Keresés

Új hozzászólás Aktív témák

  • Ren Hoek

    veterán

    válasz mrhitoshi #144 üzenetére

    Ez felveti az örök kérdést, hogy mi az öntudat, és átmenthető-e. Az öntudat mint rendszer, annyira átszövi a neuronok hálózatát, (főleg ha még a kvantumelmélet valószínűségét is idevesszük) hogyha le is másolnánk, "áttöltenénk" akkor az már nem biztos, hogy ugyan az a személy lenne. Csak egy másik öntudat. Itt már filozófiai kérdések is felmerülnek.

    Viszont az ember-gép interfész egyáltalán nem elvetendő, sőt biztosan előbb utóbb aki tovább akar élni, az így teheti majd meg. Az agyon és a gerincvelőn kívül nincs másra szükség, csak egy fejlett idegi interfészre, na meg a kód megfejtésére. Ez még azért elég futurisztikus, de már most sok áttörés van a témában. Először csak intelligens protézisek bénult, amputált, vak emberek számára, majd gondolkozhatunk egyre komplexebb rendszerek kiváltásában. Egy orosz milliárdos már gyűjti is a tudósokat, és felvázolt egy 50 éves tervezetet.

    Finoman viszont lehet regenerálni az agyat is idővel, pont nemrég integráltak sikeresen őssejteket működő agyba, melyek neuronokká alakultak. Így nem veszik el az öntudat, csak regenerálódik.

  • Ren Hoek

    veterán

    válasz Vladi #139 üzenetére

    Azért a döntés nem általánosan igaz. Már most is szerintem egy google autó biztonságosabban vezet az emberi sofőrnél, pontosan azért mert sokkal jobban látja, érzi a környezetét, és gyorsabb a döntéshozó képessége. Egyszerre több közlekedési szimulációt végre tud hajtani, és kiválasztani a legjobbat, míg az ember abszolút a reflexeire és ösztöneire van utalva, nulla gondolkozási idővel.

    ..és pont az életbenmaradáshoz szükséges ösztönös területek azok, amiket szerintem simán überel már most a gép (10 év múlva meg sokkalta jobb lesz...)

    Az viszont, hogy valami magasabbrendűt előre tervezzen, hosszútávú NEM előre beprogramozott, vagy örökölt képességet, tulajdonságot fejlesszen... az még nagyon nagyon távoli jövő. Elmenekülni egy kardfogú tigris elől csak ügyesség, precízitás, reflexek, gyorsaság, érzékelés kérdése... ebben a gépek előbb utóbb sokszorosan lekörözik az embert.

    Viszont a barlangban izgatottan a porba lerajzolni egy tervet, utána megépíteni, továbbfejleszteni stb.. na ez az ami kiemelt minket az állatvilágból.

  • Ren Hoek

    veterán

    válasz emvy #113 üzenetére

    Minden ponttal egyetértek, jó gondolatok :)
    Szerintem az egész AI és neur hálók témakörre lehet a biochip előbb ad válaszokat. (Vagy párhuzamosan fejlődik két irányba a sima áramkörös megoldással együtt)

    Olyan transzgenikus hálózat, amelyben kémiai/fizikai úton végigkövethetőek a folyamatok, tenyésztett patkányagysejt hálózatok chipre ültetve, input-outputtal... Ezek már elérhetőek kisebb robotokban, amik érzik a környezetüket, alkalmazkodnak, kapcsolatot építenek, tanulnak... Pedig csak 25 ezer független agysejt egy lapkára ültetve, némi elektródával. Volt egy kísérlet melyben repülőgép szimulátor vezetését tanulta meg az eszköz. Szerintem a biochipeknek is van jövője, bár egyelőre elég morbidnak tűnhet az egész. :)

    http://news.discovery.com/tech/robotics/brain-dish-flies-plane-041022.htm

  • Ren Hoek

    veterán

    válasz ViZion #84 üzenetére

    Az agyat másolni értelmetlen, mert pontosan olyat lehetetlenség lenne 1:1-ben csinálni a fentebb említett matematikai és biológiai korlátok miatt (tranziensek pl...)

    Semmi értelme sincs. Ugyanakkor emberi tulajdonságokkal bíró szoftvert/hardvert készíteni van értelme. Rengeteg a (cél számára) felesleges funkció van az agyban, amire óriási energiák elmennek.
    Látás, érzékelés, szaglás, emlékezet stb... ezekre mind van helyettesítő megoldásunk jelenleg is. Csak nagyon kicsiny százaléka az agynak az, ami egyedivé tesz minket. Az elme csak egy nagyon kis százalékát kellene szimulálni.

    Ha ezt sikerül lemásolni, akkor tényleg léterhozhatnánk értelmes, könnyen tanuló gépeket, szoftvereket. Ennek van értelme szerintem, mert átfogalmazná a munka definícióját. Hatékonyabb segítő "szolgák" lennének az élet minden területén. A konfliktus persze elkerülhetetlen, hiszen már jelenleg is egyre több és több kétkezi munka kiváltható. Talán az alapjövedelem a megoldás, talán az, hogy lesznek elzárt fegyveresen őrzött gazdagnegyedek, és a több millárd ember pedig a külső "börtönben" élhet.

    Jelenleg is képesek vagyunk kiváltani egy pénztáros, gyári munkás, cseléd, postás, sofőr, pilóta, stb (a munkák nagyon nagy része kb...) de mi kell pl egy kreatív munka képességéhez? Vagy maradjunk a szoftvereknél, mert az megfogható MI által. Szinte kizárólag csak a tanulás folyamatát kell implementálni. Gyakorlás útján tanuljon, értelmezze a feedbacket.Vagy akármilyen képesség elsajátítása a lényeg. Jelenleg ez nulla kb. A játékokban ma is ugyan olyan sz*r az MI, sőt néhány régebbi játékban sokkal jobb. Ebben jelenleg egyhelyben toporgunk kb.

  • Ren Hoek

    veterán

    válasz dabadab #43 üzenetére

    Szerintem keverik az FMRI-n làtható aktív régiókkal. Az meg egyértelmű, hogy nem lehet aktív minden régió egyszerre, maximális glükózfogyasztással. Fizikai és kémiai akadályai vannak, ráadásul gazdaságtalan is lenne. A természet minimalista.

    Ezt látták a tévébe' és ez maradt meg. Meg amikor ez a Lucy-s urban legend születetett, szerintem még alig tudták az egyses régiók szerepét, így jött ez a tévhit.

    Amúgy az emlék pipa, gép ebben sokszorts jobb. Álom egy evolúciós maradék, feltehetőleg az emlékek rendezgetése, melléktermék... felesleges lemásolni. Az érzés ösztönös része is pipa. Az, hogy eljut-e az öntudathoz, na az már emberi. Mindig a halas példát hozom fel... egy fejletlenebb idegrendszerben a fájdalom nem is tudatosul úgy, mint az embereknél, mert nincsen meg az a rendkívül komplex pályarendszer. Feltehetőleg csak ösztönösen reagálnak rá, ahogy a bacik pl.

    A kreativitás az, amit elképzelni sem tudok, hogyan lehetne lemásolni. Egyszer sikerülni fog, lenne is pár ötletem hozzá. Mondjuk nem biztos, hogy annyira kéne siettetni. Lassan így is rettentően sok emberi muka helyettesíthető... a kreatív lenne a vég :O :)

  • Ren Hoek

    veterán

    Az agyat az evolúció, ösztönök, reflexek (és később az emberi kultúra) szervezte így, tehát értelmetlen összehasonlítani a processzorokkal. Ráadásul egyre többmindenben fedezzük fel a kvantummechanikai effektusok létét (madarak navigációja, fotoszintézis stb...) egy tanulmány szerint a neuronok mikrotubulusai is lehetséges "kvantumszámítógépekként" működnek. Akár a kvantumösszefonódás is szerepet játszhat az öntudatunk kialakulásában. Persze ez még nagyon gyerekcipőben járó dolog, de egyre többen foglalkoznak a kérdéssel, hogy itt többről is lehet szó, mint sejtek bonyolult hálózatáról.

    A másik, amiért még csak nem is hasonlít a két hálózat, az az, hogy az agyban masszívan összefonódott a hardver és a szoftver, ráadásul iszonyú dinamikusan változik az egész.

    Szerintem az ilyen szimulációkat evolúciós fejlesztéssel lehetne jól megközelíteni. Adott egy feladat, amit meg kell oldania egy ilyen primitív hálózatnak és kódnak, véletlenszerű mutációkkal. Csak az 'n' leghatékonyabb szaporodhat, és újra mutálódik stb... így végül lassan kialakulhat valami, ami anno végbement az életen is. Végülis eléggé hatékony volt, nem? :D

    (#27) Kékes525: Itt nem feltétlen a mennyiségen van a lényeg. 20 ezer patkányagysejtből álló önszerveződő biochipet már csináltak, és elég sokmindent meg tudott oldani, tanulni stb.

Új hozzászólás Aktív témák

Hirdetés