- Huawei Watch Fit 3 - zöldalma
- Bemutatta első fejhallgatóját a Sonos
- Samsung Galaxy S23 Ultra - non plus ultra
- Milyen hagyományos (nem okos-) telefont vegyek?
- Samsung Galaxy S22 Ultra - na, kinél van toll?
- Bivalyerős lett a Poco F6 és F6 Pro
- Touroll J1 - amikor az átlagos is elég
- Xiaomi Mi 9 SE - csúcsimitátor
- Samsung Galaxy Watch4 és Watch4 Classic - próbawearzió
- Mobil flották
Hirdetés
-
Retro Kocka Kuckó 2024
lo Megint eltelt egy esztendő, ezért mögyünk retrokockulni Vásárhelyre! Gyere velünk gyereknapon!
-
Leszavazta az ötleteket az Amazon, de jöhet az AI-alapú, havi díjas Alexa
it A befektetők a cég kérésére minden fontos és jelentősnek tűnő javaslatot elutasítottak. Jöhet azonban a havi díjas, AI-alapú Alexa.
-
Még a nyár előtt megérkeznek a G.Skill új Ripjaws memóriái
ph A külsejüket tekintve Trident Z sorozatból merítő modulpárok 32, 64 és 96 GB-os csomagokban vásárolhatók majd meg.
-
Mobilarena
Ez itt, az elektronikával hobbiból foglakozók fórumtémája.
Lentebb összegyűjtötttem néhány elektronikával kapcsolatos, hasznos linket.
Új hozzászólás Aktív témák
-
Ja no
aktív tag
válasz Batman2 #2761 üzenetére
Ha hidegítőkondikról van szó, azt nem érdemes kihagyni. Használhatsz nyugodtan 0805-ös kerámiát is. Ha Y5V-t veszel, akkor vegyél jóval nagyobb feszüt, mint ami következik a kapcsolásból.
Szerintem a CMOS még jobban igényli ezt, mert ott ugye alacsonyabb áramokkal dolgozik a ''jelszint''. -
LukE
veterán
válasz Batman2 #2761 üzenetére
konkretan 40xx-re passz, de nagyobb integraltsagu ICknel mindig kernek egy 100nF-os kondit a tapfesz labakhoz minel kozelebb.
AVR tobbszor is mukodott breadboardban kondi nelkul, 40 centis tap vezetek vegen, de ha nyakra rakom, mindig van egy 0805-os 100nF a tap labak kozott.''Firefoxot hasznaljanak csak a gyavak. Az Explorer az igazi ferfiak bongeszoje! Veszely, kaland, nyitottsag!'' ιQι
-
ISZOLE
senior tag
-
biker
nagyúr
válasz Batman2 #2819 üzenetére
a szólásod második fele tökéletesen igaz, azonban ha az izzószál folyamatosan izzik a csőben, akkor ott rossz a gyújtás.
a szálon nem folyhat akkora áram, amekkora izzásba hozza világítás közben.
és a leírtak miatt nem is úgy alakítják ki a szálat, hogy ''kijjebb'' álljon, mint az elektróda, tehát az elektronok az elektróda végéról válnak le ideális esetben, nem a szálról.
a szál csak azért izzik, hogy könnyebben beinduljon a folyamat, de tovább nem szabad izzania, ha jó a gyujtó.
pont ezért lehet pl teljesen kiégett, nem izzó csövet begyújtani nagyfrekis előtéttel, mert oda nem kell izzítás sem. pl 75-150W-os Na lámpa indítójával, ami 2kV 10kHz röhögve világít egy feketére kiégett, teljesen szakadt izzítójú fénycső is, csak ott meg időnként meg kell fordítani a csövet, mert egyenáram szaggatva, így az elektronok elvándorolnak végleg...Elektromos autó töltő berendezések | Mesterséges növényvilágítás | Mai ajánlatunk: www.gerisoft.hu | www.e-autotoltokabel.hu | www.agrar-vilagitas.hu |
-
net84
őstag
válasz Batman2 #2887 üzenetére
thx!
úgy döntöttem, hogy nem fogom sorba kötni őket...de a 9V-nál (8,4V) maradok, azzal a módosítással, hogy a ledeknek már csak 5 volt megy. Így akár később köthetek neki 5V-ot pl adapterről...
Mennyiben befolyásolja a telep ''élettartamát'', ha mind 24 LED (vagy 36) párhuzamosan van bekötve? Egyáltalán változtat valamin?Read only...
-
net84
őstag
válasz Batman2 #2898 üzenetére
''Gondolom, valami fesz stab ICvel gondoltad az 5V-ra való leszabályozást?
Mondjuk 7805.''
aham
elsőre egy tesztet csinálok ugyis 8 sárga leddel (kettesével sorba kötve), akkor derül ki, hogy elég lesz-e vagy kell a 12 led soronként - no akkor majd kell még egy kis számolás
Köszi! Még majd jelentkezem...Read only...
-
Winner_hun
félisten
-
Forest_roby
őstag
válasz Batman2 #3579 üzenetére
Ja, hát a cél az-az ,hogy villogjanak
Nekem lényegében mindegy, hogy melyik portra dogom rá csak működjön és tudjam vezérelni. Azon már gondolkoztam, hogy a 8*2 db vezetéket pontosan hova is kellene forrasztani, de majd szépen elvolvasom a cikket és reménykedem, hogy részletezve van a dolog.
Ha van tuti bevált módszered azt is szívesen fogadom, már ha meg akarod osztani velem.
üdv:
Forest-=Legyél Laza!=- __ ''Have you tried turning it off and on again?'' __ ''Is it definitely plugged in?'' /o\ :D:D
-
Forest_roby
őstag
válasz Batman2 #3581 üzenetére
jól értem!? /nem értem/
ha jól veszem ki a képet, akkor a 8 led pozitív végeit bekötjük 1-1 helyre vhova a csatlakozóba és a 8 negatív véget egy helyre összekötjők és azzal mit csinálunk?
áááá, nem vagyok műszerész! /informatikus - fizika szakon vagyok, nem műszerész szakon/-=Legyél Laza!=- __ ''Have you tried turning it off and on again?'' __ ''Is it definitely plugged in?'' /o\ :D:D
-
Csaba_20_
őstag
válasz Batman2 #3988 üzenetére
Batman2 írta:aztán pl. alkohlos filccel felrajzolod a nyáklapra az elkészített tervet és valamilyen pl. modellfestékkel kifested, hogy biztosan ne kopjon le a maratás alatt és lemaratod.
Mi lenne, ha egyből lakkfilccel rajzolna? Egyébként pedig nyáktervező(eagle,protel,orcad stb.) aztán odaad cégnek(pcb.hu,nyakexpressz.hu stb.) és persze tejel rendesen. Jó tudom, ez gonosz volt. Ja, amúgy a pcb.hu-n tervezést is vállalnak jó pénzért. -
And
veterán
válasz Batman2 #5001 üzenetére
Nem hinném, hogy az inverter "frekvencia generálását" zavarná meg a ráaggatott induktív / kapacitív terhelés. Túlfeszültség-impulzus sem állhat a háttérben, ha az inverter szinuszos kimenetű, a terhelés pedig lineáris. Az más kérdés, hogy a kisteljesítményű és olcsó UPS-ek, inverterek általában nem szinuszos kimenőfeszt adnak, és a terhelések is eléggé nonlineárisak. De fesz.tüskék ellen viszonylag könnyű védekezni. Az induktív terheléssel inkább az a gond, hogy a valós összetevőn felül meddő áramot is felvesz, így végsősoron a rendszer hatásfokát rontja. Ezen leginkább fázisjavítással tudnál segíteni, bizonyos keretek közt. LC-szűrő nem jó ötlet, mert az sem feltétlenül javítja a teljesítménytényezőt, legfeljebb a felharmonikusokat tudja eltüntetni a vonalról, ha valamilyen erősen nemlineáris jellegű a terhelés a kimeneten. Szóval én sem erőltetném annyira .
-
And
veterán
válasz Batman2 #5026 üzenetére
A mosfetekkel mi a baj? Egy valamirevaló mosfet soktíz A áram vezetésére alkalmas, elég alacsony csatornaellenállás (x*10mΩ) mellett. Természetesen egy mosfet gyors kapcsolgatása is szép áramimpulzusokat igényel, de akár sokszáz kHz-es, sőt MHz-es tartományban is használhatók. Ezen felül többféle logikai bemeneti szintet támogató, széles meghajtóáram-tartományban dolgozó integrált mosfet-drivereket lehet hozzájuk venni.
De mégis mit szeretnél kapcsolgatni vele, és milyen vezérléssel? -
Ja no
aktív tag
válasz Batman2 #5028 üzenetére
először találd ki a frekit, mert lehet, hogy nem is kell driver hozzá. (magasabb frekiken "eszik" csak sokat egy FET a gatején keresztül. Hogy mennyit kér egy ki/be-kapcsolásra, azt a FET adatlapján megtalálod).
MOSFET-eket találsz lomexnél. (40A-es van egy pár, TO220-as, vagy hasonló SMD tokban)
Drivert, ha szüksége, csipked oldalál lelsz -
mezis
nagyúr
válasz Batman2 #5028 üzenetére
Jó néhány évvel ezelőtt a "Hobbi Elektronoka" folyóíratban és talán a "Rádiótechnika"-ban (vagy valamelyik évkönyvében) komplett kapcsolási rajzok jelentek meg, melyek pontosan az általad vázolt működési elv szerint készültek.
Valahol neten olvastam egy cikket, talán le is van mentve, az ólóm akkuk töltéséről, hogy ha a töltést folyamatosan váltogatjuk kisütéssel, akkor az ólomszulfár képződést is el lehet kerülni, és ha elég magas frekvenciával és áramimpulzusokkal megy, akkor még a régebbi, kicsit passziválódott lemezekkel rendelkező akkukat is "fel lehet még ébreszteni" !
mezis
-
forceberg
veterán
válasz Batman2 #6388 üzenetére
Én P csatornásat javasolok, mert szerintem jobb a + ágat kapcsolgatni, mint a földet. Ha a földet kapcsolgatod, akkor kikapcsolt állapotban is kint van a fűtőszálon a táp.
IRF4905 szerintem jó is lehet. Source 12V-on, s a Gate-jét teszed le földre pl. egy kis tranzisztor nyitogatásával.
Amúgy miben használatos a fűtőszál? És miért pont PWM-mel?http://www.flickr.com/photos/4ceberg
-
Bendegúz_50
tag
válasz Batman2 #6388 üzenetére
Szia!
Pár szakmai gondolat a kérdésedhez:
Először is jó ötlet a FET-es megvalósítás, de miért nem szilárdtest-relével csinálod?
Nah mindegy Te tudod...
FET-tel is kivitelezhető nagyon frappánsan annál is inkább mert a FET-ek egyik legfontosabb paramétere, hogy nem igényelnek áramot vezérlésükhöz, tehát bemeneti ellenállásuk szinte végtelen nagy. A másik fontos jellemző, hogy karakterisztikájuk sokkal lineárisabb a bipoláris tranzisztorénál mert ugye ezzel az eszközzel lehet leginkább összehasonlítani működésüket.
Bizonyára tudod, hogy a FET-eknek is van komplementer párja, az NPN bipoláris tranzisztoroknak az N csatornás FET-ek, a PNP tranzisztoroknak a P csatornás FET-ek felelnek meg . A FET-eknek két típusa terjedt el, az egyik az ún. J-FET, avagy junction FET, a másik a MOSFET.
A junction FET-ek legfontosabb jellemzője az N csatornás eszköz esetén a gate potenciáljának negatívnak kell lennie a source potenciálhoz képest.
Beállítani a munkapontját akár kapcsoló jellegű felhasználás esetében is sokkal nehezebb mint egy adott tranyót (teljesítmény tranzisztort). Mivel a J-FET-ek csak negatív gate-source feszültséggel vezérelhetőek, és a legnagyobb áramot Ugs=0 V-nál biztosítják, ezt az áramot az adatlapok külön megadják. Tipikus értéke 1-10 mA. Elzáródási feszültség jele: Up ami az a feszültségérték, amikor a FET már teljesen lezár. Tipikus értéke -1-6 volt.A MOSFET-eket eredetileg kimondottan kapcsolóüzemű tápok alkatrészeként gyártódtak. Így szerintem ez áll közelebb az elképzelt megoldásodhoz. Működés közben a félvezetőn csak lezárt állapotban esik feszültség, ekkor azonban nem folyik rajta áram, amikor pedig áram folyik rajta, nem esik rajta feszültség, tehát sem be, sem kikapcsolt állapotban nem esik rajta teljesítmény. Az átkapcsolás időtartama alatt azonban jelentő teljesítmény eshet. Ezt a mindenkori hálózati feszültségből (csúcsértékkel számolva)és a terhelésből lehet kiszámolni.
A MOSFET-ek vezérlése hasonló a tranzisztorokéhoz, kivezetéseinek elnevezése a J-FET-ekéhez. Elzáródási feszültségük 1-3 V nagyságrendű, jellemző meredekségük 1 A nyugalmi áram esetén 1-10 S. Tehát egy átlagos MOSFET-et gatejét 1 A nyugalmi áram eléréséhez körülbelül 4 V-ra kell kapcsolni a source-hoz képest.Fenti adatok birtokában már könnyebben ki tudod választani az eszközt ami beleillik a képbe. A válogatáshoz az alábbi link ad segítséget!
http://www.hestore.hu/kat_77.html
Autónavigációs szoftverek nálam, további info PM
-
And
veterán
válasz Batman2 #6403 üzenetére
Én javaslom, hogy az 555-ös tápfesze ilyen esetben inkább ne legyen szempont, ne az határozza meg a teljesítményfokozat felépítését (de pl. a TI-féle NE555 maximális tápja 16V lehet). Akkor inkább járasd 8V-os stabilizátorról, vagy köss a tápágába egy néhány V letörési feszültségű Zener-diódát. Így is mindegy, mert pl. egy N-csatornás (növekményes) mosfet, legyen akármilyen 'gagyi', 8V-os Ugs-nél már teljesen nyitott. Sajnos a szükséges vezérlőáramot befolyásoló gate-töltés és az alacsony csatornaellenállás szokásosan nem jár együtt, nem túl gyors kapcsolóüzemre szinte bármilyen mosfet típus megteszi,a mely az adott draináramot elviseli. Lehetséges típusok a határadatokkal (mind kapható):
- IRLZ44N: 47A, 55V (Rds-on: 22mΩ, Qg: 50nC),
- ISL9N303A: 75A, 30V (Rds-on: 4mΩ (!), Qg: 90nC), sajnos DPAK-tokban (SMD),
- BUZ11: 30A , 50V (Rds-on: 40mΩ, Qg: 40nC), olcsó típus,
- stb.
#6405: Az IRF4905 P-csatornás típus, az ilyenek adatlapjain az áram- és feszültségadatok általában negatív előjellel szerepelnek. Beépített drain-source védődiódát szinte minden mai mosfet tartalmaz.
"És az mit jelent, hogy mondjuk 40V-os egy FET, de a Gateje csak mondjuk +-20V ?? "
A 40V a maximális drain-source közötti feszültség, de a vezérlő (Ugs) feszültség csak +/-20V lehet. Ez a típus már (-)5V feletti nyitófesznél képes 20A draináram vezetésére. -
forceberg
veterán
válasz Batman2 #6403 üzenetére
Ebből nekem az jön le, hogy nem akarod a fűtőszálat "kontrollálni", hanem csak úgy meghajtani, és ezért kellene a PWM, hogy pl. 4 állásban legyen "kapcsolható" a fűtési teljesítmény. Ezzel annyi a gáz szerintem, hogy ha pl. már melegszik be az autó, akkor jóval melegebb levegő megy át a cekászokon, azaz könnyen túlmelegedhet a kiegészítő fűtésed.
De ha megfejeled egy termisztorral, hőmérséklet-szabályozással, akkor az az előnye is meglesz(ha jól van beállítva az egész), hogy ha felmelegszik a motor, akkor a kiegészítő fűtésed magától, a szabályozásából eredően kikapcsol.http://www.flickr.com/photos/4ceberg
-
And
veterán
válasz Batman2 #6409 üzenetére
"Nem úgy mint a tranyónál, hogyha pl. egy NPN-es tranyóból ki akarok szedni 12V-ot, akkor, azon túl, hogy kell vagy 13 - 13,5Vos tápfeszültség hozzá, a feszültségesést is beleszámolva a bázisra is rá kell adni a legalább 12V-ot, de inkább a max. tápfeszt, mivel a bázison is érvényes a feszültségesés."
Várjunk csak: ha Si-anyagú NPN bipoláris tranzisztort használunk, akkor a bázison a megfelelő kollektoráram kialakulásához (vagyis a nyitáshoz) 0,6..0,7V-os szint elegendő az emitterhez képest. Ha az emmitter 0V-on van, ekkora szint kell a vezérléshez, legyen bármekkora feszültségigényű a kollektorköri terhelés. Úgyhogy a magasabb vezérlő- (nyitó-) feszültség a mosfetek esetén sokkal inkább hátrány. Az előny a statikus állapotban igen kicsiny vezérlőáram, ill. egy megfelelően alacsony csatornaellenállású típus esetén a bipolároknál kisebb maradékfeszültség, és ezzel disszipáció. Viszont teljesítmény-mosfetek sokszáz kHz-es kapcsolgatása is amperes nagyságrendű gate-áram impulzusokat igényelhet.
Az IRLZ44N esetedben maximum 6-7W hőt fog disszipálni, ezért hűteni kell. A másodikként javasolt típusnál a melegedés max. <1W lenne, de az SMD-kivitelt nehezebb hűteni (létezik a megszokott TO220-as tokban is, a Lomex árlistáján viszont csak a DPAK-kivitel szerepel, de érdemes lehet máshol utánanézni), ill. az drágább fajta.
"Már csak a bekötése kérdés számomra, a terhelés pozitiv, vagy negativ ágát szakitsam meg vele ? Illetve melyik lábát kell a negativ és melyiket a pozitiv tápfesz felé kötni (S,D) ??"
Mivel ezek N-csatornás kivitelűek, a gate a source-höz képest pozitív szintet igényel a bekapcsoláshoz. Ezért: source a 0V-ra, drain a terhelés felé (negatív ág), a terhelés pozitív ága pedig fixen (lehetőleg biztosítékon keresztül) a pozitív ágra kötve. Valóban a terhelés negatív ága a kapcsolt, de ez legfeljebb a kábelezésnél lehet hátrány, mivel a test 'mindenhol' ottvan. P-csatornás mosfetnél viszont a fet lezárásához mindenképp a pozitív táp szintjét kellene a gate-re kötni (source fixen a + tápon), így nem lehetne alacsonyabb tápról járatni a vezérlőkört, vagy külön illesztő-szinteltoló meghajtó kellene a vezérlés és a fet közé. -
-
And
veterán
válasz Batman2 #6529 üzenetére
Alapvető ellenőrzéseken (fetet biztosan nem kötötted rosszul, izzó jó) túlvagy? A legegyszerűbb, ha az 555-öt, vagyis a meghajtást leválasztod, majd a gate-et közvetlenül a 8V-ra vagy 12V-ra kötöd. Ekkor a fetnek teljesen ki kell nyitnia, az izzónak világítania kell. Ha meg 0V-ra, akkor le kell zárnia. Kísérletezni elegendő egyetlen fet is, párhuzamosítani ráérsz utána, párhuzamos üzemnél amúgy is illik gondoskodni a kapcsolóeszközök egyenlő árameloszlásáról. 6,5V-os nyitófeszültség bőven elegendő kell legyen ahhoz az áramhoz, amit ez a fet folyamatos üzemben vezetni képes, nemhogy egy párszáz mA-es izzó meghajtásához.
"Csak annyit tudtam megállapítani, hogy negatív periódusban a FET-ek előtt mérhető némi feszültség, tehát nem földel [..]"
Pontosan hol is van az a fetek 'előtt'? Mivel N-fet, tényleg pozitív Ugs-szintre nyit. A gate-tel soros 47Ω nem igazán kell. Nagyobb frekvenciájú meghajtásnál éppen gátolja a gate-kapacitás töltődését, vagyis a szükséges meghajtóáram-impulzus kialakulását (ezzel ronthatja a hatásfokot). N-fetnél inkább a gate-source közé szokás tenni egy 100kΩ nagyságrendű ellenállást, hogy a gate-ről (kikapcsolt meghajtásnál) elvezesse a töltést, lezárva ezzel a fetet. -
Batman2
őstag
válasz Batman2 #6531 üzenetére
Jah, a 47Ohmos Gate előtét ellenállást az IC védelmében gondoltam bekötni, abból kiindulva, hogy a FETnek egy pillanatra kell, de nagy áram kell a vátáshoz, hogy nehogy túlterhelje az 555-ös IC kimeneti fokozatát !
De ha ez szerinted elhanyagolható, akkor nem teszek bele.
Az egyenló terhelés megisztásnál a FET-ek kimenetei, vagy bemeneti (S, D) lábaival sorosan kellene kötni pár század ohmos ellenállást ??
A lábaikat rövid vezetékekkel kötöttem össze, mondjuk szerintem, 15-20A áramnál már azok is megfelelnek kiegyenlítő ellenállásoknak !
legalábbis abból következtetetve, hogy a kb. 2,5m hosszú, 1,5 mm2-es vezetéken összesen 2V feszültségesést mértem ilyen körülmények között.
Mondjuk lehet már 2, vagy 2,5mm2-es vezetéket kellene alkalmaznom, mert ez már sok az 1,5-ösnek, kicsit lanyygosodtak is a vezetékek.
Üdv.:
Batman2 - Viva la Mercedes W123-200D 1979
-
And
veterán
válasz Batman2 #6531 üzenetére
A mosfetekre (meg általában a tranzisztorokra) megadott Pd_max értékek a disszipáció maximumát jelentik. Ez független a maximális drain-áramtól és Uds-feszültségtől: e két jellemző aktuális értékének szorzata nem haladhatja meg a Pd_max teljesítményt akkor sem, ha külön-külön mindkettő a hatérérték alatt van. A Pd_max hiperbola (az Id_max-ot és Uds_max-ot jellemző egyenesek mellett) rászerkeszthető a fet kimeneti karakterisztikájára, és csak ezen belüli munkapontot lehet beállítani. Ezen felül a maximális disszipáció csak 'végtelen' nagy hűtőfelületre vonatkozik, ill. a környezeti hőmérséklet növekedésével arányosan csökken (mivel a korlátot alapjában a félvezető réteg határhőmérséklete jelenti).
#6532: Igaz, a meghajtóáramra figyelni kell, de (a hatásfok miatt) nem úgy, hogy korlátozzuk, hanem hogy gondoskodunk a megfelelő impulzusáramról. Lassú, néhányszor 10Hz-es pwm-nél ennek szerintem nincs akkora jelentősége, mivel impulzusüzemben a meghajtók is nagyobb áramot tudnak biztosítani, és az áramimpulzusok kitöltési tényezője 'lassú' pwm-nél igen alacsony értékre jön ki. Az 555-ös 200mA-es folyamatos (forrás/nyelő) áram biztosítására képes, de azt sajnos nem tudni, hogy a kimenete mennyire védett túláram ellen. Úgyhogy ilyen lassú alkalmazásnál akár maradhat is a soros ellenállás : ha ront is a fel- és lefutás idején, nincs számottevő hatása a kapcsolási veszteségekre. Sokszor 10..100 kHz-en már lenne.
Az árameloszlást valóban kisértékű ellenállásokkal szokás biztosítani, de tényleg kisértékűek kellenek, hiszen ha a nagyságuk összemérhető az Rds_on-nal, már jelentős veszteséget okozhatnak. Lehet, hogy tényleg elegendő, ha nem tőben kötöd össze mondjuk a két fet drain-elektródáját. -
And
veterán
válasz Batman2 #6539 üzenetére
"És már így is meghaladtam a Pd elvileges maximumát, mivel kettőt alkalmaztam párhuzamosan, ami csak 188W Pd-t jelent elvileg ! És ezt még egylőre simán kibírták."
Dehát épp az ezt megelőző mondataidban írtad, hogy nem haladtad meg a Pd_max-ot, és az úgy is van, ezért nem teljesen értem ezt az eszmefuttatást. Leírod, hogy mi a Pd értelmezése, majd ki is számolod, végül kijelented, hogy átlépted. Pedig nem . A fet maximális disszipációja egy dolog, a teljes kör által felvett teljesítmény meg egy másik, de ezt is említetted..
"No, szóval ez az ami nem teljesen világos számomra, elvégre azért használtam FET-eket mivel azon sokkal kisebb teljesítmény vész el, ezáltal sokkal kevesebb hőt is kell elvezetni [..]"
Eddig OK,
"[..] ez alapján azt várnám, hogy akkor sokkal nagyobb teljesítményre képesek a FET-ek mint a normál (Si-planár) tranyók !"
De ez hogy következik az előzőekből? Egyáltalán, mit jelent az, hogy "sokkal nagyobb teljesítményre képesek"? A disszipáció maximuma nyilván nem attól függ, hogy a kapcsolóeszköz mosfet vagy bipolár. A tranzisztoron maradó feszültség tekintetében viszont a kis Rds_on értékkel rendelkező mosfetek valóban előnyben vannak, így adott terhelés bekapcsolását jobb hatásfokkal végezhetik. -
And
veterán
válasz Batman2 #6573 üzenetére
"Tehát akkor a tranyó Pd értéke az a teljes áramkör teljesítményéből a tranyóra eső rész, amit az fogyaszt el (és ad le hő formájában), így kell érteni ??"
Igen. Ennek a maximális értéke limitált, de mint írtam, ez eléggé elméleti érték, mert végtelen hűtőfelülettel (vagyis a hűtőborda és a környezet között nulla hőellenállással) számol, ez pedig a gyakorlatban csak közelíthető. Többek között ezért sem tervezünk határérték közelébe disszipációt.
A kapcsolóüzemű működés közben keletkező hőt sok dolog befolyásolja. A hő statikus állapotban a terhelés bekapcsolt állapotában (maximális draináram mellett) keletkezik, mivel egy lezárt fet csak legfeljebb µA nagyságrendű draináramot vezet. A nyitott állapotra jellemző Pd= Id^2 * Rds_on érték nyilván nagyságrendekkel nagyobb a lezárt fet által disszipált teljesítménynél. Ezért statikus állapotban az Rds_on értéke a meghatározó. Igen ám, de a kapcsolóüzem ill. a PWM arról szól, hogy időegység alatt rengetegszer kapcsolgatjuk ki-be az eszközt. Ilyenkor jön a képbe a kitöltési tényező, a kapcsolási (PWM-) frekvencia és az átkapcsolás időtartama. A két állapot közötti átmenet (lineáris üzem) a statikus bekapcsolt állapotnál is nagyobb hőveszteséget eredményez, mivel a kapcsolóeszközön még/már folyik valamekkora áram, miközben az Uds-feszültsége sem minimális. Ezért az átkapcsoláskor rövid időre impulzusszerűen megnő a disszipáció értéke. Az átkapcsolás időtartama nem lehet nulla, hanem egy véges érték, mivel a fet bemeneti kapacitása csak limitált Ugs-meredekséget tesz lehetővé. Ez a meredekség pedig a meghajtóárammal áll összefüggésben, mert adott gate-töltést (amely típusra és munkapontra jellemző adat) adott idő alatt mozgatni meghatározott áramot igényel. Vagyis gyors átkapcsolás -> nagy meghajtó áramimpulzus. Pl. az integrált kivitelű mosfet-driverek legjellemzőbb adata az a csúcsáram, amelyet biztosítani tudnak a gate számára. Ahogy az átkapcsolás időtartama a teljes kapcsolási periódus egyre nagyobb hányadát foglalja el, a disszipáció átlagos értéke egyre jobban megnő. Így hiába marad ugyanakkora (akár tisztán rezisztív) a terhelés, a kapcsolási frekvencia növelésével a fet disszipációja növekedni fog.
"A normál tranyó és a FET összehasonlítást úgy értettem, hogy ugyazon Pd max. (vagyis azonos hőkibocsájtás) értékü bipoláris tranyó és MOSFET esetében a MOSFETek nagy előnyben vannak a tranyókkal szemben, mivel sokkal nagyob teljesítményt tudnak kapcsolni, azonos hőkibocsájáts mellett !"
Mégegyszer: általános esetben Pd <> Pd_max! A maximális Pd nem hőkibocsátás, hanem disszipációs képesség. A gyakorlatban ezért nem feltétlenül hasonlítható össze az általad leírt módon egy mosfet és egy bipolár kapcsolóeszköz. A Pd_max nem kiindulási alap, hanem éppen olyan limit, mint az Uds_max / Uce_max, vagy az Id_max / Ic_max, amelyektől szintén függ a 'kapcsolható teljesítmény'. Ha adott terhelőáramnál veszünk egy mosfetet, amelynek az Id * Rds_on szaturációs feszültsége nagyobbra adódik, mint egy hasonló Pd_max értékű bipoláré, akkor utóbbival jártál jobban (statikus bekapcsolást feltételezve). Más kérdés, hogy általában adott terheléshez keresünk kapcsolótranzisztort, és nagy áramhoz szinte biztosan találunk olyan fetet, amelyet extrém alacsony csatornaellenállás jellemez, így jobb hatásfokkal kapcsolható be, mint egy bipolár. Cserébe tolhatjuk bele az A-es nagyságrendű gate-áramimpulzusokat, mivel a kis csatornaellenállás általában nagy gate-töltéssel (gate kapacitással) párosul. -
mezis
nagyúr
válasz Batman2 #6668 üzenetére
Üdv.!
Helyet nem tudok (ha találsz ne tartsd titokban), de ugye nem 0 C-fok alatt akarod használni ?
(Gyanúsan hallgatnak az üzemi hőmérsékletről a technikai adatoknál. Kerti lámpánál tapasztaltam, hogy fagypont alatt egyetlen elektront nem képes produkálni a napelemke. Diódaként mérve szakadtnak látszik. Aztán amikor melegebbre fordul, működik rendben.)
mezis
-
Batman2
őstag
-
Új hozzászólás Aktív témák
- Huawei Watch Fit 3 - zöldalma
- Intel Core i5 / i7 / i9 "Alder Lake-Raptor Lake/Refresh" (LGA1700)
- Külföldi rendelések: boltok, fizetés, postázás
- Milyen notebookot vegyek?
- Parfüm topik
- Kínai, és egyéb olcsó órák topikja
- Macska topik
- Arena Breakout: Infinite
- sziku69: Fűzzük össze a szavakat :)
- Bemutatta első fejhallgatóját a Sonos
- További aktív témák...
- Üzletből, garanciával, Macbook Air Retina 13" 2020, 8GBRAM 256GB SSD magyar bill
- Lenovo ThinkStation P330 Workstation: 3D tervezésre (CAD), videó vágásra, animációk készítésére(DCC)
- ASUS ROG STRIX RTX 3070 8GB
- Eladó ASUS ROG STRIX SCAR II GL704G kishibás gamer notebook
- ÚJ! // ÁR ALATT! // Edifier S3000 MK II // Muziker garancia
Állásajánlatok
Cég: Ozeki Kft.
Város: Debrecen
Cég: Alpha Laptopszerviz Kft.
Város: Pécs