasznalunk, ahol nem lebegopontos szamokat kommunikalnak a neuronok egymassal), akar egy FPGA-n is elfer par ezer. A gond az, hogy nincs egyelore lehetoseg kvazi korlatlanul ujrakonfiguralhato, suru, alacsony kesleltetesu interkonnektre a neuronok kozott.
4. Az AI es az agykutatas elegge kulonbozo terulet, noha vannak atfedesek (es emelunk at otleteket a biologiabol az AI-ba, ld. pl. az egesz deep learning teruletet). Tehat aki ettol remeli az AI-t (vagy esetleg fel tole), az ne tegye — sokkal nagyobb annak az eselye, hogy az AI valami ‘mernoki’ munka eredmenye lesz, mint egy biologiai celu/alapu kutatase (megitelesem szerint).
A konkret hardverhez: egeszen biztos, hogy az IT bulvaron kivul senki nem gondolja azt, hogy ez majd az emberi agyat fogja modellezni vagy lemasolni. Egyelore irtozatosan orulne mindenki egy ragcsalo szinvonalanak is — jelenleg meg talan a hangyak szintjen (se) vagyunk. Ez a projekt sem fogja egy csapasra megoldani azokat a problemakat, amiket fentebb emlitettem. Kb. ott vagyunk az agykutatasban, mint 200 eve a fizikaban (otletek vannak, de alapvetoen senki nem ert semmit).
-
zither
csendes tag
-
válasz
#32839680
#96
üzenetére
"I]Nekem nem azzal van bajom hogy építenek egy agyi felépítéshez hasonlító chipet, amivel bizonyos feladatok sokkal gyorsabban alacsony energiaigénnyel elvégezhetők mint normál processzorokkal, hanem ebből még a valódi agy működésére is akarnak következtetni."
Akkor meg tudlak nyugtatni: ez valojaban nem igy van, ezt csak te gondolod
Az idojarasszimulaciot sem azert futtatjak mondjuk Xeon processzorokon, mert a Xeonok architekturajabol akarnanak kovetkeztetni a felhok mukodesere, hanem azert, mert azt talaltak a leghatekonyabb HW platformnak.
Itt is valami hasonlo tortent: a kutatok kitalaltak, hogy hogyan is kellene szimulalni az agyat, az IBM meg epitett olyan HW-t, ami hatekonyan tudja futtatni pont ezeket a szamitasokat.
A tobbit mar csak te gondoltad hozza -
namaste
tag
válasz
Kékes525
#104
üzenetére
Ha arra gondolt, akkor igaza is lenne, de a akkor olyan számokkal kell igazolni, amelyek tényleg igazolják az állítását. A hasonlót a hasonlóval kell hasonlítani, a Kaverinél megadott szám egy csúcsérték (elméleti maximum), a i7-nél pedig ... nem tudom honnan vette, de nem csúcsérték. Ha a fejlődést akarjuk szemléltetni, akkor pl. MMX - SSE - AVX - AVX2 kód, vagy A - B - C algoritmus, vagy CPU - GPU kód, vagy CPU - GPU - TrueNorth neurális hálózat összehasonlítást érdemes elvégezni.
-
Ren Hoek
veterán
Az agyat másolni értelmetlen, mert pontosan olyat lehetetlenség lenne 1:1-ben csinálni a fentebb említett matematikai és biológiai korlátok miatt (tranziensek pl...)
Semmi értelme sincs. Ugyanakkor emberi tulajdonságokkal bíró szoftvert/hardvert készíteni van értelme. Rengeteg a (cél számára) felesleges funkció van az agyban, amire óriási energiák elmennek.
Látás, érzékelés, szaglás, emlékezet stb... ezekre mind van helyettesítő megoldásunk jelenleg is. Csak nagyon kicsiny százaléka az agynak az, ami egyedivé tesz minket. Az elme csak egy nagyon kis százalékát kellene szimulálni.Ha ezt sikerül lemásolni, akkor tényleg léterhozhatnánk értelmes, könnyen tanuló gépeket, szoftvereket. Ennek van értelme szerintem, mert átfogalmazná a munka definícióját. Hatékonyabb segítő "szolgák" lennének az élet minden területén. A konfliktus persze elkerülhetetlen, hiszen már jelenleg is egyre több és több kétkezi munka kiváltható. Talán az alapjövedelem a megoldás, talán az, hogy lesznek elzárt fegyveresen őrzött gazdagnegyedek, és a több millárd ember pedig a külső "börtönben" élhet.
Jelenleg is képesek vagyunk kiváltani egy pénztáros, gyári munkás, cseléd, postás, sofőr, pilóta, stb (a munkák nagyon nagy része kb...) de mi kell pl egy kreatív munka képességéhez? Vagy maradjunk a szoftvereknél, mert az megfogható MI által. Szinte kizárólag csak a tanulás folyamatát kell implementálni. Gyakorlás útján tanuljon, értelmezze a feedbacket.Vagy akármilyen képesség elsajátítása a lényeg. Jelenleg ez nulla kb. A játékokban ma is ugyan olyan sz*r az MI, sőt néhány régebbi játékban sokkal jobb. Ebben jelenleg egyhelyben toporgunk kb.
-
Kékes525
félisten
-
Kékes525
félisten
válasz
#32839680
#98
üzenetére
Az idegsejtek szaporodási lehetősége nagyon kicsi, e vita kapcsán nincs jelentősége.
Annak viszont nagyon nagy hogy a kapcsolatok a tanulás során átrendeződnek, ezt rendkívüli mennyiségű számítástechnikai kapacitással lehetne csak modellezni. Erre a mai számítógépek képtelenek. kevés számú neuron működését persze igen, de minél több a neuron szám, a kapcsolatok lehetséges száma exponenciálisan nő.
Egy nagyon lényeges dologról viszont elfeledkeztünk. A tudomány fejődése exponenciális sebességgel halad, mert az egyes tudományterületek visszahatnak mások fejlődésére. A huszadik században annyit fejlődőt a tudomány, mint azt megelőzően az emberiség teljes léte során. 2017-ig pedig annyit fog mint a teljes huszadik században. Így egyre inkább megjósolhatatlan lesz a jövő, mert a fejlődés üteme nagyon felgyorsul. Ebben a számítástechnika élen jár. Amikor a számítógépek lehetséges közel jövőjét jósolgatjuk ezt is figyelembe kell venni.
Arra célzok, hogy a Moore törvény által jósolt idő (a számítástechnikai teljesítmény megkétszerezése) lényegesen gyorsabb lesz. Rövidesen lesznek olyan gépeink (nem szilícium alapú) amelyek teljesítménye összemérhető lesz az agy teljesítményével. Nem beszélve arról, hogy nemcsak a hardver (amely egészen más architektúrájú is lehet) a szoftver is lényeges fejlődésen fog átesni. -
válasz
#32839680
#92
üzenetére
Csupán hardverrel nem is tudsz mindent szimulálni, viszont szoftverrel megoldható, akár a változó szinapszisok is.
Ebből a szempontból az agy is hasonló, hiszen ugyanazon a vason eltérő programok futnak. Tanult vs. veleszületett reflex, tanulás, stb.
Buszrendszer helyett viszont vannak céleszközök és hálózatok. -
válasz
#32839680
#92
üzenetére
"De az agyban folyton változó szinapszisok vannak. Ezt egy chip hogy a fenébe szimulálja?"
Siman.
A temat nem most kezdtek el kutatni (pl. pont tudom, hogy ugy tizenot evvel ezelott itt a KFKI-ben is foglalkoztak vele), en viszont olyan nagyon nem ismerem, szoval ne engem kerdezz, de szerintem az internet tele van errol szolo anyagokkal.(#93) MZperX75: ez valami felreertesnek tunik. Egyreszt Neumann matematikus volt, az emberi agy mukodesevel nem nagyon foglalkozott, raadasul a XX. sz. kozepen meg a mainal is joval kevesebbet tudtak a temarol, masreszt meg ami alapokat lefektetett (amik leginkabb szamitastudomanyi kerdesek, nem arrol szolnak, hogy hogyan lehet konkretan szamitogepet epiteni), annak tul sok koze nincs az emberi agy mukodesehez, sot, a Neumann-modell tulajdonkeppen pont az ellenkezoje annak, mint amit az agy csinal (az agy megvaltoztatja a sajat strukturajat, a Neumann modellnek meg pont az a lenyege, hogy maga a HW teljesen allando es a tarolt program hatarozza meg a mukodeset).
-
fusionfan
csendes tag
Khm, azért a Planck-egységek nem azt jelentik hogy ennél kisebbnek nincs értelme. Olvasd el csak azt a wiki szócikket amit linkeltél: a Planck egységek arra jók hogy segítségükkel a fizikai állandóktól meg lehet szabadulni az egyenletekben. Lehet hogy van olyan köztük ahol egyben azt is sugallja hogy ennél kisebb egységről nincs fizikai értelme beszélni (pl Planck-idő), de ez nem definíció. A planck tömeg pl 10e-8 kg nagyságrendű, míg az elektron tömeg meg ~9.1e-31 kg.
-
válasz
#32839680
#89
üzenetére
"Nagyrészt a tudomány is úgy fejlődött, hogy megfigyeltünk valamit a természetben és laborkörülmények között lemodelleztük."
Az agyszimulalok is pont ezt csinaljak. Mert azt szerinted csak hasracsapasos alapon talaltak ki, hogy egyaltalan neurononakat meg szinapszisokat kell modellezni?...
-
Közben Dabadab megelőzött, de nekem is a 2^64-en lett volna az első kérdésem. A másik meg az, hogy miért így képezted le az agy működését. Miért kellene pl. az összes neuront egy tartományban címezni? Mi van, ha részegységekre bontod? Eleve jóval nagyobb frekvenciád van egy számítógépen, és az agyad sem homogén egység funkcióit tekintve.
-
"vedd a híres 2^64 műveletszámot, amit elvégezni lehetetlen, legyen akármilyen gyors számítógéped."
Ez honnan jott? Van par fizikai korlat a szamitasi sebessegre, energiaigenyre meg hasonlokra, de a 2^64, mint felso hatar ezekbol egyaltalan nem jon ki, ott sokkal nagyobb szamokrol van szo.
(#84) ViZion: "Azt nem értem, miért akarja mindenki az agyunkat másolni, szimulálni, etc????"
Azert, hogy minel tobbet megtudjunk rola. Arrol egyelore szo sincs, hogy barki szimulalt agyakkal akarna kivaltani az embereket, viszont pl. az orvosokat nagyon is erdekli, hogy egeszen pontosan hogyan is mukodik az agy.
-
Kékes525
félisten
Nagy valószínűséggel ennek csak elméleti jelentősége van. Megtudnánk csinálni majd valamikor, mint ahogy ma is sok mindent megtudnánk csinálni -de nem csináljuk, mert fölösleges, jobb van nála-, valószínűleg erre sem lesz szükség, mert magunkat fogjuk feljavítani. A tendencia már látható és a fejlődés elkerülhetetlen lesz.
-
ViZion
félisten
Azt nem értem, miért akarja mindenki az agyunkat másolni, szimulálni, etc????
Legyártsunk egy KONKURENS fajt? Pont azért jók a robotok, mert X dolgokat elvégeznek, csak azt és ennyi. Nem konkurencia, nem akar mást, nem szaporodik, nem fejlődik.Inkább mint a Shadowrunban vagy a Düneben: beülsz pl. a kocsiba, a szenzorai a "részed" lesznek, panoráma kép, radar, GPS, etc... minden a "fejedben". Önálló autók vannak már, a példa nem a legjobb, tudom. Lényegében nettó hülyeségnek tartom a másolásunkat a fejlesztésünk helyett... az öngyilkosság legfurább módja lenne.
-
Kékes525
félisten
Ezt nem gondoltad át. Mit értesz számítógép alatt? Ez itt a kérdés. Szilícium alapú gépeket? Azokkal biztosan nem.
Azonban akár biológiailag is lemásolhatják az agy gondolkodási funkcióit. Másrészt szimpla számítási kapacitáson múlik. Csak az a kérdés, hogy mennyi az agy számítási kapacitása. Erre csak nagyon durva becslések vannak. Szerinted akkor mesterséges intelligencia sem hozható létre? Mert ez is tévedés. Agy gyakorlatilag Turing gépként is felfogható, azon pedig minden futtatható, csak ki kell várni, ha lassú. Ha most ismernék pontosan az agy működését, akkor akár elméletileg bármelyik számítógépen lefuttatható lenn, csak rettenetes lassan. -
orbano
félisten
kérdésedben a válasz. a feladat nagyságára tekintettel!
vedd a híres 2^64 műveletszámot, amit elvégezni lehetetlen, legyen akármilyen gyors számítógéped.
10^11 neuronnal számolva, O(n^3) műveletigénnyel: 10^33 ~= 2^99 nagyságrendű alapműveletet igényel. Ez már erősen "súrol" nemrég említett fizikai korlátokat -
"hagyományos számítógépen matematikailag bizonyítottan lehetetlen az emberi agyat szimulálni."
Ez honnan jon? Foleg ugy, hogy egeszen eddig remekul futtattak agy-szimulaciokat hagyomanyos (szuper)szamitogepeken (bar a feladat nagysagara valo tekintettel nem az egesz agyat, csak egy-egy reszet szimulaltak).
-
Kékes525
félisten
válasz
Real_Gabe
#70
üzenetére
Igazad van, még messze van az agy pontos szimulálása számítógépen. Ahhoz hogy sikerüljön belátható időn belül, folytatódnia kell a Moore törvénynek. A szilícium alapú csippek esetében hamarosan kimerül a lehetőség, ehhez teljesen új alapok kellenek. Ha sikerül a kvantumszámítógép és olyan teljesítményű lesz mint jósolják, akkor igaz lehet az az állítás, hogy 2035-ig elérjük azt a számítástechnikai kapacitást, ami az agy szimulálásához kell.
-
Real_Gabe
tag
Üdv!
Kicsit rossz felől közelítitek meg az agy számítási kapacitását és tudását.
Ti az ember személyisége felől közelítitek meg, hogy mit tanult meg, hogyan dönt különböző helyzetekben és milyen gyorsan, és mire képes maga az ember, az ember személye.Viszont az agyat mint szervet, mint eszközt kell nézni, hogy önmagában mire képes.
Gondoljatok bele, hogy az agy valós időben dolgozza fel az összes ingert, ami a testen keresztül érkezik felé, felfogja és átalakítja azokat értelmezhető adattá a tudat számára, mindeközben folyamatosan irányítja a szervezetet, azonnal képes reagálni mindenre és a megfelelő utasításokat kiadni minden egyes sejtnek, mindeközben még futtat egy komplex tudatot, aminek a dolgait szintén le kell reagálnia, mindezt valós időben.
(Ráadásul a felsorolásból kihagytam egy csomó mindent, hogy mit is csinál még az agy egyszerre a többi feladattal együtt valós időben). Szóval ezek alapján hasonlítsátok össze egy mai számítógéppel az agyat és mondjátok, hogy egy Atom proci lekörözi. -
válasz
Gilthanas
#66
üzenetére
"Telefonrol az ember nem szorakozik ilyennel ez egy forum."
vagyis nem kell kirakni a vesszoket, mert ez egy forum, viszont hozzaszolasokat csak impact factoros journalokban megjelent cikkekre valo hivatkozassal lehet irni, mert ez egy forum.
Szerintem ezt te sem gondolod komolyan es szerintem ez a megfelelo pont arra, hogy ezt a temat lezarjuk. -
válasz
Gilthanas
#66
üzenetére
Mit mondjak erre? Két egyetemet jártam ki, mégsem hallottam egyetlen tanártól sem, hogy visszadob valamit, mert abban wikipedia van.
Jössz azzal, hogy micsoda elvárások voltak neked az egyetemen, de egy linkelt oldalt meg sem nézel alaposan, nem tudsz tanult emberhez méltó színvonalon írni, viszont csípőből, körbenézés nélkül megkérdőjelezel.
Én is telefonról írok, de mégis veszem a fáradtságot.
Ha igaz lenne, amit a helyesírásról írsz, nem lennének szótárak. -
Gilthanas
aktív tag
Jogos! Erre valoban jo, csak legtobbszor nincs forrasmegjeloles.
Jim Tonic: A viszavagasod nem kommentalnam csak pontoznam: 5 bol 2 pont jar erte.
Telefonrol az ember nem szorakozik ilyennel ez egy forum. Mellesleg a kommunikacio, mint folyamat addig helyes amig a masik fel megerti mit akarsz mondani (elmeleti szinten persze)
-
-
-
Gilthanas
aktív tag
válasz
Jim Tonic
#50
üzenetére
A wikipedia semmilyen formaban nem szamit hiteles forrasnak mivel szabadon szerkesztheto. Van hozza mas forrasod?
Az egyetemen minket mar reges regen kirohogtek elso eves korunkban ha csak a labjegyzetbe beraktunk egy wikis linket mint, hivatkozas, aztan visszadobtak az anyagot -
orbano
félisten
szerintem ezeket nem kell másolni, jön magátó. a kreativitás sem más, csak a külső- és az élet során felhalmozott belső ingerekre adott válasza az agynak. szerintem amint fejlődünk hardverben, jönnek a kvantumszámítógépek, egyre komolyabban meg fogjuk tudni ezeket a dolgokat közelíten. jelenleg még az überprimitív szakaszban vagyunk, amikor még csak a felszínt kapargatjuk, mert a valódi összefüggéseket nem tudjuk vizsgálni eszközök híján.
-
Kékes525
félisten
-
Kékes525
félisten
válasz
#32839680
#47
üzenetére
Hasonló írtam én is, mert láttam egy filmet ahol kis helikopterek labdáztak egymással és dobálták a labdákat egy embernek, aki csak úgy vaktában dobta vissza, de ők elkapták és pontosan visszadobták. Ezt menetközbe tanulták meg és áttudták adni a tanulást egy újnak akinek így nem elölről kellett kezdenie.
-
Ren Hoek
veterán
Szerintem keverik az FMRI-n làtható aktív régiókkal. Az meg egyértelmű, hogy nem lehet aktív minden régió egyszerre, maximális glükózfogyasztással. Fizikai és kémiai akadályai vannak, ráadásul gazdaságtalan is lenne. A természet minimalista.
Ezt látták a tévébe' és ez maradt meg. Meg amikor ez a Lucy-s urban legend születetett, szerintem még alig tudták az egyses régiók szerepét, így jött ez a tévhit.
Amúgy az emlék pipa, gép ebben sokszorts jobb. Álom egy evolúciós maradék, feltehetőleg az emlékek rendezgetése, melléktermék... felesleges lemásolni. Az érzés ösztönös része is pipa. Az, hogy eljut-e az öntudathoz, na az már emberi. Mindig a halas példát hozom fel... egy fejletlenebb idegrendszerben a fájdalom nem is tudatosul úgy, mint az embereknél, mert nincsen meg az a rendkívül komplex pályarendszer. Feltehetőleg csak ösztönösen reagálnak rá, ahogy a bacik pl.
A kreativitás az, amit elképzelni sem tudok, hogyan lehetne lemásolni. Egyszer sikerülni fog, lenne is pár ötletem hozzá. Mondjuk nem biztos, hogy annyira kéne siettetni. Lassan így is rettentően sok emberi muka helyettesíthető... a kreatív lenne a vég
-
"Sajnos az agyat nem lehet lemásolni.
1. nem tudják mi az emlék
2. nem tudják mi az érzés
3. nem tudják mi az álom"Es az agy alommal mukodik vagy neuronokkal?...
"Majd ha egy ember a saját agyának a 20-30% fogja kihasználni akkor vissza lehet térni ide!"
Egyeseknek sikerul ez a mutatvany, de en azert remelem, hogy a tobbiek maradnak a 100%-nal.
(Az "agyunknak csak a 10%-at hasznaljuk"-meme egy idiota urban legend.) -
#41
Meteorhead
aktív tag
buherton
#34
Meteorhead
aktív tag
Hiszed vagy sem, nem bányászni akarok, mert azt rohadtul nem éri meg. Ha valaki rájön a tutira, és jobban csinálja mint a tömegek, nagyjából 2 hétig éri meg, aztán úgyis mindenki lemásolja és ugyanott vagy, ahol kezdted. Egy időben kacérkodtam vele GPU-val, de hamar rájöttem, hogy nincs jövője.
Akadémiai körökben mozgok, magam is a doktorim csinálom. Nem haszonszerzés céljából szeretem megerőszakolni az ilyen dolgokat, hanem mert izgalmas a korlátokat feszegetni és közben tudományos eredményeket szülni. A GPGPU-zni a legelső AMD-s béta OpenCL SDK-val kezdtem el, ami még csak CPU-n futott. Már akkor is tudtam, hogy ebbe korán kell invesztálni, mert nagyot fog szólni. Ma már más se folyik a csapból, csak a GPGPU. De most már készség szinten megy OpenCL, C++AMP, SYCL, és bohóckodtam azért CUDA-val is. (És avval is tisztában vagyok, hogy van aki már OpenGL 2.0 óta tolja vertex shaderből a GPGPU szekerét. OpenGL 2.0 idején a Diablo 1 még jobban foglalkoztatott, mint a numerikus integrálás.)
Ez is csak azért érdekel, mert ha már ennyi API-t, nyelvet ismer az ember, akkor felismeri, hogy nagyon sok mindenben hasonlítanak ezek a cuccok, és valahol ez is csak +1 HW, amihez lehetne OpenCL implementációt írni. Az foglalkoztat, mennyiben másabb a hierarchiája ennek a cuccnak, mert lehet hogy már annyira más, hogy egyáltalán nem fekszik neki. Ha már a generikus párhuzamos algoritmusok is nyögvenyelősen mennek neki, akkor párhuzamosnak párhuzamos a HW, csak lehet egy még általánosabb metodikával kell nekifutni, ha az ember nem neuron hálót akar csinálni belőle. Vagy egyszerűen tényleg annyira célhardver, hogy már nem tud mást.
(Neuron hálükra tudjuk, hogy nagyon jól lehet használni. Az is izgi, magam is játszottam FANN-nal annak idején, speciket is hallgattam az egyetemen erről (Társadalmi rendszerek számítógépes szimulációját, ami kicsit más szintű, de Idegrendszeri modellezést is). A kérdésem egyszerűen nem erre irányult.
-
Kékes525
félisten
Teljesen egyetértek azzal amit írtál, csak érzékeltetni akartam a különbséget.
Azonban annyit hozzáfűznék, hogy a gépek megtaníthatók tanulni és a megszerzett tudást azonnal áttudják adni az újaknak, akik úgy tudják használni, mintha ők tanulták volna meg. Így az evolúció rendkívül gyorssá tehető.
-
zooly
aktív tag
Aki nem írt még neurális hálózatot ("lassú" hagyományos számítógépre) az nem tudja értékelni az ilyen fejlesztéseket
Nagyon leegyszerűsítve, egy neurális hálózat ha már be van "tanítva" iszonyat gyorsan képes feldolgozni (hagyományos számítógépeken is), a probléma a "tanulással" van. Minden egyes új információ esetén újra kell taníttatni. Tesztem azt már felismer 100 képet és meg akarsz taníttatni vele egy újabbat, akkor 101 képet kell megtanulnia újból felismerni. A neuronok relatíve egyszerű függvényeket hajtanak végre adott paraméterekkel a bemeneti adatokon, majd ezek kimeneteit adják tovább a következő neuronoknak. A paraméterek megtalálása a probléma az egészben, ez az amit folyamatosan újra kell "kalibrálni" mindaddig amíg tűrhető hibahatáron belüli értékek jöjjenek ki a hálózat egészére nézve. Ez csilliárdnyi művelettel jár. -
#34
buherton
őstag
Meteorhead
#29
buherton
őstag
válasz
Meteorhead
#29
üzenetére
Akkor legközelebb ne akarj bányászni még a jég hátán is...
-
#30
Kristof93
senior tag
Meteorhead
#29
válasz
Meteorhead
#29
üzenetére
Nem a legjobb kifejezes ra, de amit mondtam igaz marad: azokban a feladatokban amire van specializalt feldolgozoja az agy nagysagrendekkel hatekonyabb mint barmi amit eddig mestersegesen ossze tudtunk hozni. Ne felejtsuk, hogy ezek a 'feldolgozok' sokkal rugalmasabbak mint egy fpga es meg at is lehet oket drotozni ha az agy egy masik resze serul.
IBM szerintem sokra viheti ilyen iranyu kutatasokkal - ha a kvantumszamitogepek elavulta nem teszik az egeszet amielott hasznalhato allapotba kerulne.
-
#29
Meteorhead
aktív tag
Kristof93
#19
Meteorhead
aktív tag
válasz
Kristof93
#19
üzenetére
Az "ösztönös" kifejezés talán nem a legszerencsésebb. Az arcfelismerésnek semmi jöze az ösztönhöz. Egyszerűen ez egy annyira gyakori feladat, hogy az agy egy része ennek a megoldására kondicionálja magát. Ilyen tekintetben az agy inkább egy FPGA, aminek egyes részei bizonyos feladatok megoldására drótozzák be magukat, és onnantól azt nagyon gyorsan approximálják. (Csak hogy korábbi hozzászólókkal se kerüljek konfliktusba.)
@buherton: köszönjük a kinyilatkoztatást a magas lóról. Itt nyílván mindenki gyökér és senki nem ért a témához.
@orbano: nem arra gondolok hogy megírom a programot és valami kiszámolja, hogy milyen kódot kell beillesztenie az egyes magokba, hogy pont azt csinálja, mint az én programom. Én arra gondoltam, hogy direktben megírni a be és kimeneti függvényeket. Tegyük fel, hogy grafikára szeretném használni (ami nyílván egy olyan feladat, ami nagyon nyögvenyelősen menne neki, de jó iskolapélda). Tegyük fel, hogy hagyományos GL/DX szerelőszalagot szeretném megtanítani neki. Hogyan lehetne erre rávenni a vasat?
Amennyit a blokk diagrammból ki lehet bogarászni, az, hogy van egy közös órajel, tehát szinkron működik az egész cucc, és jó eséllyel talán az adatlokalitás is hardveresen bele van drótozva és, mint megkötés együtt kell vele élni. Hogyan lehetne általános párhuzamos algoritmusokra megtanítani? (parallel transform, parallel reduction, parallel sort, ...)
Egyébként tisztában vagyok vele, hogy ezt arra találták ki, hogy az ember súlyfüggvényeket (Look up table valószínűleg) és összeköttetéseket (I/O mask) rakjon az egyes magok memóriájába, kívülről adjon neki ingereket és olyan pontossággal lehessen a szinapszisok aktivitását mérni, amit biológiai rendszerekben soha nem lehet majd elérni. Az adatlokalitás nyílván agy szimulációban nem hátrány, hanem sokkal inkább elvárás. Ha a neuronok programjai képesek az I/O maszkot változtatni, akkor tanulásra is képes lehet a cucc.
Egyébként érdekes az a felvetés, amit korábban olvastam valahol, hogy a mesterséges neuron hálózataink mind szinkronak, és valamilyen szempontból determinisztikusak is, szemben az aggyal, ami aszinkron és tele van hibával (a szinapszisok elég sokszor bénáznak). Honnan vesszük, hogy ezeknek a tulajdonságoknak nincs kulcsfontosságú szerepe az egész működésében? Nagyon nagyon bonyolult kódot kell az egyes neuronokba rakni, hogy vissza tudjanak adni minden tranziens jelleget, amit az agy "elszenved" a külső sugárzások, az oxigén ellátás inhomogenitása, a szinapszisok fáradása, stb. miatt figyelembe kellene venni, ha vissza akarjuk kapni az agyéval azonos viselkedést.
-
Ren Hoek
veterán
Az agyat az evolúció, ösztönök, reflexek (és később az emberi kultúra) szervezte így, tehát értelmetlen összehasonlítani a processzorokkal. Ráadásul egyre többmindenben fedezzük fel a kvantummechanikai effektusok létét (madarak navigációja, fotoszintézis stb...) egy tanulmány szerint a neuronok mikrotubulusai is lehetséges "kvantumszámítógépekként" működnek. Akár a kvantumösszefonódás is szerepet játszhat az öntudatunk kialakulásában. Persze ez még nagyon gyerekcipőben járó dolog, de egyre többen foglalkoznak a kérdéssel, hogy itt többről is lehet szó, mint sejtek bonyolult hálózatáról.
A másik, amiért még csak nem is hasonlít a két hálózat, az az, hogy az agyban masszívan összefonódott a hardver és a szoftver, ráadásul iszonyú dinamikusan változik az egész.
Szerintem az ilyen szimulációkat evolúciós fejlesztéssel lehetne jól megközelíteni. Adott egy feladat, amit meg kell oldania egy ilyen primitív hálózatnak és kódnak, véletlenszerű mutációkkal. Csak az 'n' leghatékonyabb szaporodhat, és újra mutálódik stb... így végül lassan kialakulhat valami, ami anno végbement az életen is. Végülis eléggé hatékony volt, nem?
(#27) Kékes525: Itt nem feltétlen a mennyiségen van a lényeg. 20 ezer patkányagysejtből álló önszerveződő biochipet már csináltak, és elég sokmindent meg tudott oldani, tanulni stb.
-
buherton
őstag
A tranyó zárt (amikor nem vezet) állapotban nagyon minimális áramot enged át gyakorlatilag semmit. A probléma ott kezdődik, amikor totem-pole kimeneti meghajtás van, ahol ugye két tranzisztor működik ellenütemben, és ugye ezek a tranzisztorok "helyettesíthetők", mint három kondenzátor (CB, BE, CE), aminek töltési és kisölési ideje van. Lényeg a lényegben, hogy egy pillanatra mindkét tranzisztor vezet és ilyenkor nagy áramok folynak. Ha ehhez hozzáveszed nagy frekvenciát, akkor ugye minden egyes nyitási-zárási periódusban átfolynak ezek a nagy áramok, és tádá rögtön 100 W-t eszik a processzor. Itt viszont a frekvencia nagyon alacsony, emiatt a kis teljesítmény felvétel.
-
mrhitoshi
veterán
Engem az izgat, hogy egy ilyen 16 db TrueNorth-ból álló chipnek mekkora lenne az intelligenciája. Felérne vajon egy bogár intelligenciájával ? Eltudná azokat a feladatokat látni, amiket egy "butább" létforma ?
Az emberi agyat még hanyagolhatjuk, nem azért mert nem olyan nagy számítási kapacitása lenne, hanem mert egyszerre végez nagyon bonyolult feladatokat. Először kevésbé bonyolultabb rendszerekkel kellene összevetni. -
Ne arra gondoljatok, hogy tudatosan milyen gyorsan tudtok szamolni/barmilyen feladatot elvegezni. Az agy az osztonos kepessegekben nagyon hatekony - pl kep- vagy hangfelismeres. Ilyesmiben semmilyen hagyomanyos processzor nem kozeliti meg hatekonysagban - ha egyaltalan el tudja vegezni azt a feladatot. Vagy melyik processzor tud mesterseges intelligenciat ilyen jol futtatni?
A szoftvert is le kellene masolni, nem csak a hardvert...
-
orbano
félisten
válasz
#16939776
#13
üzenetére
ha felprogramozod, vagy betanítod neki a mintákat. egyik sem egyszerű azért
egyébként van róla valahol valami infó, hogy ez konkrétan hogyan működik, hogyan "fut" rajta egy neurális hálózat, hogyan programozható, stb? most hogy otthagytam a munkámat kezd érdekelni ez a terület... -
-
buherton
őstag
Ez nagyon így van. A processzor abban jó, hogy nagyon gyorsan végezze az egyszerű műveleteket, mert végeregményben bármilyen magasszinten is írod meg a programot, az a végén akkor is csak 0-ból vagy 1-ekől fog állni, aminél nem kell gondolkozni csak nagyon gyorsan végrehajtani. Viszont az emberi agy erre teljesen képtelen. Már az egyszerű keresés, sorba rendezés is sokkal de sokkal lassabb, mint a hagyományos számítógépek esetén. Viszont, ha kinyomtatsz pl. egy A4-es kék betűket, amikből 1 db piros, akkor az agy sokkal hatékonyabban találja meg az 1 db pirosat, mint a számítógép. Te mint ember csak ránézel és látod, hogy itt a piros, ellenben a számítógép elindul az elején (egyszerű keresést tételezzünk fel most) és egyesével megnézi, hogy "ez piros?".
-
#9
orbano
félisten
Meteorhead
#4
orbano
félisten
válasz
Meteorhead
#4
üzenetére
valószínű, hogy fel lehet programozni előre. persze kérdés, hogy mivel programozod fel, mert az önmagában nph (vagy npc nem tom) feladat és kvantumszámítógép kell a kiszámításához
(mondjuk a skálázódást nem ismerem, nem foglalkozom a területtel ) -
orbano
félisten
Ez így ebben a formában hülyeség, hogy az emberi agy a laggyorsabb és leghatékonyabb processzor. Approximátorként a lehető leggyorsabb, miután megtanult bonyolult függvényeket. De inkább csak nagy bonyolultságú feladatokat végez el jobban, mint sem gyorsan (így értelmes az összehasonlítés egy többezer wattos szerverrel, ami másodpercenként több tízezer arcot, vagy rendszámot ismer fel, mivel az emberi agy mérete és teljesítménye tovább nem növelhető). Összeadásban egy 2 wattos atom is bármikor lehagyja. De pl. vehicle routing problemben, vagy sok más np nehéz feladat közelítésében is baromira szar.
amúgy eljátszanék egy ilyen chippel, biztos nagyon olcsó -
#4
Meteorhead
aktív tag
Meteorhead
aktív tag
Ez baromi jó!!! Nagyon kiváncsi lennék rá, hogy rá lehetne-e venni olyan dolgokra, amire nem szánták.
Ahogy előttem mondták, bitcoint is biztosan lehetne bányászni vele, de baromira érdekelne, hogy lehetne-e úgy használni, mint egy fix-funkciós egység nélküli naaaaaaaagyon masszívan párhuzamos feldolgozót. A GPU-nak a memória hierarchiáját ugye ismerjük, node ennek milyen? Tud-e kívülről inputot kapni 1-1 mag? Vagy totál bele van heggesztve a lokalitás, és kezdőadatot is csak "diffundálni" lehet a rendszerbe?
Előre is köszönöm!
Ez a természetben 10-ből 10 halált jelente. 
![;]](http://cdn.rios.hu/dl/s/v1.gif)
Új hozzászólás Aktív témák
Hirdetés
- Fotók, videók mobillal
- sziku69: Fűzzük össze a szavakat :)
- Lakáshitel, lakásvásárlás
- Mesterséges intelligencia topik
- Milyen légkondit a lakásba?
- PlayStation 5
- NVIDIA GeForce RTX 5080 / 5090 (GB203 / 202)
- VR topik (Oculus Rift, stb.)
- Bambu Lab 3D nyomtatók
- Audi, Cupra, Seat, Skoda, Volkswagen topik
- További aktív témák...
- Lenovo Thinkpad L14 Gen 4 -14"FHD IPS - i5-1335U - 8GB - 256GB - Win11 - 2 év garancia - MAGYAR
- HIBÁTLAN iPhone 12 Pro 256GB Pacific Blue -1 ÉV GARANCIA - Kártyafüggetlen, MS3107, 100% Akkumulátor
- 6 és 12 GB-os Quadro RTX A2000 kártyák - garanciával
- Akció! Paidashu 10600MAH / 20700MAH Powerbank olcsón!
- Vállalom FRP Lock os telefonok javítását ingyen kiszálással és akár helyszíni javittással
Állásajánlatok
Cég: FOTC
Város: Budapest