- Xiaomi 15 - kicsi telefon nagy energiával
- Azonnali mobilos kérdések órája
- Yettel topik
- Motorola Edge 60 és Edge 60 Pro - és a vas?
- Samsung Galaxy S25 Ultra - titán keret, acélos teljesítmény
- iPhone topik
- One mobilszolgáltatások
- Xiaomi 15 Ultra - kamera, telefon
- Samsung Galaxy A54 - türelemjáték
- Honor Magic7 Pro - kifinomult, költséges képalkotás
Új hozzászólás Aktív témák
-
And
veterán
Komolyan 25mW -os lézer kell neked? Megkérdezhetem, hogy mire?
Egy ekkora teljesítményű valódi lézermodul ára szerintem legalább sokszoros lenne ahhoz képest, amit a #2014-ben említettél, de inkább egy (vagy két
) nullát is írhatsz a végére (kék esetén különösen).
#2019: az a ''laserled'' csak a nevében lézer, egyébként sima nagyfényű led, nem? -
And
veterán
válasz
Frenky89
#1992
üzenetére
Ja, hogy te kapcsolós potira gondolsz. Olyat éppen használhatsz.
''Az jó, hogy néhány volt alatt megáll, de akkor még mindig folyik rajta áram és nem tom, hogy ez jó vagy sem!?''
Ha a túl alacsony tápfesz. miatt áll le egy ilyen pc-venti, alig folyik rajta áram (elektronika van benne), az biztos nem káros. Egy 250mA-es Coolink-típuson 1..2mA -t mértem, azon a feszültségen, amelyen épp leállt. Persze ha működés közben fogod le, az más kérdés
. -
-
And
veterán
válasz
Gergo_pet
#1872
üzenetére
Kicsit utánanéztem.. Te valszeg olyan ccfl-csőről beszélsz, amelyen egy külső műanyag védőréteg van. A belső, kisebb átmérőjű ''világító szál'' az maga a fénycső
. Az oldalán futó vékony fémszál pedig az egyik katód vezetéke, amelyen üzem közben meglehetősen magas feszültség mérhető, és nem árt szigetelten hagyni (megérintve egy kicsit csíphet, de az inverter alacsony teljesítménye miatt valszeg nem képes veszélyes nagyságú áramot áthajtani az emberen). -
And
veterán
válasz
zLegolas
#1667
üzenetére
Azaz (bár inkább két hüvelykujjnyi vastag
). Ennyi pénzért mindenképp megérte, én főleg nyákfúrásra szeretném használni. Az előző, HQ-Nedis -ből szerzett csoda ugyanis sok évvel ezelőtt többe került, mint most ez, pedig az ennél is sokkal gagyibb. Már a fúrószárak önmagukban is elég drágák mostanában, ehhez meg. 4 db. különböző méretű tokmányt is adtak, végre nem kell küzdenem az 1mm-nél kisebb átmérőjű fúrókkal sem. Jól (rövidre) befogva a fúrót nem is üt, ellentétben az előzővel. -
And
veterán
válasz
-ThOMas-
#1656
üzenetére
A Cora-ban vettem kb. 10 napja akciósan valami noname cuccot. Hordtáskában, 18V / 1A -es külső táppal (ehhez képest 40W-ot írtak a gépre
), sprirális vezetékkel, egy csomó tartozékkal: vágó- és kefetárcsák, 6 db. fúró 0,8..1,8mm -ig, kúpos, hengeres és gömbmarók, fűrésztárcsa, polírozó, mindez 3 kHUF-ért. Állítható a fordulatszáma, max. 22000/min. Volt egy hálózatról működő típus is, párezerrel drágábban.
#1658: ''Nem vágom mért mindenki dremelnek hívja. A Dremel az egy márka.''
Ahogy a Hilti (hogy témánál maradjunk), az RCA, a Xerox, meg a többi is, amit nem csak márkanévként használnak. A nyelv már csak ilyen.. -
And
veterán
válasz
Stekpanel
#1603
üzenetére
Egy PC-ben használt tipikus (brushless) ventilátorra azért nem mondanám, hogy kis tápfesznél közel rövidzár lesz. Mivel a működését belső elektronika vezérli, azt alacsony feszültségről járatva egyszerűen nem működik (pl. fetek nem nyitnak), így áram is alig folyik rajta. Rögtönzött kísérletek egy 8cm / 3W-os Coolink ventivel: 3.8V-on még éppen elindul, a névleges (12V-on felvett) áramának kb. 15%-a folyik rajta. 2.8V-os tápfesszel ugyanez a venti már nem indul, és csak minimális, 1.6mA-es áramot vesz fel, ami teljesen veszélytelen a ventire nézve.
-
And
veterán
válasz
CPT.Pirk
#1578
üzenetére
Szerintem sajnos nem sok értelme lenne. A táp és az alaplap valszeg. úgyis tartalmaz ilyen szűrőkondikat. Azok meg csak akkor igazán hatásosak, ha a kívánt áramkör tápvezetékének közvetlen közelében ''hidegítenek''. Egy RF-zajjal terhelt pc-ház belsejében ez különösen igaz. (Különben a szabadon lógó vezetékek és nyákon vezetett tápfesz. sávok szinte antennaként fogják ismét összeszedni a zajt.)
-
#1547
And
veterán
hummerdikk
#1546
And
veterán
válasz
hummerdikk
#1546
üzenetére
A helipot (azon kívül, hogy egy venti mellé totál felesleges
) nem túl jó ötlet, mert normális árban csak kis teljesítményű, trimmer példányokat kapsz. Egy több W-os, huzal-helipot ára Ft-ban bőven négyjegyű kategória. -
And
veterán
Létezik olyan fajta kompakt fénycső is, amely azonnal, késleltetés nélkül kapcsol be. Az utóbbi időben sajnos nem nagyon látom ezt a típust, pedig Tungsram gyártmány, a dobozán - többek között - egy áthúzott óra formájú ikonnal. A fényerőszabályozós kapcsolókat viszont általában nem szeretik a kompakt fénycsövek.
-
And
veterán
válasz
zLegolas
#1453
üzenetére
Régebben voltak hall-szenzoros billentyűzetek, de hogy ma mennyire gyakoriak, azt nem tudom. Én tegnap csak egy átlátszó, két rétegű fóliát láttam az enyémben, gombonként 1-1 gumi v. műanyagharanggal. Tehát ha nem is teljes rövidzárral, de valami viszonylag alacsony átmeneti ellenállással összezáródik a két fólián lévő vezetőréteg, ha megnyomják a gombot felettük.
-
And
veterán
válasz
ZeUS2140
#1450
üzenetére
Ha már ilyen sok topikba beírtad
![;]](//cdn.rios.hu/dl/s/v1.gif)
: nem volna egyszerűbb a fólia helyett a kis nyomtatott áramköri panel érintkezői mentén forrasztgatni? Persze úgy, hogy a fólia ''vezetékeihez'' az érintkező felületek tisztán maradjanak. Ehhez először is ki kéne deríteni, hogy az adott billentyű lenyomásához az x-y vezetékmátrix mely pontjai tartoznak (ellenállásmérővel, Mod: illetve a vezetősávok végigkövetésével ). Ezután a vezetéksávról - jófajta pákával - elhozhatóak a kellő kontaktusok.
''Nincs valami trükk, hogy milyen ellenállás a PS/2-es bizonyos dróton pl a ''num-enter''?''
Ezt meg nem igazán értem. Milyen ellenállásra gondolsz?
[Szerkesztve] -
And
veterán
''Kérdés: az alaplapon hol lehet lemérni a +5V-ot? Tehát nem a belemenő +5V-ot, hanem az alaplap belsejében jelenlévő +5V-ot.''
A +5V -os ágak a tápegységben mindenképpen közösek (a Standby 5V kivételével), ezért elvileg mindegy, hogy hol méred. Ha az alaplap üzemel, bármelyik molexen méred is az 5V-ot ugyanazt az értéket fogod mérni, mint amit az ''alaplap belsejében'' kapnál. (Az alaplap felé menő tápkábel(ek)nek van egy csekély ellenállása, ezért ott egy kicsivel kevesebb lehet a tápfesz értéke, de a különbség nem lehet jelentős egy terheletlen molex-ághoz képest). -
And
veterán
Én a közvetlen összekötés előtt mindkét csatorna kimenőjelével sorbakötnék 1-1 ellenállást is (pl. két egyforma 1..2,2kΩ körüli értékűt), biztos ami biztos. Így tuti nem lesz baja a lapodnak. De mi a célod vele? Legtöbbször azzal is megelégednek, hogy szimplán az egyik csatorna jelét viszik tovább.
-
#1393
And
veterán
toth_janika
#1391
And
veterán
válasz
toth_janika
#1391
üzenetére
1. Sokfajta erősfényű led létezik, 20mA nyitóáram mellett már 10 candela felettieket is találni.
2. Ha pesti vagy, nézz szét a C*nradban, hogy mi a választék, majd próbálj hasonló diódákat szerezni máshol feleannyiért.
3. Ellenállás, kapcsoló nem árt, más nem szükséges.
Arra számíts, hogy egy darab 1.5V -os elem nem hajt meg egy ledet sem, magasfényű kék v. fehér ledeket pedig még a két sorbakötött elem sem biztosan tud megtáplálni.
Mod. #1392: ehh, a lassúság..
[Szerkesztve] -
And
veterán
válasz
Csaba_20_
#1353
üzenetére
No, amit az előbb nem vettünk figyelembe - merthogy nem említettem
-, az a primer tekercs ellenállása. Rpr= 540Ω -nak mértem, ezt az áttétel négyzetével a szekunder oldalra transzformálva 1,2Ω -os értéket kapunk. Így mondhatjuk azt is (?), hogy a primer (réz)veszteségmentes, a szekunder pedig 1,1Ω + 1,2Ω= 2,3Ω veszteségű (ez jól egybevág az általad számított értékekkel, az utólagos - terhelt feszültségre vonatkozó - szimuláció ezzel a rézveszteséggel pedig mindössze 0,2% ill. 0,5% eltéréssel (!) adta vissza a gyakorlatban mért értékeket a két terhelőellenállás esetén. Ezt a kis hibát pedig nyugodtan ráfoghatjuk a vasveszteségre, meg a mérési hibára). Ha a huzal melegedését is figyelembe vennénk, akkor a szobahőmérsékletről pl. 80°C -ra melegedett tekercsek ellenállása kb. 24%-kal növekedne (ekkora melegedés valszeg. messze nem volt, mert a terhelések csupán másodpercekig voltak a szekunderen, hosszabb szünetek beiktatásával).
A terhelés hatására bekövetkező szekunder feszültségcsökkenés tehát nem a tekercselés ''korrektségétől'' függ. Korábban is feltételeztem - valamint a gyakorlat is azt mutatja -, hogy a kisebb teljesítményű, csupán néhány VA-es (pl. nyák-) trafók feszültségesése lehet jelentős, akár 15..20% -os is a kisebb vasmag-keresztmetszet -> nagyobb voltonkénti menetszám -> kicsiny huzalátmérő okán, a specifikált működési tartományon belül. Lemértem egy sok éve általam tekercselt nagyobb teljesítményű hálózati trafó (EI-vas, 17 cm^2, min. 200VA, N= 2,95 menet/V, Uszek(0)= 17,95V) feszültségesését is. Ennek a szekunder-tekercse 2,25 mm^2 keresztmetszetű huzalból készült. A szekunder feszültsége 5,6A-es terhelésre 16,75V-ra (6,7 %-kal) esett vissza. -
And
veterán
válasz
Csaba_20_
#1351
üzenetére
Primer tekercs -> hálózat, szekunder tekercs -> DMM (nem a tesco gazdaságos fajtából), terhelő ellenállások -> szekunder tekercsre.
Ha azt is beleszámítjuk, hogy a hálózati feszültség méréskor alatta volt a névleges értéknek (221V -ot mértem), az még jobban rontja az összképet. 230V-os primer feszültséggel a szekunder terhelés nélküli feszültsége kb. 10,85V -ra (+20,5%) adódott volna. -
And
veterán
válasz
Csaba_20_
#1348
üzenetére
Bevallom, kezdem elveszteni a fonalat.. Cserébe néhány gyakorlati adat, olyan friss mérések, hogy még ropogósak
. Hozzávalók: hálózati trafó (feliratai szerint: primer 230V / 50Hz, szekunder 9V / 6VA / 666mA, mért Rszek= 1,1Ω), valamint többwattos terhelőellenállások. Mért értékek:
- terhelés nélkül: Usec= 10,45V eff (I= 0),
- 46Ω -mal terhelve: Usec= 9,94V eff (I= 216mA eff),
- 16,7Ω -mal terhelve: Usec= 9,22V eff (I= 552mA eff).
Tehát a névleg 9V-os trafó üresjárásban ennél 16%-kal nagyobb feszültséget ad le, a névleges értéket kb. a maximális terhelésénél - ezt pedig tudnia kell - fogja elérni. A mérések elég jól egybevágnak a szimulált adatokkal (a szekunder tekercs ellenállásán felül még néhány %-os veszteség jön a képbe). -
And
veterán
válasz
Csaba_20_
#1342
üzenetére
Miután leírtad, hogy mi is a problémád azzal a bizonyos összefüggéssel, elismerem, hogy tényleg pongyolán fogalmaztam, amikor dióda / diódák nyitófeszültségéről írtam. Természetesen igaz, hogy diódahidas egyenirányítónál két dióda nyitófeszültségét kell levonni a kimenet feszültségből. Az is igaz, hogy a nyitófesz. anyagfüggő, de azért a normál (nem kapcs. üzemű) tápokban mégis jórészt szilíciumdiódákat használnak egyenirányításra.
Írod: ''A trafó kimeneti feszültsége állandónak tekinthető.'' Ez viszont miért lenne igaz, ha már a terhelés kapcsán jött elő a dolog? Nyilván nincsen veszteség nélküli trafó, a veszteség egyik részét pedig (különösen kis teljesítményű, kis keresztmetszetű huzalból, sok menettel tekercselt trafóknál) a rézveszteség, azaz a belső ellenállás teszi ki. De szerintem ezzel sem mondtam sok újat, a kolléga pedig valszeg. erre gondolt.
Az összefüggés meg biztos nem tökéletes - elvégre semmi sem az -, mégis elég jól használható, U(f)=2* 0.75V nyitófeszültséggel számolva. Szimulátorban felépítve például elég jól közelítette a kimenőfeszültség a #1314-es hozzászólásban becsült értéket (Bővebben: link). Ok, nem 15.5, csak 15.26V lett a közel terhelés nélküli, pufferelt egyenfeszültség (Usz= 12Veff, Cpuffer=10000uF, Rload= 100 MΩ, Graetz-híd: 4x1N4002). Ugyanezzel a kapcsolással közel 0.5A-es terhelésre a kimenő egyenfesz. középértéke kb. 14.6V -ra csökkent (pedig most ideális, veszteség nélküli trafóról beszélünk), 1Ω-os szekunder-ellenállást is beiktatva pedig 12.7V-ra esett.
A gyakorlatban az egyenirányító kimenetén terhelés mellett mérhető feszültséget - vagyis a csökkenés mértékét a terheletlen esethez képest - úgyis leginkább a veszteségek határozzák meg, főleg kis méretű és teljesítményű (általában is rosszabb hatásfokú) trafók esetén, ezek pedig előre nehezen becsülhetőek. A Si-anyagú diódák nyitófeszültsége pedig akár az 1V-ot is közelítheti, ha a határáramuk közelében dolgoznak. -
And
veterán
válasz
Calogero
#1335
üzenetére
A terhelés csatornánként kb. 15W lehet, ha a két venti teljesítményének összege ennél kisebb, rákötheted azokat egy közös ágra. Szinte biztos, hogy ekkora teljesítmény kiszolgálásához valamilyen félvezetős vezérléssel működtetik a fan-kontrollert, így a potméterek terhelhetősége itt nem számít.
-
And
veterán
''A kérdést ez az oldal hozta, hogy van-e toroid és hagyományos vasmagoson kívűl más fajtája is, melyiket érdemesebb használni?''
Először is: mire szeretnéd használni? Erősítőbe kell? Mert léteznek olyan trafók is, amelyeket csak spec. körülmények között használnak: a hálózati frekvencián pl. nem nagyon jön szóba valamilyen ferritmagos (''fazék-'', ill. kisebb keresztmetszetű porvasmagos) vagy légmagos trafó, pedig ilyenek is léteznek. Az 50Hz-en használatos trafó-típusokat magad is említetted. Talán még a hipersil trafók (-> szintén lemezes, de feltekercselt, ''szalagos'' vasmagjuk van, amelyet rendszerint kettévágott felekből állítanak össze) érdemelnek említést. Ha tényleg erősítőbe kell, javaslom még DDL erősítős topikját is tanulmányozásra: Bővebben: link.
Főbb jellemzők (nagyjából, és szerintem), adott teljesítményre méretezve:
- lemezelt (E-I) magos: valszeg. a legnehezebb, és a viszonylag legnagyobb veszteséggel (pl. örvényáramú veszteség, szórt mágneses tér) rendelkezik;
- hipersil-vasmagos: relatív nagy indukció, jobb hatásfok (kisebb réz- és vasveszteség), külön csévére könnyen tekercselhető primer / szekunder tekercsek, kisebb tömeg;
- toroid: a relatív legkönnyebb, jó hatásfokú, örvényáramú veszteség minimális (a mag elektromosan gyakorlatilag szigetelő), és igen alacsony a szórt mágneses tere.
Az egyenirányított feszültség szinuszos fesz. (csúcs)egyenirányítása után: Uegyen= Usz(eff) * gyök(2) - U(f), ahol Usz(eff) a szinuszos feszültség effektív értéke (általában erről beszélnek szinuszos fesz. esetén), U(f) pedig az egyenirányító dióda / diódák nyitófeszültsége. Ez igaz mind egy-, mind kétutas (pl. Graetz-hidas) egyenirányításra is, de utóbbi esetben az egyenirányító kimenetén mérhető - az egyenirányított DC-feszültségre szuperponálódó -, terhelésfüggő hullámosság kisebb lesz, ill. a frekvenciája is 100Hz-re duplázódik. Pl. 12V-os váltakozófeszültséget kétutasan egyenirányítva a közel terheletlen, szűrt kimenő egyenfesz. értéke kb. 15,5V körül alakul. A feszültség terhelés hatására csökken. Hogy mennyivel, azt nagyjából az alkalmazott trafó paraméterei (veszteségei) határozzák meg.
Az ''alapterhelés'' sima soros stabilizátornál, pl. 7805-nél nem szükséges, hacsak a stabilizátor néhány mA-es nagyságrendű alapáramát nem tekintjük annak. Kapcs. üzemű stabilizátornál néha előírhatnak ilyet, hogy a szabályozás megfelelően működjön.
Mit értesz ideális (minimum) vezetékvastagság (keresztmetszet) alatt? Ha jó hatásfokot - alacsony rézveszteséget - akarsz, inkább a nagyobb keresztmetszetű tekercshuzal alkalmazása javallott, természetesen a várható melegedés / szellőzés figyelembevételével. Vagy ezt a kérdést nem is a trafók vonatkozásában tetted fel?
Mod: ezt szeretem LukE-ban, hogy feleekkora hozzászólással is képes elmondani a lényeget, ráadásul jól elindít az önálló keresés felé. Ha korábban észreveszem a #1313-at, nem írok ennyit..
[Szerkesztve]
[Szerkesztve] -
And
veterán
válasz
Gergello
#1288
üzenetére
Ha már a másik topikban megkértél rá, válaszolok. De nem csináltam még ilyen plexi-gravírozós mókát
. Szerintem extra magasfényű ledeket szerezz, léteznek többezer (akár 10e feletti) mcd-s fényerejűek is, sajnos elég drágán. Ezek általában belül tükrözőfelülettel vannak ellátva, ezért viszonylag kicsi lehet a sugárzási szögük, ennek megfelelően kellene kitalálni a szükséges darabszámot. A fény plexibe vezetéséhez a megfelelő módszerről (polírozás, esetleg zsákfurat a ledeknek + valami tiszta ragasztóanyag, stb.) valamelyik plexis topikban kellene megtudakolnod. Létezik olyan smd-kivitelű led is, amelynek sík a felülete, azt talán könnyebb a plexihez illeszteni, de azzal sincs gyakorlati tapasztalatom. -
And
veterán
Hát, ebből csak nagyjából tudom kivenni a bekötést
. Balról (?) jön a delej, ''P'' a potméter (de miért van 4 vezetéke?), alul mi van? A venti? Ha a led csak a bekapcsolt állapotot indikálná, akkor a katódját a bejövő 0V-os (GND, fekete) ágra, az anódját pedig a kapcsolt tápfeszültségre - ami a te rajzodon valszeg a kapcsoló ''közepén'' van - kell kötni, de mindenképp soros ellenálláson keresztül (470Ω javasolt). -
And
veterán
Hogy kötötted be azt a ledet? Mert ez teljesen normális viselkedés a részéről, ha pl. sikerült a fordulatszám-szabályozó potméterrel párhuzamosan beraknod (az pedig a 0 ellenállás - vagyis a maximum fordulatszám - felé haladva szépen kisöntöli a ledet). Ja, és ellenállás nélkül ne kössünk ledet sehová, mer' azt nem szokta megköszönni..
-
And
veterán
Nem mindegy. Soros kapcsolásnál (ellenállás + led1 + led2) az alkatrészeken ugyanakkora, közös áram folyik át, míg párhuzamosnál (ellenállás + led1 II led2) a ledeken ugyanakkora feszültség esik. Már többször leírtuk, hogy a második eset (ledek közvetlen párhuzamos kapcsolása) kerülendő, mert nincs biztosítva a ledek egyenletes árameloszlása.
Az első esetnél - egy ellenállással 2 led sorosan - az ellenállásra csak ''egy lednyi'' áramot kell számítani, mivel a két led árama közös: R= [12V- (2*Uf)] / If, ahol Uf=~ kb. 1,8V (vörös led), If= 20mA (5mm-es lednél simán megengedhető a 20mA-es nyitóáram), így R= 420Ω -ra jön ki, egy 470Ω -os mindenképp megfelelő lesz.
A második megoldásnál - ami nem túl jó ötlet - az áram (a soros ellenállás árama) a ledeken kétfelé oszlik, ezért az ellenállás értéke: R= (12V-Uf) / 2*If, az előbbi értékekkel R= 255Ω. Ha most is az 1. esetre számított ellenállást alkalmaznád, az tényleg nem jelentene végzetes hibát: a ledek árama kevesebb volna az ideálisnál, ezért halványabban (és nem biztos, hogy egyforma fényerővel) világítanának. Fordítva viszont - sorosan kapcsolt ledek - a kisebb ellenállással a ledeken túláram (kb. 33mA) folyna, ami a ledeket hamar tönkretenné. -
-
And
veterán
Ez is egy módszer, de az ''eredő potméter'' erősen nemlineáris lesz. Ha pl. egy 3W-os ventihez használod azt a párhuzamos potméter-ellenállás kapcsolást, a potmétert a 0-ellenállású állapotból (teljes fordulatszám, 12V-os ventifesz.) kb. 1/5 fordulattal eltekerve már el is érted az 5V-os ventifeszültséget. Így a potméter skálája nem lesz kihasználva, 8V-ot például úgy tudnál vele beállítani, hogy a potmétert 3%-kal (!) tekered csak el - vagyis szinte éppen csak hozzáérsz - a teljes fordulathoz tartozó végállapotból. Az előbbi ventilátornál maradva egy 68 Ohmos potival - párhuzamos ellenállás nélkül - mindezt sokkal hatékonyabban, lineárisabban oldhatnád meg (poti skálájának eleje 5V, közepe 7V, vége: 12V).
-
And
veterán
válasz
zLegolas
#1096
üzenetére
Miért ne lehetne egy darab sima soros potméterrel elintézni? Az ellenállásuk 0 és a potméter névleges értéke között változik, így a ventire eső feszültség 12V és egy minimumérték között változtatható. A 12V mindig annyi marad, hisz a potméter teljesen ''eltűnik'' a körből, ha rövidzárba tekered. A minimumértéket viszont a poti maximumértéke és a venti együtt határozza meg:
Uv= 12V* (Rv/ (Rv+Rp)), ahol
Uv: a ventilátoron eső feszültség, ezt akarjuk 5...12V közt állítani,
Rp: a potméter aktuális ellenállása, 0...a névleges értékig változhat,
Rv: a venti ''ellenállása'' (nem feltétlen stabil érték (!) - a ventifeszültséggel változhat - de számítási alapnak jó).
Rv (12V-on)= 12V / Iv, ahol Iv: a venti névleges árama, másképp
Rv= U^2 / Pv= 144 / Pv [Ohm], ahol Pv: a venti teljesítménye 12V-on [Watt]. -
And
veterán
Kivitelezhető, de nincs univerzális megoldás. A potméter értéke (vagyis a maximális ellenállása) különböző típusú vagy darabszámú ventilátorhoz mindig más lesz, ha pontosan 5V-ig szeretnéd állítani a rá eső minimális feszültséget. A potméter nem fesz. stabilizátor, így előfordulhat, hogy az egyik fajta venti feszültségét csak pl. 8V-ig, míg egy másikét meg 3,5V-ig tudod levinni vele. Ez pedig a venti alapjáraton - 12V-on mérhető - áramfelvételétől (vagyis teljesítményétől) függ.
-
And
veterán
válasz
LucifeI2
#1057
üzenetére
Ne hagyd, hogy összezavarjanak, 470 Ohm és kész
. 12V-ra egy ekkora ellenállással kötve a ledet az árama a legkülönfélébb ledekkel sem fog eltérni nagyon 20mA-től. Persze nem árt, ha ennyi áramot legalább elbír (extrém kivételektől eltekintve szinte mindegyik led bírja). A legszélsőségesebb esetekre - legnagyobb ill. legkisebb nyitófeszültségű ledeknél - az áram 17 ill. 22mA lesz. -
And
veterán
válasz
Gergello
#1037
üzenetére
No, még mindig a ledek.. Szerintem csak cseréld ki, és kész
. A házba szerelt ledek táplálása már kellőképp áramgenerátoros, egyszerűbben szólva valszeg. vannak előttük áramkorlátozó ellenállatok. Mivel az eredeti darabok (vörös és zöld (?) ) nyitófeszültsége amúgy is a legkisebbek közül való, nem lesz nagy galiba belőle, ha azokat más színűekre cseréled. A trendi kék ledeknél pl. a nagyobb nyitófesz.-igény azt eredményezi, hogy az új ledek árama még kisebb is lesz, mint az eredetieké. -
And
veterán
válasz
Gergello
#1016
üzenetére
Ha vegyes színű ledeket használnál 3V körüli közös tápfeszültségről, akkor a ledek eltérő nyitófeszültsége miatt mindenképp kellenének ellenállások. Ezek ráadásul led-típusonként különböző értékűek, ha minden leden azonos áramot szeretnél. Egyébként meg azért is ajánlott a használatuk, mert az árameloszlás ellenállások nélkül nem feltétlenül lesz egyenletes még tök egyforma fajtájú ledeken sem. E topik első néhány x10 hozzászólásában kitárgyaltuk már egyszer a témát. Nincs olyan, hogy ''3V-os'' led, csak olyan, amelyen a megengedett üzemi áram környezetében sacc per kb. 3V fog esni (-> áramgenerátoros táplálás!). Mellesleg ekkora nyitófeszek tipikusan nem a zöld, (infra)vörös, narancs és sárga színűeknél fordulnak elő, inkább a kék és ''fehér'' ledek közelítik/haladják meg. Ez a bizonyos feszültség, amely az üzemi áram mellett esik a leden, nem állandó, ha stabil áramot tételezünk fel. Márpedig a led fényereje a nyitóáramával áll egyenes arányban, nem a nyitófeszültségével. Stabil áram esetén a nyitófesz csak ''beáll valahová'', egy olyan értékre, amely nagyban függ a led színétől (a félvezető réteg + szennyezés anyagától) és a félvezető réteg hőmérsékletétől, de - meredek U/I karakterisztika esetén - csak kevéssé függ a ledet működtető áramtól. Ez visszafelé azt jelenti, hogy stabil feszültséggel táplálva a ledet (feszültséggenerátoros üzemmódban) a nyitóáram igen erősen hő- és színfüggő lehet, áramkorlát nélkül rövidebb-hosszabb idő után pedig a túláram kinyírhatja a ledeket. A helyzeten az elemek saját belső ellenállása némileg javít, de pont a friss elemeknél ez még elég kicsi érték.
[Szerkesztve] -
And
veterán
válasz
Gergello
#1014
üzenetére
Ha az elemeket sorbakötöd és nem kék v. ''fehér'' ledeket akarsz meghajtani, akkor jó sokat megtáplálhatsz 2db. AA-elemről, persze az üzemidő rovására. Azonos fajtájú ledeknél is inkább rakj kisértékű soros ellenállásokat (egyenként) a ledek elé, hogy hosszútávon se múljanak ki. Ez egyben segíti az egyenletes árameloszlást is a ledek között.
-
And
veterán
-
And
veterán
válasz
Gergello
#1006
üzenetére
Persze hogy megoldható: a két árnyékolást összekötöd a csatlakozóknál, és kész. Mechanikailag ugyan nem tökéletes, mert ezt a nem körkeresztmetszetű - ha együtt nézzük - kábelt kicsit nehezen lehet beletuszkolni a jack dugó házába. Ha az műanyagból van, akkor főleg nehéz, mert még rá is kell tekerni a végén ezt a burkolatot a helyére, a műanyagház kábeltörést akadályozó vége meg nagyon szűk szokott lenni. Úgyhogy ehhez a kábelhez jobb a fémházas jackdugó, még ha kicsivel drágább is (szvsz. amúgy is tartósabb kivitelű).
-
And
veterán
válasz
Gergello
#1004
üzenetére
Ja, akkor olyan kábelre gondolt, amit szét lehet húzni, nem? Két ér megy külön-külön, és mind a kettőnek külön van az árnyékolása (pl. fejhallgatókhoz vagy 1 pár rca-dugóhoz ez nagyon jó, mert nem kell leágazást csinálni a két jel közös - árnyék - vezetékéhez). Ez gyakorlatilag 2 darab 1ér+árnyékolt kábel, lazán összefogva és egymás mellett vezetve (középen gyengítve a külső szigetelés, hogy kézzel szétszedhető legyen). Ilyet kaptál?
-
-
And
veterán
válasz
Gergello
#998
üzenetére
''nekem csak 2 eres kábelem van''
Két eres, de árnyékolt, nem? Ha nem, az baj.. Különben az árnyék a 3. ''vezeték''.
Az aljzatnak azért van 5 kivezetése, mert leválasztó érintkezők vannak benne. Ez annyit tesz, hogy ha nincs benne a dugó, akkor 2-2 pólus - 1-1 jobb ill. bal csatorna - össze van zárva, az ötödikből (GND) meg csak egy van, az mindig közös. Ha az aljzatba berakod a jackdugót, akkor az eddig összezárt pólusok közül az egyik bal ill. jobb csatornához tartozó pólus áramkörileg leválasztódik, nem megy sehová (ezt azért találták ki, hogy pl. egy audió lejátszónál fejhallgató csatlakoztatásakor a belső hangszórók - külön átkapcsolás nélkül - elnémuljanak, de erre Neked most nincs szükséged). A GND valszeg az a pólus, amelyik a hüvelyhez a legközelebb esik, a másik kettőt (L, R) meg a legegyszerűbb egy multiméterrel rövidzárvizsgálat-állásban kimérni úgy, hogy az aljzatba bedugod a egyik dugót. Ha a dugó házát letekered, össze tudod mérni az ajzat megfelelő kivezetéseivel (amelyekből nyilván csak 3 darab lesz bekötve, a két leválasztott pólus szabadon marad). -
And
veterán
válasz
Gergello
#994
üzenetére
A csatlakozóház nem igényel plusz árnyékolást, a kábel meg legyen árnyékolt. A 0V-ra - GND-re, ami egyben a ''jelföld''-vezeték is - rákötöd az árnyékolást (Bővebben: link), azzal nincs más dolgod. A csatlakozókból egy pár jobb helyen 150 HUF, ha fémházas dugót veszel, akkor egy kicsit több is lehet. Az árnyékolt kábelnek meg métere < 100 HUF.
-
And
veterán
válasz
Gergello
#992
üzenetére
Te magad is leírtad
. Ha a mikrofon csatlakozóját is előre szeretnéd hozni, ahhoz megfelel a monó - 2 pólusú - jackdugó ill. aljzat is, és csak 1 eres árnyékolt kábel kell a hosszabbításhoz. Az előlapra rögzítendő szerelhető jack-aljzatoknál arra kell ügyelni, hogy a menetes részük elég hosszú legyen. Ha ez túl rövid, ill. az előlap (amihez rögzíted) túl vastag, a rögzítő anya szemből nem fog rákapni a csatlakozó menetére. Tehát: vonalbemenethez 1db. 3,5mm-es sztereó dugó és 1db. hasonló méretű sztereó beépíthető - azaz nem lengő kivitelű, mert olyan is létezik - aljzat, köztük 2 eres árnyékolt vezeték (az árnyékolás a jack dugó ''legbelső'' pólusára, GND-re kötve). Vonalkimenethez ugyanez kell. Mikrofon esetén annyi a különbség, hogy a csatlakozók monó kivitelűek - csak két pólusuk van -, ennek megfelelően összekötőkábelből is csak 1 eres árnyékolt fajta kell.
[Szerkesztve] -
And
veterán
válasz
Gergello
#986
üzenetére
Hi! Bemész egy elektrós boltba, ahol audió csatlakozókat árulnak, és veszel 2 db. 3,5mm-es beépíthető - előlapra szerelhető, szorítócsavaros - sztereó Jack-aljzatot. Vonali bemenetnek az egyik Jack helyett akár 2db. szerelhető rca-aljat is vehetsz, ha az praktikusabb. Ha integrált hangkártyád van, akkor valszeg. egy belső tüskesoron megtalálod a vonalszintű kimeneteket, ezekhez tördelhető, forrasztható tüskesorral tudsz csatlakozni. Nagyszintű (fejhallgató) kimenetet és vonali bemenetet nem biztos, hogy alaplapi tüskesorra kivezettek, azokat az eredeti hátlapi csatlakozókról tudod elvinni az előlapra, egy-egy sztereó jack-dugó, meg némi 2ér+árnyékolt kábellel (akár házon belül).
-
And
veterán
válasz
szil@'rd
#979
üzenetére
Bővebben: link (IrDA),
Bővebben: link (távirányítás),
Bővebben: link (IrDA),
stb. -
And
veterán
Ha a másik cső világít, akkor a többi - oszcillátor - alkatrész jó, legfeljebb a kimenőtrafón lehet probléma azzal a szekunder-tekerccsel, ahol az a kondi elszállt (ha jól látom a nyákon, két független szekunder tekercse van az inverternek a két csőhöz). Multiméterrel a tekercs (az a bizonyos szekunder) szakadását vagy rövidzárlatát kellene kimérni ill. kizárni. Ehhez a működő fénycső oldalán található tekercs-kivezetések jó mérési alapot adnak: mindkét szekunderen kb. azonos ellenállásértéket illene mérni az azonos felépítést valószínűsítve (a rossz kondit előtte eltávolítva).
Ha az a kondi 3kV-os, akkor valszeg. 25pF az értéke. Legalább ekkora névleges feszültségű, hasonló kapac.értékű példánnyal pótolandó, ha a trafó hibátlannak bizonyul. -
And
veterán
A jelzése alapján valszeg. kondenzátor, valamilyen nagyobb tűrési feszültséggel. Ha az ép példányon levő feliratot meg tudod nézni, az nagy segítség lehet. (Hogy ment tönkre? Csak úgy átütött, és kész? Ja, én azért megnézném mellette azt a kis trafót + a félvezetőket, nem lett-e véletlenül zárlatos valamelyik.)
-
And
veterán
válasz
Gergello
#886
üzenetére
Annyira nem bonyolult, mert rá van írva
(na jó, általában). Kimérni csak áramméréssel tudod, ha elég jól kiátlagolod a digi multiméter által mutatott értéket (általában kicsit ugrál). 1-2W, de lehet akár 4-5 is, szal' ez nem mérvadó. De már az 1-2W -is éppen elég különbséget jelent az előtét számításánál. -
And
veterán
válasz
Gergello
#882
üzenetére
Erre nincs egyértelmű válasz ( -> Ohm-törvény). Attól függ, hogy mekkora a terhelésen megkívánt áramerősség. Ha ezt I-vel jelöljük, akkor a szükséges ellenállás: R= (12V-7V) / I= 5V / I, ahol I mértékegysége Amper. Nincs olyan, hogy Te egy ellenállást rákötsz a +12V -ra, és a szabadon lógó vége meg a GND (0V) között 7V-os feszültség lesz. Ha tényleg a terheléstől függetlenül stabil feszültséget szeretnél, használj stabilizátor IC-t (78xx, ahol xx a pozitív stabil feszültség). 7807 sajna pont nem létezik, de 7806 és 7808 igen, ill. lehetőség van a stabilizátor GND-vezetékét diódával megemelt potenciálra (Si-anyagú dióda esetén kb. 0,7V-tal) kötni. Így egy dióda+7806-ossal kb. 6,7V-os stabil feszültséget lehet előállítani.
-
And
veterán
válasz
Csavargó
#872
üzenetére
Próbáltad a ledet fordítva is bekötni? Ha úgy sem megy, akkor műszerrel próbáld megállapítani, hogy - a ledet beszerelve/kiforrasztva - mekkora nyugalmi feszültség mérhető a led helyén. Ennek 3,5..4V-nál nagyobbnak kéne lennie, ha kék ledet szeretnél táplálni. Ha a led táplálása ''kellően áramgenerátoros'', ezzel nem lehet gond, mind a ps2, mind az USB-port 5V-os tápfeszültséget adhat az egérnek. Ha a led vezérlése áramkörileg nem extra különleges az egérben, a lednek világítania kell(ene), legfeljebb halványabban, mint az eredeti.
[Szerkesztve] -
And
veterán
Mehet bele külön tápvezeték, de minek? Az 5V-os belső táp csak annyi hátránnyal jár, hogy - talán vörös kivételével - egyik ledből sem tudsz (vagy már nem ajánlott) két darabot sorbakötni. De a billenyű tápvezetéke biztos elbír néhányszáz mA pluszterhelést, abba meg sok led belefér.
-
And
veterán
Kell számolni az ellenállás fogyasztásával is, de ezt LukE már megtette, hisz a 12V a teljes soros kapcsoláson esik, az ellenállást is beleértve. Te viszont billentyűzet belsejében szeretnél ügyködni, ahol a +5V az egyetlen tápfesz (gondolom nem szeretnéd kívülről külön táplálni a világítást). A dolog ezzel annyiban módosul, hogy kék/fehér ledből nem tudsz többet sorbakötni, mert ahhoz kevés a tápfesz. Tehát egy led+ellenállás sorbakötve, így az egy ledre eső fogyasztás 5V * 0,02A= 0,1W lesz. Persze ebből a soros kapcsolásból többet is köthetsz a +5V / GND közé, ha több ledet szeretnél.
-
And
veterán
Nem. Ha a fekete és a középső (piros ?) közé 5V-ot kötsz, akkor kap 5V-ot..
. Csak azt akartam mondani, hogy a 12 helyett próbáld ki simán 5V-ról, a 3-pólusú venticsatlakozón a sárga (?) vezetéket - impulzuskimenet az rpm méréséhez - meg hagyd békén. Venti fekete vezetékét rákötöd egy molex fekete vezetékére, mert az a GND (de akár a ház fémrészeihez is nyomhatod, az is GND), a csatlakozó középső tüskéjére meg +5V -ot adsz (12 helyett) egy molex csati piros vezetékéről. -
And
veterán
Relés kapcsolók fotoellenállással: Bővebben: link, Bővebben: link, Bővebben: link.
Ugyanaz fototranzisztorral: Bővebben: link (ez az a bizonyos kéttranzisztoros megoldás).
Az ötletek erről a lelőhelyről származnak, érdemes szétnézned: Bővebben: link.
Én az ilyen kétállapotú világos/sötét kapcsolgatás helyett inkább valami folytonos (analóg) megoldást csinálnék. Olyat, mint a hőmérsékletfüggő ventivezérlés (Bővebben: link), csak a termisztort cserélném fotoellenállásra. Ami elvben persze egyszerű, de ahhoz kissé kalapálni kellene még azon az áramkörön. -
And
veterán
Asszem' világos.. Esetleg hozzátehetnéd, hogy az 5 / 12V-os kapcsolt feszültség hova menne - hátha relé nélkül is megoldható -, szal' mi a fogyasztó? Szükség van-e a 0-állásra, ahogy korábban írtad, vagy elegendő, ha üzem közben a terhelésre 5 ill. 12V jut?
Fotodiódát csak kisjelű körbe szokás tenni, az alacsony árama miatt. A relé meghajtásához inkább - legalább - kétfokozatú fototranzisztoros megoldás illene (az első a fototranzisztor, a második meg a relét vezérlő kapcsolótranyó). Egy relé áramát szvsz egy magában álló fototranzisztor nem tudja biztosítani. -
And
veterán
''A zalman azt írja csak olyat lehet rákötni, ami az induláskor, kevesebb, mint 5 voltot igényel. ''
Szerintem ezt igen egyszerűen kipróbálhatod: 5V-ot adsz a ventire annak a fekete (GND) és a középső (általában piros színű, pozitív táp) vezetékein keresztül. Ha szépen elindul, akkor a Zalman vezérlőnek sem lesz gondja vele.
Mod. #774-re:
''Merhogy soros kapcsolasnal minden tagon ugyan akkora feszultseg esik...''
Ezt csak elírtad, nem?
[Szerkesztve] -
And
veterán
1.) Elvileg szinte bármely tranzisztor használható lenne fototranzisztornak, persze az az igazi, amelyet direkt arra terveztek. Ugyanígy egy led is működik fotodiódaként. Sok évvel ezelőtt valamelyik RT foglalkozott is a témával, asszem' fémtokos kisáramú tranyóknak szedték le a tetejét, azok működtek fotodetektorként (persze a 'valódi' fototranzisztoroknál lényegesen rosszabb tulajdonságokat mutattak az így műtött példányok). Egy BPW-xx típusú fotodióda vagy egy BPX-xx fototranzisztor 1-2 száz HUF körül van, nem érdemes a házilagos moddolás.
2.) Szájbarágósan: Bővebben: link. Amikre oda kell figyelni:
- az adott típusnak el kell bírnia a terhelés áramát (Ic max),
- bipolár tranzisztornál a nyitáshoz szükséges kellő bázisáram biztosítása (áramvezérelt eszköz!), -> h(fe) - másnéven béta vagy h21 - paraméter,
- megfelelő polaritás, hisz félvezetőről van szó,
- a nyitott - vezető - tranzisztor maradékfeszültsége -> a terhelésre (kapcsolt eszközre) nem a teljes tápfesz jut.
3.) Ha jól értem, ez eredetileg egy morze(váltó)érintkezős + nulla állapotú kapcsoló. Erről bővebben is írhatnál (mit-merre-hogyan), hátha nincs általános recept. Ha relé / tranzisztor lenne helyette, azokat mi vezérelné? -
And
veterán
Az az igazság, hogy túl nagy mélységig én sem ismerem a fénycsövek lelkivilágát. Láttam már sok inverterkapcsolást, de tény, hogy egyikben sem használták a cső fűtését. Ezek mind úgy működnek, hogy a terheletlen kimenőtrafó feszültsége ''átüti'' a csőben lévő gázkeveréket, majd a gyújtás után a terhelés (ívkisülés) hatására a feszültség lecsökken az üzemi (égési feszültség) tartományba. Ez végülis előny, hiszen olyan csövekkel is működhet az inverter, ami otthoni gyújtókapcsolós használatra már alkalmatlan a szakadt belső fűtés miatt. Nekem ez jól jött, mert a nyák-ok levilágításához használt UV-csövek nem éppen olcsók. Hogy ennek az átütési feszültségnek van-e (és ha igen, mekkora) hőfüggése, arról nem sok infót találtam. Véleményem szerint ha van is hőfüggés, az nem lehet akkora mértékű, hogy a szobahőmérsékleten simán induló csőnek fagypont körül már gondjai legyenek. Ott inkább az üresjárási gyújtófeszültség értékével lehet gond, esetleg túl közel van a gyújtási határértékhez. Talán egycsapos (robbanásbiztos) csővel könnyebb lenne a dolog, annak más a gyújtási mechanizmusa, a beszerezhetősége (és az ára) viszont gond lehet. Itt a cégnél mondjuk akad néhány darab..
. -
And
veterán
válasz
LineLord
#757
üzenetére
''Bonyolult'' számítás: #199-es hsz. (extranagy teljesítményű ventinél előfordulhat, hogy kisebb feszültségen nem nagyon csökken az árama, azokra ez sem feltétlenül igaz). Mindenesetre a számításhoz kell a venti ''nyugalmi'' - 12V-os feszültségen mérhető - árama. Egyéb megoldások: soros szilíciumdióda (ami elbírja a ventilátor áramát), azon kb. 0,7V feszültség esik, így pl. 4 db.-ot nyitóirányba kötve 9V körüli ventifeszültség áll be, ráadásul ez kevéssé függ a ventilátor áramától. Soros Zener-dióda: hasonló, de záróirányban kell bekötni (pl. egy elég nagy teljesítményű 2,7V-os típust 9V-os ventihez). Feszültség-stabilizátor IC: kényelmes, fix kimenőfeszt ad, de asszem' pont 9V-os típus nincs, viszont 8V-os van (7808), létezik változtatható feszültségű is. Egyébként ezek már mind-mind előfordultak ebben a topikban.
Más: a Volt a feszültség mértékegysége, X Voltos áram nincs. -
And
veterán
válasz
LineLord
#744
üzenetére
Ezekből én csak a második típust bírtam beazonosítani (2sc945), az egy teljesen hétköznapi kisjelű npn tranzisztor, a bc107..109, bc547, 2n2222, stb. kategóriából. Szvsz nem jó az a megközelítés, hogy a talált alkatrészekből akarsz összehozni valamit. Általában az adott feladathoz keresünk alkatrészeket, nem fordítva. Kivétel talán, ha valami extra ritka v. nagyértékű állatot találnál, de az egy joy-ban nem túl jellemző.
-
And
veterán
Egy 40W-os fénycsőinverter: Bővebben: link. Ebben egy középhullámú rádiókban használatos ferritrúd van, jó tekercskészítési leírással. Én nagyon meguntam régebben ezt a témát, mikor ötödszörre tekertem újra egy fazékmagos trafót
. A kapcsolás lelőhelye: Bővebben: link, ott egy csomó másikat is találhatsz. -
And
veterán
Sajna a bipolár tranzisztor már csak ilyen, mivel áramvezérelt eszköz. A venti árama (emitteráram) a bázisárammal ugye szoros összefüggésben van. Az a kapcsolás is inkább áramgenerátorként akar viselkedni, mint stabil feszültségforrásként. Írtad, hogy a 10kOhm-os poti- és ellenállásértékeket csökkentve ''javul'' a kapcsolás. Talán érdemes lenne kísérletezni egy darlington-tranzisztorral (pl. TIP12x, a 2,2k-s bázisellenállást kiszedve), annak jóval kisebb a bázisárama - a maximálisan elérhető ventifeszültség viszont azzal még jobban csökkenne (kb. 10,5..11V-ig). Az áramgenerátoros jelleg - ezzel a kapcsolással - sajnos mindenképp megmarad. A bemeneti -12V meg ugye GND akar lenni? A kimeneten meg jól mutat az a kondi/dióda páros, de szerintem nyugodtan elhagyható - bár a dióda tényleg filléres eszköz.
Viszont egy 1,5A-es LM317T kb. 80Ft, és azzal ''valódi'' fesz.-szabályozót (1,5A-ig) lehet készíteni: Bővebben: link. Ez még az előbbinél is sokkal egyszerűbb: az IC, 1-2 kondi, 1-1 ellenállás illetve poti. Shteer kollégának egyszer volt erről topikja, csak nem bírom megtalálni. Abban voltak gyakorlati tapasztalatok is ezzel, asszem' tán 10,5V-ig ment fel. -
And
veterán
válasz
LineLord
#686
üzenetére
''12V-re kötött venti szabályzásához mien tpotméter, és még mi kéne?''
Hi! Ugyan ebben a topikban (is) többször írtunk már róla, de nagyságrendileg olyan 47...220 Ohm, 1..2W -os potmétert kell a ventivel sorbakötni. Nagyobb teljesítményű (áramú) példányokhoz inkább a kisebb ellenállásértékű és fordítva.
''Jah és még vmi, termisztort a 8. ker közelében hol lehet kapni? ElektroKonthában 1 hete nem volt
''
: az Elektrokontha legfrissebb letölthető listája szerint 100 Ohm...100 kOhm nagyságrendben - 9 értékben - van raktáron náluk NTC-termisztor, értékenként százas darabszámban. -
#635
And
veterán
gromble_ziz
#632
And
veterán
válasz
gromble_ziz
#632
üzenetére
Bizony, itt nem annak a néhány áramkörnek (RGB, H-V szinkron) az elvi kapcsolgatásával van a legnagyobb gond. Kétállású, minimum ötáramkörös mechanikus kapcsolót még csak be lehet szerezni, de kétlem, hogy a nagy sávszélességű - nagy felbontás, képfrissítési ráta mellett akár 200 MHz felett is lehet - VGA RGB-jeleknek az illesztetlenség jót tenne. Ekkor jönne elő a szellemkép. Relékkel is megoldható, de az ilyen célra igazán alkalmas árnyékolt/koax relék elég drágák, ritkák. Hasonló a helyzet a közkeletű analóg kapcsoló ic-kkel is. Ha viszont mégis frankó pici árnyékolt relékkel + kapcsolóval csinálnád meg, valszeg sokkal jobb képminőséget kapnál, mint egy olcsó VGA-switch segítségével.
-
And
veterán
válasz
ZsoltEEEE
#619
üzenetére
Hi! Kiforraszthatod és elviheted hosszabb vezetékkel, persze csak néhány centire. Én is megcsináltam, mert nem volt kedvem Zalmant fűrészelni. Csak akkor javasolt, ha a lap már nem garanciális, mert mindenképp marad nyoma, és az eredeti helyükre visszavarázsolni a kondikat nem egyszerű - ahogy kiszedni sem az. 50W-os Weller-pákával magasabb hőmérsékletű pákahegyet használva is sokáig tartott leszedni, a többrétegű nyák és a nagy GND-felületek jól elvezették a hőt a forrasztási helyről.
-
And
veterán
Esetleg rámérhetnél a led vezetékére az adott ledet (amelyik nem világít) bekötve, hogy mekkora ott a feszültség. Lehet, hogy egyszerűen csak az a probléma, hogy nem nyit ki, mert túl magas a led nyitófeszültsége. Kék vagy ''fehér'' led esetén erre van némi esély. Amikor próbáltad külső forrásról táplálni, azt hogy csináltad? +5V vagy +12V plusz soros ellenállás? Ha így volt, abban a kapcsolásban is érdemes lenne rámérni a nyitófeszültségre.
-
And
veterán
Hát nagy választék ugye nincs: fordítsd meg a nem világító led(ek)et, és kész. Kis szerencsével túlélték a záróirányú előfeszítést, ha fordítva voltak bekötve
. (Az ilyen esetekre árulnak olyan ledeket, amelyeknél mindegy a bekötés iránya, mert két antiparallel ledet tartalmaz a tok. Viszont az ilyenek típusválasztéka valszeg. szegényes, kék lednél például nem túl kifizetődő..)
#577: de k. lassan írok
[Szerkesztve] -
And
veterán
Ok
, de még mindig nem derült ki, hogy mi a gondod, mivel egymásnak kissé ellentmondó infókat adtál (egyáltalán nem világítanak vs. az egyik folyamatosan megy).. A táp állapotledje esetén még csak ki lehet találni, hogy hová van kötve, de a másik (aktív hdd led ?) merre megy tovább? Azt rá kell kötni az alaplapi hdd-led tüskére, vagy azon a kis nyákon elmegy az ide-kábel vagy 1-2 másik alkatrész felé? -
And
veterán
#568: ''a mobil rackem belső keretén lecseréltem a ledeket, erősebb fényű, más színűekre mert nem tetszett. Azonban a csere óta az egyikfolyamatosan világít, pedig nincs is benn vinyó...''
#571: ''valszeg rosszul kötöttem be a mobil rackben a ledeket, és így nem világítanak...''
Végülis melyik? Hová vannak kötve a ledek egy rackben? (még nem volt ledes rackem..)
[Szerkesztve] -
And
veterán
Szerintem akkor már inkább maradj az 5V-nál, mert az tisztább ügy. Elvileg kötheted sorba a két ventit (csak egyforma teljesítményű/áramú példányokon fog egyenlően megoszlani a tápfeszültség), de az ilyen soros kapcsolás nem egészen ugyanaz, mint pl. két ellenállás, vagy más, állandó áramú fogyasztó sorbakötése. A ventik árama ugyanis a tekercsek belső elektronikus kapcsolgatása miatt impulzusszerű, nem konstans. A feszültség eloszlása ezért valszeg nem lesz minden pillanatban egyenletes még két egyforma venti esetén sem. Az is lehet, hogy ez semmit nem számít, és úgy fognak működni, ahogy elképzelted. Mindenesetre előtte tégy egy próbát, a tápodnak nem igazán lehet baja belőle.
-
And
veterán
-
And
veterán
Tessék:Bővebben: link. Ez konkrétan egy 500mA-es speciális, nagyon keskeny sugárzási szögű IR-sugárzó. Ez a típus csak egy ledet tartalmaz, a cég viszont gyárt olyan eszközt is, amelynél egy közös tokba 9 darab sorbakötött IR-ledet szereltek, közös optikával. Az adatlap 2. oldalán megtalálhatod a degradációs görbét 150, 250 és 450mA-es nyitóáramokra. 450mA-rel hajtva a ledet a görbe szerint a sugárzási teljesítmény kb. 4000 óra után a kiindulási érték 80 százalékára csökken, 8000 óra után pedig 75%-ra. 150mA-nél az induló teljesítmény csak kb. 50000 óra működés után csökken 90%-ra.
-
And
veterán
Határozott élettartamuk nincs, vagyis nem írják azt az adatlapok, hogy x*tízezer óra, és vége. De egy normális gyártó az öregedési görbét igenis megadja. Erről leolvasható, hogy egy bizonyos áramnál (ez általában a megengedett állandó maximumáram, ill. ennek törtrészei) mennyi üzemóra után csökken az optikai teljesítmény a még elfogadható értékre, ami a kezdeti érték 75..80%-a. Az így megadott degradációs idő a maximum áram felé közeledve gyorsan csökken, és főleg nagyteljesítményű ledeknél - létezik 500mA állandó áramot elviselő fajta is - már tényleg néhányezer óra nagyságrendű lehet. Én sem értek túlságosan a félvezetők fizikájához, de ennek szvsz. nincs köze az oxidációhoz, mint ahogy pl. az eeprom/flash memóriacellák öregedésének sem.
-
And
veterán
Ez szerintem választ ad a kérdésedre: Bővebben: link. Az ábrából látható, hogy - legalábbis a Maxim szerint :] - közel lineáris a változás, de a venti elindulási feszültsége típusfüggő és eléggé szór, márpedig ez adja meg az egyenes kiindulópontját. A potméterrel állított ventifeszültség és a potméter ellenállása (helyzete) közötti összefüggés viszont nemlineáris, ha a ventilátor ''ellenállását'' állandónak tekintjük.
-
And
veterán
Jó, persze, igazad van - a francba, már megint
-, PIC-kel én is lerajzoltam mspike-nek, sőt meg is építettem, meg még véletlenül működött is. Áramkörileg tényleg egyszerű volt, csakhogy magamról tudom, hogy mennyire idegenkedtem a vezérlőktől régebben (de hát feljődni kell..). Ott a pwm-freki nem egészen 40Hz-re jött ki, de így is furcsa mellékzöngéket produkált a venti. Valamelyik topicban írták, hogy egyes ventik mindenféle pwm-vezérlésre csúnya hangot produkálnak. A uC egész jól bírta a direkt fet vezérlést, bár ez tényleg elég alacsony frekvencia volt. -
And
veterán
Annak a túlterheléséhez nagyon extrém áramú venti kell, de a potméter végellenállása sem lehet túl nagy, mert 4W-ot csak a teljesen max. értékre (leglassabb fordulatszámra) állított potméter bír el. Ha a potméter pl. középállásban van, már csak a teljes ellenálláspálya hosszának felén fog az áram folyni, ekkor egy 4W-os potit elvileg már csak 2W-tal szabadna terhelni.
Mod.: a te 0,11A-es ventilátorodhoz egy 100 Ohm / 1W-os potméter ajánlott, azzal kb. 6...12V között állíthatod a venti feszültségét.
[Szerkesztve] -
And
veterán
A sima bipolár áteresztőtranzisztoros megoldásokkal csak annyival leszel előrébb, hogy ott nem a potméter fog melegedni (na jó, egy többwattos poti nem olyan olcsó), így kisteljesítményű potit használhatsz. Hátránya viszont, hogy a venti feszültsége nem fogja elérni a teljes +12V-ot, mert a tranzisztoron is lesz valamekkora maradékfeszültség.
Egyébként Petie valszeg erre a verzióra gondolt: Bővebben: link, de ennek a kivezérelhetősége még kevesebbnek bizonyult, a ventire maximum 10V-ot tud adni. Félvezetős vezérlésnél a (közel) teljes tápfeszültséget csak mosfettel, pulzusszélesség-modulációs (pwm) technikával lehet elérni. Ennek további előnye, hogy a kapcsolóüzem miatt szinte egyáltalán nem fog melegedni a tranzisztor, akár extrém nagy teljesítményű ventilátor esetén sem. Hogy a kép teljes legyen, a pwm-nek is vannak hátrányai: rosszul megválasztott kapcsolófrekvencia esetén a venti furcsa, halk mellékzörejt termelhet, és - ahogy LukE írta korábban - a fordulatszámmérés sem az igazi az elektronika folytonos ki-be kapcsolgatása miatt. Meg az elektronikája ennek a legösszetettebb. -
And
veterán
Hi! Egyszerre nézünk rá a fórumra.. No, ezt a témát lassan annyira kivesézzük, hogy mindenki a pokolba kíván minket a ledekkel együtt.
.
''Soros kötésnél: a kisebb ellenállásu fogyasztón akadálytalanabbul folyik keresztül az árom, így a nagyobb ellenállásu fogyasztónál fog megakadni, arra zúdul a nagyobb terhelés. Az előbbi példát alapul véve ez esetben a nagyobb ellenállásu fogyasztón/LED-en fog az árom nagyobb munkát végezni, az kap többet mint 20 mA.''
Ehhez azonban még hozzá kell szólnom: soros kapcsolásnál a nagyobb ellenállás annyit jelent, hogy azon nagyobb feszültség esik (így több teljesítményt fogyaszt), eddig igaz. Ha az egyik leden 20mA folyik át egy olyan áramkörön, amely telepet (vagy akármilyen feszültségforrást), soros ellenállást és két soros ledet tartalmaz, akkor a másik leden, meg az összes többi áramköri elemen is 20mA folyik, hiszen ez a soros kapcsolás lényege. -
And
veterán
Tudom, hogy nem kifejezetten nekem szólt a mondókád (ne is vedd kötözködésnek, amiket most írok
), de lenne egy-két észrevételem:
''de nem feltétlenül azért, hanem azért mert a 220V-os hálózat áromereje kicsit nagyobb, mint egy elemé.''
''Minél nagyobb a telep aromereje és minél kisebb a fogyasztó áromfelvétele közötti külümbség, annaál kevésbé számottevő és zavar be a telep feszültséegsése és az ellenállás megválasztásánál már nem érdekes. Az legyengült áromerejű, de feszültségben még közel 9V-os 9V-os elemre (gyakran tapasztaltam ilyen 9V-os elemet)közvetlen is rá lehet akár kötni a LED-et, a megfelelő feszültségesés létrejön.''
Lényegében a hatása ugyanaz, de te nem jó fogalmat használtál. A telepnek, hálózatnak nincs önmagában áramereje. Van neki valamekkora üresjárási feszültsége, és belső ellenállása. A belső ellenállás az, ami lényegesen nagyobb a lemerült 9V-os elemnél, mint a frissnél, és eleve nagy a gombelemeknél. Az üresjárási feszültség is nyilván csökken valamennyit, de általában önmagát veri csak át az, aki mondjuk egy nagyimpedanciás műszerrel, digitális voltmérővel akarja kideríteni egy - nem totál mélykisütött - elemről, hogy az lemerült-e. Nem lehet annyira terhelni, de az üresjárási feszültség alapján azt is mondhatnánk, hogy rendben van.
''Nos megint nem értetted pontosan. A feszültségesés mértéke mindíg akkora, amekkora a telep feszültsége és a LED üzemi feszültsége között van. A LED-ek üzemi feszültsége a behatárolható tartományban van. Ugyanolyan áromerő mellett, mindíg ugyanazt a feszültséget lehet mérni egy adott LED-nél. DE a LED-ek gyártáskor nem sikerülnek teljesen egyformán (mert mi lenne egyforma) kicsi eltérések azért akadnak közöttük a nem teljesen azonosan sikerült kristálykarakterisztikák miatt. Ez az az eltérés, ami a maximum meghajtás mellett problémákatokozhat soros, vagy párhuzamos kötésnél. Az egyik jobban világít, a másik kevésbé. Az egyik több áromot vesz fel ugyanannál a feszültségnél, a másik kicsit kevesebbet. Ezek kicsi külömbségek. Ezt is részben jól értetted, sőt lehet, hogy teljesen, csak még te sem tudod. Ezeket a kicsi külömbségeket is ki lehet küszöbölni nehány ohmos ellenállásokkal egyedileg és utána párhuzamosan kötni őket.''
Szerintem értette, és tud is róla . Az eltérő karakterisztikákról megegyezik a véleményünk. Ez ugyan inkább csak párhuzamos kapcsolásnál jelent gondot, hiszen soros kapcsolásnál az összes leden ugyanannyi áram folyik át, a rajtuk mérhető nyitófeszültségek között lehet némi eltérés. A led fénye meg - mint írtad is - főleg a nyitóáram nagységéval arányos. A karakterisztikáról viszont azt is tudni kell, hogy az hőmérsékletfüggő, ráadásul ez a függés ''öngyilkosságra'' hajlamossá teszi a nem megfelelően áramkorlátolt ledet (ez is a közvetlen párhuzamos kapcsolás egyik veszélye).
''Ez a bizonyos ellenállásérték és kicsi külömbségeik, amiről beszéltem, az a LED-ek saját, belső, a kristály ellenállása, amit nyitó irányban produkálnak. ezt nem úgy kell érteni, hogy van benne egy külön ellenállás, hanem magának a fényt kibocséjtó kristálynak van egy bizonyos ellenállásértéke, mind nyitó, mind záró irányban. Ebben az esteben a nyitó irány az érdekes.''
A ledeknél nem szoktunk a félvezető réteg ellenállásáról beszélni, merthogy az nem egy jellemző érték. Természetesen van neki, csakhogy az minden munkapontban más és más, mivel a led (meg a diódák általában) nem lineáris elem. Épp ezért beszélünk nyitóirányban a jellemző nyitófeszültségről meg egy határáramról, amit nem szabad túllépni. Ugyanez igaz záróirányban is, csak ott a záróirányú áram marad közel állandó egészen a a letörési feszültségig, ahol viszont hirtelen megugrik. Fix ellenállás tehát ez esetben sincs. -
-
And
veterán
Elég jól néz ki az a panel, mondjuk az ára is szép. Honnan szereznél olyat? A kérdésedre: potit nem látni rajta, ezen csak nyomógombok vannak. Az Aerocool oldalán azt írja, hogy csatornánként 1.7A (kb. 20W) a ventilátor-vezérlő terhelhetősége. Ha ezt nem haladja meg a rákötött ventik árama/teljesítménye, akkor nem lesz semmi baja
-
And
veterán
válasz
aDM|RaL^
#442
üzenetére
A +12V -os tápot használva sorbaköthetsz max. 5 db. ledet + egy ellenállást. Öt darab csak piros (1,8...2,2V nyitófeszültségű) ledekből ajánlott, más színűből inkább legfeljebb 4, kékből meg 3 darab javasolt. Ilyen ötös csoportokból meg annyit csinálsz, amennyit gondolsz. Ellenállás-számítók: Bővebben: link, Bővebben: link. Potmétert is rakhatsz az áramkörbe, de úgy, hogy a kiszámolt ellenállásnal kisebb eredő ne adódjon, magyarul az eredeti ellenállást meghagyod, és még sorba köthetsz egy x száz ohm...1-2 kiloohm-os potit.
''mien'',''naon'': Ááááááááá!! -
And
veterán
''Alaplapi fő csatlakozó''= tápcsatlakozó? Szerintem a táp vezetékeit nagyon nem érdemes hosszabbítani, mert az a szó szoros értelmében a stabilitás rovására megy. A hosszabbítás ugyanis a plusz csatlakozások, forrasztások, meg a nagyobb vezetékhossz miatt a vezetékellenállás növekedését eredményezi (azaz a terhelőáram nagyobb feszültséget ejt rajta, így az alaplapra kevesebb jut). Itt pedig elég rendes áramok tudnak folyni. Azt a szalagkábelt (vagy annak ereit) legfeljebb a házba szerelt power/hdd ledek, meg a táp/reset kapcsolók bekötésére használhatod, mert kevés áramot visel csak el. Én már ventilátor-vezetéknek se használnék olyat. A nagyobb vezeték-keresztmetszet kisebb ellenállást és nagyobb terhelhetőséget jelent. Tápvezetéket minimum ugyanolyan keresztmetszetűvel illene hosszabbítani, de a fenti okok miatt inkább teljes kábelcserét képzelj el, mint toldást.
-
And
veterán
Maga az adó - vagyis az rf-rész - nem ''sztereó''. Ha moduláló jelként a multiplexált jelet (alapsávi B+J, modulált B-J segédvivő, pilotjel) viszed egy fm-adóba, akkor kapsz egy sztereó adót. MPX-kóder rajzot rengeteget találhatsz, pl.: Bővebben: link. FM-modulátor és végfok rajzokat szintén: Bővebben: link. Azon kívül, hogy a dolog ekkora teljesítménnyel illegális, megfelelő műszerezettség és tapasztalat híján az adófokozat megépítése - diszkrét elemekkel - nem épp egyszerű.
) nullát is írhatsz a végére (kék esetén különösen).
.
. Az oldalán futó vékony fémszál pedig az egyik katód vezetéke, amelyen üzem közben meglehetősen magas feszültség mérhető, és nem árt szigetelten hagyni (megérintve egy kicsit csíphet, de az inverter alacsony teljesítménye miatt valszeg nem képes veszélyes nagyságú áramot áthajtani az emberen).
?
![;]](http://cdn.rios.hu/dl/s/v1.gif)
: nem volna egyszerűbb a fólia helyett a kis nyomtatott áramköri panel érintkezői mentén forrasztgatni? Persze úgy, hogy a fólia ''vezetékeihez'' az érintkező felületek tisztán maradjanak. Ehhez először is ki kéne deríteni, hogy az adott billentyű lenyomásához az x-y vezetékmátrix mely pontjai tartoznak (ellenállásmérővel, Mod: illetve a vezetősávok végigkövetésével 
-, az a primer tekercs ellenállása. Rpr= 540Ω -nak mértem, ezt az áttétel négyzetével a szekunder oldalra transzformálva 1,2Ω -os értéket kapunk. Így mondhatjuk azt is (?), hogy a primer (réz)veszteségmentes, a szekunder pedig 1,1Ω + 1,2Ω= 2,3Ω veszteségű (ez jól egybevág az általad számított értékekkel, az utólagos - terhelt feszültségre vonatkozó - szimuláció ezzel a rézveszteséggel pedig mindössze 0,2% ill. 0,5% eltéréssel (!) adta vissza a gyakorlatban mért értékeket a két terhelőellenállás esetén. Ezt a kis hibát pedig nyugodtan ráfoghatjuk a vasveszteségre, meg a mérési hibára). Ha a huzal melegedését is figyelembe vennénk, akkor a szobahőmérsékletről pl. 80°C -ra melegedett tekercsek ellenállása kb. 24%-kal növekedne (ekkora melegedés valszeg. messze nem volt, mert a terhelések csupán másodpercekig voltak a szekunderen, hosszabb szünetek beiktatásával).
? Árnyékolt az a kábel, vagy sem? Az árnyékolt kábel nem úgy készül, hogy Te utólag leárnyékolod alufóliával, az gyárilag olyan (persze nem alufóliával van árnyékolva 
.
''
, de bocs, ha elszabtam volna..
Új hozzászólás Aktív témák
Hirdetés
- Motorola E40 64GB, Kártyafüggetlen, 1 Év Garanciával
- DELL PowerEdge R730xd 12LFF+2SFF rack szerver - 2xE5-2680v3,64GB RAM,4x1GbE,H730 RAID v ZFS
- AKCIÓ! MSI Z690 i7 12700K 32GB DDR4 1TB SSD RX 6800 16GB Phanteks P600S Cooler Master 750W
- Apple iPhone 12 Pro 128GB Kártyafüggetlen 1Év Garanciával
- Bomba ár! Lenovo ThinkPad T15 G1 - i5-10GEN I 16GB I 256GB SSD I 15,6" FHD Touch I Cam I W11 I Gari!
Állásajánlatok
Cég: CAMERA-PRO Hungary Kft
Város: Budapest
Cég: Promenade Publishing House Kft.
Város: Budapest