Új hozzászólás Aktív témák

• #485 Batman2 őstag And #482

  Új Válasz 2004-10-29 09:43:24 #485

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  Batman2

  őstag

  válasz And #482 üzenetére

  Szevasz
  
  Kösz az észrevételeket!
  
  Ahogy olvastam az első idézetemet, már feltünt, hogy elírtam, hiába már késő volt tegnap.
  Természetesen minél nagyobb az áromfárrás áromereje és minél kisebb a fogyasztó áromfélvétele, tehát minél NAGYOBB a köztük leő külömbség, akkor lesz egyre kisebb az aromforrás kapcsain mérhető feszültségesés terheléskor.
  Természetesen egy áromforrás áromereje akkor nyílvánul meg, ha terheljük, önmagában árom nem folyik, csak az üresjárati feszültséget lehet mérni rajta. De lehet jellemezni azzal egy áromforrást, hogy bizonyos körülmények (terhelés) kö zött mennyi áromot képes leadni, iagzán erről lehet beszélni és én is ezek alapján mondtam, amit mondtam. Másik lényeg, hogy minél nagyobb maximum áromleadásra képes egy fogyasztó teljes terheléskor, adott áromfelvételü, kicsi fogyasztó esetében annál közelebb lesz a terhelt és az üresjárati áromforrásfeszültség, ami egy fokon tul elhanyagolható és ez az, amivel az egyszerü fzikai elméletek számolnak, hogy nem számolnak ezzel.
  Az elem témában igazad van, ebben az esetben az elmélet és a gyakorlat megint csak nem teljesen jön össze. Elméletileg a kimerült elemnek is akkora kellene legyen a feszültsége, mint a rá jellemző névleges feszültség (mint új korában), de a gyakorlatban mégsem így van. Ezt valóban megint egy terhelés, egy ellenállás, a telepe belső ellenállása okozza. Ezek a 9V-os elemek, amelyek az általam leírtakat produkálják, valószínüleg a kelleténél jobban kiszáradnak, ezért megnö a belső ellenállásuk és így csökken az e miatt bekövetkező feszültségesés. Igaz, hogy ezeket szárazelemeknek nevezik és meg itt kiszáradásról beszélek, de ezekben is van bizionyos nedvesség, mert anélkül mozgo ionok és kémiai reakció sincsen. Csak itt kevesebb a folyadék jóval, mint pl. egy hagyományos savas ólomakkuban és az is fel van itatva -ha jól emlékszem- mangán-oxid porba. Az az a bizonyos fekete szinü anyag az elmekben. A nedvességtartalamat az is bizonyítja, biztos tapasztalta már más is, hogy a szárazelemek is előfordul, hogy ''kifolynak''. Az elem erejét valóban nemigazán feszülségméréssel, hanem adott terheléssel lehet igazán megállapítani. Az áromerőmérésnél is terheli a műszer a mérendő dolgot, mivel a műszerben egy un. sönt ellenálláson folyik keresztül az árom.
  Párhuzamos és soros kapcsolás esetében a fizika szerint, ha a fogyasztók ellenállásértékei megegyeznek, akkor mindegyiken ugyanakkora feszültséget lehet mérni és ugyanakkora árom folyik át rajtuk.
  Párhuzamos kötésnél: a kisebb ellenállásu fogyasztón fog nagyobb árom átfolyni ez könnyen belátható és a nagyobb ellenállásun kevesebb. Ha pl. rendelkezésre áll 40mA-es áromforrás, erre két ledett kötünk párhuzamosan (de lehet egyenként 20mA fogyasztásu ízzó is). Ha az egyiknek kicsit alacsonyabb az üzemi feszültsége az árom arra könnyebben tud folyni, következés képpen nem fele-fele a lesz a megoszlás, hanem ezen fogyasztó/LED több áromot fog felvenni, több folyik át rajta és már meg is fogja haladni a 20mA-es határt (szerencsére elég sok bírja még akár 40mA-ig is rövidebb ideig).
  Soros kötésnél: a kisebb ellenállásu fogyasztón akadálytalanabbul folyik keresztül az árom, így a nagyobb ellenállásu fogyasztónál fog megakadni, arra zúdul a nagyobb terhelés. Az előbbi példát alapul véve ez esetben a nagyobb ellenállásu fogyasztón/LED-en fog az árom nagyobb munkát végezni, az kap többet mint 20 mA.
  Az előbbi példákat mindjárt ki is próbálhatja mindenki pl. egy 6V, 3W-os bicikli elsőlámpa és egy 6V, 0.6W-os bicikli hátsó lámpa izzóval, párhuzamos kötésnél 6 V-ot biztosítva és a két ízzó névleges áromfelvételének összegével megyező max áromerőt szolgáltató áromforrásról, soros kötésnél pedig a kettőt sorba kötve és 12V feszültségről táplálva. Itt lehet jó agy áromerő is (pl. 12V-os autó akku).
  Ebben szintén igazad van, a félvezetők ellenállása hőmérséklet növekedésre csökken, szemben az általános jelenséggel (pl. ízzó szála), a növekvő áromfelvétel növekvő hőtermelésel jár, ami pedi további ellenálláscsökkenést és áromfelvétel növekedést jelent. És az ördögi kör bezárult !
  Abban is igazad van, hogy a félvezetőknek nincs állandó ellenállásuk, legalábbis nyitó irányban, az a feszültségtől függő. Természetesen állandó feszültség mellett ezen értékek már meghatározhatóak és összevethetőek egymással. A müszerek is állandó feszültséggel mérnek ellenállást.
  Igen, az üzemi feszültségtartományok, amiket megadtam az egyes LED-ekre az körülbelül a nyitófeszültség és a max. feszültséget jelenti.
  
  Örültem ezen kulturált hozzászólásnak!
  Üdv:

  Batman2 - Viva la Mercedes W123-200D 1979

Új hozzászólás Aktív témák