- Samsung Galaxy S25 - végre van kicsi!
- MIUI / HyperOS topik
- Redmi Note 13 Pro 5G - nem százas, kétszázas!
- Samsung Galaxy A56 - megbízható középszerűség
- Samsung Galaxy S23 Ultra - non plus ultra
- iPhone topik
- Hat év támogatást csomagolt fém házba a OnePlus Nord 4
- Motorola Edge 50 Neo - az egyensúly gyengesége
- Telekom mobilszolgáltatások
- Samsung Galaxy S25 Ultra - titán keret, acélos teljesítmény
Hirdetés
Új hozzászólás Aktív témák
-
Kékes525
félisten
A valószínűség függvények és a diszkrét értékek nem zárják ki egymást. Pontosabban két egészen különböző dologról van szó. Pl. az elektron tömege pontosan ismert, mégis valószínűségi függvénnyel írható le a sebessége és helyzete.
A kvantum világ egészen más mint amit mi a makróban megszoktunk.
-
Kékes525
félisten
Csak egy megjegyzés: A neandervölgyi ember agya nagyobb volt a mai embernél.
Persze az agy mérete (mint abszolút, mint relatív) nem jelenti automatikusan azt hogy hordozója okosabb is. Az idegsejtek relatív száma (testsúlyhoz képest), de főleg a kapcsolatainak száma (szinapszisok száma) a döntőbb.
-
Kékes525
félisten
Mutass erre egy komoly hivatkozást én megtettem.
A kvantummechanikában szereplő furcsaságok NEM mérési hibák, hanem a valóság részei. Millió +1 alkalommal bizonyították. Te is többek között, amikor mobilozol.
Újabbak:
Mikrokozmosz- világunk építőköveinek kutatása
-
Kékes525
félisten
Amit írtál az matematika. A valóság nem teljesen az. Kvantummechanika szerint a távolság és az idő kvantált. Einstein sem fogadta el, de nem neki lett igaza, mert a kvantummechanika törvényeit nagyon sokszor bebizonyították. Te is amikor használod a mobilodat. Lehet hogy neked hihetetlennek tűnik (számomra is furcsa) de a kvantummechanikában sokkal furcsább dolgok is vannak. Pl. határozatlansági reláció, 1 részecske egy időben nagyon sok helyen lehet. Az információ átviteli sebesség bizonyos körülmények között végtelen nagy lehet (kvantum távolhatás).
"A részecskéket, az atomokat, az atommagokat kvantumszámaik jellemzik. A kvantumszámok kvantált, tehát csak meghatározott értékeket felvevő mennyiségekre vonatkoznak. A mikrovilágban kvantált az energia, az impulzus, a töltés és sok más tulajdonság. A tulajdonságok egy részének nincs makrovilágbeli megfelelője. A kvantumjellemzők általában megmaradó mennyiségekhez kapcsolódnak. Ez azt jelenti, hogy egy átalakulás során az adott tulajdonság összértéke (pl. a töltés) nem változik, legföljebb az átalakulás résztvevői átadhatják egymásnak. Ezek a megmaradási törvények kiválasztási szabályokhoz vezetnek, egy bomló részecske nem alakulhat át tetszőlegesen, hanem csak úgy, hogy a megmaradó mennyiségek megőrződjenek. Ez jelentősen lecsökkenti a szóba jöhető átalakulások körét. A kvark-hipotézisben az volt a fantasztikus, hogy mindössze három, néhány tulajdonsággal felruházott részecskéből fel lehetett építeni több száz, túlnyomó többségében bomló, átalakuló részecskét. "
-
Kékes525
félisten
-
Kékes525
félisten
válasz
#32839680
#98
üzenetére
Az idegsejtek szaporodási lehetősége nagyon kicsi, e vita kapcsán nincs jelentősége.
Annak viszont nagyon nagy hogy a kapcsolatok a tanulás során átrendeződnek, ezt rendkívüli mennyiségű számítástechnikai kapacitással lehetne csak modellezni. Erre a mai számítógépek képtelenek. kevés számú neuron működését persze igen, de minél több a neuron szám, a kapcsolatok lehetséges száma exponenciálisan nő.
Egy nagyon lényeges dologról viszont elfeledkeztünk. A tudomány fejődése exponenciális sebességgel halad, mert az egyes tudományterületek visszahatnak mások fejlődésére. A huszadik században annyit fejlődőt a tudomány, mint azt megelőzően az emberiség teljes léte során. 2017-ig pedig annyit fog mint a teljes huszadik században. Így egyre inkább megjósolhatatlan lesz a jövő, mert a fejlődés üteme nagyon felgyorsul. Ebben a számítástechnika élen jár. Amikor a számítógépek lehetséges közel jövőjét jósolgatjuk ezt is figyelembe kell venni.
Arra célzok, hogy a Moore törvény által jósolt idő (a számítástechnikai teljesítmény megkétszerezése) lényegesen gyorsabb lesz. Rövidesen lesznek olyan gépeink (nem szilícium alapú) amelyek teljesítménye összemérhető lesz az agy teljesítményével. Nem beszélve arról, hogy nemcsak a hardver (amely egészen más architektúrájú is lehet) a szoftver is lényeges fejlődésen fog átesni. -
Kékes525
félisten
Nagy valószínűséggel ennek csak elméleti jelentősége van. Megtudnánk csinálni majd valamikor, mint ahogy ma is sok mindent megtudnánk csinálni -de nem csináljuk, mert fölösleges, jobb van nála-, valószínűleg erre sem lesz szükség, mert magunkat fogjuk feljavítani. A tendencia már látható és a fejlődés elkerülhetetlen lesz.
-
Kékes525
félisten
Ezt nem gondoltad át. Mit értesz számítógép alatt? Ez itt a kérdés. Szilícium alapú gépeket? Azokkal biztosan nem.
Azonban akár biológiailag is lemásolhatják az agy gondolkodási funkcióit. Másrészt szimpla számítási kapacitáson múlik. Csak az a kérdés, hogy mennyi az agy számítási kapacitása. Erre csak nagyon durva becslések vannak. Szerinted akkor mesterséges intelligencia sem hozható létre? Mert ez is tévedés. Agy gyakorlatilag Turing gépként is felfogható, azon pedig minden futtatható, csak ki kell várni, ha lassú. Ha most ismernék pontosan az agy működését, akkor akár elméletileg bármelyik számítógépen lefuttatható lenn, csak rettenetes lassan. -
Kékes525
félisten
válasz
Real_Gabe
#70
üzenetére
Igazad van, még messze van az agy pontos szimulálása számítógépen. Ahhoz hogy sikerüljön belátható időn belül, folytatódnia kell a Moore törvénynek. A szilícium alapú csippek esetében hamarosan kimerül a lehetőség, ehhez teljesen új alapok kellenek. Ha sikerül a kvantumszámítógép és olyan teljesítményű lesz mint jósolják, akkor igaz lehet az az állítás, hogy 2035-ig elérjük azt a számítástechnikai kapacitást, ami az agy szimulálásához kell.
-
-
Kékes525
félisten
-
Kékes525
félisten
válasz
#32839680
#47
üzenetére
Hasonló írtam én is, mert láttam egy filmet ahol kis helikopterek labdáztak egymással és dobálták a labdákat egy embernek, aki csak úgy vaktában dobta vissza, de ők elkapták és pontosan visszadobták. Ezt menetközbe tanulták meg és áttudták adni a tanulást egy újnak akinek így nem elölről kellett kezdenie.
-
Kékes525
félisten
Teljesen egyetértek azzal amit írtál, csak érzékeltetni akartam a különbséget.
Azonban annyit hozzáfűznék, hogy a gépek megtaníthatók tanulni és a megszerzett tudást azonnal áttudják adni az újaknak, akik úgy tudják használni, mintha ők tanulták volna meg. Így az evolúció rendkívül gyorssá tehető.
varkok
Új hozzászólás Aktív témák
Hirdetés
- Telefon felvásárlás!! Samsung Galaxy A14/Samsung Galaxy A34/Samsung Galaxy A54
- Xiaomi 14 512GB, Kártyafüggetlen, 1 Év Garanciával
- Gamer PC-Számítógép! Csere-Beszámítás! R7 2700 / RX 5500XT 8GB / 16GB DDR4 / 256SSD + 1TB HDD
- Lenovo IdeaPad S10-2 netbook jó akkumulátorral eladó
- Apple iPhone SE 2020 64GB, Kártyafüggetlen, 1 Év Garanciával
Állásajánlatok
Cég: FOTC
Város: Budapest